udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 500 találat lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 481-500

Névmutató: Kovács Zsolt

2009. augusztus 28.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke nem tartja kizártnak, hogy alakulata saját jelöltet indítson az ősszel sorra kerülő elnökválasztások alkalmával. Az MPP elnöke Sepsiszentgyörgy központjában felavatta az MPP Kovászna megyei szervezetének székhelyét, majd hangsúlyozta, a székelység közképviseleti testülete a Székely Nemzeti Tanács; Markó Béla, Tőkés László és Kelemen Hunor tévednek, ha ezt nem veszik figyelembe. /Kovács Zsolt: Elnökjelöltet indít az MPP? Szászék mindkét székely nagygyűlésre elmennének. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2009. szeptember 1.

Uniós pályázatot nyújt be Kovászna, Hargita és Maros megye, amelynek célja egy közös szociális stratégia előkészítése. A megyeközi összefogást civil szervezetek kezdeményezték azért, hogy hatékonyabbá tegyék az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködését. Szilágyi Csaba, a Wolter és Lokodi alapítványok szóvivője elmondta, mióta Románia uniós tagállammá vált, jóval kevesebb a külföldről érkező adomány, pedig a jótékonysági munkát végző civil szervezeteket eddig ezekből tartották fenn. Az állami gondozásból kikerülő fiatalok utógondozásával foglalkozó alapítványokat például eddig Svájcból és Németországból segítették. Az uniós pályázatok lehetőséget biztosítanak, csak tudni kell élni velük, magyarázta Szilágyi az összefogás fontosságát. Szilágyi Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy Kovászna megyében például nincs olyan intézmény, amely az állami gondozásból kikerülők utógondozásával foglalkozna, ebben Hargita megye tudna segítségére lenni a háromszékieknek. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Hargita megyei Caritasnak köszönhetően itt működik az ország egyik leghatékonyabb – példaértékű – idősgondozó rendszere. /Antal Erika, Kovács Zsolt: Szociálisan behálózott megyék. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2009. szeptember 17.

Közösen mutatták be termékeiket a három székely megye vállalkozói Magyarországon. A Kárpát-medence kincsei Egerben című rendezvényen a reklámanyagokra már felkerült a székelyföldi termék védjegy szimbóluma. Október 2-án szintén Magyarországon, Szegeden mutatják be együtt a székelyföldi termékeket. Azt követően Bukarestben, a Romexpo-kiállításon alakítanak ki közös standot a régió vállalkozói. Még ebben a hónapban Sepsiszentgyörgyön rendezik a 3 Invest befektetői rendezvényt. /Kovács Zsolt: Bevetették a székelyföldi márkát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2009. szeptember 17.

Minden kulturális rendezvényre lehet jegyet vásárolni a városközponti irodában Sepsiszentgyörgyön. Rendezvényszervező irodát hoztak létre. Az irodában már elkezdték árusítani a jegyeket és bérleteket a Tamási Áron és Andrei Muresanu Színházak, a Háromszék Táncegyüttes, az M Stúdió mozgásszínház, a Székely Nemzeti Múzeum, a Gyárfás Jenő Képtár rendezvényeire, de a művelődési központ és más művelődési rendezvények kínálatára is befizethetnek itt az érdeklődők. /Kovács Zsolt: Kultúrkalauz Sepsiszentgyörgyön. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2009. szeptember 18.

Az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ-szervezetek vezetői megállapodtak abban, hogy közös Kovászna megyei RMDSZ-szervezetet alakítanak – jelentette be Albert Álmos, a szövetség alsó-háromszéki elnöke. Albert Álmos kifejtette: jó példával szeretnének elöl járni a hozzájuk hasonlóan külön szervezetként tevékenykedő Hargita és Máramaros megyei RMDSZ előtt. Abban állapodtak meg, hogy a Kovászna megyei RMDSZ-en belül öt szervezetet hoznak létre – Sepsiszék, Orbaiszék, Kézdiszék, Erdővidék és Sepsiszentgyörgy, amelyek maximális autonómiával rendelkeznek majd. Tamás Sándor megyei tanácselnök, a felső-háromszéki RMDSZ szervezet korábbi elnöke kifejtette: a megyei szervezeten belül létrejövő széki szervezetek esetében is érvényesül az arányosság elve, vagyis tagjaik számarányának megfelelően vesznek részt a közös megyei vezetésben. Hargita megyében három – csíki, udvarhelyszéki és gyergyói –, Máramarosban pedig két-két területi szervezet működik. /Kovács Zsolt: Fúzionáltak a területi szervezetek. „Újraegyesülés” Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2009. szeptember 25.

Több millió eurós beruházások valósulnak meg Hargita és Kovászna megyében – hangzott el a vállalkozói napok keretében tartott 3 Invest nevű befektetési konferencián, Sepsiszentgyörgyön. „Zajlik az országutak és a községi úthálózat rehabilitálása, az elmúlt 15-20 évben nem voltak ilyen mértékű fejlesztések, mint idén” – fejtette ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Egy hét múlva írják alá a szerződést az Európai Unióval a Kézdivásárhely és Kovászna közötti 18 kilométeres megyei út felújításáról, amelynek értéke 15 és fél millió euró. Ez több, mint a Kovászna Megyei Tanács egyévi költségvetése. Emellett Háromszék 28 településén zajlik útépítés, húsz településen építenek víz- és 29 településen csatornahálózatot – számolt be a tanácselnök. /Kovács Zsolt: Befektetésboom a székely megyékben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2009. szeptember 29.

„A Diakónia Keresztény Alapítvány országos szintűvé bővítené a Háromszéken tavaly májusban indított jelzőrendszeres házigondozó-szolgálatát” – jelentette be Tóth Anna projektvezető református lelkész. Az országban elsőként indított rendszer az egyedül élő idős emberek számára nyújt lehetőséget a segélykérésre. Az érintettek egy karórához hasonló készüléket viselnek, ezen van az a „pánikgomb”, amellyel a bajt a diszpécser szolgálat számára lehet jelezni. A segélykérő 20–30 négyzetméteres körzetéből a telefonkagyló felemelése nélkül kezdeményezhet hívást, akkor is, ha földön fekszik és nem tud felállni. A holland alapítvány által 45 ezer euróval támogatott telefonos beteggondozó tavaly 16 személy számára nyújtott segítséget. A háromszéki otthoni idősgondozó rendszerben mintegy ezer személyt látnak el naponta. /Kovács Zsolt: Pánikgomb időseknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29/

2009. október 1.

Szeptember 30-án a háromszéki Kisbaconban emlékeztek Benedek Elekre, a nagy mesemondó születésének 150., halálának 80. és emlékháza működésének 40. évfordulóján szobrot is állítottak szülőfalujában. Benedek Eleket padon, ülő helyzetben, mellette egy szabad hellyel jelenítette meg Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. A szobrot Szabó Réka dédunoka és Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke leplezte le. A Benedek Elek szobra mellett üresen hagyott helyre várják haza az elvándorlókat. Bogdán László író kiemelte, Benedek Elek a szembejövő ember volt, hiszen a Trianon utáni kivándorlási hullám közepette tért haza szülőföldjére és kezdte el szerkeszteni híres gyermeklapját a Cimborát. Mintegy százötvenre tehető Benedek Elek mesegyűjteményeinek, elbeszéléseinek, regényeinek a száma, de jelentős a publicisztikája is. A szoboravatón beszédet mondott Markó Béla író, az RMDSZ elnöke is. A Benedek Elek Emlékév csúcsrendezvényét Berecz András a Kárpát-medence legnagyobb kortárs mesemondójának, ízes előadása zárta. /Kovács Zsolt: A szembejövő és hazaváró Benedek Elekre, a nagy mesemondóra emlékeztek Kisbaconban. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2009. október 5.

A kormány a nyugdíjemelést és a nyugdíjak befagyasztását egyszerre jelentette be a napokban. A döntés értelmében nő ugyan a ledolgozott munkaévek után járó nyugdíjpontok értéke (718,4 lejről 732,8 lejre), de érezhető nyugdíjemelésre csak az számíthat, aki 2001. március 31-e előtt ment nyugállományba. Aki ezután kérte a nyugdíjazását, annak a járandóságát 2011-ig nem emeli a kormány. A szociálisan garantált nyugdíj 300 lejről 350 lejre emelkedik. /Kovács Zsolt: Megélni kevés, éhenhalni sok. Nem sokat jelent a kisnyugdíjasoknak az elmúlt napokban bejelentett emelés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2009. október 6.

Lemondásra szólította fel Bálint Józsefet, Sepsiszentgyörgy MPP-s alpolgármesterét Antal Árpád. A város RMDSZ-es polgármestere Gazda Zoltán lemondását is kéri, akit korábban politikai egyezség során alkalmaztak a Kovászna megyei turisztikai ügynökségnél. Antal Árpád szerint a sepsiszentgyörgyi tanács MPP-s frakciója „ellenzékként viselkedik”, semmiben nem segítik munkáját. A nyílt vita múlt héten robbant ki, amikor Antal Árpád a város vagyonkezelő cége, az Urban Locato a felszámolását kezdeményezte, de ezt ellenezte az MPP-s frakció, mert a párt megyei elnöke vezeti a céget. /Kovács Zsolt: Újabb RMDSZ–MPP-csörte. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2009. október 7.

A Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi önkormányzati frakciója nem mond le az alpolgármesteri tisztségről, viszont továbbra is együttműködne Antal Árpád polgármesterrel és az RMDSZ-el. Előzőleg Antal Árpád RMDSZ-es polgármester lemondásra szólította fel Bálint József alpolgármestert, mivel pártja tanácstagjai kormányon vannak, de mégis ellenzékként viselkednek. /Kovács Zsolt: Békülne az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

2009. október 12.

A térség fejlesztésének lehetséges stratégiáit mutatták be Sepsiszentgyörgyön a „Sikeres Székelyföld. Település-arculat – turizmus” nevű konferencián, amelyet a két székely megye önkormányzata és a Székelyföld Fejlesztési Intézet szervezett. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint a jelen legnagyobb vállalkozása, hogy szakmai fórumokon megalkotják Székelyföld jövőképét. Olosz Szabolcs, a Székelyföld Fejlesztési Intézet ügyvezető igazgatója kifejtette: a fórumsorozat olyan témákkal foglalkozik, mint a településarculat, a tudáshasznosítás, a környezettudatosság, a felnőttképzés és a vízhasználati kultúra. Az ez irányú tanulmányokat kötetben kiadó Biró A. Zoltán csíkszeredai egyetemi tanár szerint Székelyföldön létezik sok sikeres egyéni vagy helyi kezdeményezés, és ezeket kellene egy működő rendszerbe kapcsolni. Olosz Szabolcs rámutatott: a gyógyturizmus sikere nagymértékben függ az adott település arculatától. A székelyföldi gyógyturizmus fejlesztéséhez tett javaslatot Lőrincz Zsigmond Kovászna város polgármestere is, aki egy balneo-turisztikai hálózat létrehozását kezdeményezte. /Kovács Zsolt: Székelyföldi sikerstratégiák. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

2009. október 12.

Társulatának színészei és közönsége előtt vette át október 9-én Bocsárdi László a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgató-rendezője az általa rendezett Molière darab, A mizantróp című évadnyitó előadás után kapta meg a magas rangú állami kitüntetést. A rendező felhívta a színpadra Antal Árpád polgármestert, és Tamás Sándor megyei tanácselnököt, akik támogatták a fesztivált /Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma/ és a színházat. /Kovács Zsolt: Lovagkereszt Bocsárdinak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

2009. október 14.

Több drogrehabilitációs központ is megszűnik azután, hogy Romániában az államelnöki hivatal által megbízott szakértői bizottság a napokban a könnyűdrogok legalizálására tett javaslatot. Becslések szerint akár háromszázezerre is tehető a szenvedélybetegek száma. Vannak fertőzött és kevésbé fertőzött városok, Erdély valamivel tisztább, de Kolozsváron riasztóan jól működik a piac. Dr. Bíró István, a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórház elmegyógyász-főorvosa elmondta: a kórházak felkészültek a drogfüggők fogadására és helyi kezelésére, de teljességgel hiányzik az a szociális ellátórendszer, amely a drogfogyasztó társadalmi rehabilitációját segítené. Bíró szerint Háromszéken egyelőre nem jelentős a drogfogyasztás mértéke. Kovászna megyében a ‘90-es évek elején jelent meg a vadkender. Első alkalommal 1995-ben fogtak el egy kábítószer-kereskedelemmel kísérletező csoportot. Az ezredforduló után kezdtek beszivárogni az extasy tabletták, és néhány éve már kokain is beszerezhető Kovászna megyében. A Kolozs megyei rendőrség arról számolt be, hogy az első félévben több tucat kábítószer-kereskedőt tartóztattak le Kolozsváron. /Kovács Zsolt, Antal Erika, Sipos M. Zoltán: Droghelyzet: országos szívás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2009. október 23.

Összefogtak Háromszék fejlesztéséért a térség civil szervezetei, a vállalkozók és az önkormányzatok. Hatvan alapító taggal alakult meg az Alutus Régió Egyesület Nagybacon községben október 22-én. Az uniós Leader program révén kívánják a vidéket előremozdítani. „Eddig a vidéki értelmiség jelentős része és a vállalkozók is távol tartották magukat az önkormányzati munkától, az Alutus Régió Egyesület révén viszont aktívan és döntően beleszólhatnak a településük fejlesztésébe” – mondta el Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, az Alutus Régió Egyesület egyik kezdeményezője. Az egyesület az erdővidéki és Olt menti településeket foglalja magába. Az egyesület 49 százalékát civil szervezetek teszik ki, amelyek között vannak vállalkozói szövetségek, gazdaszervezetek, kulturális egyesületek és fúvószenekarok is. Az első cél, hogy elnyerjék a Leader státust, amely azzal jár, hogy az Európai Unió öt évig fedezi az egyesület működési költségeit. Ebből fiatalokat lehetne alkalmazni, akik elkészítik a térség fejlesztési stratégiáját és pályáznának. /Kovács Zsolt: Leaderségre tör Háromszék. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

2009. október 24.

Tizennégy kolozsvári fotós állította ki a városban található barokk alkotásokat – főleg épületeket – ábrázoló fotóit a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnökének köszöntő szavai után Kovács Zsolt művészettörténész, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanársegéde értekezett a képeken megörökített barokk alkotásokról. /N. -H. D. : Fotókiállítás a barokk Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2009. október 30.

Egy sírhely egyszerre csak tizenöt évre váltható meg a kolozsvári Házsongárdi temetőben, és évente alig 11-12 új sírhely szabadul fel csupán. A sírok gondozása sem kielégítő, egyre riasztóbb a sírkövek romlása „Erdély Pantheonjában”. Állagmegőrző munkával az érintett családokon kívül csak a Házsongárd Alapítvány foglalkozik. A tíz éve működő civil szervezet képviselője, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet elmondta, a legnagyobb gond az, hogy a régi sírok új bérlői nem ismerik fel a síremlékek értékét. Vagy mellőzik a feleslegessé vált síremlékeket, vagy szakszerűtlenül újrahasznosítják azokat, ezért előlük is „menekíteni kell” a temetői hagyatékot. Az alapítvány rendbe tette a Sigmond-mauzóleumot, a Jósika-kriptát vagy a Béldi-kriptát, de szükség lenne a további gyors beavatkozásra. Marosvásárhelyen húsz évre lehet a sírt megváltani, Sepsiszentgyörgyön pedig 25 évre. A Szemerja negyedi református templom kertjében már nincs hely új sír létrehozására, ezért néhány éve másfél hektáron új temetőt alakítottak ki, a Makovecz Imre által tervezett új ravatalozóház körül. A sepsiszentgyörgyi Vártemplom temetőjében már egyáltalán nincs bérelhető hely. /Antal Erika, Kovács Zsolt, Sipos M. Zoltán: Öröklét, drága pénzen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

2009. november 3.

A gazdasági válság idején is pénzjutalmat kaptak a Kovászna Megyei Tanács dolgozói. A prémium kiosztását átmenetileg megakadályozta a háromszéki prefektus, aki formailag szabálytalannak találta az erről szóló rendeletet. Codrin Munteanu felszólította Tamás Sándor megyei tanácselnököt, vonja vissza azt a rendeletét, amelyben az önkormányzat 78 köztisztviselőjének, illetve 37 szerződéses alkalmazottjának összesen 150 ezer lejnyi prémiumot adott. A prefektus kifogásolta: a rendeletben nem jelent meg, hogy a prémiumokat milyen időszakra kapják a megyei tanács dolgozói. Tamás Sándor tanácselnök elmondta: jogos volt a prefektus észrevétele, de felszólítására még a sajtótájékoztató előtt kijavította a hibát. /Kovács Zsolt: Prémiumvita Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2009. november 4.

A nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes Legfelsőbb Védelmi Tanács elé került az újinfluenza-járvány ügye, miután az utóbbi napokban ugrásszerűen növekedett a megbetegedések száma Romániában. /Antal Erika, Kovács Zsolt: A nemzetbiztonságot veszélyezteti a járvány? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

2009. november 5.

A háromszéki magyar ifjúsági szervezetek tagjai helyet kérnek maguknak a politikában és az intézmények vezetésében. A Kovászna megyei magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő HÁRIT vezetői bejelentették, hogy van jelöltjük az egységes Kovászna megyei szervezet vezetőségébe is, de a szövetség esetleges kormányra kerülése esetén intézményvezetői tisztségekben vagy bukaresti szakemberként szeretnék foglalkoztatni tagjaikat. Grüman Róbert, a HÁRIT elnöke kifejtette, első lépésként egy adatbázist készítenek fiatal szakemberekről, önéletrajzi adatokkal és diplomamásolatokkal, hogy ha szükség lesz rá, ajánlatokat tudjanak tenni. Grüman elmondta: készülnek az egységes Kovászna megyei RMDSZ-szervezet létrehozására. Azt kérik, hogy a fiatalok köréből nevezzék ki az RMDSZ megyei ügyvezető elnökét. Erre a tisztségre Tischler Ferencet, az ifjúsági igazgatóság aligazgatóját jelölik. /Kovács Zsolt: „Helyezkednének” a fiatalok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./


lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 481-500




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék