udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
388
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 361-388
Névmutató:
Szabó Béla
2012. november 9.
Hitélet – Gyulafehérvár magyar múltja, jelene, a jövőjéért
Évtizednyi iskolatörténelem a „kisszeminárium” második évkönyvében
Gyulafehérvár magyar múltja és jelene címmel látott napvilágot nemrég a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum évkönyve. A szó szoros értelmében hiánypótló kiadványról van szó, hiszen szerkesztői és a szerzők nem kevesebb feladatra vállalkoztak, mint az intézmény utóbbi tíz éve (2002–2012) történetének megörökítésére a magyarság és az utókor számára.
Az intézménynek Értesítője jelent meg az 1870-es évektől kezdődően tova az első világháborúig, majd hosszú szünet következett. A kommunizmus bukását követően az a döntés született meg, hogy évtizedenként kiadnak egy összefoglaló kötetet. Eddig egy kötetet adtak ki, a mostani a második.
Köszöntőjében Dr. Gál László igazgató hangsúlyozza; „Számos esetben kellett és kell újraterveznie erdélyi magyar nemzetközösségünknek útirányát az idők folyamán – amennyiben önmaga tehette ezt –, s jelenünkben, nem éppen barátságos viszontagságok közepette azért, hogy megmaradhasson erdélyi – s ezen belül is dél-erdélyi – magyar önazonossági minőségében. Mindez a törekvés hol békésen, hol ádáz küzdelemmel valósult meg – folytonos arányszámbeli apadással, gyengüléssel... (...) Napjainkban sincs ez másként... Az új tanügyi törvény, a szekularizálódó társadalom állandó odafigyelést, állandó »újratervezést« követel azért, hogy óvodától, elemi és gimnáziumi szinteken keresztül, katolikus teológiai líceumi (előszeretettel nevezett kisszemináriumi) tagozatig teljes magyar oktatási palettát képezzen, remélhetőleg a hosszú idejű fennmaradás kezességével... s azért is, hogy ne csak Gyulafehérvár magyar múltja és jelene legyen a témánk, hanem mindenképpen a jövője is!”
A gazdag tartalmú könyvben alaposan dokumentált tanulmányt olvashatunk Máté Pál tollából Gyulafehérvár és környékének történetéről, az erdélyi püspökség megalapításáról, annak intézményeiről, a városnak a fejedelemség központjaként betöltött szerepéről, műemlékeiről és művelődési életéről.
Irodalmi fejezetében – Híres emberek, híres művek – Karácsonyi Benő gyulafehérvári témájú írása, Ferenczy Miklós: Gy. Szabó Béla méltatása (ezt a művész Márton Áron püspökhöz írt levelének fénymásolata egészíti ki); Kovács Mihai az erdélyi irodalom kellőképpen nem ismert és méltatott alakját, Simpf Jánost, a fiatalon elhunyt papköltőt, magyartanárt mutatja be.
Gudor Botond református lelkész, vallás- és történelemtanár értékes tanulmányának témája „Művelődés, társadalom, könyvtár- és akadémiaalapítási törekvések a Gyulafehérvár melletti Hegyalja XVIII. századi történetében.” Sipos Ibolya történelemtanár az írott magyar nyelv kezdeteihez kapcsolódó, a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár kincsei között található Gyulafehérvári Sorok (1310–20) kéziratot elemzi.
Egyház részében a könyv bemutatja a gyulafehérvári Szent Mihály római katolikus székesegyházat (Fülöp Sándor Szabolcs), a városban működő szerzetesrendeket (Chinda Péter), Komáromi Attila jogtanácsos pedig a kommunista hatalom által államosított és jogtalanul elkobzott ingatlanok romániai helyzetét ismerteti.
Kimondottan a rangos iskoláról szóló fejezetben Gál László tanár, igazgató A gyulafehérvári katolikus oktatás a kezdetektől a XVIII. századig címmel közöl értékes tanulmányt; Marton József nagyprépost, egyetemi professzor Vorbuchner Adolf gyulafehérvári püspökre emlékezik; Geréd Vilmos karnagy, tanár a kántorképzésről ír; Bakó Botond diák- és későbbi tanári éveit idézi fel.
A római katolikus kántoriskolából – ez volt a régi hivatalos neve a mai teológiai líceumnak – indultak közül Tamás József segédpüspök, Potyó Ferenc pápai káplán, általános érseki helynök, Szász János kanonok, petrozsényi plébános, s nem utolsósorban Korom Imre-György, az iskola jelenlegi lelki (spirituális) vezetője és hittantanára vall arról, mennyire szívükhöz nőtt és megerősítette őket hivatásukban ez a „kisszeminárium”. Korom Imre-György így fogalmaz: „Köszönöm neked, Gyulafehérvár, valóban Alma Mater – Tápláló Anya voltál és maradsz számomra!”
Nagyon őszinte hangnemű és tanulságos interjú olvasható a kötetben Jakubinyi György érsekkel a főpásztor és a kisszeminárium kapcsolatáról (diákszemmel kérdezett Ilyés Lehel), amelynek sokatmondó címe A bizalom és a szeretet útján a közösség szívébe. Egy másik interjút Tóth Csabával, az érsekség gazdasági vezetőjével Székely Róbert készítette. Tartalmas összeállítással emlékezik meg a kiadvány Gróf Majláth Gusztáv Károlyról, az intézmény névadójáról, a diákok püspökéről. Gazdag képgyűjtemény, képek az iskola életéből, az elöljárók és tanárok s az elmúlt 10 év csoportjainak, osztályainak és végzőseinek névsora emeli a történelmi kordokumentum értékű, visszapillantó évkönyv jelentőségét.
Fodor György
Szabadság (Kolozsvár)2013. január 11.
Ma kezdődik a fotográfiai fesztivál
Az első Szathmári Pap Károly Nemzetközi Fotográfiai Fesztivált nyitják meg ma délelőtt 11 órakor Nagyváradon, a szervező Euro Foto Art Egyesület galériájában. A fényképész- egyesületek és különböző társulások, valamint amatőr és profi fotóművészek részvételével és közreműködésével zajló rendezvénysorozat célja népszerűsíteni a kiemelkedő fotográfus, a világ első haditudósító fotóriporterének művészetét és európaiságát. A mai ünnepség keretében orosz fotóművészeti kiállítás nyílik meg Nagyváradon, a jekatyerinburgi Cetverg Fotóklub szervezésében (a tárlat január 24-ig látogatható).
A fesztivál nemzetközisé-géhez igazodva a világ más országaiban is tartanak hasonló rendezvényeket: ma délután 6 órától vajdasági alkotók munkáit vehetik közelebbről szemügyre az érdeklődők az újvidéki FKVSV Galériában, ahol jövő csütörtökön szerbiai országos természeti szalon nyitja meg kapuit. A Világban Élő Román és Magyar Fotóművészek Hetedik Nemzetközi Szalonját látja vendégül január 21-e és február 20-a között a kolozsvári Stars Fotóklub és a bukaresti Magyar Kulturális Intézet. Január 22-én Debrecenben nyílik kiállítás Szimbolizmus a fotográfiában címmel, majd február 1-jén ismét Újvidéken folytatódik a program, az Újvidék és lakosai elnevezésű tárlattal.
A Brăila Megyei Könyvtár ad otthont az első Nemzetközi Fotóművészeti Szalonnak január 31-től február 10-ig, majd az elkövetkező időszakban a magyarországi Zagyvarékasra (Jász-Nagykun-Szolnok megye), Nagyváradra és Galacra várják az érdeklődőket. A nemzetközi fesztivál február 10-én, a nagyváradi Tavirózsa Fotóklub tagjainak éves tárlatával zárul. A rendezvénysorozatra benevezett programokat hazai és külföldi szakemberekből álló kuratórium válogatta össze (Mircea Agabrian és Tóth István – Románia, Georg S. Holzman – Németország, Albert Kriegler – Ausztria, Marcello Materassi – Olaszország, Szabó Béla – Magyarország). A fesztivál igazgatója Tóth István.
Szabadság (Kolozsvár),2013. február 20.
Az Erdélyi Művészeti Központ bemutatkozó kiállítása
A 2012 szeptemberében Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatójának, Vargha Mihály szobrászművésznek az elnökletével megalakult Erdélyi Művészeti Központ (EmüK) gyűjteményéből – festmények, grafikák, szobrok, textilmunkák – nyílik kiállítás február 22-én, pénteken délután 5 órakor Kolozsváron, a Minerva-házban (Jókai/Napoca utca 16.).
A 140 éves Székely Nemzeti Múzeum keretében működő Gyárfás Jenő Képtár törzsanyagából és az EmüK létrejötte óta adományként kapott műalkotásokból rendezett nagyszabású, Jakobovits Miklós emlékének szentelt, bemutatkozó tárlat betekintést nyújt a nagyon fiatal művészeti létesítmény rendkívül értékes gyűjteményébe. Az 1945 utáni Erdély jelentős képzőművészeti alkotásait felvonultató kiállításon a közönség többek között Nagy Albert, Nagy Imre, Szolnay Sándor, Mattis Teutsch János, Mohy Sándor, Kós András, Miklóssy Gábor, Andrásy Zoltán, Balázs Péter, Varga Nándor Lajos, Tóth László, Baász Imre, Gy. Szabó Béla, Plugor Sándor, Vetro Artúr, Lövith Egon, Gergely István, Benczédi Sándor, Román Viktor, Pallos Sch. Jutta, Cseh Gusztáv munkáit tekintheti meg. A központ tulajdonát képező anyag a tárlat idejére a gyűjtőktől kapott, jellegzetesen kolozsvári, Fülöp Antal Andor, Kovács Zoltán, Incze János Dés, Györkös Mányi Albert szignálta munkákkal is kiegészül. A nagy érdeklődéssel várt kiállítást – kurátora Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész – Kántor Lajos műkritikus nyitja meg.
A rendezvény házigazdája Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Művelődési Egyesület elnöke.
N. J.
Szabadság (Kolozsvár),2013. február 27.
Vesztett az RMOGYKE az orvosi egyetemi chartaperben
Az egyesület fellebbez
Vesztett a Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület abban a közigazgatási perben, amelynek célja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem chartájának módosítása a tanügyi törvény anyanyelvi oktatásra vonatkozó szakasza szellemében. Az egyesület jogi képviseletét ellátó dr. Kincses Előd kijelentette: fellebbezni fognak a megyei törvényszék döntése ellen, és tiltakozott az egyetem magyar professzorait ért sorozatos zaklatások miatt. Kincses Előd tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette, Tőkés László európai parlamenti képviselő megbízásából az Antena 3 tévéadó egyik műsorvezetője, a műsor egyik meghívottja, illetve a televízió tulajdonosa ellen indít kártérítési pert személyi jogok megsértése miatt.
Dr. Kincses Előd ügyvéd a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) nevében 2011 novemberében közigazgatási pert indított a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ellen, kérve a Maros Megyei Törvényszéket, hogy állapítsa meg az egyetemen a szenátusi választások semmisségét, arra hivatkozva, hogy a választások időpontjában az egyetem nem rendelkezett a Tanügyminisztérium által jóváhagyott, törvényes chartával. "A cél az volt, hogy végül kidolgozzanak egy szabályos chartát, az oktatási törvény 135-ös, a multikulturális egyetemekre és az anyanyelvi oktatásra vonatkozó szakasza szerint. Amikor a pert indítottuk, kértük az összes magyar politikai erő támogatását. Felkérésemre Markó Béla, aki akkor miniszterelnök-helyettesként az oktatásért felelt, nem válaszolt, Kelemen Hunor úgyszintén nem. Az EMNT, EMNP és MPP is felsorakoztak a RMOGYKE mellett, utólag az RMDSZ is jobb belátásra tért, beléptek a perbe velünk. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség saját nevében lépett be a perbe. Az egyetem megkérdőjelezte a perbe lépők jogosultságát, illetve a felperes perképességét, valamint azt firtatta, hogy milyen érdeke lenne a charta törvényesítésében. A Maros Megyei Törvényszék 2013. január 21-én tárgyalta érdemben a pert, majd egy hónapnyi (!) fontolgatás után, február 18-án elutasította a keresetet és a beavatkozásokat" – nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Kincses Előd. Hozzátette, az ítéletet megfellebbezik, amint az indoklást megkapják, a fellebbezés során pedig felhasználják a MOGYE rektorának, dr. Leonard Azamfireinek a Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA) tett nyilatkozatait, amelyekben elismerte, hogy a szenátust 2012 februárjában törvénytelenül választották meg, hiszen nem létezett egy, a Tanügyminisztérium által jóváhagyott charta, mindebből pedig következik az összes későbbi döntés semmissége. "Szeretnénk elérni, hogy a »megfojtott« magyar tagozat újra életre keljen. A 2011. évi új tanügyi törvény 135-ös szakasza sok jogosítványt ad a három multikulturális egyetemnek. Míg a Babeş–Bolyain és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen sikerült a törvény szellemében elfogadni a chartát, a MOGYE-n nem, a magyar tagozaton az egyetemisták jelenleg is magyarul hallgatják az előadásokat, a gyakorlat pedig románul van, ami egy skizofrén állapot. A román nyelvet nem az orvosi egyetemen kell megtanulni, hanem a középiskolában, a MOGYE nem filológiai egyetem" – közölte Kincses.
Zaklatják a MOGYE magyar tanerőit
Az ügyvéd sajnálatosnak nevezte, hogy az egyetem vezetősége megpróbálja megfélemlíteni azokat a magyar tanerőket, akik azért küzdenek, hogy a chartában érvényesüljön a tanügyi törvény 135-ös szakasza. "Brassai Attila professzort, aki az Európai Parlament kisebbségi bizottságát tájékoztatta azokról a törvénytelenségekről, amelyeket Daniel Funeriu tanügyi miniszter követett el, és ismertette a MOGYE helyzetét, valamint a chartapert, illojalitással vádolták meg. A bírságot semmissé nyilvánította a törvényszék, ám a MOGYE fellebbezett, és továbbra is zaklatja dr. Brassai Attilát, akit önplágiumért is szankcionáltak amiatt, hogy rangos angol folyóiratokban angol nyelven megjelentetett dolgozata magyar nyelven is megjelent magyarországi, impaktfaktor minősítéssel azonban nem rendelkező tudományos kiadványban, amiből azonban semmi előnye nem származott professzori előléptetése során. Ez ellen is panaszt nyújtunk be a bíróságon. A MOGYE vezetése azoknak a professzoroknak a szankcionálását is elérte, akik dr. Szabó Béla professzort elkísérték Budapestre, arra az ünnepségre, amelyen Szabó Béla kitüntetést vett át a magyar államfőtől, Schmitt Páltól, ám aláírták a jelenléti ívet és fizetést vettek fel a szóban forgó időszakra. A Korrupcióellenes Ügyészség nem kezdeményezett bűnügyi eljárást, de 300 lejre bírságolta meg a szóban forgó hét egyetemi tanerőt. "A magyar államelnök általi kitüntetés emeli az egyetem presztízsét, ezt elfelejteni látszik a MOGYE vezetése. Kérdezem én, ha történetesen Sarkozy francia államfő tüntette volna ki a professzorokat, akkor is feljelentést tettek volna?" – tette fel a szónoki kérdést Kincses Előd.
Harmincezer lejes erkölcsi kártérítés Tőkés Lászlónak
Az Antena 3 La ordinea zilei című műsorában elhangzottak miatt indít kártérítési pert Tőkés László, akit Kincses Előd ügyvéd képvisel. Kincses elmondta, a február 8-i, Dana Grecu által moderált műsorban Radu Tudor politikai elemző Tőkés Lászlót a legnagyobb élő románellenes embernek nevezte. "Ezt a sértő kijelentést Dana Grecu tolerálta. Tőkés László személyiségi jogainak és emberi méltóságának megsértése miatt indít pert, és erkölcsi kártérítés címen 30.000 lejt kért egyetemlegesen Radu Tudortól, aki e nyilatkozatot tette, Dana Grecu moderátortól, mert szó nélkül hagyta, valamint az Intact Media Gruptól. Azt a Tőkés Lászlót illették e sértő szavakkal, aki kockára tette az életét a kommunista diktatúra megdöntéséért, akit Románia legrangosabb érdemrendjével tüntettek ki, és aki ugyanakkor a Székelyföld autonómiájáért harcol. Egy demokratikus országban elfogadott az ellenvélemény, lehet harcolni ilyen jogokért. Nem hiszem, hogy azok, akik a monarchia visszaállításáért harcolnak, románellenesek lennének" – jelentette ki Kincses Előd, hozzátéve, a kártérítésként kért összeget Tőkés László jótékonysági célokra fordítja.
"Nincs zászlóverseny!"
Kincses Előd újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, részt vesz a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen, amely szerinte – ha nem hoznak be más helységekből leitatott, elkábított románokat – békésen zajlik le. Az RMDSZ elzárkózását és Markó Béla volt RMDSZ-elnök kijelentéseit, miszerint nem ért egyet az autonómiatüntetéssel, Kincses azzal magyarázza, hogy a szövetség igyekszik minél hamarabb kormányra kerülni, hiszen "az USL bárkája recseg-ropog". Ami Markó Bélának a magyar és a székely zászlóval kapcsolatos kijelentéseit illeti, Kincses szerint nem zászlóversenyről van szó, nem az a kérdés, hogy melyik van az első vagy a második helyen. "A magyar zászló magyar, a székely zászló székely. Nincs ellentmondás" – közölte az ügyvéd.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely),2013. február 27.
MOGYE: bíróságon keresik az igazukat a megalázott magyar professzorok
A bírósághoz fordul Szabó Béla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) tanára, akit Leonard Azamfirei rektor feljelentése nyomán az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) 300 lejjel büntetett. A magyar tanügyi dolgozók szószólóját azért bírságolta a hatóság, mert 2012 elején, azon a napon, amikor Budapesten Schmitt Pál volt magyar államfő munkásságáért kitüntette, fizetést vett fel.
Hasonló bírságban részesült Szabó további hét munkatársa, akik elkísérték kollégájukat a ceremóniára. A rektor annak dacára is feljelentette őket, hogy valamennyien visszafizették az aznapra kiírt fizetésüket. A DNA ugyan megállapította, hogy egyikük sem követett el bűncselekményt, viszont 300 lejes pénzbírságra kötelezte.
„Máshol, ha egy professzor államelnöki kitüntetésben részesül, az presztízskérdést jelent az egyetem számára. Nálunk, a rektor szemében bűncselekménynek számít” – vonta le a következtetést Kincses Előd, aki tegnap kapta meg az ügyvédi felhatalmazást Szabó Bélától. A jogász egy költői kérdést is feltett: „Vajon, ha nem Magyarország, hanem Franciaország akkori államelnöke, Nicolas Sarkozy tünteti ki Szabó Bélát, akkor is az ügyészséghez fordul a rektor?”
A bíróságon kénytelen megvédeni az igazát a MOGYE másik professzora, Brassai Attila is. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnökét az egyetem etikai bizottsága megrovásban részesítette, mivel úgymond nem bizonyult lojálisnak az intézményhez. A Minodora Dobreanu által elnökölt hétfős testület – melynek mindössze egyetlen magyar tagja van – úgy vélte: a 2011 novemberében Strasbourgba látogató professzor rossz szolgálatot tett az egyetemnek. Mint ismeretes, Brassai Attila 2011. november 17-én az Európai Parlamentben ismertette az erdélyi magyarság huszonkét éve tartó küzdelmét, amely a Ceauşescu-diktatúra idején megszüntetett önálló magyar állami egyetem, illetve a magyar nyelvű karok visszaállítását célozza. A professzor arról is beszámolt, hogy a MOGYE román többségű vezetősége nem tartja be az érvényben lévő jogszabályokat, így önkényesen gátolja, hogy önálló magyar tagozat keretében, magyar nyelven folyhasson orvosképzés Erdélyben. Az „akadémiai közösség lojalitási szabályainak a megsértéséért” büntetett tanár pert nyert az egyetem vezetősége ellen, azonban Leonard Azamfirei megfellebbezte a Maros megyei törvényszék döntését.
Kincses Előd szerint Azamfirei valóságos bosszúhadjáratot indított azon magyar tanárok ellen, akik az elmúlt másfél-két év alatt kiálltak az anyanyelvű oktatáshoz való jog tiszteletben tartása mellett. A rektor nem kívánta kommentálni az ügyvéd felvetését.
(Kedvezőtlen döntés a chartaperben
Az ítélet indoklására vár a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) mielőtt fellebbezne abban a perben, amit az egyetem vezetősége ellen indított. A civil szervezet a tanügyi törvény 135. cikkelyének a chartába való foglalását kérte, azonban a Maros megyei törvényszék négy halasztás után elutasította a RMOGYKE keresetét. Az anyanyelvű oktatásért küzdő egyesület vezetői remélik, hogy a táblabíróság előtt perdöntő lehet Leonard Azamfirei, időközben a DNA előtt, egy másik ügyben tett nyilatkozata, miszerint a tavaly tavasszal, érvényes charta híján az egyetem szenátusa sem volt legitim.)
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),2013. február 28.
Erőre kaphat a magyar oktatás Marosvásárhelyen?
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület ugyan elveszítette a marosvásárhelyi orvosi egyetem diszkriminatív chartájához kapcsolódó pert, de fellebbeznek a döntés ellen.
Pert vesztett a marosvásárhelyi orvosi egyetem diszkriminatív chartáját nehezményező Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület. A per célja az volt, hogy újra életre keltse a megfojtott magyar tagozatot – mondta a Kossuth Rádiónak Kincses Előd ügyvéd. Kifejtette: a kétharmados román többséggel rendelkező szenátus bármit megtehet, és meg is tesz azért, hogy a magyar oktatás ne tudjon erőre kapni.
Az új tanügyi törvény ugyan sok jogosítványt ad a multikulturális egyetemek számára, Marosvásárhelyen azonban a fogadkozások ellenére továbbra is ott tartanak, hogy az elméletet magyarul oktatják, de a gyakorlat továbbra is román nyelven történik – tette hozzá.
Az ügyvéd kiemelte: azt szerették volna elérni, hogy állapítsák meg a szenátusi választások érvénytelenségét. „Az mindenesetre tény, hogy a bíró a döntésen egy hónapig gondolkodott, ami azt támasztja alá, hogy nagyon billegett a helyzet”, az viszont biztos, hogy fellebeznek – jegyezte meg Kincses Előd. Sajtótájékoztatóján azt is hangsúlyozta, hogy továbbra is megfélemlítik a magyar oktatókat. Példaként említette, hogy amikor Szabó Béla professzor a magyar köztársasági elnökhöz utazott átvenni egy kitüntetést, a vele tartó tanügyi kádereket 300 lejes adminisztrációs büntetéssel sújtotta a Román Antikorrupciós Ügyészség, miután egy névtelen feljelentés nyomán vizsgálat indult ellenük. Kincses Előd arról is beszélt, hogy Tőkés László megbízásából kártérítési pert indítottak a magyarellenes uszításairól hírhedt Antena 3 nevű román csatorna ellen, miután február 8-án egy újságíró Tőkés Lászlót a jelenleg élő legnagyobb románellenes embernek nevezte. A kereslet 90 százalékban elkészült, és a napokban be is nyújtják, a 30 ezer lejes erkölcsi kártérítést pedig jótékony célra fordítaná a politikus – hangzott el a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában. Kossuth Rádió, Határok nélkül
Erdély.ma,2013. március 6.
MOGYE-ügy: nem létező személy feljelentése alapján nyomoztak
Nem létező személy feljelentése alapján vizsgálta egy éven keresztül az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) tizenegy oktatóját – derült ki a hatóságok ügyirataiból. Amint korábban beszámoltunk, a DNA azért nyomozott a magyar oktatók ügyében, mivel 2012 elején aznapra is fizetést vettek fel, amikor ők Budapesten tartózkodtak szószólójuk, Szabó Béla állami kitüntetése alkalmából.
A hatóság ugyan megállapította, hogy egyikük sem követett el bűncselekményt, ennek ellenére 300 lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte őket, így a MOGYE könyvelősége utólag valamenynyiük béréből levonta a Budapesten töltött napra felvett juttatást.
A bírságot a Schmitt Pál akkori államfő által kitüntetett Szabónak is ki kellett fizetnie, amiért most többedmagával pereli az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályt. „Elképedve szereztem tudomást a vizsgálati dossziéból és a DNA ügyészeitől, hogy ők lényegében egy nem létező személy feljelentése alapján indítottak vizsgálatot a magyar oktatók ellen. Ez akkor derült ki, amikor a feljelentést postázó bizonyos Alexandru Popa orvosdoktort keresték a megadott címen. Nem tudni, hogy ki rejlik e név mögött, de az biztos, hogy amit tett, az gerinctelen, alpári cselekedet” – nyugtázta a tényeket Kincses Előd, az érintettek által megbízott ügyvéd. A marosvásárhelyi jogász szerint ha a korrupcióellenes ügyészeknek az a legégetőbb dolga, hogy egy éven keresztül olyan egyetemi tanárokat vizsgáljanak, akik egy előre ledolgozott vagy utólag bepótolt napra felvegyék a fizetésüket, a DNA-nak az egész román társadalmat górcső alá kellene vennie. Az ügyészségi eljárással párhuzamosan az egyetem két bizottsága is vizsgálni próbálta a Magyarországra utazó küldöttséget. „Nem azzal foglalkoztak, hogy miért hiányoztunk, hanem azzal, hogy hol jártunk, kivel találkoztunk, mit csináltunk, milyen rendezvényeken vettünk részt a Budapesten töltött egy nap alatt. Én azt mondom: ha a vezetőség szerint amúgy is igazolatlanul hiányoztunk, akkor legyen mindegy, hogy hol jártunk és mit tettünk” – nyilatkozta lapunknak Szabó Béla. A professzor meggyőződésének adott hangot, miszerint egyikük sem károsította meg az egyetemet, hisz amikor vizsgaidőszakban, a diákok szombatra vagy vasárnapra kéretik a felmérésüket, egyikük sem mond nemet, és pluszfizetést sem követel aznapra. „Törvény szerint nekünk évi hatvannapos szabadság jár. Soha senki nem szokott ennyit hiányozni. Ha öszszeadjuk a katedránál töltött napokat, mindenképpen a MOGYE kerül ki nyertesen” – fejtette ki Szabó Béla.
Mint beszámoltunk, a magyar professzorok a marosvásárhelyi bíróságon készülnek megfellebbezni az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály döntését.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),2013. március 26.
Meghallgatás – lehallgatás
Domokos Géza kockázatai címmel készülő könyv egyik fejezetét ismerheti meg itt az olvasó – harmincöt (és harminchét) évvel ezelőtti történeteket. Aki ezt az időszakot nem élte át, nehezen fogja fel, milyen fenyegetettségek, kényszerek közt éltünk. Például itt, Kolozsvárt, Ceauşescu uralmának sötét árnyékában. Domokos Géza pályája és a Kriterion ezalatt, lényegében ezzel szemben ért a csúcsra (amiről a könyv következő fejezetei beszélnek).
A fene sok hivatal Domokos Géza életének Kriterion-korszakában sem kevesbedett. Sőt! 1978 márciusában, a Magyar és Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa együttes plenáris ülésén – amely Nicolae Ceauşescu jelenlétében zajlott – Domokos nem csupán mint a kiadó igazgatója, hanem egyúttal mint a Romániai Írók Szövetségének titkára vett részt. Az Előrében (1978. március 16-án) megjelent lepedőnyi közlemény, abban Géza bő hasábnyi terjedelemben olvasható hozzászólása igen tanulságos,
politikusi-művelődéspolitikusi taktikázásának megértése szempontjából.
Mint minden felszólaló, természetesen ő is azzal kezdi, hogy „pártunk elvei a nemzeti kérdésben helyesek és világosak. Természetes, hogy a szocialista építés egyik vagy másik problémájában többféle konkrét megoldási módozat lehet. Előfordulhat egy adott pillanatban, hogy a gyakorlati megoldások nem felelnek meg teljes egészükben az elfogadott elveknek; nincs kizárva egyes hibák elkövetésének lehetősége sem.” Érdemben aztán az anyanyelv ápolásáról, frissen-megőrzéséről, harmonikus fejlődéséről, illetve az iskola, a sajtó, a könyvek, a könyvkiadás ebben vállalt szerepéről beszél, arról, hogy „fel kell használni a szocialista államunk biztosította összes eszközöket” ennek érdekében. Nyilván a Kriterion pozícióit akarja erősíteni annak leszögezésével, hogy a könyvek – a sajtó, a rádió és a televízió nyelvművelő rovatai mellett – „szerves részét képezik a szocialista, hazafias nevelésnek”. És következik felszólalásának lényege („itt, a párt előtt, közöttünk, román, magyar és német kommunisták között” történő felvetésben): „Nem érezzük szükségét annak, hogy olyan tanácsokat és javaslatokat fogadjunk el, amelyeknek nincs forrásuk a mi valóságunkban, a mi életünkben. A közös történelem tanulságai sokatmondóak ebben a vonatkozásban, és mi nem akarjuk soha elfelejteni ezeket a tanulságokat!” (Erre még jön egy bizalombiztosító vallomás a párt és személyesen Ceauşescu irányában, a sikerekben való hit kifejezése.)
Az 1978. márciusi Előréből részlegesen idézett szöveget olvassuk most párhuzamban az Igevár két fejezetével, a cenzorokat, a „sajtóigazgatóság” dolgozóit – és főnökeit – megidéző hetedikkel, valamint „A feljelentők és piszkos kis szorgoskodásaik” címet kapott tizenkettedikkel. Mindkettőben inkább a nyolcvanas kiadói évek kellemetlenségeiről, szerkesztői-szerzői megpróbáltatásairól kapunk példákat és általános érvényű értékelést; az előző évtized az emlékező (D. G.) szerint még elviselhetőnek látszik. A „vörös plajbásszal vitézkedők”, azaz a könyvek hivatásos cenzorai tekintetében Domokos 2000-ben elnézőbb; le is írja: „a kommunista rendszert, a Ceauşescu-diktatúrát szemrebbenés nélkül kiszolgálók panoptikumának is megvoltak a belső drámái”. Illyés híres versére utalva, a „szem a láncban” igazsága alól természetesen magát sem vonja ki. A Kriteriont körbefogó gyűrű, a cenzorok, aparatcsikok és még inkább a feljelentők együtt jelentették a veszélyt, már a hetvenes évekbeli fenyegetettséget – ami (és ez a nagy szó!) akkor a Kriterion kiadványain még nem (vagy alig) látszott. Ehhez viszont olyan pódiumi megszólalásokra volt szükség, mint amit az idézett Domokos-szöveg példáz, és persze a jó kapcsolatrendszer.
1978-ból több olyan esemény – és érvelési kísérlet – idézhető, amely lényegében közel visz nemcsak Domokos e pódiumi megszólalásához, hanem a romániai helyzet, helyzetünk, az egyre inkább megnyilvánuló román nemzeti-szocializmus, fasisztoid megnyilatkozások jobb megértéséhez, tiltakozó-védekező magatartásunk formáihoz. A Sepsiszentgyörgyön áprilisban megrendezett első nemzetiségi színházi kollokvium s a május közepi, Kolozsvárt, a román Nemzeti Színházban az Írószövetség szervezésében sorra került országos drámairodalmi tanácskozás engem is megszólított, belekeveredtem az események sűrűjébe. Emlékezetem szerint Géza egyiken sem volt jelen, legalábbis nem kapott szerepet bennük, a következmények azonban elértek hozzá. Az összekapcsolódott két történet dokumentumai (nagyobbrészt) megtalálhatók Függőhíd című „közérzetkrónikámban” (Pécs, 1993). Noha az erdélyi olvasó a könyvhöz nemigen juthatott hozzá, nem részletezem a dolgokat, csak „a pódium mögöttiek” érthetővé tételére szorítkozom. Szentgyörgyön vitaindítót tartottam színházaink gondjairól, belefoglalva a közeget, amelyben intézményeink léteznek; és ebből nem tudtam kihagyni az országos fórumokon a nacionalista uszításban élenjáró költő,
a Ceauşescu-politikát legteljesebben kiszolgáló Adrian Păunescu kemény elmarasztalását.
Ott helyben nem lett nyílt botrány a szokatlan fellépésből. Annyi történt, hogy „baráti” ebédre hívott meg a szálloda vendéglőjébe a Kovászna megyei (román nemzetiségű) propagandatitkár és a Szekuritáté csángó származású főnöke, békítő hangnemben igyekeztek meggyőzni „túlzó” megnyilatkozásom időszerűtlenségéről. A botrány egy hónap múlva Kolozsvárt tört ki, az újabb kollokvium első napján; a hivatalos bevezetők elhangzása és egy román író felszólalása után, még az összes hivatalos személyiség (bukaresti írószövetségi emberek és párttartományi elvtársak) jelenlétében újabb, ezúttal színpadról, kortárs román szerző (Mircea Micu) drámájában elhangzott uszítást (Kossuth orgyilkosként szerepeltetését) tettem szóvá – természetesen jól körülbástyázva kritikámat (gondoltam én), mindenekelőtt a drámaíró Marin Sorescu pozitív példájával. Döbbent csend fogadta felszólalásomat, hogy majd a délutáni folytatásban egy kolozsvári román kollégától, Teohar Mihadaştól megkapjam a választ: hogy jövök én hozzá, Kossuth Lajos és Horthy Miklós tisztelője, hogy megmondjam az ő (román színházi) házában, mit szabad és mit nem.
Minthogy a helyszínen a szó szoros értelmében nem kaptam kést a hátamba – a lincshangulatot valamennyien, itt jelen lévő magyar írók éreztük –, elkezdtem levelezni becsületem védelmében, elsősorban az írószövetségi elnököt, George Macovescut szólítva meg leveleimben (Ceauşescu külügyminisztere is volt, ám mégis kultúrember). Az első levelet Macovescunak május 22-én írtam. Ehhez társuló, Korunk-fejléces papíron írt levelemet is megtalálom a Domokos-hagyatékban, május 27-ről:
Kedves Géza,
Küldöm a Macovescunak írt levelem másolatát, bár talán már láttad. (Elküldtem Ghişének is.) Felháborító a cinizmus, hogy Micut küldték a könyvhétre. És ahogy a România literară a hozzászólásokat (főként a Mihadaşét) hozta – de maradt Macovescunál az „etichetare” – în doi. [Kettős megbélyegzés.]
Néhány nap múlva küldöm a pesti akadémiai meghívás román fordítását Macovescunak, a másolatát Neked. Micu után talán én is mehetek Budapestre…
Baráti szeretettel
Kántor Lajos
Az útlevelet (az ajánlást hozzá) megkaptam, részt vehettem (előadással) a Nyugat évfordulójára rendezett tudományos szesszión. Megfordulhattam Bukarestben is, az Írószövetség elnökénél, ő hívott fel magához, normális beszélgetés zajlott köztünk, ráadásul megdicsérte román nyelvtudomásomat. (Kényes helyzetben saját átlagom fölött teljesítettem, ékes román nyelven.) Hat hónap elteltével, november 12-én megírtam harmadik levelemet is Macovescunak, nehezményezve, hogy ígérete ellenére nem kaptam lehetőséget román fórumon a védekezésre, Mihadaş aljas rágalmazása ellen. Hivatkoztam az ügyben romániai magyar írók egyértelműen mellettem álló véleményére, kettő közülük ráadásul az Írószövetség operatív vezetésének a tagja, Sütő András alelnöki, Domokos Géza titkári minőségben. (Sütő ugyancsak megírta a maga tiltakozó levelét Macovescunak; a másolatát elküldte nekem.) Utaltam a két kollokviumhoz kapcsolódó budapesti interjúra is, az Élet és Irodalomból (Zelei Miklóst bízta meg az És szerkesztője a beszélgetés lefolytatásával). S még egy érdekesség: a Macovescunak küldött román nyelvű levél (a harmadik) nem csupán a Domokos-hagyatékban van meg. Egy másolat az én szekus megfigyelési dossziémat is gazdagítja. Sőt, ezen túlmenően, Constantin Ioana tábornok Szekuritáté főinspektor 1978. október 25-i, majd 1979. február 6-i „nótájában” (összefoglaló jelentésében)
részletesen leírja sepsiszentgyörgyi és kolozsvári viselt dolgaimat
(a kollokvium alkalmával), azt, hogy megtámadtan Adrian Păunescut és a drámaíró Mircea Micut, ráadásul pedig interjút adtam az Élet és Irodalomnak. És ezt az interjút háromszor is közvetítette a magyar Szabad Európa Rádió. Ami persze negatív hatást gyakorolt egyes magyar nemzetiségű értelmiségiek körében, és jelentősen hozzájárult a nacionalista érzelmek felszításához. (A második „feljegyzés” két névvel is konkretizálja negatív hatásomat; Nagy Géza egyetemi előadótanár például arról beszélt, hogy ideje volna magasabb beosztásba kerülnöm, mert hátamra veszem a romániai magyar kisebbség sorsát.) A tábornok elvtárs szerint viszont annak jött el az ideje, hogy a pártszervek elé hívjanak, figyelmeztessenek. (Ez még a szelídebb összefoglalók közé tartozik – több mint egy évtized hátra van e téren…)
És még egy szekus papír, 10 oldalon. (Az eredeti, magyar nyelvű telefonlehallgatási irat állítólag csak ötöt tett ki, a néhol nehezen kiolvasható román fordítást lendületes írással megnövelték.) A címben „GOGA” szerepel – Gáll Ernőt, a Korunk főszerkesztőjét, mint megfigyeltet ezen a néven tartották számon –, melléje írták, hogy „Kantor Layos”, vagyis így került be az én dossziémba is. Minden adatot, számot a „címlapról” nem tudok megfejteni, ám több mint biztos, hogy a szerkesztőségi telefonon keresztül értesültek arról, hogy mi történik bent, a főszerkesztői szobában 1976. október 1-jén (? – merthogy látható egy október 4-i dátum is ugyanott). Valószínűleg egy nagyon korai előcenzúra megjegyzéseit tárgyaljuk meg, a szerkesztők (furcsa, ám reálisnak tűnik a leírás, hogy a decemberi, ünnepi – de még nem Ceauşescu-fényképpel kötelező – szám cenzúra utáni alakulásáról van szó, október elején). Suttogva beszélnek a jelenlévők. A beszámoló szerint – ugyanis a román szövegben már kommentárok is olvashatók – R. (Rácz) meglepetésére én nem dühösen veszem tudomásul, hogy kidobták a cikkemet, noha megjegyzem, hogy a „Ban-Bank” klasszikus dráma.
Miért tartozik ide a sok besúgói, lehallgatási stb. fel(le)jegyzés közül éppen ez az október eleji? Mert kiemelt helyet kap benne Domokos Géza érkezése, akit R. és Kantor nagyon melegen üdvözöl. („Soseşte GEZA – primit f. călduros de…”); a „GEZA” fölé utólag írták oda a „Domokos”-t. Az a szövegben eredetileg is látható, hogy mi ketten, azaz hárman „mindjárt más irodákba megyünk át”. Most már csak a Domokoshoz kapcsolódó részekből idézek. Én beszámolok Gézának, hogy a Paulovics-kiállítást (bizonyára a Bánffy-palotában, teszem hozzá a román szöveghez, utólag) nem engedik magyarul is megnyitni. (Ebbe a beszélgetésbe kapcsolódik be az időközben hozzám érkezett „Bela baci” – nyilván Gy. Szabó Béla, a maga tapasztalataival.) „Geza” mindenféléről beszél aztán Rácz-cal, a Kriterionnál készülő kötetéről, aztán „rettenetesen suttogva” az NSZK-ban vagy két hete megjelent cikksorozatról, amely Románia gazdasági problémáit tárgyalja, majd valamit a magyar kisebbségről és arról, hogy Bukarestben találkozott D. R.-vel – D. R. Popescuval –, aki panaszkodott színdarabja gyenge fogadtatása miatt. Domokos Géza közlései továbbra is erősen érdeklik a lehallgatót: két héttel korábbi csíkszeredai látogatására épp csak utalás történik, arról viszont részletes beszámolót kapunk, hogy a bukaresti zsinagógában, a zsidó halottak napján Méliusz verseiből szavaltak, és hogy Rosen rabbinak kitűnő kapcsolatai vannak a „fentiekkel”. Domokos és Rácz folyamatosan beszélgetve távozik a szerkesztőségből, utóbbi a saját kocsiján viszi el Domokost, aki egyenesen a reptérről érkezett a Korunkhoz.
A Kriterion és a Korunk intézményi kapcsolatai tulajdonképpen a nyolcvanas évek legelején válnak bizonyíthatóvá, a ránk irányuló megkülönböztetett figyelem azonban – mint az idézett dokumentum is jelzi – jóval korábbi. (A pódiumokról elhangzó szövegeknél sokkal többet mondanak a mögöttük, a kulisszák mögött történtek. Ezek megismerésében segíthetnek a Szekuritáté ma már nem „szigorúan titkos” iratai.)
KÁNTOR LAJOS
Szabadság (Kolozsvár),2013. április 6.
Se hátrább, se előre
Szerdai ülésén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa jóváhagyta a meghatározatlan időre szóló oktatói és a folyó egyetemi évre szóló tanársegédi állások betöltésére meghirdetett versenyvizsga eredményét. A magyar tagozat önálló létéhez szükséges 70 állásból 15+17-re lehetett pályázni, s ebből 23-at töltöttek be. A 14 tanársegéden kívül, akiknek nem végleges az állása, valójában két új személlyel bővül az egyetem oktatói kara, a többiek egy fokozattal léptek elő. A sebészeten továbbra is fennmaradt a magyarokkal szembeni határozott elutasítás, a fogorvosi karon a krónikus tanárhiány. A részletekről dr. Szilágyi Tibor professzort, a MOGYE rektorhelyettesét kérdeztük.
– Miért nem sikerült valamennyi meghirdetett helyet betölteni, gondolok elsősorban a végleges állásokra?
– A 37 meghatározatlan időre szóló tanári állásból 30-ra volt jelentkező, akik közül 26-nak sikerült a vizsgája. A magyar tagozatnak jóváhagyott 15 állásra 11-en jelentkeztek, közülük 9 vizsgázott sikeresen.
– A tanárhiányt figyelembe véve nem mondhatni túlságosan jó aránynak. Mi volt a sikertelenség oka?
– Egyik esetben, ahol magasabb oktatói fokozatot célzott meg a jelentkező, a feltételek teljesítésében határesetnek számító pályázatot rosszindulatúan kezelte a bizottság, s nem hagyta jóvá az előrelépést. A másikban olyan nehézségű és aprólékosságú vizsgát tartottak, hogy a jelentkezőnket, aki korábban Bukarestben ugyanebből az anyagból sikeresen szakvizsgázott, visszautasították.
– Mivel az utóbbi eset a sebészeti tanszéken történt, úgy tűnik, hogy ott továbbra sincs helye a magyar oktatóknak, s már a vizsga előtt kiszivárgott, hogy jobb lenne, ha nem is jelentkeznének.
– A legnagyobb oktatói hiány valóban a sebészeten van, s minden megbeszélésen, ahol ezt szóvá tettük, azt vágták a fejünkhöz, hogy nincs jelentkező. Most három jelentkező lett volna, de az egyik állás meghirdetését Copotoiu professzor, az I. Sebészeti Klinika vezetője, a szenátus elnöke sértődöttségre hivatkozva elutasította. Azt nehezményezte, hogy nem őt kérdezték meg először, holott abban az időszakban külföldön tartózkodott. A másik jelölt a beiratkozáskor tapasztalt adminisztratív bonyodalmak miatt mondott le szándékáról. A harmadiknak a vizsgán állítottak olyan akadályokat, hogy ne sikerüljön a próbálkozása.
– A másik kritikus hely a fogorvosi kar, ott miért nem sikerült pótolni a hiányokat?
– A meghatározatlan időre szóló három állásból kettőre végül be sem iratkoztak a lehetséges pályázók, reméljük, hogy a következő alkalommal jelentkezni fognak.
– Ahogy hallottam, nem jobb a helyzet az idei tanévre meghirdetett tanársegédi állások esetében sem.
– A három jelöltből kettőt elutasítottak, ami azért furcsa, mert az egyikük évfolyamelsőként végzett, és annak idején a rezidensvizsgán, Bukarestben országos versenyben harmadik helyet ért el. Az egyetemünk meg kellene becsülje az ilyen jelentkezőket, ahelyett hogy lehetetlenül magas szintű vizsgával akadályozza a tevékenységüket.
– A pontosítás kedvéért térjünk vissza a számokra.
– A 17 tanársegédi állásból 14-et sikerült betölteni.
– Korábban felmerült a kifogás, hogy a magyar tagozatra szóló állásoknál nem jelent meg feltételként a magyar nyelv ismerete, befolyásolta-e ez a tény a vizsgát?
– Nem fordult elő olyan eset, hogy a minket megillető helyre mást vettek volna fel.
– Miért ideiglenesek ezek az állások?
– Mivel az új tanügyi törvény szerint csak a megvédett doktorátusi cím birtokában lehet tanársegédi állást megpályázni, akiknél folyamatban van a doktori cím elnyerése, azokat csak meghatározott időszakra lehet alkalmazni.
– Miért nem vehettek részt a magyarországi egyetemeken doktori iskolába járó orvosok, gyógyszerészek?
– Az előírások értelmében csak az egyetem nappali tagozatos doktorandusai pályázhattak, akik a doktori tanulmányok mellett el tudják végezni az oktatói tevékenységet is. Akik megszerzik a doktori címet, az itteni egyetemen doktoráltakkal egyenlő feltételek mellett jelentkezhetnek majd a vizsgára.
– Összességében mit nyert a magyar tagozat?
– Nem szorult hátrább, de előbbre sem jutott. Tagozatot nem lehet fentről létrehozni, ehhez iskolát, csapatot építő személyiségekre van szükség.
– A szerdai szenátusi ülésen a magyar tagozatot képviselő szenátorok nem kifogásolták a vizsgákon szándékos rosszindulatot?
– De igen, a sebészeten kialakult helyzetet Szabó Béla professzor tette szóvá, amire Copotoiu Constantin professzor éles hangú, személyeskedő kirohanással válaszolt.
– Milyen kérdések szerepeltek még az ülés napirendjén?
– Elhangzott a tavalyi évre vonatkozó rektori beszámoló, Dobru Daniela professzor végleges kinevezést kapott a Doktori Iskola élére, módosult a tanári állások betöltésére vonatkozó versenyvizsga szabályzata, a szenátus úgy határozott, hogy a rezidensek csak ideiglenes áthelyezést kaphatnak. A testület jóváhagyta a magyar nyelvű biotechnológiai mesterképzés indításához szükséges iratcsomó összeállítását. A képzést Sipos Emese docens, a Gyógyszerészeti Kar dékánhelyettese kezdeményezte. Nagy előrelépés lesz, ha sikerül akkreditálni ezt az oktatási formát, és lesz elég jelentkező az indításhoz, hiszen eddig mesterképzés csak román nyelven folyt az egyetemünkön.
A szenátus elhalasztotta a nyugdíjkorhatárt elért egyetemi tanárok működésének a meghosszabbítására vonatkozó szabályzat megvitatását, szavazott a tandíjakról, a következő tanév szerkezetéről, az egyetem akkreditációjának az előkészítéséről és más kérdésekről.
– Mielőtt az akkreditációra rátérnénk, megkérem, mondja el, hogyan végződött a márciusi uniós felmérés?
– Az Európai Egyetemek Szövetségének öttagú bizottsága vizsgálta meg, hogy mit kell tenni az egyetemnek a saját maga által kitűzött célok eléréséért, vagyis, hogy A kategóriás, elit kutatóegyetem legyen. A második látogatás végén egyórás kiértékelő előadáson bemutatták a menedzsment, a minőségbiztosítás és az átláthatóság terén folytatott felmérés eredményeit. Általában pozitív véleményt fogalmaztak meg, de éles szemmel tekintettek a kulisszák mögé, sok hasznos javaslat, tanács hangzott el annak érdekében, hogy egy európai szintű és mentalitású intézménnyé váljon az egyetem. Erről hamarosan írásos beszámolót is küldenek.
– Hogyan készülnek az akkreditációra?
– Az Általános Orvosi Karon május 10-ig külön dossziét kell összeállítani mindhárom tagozatnak, de arra vonatkozóan, hogy a gyakorlatokat hogyan fogjuk lefedni, még nem született megállapodás. Az akkreditáció június folyamán, a felvételi vizsga előtt kellene lezajlódjon, azután kerülhet napirendre az önálló főtanszékek megalapítása.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely).2013. április 20.
Orvoskongresszus Székelyudvarhelyen
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya idei, sorrendben 23. tudományos ülésszakát Székelyudvarhelyen rendezte meg.
E város már harmadszor gazdája az erdélyi magyar orvosok seregszemléjének, 1991-ben az első és 2000-ben a tizedik kongresszust is itt tartották. Április 11-én a továbbképző előadásokra került sor, délután pedig a Művelődési Ház nagytermében az ünnepélyes megnyitóra. Ezen Bunta Levente polgármester a székely anyaváros nevében köszöntötte Erdély magyar orvosait, gyógyszerészeit, valamint a határon túlról érkezetteket. Lukács Antal, a helyi kórház igazgatója, Szilágyi Tibor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorhelyettese, Andrészek Csaba, a helyi szervezőbizottság elnöke, valamint Egyed-Zsigmond Imre professzor, szakosztályi elnök mondott üdvözlőbeszédet. Első alkalommal osztották ki a tavaly alapított Csőgör Lajos-díjat, mely az orvosi egyetem első rektorára emlékeztet, s az egyetemszervezésben érdemeket szerzett oktatónak jár ki. A díjat Szabó Béla nőgyógyász professzornak ítélték oda, aki a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés legkövetkezetesebb harcosa volt az elmúlt években. Szilágyi Tibor olvasta fel méltatását. A Lencsés György-díjat az idén Kata Mihály szegedi gyógyszerész, egyetemi tanár kapta a marosvásárhelyi gyógyszerészképzés támogatásáért. Kopp Elemér-díjjal két kutatásban kitűnt diáklányt jutalmaztak.
A következő két napon sor került négy plenáris előadásra, s 16 szekcióban 159 dolgozatot illetve posztert mutattak be. A 650 résztvevőből 66 volt külföldi, majdnem mind Magyarországról jöttek, mindegyik ottani orvosi egyetem több tanárral is képviseltette magát. Különösen a fül-orr-gégészeti szekcióra érkeztek sokan, ennek szinte minden magyar tanára jelen volt. Az ülésszervező, Szentannai Dénes helybéli főorvos Töredékek a fül-orr-gégészet történetéről Erdélyben című előadása részletesen ismertette az első, Kolozsvárt 1916-ban Gyergyay Árpád professzor által megnyitott szakklinika történetét is. Az Infektológia–immunológia–labordiagnosztika szekció üléselnöke Bódizs György kolozsvári főorvos volt. Az Orvos- és gyógyszerésztörténelmi szekcióban Gaal György a Házsongárdi temető két világháború közötti orvossírjairól tartott előadást, Korcsog Mátyás kolozsvári nyugalmazott gyógyszerész pedig a Nivea-termékek történetét ismertette.
Az ünnepélyes megnyitó előtt a résztvevők a Szent Miklós-plébániatemplomban meghallgathatták a Szentegyházi Gyermekfilharmónia sikeres koncertjét. A zárókirándulást Székelyderzsre rendezték, ahol az UNESCO-Világörökség részét képező műemlék templomban unitárius istentiszteletre, majd a híres freskók ismertetésére került sor. A helybéli művelődési házban népi zenészek muzsikája mellett gulyásparti zárta a rendezvényt.
G. Gy.
Szabadság (Kolozsvár).2013. május 15.
A törvényességre vonatkozó érveket nem vették figyelembe
A rektorhelyettes nem írta alá az akkreditációs dossziét
Miután áprilisi ülésén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa nem hagyta jóvá a magyar tannyelvű oktatás alapfeltételét jelentő külön magyar csoportok alakítását, az akkreditációs dossziét is a többségi határozat szellemében állították össze, s küldték el hétfőn Bukarestbe. Mivel a magyar tagozat képviselőinek a törvényességre vonatkozó érveit nem vették figyelembe, Szilágyi Tibor rektorhelyettes nem írta alá az újabb öt évre szóló működési engedélyt kérelmező dossziét.
– A dosszié a román szenátusi tagok által a magyar tagozatra ráerőltetett rendszert tükrözi, ami nincs összhangban a magyar tagozat akaratával, nem teszi lehetővé a tagozat fejlődését, és nem felel meg a tanügyi törvény előírásainak sem, ezért a törvényessége is megkérdőjelezhető. A szenátus úgy döntött, hogy fenntartja a jelenlegi rendszert, amiben a román és magyar tagozatos diákok vegyes csoportokban, román nyelven végeznek minden gyakorlati tevékenységet. A vegyes csoportok nem teszik lehetővé a gyakorlati oktatás kétnyelvűvé tételét és a tanársegédi állások külön meghirdetését, ami a magyar tagozat hosszú távú fejlődését biztosíthatná. Pillanatnyilag a közös rendszer egy hajszállal jobb tanári lefedettséget biztosít, de más előnye nincs. Érdekes módon az angol tagozat számára megengedett a külön csoportok létrehozása. Ha nem jelennek meg külön a magyar tagozathoz tartozó tanársegédi állások, s a jóváhagyást ilyen formában adja meg Bukarest, fennáll a veszély, hogy az összes kérésünket erre hivatkozva fogják az elkövetkező öt év során elutasítani – válaszolta a Népújság kérdésére a rektorhelyettes.
– A gyakorlati oktatásban eddig vegyesen működő csoportok szétválasztása nem volt benne a Ponta-kormány három miniszterének a jelenlétében megkötött egyezményben?
– Erre külön nem tért ki az egyezség, az akkor hivatalban levő tanügyminiszter asszony azt szorgalmazta, hogy a főtanszékek létrehozása ne előzze meg az akkreditációt, mert véleménye szerint így a két tagozat ki tudja segíteni egymást a hiányzó oktatók pótlásában. Ha valós segítő szándékkal viszonyulnának a kérdéshez, az angol csoportokhoz hasonlóan a magyar csoportok is külön meg kellene jelenjenek, ahol pedig tanerőhiánnyal küszködünk, ott a magyar tagozathoz tartozó állásra óraadóként egy román tagozatos kolléga besegíthetne. Azért ellenezzük a most elküldött akkreditációs dossziét, mert az oktatók hiányát, amit a román többség által fenntartott rendszer idézett elő a magyar tagozaton, ilyen módon továbbra is fenntartják és konzerválják. Először az oktatói lefedettségi arányt is úgy számolták ki, hogy – annak ellenére, hogy a gyakorlatok közösek –, a román tagozatnak legyen meg a szükséges 70%, és a hiányt szinte teljes egészében a magyar tagozathoz írták. Egy rövid, de igen éles vita után belátták, hogy ez nem korrekt, s áttértek arra, hogy a diáklétszámmal arányosan osztozzunk a meglévő s a hiányzó oktatókon. Bár a Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Ügynökség (ARACIS) által elvárt szintet a jelenlegi diáklétszámmal nem tudjuk elérni, nem éppen annyira rossz a helyzet, mint ahogy azt az egyetem vezetősége lefesti. Egy kicsit átcsoportosítva az órákat, s a professzorokat és előadótanárokat is maximumra normázva, elég sokat lehet nyerni.
A rektor szerint a dossziékat azért kellett ennyire gyorsan felküldeni Bukarestbe, mert az ARACIS még a nyári szesszió előtt be akar fejezni minden ellenőrzést.
– Mennyi ideig lesz érvényes a működési engedély?
– Elvileg öt évre szól. Az egyetem időközben kérhet egy újabb felmérést, amikor lehetne változtatni, de ez nagyon sokba kerül, és ugyanaz a vezetőség kellene kezdeményezze, aki most elutasította a kéréseinket.
– Értesültünk, hogy Bukarestben is próbálkoztak azzal, hogy törvényességet érvényre juttassák az akkreditációs kérelemben. Milyen eredménnyel jártak?
– Mi az ősszel a kinyújtott kezet elfogadtuk, megpróbáltunk együttműködni a román féllel egy fokozatos megoldás kialakításában, de most, amikor a szenátus – egyetemi szinten a legmagasabb döntéshozó fórum – egyértelműen leseperte az asztalról az összes kérésünket, be kell látnunk, hogy hiába az egyezség, itt helyben a problémát nem lehet megoldani. Szabó Béla professzorral, a magyar tagozat vezetőjével együtt magasabb szintű támogatást kértünk. A szakminisztériumban a felsőoktatásért felelős államtitkárral sikerült beszélnünk, aki megértette a helyzetet, és ígéretet tett, hogy kérésünket közvetíti a miniszternek. Az ARACIS- nál viszont minden kérésünket illetően elutasításba ütköztünk. Az ARACIS honlapján, az elbírálók listájának a végén szerepel egy állítólagos határozat, hogy a klinikai oktatásban a diák–beteg kapcsolat csak román nyelven folyhat, s ezért a kórházi gyakorlatok nyelve kizárólag a román. Véleményem szerint ez nem indokolt, sőt diszkriminatív előírás. Egy magyar beteget milyen alapon kötelezhetnek arra, hogy a magyar tanársegéddel és a magyar hallgatóval románul beszéljen, miközben természetes, hogy a román beteggel az ő anyanyelvén kommunikálnak. Egy évvel korábban a kétnyelvű gyakorlatokra vonatkozó kérésünket elgondolkoztatónak tartották, most elutasították, sőt megpróbálták kiforgatni. Hiába kértük, hogy ezt az előírást finomítani kellene, mert ebben a formájában nem teljesen törvényes, hiába próbáltuk meggyőzni őket, hogy az angol csoportokhoz hasonlóan a magyar csoportokat is külön kellene választani, mindentől mereven elzárkóztak.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)2013. május 15.
A MOGYE-konfliktusról tájékozódnak a miniszterek
Várhatóan szerda délután Bukarestben fogadja Remus Pricopie tanügyminiszter és Mihnea Costoiu, a kutatási és felsőoktatási tárca vezetője a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román, illetve magyar vezetőit, akiktől a két miniszter tájékozódni szeretne az intézményben kialakult újabb konfliktusról.
A tárgyalást az egyetem vezetőségének sokadik magyarellenes lépése váltotta ki, amikor a hét elején a rektorátus a magyar tagozat szempontjait figyelmen kívül hagyva küldte el Bukarestbe az egyetem akkreditációs dossziéját. Az intézmény magyar rektorhelyettese, Szilágyi Tibor nem volt hajlandó aláírni a dokumentumot, mivel szerinte a MOGYE román többségű vezetése által javasolt megoldások nem felelnek meg a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásainak. A rektorhelyettes elsősorban azt kifogásolta, hogy a gyakorlati oktatásban nem választották szét a román és a magyar tagozathoz tartozó csoportokat.
Amint arról beszámoltunk, alig egy héttel korábban az egyetem kétharmados román többségű szenátusa leszavazta a magyar tagozat képviselőinek azt a kezdeményezését, hogy a gyakorlati oktatást is tegyék kétnyelvűvé. Az ügy orvoslása érdekében Szilágyi Tibor és kollégája, Szabó Béla tagozatvezető már a múlt hét második felében Bukarestben járt az oktatási minisztériumban, valamint a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezetnél (ARACIS), azonban semmi egyebet nem sikerült elérniük egy államtitkári ígéretnél, miszerint a problémáról tájékoztatják a tárcavezetőket.
Megértő lenne a minisztérium
„Úgy tűnt, hogy a minisztériumban megértően viszonyulnak a gondjainkhoz, az ARACIS-nál azonban ellenségesen fogadták valamennyi javaslatunkat. Már-már az volt az érzésünk, hogy a minőségbiztosítási szervezet képviselői az elfogult marosvásárhelyi román kollégáink retorikáját vették át” – nyilatkozta lapunknak Szilágyi. Szerinte nem kizárt, hogy az egyetem vezetői előzőleg valamennyi magyar kérdésből „kioktatták” az ARACIS-osokat.
Várniuk kell a tiltakozóknak
Egyelőre kénytelen legalább egy napot várni a Bukarestben meghirdetett tiltakozó akciójával a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) néhány tagja. Ádám Valérián, a szervezet titkára elmondta, a fővárosi önkormányzat ugyan nem bírálta fölül korábban kiadott engedélyét, viszont feltételként kötötte ki a 8-szor 2 méteres molinó kifeszítésének műszaki ellenőrzését. „A Győzelem téri autók és gyalogosok biztonságára hivatkozva elküldtek egy céghez, hogy annak illetékesei véleményezzék, hogy az óriásplakátunkat nem boríthatja-e fel a szél” – mondta el Ádám Valérián, akinek reményei szerint holnaptól elkezdődhet a kéthetes tiltakozó akció. A RMOGYKE az oktatási törvény megszegésére és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen tapasztalható etnikai diszkriminációra kívánja felhívni a figyelmet.
„Nem tudni hogy és mikor, de megfogalmaztak egy kitételt, miszerint a klinikai gyakorlat csak román nyelven folyhat. Ez elméletileg mindenkire egyaránt érvényes, a valóságban viszont csak a magyar diákokra alkalmazzák, az angol nyelven tanulókra nem, ők külön csoportokban tanulhatnak. Ha betű szerint alkalmaznák az ARACIS határozatát, akkor nem csak az egyetemistákat, hanem a betegeket is diszkriminálnák” – kommentálta a minisztérium mellett működő független bizottság döntését a rektorhelyettes. Kérdésünkre, hogy ez szó szerint azt feltételezné, hogy a kórházi ágynál a magyar beteget arra kényszerítik, hogy románul beszéljen a szintén magyar orvossal és diákkal, Szilágyi igennel válaszolt. „Ez az intézkedés súlyos betegjogi kérdést vet fel” – tette hozzá az oktató.
Szerinte a magyar tagozat hosszú távú fennmaradásához elengedhetetlen feltétel az anyanyelv használata a gyakorlati oktatásban, és a magyar nyelvi kompetenciák megkövetelése a tanársegédi állások meghirdetésénél. Szilágyi Tibor attól tart, hogy ha a magyar csoportok különválasztása nélküli szerkezetben hosszabbítják meg további öt évre az intézmény működési engedélyét, azt az egyetem vezetése hivatkozási alapul használja fel az elkövetkező időszakban a magyar tagozat kéréseinek elutasítására.
Gáncsoskodna az ARACIS?
Felvetésünkre, hogy mi történhet abban az esetben, ha a román politikum hajlik a kompromisszumos megoldásra, és a MOGYE magyar oktatóinak kérése a tárcavezetőnél is meghallgatásra talál, de az ARACIS tagjai továbbra is ellenségesen kezelik a kérdést, a MOGYE helyettes vezetője úgy vélekedett: a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezet megteheti, hogy úgy viselkedjen, akár a rosszindulatú közlekedési rendőr. „Ha a rendőr meg akar büntetni, addig keres valami kivetnivalót, amíg talál és megbüntet. Így van ezzel a bizottsággal is: ha a magyar nyelvű oktatást nem akarják külön akkreditálni, akkor nem akkreditálják” – vélekedett Szilágyi Tibor.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)2013. május 16.
Sikertelen volt a békítési kísérlet
Nem sikerült megegyezésre jutnia a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román vezetésének és az intézmény magyar tagozatát képviselőknek a bukaresti oktatásügyi minisztériumban két miniszter jelenlétében lefolytatott tegnapi megbeszélésen – közölte Szilágyi Tibor, az intézmény magyar rektorhelyettese. Elmondta: a minisztériumi illetékesek a tárgyalások folytatását javasolták, de azt is sugallták, hogy a feleknek Marosvásárhelyen kell megtalálniuk a megoldásokat.
A rektorhelyettes abban látta a bukaresti tárgyalások hasznát, hogy a kormány illetékesei jobban megértették a két fél álláspontját. A megbeszélést Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelős tárca nélküli miniszter mellett az egyetemi oktatást minősítő hivatal illetékesei is végigülték, rövid ideig Remus Pricopie oktatásügyi miniszter is bent tartózkodott a teremben. A magyar tagozat szempontjait Szabó Béla tagozatvezetővel együtt képviselték, az egyetem román vezetésének álláspontját pedig Leonard Azamfirei rektor és Constantin Copotoiu szenátusi elnök.
Szilágyi sajnálkozva állapította meg, hogy a magyar tagozat szempontjait figyelmen kívül hagyó akkreditációs dosszié úgymond tovább halad a maga útján. „Mondták, segítenek majd abban, hogy újabb oktatókat vegyünk fel, hogy jobban megfeleljünk az akkreditációs feltételeknek. Ezzel azonban nem közeledtünk a tényleges megoldáshoz”. A tagozatnak külön álláskeretre lenne szüksége, ehhez viszont külön csoportok kellenek, a magyar diákcsoportok létrehozásához pedig arra van szükség, hogy a magyar nyelvet is bevezessék a gyakorlati oktatásba, s a gyakorlati órák kétnyelvűek legyenek. „Erről pedig hallani sem akartak” – részletezte.
A tárgyalások ideje alatt az épület előtt óriásmolinóval, feliratos esernyőkkel tüntetett a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület két aktivistája.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. május 22.
MOGYE-ügy - Marosvásárhelyen tájékozódott a miniszter
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) tájékozódott az egyetem magyar tagozata és román vezetése közötti nézetkülönbségekről szerdán Mihnea Costoiu felsőoktatásért és kutatásért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Gigel Paraschiv, az oktatási minisztérium államtitkára.
Szilágyi Tibor, az egyetem magyar rektorhelyettese az MTI-nek elmondta: Szabó Béla tagozatvezetővel együtt számokkal bizonyították, hogy életképes lenne a magyar tagozat, ha önálló struktúrában szerveznék meg azt. Hozzátette, az egyetem vezetését képviselő Leonard Azamfirei rektor és Constantin Copotoiu szenátusi elnök nem hozott fel konkrét ellenérveket a magyar állásponttal szemben, de a tárgyalásokon semmilyen javaslat nem született a magyar problémák megoldására.
A magyar tagozat képviselői azért tartják elengedhetetlennek a sürgős megegyezést, mert az egyetem vezetése a magyar szempontokat figyelmen kívül hagyó akkreditációs dossziét küldött egyoldalúan Bukarestbe az illetékes hatóságnak. Félőnek tartják, hogy - ha ebben a formában hosszabbítják meg újabb öt évre az egyetem működési engedélyét - a magyar tagozat önállóságával nem számoló struktúra hivatkozási alap lesz a magyar kérések elutasítására. Május 15-én a bukaresti oktatásügyi minisztériumban eredménytelenül végződött a felek kibékítésére tett kísérlet. A rektorhelyettes szerint a magyar tagozatnak különálló álláskeretre lenne szüksége, ehhez viszont különálló csoportok kellenek, a magyar diákcsoportok létrehozásához pedig arra van szükség, hogy a magyar nyelvet is bevezessék a gyakorlati oktatásba, és a gyakorlati órák kétnyelvűek legyenek. "Erről pedig hallani sem akartak" - tette hozzá a rektorhelyettes. A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus kezelési kísérlete 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. 2012 szeptemberében született egy hétpontos megállapodás az egyetem magyar gondjainak a megoldásáról, melyet a Ponta-kormány akkori tanügyminisztere is aláírt. A megállapodás pontjai csak részben teljesültek.
MTI2013. május 24.
Csapdahelyzet az orvosin
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) tájékozódott az egyetem magyar tagozata és román vezetése közötti nézetkülönbségekről Mihnea Costoiu felsőoktatásért és kutatásért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Gigel Paraschiv, az oktatási minisztérium államtitkára, a magyar nyelv bevezetéséről a gyakorlati oktatásban azonban hallani sem akartak.
Eközben az egyetem vezetése a magyar szempontokat figyelmen kívül hagyó akkreditációs dossziét küldött Bukarestbe, amit ha az illetékes hatóság elfogad, és aszerint hosszabbítják meg a MOGYE működési engedélyét, újabb öt évig hivatkozási alap lesz a magyar kérések elutasítására. A miniszterrel és az államtitkárral folytatott megbeszélésen Szilágyi Tibor, az egyetem magyar rektorhelyettese és Szabó Béla tagozatvezető számokkal bizonyította, hogy életképes lenne a magyar tagozat, ha önálló struktúrában szerveznék meg azt. Az egyetem vezetését képviselő Leonard Azamfirei rektor és Constantin Copotoiu szenátusi elnök nem hozott fel konkrét ellenérveket a magyar állásponttal szemben, de a tárgyalásokon semmilyen javaslat nem született a magyar problémák megoldására. A rektorhelyettes szerint a magyar tagozatnak különálló álláskeretre lenne szüksége, ehhez viszont különálló csoportok kellenek, a magyar diákcsoportok létrehozásához pedig arra van szükség, hogy a magyar nyelvet is bevezessék a gyakorlati oktatásba, és a gyakorlati órák kétnyelvűek legyenek. „Erről pedig hallani sem akartak” – közölte Szilágyi Tibor.
A magyar tagozat képviselői azért tartják elengedhetetlennek a sürgős megegyezést, mert félőnek tartják, a magyar szempontokat figyelmen kívül hagyó akkreditációs dosszié jóváhagyása csapdahelyzetet eredményez, a magyar tagozat önállóságával nem számoló struktúrával okolják majd a további visszautasítást.
Borbély László reményét fejezte ki, több a politikai akarat a kormány, illetve a minisztérium részéről a MOGYE vezetőségében kialakult nézeteltérések megoldására, mint egy éve, amikor a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásainak életbe léptetésére tett kísérlet az Ungureanu-kabinet bukását eredményezte. Ez is és az azóta kialakult helyzet, beleértve a mostani csapdaállítást, mutatják, „súlya van a MOGYE-ügynek”, állapította meg az RMDSZ politikai alelnöke, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy az akkreditációt megadó hatóság azt a dossziét elemezze, amely a magyar szempontokat teljesen figyelmen kívül hagyja, de hozzátette, az RMDSZ azért van a parlamentben, hogy megértesse a kormánykoalíció pártjaival: a magyar tagozatnak létjogosultsága van, és nem lehet félreseperni.
Eközben a MOGYE magyar karának létesítéséért küzdő Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) – miután szerdán visszautasították egy kérésüket megfogalmazó óriásplakát kihelyezését a csíkszeredai sportcsarnok előtt, ahol az RMDSZ szombaton 11. kongresszusát tartja – újabb kéréssel fordult a városvezetéshez és a szervezőkhöz, most a kapubejárat elé kérik bannerük kihelyezését. Tiltakozó akciójukkal azt szeretnék elérni, a kongresszuson részt vevő Victor Pontát szembesítsék a MOGYE-hez fűződő be nem tartott ígéretével, a kormányfő ugyanis a magyar oktatás rendezése ügyében tavaly szeptemberben született hétpontos megállapodás betartásáért személyes garanciát vállalt.
MTI
Erdély.ma2013. június 3.
Kritikus helyzetben az anyanyelvű oktatás ügye
„Ismét kritikus helyzetbe került az anyanyelvű oktatás ügye” – foglalta össze bevezetőjében Szabó Béla, a MOGYE professzora az intézményben uralkodó állapotokat.
„Ismét kritikus helyzetbe került az anyanyelvű oktatás ügye” – foglalta össze bevezetőjében Szabó Béla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) professzora az intézményben uralkodó állapotokat, amelyek hétfőn egy közlemény kibocsátására sarkallták a magyar tagozat vezetőtanácsát. A tanárok ebben rámutatnak, hogy a magyar tagozat megszervezésének problémája akkor csúcsosodott ki újra, amikor világosan megfogalmazott kérésük és a törvényes előírások ellenére a MOGYE vezetősége úgy küldte fel Bukarestbe a magyar nyelvű orvosképzés akkreditációs dossziéját, hogy az nem tartalmazta a magyar tagozat igényeit. „Ez alapján úgy értékeljük, hogy az egyetem vezetősége sem rövid, sem hosszú távon nem szándékszik betartani a 2012 szeptemberében megkötött megállapodás lényegi elemeit és a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait. Ismételt megkeresésünkre most a tanügyi minisztérium válaszolt, és újabb egyeztetésekre került sor. Ezek kapcsán azonban úgy tűnik, hogy a minisztérium újra csak látszatmegoldásokra törekszik, és a lényegi döntéseket el akarja odázni, illetve ezek meghozatalát az egyetemi szenátusra ruházná át” – áll a közleményben. Az oktatási tárcafelelősökkel több ízben is tárgyaló Szabó Béla valamint kollégája, Szilágyi Tibor rektorhelyettes arról bizonyosodott meg, hogy a minisztérium illetékesei mossák kezeiket, a felelősséget az egyetem román többségű szenátusára hárítva. „A szenátusban minden egyes alkalommal azt magyarázzák a kollégák, hogy miért nem lehet alkalmazni az érvényben lévő tanügyi törvényt” – utalt a 22-es csapdájára Szabó.
Semmit nem érő egyezség
Mindez annak dacára történhet így, hogy a felek – Victor Ponta kormányfő és Ecaterina Andronescu akkori tanügyminiszter nyomására – 2012 szeptemberében hétpontos megállapodást írtak alá, amely lehetőséget teremtett volna a magyar tantestület sorainak a rendezésére és az akkreditációs elvárásoknak való megfelelésre. A magyar oktatók szerint azonban az elmúlt kilenc hónap során bizonyossá vált, hogy a román fél egyik rá vonatkozó pontot sem tartotta be maradéktalanul. „A legsúlyosabb az, hogy a megállapodás világosan leszögezte, hogy a magyar tagozat – a magyar rektorhelyettes révén – szabadon meghirdetheti a számára szükséges állásokat, és a tanársegédek esetében ezen állásoknál kötelezően kérni kell a magyar nyelvtudást. Mindez nem történt meg” – olvasható a közleményben. Szilágyi felmutatta annak a néhány hónappal később keltezett átiratnak a másolatát, amelyet az egyetem román vezetői fogalmaztak meg és amelyben leszögezik, hogy a magyar nyelvtudás megkövetelése törvénybe ütköző lenne. „Érdekes, az angol tagozaton megkövetelik a nyelvi kompetenciát, a magyar oktatás esetében pedig törvénysértőnek tartják” – jegyezte meg Szabó Béla.
A tantestület etnikai arányait illetően a professzorok elmondták, hogy a protokollum megkötése után ez még inkább romlott. A magyar tagozat által igényelt öt állásra mindössze két oktatót alkalmaztak. Egyik vizsgázó esetében a katedrafőnök azt sugallta a jelentkezőnek, hogy jobb, ha visszalép. „Az illető mégis jelentkezett, bár az előzmények fényében az eredmény borítékolható volt. Ő azonban vizsgázott és, nyilván, kiesett” – idézte fel a tanársegédi állásra pályázó fiatal orvos esetét a tagozatvezető.
Tiltakoznak, de egyelőre még reménykednek
Annak ellenére, hogy a közlemény aláírói szerint a magyar tagozat helyzetének rendezése nem tűr további halasztást, az oktatók úgy döntöttek, hogy a vizsgaidőszakra és a közeli felvételire való tekintettel egyelőre nem szerveznek semmiféle tiltakozó akciót. „Eddig törekvéseinket kizárólag tárgyalások útján, törvényes eszközökkel szerettük volna elérni, de ez nem vezetett eredményre. Ha kéréseinkre nem sikerül hamarosan megoldást találni, ősztől a törvényes érdekérvényesítés szélesebb skáláját fogjuk igénybe venni” – fejtette ki Szilágyi Tibor. Arról egyik szenátusi tag sem kívánt nyilatkozni, milyen eszközöket vetnek be az ősszel. A kérdésünkre, miszerint, ha a helyzet nem tűr halasztást, miért nem kezdenek azonnal valamiféle tiltakozó akcióba, Szabó Béla azt válaszolta, hogy ha bármit is tennének az elkövetkezendő hetekben, annak a diákok innák meg a levét. „Nyáron meg nem érdemes tiltakozni, mert akkor az oktatásban a fű sem nő – tette hozzá a tagozatvezető. – Ennek ellenére mi készen állunk a tárgyalások folytatására, bár nem biztos, hogy amiben megegyezünk a nyár elején, érvényes lesz az őszi tanévkezdéskor”.
Nem lesznek ott Bukarestben
Hivatalosan nem csatlakoznak a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által június 15-én, Bukarestben szervezendő tiltakozó menetéhez az egyetem magyar vezetői – szögezte le Szabó Béla. A tagozatvezető szerint sem a tanárok, sem a diákok nem engedhetik meg maguknak, hogy a tanév hajrájában akár egy napra is kimaradjanak az egyetemről. „Ha valaki viszont ott akar lenni, mi nem akadályozzuk” – tette hozzá.
Az utcai tüntetés főszervezője, Ádám Valérián elmondta, hogy még a múlt hét közepén hivatalosan is felkérte Szilágyi Tibort, hogy rektorhelyettesként ő legyen a kormánypalota előtti téren az első felszólaló, azonban a tanár válasz nélkül hagyta a drótpostán küldött levelet. Ennek ellenére a RMOGYKE vezetői remélik, hogy szép számban jelennek meg az erdélyi tüntetők a fővárosi utcai tiltakozó akción. A szervezet titkára hozzáfűzte, eddig harminc autóbusz foglalására kötött egyezséget különböző szállítási cégekkel.
Szucher Ervin
szekelyhon.ro 2013. június 4.
Látszatmegoldások és időhúzás" a MOGYE magyar tagozata ügyében
Tiltakoznak a Magyar Tagozati Tanács képviselői
Továbbra is akadályozzák a magyar oktatók felvételét a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) – jelentette ki tegnap sajtótájékoztatón dr. Szabó Béla egyetemi előadótanár, a magyar tagozat vezetője, aki szerint mind az oktatási minisztérium, mind az egyetem vezetősége látszatmegoldásokra törekszik, és időhúzás folyik az akkreditációs folyamatot illetően is. A sajtótájékoztatón a Magyar Tagozati Tanács képviselői – 11 egyetemi oktató – vett részt.
A MOGYE magyar tagozatának vezetőtanácsa szerint a MOGYE- n az erdélyi magyar orvosképzés évtizedek óta tartó sorvasztása az elmúlt 20 év alatt felgyorsult, az újonnan indult szakokon – a nővérképzőt kivéve – kizárólag román nyelvű oktatás folyik, ami által a magyar nyelvű képzés folyamatosan hátrányos helyzetbe került. A vezetőtanács közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a magyar oktatók aránya egyre kisebb, az utánpótlás pedig nehézségekbe ütközik, ugyanakkor megállapította, hogy az anyanyelvű oktatást a legfelsőbb szintig biztosító 2011-es tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó részeit a MOGYE kétharmados román többségű szenátusa nem szándékszik betartani. Bár ezt jelezték a szaktárcának, "a tanügyminisztérium nem volt hajlandó idejében, kellő eréllyel fellépni annak érdekében, hogy a törvény rendelkezéseit tartsák be". "A konfliktus feloldására, átmeneti megoldásként, 2012 szeptemberében született egy hétpontos megállapodás, amelyet Ecaterina Andronescu akkori tanügyminiszter is aláírt. Ez a megállapodás lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar tantestület rendezze sorait, és megfeleljen az akkreditációs elvárásoknak. Az elmúlt kilenc hónap során bizonyossá vált, hogy a román fél egyik rá vonatkozó pontot sem tartotta be maradéktalanul" – hangzott el a sajtótájékoztatón. Dr. Szabó Béla szerint a megállapodás egyes pontjait csak részben, míg másokat egyáltalán nem tartott be az egyetem vezetősége. A 3. és 6. pont szögezi le, hogy a magyar tagozat – a magyar rektorhelyettes révén – szabadon meghirdetheti a számára szükséges állásokat, és a tanársegédek esetében ezen állásoknál kötelezően kérni kell a magyar nyelvtudást, azonban mindez nem történt meg – állítják a magyar oktatók. "Az akkreditáció szempontjából a magyar tagozat fő hiányossága, hogy nincs elég magyar oktató. Például ott, ahol a legnehezebb a helyzet, a sebészeten, kértünk három állást, de egyet sem tudtunk betöltetni. Az egyiknél a hétpontos megállapodásban foglaltak ellenére az egyetem vezetősége nem volt hajlandó az állást meghirdetni, a másik esetben a jelölt végül belefáradt az egyetem által támasztott bürokráciai akadályokba, a harmadik esetben két nappal a vizsga előtt figyelmeztették a jelöltet, hogy legjobb lenne számára, ha meg sem jelenik a vizsgán. Nem fogadott szót, megjelent, és az eredmény borítékolható volt. Egyértelmű, hogy továbbra is akadályozzák a magyar oktatók felvételét, és az aránytalanság, ami a sebészeten van, az elmúlt vizsgaszesszióval tovább fokozódott. Míg nálunk senkit nem vettek fel végleges munkaszerződéssel, a román tagozaton fölvettek egy személyt, ugyanakkor ideiglenes munkaszerződéssel magyar tagozatra csupán egy oktatót, a román tagozatra négyet vettek fel" – jelentette ki dr. Szabó Béla. "A magyar tagozat megszervezésének problémája akkor csúcsosodott ki újra, amikor világosan megfogalmazott kérésünk és a törvényes előírások ellenére a magyar nyelvű orvosképzés akkreditációs dossziéját úgy küldték fel Bukarestbe, hogy az nem tartalmazza a magyar tagozat igényeit. Ez alapján úgy értékeljük, hogy az egyetem vezetősége sem rövid, sem hosszú távon nem szándékszik betartani a tavaly megkötött megállapodás lényegi elemeit és a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait. Ismételt megkeresésünkre most a tanügyminisztérium válaszolt, és újabb egyeztetésekre került sor. Ezek kapcsán azonban úgy tűnik, hogy a minisztérium újra csak látszatmegoldásokra törekszik, és a lényegi döntéseket el akarja odázni, illetve ezek meghozatalát az egyetemi szenátusra ruházná át" – nyilatkozta tegnap a magyar tagozat vezetője, dr. Szabó Béla és dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettes. "Időhúzás folyik központi szinten is. A hétpontos egyezség aláírásakor tavaly a tanügyminiszter szerint arról volt szó, hogy márciusban érkezik az ARACIS, és elkezdődik az akkreditáció. Egyelőre a dossziét küldtük fel, a tanévnek lassan vége van, elvileg papírforma szerint az új tanévet nem volna szabad megkezdeni, ha mind a román, mind a magyar tagozatot nem akkreditálják. A gyakorlati képzés esetében nem világos, hogy ki tartozik a magyar, ki a román tagozathoz. Az egyetem vezetősége továbbra is visszautasítja a magyar nyelv bevezetését a gyakorlati oktatásba, pedig a külön főtanszékek létrehozása ezen áll vagy bukik. A román nyelvű gyakorlat mellett például az angol tagozaton külön angol nyelvi kompetenciát kérnek a román tanársegédektől, mi pedig ugyanezt szeretnénk a magyar tanársegédek esetében is. Nem etnikai diszkriminációról, hanem a nyelvi kompetenciáról van szó" – tette hozzá dr. Szabó Béla. Lapunk kérdésére elmondták, a magyar tagozat esetében külön állásjegyzék nincs, ami viszont a közelgő felvételit illeti a magyar tagozat esetében, "a vizsga meg lesz tartva". "Mivel az akkreditációs dosszié fel volt küldve Bukarestbe, innen tovább az ARACIS és a minisztérium hatásköre és felelőssége, hogy ezeket elbírálja. Mindaddig, míg ez nem történt meg, az eddigi beiskolázási számok maradnak érvényben, és hamarosan a Hivatalos Közlönyben is meg fognak jelenni a leosztott számok" – mondta a tagozatvezető, hozzátéve, "aki fölvételizett, az be is fejezi a tanulmányait. Ha egy felsőfokú oktatási intézménynek automatikusan vissza is vonnák az akkreditációját, a kifutó évfolyamot végig kell vinni. Az ilyen típusú aggályokat el szeretném oszlatni." Konklúzióként megállapították: "a magyar tagozat hosszú távú fennmaradásához illetve fejlődéséhez elengedhetetlen a magyar nyelv bevezetése a laboratóriumi és klinikai gyakorlati képzésbe, a tagozathoz tartozó diákcsoportok létrehozása, a különálló álláskeret megvalósítása és a magyar tagozat főtanszékeinek megalakítása. Tudatában vagyunk, hogy az itthoni orvosi tevékenységhez szükséges a román nyelv magas fokú ismerete. Ezért nem kizárólag magyar nyelvű gyakorlatokat kérünk, hanem kétnyelvűeket. Hallgatóink a klinikai gyakorlatokon a román beteggel természetesen román nyelven kommunikálnának. A kórházi ügyeleti átadási gyűlések, az orvosi dokumentumok kiállítása, a román orvoskollégákkal való kommunikáció mind román nyelven zajlana. A magyar nyelv használata a hallgatók és tanárok közötti megbeszélésekre és az azt igénylő betegekkel való kommunikációra vonatkozik". A magyar oktatók úgy vélik, a magyar tagozat helyzetének rendezése nem tűr további halasztást. Jelenleg azonban, a vizsgaidőszakra és a közeli felvételire való tekintettel, nem szándékoznak tiltakozó akciókat szervezni, de ha a magyar tagozat ügyében nem sikerül megoldást találni, ősztől a törvényes érdekérvényesítés szélesebb skáláját fogják igénybe venni. Hogy pontosan milyen tiltakozó akciókat terveznek, újságírói kérdésre kijelentették: korai erről nyilatkozni, mindent a maga idejében. Ami az RMOGYKE tiltakozását illetően, dr. Szabó Béla hangsúlyozta, a magyar tagozat intézményes formában nem csatlakozik ezekhez, de "magánemberként" mind a magyar oktatók, mind a hallgatók részt vehetnek a tüntetéseken. A sajtótájékoztatón dr. Szabó Béla tagozatvezető és dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettes mellett részt vett dr. Pávai Zoltán egyetemi előadótanár, dr. Brassai Attila egyetemi előadótanár, dr. Sipos Emese docens, dr. Frigy Attila dékánhelyettes, Egyed-Zsigmond Imre egyetemi előadótanár, dr. Szatmári Szabolcs docens, dr. Nagy Előd docens, dr. Gergely István adjunktus és dr. Vass Levente egyetemi tanársegéd.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)2013. június 4.
MOGYE-ügy: a tanévzárásig nyitott a tárgyalásra a magyar tagozat
A tanévzárásig nyitott a tárgyalásra a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata, de ősztől tiltakozó akciókat szervez, ha az egyetem szenátusának román többsége továbbra sem hajlandó a magyar nyelvet bevezetni a gyakorlati oktatásba - jelentették be hétfőn a MOGYE magyar oktatói.
„Ismét kritikus helyzetbe került az anyanyelvű oktatás ügye” – foglalta össze bevezetőjében Szabó Béla, a MOGYE professzora az intézményben uralkodó állapotokat, melyek tegnap délben egy közlemény kibocsátására sarkallták a magyar tagozat vezetőtanácsát. A tanárok ebben rámutatnak, hogy a magyar tagozat megszervezésének problémája körüli ellentét akkor csúcsosodott ki újra, amikor világosan megfogalmazott kérésük és a törvényes előírások ellenére a MOGYE vezetősége úgy küldte fel Bukarestbe a magyar nyelvű orvosképzés akkreditációs dossziéját, hogy az nem tartalmazta a magyar tagozat igényeit.
„Ez alapján úgy értékeljük, hogy az egyetem vezetősége sem rövid, sem hosszú távon nem szándékszik betartani a 2012 szeptemberében megkötött megállapodás lényegi elemeit és a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait. Ismételt megkeresésünkre most válaszolt a tanügy-minisztérium, és újabb egyeztetésekre került sor. Ezek kapcsán azonban úgy tűnik, hogy a minisztérium újra csak látszatmegoldásokra törekszik, és a lényegi döntéseket el akarja odázni, illetve ezek meghozatalát az egyetemi szenátusra ruházná át” – áll a közleményben.
Az oktatási tárca illetékeseivel több ízben is tárgyaló Szabó Béla, valamint kollégája, Szilágyi Tibor rektorhelyettes arról bizonyosodott meg, hogy a szaktárca illetékesei mossák kezeiket, az egyetem román többségű szenátusára hárítva a felelőséget. „A szenátusban minden egyes alkalommal azt magyarázzák a kollégák, hogy miért nem lehet alkalmazni az érvényben lévő tanügyi törvényt” – utalt a 22-es csapdájára Szabó.
Semmit nem érő egyezség
Mindez annak dacára történik, hogy a felek – Victor Ponta kormányfő és Ecaterina Andronescu akkori tanügyminiszter nyomására – 2012 szeptemberében egy hétpontos megállapodást írtak alá, mely lehetőséget teremtett volna a magyar tantestület gondjainak rendezésére és az akkreditációs elvárásoknak való megfelelésre.
A magyar oktatók szerint azonban az elmúlt kilenc hónap során bizonyossá vált, hogy a román fél egyik rá vonatkozó pontot sem tartotta be maradéktalanul. „A legsúlyosabb, hogy a megállapodás világosan leszögezte, hogy a magyar tagozat – a magyar rektorhelyettes révén – szabadon meghirdetheti a számára szükséges állásokat, és a tanársegédek esetében ezen állásoknál kötelezően kérni kell a magyar nyelvtudást. Mindez nem történt meg” – olvasható a közleményben.
Szilágyi felmutatta annak a néhány hónappal később keltezett átiratnak a másolatát, melyet az egyetem román vezetői fogalmaztak meg, és amelyben leszögezik, hogy a magyar nyelvtudás megkövetelése törvénybe ütköző lenne. „Érdekes, az angol tagozaton megkövetelik a nyelvi kompetenciát, a magyar oktatás esetében pedig törvénysértőnek tartják” – jegyezte meg Szabó Béla.
A tantestület etnikai arányait illetően a professzorok elmondták, hogy a protokollum megkötése után ez tovább romlott. A magyar tagozat által igényelt öt állásra mindössze két oktatót alkalmaztak. Egyik vizsgázó esetében a katedrafőnök azt sugallta a jelentkezőnek, hogy jobb, ha visszalép. „Az illető mégis jelentkezett, bár az előzmények fényében az eredmény borítékolható volt. Ő azonban vizsgázott és nyilván, kiesett” – idézte fel a tanársegédi állásra pályázó fiatal orvos esetét a tagozatvezető.
Tiltakoznak, de még reménykednek
Annak ellenére, hogy a közlemény aláírói szerint a magyar tagozat helyzetének rendezése nem tűr további halasztást, az oktatók úgy döntöttek, a vizsgaidőszakra és a közeli felvételire való tekintettel egyelőre nem szerveznek tiltakozó akciót. „Eddig törekvéseinket kizárólag tárgyalások útján, törvényes eszközökkel szerettük volna elérni, de ez nem vezetett eredményre. Ha kéréseinkre nem sikerül hamarosan megoldást találni, ősztől a törvényes érdekérvényesítés szélesebb skáláját fogjuk igénybe venni” – fejtette ki Szilágyi Tibor.
Arról egyik szenátusi tag sem kívánt nyilatkozni, milyen eszközök bevetésén gondolkodnak. A Krónika kérdésére, miszerint, ha a helyzet nem tűr halasztást, miért nem kezdenek azonnal tiltakozni, Szabó Béla azt válaszolta: ha bármit is tennének az elkövetkezendő hetekben, annak a diákok látnák kárát. „Nyáron meg nem érdemes tiltakozni, mert akkor az oktatásban a fű sem nő – tette hozzá a tagozatvezető. – Ennek ellenére mi készen állunk a tárgyalások folytatására, bár nem biztos, hogy az, amiben megegyezünk a nyár elején, érvényes lesz az őszi tanévkezdéskor”.
Az egyetem betartotta a magyar tagozattal Ecaterina Andronescu volt tanügyminiszter jelenlétében kötött protokollumot, és valamennyi érintett fél bölcs együttműködésére számít – jelentette ki tegnap a magyar oktatók panaszaira reagálva Leonard Azamfirei. A MOGYE rektora az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette: az egyetem vezetősége az említett szerződés mellett köteles betartani a hazai törvényeket, az ARACIS minőségi oktatásra vonatkozó előírásait, valamint az intézmény chartáját és belső szabályait.
„Ezek mindenkire egyformán érvényesek, a magyar tagozatra is” – hangsúlyozta a rektor. Hozzátette, amennyiben a magyar tagozat képviselői őszinteségről, tisztességről beszélnek, be kellene ismerniük a politikum beavatkozását egy olyan területre, amely esetében törvény tiltja a politikai befolyást. „Tisztességet, az igazság beismerését és bölcs együttműködést várok mindenki részéről” – jelentette ki Azamfirei.
Nem lesznek ott Bukarestben
Az egyetem magyar vezetői hivatalosan nem csatlakoznak a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által június 15-én, Bukarestben szervezendő tiltakozómenethez – szögezte le lapunk kérdésére Szabó Béla. A tagozatvezető szerint sem a tanárok, sem a diákok nem engedhetik meg maguknak, hogy a tanévvégi hajrában akár egy napra is kimaradjanak az egyetemről. „Ha valaki viszont ott akar lenni, mi nem akadályozzuk meg” – tette hozzá.
Az utcai tüntetés főszervezője, Ádám Valérián elmondta, még a múlt hét közepén hivatalosan is felkérte Szilágyi Tibort, hogy rektorhelyettesként ő legyen a kormánypalota előtti téren az első felszólaló, azonban az egyetemi tanár válasz nélkül hagyta a drótpostán küldött levelet. Ennek ellenére a RMOGYKE vezetői remélik, hogy az erdélyi tüntetők szép számban megjelennek a fővárosi tiltakozó akción. A szervezet titkára hozzáfűzte, eddig harminc autóbuszra kötött foglalási egyezséget különböző szállítási cégekkel.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)2013. június 11.
A marosvásárhelyi magyar orvosképzésért tüntet Bukarestben az RMOGYKE
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület egy hónapos tüntetéssorozata június 15-én Bukarestben csendes felvonulással ér véget. A szervezet ezzel a tiltakozással is a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román vezetőségének a magyar oktatással kapcsolatos diszkriminatív intézkedései miatt tiltakozik.
„A szombati akcióval arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ha az egyetem magyar tagozatának akkreditálása elmarad, október 1-től nem alakulhat meg az önálló magyar tagozat a MOGYE-n” – nyilatkozta a Népújságnak dr. Kincses-Ajtay Mária, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület elnöke, akivel a június 15-én sorra kerülő tiltakozó megmozdulás kapcsán beszélgettünk.
– Májusban kezdte el az RMOGYKE az újabb tüntetéssorozatot, ezúttal Bukarestben, különböző kormányépületek előtt tiltakozva a MOGYE magyar tagozatának helyzete miatt. Miért volt erre szükség, és történt-e előrelépés az ügyben? – Az RMOGYKE azért folyamodott újabb tüntetéssorozathoz, mert azt tapasztaltuk, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar oktatás ügyében nem történnek pozitív lépések, nincsen semmiféle pozitív elmozdulás.
A legutóbbi nagy csapást azzal mérték a magyar oktatásra, hogy a román vezetőség beküldte az ARACIS akkreditáló bizottsághoz azt az akkreditációs dokumentációt, amelynek értelmében csak a román tagozatot – és tulajdonképpen a mai diszkriminatív helyzetet – akarják törvényesíteni. Ha ez az akkreditáció így megtörténik, akkor évekre előre a magyar oktatásnak semmiféle fejlődési lehetősége nem lesz. Ezt tudatosította nemrég az egyetem jelenlegi magyar vezetősége egy sajtótájékoztatón, amelyen részletesen beszámolt arról, hogy milyen diszkriminatív intézkedések történtek a magyar helyek betöltése, a versenyvizsgák és egyáltalán, az érvényben levő tanügyi törvény chartába való beiktatása kapcsán. Ezek olyan intézkedések, amelyek azt jelzik, hogy szándékukban sincs a magyar oktatás jogainak helyreállítása érdekében eljárni.
Ezért folyamodott az RMOGYKE a tiltakozó megmozdulásokhoz, utcai tüntetésekhez. Civil szervezetként lehetőségünk van szélesebb és kissé erélyesebb eszközökkel élni, és úgy gondoljuk, hogy ezek nem a magyar vezetőség ellenében, hanem mellettük, a magyar vezetőség támogatásáért történnek, a figyelem felkeltése, annak tudatosítása érdekében, hogy a MOGYE-n a magyar oktatás súlyos helyzetbe jutott. Ez az erélyes fellépés az, amit a magyar vezetők talán még nem tehetnek meg, de sajnos, készülődniük kell nekik is erre. Az RMOGYKE tiltakozássorozata már a tavaly nyáron elkezdődött egyéni tüntetésekkel, ősszel pedig a tanügyminisztérium előtt háromhetes tüntetéssorozat zajlott. Úgy gondolom, ennek hatására történt, hogy Victor Ponta miniszterelnök és az akkori tanügyminiszter asszony személyesen eljött Marosvásárhelyre tájékozódni, megpróbálták mediálni a dolgot, és sikerült is egy hétpontos egyezséget aláíratni román és magyar egyetemi oktatókkal.
– Akkor viszonylag mindenki elégedetten nyugtázta azt a hétpontos egyezséget, amely alapján úgy tűnt, elkezdődhet a MOGYE-n a magyar oktatás, a magyar tagozat helyzetének rendezése, a tanügyi törvény értelmében.
– A hétpontos megállapodás először is nagyon nagy visszalépés volt a tanügyi törvényhez viszonyítva, ennek szellemétől oly mértékben eltért, hogy nem lett volna szabad elfogadni magyar részről, de román részről még ezt sem tartották be! A téli versenyvizsgák alkalmával kiderült, hogy még durvább a helyzet, a beígért helyeknek még az egyharmadát sem adták meg a magyar tagozatnak. Olyan tanszékek is vannak – és most már dr. Szabó Béla professzor úr nyíltan elmondta, ami nagyon értékelendő –, hogy hány állásból hányat nem voltak hajlandók betölteni, mert nem engedték az illető jelöltet versenyvizsgázni, a dossziéjával kekeckedtek, nem ismerték el a Pécsen megkezdett doktorátusát stb.
Legutóbb arra vetemedtek, hogy az ARACIS-tól, az egyetemeket akkreditáló bizottságtól olyan papírt csikartak ki, miszerint az ARACIS írásban rögzítette, hogy nem is lehet magyar gyakorlatokat tartani, mivel az orvostanhallgatóknak a pácienssel románul kell kommunikálniuk, még ha a páciens magyar nemzetiségű is. Tehát az orvos–beteg kommunikációban, akármilyen nemzetiségű az orvos, illetve a beteg, csak a román nyelvet szabad használni, ami elképesztő álláspont, és teljesen aláássa a magyar nyelvű gyakorlati képzés létrehozását. Márpedig ha magyar gyakorlat nincs, akkor magyar egyetemi tanársegéd sincs, és akkor magyar egyetemi tanár sem lesz, és végeredményben a magyar oktatás jövője meg van pecsételve a MOGYE-n. Az RMOGYKE január folyamán a versenyvizsgák tisztaságáért állt ki, és sajnos igazunk lett, pedig az egyetem magyar vezetősége akkor úgymond megrótt, arra hivatkozva, hogy nem jól időzítettük a tüntetést.
– A június 15-re tervezett tüntetést jól időzítették? A MOGYE magyar vezetői ugyanis azt nyilatkozták, intézményesen nem csatlakoznak a tiltakozáshoz, de hangsúlyozták, magánemberként bármely egyetemi oktató vagy hallgató részt vehet a felvonuláson. Hogyan viszonyul az akcióhoz az RMDSZ?
– A mostani tüntetéssorozatunk Bukarestben június 15-én zárul egy csendes felvonulással a Sajtópalotától a Diadalíven át a Parlamentig, amelynek ismét figyelemfelkeltő a célja. Azt szeretnénk jelezni, hogy ha nem akkreditálják most a magyar tagozatot, ha a MOGYE akkreditációja a román vezetők szándéka szerint történik, akkor október 1-től nyilvánvalóan nem indulhat meg a magyar oktatás, mert ez a jövő tanévre vonatkozó szabályzat. A marosvásárhelyi magyar oktatók intézményesen nem kívánnak csatlakozni a tüntetéshez, de nem is ítélték el az akciót. Álláspontjukat, mely szerint vizsgaszesszió van, elfogadom, de ez nem tart vissza minket. Mindenképpen felszínen kell tartani a problémát, hiszen nagyon jó „altatás” következik: szesszió van, majd jön a nyári periódus, mindenki elmegy szabadságra, és októberig mindent el lehet intézni suba alatt. Nagyon fontosnak tartom, hogy ilyen vagy olyan formában, de folytatódjanak ezek az akciók.
Több autóbusszal szállítanánk a fővárosba a diákságot, de polgári résztvevőket, sőt középiskolai tanárokat is, ha hajlandók csatlakozni. Sajnos, ahelyett, hogy az RMDSZ legalább elvi-erkölcsi támogatást adna, mérhetetlen közömbösséget tapasztalunk, többek között a kérésünket, hogy a kongresszus kiemelten tárgyalja az egyetem ügyét, elutasították, sőt, egyesek egészen komiszul utasították el, de reméljük, nem jutnak el odáig, hogy különböző megfélemlítési akciókhoz folyamodjanak. Szervezetünk az utcai tüntetések mellett kemény jogi csatát is vív. Az egyetem szenátusa ellen indított pert elsőfokon elvesztettük, de három hónapja nincs írásos indoklás, és amíg ezt nem kapjuk meg, nem tudunk fellebbezni.
Következhet tehát még egy fellebbezési szakasz a perben. Ami az ARACIS bizottság által kiadott diszkriminatív okmányt illeti, ez ellen a Diszkriminációellenes Tanácshoz beadványt juttattunk el, amelyben kérjük, vizsgálja ki e hátrányosan megkülönböztető rendelkezést, hiszen ilyen nem születhet ebben az országban, ahol az alkotmány szavatolja a betegek jogait, érvényben van a betegjogi törvény, nem beszélve az anyanyelvhasználatra vonatkozó nemzetközi egyezményekről. Antalfi Imola e-nepujsag.ro
Erdély.ma2013. június 14.
Washington is követi a MOGYE ügyét
Mark Gittenstein, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete és Peter Burba alkonzul rövid, informatív jellegű beszélgetésre fogadta Ádám Valériánt, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkárát.
A civil szervezet aktivistája, aki a héten Bukarestben, az amerikai, francia és német nagykövetségek előtt tüntet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatóit és diákjait ért sorozatos sérelmek ellen, egy petíciót nyújtott át a diplomáciai képviseleteken. Az okiratban a RMOGYKE vázolja az egyetem vezetősége által elkövetett törvénytelenségi sorozatot, melynek egyetlen célja a magyar nyelvű oktatás visszavetése és fokozatos kiszorítása.
Az amerikai nagykövet ígéretet tett a szervezet vezetőjének, hogy szeptember folyamán egy újabb tájékozódási beszélgetést kezdeményez, amelyre meghívja az egyetem vezetőit. Ugyanakkor az évi jelentésébe is befoglalja a MOGYE jelenlegi helyzetét. “A nagykövet úr nagyon is tájékozott volt a marosvásárhelyi helyzetet illetően, ismerte a konfliktus okát. Annyit kérdezett, hogy a RMOGYKE milyen kiutat lát a jelenlegi helyzetből” – vázolta fel a beszélgetést Ádám. Az egyesület titkára elmondta a két amerikai diplomatának, hogy a helyzetet a törvény tiszteletben tartása oldaná meg, ehhez viszont hatásosabb fellépésre volna szükség.
A RMOGYKE egy hónappal ezelőtt elkezdett bukaresti tiltakozó sorozata e hét végén, egy utcai tüntetéssel zárul. A megmozdulásra az egyesület buszokat indít szombaton hajnalban Marosvásárhelyről. Amint beszámoltunk róla, az orvosi egyetem magyar vezetői nem lesznek ott a Sajtóháztól induló és a Győzelem téri kormánypalotához érkező menetoszlopban.
Szabó Béla tagozatvezető és Szilágyi Tibor rektorhelyettes ugyanakkor elmondta, hogy a diákságnak nem tiltja meg a tüntetésen való részvételét; a diákszervezet vezérei viszont a szervezők tudomására hozták, hogy az egyetemistáknak ilyenkor inkább a vizsgaidőszakra kell összpontosítaniuk, mintsem az utcai megmozdulásokra. A tüntetést az RMDSZ sem karolta föl. Míg Kelemen Hunor szövetségi elnök egy elegáns elutasító levelet írt, a párt több marosvásárhelyi politikusa is ellenségesen és gúnyosan viszonyult a szervezőkhöz.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)