udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
533
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 511-533
Névmutató:
László Attila
2009. november 4.
Benedek István marosvásárhelyi RMDSZ-es tanácsos Stefan Gusa tábornok szobrának felállítását meghiúsítani hivatott kezdeményezés után azt fejtegette, a magyar képviselők megtették, amit lehet, de a többség másképp szavazott. Az elmúlt hetekben egyetlen bocsánatkérő nyilatkozatot sem tettek Benedekék a szeptemberi fiaskó miatt. Nincsenek egyedül. A kolozsvári képviselő-testületben egyedül Molnos Lajos tartotta fontosnak bíróságon megtorpedózni a Dsida Jenő utca csúfos névváltoztatását. Azután itt van a kincses város felújított Főterének átadása. László Attila alpolgármester, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke miért nem tájékoztatta a polgármestert: az avatáson említést kellene tenni azokról a nem románokról is, akiknek felmenői évszázadokon keresztül alakították a tér arculatát. László Attila ehelyett megelégedett egy olyan tiltakozó levél kibocsátásával, amelyet az RMDSZ megyei szervezete nevében nem ír alá senki. /Rostás Szabolcs: Lemaradva. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./2009. november 4.
László Attila, Kolozsvár magyar alpolgármesterének egy napját kísérte figyelemmel a cikkíró. Reggel lapszemle, majd jönnek a tárgyalópartnerek. Az iskolák egészségügyi és orvosi ellátásának problémája, a tömbházak körüli garázsok lebontása. László Attila elment a római katolikus plébániára, az új temető-projektről tárgyaltak, innen az egyetemre, a nemzetközi tudományos ülésszakra, az Európai Tanulmányok Kar rendezésében. Az új RMDSZ székházba ment innen László Attila, a választási zűrzavarokról, magyar iskolák nehézségeiről tárgyaltak. Vissza a városházára, újabb tárgyalások. Ezután következik a posta átnézése, az aláírásra váró anyagok áttekintése. /Butyka Anna: Eltöltöttem egy napot László Attila kolozsvári alpolgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./2009. november 14.
Hivatalosan is iktatták november 12-én azt a dokumentumot, amelyet László Attila alpolgármester, az RMDSZ-es helyi tanácsosok és Czika Tihamér, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsnak (SZKT) tagja nyújtott át Sorin Apostu polgármesternek. Az irat a kolozsvári magyarságnak azt a javaslatcsomagját tartalmazta, amelynek gyakorlatba ültetésével a kincses város multikulturalizmusa ténylegesen is láthatóvá válna. A javaslatok között szerepel többek között a háromnyelvű helységnévtábla és a műemlékeken elhelyezendő feliratok ügye, a városháza magyar nyelvű honlapjának az elkészítése, a Dsida utcanév kérdése, valamint a Főtéren szervezett eseményekről való előzetes konzultáció az RMDSZ-szel. Sorin Apostu polgármester megígérte: a következő tanácsülésen felolvassa a magyarság kéréseit, és vitára bocsátja azokat. A beadvány 11 pontjának rövidített változata 1. Helyezzenek ki háromnyelvű – román, magyar, német – helységnévtáblát a város határánál. 2. A város műemléképületeit jelző táblákon legyen magyar nyelvű felirat is. 3. Nyomtassanak hivatalos turisztikai tájékoztató-anyagokat, szórólapokat és térképeket magyarul is. 4. A polgármesteri hivatal által rendezett események plakátjaiból magyar nyelvűt is nyomtassanak. 5. A polgármesteri hivatal honlapjának legyen magyar változata is 6. A város új utcáinak elnevezésekor legyen tiszteletben tartva a város etnikai megoszlása, adják vissza a Dsida Jenő utcanevet. 7. A városháza által szervezett rendezvényekre hívjanak meg magyar együtteseket, előadókat is. 8. A téli ünnepek alkalmával a városközpontban sugározzanak magyar nyelvű karácsonyi zenét is. 9. Karácsonykor és húsvétkor a tömegközlekedési eszközökön magyar feliratú köszöntő is legyen. 10. A gyűlöletre szító, kétes értelmű emléktáblákat cseréljék le. 11. A főtéri események előkészítésekor a városháza konzultáljon a tanács magyar képviselőivel. /Jakab Judit: Tizenegy pont a magyarságért és a multikulturalizmusért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./2009. november 16.
Traian Basescu államfő és Crin Antonescu államelnök-jelölt első televíziós vitáját november 14-én Kolozsváron rendezték meg. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke a Basescut támogató demokrata párti politikusok táborában foglalt helyet, amint az televízióadók által élőben közvetített képeken többször is látható volt. László Attila azt mondja: őt RMDSZ-elnökként és alpolgármesterként is meghívták a vitára, és a szervezőket hibáztatta amiatt, hogy a demokraták táborába ültették. Hozzátette: szó sincs arról, hogy ő Basescut támogatná, továbbra is Kelemen Hunort támogatja. Máté András Kolozs megyei parlamenti képviselő László Attila lemondását kérte az RMDSZ megyei elnöki tisztségéről. Az ügy éles vitát váltott ki az RMDSZ megyei elnökeinek november 15-én tartott marosvásárhelyi tanácskozásán is. A területi elnökök közül többen is bírálták Marosvásárhelyen László Attilát. /Borbély Tamás: Basescu mellett kampányolt a hétvégén László Attila. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./2009. november 16.
November 14-én tartották meg az RMDSZ Kolozs megyei küldöttgyűlését. László Attila megyei elnöki beszámolója szerinte életképes szervezet benyomását keltő csapatmunka zajlott, melynek látványos „termékei” a Márton Áron-szobor és az 1956-os forradalmi emlékmű felállítása, a tordai magyar középiskola és az aranyosgyéresi magyar településjelző tábla kiharcolása. Kötő József az elhatalmasodó közönyt tette szóvá, azt, hogy szerinte az RMDSZ mára túlságosan párttá alakult, és hiányzik a konzultáció a szervezeten belül. Mátis Jenő a 2007 óta elveszített vezető tisztségek visszaszerzését sürgette. Palkó József nehezményezte, hogy az RMDSZ nem lépett fel a kolozsvári főtér megcsúfolása ellen. /Ö. I. B. : Kerüljük a kakasviadalt és zászlólengetést! Váltakozó hangulatú RMDSZ küldöttgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./2009. november 18.
Székely fotóművészek nyerték meg a romániai fotóklubokat egyesítő szervezet versenyének nagydíját. Kovács László Attila, a Camera Club Siculorum, a sepsiszentgyörgyi székhelyű klub elnöke elmondta: az Országos Fotóklubok Egyesülete nemrégiben alakult, és célja, hogy tömörítse a romániai szakmai szervezeteket. A Camera Club Siculorum fotóművészeti társulás tavaly márciusban alakult, Kovászna, Hargita és Brassó megyei aktív fotóművészek részvételével. /K. Zs. : Nyertek a székely fotósok . = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./2009. november 28.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) az ülésén értékelték a november 22-i elnökválasztás eredményeit. László Attila, RMDSZ Kolozs megyei elnöke gratulált Kelemen Hunornak, hogy a magas részvétel mellett ilyen eredményt ért el. Ezzel szemben Horváth Márton, Mocs polgármestere elégedetlen azzal az eredménnyel, amelyet az RMDSZ elnökjelöltjének sikerült Kolozs megyében teljesítenie. /Jakab Judit: MKT: Mircea Geoanára kell szavazni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./2009. december 2.
Már-már etnikai konfliktus alakult ki december 1-jén, amikor az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóalja székely szakaszának mintegy tíz képviselője tartott volna megemlékezést a Székely Hadosztályról Kolozsváron. A résztvevők koszorút akartak elhelyezni Mátyás-király szobránál. Mivel a kolozsvári Polgármesteri Hivatal nem engedélyezte a megmozdulást, a rendőrök bekísérték a résztvevőket a rendőrségre, igazoltatták őket. A Noua Dreapta /Új Jobboldal/ szélsőséges román szervezet mintegy száz ellentüntetője ugyanis alig néhány méteres távolságra volt a Magyarország zászlaját illetve Árpád-sávos zászlót tartó Székely Gárda fiataljaitól. „Trianon, Trianon!” és „Ki a magyarokkal az országból”, skandálták a román nemzeti színű kokárdát viselő ellentüntetők, ugyanakkor trágár, obszcén szavakat kiabáltak a gárdások irányába. Baricz László, az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának képviselője elmondta: „Mi engedélyt kértünk a polgármesteri hivataltól a Székely hadosztály létrehozása 90. évfordulójának megemlékezésére. Hangsúlyozom, megemlékezésről lett volna szó: nem provokatív szándékkal jöttünk ide, békés, nyugodt megemlékezést szerettünk volna a Mátyás-szobornál. Erre nem kaptunk engedélyt. A törvények szerint a megemlékezésre nem kell engedély, ezért mi eljöttünk egy koszorúval, és ha lehetséges, megkoszorúzzuk a szobrot. ” A rendőrség bekísérte a Székely Gárda akciójának résztvevőit a rendőrségre, ugyanakkor igazoltatott és megbüntetett több személyt az ellentüntetők közül. László Attila alpolgármester elmondta: az akció előtt az illetékes szervek folyamatosan tájékoztatták a fejleményekről. „Nem tartom normális dolognak, hogy Kolozsvár ilyen akciók színtere legyen. Szerintem az illetékes szervek szakszerű módon jártak el” – nyilatkozta. A magyar s fiatalok megmozdulása mintegy válasz volt arra, hogy az Új Jobboldal (Noua Dreapta) nevű szervezet Sepsiszentgyörgyön ünnepelte Románia nemzeti ünnepét. A sepsiszentgyörgyi események komolyabb incidens nélkül zajlottak: a mintegy 150 román szélsőséges fiatal ünneplését közel félszáz 64 vármegyés magyar „követte” alig 50 méterről – a feleket csendőrök választották el. A sajtónak nyilatkozva a román szervezet képviselői kifejtették: azért mentek Sepsiszentgyörgyre, hogy kihangsúlyozzák: Székelyföld román föld, és az is marad mindörökre, menetelésük során ezt többször skandálták. A 64 Vármegye nevű szervezet fiataljai éppen a fenti „szlogen” miatti nemtetszésüket kívánták kifejteni. „Nem keresünk konfliktusokat, de jelenlétünkkel jelezni kívánjuk, hogy mi is létezünk. Éppen az Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi jelenléte a provokáció” – nyilatkozta egyikük. /K. O. : Feszült hangulat a Főtéren. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Sepsiszentgyörgyön hamis szórólapok jelentek meg, amelyek a Székely Nemzeti Tanács nevében arra szólították fel a város magyar lakosságát, védjék meg a román szélsőjobbtól Székelyföldet. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke leszögezte: nem szerveznek ellentüntetést, és nem szoktak nyilvánvaló provokációkra válaszolni. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester december 1-jére virradó éjszaka kiutasított a városból egy autóbusznyi, román zászlóba burkolózó fiatalt. Az érintettek a Mihai Viteazul kollégiumhoz érkeztek, de a polgármester megtiltotta, hogy oda bemenjenek. Az üvöltöző, szitkozódó román fiatalokat a helyszínre érkező rendőrök a buszba terelték, és kivezették a városból. /Oborocea Mónika, Kovács Zsolt: Szélsőségesek párbaja. A Magyar Gárda és a Noua Dreapta is felvonult december 1-jén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./2009. december 7.
A kolozsvári Főtér átalakítása új helyzet elé állította a helybeli magyar és román közösséget. Az új arculatú Főtér – az eredeti elképzelések szerint – olyan színvonalas és igényes közösségi programok helyszínévé kellene váljon, amelyek Kolozsvár szellemiségéhez, Erdély fővárosának központjához illőek. A sebtében átadott új Főtéren rögtön kihirdették, hogy karácsonyi programokat advent időszakában, felkérve a magyar közösség képviseletét is, állítson össze megfelelő műsorszámokat erre az eseménysorozatra. A kolozsvári Főtér, az erdélyi magyarság jelképes főtere, nem válhat piaci zsibvásárrá. Az aláíró szervezetek közös állásfoglalásukban elhatárolódunk az ilyenfajta tömegrendezvényektől. Az aláírók között vannak az egyházi vezetők, magyar parlamenti képviselők, Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ tiszteletbeli elnöke, Dáné Tibor Kálmán az EMKE elnöke, László Attila az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Gergely Balázs az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei szervezetének elnöke, Bodó Barna a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, Egyed Ákos az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Kató Béla a Sapientia Alapítvány elnöke, Kántor Lajos a Kolozsvár Társaság elnöke Sándor Krisztina a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke és Zsigmond József a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke. Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./2009. december 16.
Megdöbbenést keltett magyar berkekben az, hogy a december 15-i tanácsülésen Csoma Botond RMDSZ-es tanácsos Sorin Apostu kolozsvári polgármesterhez intézett felszólalását László Attila RMDSZ-es alpolgármester, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke válaszolta meg. Csoma Botond a főtéri rendezvényeket kifogásolta, több katolikus hívő panaszkodott arra, hogy a Szent Mihály-templomban az esti istentiszteleten a kinti rendezvények zaja miatt alig tudták figyelemmel követni a misét. Mielőtt Apostu válaszolhatott volna, László Attila ragadta meg a szót, kifejtve: a városházának volt engedélye a katolikus egyháztól a rendezvények lebonyolítására. Kovács Sándor, római katolikus főesperes a tanácsülés után azt nyilatkozta: a városháza nem kért az egyháztól engedélyt a templom közelében zajló rendezvények lebonyolítására, de néhány napja lehalkítják a zenét a szentmise ideje alatt. Korábban az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, László Attila megyei elnök aláírásával átiratot juttatott el a polgármesteri hivatalhoz, amelyben felszólította a polgármestert, hogy vessen véget a főtéri koncerteknek. Erre az átiratra szeretett volna választ kapni Csoma Botond. A Szabadságnak adott nyilatkozatában Csoma Botond elmondta: László Attila sokszor elfelejti azt, hogy az alpolgármesteri tisztségén kívül egyben a Kolozs megyei RMDSZ elnöke is. Hozzátette: úgy gondolja, hogy a PD-L és a polgármester irányába folytatott politikai szervilizmus nem vezet eredményre. /Jakab Judit: Önmagával levelezik László Attila? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ Sorin Apostu polgármesternek – korábbi ígérete szerint – a mostani tanácsülésen kellett volna felolvasnia és vitára bocsátania a kolozsvári magyarság nevében a helyi RMDSZ által benyújtott, 11 pontba foglalt javaslatot, amelyek a város multikulturalitását ténylegesen láthatóvá tevő intézkedéseket és lehetséges magyar rendezvényeket tartalmazzák. A 11 pontról azonban szó sem esett, állítólag azért nem, mert annak román nyelvű szövege még nem jutott el minden tanácsoshoz. /Nem beszéltek a magyarok 11 pontjáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./2009. december 18.
December 17-én ismét Emil Bocot kérte fel miniszterelnök-jelöltnek Traian Basescu. Az újraválasztott államfő a pártokkal folytatott konzultáción jelezte: politikai, vagyis nem szakértői kormányt akar. Egyes információk szerint a környezetvédelmi (Borbély László vagy Korodi Attila), a művelődési (Kelemen Hunor), illetve az egészségügyi tárca jár a szövetségnek, ez utóbbi élére Cseke Attila Bihar megyei képviselőt tartják esélyesnek. Más értesülések szerint László Attila alpolgármesteré a tisztség, felmerült ugyanakkor Molnár B. Géza orvos, volt egészségügyi államtitkár neve is. A következő kormánynak a PD-L mellett várhatóan tagja lesz az RMDSZ is, amely már előrehaladott tárgyalásokban áll a demokratákkal. Crin Antonescu, a PNL elnöke leszögezte, hogy a liberálisok nem fogják támogatni az újabb Boc-kormányt. Hasonlóan foglalt állást Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is, aki szerint túl sok hatalom összpontosul Basescu kezében. /Basescu ismét Emil Bocot kérte fel miniszterelnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2009. december 18.
A központi szinten zajló tárgyalásokkal kapcsolatban László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a szervezet saját lehetőségeihez mérten nagymértékben kiveszi részét az egyeztetési folyamatból. /K. O. : László Attila: kivesszük részünket a tárgyalásokból. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2009. december 30.
A Márton Áron szobor és az 1956-os emlékmű felállítását tartják a 2009-es év legnagyobb sikerének a kolozsvári magyar tanácsosok. Az RMDSZ-frakció helyi képviselői szerint ugyanakkor az év legfőbb kudarcát a Főtér átalakítása jelenti. A legoptimistább László Attila alpolgármester, aki szerint idén történt a legtöbb megvalósítás Kolozsváron. A legborúlátóbb Molnos Lajos városi tanácsos, ő az egész évet összességében kudarcnak könyveli el, és az elkövetkező évtől sem vár sokkal jobbat. Molnos Lajos a város kudarcának tartja a Főtér átalakítását. „Kudarc, mert nem tudtunk ellene tenni semmit” – nyilatkozta a kolozsvári tanácsos. /J. J., K. O. : Sikerek és kudarcok 2009-ben a magyar tanácsosok szemszögéből. Legnagyobb eredmény: a Márton Áron szobor és az ‘56-os emlékmű. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./2010. január 12.
Helyi kényszerházasságok
Január 20-ig kaptak tegnap határidőt az RMDSZ és a PD-L megyei vezetői arra, hogy megkössék helyi koalíciós megállapodásaikat, s elosszák egymás közt a megyei intézményvezetői posztokat. Az RMDSZ négy államtitkárjelöltjét nevesítette.
Több helyen fogcsikorgatva, ám már mától leülnek tárgyalni a helyi szintű együttműködésről az RMDSZ és Demokrata– Liberális Párt (PD-L) megyei vezetői. A „vidéki” politikusok január 20-ig kaptak a két alakulat országos vezetőitől határidőt arra, hogy aláírják a helyi megállapodást, amelynek tartalmaznia kell az úgynevezett dekoncentrált intézmények igazgatói posztjának egymás közti elosztását is.
Minderről Markó Béla szövetségi elnök számolt be annak a Bukarestben tartott tanácskozásnak a végén, amelyen a két koalíciós partner megyei politikusai ültek – első ízben – egy asztalhoz. A találkozón az RMDSZ és a PD-L országos vezetői is részt vettek.
Lapunk úgy tudja, a megbeszéléseken nagy vitát váltott ki, hogy milyen kritériumok alapján számolják ki megyénként a magyar igazgatók arányát a dekoncentrált intézmények élén. Végül az a megállapodás született, hogy az RMDSZ a magyar lakosság arányában részesüljön megyénként a tisztségekből.
„Felmerült, hogy az RMDSZ politikai súlyának arányában kapjunk megyénként posztokat. Ez több tisztséget jelentett volna, ám az is precedens nélküli eredmény, hogy végre számolnak a magyarság számarányával a helyi vezetői posztok elosztásakor” – mondta lapunknak Kovács Péter.
Az RMDSZ területi szervezeteiért felelős ügyvezető alelnök arra számít, hogy a helyi megállapodások aláírása, az igazgatói posztok elosztása nem lesz zökkenőmentes. „Abban az esetben, ha megyei szervezetek sehogy sem tudnak dűlőre jutni, az RMDSZ és a PD-L országos vezetősége segít feloldani a nézeteltéréseket” – magyarázta Kovács.
Kiss nem lát esélyt
Nézeteltérések márpedig lesznek, mert több helyi RMDSZ vezető vonakodik partnernek elfogadni a demokrata-liberálisokat.
„A PD-L-vel való megyei együttműködést sajnos sötéten látom, ugyan is eddig arról voltak híresek, hogy mindent megígértek, de aztán semmit nem tartottak be. Nem hiszem, hogy ez most változni fog, de természetesen a remény hal meg utoljára” – nyilatkozta lapunknak Kiss Sándor Bihar megyei elnök a PD-L-s politikusokkal tartott találkozó után. Szerinte a tanácskozáson elsikkadtak a mondanivalók. „Három órát beszéltünk a semmiről” – értékelte a találkozót.
Kérdésünkre, hány igazgatói posztot szeretnének Bihar megyében, az elnök elmondta: ha rajtuk áll, az összeset. „A PD-L azt szeretné, ha előbb a helyi együttműködésben állapodnánk meg, s utána osztanánk el az igazgatói tisztségeket. Mi fordítva szeretnénk” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Kiss, aki nem lát esélyt arra, hogy a tíznapos határidő alatt ki tudjanak egyezni a PD-L-vel.
László: nem szeretjük egymást, de tárgyalunk
Az RMDSZ és a PD-L közötti viszony Kolozs megyében sem éppen rózsás, legalábbis László Attila alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök szerint. „Úgy látom, ez az egész akarat kérdése. Ha meg akarjuk oldani a problémákat, megtaláljuk az eszközöket is ezeknek a megoldására” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak a politikus.
László elmondta, Kolozs megyében 84 intézményvezetői posztot szeretnének. „Felhívtam a demokrata párti kollegák figyelmét arra, itt az ideje, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk a szakmaiságra. Nézzük át, hogyan teljesítettek az eddig kinevezett személyek. Emellett azt is nagyon fontosnak tartom, hogy a párbeszéd a két párt között legyen civilizált” – mondta az alpolgármester.
László bízik abban, hogy az előírt tíz nap alatt ki tudnak egyezni a demokrata-liberálisokkal. „Számunkra most az is fontos, hogy kiderüljön, kire számíthatunk: csak a mi minisztereinkre, vagy a PD-L-sekre is” – tette hozzá a Kolozs megyei elnök.
Négy fontos kormányzati pozícióra nevezte meg az RMDSZ jelöltjeit tegnap a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). Eszerint Tánczos Barna a regionális fejlesztési, Borbély Károly a gazdasági, Moldován József a távközlési minisztériumnál kap államtitkári tisztséget, míg Gáti István a kormányfőtitkár helyettese lesz – miután kinevezéseiket a miniszterelnök is aláírja.
A külügyi, az oktatási és a mezőgazdasági államtitkári poszt várományosáról még nem született döntés. Úgy tudjuk azonban, hogy Niculescu Tóni külügyi államtitkár az egyetlen jelölt a tisztségre, a hivatásos diplomata kinevezését Teodor Baconschi miniszter is támogatja. Az oktatási államtitkári posztért Király András volt Arad megyei képviselő és Pásztor Gabriella jelenlegi minisztériumi vezérigazgató verseng egymással.
A mezőgazdasági államtitkári tisztségre közel tíz javaslat érkezett a megyei szervezetektől, „kirostálásuk” még nem történt meg – tudtuk meg Kovács Péter ügyvezető alelnöktől. Tájékoztatása szerint az ügyvezető elnökség hamarosan a SZÁT elé terjeszti azoknak a jelölteknek a névsorát, akiket a megyei javaslatok közül a poszt betöltésére alkalmasnak talál. A SZÁT „politikai és szakmai” szempontok alapján dönt a jelöltekről, akiket sok esetben meg is hallgat a testület.
Cseke Péter Tamás, Fleischer Hilda. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. január 20.
RMDSZ- PDL: vidéki perpatvar
Bár az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) csúcsvezetése közötti megállapodás értelmében január 20-áig kell megszülessenek a két alakulat helyi szintű együttműködéséről szóló megegyezések, a tárgyalásoknak koránt sincs vége.
A legtöbb megyében a decentralizált intézmények vezető tisztségeinek elosztása körül zajlik a vita. Maros, Szatmár, Kolozs és Hargita megyében javában zajlanak a koalíciós pártok közti egyeztetések, Bihar megyében pedig a megyei RMDSZ-szervezet közölte: nem hajlandó felrúgni a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) korábban kötött együttműködési megállapodást. Kovászna megyében – az erdélyi megyék közül elsőként – már aláírták az ezzel kapcsolatos egyezményt.
Bihar megye: az RMDSZ a liberálisokkal folytatja
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a Krónikának ismét megerősítette: szó nincs arról, hogy felmondanák a megyei és a nagyváradi önkormányzatban a PNL-vel fennálló megállapodást. Kifejtette, a megyei szervezet kezdettől úgy gondolkodott, hogy a PNL-t tartja meg partnerként, függetlenül a kormányban kialakult viszonyoktól.
„Az intézményvezetői tisztségeknél fontosabb a tavaly leváltott magyarok erkölcsi kárának megtérítése” – fogalmazott Szabó. Szerinte miután az elmúlt évben az RMDSZ azért harcolt, hogy az intézmények élére ne politikai alapon nevezzen ki vezetőket a kormány, akkor sem szabad változtatnia álláspontján, amikor a saját embereiről van szó.
„A bíróság már több esetben elrendelte az eltávolított tisztségviselőket ért anyagi kár megtérítését, most annak kell következnie, hogy a felelősök nyilvánosan megkövetik a leváltottakat, és elismerik, hogy jól végezték a dolgukat” – magyarázta. Ha ez megtörténik, lehet, hogy születik konkrétabb megegyezés is, de biztosan nem egy-két napon belül – mondta Szabó Ödön. A Bihar megyei önkormányzatban az RMDSZ a liberálisokkal alkot többséget, a testület elnöke és egyik alelnöke PNL-s, a másik alelnök pedig az RMDSZ színeiben tevékenykedik.
Az RMDSZ és a PDL hétfőn este megállapodott az állami ügynökségek vezetői tisztségeinek elosztásáról, a tárgyalások eredményeképpen a szövetség többek között a pénzügyőrség és a környezetvédelmi felügyelőség élére jelölhet képviselőt.
A Mediafax PDL-forrásokból úgy tudja, a pénzügyőrségen és a környezetvédelmi felügyelőségen kívül az RMDSZ az Országos Vízügyi Hivatal és a Kisebbségügyi Hivatal vezetését is megkapja.
Az idézett források szerint a koalíciós partnerek abban is megállapodtak, hogy a szövetség ezenkívül egy repülőtér-igazgatói tisztséget is kap. Arról még folynak a tárgyalások, hogy melyik repülőtér igazgatóját jelölheti az RMDSZ.
Maros megye: szombatra halasztottak
Az RMDSZ Maros megyei szervezete eddig többször tárgyalt a PDL helyi vezetőségével, legutóbb tegnap. „A megyében a vezető tisztségek 40 százalékát kapja meg az RMDSZ, és a vezető-helyettesi állások negyven százalékát szintén magyar nemzetiségű szakemberek töltik majd be” – tudtuk meg Kelemen Atillától. Kérdésünkre, miszerint korábban leváltott vezetőket helyeznek-e vissza tisztségeikbe, a megyei RMDSZ-elnök azt válaszolta: lesznek régi és új jelöltek is. Maros megyében várhatóan szombaton írják alá a koalíciós egyezményt, ekkor hozzák nyilvánosságra a tisztségekre jelölt személyek névsorát is.
Hargita megyében ugyancsak tegnap ültek asztalhoz a demokrata-liberálisok és az RMDSZ helyi képviselői, a szövetség Csíki Területi Szervezetének sajtóosztályától azonban megtudtuk, a feleknek lapzártánkig nem sikerült megállapodniuk, így a tisztségek elosztására vonatkozó megállapodást várhatóan ma írják alá. Kolozs megyében jelentős igényekkel lép fel az RMDSZ: László Attila, a szövetség megyei elnöke közölte, a magyar lakosság arányának megfelelően a megyei intézmények igazgatói tisztségeinek 16 százalékát kérik a PDL-től. Egyelőre itt sem született egyezség a PDL-vel, a tárgyalások a napokban folytatódnak.
Szatmár megye: el sem kezdték az egyezkedést
A Szatmár megyei RMDSZ objektív okok miatt még nem tudott tárgyalóasztalhoz ülni a PDL helyi képviseletével – tudtuk meg Nagy Szabolcstól, a szövetség megyei szervezetének sajtóreferensétől. „A PDL megyei vezetője, Ioan Holdiş parlamenti képviselő az elmúlt időszakban nagyon elfoglalt volt, ezért nem tudtunk egyeztetni vele a megyei együttműködés mikéntjéről” – fogalmazott a sajtószóvivő.
A szatmári RMDSZ-nek jelenleg még nincs pontos ütemterve a partnerségről szóló tárgyalások megszervezésére, de a közeljövőben egyeztetni fog a nagyobbik kormánypárt helyi szervezetével. Szatmár megye ügyeit az RMDSZ a megyei önkormányzatban jelenleg a liberális és a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen kezeli, ez a két politikai alakulat látja el a megyei tanács alelnöki tisztségeit. A tanácselnöki pozíciót az RMDSZ birtokolja, és ugyanígy övék a nagyobb városok, Szatmárnémeti, Nagykároly és Tasnád polgármesteri széke is.
Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ városi szervezetének elnöke korábban úgy nyilatkozott a Krónikának, hogy a szövetség a megye magyar lakosságával arányosan 40 százalékot szeretne kapni a decentralizált intézmények igazgatói székeiből, ezért nem zárkóznak el a tárgyalások elől.
Kovászna megye: Baciu visszakozott
A Demokrata-Liberális Párt Kovászna megyei egyeztetőtanácsa hétfői ülésén érvényesnek nyilvánította az RMDSZ-szel kötött helyi szintű megállapodást a decentralizált intézmények vezetői tisztségeinek újraelosztásáról. A szervezet várhatóan pénteken, az RMDSZ-szel egy időben hozza nyilvánosságra az igazgató- és aligazgatójelöltek névsorát.
Mint ismeretes, Gheorghe Baciu, a PDL megyei szervezetének elnöke nem vett részt múlt héten a két párt közötti tárgyalások véglegesítésén, ezt követően úgy nyilatkozott: nem hajlandó aláírni az RMDSZ-szel kötött megállapodást, és javasolni fogja a vezetői tisztségek újraelosztását. A PDL egyeztetőtanácsának ülését követően azonban viszszakozott: mint mondta, a sajtó félreértelmezte nyilatkozatait, egy pillanatig sem kérdőjelezte meg az egyezség legitimitását. A háromszékiek országos viszonylatban elsőként írták alá a megyei szintű RMDSZ–PDL-együttműködést, az egyeztetések eredményeként a kormánynak alárendelt 35 megyei közintézmény 65 százaléka magyar irányítás alá kerül.
A koalíciós partnerrel kötött egyezmény értelmében az RMDSZ öt megyei intézmény élére jelölhet igazgatót Szilágy megyében – jelentette be a PDL-vel folytatott egyeztetést követően Seres Dénes, a szövetség területi szervezetének elnöke. Mint mondta, a megállapodás szerint az RMDSZ további hét dekoncentrált intézmény aligazgatói tisztségét is megkapja. Lucian Bode, a demokrata-liberálisok Szilágy megyei szervezetének elnöke tegnap úgy nyilatkozott: a vezetői tisztségek elosztása az etnikai arányok figyelembevételével történt.
Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely, Máthé Éva, Nagy Orsolya, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. január 21.
Gyermekközpontú oktatást ígérnek Hargita megyében
Először képvisel közös célt a prefektúra, a tanfelügyelőség és a megyei tanács, és bár hármunk felelőssége eltér, ugyanabba az irányba mutat – fogalmazott Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a tanfelügyelőség élére frissen kinevezett Ferencz S. Alpár tegnapi beiktatásán, amelyen jelen volt az ugyancsak az RMDSZ által delegált új prefektus, Ladányi László Zsolt is.
Borboly elmondta, miközben a demokrata-liberálisok (PDL) és a szociáldemokraták (PSD) alkotta nagykoalíció tavaly nem vette figyelembe a szövetség véleményét bizonyos döntések meghozatalánál, az RMDSZ kormányra kerülése nyomán ez megváltozik.
Ladányi László röviden vázolta a prefektúrának az új főtanfelügyelő tevékenységével kapcsolatos elvárásait, a kormánybiztos szerint a kiegyensúlyozottság, méltányosság, egyenlő elbírálás, mértéktartás és professzionalizmus a modern, fejlődő oktatás kulcsa. Ferencz S. Alpár, a József Attila Általános Iskola eddigi igazgatója – aki a január elején lemondott Elena Ianoşit váltja az intézmény élén – „székfoglaló” beszédében elmondta, nem akar egyedül döntéseket hozni, minden intézkedést és szemléletmódosítást partnerség révén, egyeztetések után kíván végrehajtani, ebben a folyamatban pedig fontos szerepet játszanak majd az önkormányzatok, oktatási intézmények, utóbbiakban ugyanakkor nemcsak az igazgatók, hanem a tanárok, szülők, illetve az egyházak, a civil szféra és a szakszervezetek is szót kapnak. Az új, 33 éves hargitai főtanfelügyelő bevallottan a gyermekközpontú oktatás híve, emellett hangsúlyozta: nemcsak a kormányt és a minisztériumot, hanem a pedagógusokat is képviselni szeretné.
Különben Borboly Csabától megtudtuk: Hargita megyében nem zárultak le a PDL-vel az állami intézmények vezető tisztségeinek elosztásáról folytatott egyeztetések, az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke azonban nem kívánt nyilatkozni arról, milyen funkciókra számíthat a szövetség. Nem kötötték meg a koalíciós megállapodást Kolozs megyében sem, László Attila területi RMDSZ-elnök szerint a megbeszélések a következő napokban is folytatódnak.
Forró Gyöngyvér. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. január 21.
Kolozsváron is megegyeztek a tisztségekről
Január 20-án, azaz tegnap járt le a határidő, amit a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ területi szervezetei kaptak, hogy helyi szinten is megkössék a koalíciós megállapodásokat, és megegyezzenek a megyei dekoncentrált intézmények vezetői tisztségeinek az elosztásáról. Ami Kolozs megyét illeti, László Attila a Szabadságnak elmondta: a demokrata-liberálisokkal sikerült megállapodniuk abban, hogy az RMDSZ a magyarság részarányának megfelelő intézményvezetői tisztséget kapjon. Ezek szerint az RMDSZ 6 igazgatói, 21 aligazgatói és 9 alsóbb szintű poszt várományosa Kolozs megyében, tájékoztatott az RMDSZ megyei elnöke, aki egyelőre nem volt hajlandó el árulni, hogy pontosan milyen tisztségekről is van szó.
László Attila közölte: elsősorban azoknak a funkcióknak a visszaszerzéséről van szó, amelyeket korábban az RMDSZ elveszített, de olyan intézmények is szóba kerültek, ahol a szövetségnek eddig nem voltak képviselői. Kolozsvár alpolgármestere elmondása szerint az egyeztetések az elkövetkezőkben is folytatódnak.
Szilágy megyében az RMDSZ-nek szintén a régió magyar lakosságának arányának megfelelően 5 igazgatói és 7 al igazgatói poszt jutott. Ezzel szemben Beszterce-Naszód megyében nem sikerült dűlőre jutniuk a PD-L és az RMDSZ vezetőinek, a két párt közötti tárgyalások folytatódnak.
Úgyszintén tegnap Niculescu Tónit, az RMDSZ jelöltjét a román külügyminisztérium államtitkárává nevezték ki. Az erről szóló miniszterelnöki határozat a Hivatalos Közlöny szerdai számában jelent meg. Niculescu 2005–2009 között hasonló tisztséget töltött be a tárcánál, majd 2009-ben a külügyminisztérium diplomáciai tanácsosa volt.
Az Új Magyar Szó információi szerint a hétfő esti tárgyalások során megegyezés született a két kormánypárt között arról, hogy továbbra is az RMDSZ „hatáskörében” maradt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezető tisztsége, amelyet ezután is Markó Attila tölt be. Hasonló a helyzet az Országos Tankönyvkiadóval is, amelynek élén a 2005-ben kinevezett Dáné Károly marad, és szintén a szövetségé az Országos Urán Társaság igazgatói tisztsége, amelyet Vajda Borbála volt szenátor tölt be. „Visszakerült” az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal, az újonnan szerzett intézmények: Pénzügyőrség, Környezetvédelmi Őrség, Országos Talajjavító Hatóság, illetve az Országos Vetőmag-minősítő Felügyelőség, és nem utolsósorban a román légi társaság, a TAROM igazgatói posztja.
Kovács Péter ügyvezető alelnök lapunknak elmondta: további tárgyalások várhatók az országos intézmények aligazgatói, alelnöki tisztségekről. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)2010. február 11.
Eltérő RMDSZ-álláspontok a magyar nyelv hivatalossá tételéről
Ostobaságnak és diverziónak tartja Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezését, hogy hivatalossá tegyék a magyar nyelvet a Székelyföldön.
Románia alkotmánya már most feljogosít arra, hogy használjuk a magyar nyelvet az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Bihar megyében megtesszük ezt, és a jövőben is meg fogjuk tenni az alkotmányos kereteken belül” – mondta Szabó, aki szerint az SZNT határozattervezete „ostobaságnak és diverziónak” minősül. Az ügyvezető elnök úgy vélte, semmi szükség ilyen kezdeményezésekre, csupán az alkotmány előírásait kell gyakorlatba ültetni egységes módon, az összes magyarok által is lakott megyében.
Hasonlóan vélekedik László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke is, aki szerint az SZNT kezdeményezése nem hoz semmi újat. Mint mondta, a magyar nyelv hivatalos használata benne foglaltatik a közigazgatási törvényben azon településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot. László Attila szerint a kezdeményezés valódi célja az, hogy egyesek figyelem középpontjába kerüljenek.
Az említett törvény azt is előírja, hogy ezen településeken ki kell tenni a kétnyelvű helységnévtáblát, illetve a középületekre is fel kell kerülnie a kétnyelvű feliratoknak, mutatott rá a kolozsvári alpolgármester. Mint ismeretes, a kincses városban máig nem sikerült ezt megvalósítani, az RMDSZ-nek ugyanis nem sikerült megegyeznie erről az önkormányzatban többséget alkotó Demokrata-Liberális Párttal (PDL).
Benedek István, a szövetség marosvásárhelyi elnöke ezzel szemben úgy véli, az SZNT kezdeményezése helyénvaló. Mint emlékezett, gyermekkorában az erdélyi románok többsége ismerte a magyar nyelvet, egyesek még a németet is, akárcsak a magyarok a románt. Benedek szerint a regionalizmus valójában ezt jelenti. „A körülmények biztosítottak ahhoz, hogy Svájc szintjére jussunk, ami a nyelvek hivatalossá tételét illeti” – vélte a politikus.
Hasonlóan örül a kezdeményezésnek Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke is. „Amennyiben ezt törvényerőre emelik, előrelépést jelent majd. De ehhez a parlamentnek is meg kell szavaznia” – mondta Halász. Ugyanakkor elismerte, hogy a Székelyföldet leszámítva Románia más régióiban nem tevődik fel a magyar nyelv hivatalossá válásának kérdése.
Mint ismeretes, az SZNT házbizottsága a napokban tette közzé határozattervezetét, melynek célja a magyar nyelv hivatalossá tétele a Székelyföldön. A dokumentumot a március 12-én Sepsiszentgyörgyön tartandó Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen fogadnák el. A tervezet kimondja: a magyar nyelv hivatalos nyelv a Székelyföldön, jogállása azonos az állam hivatalos nyelvével, így a régió minden polgára szabadon használhatja azt szóban és írásban egyaránt. Ezért az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell mindkét nyelv hivatalos használatát, garantálva ezek egyenlőségét.
Pap Melinda. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. február 12.
Kolozsváron megegyeztek
Többhetes sikertelen tárgyalássorozat után az RMDSZ és a PD-L Kolozs megyei alakulatainak sikerült megegyezniük a megyei dekoncentrált intézmények elosztását illetően.
„Az intézményvezetői tisztségek elosztásáról szóló viták az RMDSZ számára kedvező eredménnyel zárultak, ugyanis Vákár István megkapja a mezőgazdasági kifizetési ügynökség igazgatói tisztségét” – tudtuk meg László Attila kolozsvári alpolgármestertől.
Egyébként a kérdéses igazgatóságot Vákár István négy évig, a PNL–RMDSZ-kormány idején már vezette. László Attila szerint várhatóan a megyei alakulatok mai találkozóján véglegesítik a tárgyalások eredményeit egy együttműködési egyezmény aláírásával. A múlt hónapban kezdődött megyei tisztségek elosztását több körben is akadályozta a független Vasile Soporan, aki összesen nyolc megyei tisztségre tartott igényt.
Jelenleg az RMDSZ a mezőgazdasági kifizetési ügynökség vezető tisztségén kívül még a környezetvédelmi ügynökség, a vidékfejlesztési igazgatóság, a humánerőforrást fejlesztő hivatal és a megyei kataszteri hivatal vezető tisztségét is magáénak tudhatja.
A Kolozs megyei „posztozkodás” lezártával már csak Hargita és Szatmár megyében maradt nyitva a kérdés.
Sipos M. Zoltán. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. február 15.
DLP- RMDSZ megállapodás Kolozs megyében
Várhatóan már ma aláírják az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt Kolozs megyei képviselői a két alakulat között a hét végén lezárult tárgyalások eredményeit rögzítő megállapodást – nyilatkozta tegnap a Krónikának László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke.
Mint tájékoztatott, az eredeti tervek szerint a felek már pénteken aláírták volna a megállapodást, de ez az aláírók személyes elfoglaltsága miatt elmaradt. Daniel Buda, a PDL Kolozs megyei szervezetének elnöke például a beteg gyerekét vitte aznap kórházba.
Az egyezség értelmében 6 igazgatói, 23 aligazgatói és 9 főosztály-vezetői posztot tölthetnek be az RMDSZ által jelölt hivatalnokok. Mint arról korábban beszámoltunk, Markó Béla RMDSZ- és Emil Boc PDL-elnök „döntőbíráskodására” szorult a szövetség és a Demokrata-Liberális Párt Kolozs megyei szervezete, mivel nem tudtak megállapodni a területi intézményvezetői posztok elosztása terén.
A gondot akkor az okozta, hogy a szövetséghez hasonlóan a Boc-kormányt támogató független képviselők egyike, Vasile Soporan exszociáldemokrata honatya is a saját emberének követelte a mezőgazdasági kifizetési és vidékfejlesztési ügynökség igazgatói székét.
Továbbra is nehézkesen haladnak eközben az egyeztetések Szatmár megyében. Mint Ioan Holdiş PDL-elnök pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, még legalább egy hétre van szükség ahhoz, hogy megállapodás születhessen a két alakulat képviselői között.
A Szatmár megyei PDL- és RMDSZ- szervezet közötti nézeteltérések akkor kezdődtek, amikor az Emil Boc vezette alakulat területi vezetői azt követelték a szövetségtől, hogy mind megyei, mind pedig megyeszékhelyi szinten bontsa fel a szövetségét a liberálisokkal, illetve szociáldemokratákkal, s biztosítson a demokrata-liberálisoknak egy megyei önkormányzati alelnöki, illetve egy szatmárnémeti alpolgármesteri tisztséget.
Az RMDSZ vezetői ugyanis úgy ítélték meg, a kérésnek nincs relevanciája, a posztok elosztása csak a dekoncentrált intézmények vezetői tisztségeire vonatkozik. Holdiş azonban váltig kitart a megyei és helyi szintű együttműködés fontossága mellett. Krónika (Kolozsvár)