udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7111
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 7111-7111
Névmutató:
Markó Béla
1995. január 6.
A nemzetközi szervezetek tehetetlensége, a boszniai tragédia, ezen belül az etnikai tisztogatás elszemtelenítette a kelet-európai nacionalizmusokat. A veszélyre többször figyelmeztetett Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba és mások. "Közülünk ma már alighanem azok is tisztán látják, hogy tájainkon hosszú évek óta sajátos etnikai tisztogatás folyik, akik két-három éve durvának, provokatívnak tartották Tőkés László erre vonatkozó kijelentését." - írja Sike Lajos. Ha nem vigyázunk: "Tovább szűkítik jogainkat...". Folyik a lejáratási kampány a vezetők ellen /Tőkés-ügy/, kiszivárgott, hogy a hatalom az Európa Tanács elé akarja vinni az oktatási törvény ügyében gyűjtött aláírásokból a "fals aláírások" ügyét. A nemzetközi közvélemény elé kell tárni a román nacionalizmus mesterkedéseit. A múlt század végén a külföldön működő Román Kulturális Ligának még a leendő francia elnök, Clemenceau is tagja volt... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./1995. január 6.
Az RMDSZ ügyvezető elnöksége közleményben jelentette be, hogy Tőkés Lászlót - a román sajtóban megjelentekkel ellentétben - nem berendelték az ügyvezető elnökség dec. 27-i ülésére, hanem a püspök saját kezdeményezésére ment el oda, Markó Béla elnökkel történt megállapodása alapján. A tiszteletbeli elnöki cím esetleges visszavonása rosszindulatú, tendenciózus kijelentés, erről nem is tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6., Új Magyarország, jan. 6./1995. január 7.
Az autonómia megvalósulásáról jelentette ki Markó Béla: "Az elmúlt öt évben nem történt előrelépés ezen a téren, olyan nagyok a nemzetállami elképzelések és a mi törekvéseink közötti különbségek." A Tőkés-üggyel kapcsolatban kijelentette: "Fontos román érdek az RMDSZ megosztása." "Az a legfontosabb, hogy ezt mi belülről ne segítsük." /Vasárnap (Budapest), jan. 8./1995. január 7.
Az Operatív Tanács jan. 5-i üléséről nyilatkozott a Népszava munkatársának, Kepecs Ferencnek Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök. Nagy Benedek képviselő a magyar frakcióban olyan röpiratot terjesztett, amely az egész RMDSZ-ben komoly zavart támasztott. A tanács leszögezte, hogy Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elleni román sajtótámadásokat diverziós jellegűnek tekinti. /Népszava, jan. 7./1995. január 7.
Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./1995. január 9.
A román rádió jan. 9-én ismertette azt az interjút, amelyet Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke adott a BBC-nek, kifejtve, hogy Románia és Magyarország között a kisebbség helyzetének megítélésében van ellentét. Ennek megoldása nélkül nem éri el célját az alapszerződés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./1995. január 11.
Az Evenimentul Zilei jan. 11-i száma "a püspök környezetében levő forrásokra" hivatkozva azt írta: Tőkés László "elhatározta, hogy Markó Bélával szemben jelölteti magát az RMDSZ elnöki tisztségére". Barabás Zoltán püspökségi szóvivő cáfolta ezt a hírt. A kormány lapja, a Vocea Romaniei és a Dimineata nem írt az RMDSZ kolozsvári évfordulós ünnepségéről, a jan. 11-i számban viszont ismertették Grigore Zanc, Kolozs megyei alprefektus nyilatkozatát, aki szerint az RMDSZ által szorgalmazott autonómia nem valósítható meg. Zanc részt vett a kolozsvári ünnepségen, azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy "választási gyűléssé" alakította át az évfordulós megemlékezést és "megpróbálta az autonómiaformákért való harcra mozgósítani az egész etnikumot". Liviu Medrea Kolozs megyei alprefektus felszólította az ügyészséget, hogy haladéktalanul lépjen fel "mindazzal szemben, amit az RMDSZ nyíltan és föld alatt az egységes román nemzetállam aláaknázására tesz. Ez bizonyos budapesti körök által irányított bűnös akció." /Népszabadság, jan. 12./ 1995. január 14.
Markó Béla RMDSZ-elnök kétségét fejezte ki a magyar-román alapszerződés megszületését illetően, a Reuternek nyilatkozva jan. 14-én. Nagyon boldogok lennénk, ha ezt elérnénk /az alapszerződés megkötését/, ám erre nem látunk semmilyen lehetőséget, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., Új Magyarország, jan. 16./1995. január 17.
1994. januárja után, amikor a MISZSZ-ből levált a politikai szárny, senki sem akarta vállalni a vezetést. Lassan helyreállt minden, az Illyés Alapítvány támogatásával sikerült felszerelni az elnökséget, az információs irodát, ismertette helyzetüket Tamás László MISZSZ-elnök. Találkoztak Markó Béla RMDSZ-elnökkel és Tabajdi Csaba államtitkárral. - Jelenleg a Magyar Ifjúsági Tanács megalakításán munkálkodnak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./1995. január 17.
Markó Béla az RMDSZ-en belül a törésvonal megfogalmazását túlzásnak érzi, komoly szembenállásokról van szó. Minden közösség természetes hajlama a polarizálódás. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./1995. január 18.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI tudósítójának elmondta, hogy Nagy Benedek Tőkés László ellen írt röpiratának ügyét átadták az etikai bizottság elnökének, dr. Podharadszky Lászlónak. Az RMDSZ képviselőházi frakciója jan. 26-án ülésezik ebben az ügyben. Az autonómiakoncepciót bíráló román politikusok nyilatkozataival kapcsolatban Markó Béla hangsúlyozta, hogy ez kezdettől fogva jelen volt az RMDSZ programjában. A Demokratikus Konvenció pártjai nemcsak az autonómia kérdésében lépnek fel az RMDSZ ellen, hanem az oktatási törvény tekintetében is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./1995. január 19.
Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök jan. 19-én találkozott Teodor Melescanu külügyminiszterrel. A találkozóra Markó Béla kezdeményezésére került sor. Az RMDSZ vezetői kifejtették az alapszerződéssel kapcsolatos szakértői tárgyalásokkal kapcsolatos álláspontjukat. A nemzeti kisebbségekre vonatkozó megegyezésnek össze kell függni az alapszerződéssel, hangsúlyozták. Szóvá tették Funar pártelnök nyilatkozatait, az a reagálás nem elégíti ki az RMDSZ-t, hogy különc politikusról van szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./1995. január 20.
A Nagy Benedek-féle röpirat alaptalan támadás volt, a röpiratot mindannyian elítélik, állapította meg Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az újságíró kérdésére, a Tőkés-vitáról. "... véleményem szerint hasznosabb lett volna, hogyha az RMDSZ képes arra, hogy első pillanatban saját testületei és tisztségviselői segítségével egyértelműen értelmezze és kezelje a helyzetet." Nem szabad belesétálni a csapdába, hogy belső vita kössön le minden energiát és ezáltal védtelenné váljanak a súlyos kihívásokkal szemben. Itt van az autonómia elleni támadáshullám, ennek egy része a Demokratikus Konvenciótól jön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./"Az ilyen jellegű belső konfliktusok kezelése természetesen sok energiát emészt fel, de szeretném megnyugtatni a közvéleményt: nem áll fenn az a veszély, hogy az RMDSZ mint szövetség megoszlik vagy szétszakad." Meg kell tanulni a vitákat kezelni. A tanulságokat a képviselőházi frakcióülésen összegezik. /Népszabadság, jan. 20./ 1995. január 20.
Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök tartott Bukaresten sajtótájékoztatót. A politikai pártok és politikusok elutasító megnyilvánulásai meglepőek, mert az RMDSZ autonómiatörekvései nem újkeletűek, a belső önrendelkezés gondolatát, az autonómiaformákra vonatkozó elveket már az RMDSZ brassói kongresszusa elfogadta, majd az 1993. decemberében benyújtott, ám parlamenti megvitatásra még nem került kisebbségi törvénytervezet is tartalmazza azokat. A sajtóértekezleten szétosztották az Ügyvezető Elnökség jan. 18-i nyilatkozatát, valamint az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának Sepsiszentgyörgyön elfogadott szervezeti és működési szabályzatát, román nyelven. Markó Béla elmondta, hogy jan. 19-én tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel, Corneliu Coposuval és Emil Constantinescuval, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnökével az RMDSZ autonómiakoncepciójáról, és azokról a nemzetközi dokumentumokról, amelyeket Romániának a közeljövőben alá kell írnia, illetve ratifikálnia kell. - Az RMDSZ-nek még nincs kialakított álláspontja arra vonatkozóan, hogy kit jelöl elnökének. - A kormánnyal való tárgyalást szükségesnek tekintik, a kormányt nem tévesztik össze a szélsőséges erőkkel, de Funarral nincs mit tárgyalni, szögezte le Markó Béla, Funar nem különc. hanem fasiszta. Funar pártvezér nyilatkozatai veszélyesek, mivel a kormánykoalícióban részt vevő, a hatalmat gyakorló párt vezetőjéről van szó. - Az RMDSZ betiltását követelő hangok azt akarják elhitetni a közvéleménnyel, hogy az megvalósítható, holott az alkotmányos módon nem lehetséges. - Markó Béla cáfolta azt az alaptalan híresztelést, hogy Sepsiszentgyörgyön újabb magyar autonóm tartomány megalakítására történt kísérlet. Arra a kérdésre, hogy miért kell különböző szerveződéseket létrehozni, Takács Csaba azt válaszolta, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező törvényes keretek hiánya kényszeríti erre a romániai magyarságot. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 20. 454. sz./1995. január 26.
Hrebenciuc - még magyarországi tárgyalása idején nyilatkozott az Adevarulnak /aug. 26./: magyarországi kormánykörök beavatkoznak az RMDSZ életébe. Markó Béla felelőtlen és alaptalannak nevezte Hrebenciuc fenti állítását. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28., Új Magyarország, jan. 27./1995. január 27.
A kormány jan. 27-én közleményben jelentette be, hogy az igazságszolgáltatáshoz fordul, amennyiben az RMDSZ nem vonja vissza a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ és az Önkormányzati Tanács létrehozására vonatkozó döntéseit. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., MTI/ - Az SZKT az RMDSZ brassói kongresszusa /1993. jan. 15-17./ határozatai alapján jött létre, azóta nem kifogásolták a létezését, sőt Iliescu elnök a brassói kongresszus után táviratban üdvözölte Markó Béla akkor megválasztott elnököt. /Magyar Nemzet, jan. 28./Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy a kormányhatóságok előzetesen semmiféle módon nem léptek kapcsolatba az RMDSZ vezetőivel annak jelzésére, hogy vitatják az SZKT-t. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ céljai beilleszthetők az alkotmány kereteibe. - A hat magyarországi párt nyilatkozata a reális aggodalmat fejezte ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),jan. 30./1995. január 28.
Jelen kell lenni a nemzetközi fórumokon, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ ezért tagja az EDU-nak, a konzervatív kereszténydemokrata pártok szövetségének, az Európai Népcsoportok Szövetségének, a FUEV-nek és tavaly óta az UNPO-nak, a hágai központú az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezetének. Markó Béla az UNPO negyedik közgyűlésén vett részt Hágában, ahol egyúttal találkozott a holland külügyminisztérium főosztályvezetőjével, a kormány különmegbízottjával. Hazatérve tárgyalt Alfred Moses amerikai nagykövettel, majd a Romániába látogató Felipe Gonzales spanyol miniszterelnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28-29./Az RMDSZ-t 1994.júl. 31-én vette fel tagjai sorába az UNPO /Unrepresented Nations and Peoples Organization/. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. aug. 12./1995. február 1.
Melescanu külügyminiszter febr. 1-jén Strasbourgban aláírta az európai kisebbségvédelmi keretegyezményt, egyszerre Kovács László magyar külügyminiszterrel /az ET 33 tagállamából 22 ezen a napon csatlakozott az egyezményhez/.A magyar és román külügyminiszter találkozott Strasbourgban és megállapodott az alapszerződéssel kapcsolatos munkák felgyorsításáról. Kovács László sürgette, hogy a román kormány határolja el magát az RMDSZ elleni kampánytól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ A Magyar Nemzetnek nyilatkozva Melescanu derűlátóan értékelte megbeszélésüket és hangsúlyozta: reméli, hogy még a párizsi stabilitási konferencia /márc. 20./ előtt elkészül az alapszerződés. Ennek aláírására Bukarest szívesen látná vendégül Horn Gyula miniszterelnököt. A román fél most Brassót ajánlotta fel a magyar főkonzulátus színhelyének. /Magyar Nemzet, febr. 2./ Az RMDSZ a mostani keretegyezményt visszalépésnek tekinti az ET 1201. számú határozatához képest, mert hiányzik belőle a nemzeti kisebbség fogalmának meghatározása, továbbá az autonóm intézmények létrehozásának joga, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Magyar Hírlap, febr.2./1995. február 2.
Tőkés László nyilatkozatában bejelentette, hogy mindaddig tartózkodni kíván a közszerepléstől, amíg az RMDSZ nem talál megnyugtató megoldást a képviselőcsoportban történtekre. Tőkés László összefüggésbe hozta az eseményeket az RMDSZ elleni, "kívülről jövő, előre eltervelt és jól összehangolt nacionalista-soviniszta hadjárattal", rámutatva arra, hogy miután különböző eszközökkel kiszorították Sütő Andrást, Kincses Elődöt, Király Károlyt és Szőcs Gézát a politikai életből, most a maradék magyar személyiségek erkölcsi, politikai megsemmisítése van napirenden. Mindezért és a jelenlegi belső megoszlásért felelősség terhel egyes képviselőket. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./ Tőkés László panaszt nyújtott be "Tokay György és ismeretlen elkövető, illetve elkövetők ellen, akik magatartásukkal fedezték" a belső diverziót. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke panaszt tett a Magyar Rádiónál a Kossuth Rádió 1994. dec. 15-i, 1995. jan. 7-i és 11-i "durva félretájékoztatás miatt". - Az RMDSZ etikai bizottsága febr. 7-én ül össze. /Gyarmath János bukaresti tudósítása, Magyar Nemzet, febr. 3./ "Szomorúsággal vegyes meglepetéssel és értetlenséggel vettem hírét a tiszteletbeli elnök lépésének" - mondta Tokay György, az RMDSZ képviselőcsoportjának frakcióvezetője. /Új Magyarország, jan. 4./ Markó Béla kijelentette, hogy nem tud az RMDSZ-en belül a nyilatkozatban említett kiszorító szándékról. "Nagyon elkeserítő lenne, ha ilyen szándék létezne" - mondta. /Új Magyarország, febr. 4./1995. február 4.
Székelyudvarhelyen febr. 4-én leleplezték Orbán Balázs szobrát, Hunyadi László /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotását, melyet Antall Mihály szabadkai mester öntöttt bronzba. Mintegy száz küldöttség, önkormányzatok, intézmények, szervezetek képviselői koszorúztak, többezer ember gyűlt össze. Ferenczy Ferenc, a város polgármestere köszöntő beszéde után Sütő András következett. Markó Béla RMDSZ-elnök annak bizonyítékaként méltatta a szoboravatást, hogy Székelyföld "létezik mint történelem, mint szellem, mint a múlt, jelen, jövő. Létezik mint egységes tudatú és szolidáris közösség, amely az erdélyi magyarság és az egyetemes magyarság szerves részeként egy sajátos hagyományt képvisel." Beszédet mondott még Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Alapítvány elnöke, Kasza József, Szabadka polgármestere, Patrubány Miklós RMDSZ-képviselő a Magyarok Világszövetsége nevében szólt a jelenlevőkhöz. Csoóri Sándor és Tőkés László személyes okok miatt nem lehetett jelen. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Csiha Kálmán református, Mózes Árpád evangélikus és Erdő János unitárius püspök imái után következett a koszorúzás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8., Új Magyarország, febr. 6., Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest),, febr. 8./