udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1360
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 1351-1360
Névmutató:
Németh Zsolt
2000. december 15.
Dec. 14-én Budapesten folytatta tanácskozását a Magyar Állandó Értekezlet. A tanácskozáson jelen voltak a magyar parlament politikai pártjainak, a határon túli magyar szervezeteknek, valamint a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának képviselői, akik zárónyilatkozatot fogadtak el a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatosan. Nem volt teljes egyetértés minden kérdésben, mind az SZDSZ, mind az MSZP megfogalmazta fenntartásait - de abban a magyar ellenzékiek és kormánypártiak is egyetértettek, hogy törvénynek kell szabályozni a határon túli magyaroknak megadandó egyes kedvezményeket. A törvénytervezet szerint a Magyarországgal szomszédos országokban ″magyar igazolvány″ kiadásához szükséges ajánlás megtételére jogosult bizottságok alakulnak. A civil szervezetek, egyházak és a MÁÉRT-ban képviseltetett pártok részvételével olyan bizottságok alakulnak, amelyeknek a feladata: ajánlatokat tenni arra vonatkozóan, hogy mik legyenek a státustörvény kedvezményezettjei. Ezen ajánlások alapján a Magyar Állandó Értekezlet tagjaiból álló szervezet döntené el, hogy végül ki lesz jogosult igénybe venni a határon túli magyaroknak járó kedvezményt - terjesztette elő Szabó Tibor, a HTMH elnöke, a MÁÉRT-on folyó vitáján a törvényjavaslatnak. A törvény kedvezményezettje kell hogy tudjon magyarul, ám a záródokumentumokban foglaltak szerint az ajánló szervezet eltekinthet a magyar nyelvtudástól, ha a kérelmező személyt az állampolgársága szerinti állam magyarként tartja számon, ha szülei közül egyik magyar nemzetiségű, ha házastársa rendelkezik magyar igazolvánnyal, ha egy magyar szervezet tagja, ha egyházi nyilvántartásban magyarként szerepel, ha magyar iskolába járt legalább négy évet, vagy gyermekei magyar iskolába járnak vagy jártak. A kedvezményezett egy magyar igazolványt kap. Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő a sajtónak azt nyilatkozta: pártja nem ért egyet a törvénytervezettel, mert az nem határozza meg a törvény alanyát. Szükségtelennek minősítette az ajánló szervezetek létrehozását, véleménye szerint félő, hogy ezzel az etnokorrupciót fogják elősegíteni. A határon túli magyar szervezetek képviselői úgy értékelték: ezek a szervezetek dolgozni átláthatóan fognak, és nem lesz hely csalásra. Az MSZP végül aláírta a javaslatot, miután négy pontból álló különvéleményét csatolták ahhoz. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ is elfogadhatatlannak tartotta a megállapodást, mondván, hogy túl kevés kedvezményt tartalmaz a törvény, illetve mert nem lehet tudni, hogy mennyibe kerülhet annak gyakorlatba ültetése. Apróbb változtatás után az SZDSZ képviselője végül hajlandó volt aláírni a záródokumentumot. Eörsi elmondta: a törvénytervezet parlamenti vitájában kifogásaikat részletesen ismertetik. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elismerően szólt arról, hogy a törvényjavaslat lehetővé teszi a magyar nemzeti igazolvány megszerzését, melynek révén a határon túli magyarok immár jogszerűen is a magyar nemzethez tartozónak érezhetik magukat. Hangsúlyozta, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezet megalkotásával a kormány bebizonyította, hogy segíteni kívánja a szülőföldön való megmaradást és boldogulást. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának képviselője történelmi lépésnek minősítette a törvénytervezet MÁÉRT-on való elfogadását, mondván: új fejlődési fejezet nyílik meg. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a vita kompromisszum kész hangulatát emelte ki, és reményét fejezte ki, hogy az országgyűlésben is hasonló hangnemben fog folyni a törvénytervezet vitája. Németh Zsolt külügyi államtitkár ismertette, hogy a törvénytervezet kis átdolgozás után a kormányhoz kerül, majd pedig a parlamentbe, és reményei szerint 2002 elején már gyakorlatba is ültethetik. A politikus hangoztatta, a törvény elfogadásához nem kell konszenzus, a magyarországi parlamenti pártok között, az országgyűlési képviselők fele plusz egy szavazata is elég elfogadásához. /Vass Enikő: ″Magyar igazolvány″ a határon túli magyaroknak. Befejezte ülését a Magyar Állandó Értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./2000. december 16.
A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) tavaly ősszel alakult meg Budapesten, és az anyaországi illetve határon túli magyar ifjúsági szervezetek fórumaként határozta meg magát. A tavaszi székelyudvarhelyi ülése után a MIK dec. 4-én Budapesten ülésezett. A MIK tagjai elfogadták szervezeti szabályzatukat. A jövőben az erdélyi régiót tíz küldött képviseli. Csángóföld, Muravidék, Horvátország, Burgenland és a nyugati magyar ifjúsági szervezetek két-két képviselőt küldenek, Kárpátalja négyet, Vajdaság ötöt, Felvidékről hat képviselőt várnak, az anyaországból pedig tizenhármat. Németh Zsolt külügyi államtitkár vázolta a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésére irányuló konkrét kormányzati lépéseket (Sapientia Alapítvány, komáromi magyar felsőoktatás). A MIK zárónyilatkozatában üdvözölte, hogy a Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetésében jelentősen növekedett a határon túli ifjúsági szervezetek támogatására fordítandó összeg. A MIK 2001 tavaszán a Muravidéken és a Vajdaságban, 2001 őszén Horvátországban tart ülést. Felvidéken 2002. tavaszán, Kárpátalján pedig ugyanazon év őszén üléseznek. /Sándor Krisztina: MIK vagyunk? Házavató. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./2000. december 20.
Mádl Ferenc köztársasági elnök dec. 18-án a parlamentben fogadta a határon túli magyar egyházak adventi találkozóra Budapestre érkezett mintegy húsz képviselőjét. A zárt ajtók mögötti megbeszélés után Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházpolitikai főtanácsadója az MTI-vel közölte, hogy a magyar kormány 60 ezer példányt ajándékoz határon túli magyar iskolásoknak az Ezer esztendő című millenniumi dalos- és olvasókönyvből. Tőkés László püspök elmondta: a megbeszélésen érintőlegesen szó volt a magyar nemzeti integrációról, a határon túli magyarok anyanyelvi oktatásáról, az asszimiláció kérdéséről, valamint az egyházi ingatlanok ügyéről. A résztvevők örömmel üdvözölték az úgynevezett státustörvény előkészítésének az előrehaladását. Az eseményen az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai és a délvidéki egyházi vezetők mellett jelen volt Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára, Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, valamint Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. /Határon túli magyar egyházi vezetők Mádl Ferencnél. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./2001. január 5.
A magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, Németh Zsolt a Magyar Nemzet jan. 5-i számában Bontsuk le a nemzetet megosztó korlátokat címmel a határon túli magyarokat illető készülő törvényről írt. A történelem sajnálatosan úgy alakult, hogy 15 millió magyar átlagon felül - hárommillió pedig súlyosan - korlátozva van abban, hogy alkotóképességeit kihasználja - állapította meg Németh Zsolt. - Amikor a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés szükségességéről beszélünk, akkor e korlátokat kívánjuk lebontani. Az emberi alkotóerő ugyanis javarészt az emberi kapcsolatokban gyökerezik. A törvény talán leglátványosabb rendelkezései: egyrészt annak a garantálása, hogy a magyarok mindenkor a lehető legelőnyösebb feltételek mellett utazhatnak be Magyarország területére, másrészt az utazási kedvezmények a tömegközlekedési eszközökön. Az utazási kedvezmények azt jelentik, hogy például egy nagyváradi magyar évente kétszer úgy tud elutazni a határtól Budapestre és vissza, hogy ez (mai áron) 330 forintjába kerül. Ez tulajdonképpen a pozitív diszkrimináció iskolapéldája, hiszen a magyar állampolgárok nem élveznek ilyen kedvezményt pusztán magyarságuk miatt. És ezt az évi négyszeri utazást kiegészíti a diák- és nyugdíjas, illetve a tanári kedvezmények kiterjesztése a határon túli magyarokra. Mi jogosítja fel a kedvezményekre a határon túli magyarokat? Egy egyszerű papírdarab: a magyar igazolvány. Egy olyan közokirat, amelyet a magyar állam állít ki az ezt igénylő határon túli magyarnak személyesen. Egy közokirat, amely elsősorban nem arról szól, hogy valaki határon túli, hanem arról, hogy magyar. Egy közokirat, amelynek kiállítása azt jelenti, hogy a magyar állam közösséget vállal a határon túli magyarral. /Németh Zsolt a magyar igazolványról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./2001. január 16.
Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi politikai államtitkára Bontsuk le a nemzetet megosztó korlátokat címmel közölt átfogó ismertetőt a határon túli magyarokról szóló törvénytervezetről a budapesti Magyar Nemzetben. A törvény fontosabb rendelkezései: egyrészt annak garantálása, hogy a magyarok mindenkor a lehető legelőnyösebb feltételek mellett utazhatnak be Magyarország területére, másrészt az utazási kedvezmények a tömegközlekedési eszközökön. Ez tulajdonképpen a pozitív diszkrimináció iskolapéldája, hiszen a magyar állampolgárok nem élveznek ilyen kedvezményt pusztán magyarságuk miatt. És ezt az évi négyszeri utazást kiegészíti a diák- és nyugdíjas, illetve a tanári kedvezmények kiterjesztése a határon túli magyarokra. ″Mi jogosítja fel ezekre a kedvezményekre, erre a kedvezményes kapcsolattartásra a határon túli magyarokat?″ - teszi fel a kérdést az államtitkár, egyben meg is válaszolva: ″Egy egyszerű papírdarab: a magyar igazolvány. Egy olyan közokirat, amelyet a magyar állam állít ki az ezt igénylő határon túli magyarnak személyesen. Egy közokirat, amely elsősorban nem arról szól, hogy valaki határon túli, hanem arról, hogy magyar. Egy közokirat, amelynek kiállítása azt jelenti, hogy a magyar állam közösséget vállal a határon túli magyarral. Személyesen ővele. Ugyanúgy személyesen, ahogy saját állampolgáraival is. Erre a közösségvállalásra évtizedek óta várt a határon túli magyarság. Ennek intézményesítése és papírra fektetése a törvénytervezet legnagyobb érdeme és legalapvetőbb politikai hozadéka, ami akkor is óriási áttörés lenne, ha az igazolvánnyal az égvilágon semmihez sem lehetne hozzájutni.″ /Ahogy a politikus látja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 16./2001. január 23.
A magyar külügyminisztérium tisztségviselői februárban elkezdik a párbeszédet az új bukaresti kormány diplomatáival. Febr. 5-6-án Lőrincz Csaba helyettes államtitkár hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezik, hogy áttekintse román partnereivel az együttműködés jelenlegi állapotát és lehetőségeit. Őt várhatóan Németh Zsolt államtitkár követi. A nagykövetség közlése szerint a politikai államtitkár bukaresti tárgyalásait követően erdélyi körútra indul. A tárgyalásokon minden bizonnyal az új magyar diplomáciai képviseletek megnyitásának ügye is felmerül. A leköszönt román kormány nem kifogásolta a csíkszeredai és konstancai magyar konzulátus megnyitását, nem tartotta azonban erre alkalmasnak parlamenti és elnökválasztásokat közvetlenül megelőző időszakot. Amint a nagykövetség tájékoztatásából kiderül, májusban valószínűleg a két ország hadseregének vezérkari főnökei és honvédelmi miniszterei is találkoznak. /Magyar diplomaták jönnek Bukarestbe. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./2001. január 30.
Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanácselnök Magyarországon különböző szervezetekkel és a testvérmegyékkel tárgyalt. Budapesten a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnökével, Edvi Péterrel és Németh Zsolt külügyi államtitkárral a csíkszentmártoni gyermekotthon beruházása ügyében tárgyaltak. A magyarországi partnerrel közösen építik meg az elhagyott csecsemőket befogadó központot. A Zala megyei Közgyűlés hivatalos meghívására érkezett Zalaegerszegre Hargita megye küldöttsége. Zala megyében, ezek 60%-ban saját jövedelmükből finanszírozzák tevékenységüket. A küldöttség tagjai rövid látogatást tettek Muravidékre. Szlovéniában meglátogatták a lendvai várat. /Ígéretes kapcsolattartás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./2001. február 1.
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára febr. 1-jén részt vesz Horia Rusu a Nemzeti Liberális Párt tragikus körülmények közt elhunyt alelnöke temetésén, amelyre Temesváron kerül sor. Horia Rusut magyarországi barátai, miként Erdélyben is sokan, mint a Bálványosi Szabadegyetem állandó résztvevőjét, többszöri társszervezőjét, a magyar-román párbeszéd és barátság egyik legelkötelezettebb politikus hívét gyászolják - jelentette ki Németh Zsolt a liberális politikusra emlékezve. /Németh Zsolt részt vesz Horia Rusu temetésén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./2001. február 2.
Febr. 1-jén Temesváron eltemették az autóbalesetben elhunyt Horia Rusut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét, parlamenti képviselőt, akit Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, illetve Cseh Áron kolozsvári magyar konzul is elkísért utolsó útjára. Az RMDSZ részéről Toró T. Tibor Temes megyei elnök, képviselő, illetve Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő volt jelen. Az RMDSZ koszorúja mellett Toró T. Tibor a "bálványosi magyar barátok" nevében elhelyezte a Reform Tömörülés koszorúját is. Mint ismeretes, Horia Rusu nemcsak többszörös résztvevője, hanem társ- szervezője is volt a bálványosi szabadegyetemnek. /Temesváron eltemették Horia Rusu liberális képviselőt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./2001. február 7.
A magyar-román kapcsolatok kérdéseiről folytatott konzultációt febr. 6-án Bukarestben Lőrincz Csaba, a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral tárgyalt, és fogadta őt Mircea Geoana külügyminiszter. Előkészítették Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium politikai államtitkárának jövő heti hivatalos bukaresti tárgyalásait. Markó Béla szövetségi elnök febr. 6-án a bukaresti Elnöki Hivatalban fogadta Lőrincz Csabát. /Magyar-román konzultációk Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./2001. február 20.
Febr. 20-án Bukarestbe érkezik Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár. Romániai látogatásán elkíséri Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Lőrincz Csaba helyettes és Szilágyi Mátyás külügyi tanácsos. A magyar küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök fogadja. Az államtitkár febr. 21-én tárgyalást folytat román kollégájával, Cristian Diaconescuval és Vasile Puscas miniszteri rangú integrációs tárgyalóbiztossal, majd Mircea Geoana külügyminiszterrel és Hildegard Puwak integrációs miniszterrel. A magyar küldöttség találkozik a parlament külügyi bizottságainak a vezetőivel, valamint Adrian Severinnel, az EBESZ elnökével is. A megbeszélés témája: a román-magyar kapcsolat. A küldöttség febr. 21-én Sepsiszentgyörgyre utazik, ahol a prefektúra, a polgármesteri hivatal és a megyei tanács képviselőivel, valamint a Székely Mikó Kollégium vezetőivel folytatnak tárgyalásokat. Németh Zsolt este Kolozsvárra érkezik. Febr. 22-én a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén vesz részt, ezt követően Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével találkozik. /Romániai körúton Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./2001. február 21.
Románia érdekelt a Magyarországgal való jószomszédi kapcsolatok fejlesztésében, és teljes mértékben nyitott a tárgyszerű párbeszédre, az együttműködésre - hangsúlyozta Cristian Diaconescu, a román külügyminisztérium államtitkára abból az alkalomból, hogy meghívására febr. 21-én hivatalos látogatást tesz Bukarestben Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. Diaconescu kiemelte, hogy az elmúlt időszakban Martonyi János magyar külügyminiszter "nemcsak derűlátó, hanem rendkívül biztató" nyilatkozatokat tett a magyar-román kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. /Románia nyitott az együttműködésre. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./2001. február 22.
Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár febr. 20-án az RMDSZ vezetőivel tartott megbeszélést, febr. 21-én pedig Mircea Geoana külügyminiszterrel, Hildegard Puwak európai integrációs miniszterrel, valamint Vasile Puscas EU-főtárgyalóval is találkozott. A politikusok foglalkoztak a Romániában működő magyar diplomáciai képviseletek tervezett bővítésével is. Német Zsolt leszögezte: Magyarország nem vezet be vízumkényszert a szomszédos országokkal szemben, amíg tagja nem lesz az EU-nak. "Látogatásomnak az a célja, hogy az új román vezetéssel a magyar kormány felvegye a politikai kapcsolatot is." - jelentette ki. Elmondta: a magas szintű magyar-román tárgyalások előtt a magyar kormány rendszeresen kikéri az RMDSZ véleményét. "Az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés is azt a célt szolgálta, hogy az RMDSZ helyzetértékelése alapján tudjunk tárgyalni a román partnerekkel" - mutatott rá. Az RMDSZ-vezetőkkel sorra került találkozón a magyar nyelvű felsőoktatás, a magyar nyelvű állami egyetem, a közösségi és egyházi ingatlanok kérdése is felmerült. "Úgy látom, hogy az RMDSZ és a román kormánypárt közötti megállapodás alapján van lehetőség a továbblépésre. A magyar kormány mindenképpen biztató kezdetnek ítéli a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát szabályozó új közigazgatási törvénnyel kapcsolatos szenátusi és képviselőházi álláspontokat. Bízunk abban, hogy az egyeztetés folyamatát már nem zavarja meg semmi, s ez a jogszabály elfogadásra kerül Romániában" - szögezte le. A magyar államtitkárt Mircea Geoana külügyminiszter is fogadta. Az egyórás tárgyaláson Geoana abban fogalmazta meg a legfontosabb változást az új román kormány politikájában, hogy amit vállalnak, azt teljesítik is. A román fél hangsúlyozottan kérte Magyarország támogatását Románia NATO- és EU-csatlakozása ügyében. Németh Zsolt vázolta azokat az indokokat, amelyek alapján Magyarország konzuli hálózatot kíván kiépíteni Romániában. (A magyar kormány nemcsak Csíkszeredában, hanem a Bánátban és a Partiumban is szükségét látja ilyen kirendeltségek létrehozásának.) /Előlegezett bizalom a román kormánynak. Németh Zsolt a román külügyi, és EU-integrációs tárcák vezetőivel tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár). febr. 22./2001. február 22.
Románia számára nagyon fontos a magyar-román kapcsolatok alakulása, s ebben az időszakban dől el, milyen ütemben, mennyire tartalmasan bővülnek a két ország közötti kapcsolatok - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy négyszemközti megbeszélést folytatott Németh Zsolttal, a külügyminisztérium politikai államtitkárával. Markó szerint Románia még mindig válaszúton van, nem dőlt el véglegesen és visszafordíthatatlanul, merre megy az ország. "Az új román kormány kinyilvánította azt a szándékát, hogy folytatni kívánja az európai és euroatlanti integráció útját. A kormánypárt az RMDSZ-szel kötött megállapodással is ezt az akaratot kívánja hangsúlyozni. A mai romániai belpolitikai helyzet olyan, hogy a román kormánynak most valóban bizalmat kell előlegezni, és támogatni kell ebben a törekvésében" - jelentette ki az RMDSZ elnöke. /Markó Béla a magyar- román kapcsolatokról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./2001. február 23.
Németh Zsolt államtitkár febr. 21-én Bukarestben folytatott hivatalos tárgyalásokat a román kormány több tagjával, majd Sepsiszentgyörgyön utazott, ahol Demeter Jánossal, a megyei tanács elnökével, Albert Álmos polgármesterrel, a város képviselőtestületével, valamint a megye prefektusával és magyar nemzetiségű alprefektusával találkozott. "Székelyföld a romániai magyarság belső anyaországa" - fogalmazott Németh Zsolt febr. 22-én Sepsiszentgyörgyön. A hivatalos sepsiszentgyörgyi program befejezésekor tartott sajtóértekezleten Németh hangsúlyozta, hogy Magyarország számára fontos tényező a romániai magyarság, amelyet a két ország közötti összekötő kapocsnak tekint. - Magyarország készen áll arra, hogy ne csak a kereskedelmi forgalom, hanem a beruházások révén is fejlessze a gazdasági kapcsolatokat - hangsúlyozta a külügyi államtitkár. Németh kitért a Csíkszeredába tervezett magyar konzulátus kérdésére is. - Mostani bukaresti tárgyalásaimon megállapodtam partnereimmel, hogy megvizsgáljuk a megvalósítás technikai vonatkozásait - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a csíkszeredai konzulátus kérdése nem politikai, hanem technikai kérdés. Németh Zsolt szólt a létesítendő Erdélyi Magyar Tudományegyetem fontosságáról, arról, hogy az egyetem egyik pillére a Székelyföldön kell hogy legyen. A magyar külügyi államtitkár erdélyi körútját febr. 23-án Kolozsváron folytatja, majd Gyulafehérváron az erdélyi katolikus érsekkel tartott találkozóval fejezi be. /Székelyföldön a magyar külügyi államtitkár. Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyre látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Sepsiszentgyörgyön a régiófejlesztési problémákról volt szó Németh Zsolt államtitkár látogatásakor. A tervezett program is "csúszott", végül is le kellett mondani a Vargyasra beütemezett délutáni látogatásról. "A nyár folyamán remélhetőleg sort keríthetünk majd a Rika alatti település felkeresésére" - emelte ki Németh Zsolt a sajtó képviselőivel tartott találkozója során. Csodálója a tulipános vargyasi festett bútoroknak, ezért is óhajtotta e szép tájegységet is felkeresni. A sajtóértekezleten Németh Zsolt részletesen szólt az övezetfejlesztéstől elválaszthatatlan infrastruktúra megteremtésének szükségességéről. A külügyi államtitkár kitért a csíkszeredai konzulátus létesítésének igényre is, majd a Székely Mikó Kollégiumban tett látogatással folytatta programját. /(Flóra Gábor): Németh Zsolt Háromszékről Kolozsvár felé utazott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ A román média viszonylag kevés teret szentelt Németh Zsolt szept. 21-én befejeződött bukaresti látogatásának. Megbeszéléseit összegezve a magyar külügyi államtitkár az új román kormánnyal kialakítandó kapcsolatok, a román-magyar viszony fellendítésének esélyeit hangsúlyozta az újságírók előtt. Mint mondotta: a tavalyi választásokat követően a magyar kormány visszafogott kivárással követte a romániai politikai élet fejleményeit, ám az eltelt két hónap történései, döntései, és bukaresti tárgyalásai nyomán már úgy fogalmazhat: biztató előjeleket lát az előrelépésre a magyar-román kapcsolatokban, a romániai/erdélyi magyarság elvárásainak rendezésében. Jók a kilátások az együttműködés elmélyítésére minden területen, román részről pedig szinte minden esetben fogadó készség nyilvánult meg, kategorikus elutasításban egyetlenegy magyar felvetés se részesült. Megtörtént tehát a hivatalos kapcsolatfelvétel az új román kormánnyal, a tárcák szintjén is egymást érik az egyelőre inkább ismerkedő jellegű találkozók. Az új kapcsolatrendszer kiépítéséhez számtalan gyakorlati teendő elvégzésére is szükség van, például a magyar-román vegyes bizottság, a 11 szakbizottság intézményrendszere évek óta tetszhalott állapotú. De a gazdasági élet, a bel- és igazságügyi kapcsolatok, a környezetvédelem, a decentralizáció, a határ menti együttműködés, a kisebbségi kérdéskör területén számos függőben maradt probléma vár sürgős megoldásra, megnyugtató rendezésre. Alapvető igényként fogalmazódott meg román részről, hogy Magyarország támogassa Románia integrációs törekvéseit, s erre ígéret is tett a magyar küldöttség. A magyar diplomácia igényeket fogalmaz meg, mint például a magyar állami egyetemét. Sürgeti a kereskedelem felfuttatását akadályozó védővámok felszámolását, a szerződéses kapcsolatok elmélyítését. A Romániai Magyar Szó munkatársa hozzátette: csak látszólag biztatóak a magyar-román viszony javulásának előjelei. Némileg kételkedni lehet abban, hogy a budapesti külügyi küldöttség tagjai előtt megfogalmazott bukaresti ígéretek, vállalások egyhamar kézzelfogható valósággá válnak. A Nastase kabinet fő célkitűzéseként emlegeti az euroatlanti integrációt, ugyanakkor az elodázás, a kibúvó keresés taktikájáról sem igazán tud lemondani. /Ferencz L. Imre: Kivárás után biztató előjelek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ 2001. február 24.
Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár febr. 23-án Kolozsváron tartott sajtóértekezletén négynapos romániai látogatását összegezte. Az államtitkár febr. 23-án részt vett az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén, megbeszélést folytatott Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Németh Zsolt romániai látogatását Gyulafehérváron zárta, ahol az államtitkárt dr. Jakubinyi György római-katolikus érsek fogadta. Takács Csaba elmondta: az ügyvezető elnökségen folytatott megbeszélésen Németh Zsolt a romániai látogatásának eredményeiről és a román-magyar kapcsolatok alakulásáról tájékoztatott. Az RMDSZ pontos képet szerzett arról, hogy melyek a magyar és a román kormány szándékai a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Áttekintették a két ország közötti gazdasági együttműködést, valamint a státustörvény elfogadásával kapcsolatos munkatervet. Az RMDSZ ismételten megerősítette álláspontját, hogy az RMDSZ a Magyar Állandó Értekezlet intézményesítése után a legfontosabb politikai lépésnek tekinti a státustörvényt a magyar-magyar kapcsolatok terén. - Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány helyesen járt el, amikor kialakította álláspontját az új román kormánnyal kapcsolatban. A magyar kormány álláspontja szerint a konkrét intézkedések alapján kell meghatároznia viszonyát a román kormánnyal. Az államtitkár kifejtette: megteremtődött annak a lehetősége, hogy Románia és Magyarország gyakorlatias és intenzív együttműködést alakítson ki. A közös érdekek sorából az államtitkár az euroatlanti integrációt emelte ki, amelynek fontos feltétele egy elmélyülő román-magyar integráció. A politikus a román-magyar integrációnak négy alapvető vonatkozását emelte ki. A legaktuálisabb és legfontosabb feladatnak az elmélyültebb együttműködés megteremtését tekinti a bel- és igazságügy terén. - Ennek az a tétje, hogy Európa Románia keleti vagy pedig nyugati határán ér véget. Készen állunk arra, hogy ez a határ keleten legyen és egyidejűleg nyugat-európai mintára lebontsuk a magyar-román határokat - fogalmazott az államtitkár. Ide tartozik a vízumrendszer, a határátkelők kérdése, valamint a szervezett bűnözés elleni közös fellépés. A román-magyar együttműködés másik fontos területe a decentralizáció és a regionalizmus. Németh Zsolt biztatónak nevezte a közigazgatási törvény elfogadását. Ugyanakkor fontosnak tartja azt, hogy a román-magyar vegyes bizottsági rendszernek új vetületet adjanak. A magyar politikus pozitívan értékelte az RMDSZ és az RTDP által kötött együttműködési megállapodást, amely, szerinte, jó kiindulópont a kisebbségi jogok garantálására. A román-magyar integráció újabb fontos kérdése a gazdasági integrációt. Az elmúlt években biztatóan alakultak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok. Németh Zsolt megerősítette: Magyarország Csíkszeredában szándékozik konzulátust nyitni, a Bánságban és a Partiumban konzuli irodákat hoznának létre. Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral megállapodtak abban, hogy a konzulátusok megnyitásának kérdése Európában nem politikai, hanem technikai kérdés, az európai normákat ezen a téren is tiszteletben fogják tartani. A román külügyminisztérium közölte azt az álláspontját, hogy Románia is mérlegeli egy konzulátus létesítését Debrecenben vagy Gyulán. Arra a kérdésre, hogy konkrétan mikorra várható a csíkszeredai konzulátus megnyitása, Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány készen áll arra, hogy azt akár most is megnyissák. Az erdélyi magánegyetem ügye jól halad előre, állapította meg. Az egyetem pillérei Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen lesznek. Kifejezte reményét, hogy hamarosan sor kerülhet az ideiglenes akkreditációra. A magyar kormány az erdélyi magyar egyetem támogatására 1 milliárd forintot különített el évi rendszerességgel a költségvetésben. Az alapító erdélyi történelmi egyházak jelenleg a további pénzforrások beszerzésén dolgoznak. A készülő státustörvényről Németh Zsolt elmondta: mind a magyar kormánynak, mind az RMDSZ-nek közös érdeke, hogy azt mielőbb elfogadják. Az államtitkár hozzátette: Magyarországnak komoly fejtörést okoz, hogy a határon túli magyaroknak mintegy huszonöt százaléka át szeretne telepedni Magyarországra, amely a magyar gazdaság és társadalom számára elviselhetetlen terhet jelentene. Mint fogalmazott, a felmérések azt bizonyítják, hogy a státustörvény sikeres megvalósítása esetén a Magyarországra kivándorolni szándékozók aránya mintegy ötven százalékkal csökkenne. Mircea Geoana külügyminiszter biztosította Németh Zsoltot arról, hogy Románia egy éven belül teljesíteni fogja a nemzetközi szervek által megszabott feltételeket. Az államtitkár arról is beszámolt: Magyarország érdekelt abban, hogy kidolgozza azt az autópályarendszert, amely Budapestet, Kolozsvárt és Bukarestet kötné össze. /Papp Annamária: Elmélyülő román-magyar integráció. Kolozsváron Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./2001. február 27.
Németh Zsolt államtitkár minapi sepsiszentgyörgyi látogatásán felkereste a Székely Mikó Kollégiumot is. Az érthetetlen, mert még a városházán lezajlott, zárt körű tárgyalás elején is bebocsátást nyertek a fotósok, filmesek. /Mózes László: A zárt kollégium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./2001. február 28.
Egyre javul a viszony Románia és Magyarország között, egyre elmélyültebbek a két szomszédország közötti kapcsolatok, nagyjából ezek lennének Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár konklúziói négy napos romániai látogatását követően. Fodor Sándor megjegyezte, hogy 1945. márc. 6., a Groza-kormány hatalomra jutása után Romániában - a román-magyar kapcsolatok "szüntelenül" javulnak. Azóta folyamatosan ez derül ki minden kölcsönös politikuslátogatást követően, közben "elvették tőlünk a Bolyai Egyetemet, kezdték beolvasztani középiskoláinkat, és szüntelenül javuló sorsú, megfélemlített magyarjaink tömegével szaladtak neki az országhatárnak." Nem volt ez másként a rendszerváltás után sem, pedig elsőként az (akkori) magyar kormány ismerte el a Ion Iliescu-Petre Roman-féle megújuló román demokráciát, elsőként a magyar külügyminiszter (Horn Gyula) sietett Bukarestbe, hogy kormánya támogatásáról biztosítsa a diktatúra igája alól szabadult Romániát. Azután jöttek a véres marosvásárhelyi események 1990 márciusában. A független román bíróság az eseményekért kizárólag magyart (Cseresznyés Pált) és cigányokat ítéltek el. A hodáki és libánfalvi támadók közül egyet sem. Eközben tovább javultak a román-magyar kapcsolatok. A Romániába látogató Tom Lantost, amerikai kongresszusi képviselő elmondta, hogy megmondta Iliescu elnöknek, hogy meglesz a Bolyai Egyetem. Akkor /1992-ben/ Németh Zsolt képviselő kifejtette, lesz Bolyai Egyetem, mert mellettünk van a hatalmas Amerika. - Németh Zsolt politikai államtitkár mostani látogatásakor kijelentette, miszerint az elmúlt négy évben lényegesen javultak a román-magyar kapcsolatok lélektani előfeltételei a gyakorlatias, intenzív együttműködés érdekében. Az RMDSZ az elmúlt 4 évben kormányon volt, de ennek az időszaknak egyetlen jelentős eredménye az volt, hogy az aradi vértanúk emlékművét Dávid Ibolyának sikerült - Valeriu Stoica jóakaratával - kiszabadítani a román hadsereg várbeli pincéjéből és tisztes helyre állítani azt, az aradi minoriták jóvoltából. Ezentúl azonban, a román-magyar kapcsolatok alakulására inkább jellemző volt, hogy az előzőleg megbeszélt és bejelentett 1999. október 6-i aradi miniszterelnöki és igazságügyminiszteri találkozóról szó nélkül lemaradt a román miniszterelnök és igazságügyminiszter (Radu Vasile és Valeriu Stoica) majd az ünnepségen (mégis) részt vevő Dávid Ibolya miniszter asszonyt román ordítozók próbálták elhallgattatni. "Nos, igen tisztelt államtitkár úr - végre tudomásul kellene venni: Romániában bennünket utálnak. Romániai magyarokat, de Magyarországot, minden magyar politikust - személy szerint Önt is." A román-magyar kapcsolatok ugyanis eléggé mélyponton vannak, hiszen a román fél megszokta, hogy csak újabb és újabb feltételeket diktáljon a másik félnek. Javítani ezen az áldatlan állapoton azonban csak kölcsönös akarattal lehet. /Fodor Sándor: Egyre javul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2001. február 28.
Heves vita várható febr. 28-án az Országgyűlés külügyi bizottságában, ahol többek között a határon túli magyarok pénzügyi támogatásáról hallgatják meg a honatyák Németh Zsolt külügyi államtitkárt. Az ülésen várhatóan napirendre kerül többek között az Új Kézfogás Közalapítvány gazdálkodása, amelynek "követhetetlenségét" már három héttel ezelőtt is számon kérte a külügyminiszteren Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő. Tabajdi a lapnak elmondta, felvetését követően Martonyi János elküldött neki néhány, "igazából csak a közalapítvány népszerűsítésére alkalmas brosúrát", s egy levelet, amelyben minden konkrétum nélkül bizonygatta, hogy a gazdálkodás teljes mértékben áttekinthető. Tabajdi szerint azonban a homályos magyarázatok csak erősítik a gyanút, hogy e "pénzeket célzottan, határon túli klientúraépítésre fordítják". Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány irodaigazgatója minden alapot nélkülözőnek nevezte a szocialista képviselő felvetéseit. Nyugodtabb a hangulat az Illyés Közalapítvány körül. Itt ellenzéki pártokat képviselő kuratóriumi tagok is elismerik, hogy a kormányváltás utáni első két évet követően, amikor akadtak megkérdőjelezhető döntések, most mintha teret nyertek volna a szakmai szempontok. Laborczi Géza szabaddemokrata kuratóriumi tag ugyanakkor figyelmeztetett: jelenleg is van két olyan kérdés, ami aggodalomra ad okot. Az egyik a Magyarok Világszövetségének több mint kétszázmilliója, amelyről egyesek azt feltételezik, hogy "parkolópályára" helyezték a közalapítványnál, s innen a helyzet rendezése után - egyesek szerint a Patrubány-elnökség lezártakor - az MVSZ teljes egészében megkapja. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnöke viszont elmondta: ebből az összegből a határon túli magyar kultúrát kell támogatni. "Konkrét programokkal természetesen az MVSZ is pályázhat és nyerhet" - tette hozzá. A bizottsági ülésen felmerülhetnek az úgynevezett kisebbségi koordinációs kerettel kapcsolatos kérdések is. A külügyi költségvetés e tétele ugyanis a tavalyi 83 millió forint után idén és jövőre egyaránt 241,3 millió forint. A HTMH elnöke elmondta, a keret olyan kezdeményezések finanszírozására szolgál, "amelyeket más forrásból, azaz döntően közalapítványi úton nem áll módunkban támogatni". Példa erre a határon túli magyar érdekvédelmi és szakmai szervezetek minden olyan tevékenysége, amely a Máért szakmai működését biztosítja, illetve minden olyan kérés, amely a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény előkészítéséhez és végrehajtásához biztosítja a szervezeti- infrastrukturális, szakmai hátteret. /Nagy Iván Zsolt: Klientúraépítéssel vádol az ellenzék. = Magyar Hírlap, febr. 28./ 2001. március 1.
Febr. 23-án, hivatalos látogatáson tartózkodott a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségen Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár. A magas rangú vendéget dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek fogadta. A találkozón az államtitkár tájékoztatta a gyulafehérvári főpásztort, hogy a magyar állam újabb 60 millió forinttal szándékozik támogatni a székesegyház helyreállítási munkálatait. A megbeszélésen a készülő magyar státusztörvényt, az államosított egyházi ingatlanok kérdését, valamint más aktuális témákat vitattak meg. /Németh Zsolt Gyulafehérvárra látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./