udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 2791-2820 | 2821-2850 | 2851-2880 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
2005. május 9.
Sokan vannak olyanok, akiket a hatóságok az 1989 előtti (meg az azt követő) évtizedek folyamán államosított lakásokban helyezett el, s az egykori bérlők jelentős része ezeket az ingatlanokat megvásárolta, s ma már saját tulajdonát képezik. Ugyanakkor szintén sokan vannak jogos tulajdonosok is, akiktől annak idején elvette tulajdonukat a hatalom. Tibori Szabó Zoltán hangsúlyozta, hogy a volt tulajdonos saját munkájával építette vagy építtette fel az ingatlant. A későbbi bérlő viszont megkapta valaki másnak a tulajdonát. Azóta azt alacsony áron megvette, s most úgy érzi, neki joga van a lopott, s aztán neki is eladott lopott holmit megtartani. Tibori Szabó Zoltán szerint a kormánynak ezt a kérdést európai módon kell megoldania. Az európai mód pedig a tulajdon feltételek nélküli tiszteletben tartásából indul ki. /Tibori Szabó Zoltán: A bérlő álma. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ 2005. május 10.
Bogdan Cantaragiu nagy-romániás parlamenti képviselő a múlt héten azt nyilatkozta az aradi Adevarulban, hogy a Magyar Nemzeti Banknak egymilliárd dollár kártérítést kell fizetnie Romániának a sok vitát és vihart kavart budapesti Gozsdu-vagyonért. Szerinte Magyarországnak azért (is) fizetnie kell, mert a románok a magyaroknak visszaadtak egy csomó ingatlant Erdélyben. Cantaragiu megfogalmazásával, jóérzésből. A képviselő pártja, a PRM a közelmúltban Nagy-Románia Néppártra változtatta a nevét, így szeretne az európai néppártok családjához tartozni. /Irházi János: Kegyelt tulajdonosok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./2005. május 13.
Okafogyottá vált lemondása, így visszavonta azt – nyilatkozta május 12-én Csapó József, az SZNT Állandó Bizottságának sepsiszentgyörgyi ülését követően. Kifejtette, távozásának két oka lett volna: nem rendezték az SZNT és EMNT viszonyát, illetve nem sikerült feloldani azokat az átfedéseket, amelyeket az állandó bizottsági tagok más szervezetekben betöltött vezető tisztségei okoztak. Csapó leszögezte: mindkét kérdésben orvoslás történt, és garanciákat kapott, így nincs oka a távozásra az SZNT elnöki tisztségéből. A Székely Nemzeti Tanács az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal a jövőben tisztességes partneri viszonyt szeretne kialakítani. Indítványozni fogják, hogy az erdélyi magyarság sorsdöntő kérdéseiben továbbra is együtt lépjenek fel. Az SZNT elnöke szerint a két szervezet egymás mellé rendelt viszonyára való törekvés nem válthat ki nézeteltéréseket. Csapó másik kifogása is megoldódott, az állandó bizottsági tagok többsége lemondott az MPSZ-ben, illetve az EMNT-ben elfoglalt vezető tisztségéről. /Farkas Réka: Csapó József visszavonta lemondását. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 13./ Tulit Attila, az SZNT alelnöke Csapó kérésére lemond a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos alelnöki tisztéről. „Az átfedések mától megoldódtak, így az SZNT önállóan tudja megvalósítani céljait. Csapó József bejelentette, hogy május 16-áig felkérik a kormányt és az RMDSZ-es honatyákat, hogy változatlan formában terjesszék a parlament elé az autonómia-statútumot. A dokumentumot a Velencei Bizottsághoz is eljuttatják. /Bíró Blanka: Csapó marad az SZNT elnöke. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./2005. május 13.
A helyi román hatalom belátta: nagy horderejű kezdeményezés a rekecsini csángó iskolaközpont – nyilatkozta Benke Pál, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) alelnöke. A Béke Királynője Gimnázium alapkőletételén Rekecsin község polgármestere, Vasile Ichim és Gabriel Berca Bákó megyei prefektus is beszédet mond, valamint több megyei liberális képviselő is jelezte részvételét az ünnepségen. A május 15-i, pünkösd vasárnapi alapkőletételre jeles külföldi közszereplőket várnak a szervezők, jelen lesz Mádl Dalma asszony is, a magyar köztársasági elnök felesége. A csíksomlyói búcsú után – amelyre minden évben hagyományosan elzarándokolnak a moldvai csángók – az ünneplő tömeg elindul Rekecsinbe, „hazakísérve” a csángókat; útjukat egy délelőtti szentmise erejéig megszakítják Gyimesfelsőlokon, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium udvarán. „Minden vendégünket arra kérjük, hogy hozzon magával településének temploma, iskolája vagy más jeles helyének tövéből egy követ. Ezek a messzi földről hozott kövek fogják – jelképes módon – az iskola alapját képezni” – fogalmazott körlevelében Böjte Csaba atya. A leendő iskolaudvaron kis teret alakítanak ki a Petrás Mária csángó képzőművész alkotta Mária-szobor körül, az összegyűlt kövekkel ezt a teret fogják beburkolni. Jótékonysági rendezvényt szervez május 14-én Csíkszereda főterén a rekecsini iskola felépítésének támogatására a csíkszeredai Agora Alapítvány és a Szent Kereszt Főplébánia. A nagyszabású szabadtéri koncerten 19 órától a helyi Role együttes bemutatja a Pille című rockballadát. /Bakk-Dávid Tímea: „Köveket hozzatok Rekecsinbe!’’ = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./2005. május 14.
Az európai autonómiák és kisebbségi önkormányzatok tapasztalatait beszélte meg május 12-én Strasbourgban a Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért Frakcióközi Csoport (EP-Intergroup), amely Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő kezdeményezésére alakult tavaly decemberben. A Frakcióközi Csoport munkájában több mint negyven európai parlamenti képviselő – 17 országból, 7 politikai csoportból – vesz részt, így a legnagyobbak közé tartozik az EP-ben. Elnöke a 2004-2009-ig tartó parlamenti ciklusban Tabajdi Csaba, társelnöke Michl Ebner (EPP-ED), dél-tiroli kisebbségi politikus. A nyolc alelnök között van Bauer Edit felvidéki magyar politikus és Gál Kinga Fideszes EP képviselő. A május 12-i tanácskozáson az autonómia kérdésköréről előadást tartott Tabajdi Csaba, az Intergroup elnöke, Christoph Pan, a bolzanoi Etnikai Csoportok Intézetének igazgatója, Ignasi Guardans Cambo katalán európai parlamenti képviselő, Komlóssy József az Európai Etnikai Kisebbségek Nemzetközi Érdekvédelmi Társaságának /FUEN/ alapítója és jelenlegi alelnöke. Gál Kinga Fideszes EP-képviselő előadását írásban kapták meg a résztvevők. /Guther M. Ilona: Pozitív tapasztalatok az európai autonómiákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ 2005. május 16.
Dr. Steiner Pál, Budapest belváros polgármestere: Most már hagyományosan részt veszek a búcsúkon. Korábban is voltam. A magyarság olyan ünnepe ez, amelyen nem számít a felekezeti hovatartozás. Itt a nemzet egységét is érezni lehet. Martonyi János volt magyar külügyminiszter: Ilyen csodálatos élményben nem nagyon volt részem. Az ünnepi beszéd különösen megragadott, minden benne volt, amit most el lehetett és el is kellett mondani. A magyarság összetartozásának egy nagyon nagy ünnepén voltam. Ezt viszem magammal, mint velem együtt az a félmilliónyi zarándok, aki feljött a Hegyre. Csoóri Sándor költő: Csíksomlyó a jelenkori magyar történelem egyik legizgalmasabb helye. Egy nép olyan vallomását ismerhetem itt meg, amelyik nem szóban igazol. Ide senki nem küldi az embereket, se pártok, se szakszervezetek. Nagy vallomás, mert úgy látszik, hogy a magyarság lelke mélyén vannak olyan erők, amelyek itt tudnak igazából kifejeződni. E nagy erejű vallomásnál szebbet nem tudok elképzelni. /Bajna György: Búcsúfia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./2005. május 16.
A csángómagyar gyermekek számára felépítendő iskolaközpont alapkövét tették le és szentelték meg ünnepélyes keretek között, romániai és magyarországi közéleti személyiségek jelenlétében május 15-én, Rekecsinben. A Böjte Csaba dévai ferences szerzetes által irányított Dévai Szent Ferenc Alapítvány segítséget nyújt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) egy iskolaközpont felépítéséhez. Az ünnepségen többek között részt vett Mádl Dalma, a köztársasági elnök jószolgálati úton Romániában tartózkodó felesége és a magyarországi politikai élet számos képviselője. Böjte Csaba az ünnepség előtt felidézte: január elején a csángómagyarok szövetsége a Szent Ferenc Alapítványhoz fordult azzal a kéréssel, hogy segítsen egy olyan iskolaközpont felépítésében, ahol a jövőben a csángómagyar gyermekek anyanyelvükön tanulhatnak majd. Az alapítvány tizenöt hektár földet vásárolt Rekecsinben az iskolaközpont felépítéséhez. A tervek szerint a komplexum iskolát, kollégiumot, étkezdét, tornatermet, játszóteret, sportpályát és több más épületegységet foglalna magában. Egy közeli telken tanári lakásokat is építenének. Böjte Csaba elmondta: első lépésként meg kell szerezni a román hatóságoktól az építési engedélyt, s remélhetőleg 2006 tavaszán meg is lehet kezdeni a központ építését. /Iskolaközpont csángómagyar gyermekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Az alapkőletétel és -szentelésen beszédet mondott Benke Pál, az MCSMSZ alelnöke; Ichim Vasile, Rekecsin község polgármestere; Mádl Dalma; Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke; Berca Gabriel, Bákó megye prefektusa, valamint Böjte Csaba, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Felolvasták a csángómagyarok ügyéért sokat tevő Tytti Isohookana-Asunmaa volt európa tanácsi képviselő levelét. Magyarországról többek között jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke; Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az ünnepség meghívottja volt Terényi János bukaresti magyar nagykövet és Beke Mihály András, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója is. Nem jött el ugyan személyesen Petru Gherghel, Iasi püspöke, de elküldte képviselőjét az alapkőletételre. /Alapkőletétel Rekecsinben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./ Gabriel Berca bákói prefektus beszédében kijelentette: „Mindannyian románok vagyunk, függetlenül attól, hogy hol élünk és milyen kultúrában nőttünk fel”. Az ünnepség végén Böjte Csaba és Vladimir Peterca közösen szentelték meg azt a néhány száz követ, amelyet a jelenlevők a saját szülőföldjükről hoztak, mintegy kiegészítve az alapkövet. Az ünnepségen megszólalt a harang, amelyet a magyarországi Farkas Titusz ajándékozott a leendő iskola kápolnájának. Oldalára a Székely himnuszból vett idézetet írtak. /Lukács János: Iskola a Béke Királynője oltalmában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./2005. május 17.
Két olvasó is vitatta Tibori Szabó Zoltán korábbi írását /A bérlő álma, Szabadság, máj. 9./, mondván, nem hibásak a bérlők, mert megvették a lakást. A levélíró ismer öregeket, akik az utcára kerültek, mert jelentkezett a hajdani tulajdonos. Tibori Szabó Zoltán válaszolt az észrevételekre, leszögezte, vissza kell adni a jogos tulajdonosnak volt ingatlanát, akkor is, ha az illető közben megvette azt az államtól. /Tibori Szabó Zoltán: Elvekről és pénzről van szó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./2005. május 17.
Két anyanyelvi vetélkedőre kerül sor a Gagy mentén a napokban. A szentábrahámi Benedek Elek Alapítvány a Hargita Megyei Kulturális Központtal közösen szervezi meg az iskola névadójának tiszteletére kezdeményezett, most már hagyományosnak számító mesemondó versenyt, amelyen Keresztúr környéki iskolák képviselői mondanak mesét május 18-án. Május 20-án Gagyban, a felújított kultúrotthonban a környékbeli tanulók mérik össze képességeiket a 12. Móra Ferenc Vers- és Prózamondó Versenyen. /Anyanyelvápolás a Gagy mentén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./2005. május 19.
Bányai Péter szerint Basescu államfő nem egy „Emil Constantinescu féle nímand”, Radu Vasile volt miniszterelnök Bányai szerint hóhányó. Az államfő bízik Timofteban és társaiban. Basescu a Demokrata Párt /DP/ élén eltávolította a korábbi pártvezetést, másod, harmad vonalbeli pártaktivistákat állított a helyükre. Bányai szerint azonban ezek kiszámíthatatlanok, megbízhatatlanok. A tisztogatás következtében több „szőkét” is előléptetett, újgazdag nőszemélyeket, döbbenetes jövedelemmel. Basescu elnök a titkosszolgálatokra támaszkodik. Hat hónapja betöltetlen a nemzetbiztonsági főtanácsosi állás. Basescu nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezőként akarja számon tartani a rossz kormányzást. – Basescu igazi ambíciója a hatalom. /Bányai Péter, politikai kommentátor: Elnöki „tanácstalanság”, avagy kikre (nem) hallgat Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./ Timofte 2001 óta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetője.2005. május 21.
Bogdan Adamczyk minorita szerzetes, arad-belvárosi katolikus plébános dedikálta legújabb könyvét, Ájtatosságok gyűjteménye címmel. Könyvet író pap ritkaságszámba megy, a magyarul író lengyel pedig alighanem egyedi eset. Elmondta, hogy nem tartja magát könyvírónak, inkább valahonnan összegyűjti kiadványai anyagát. Ezt bizonyítják eddigi munkái is, amelyek közül a Ferences lelkiség című anyagát miskolci plébánossága idején gyűjtötte és a minoriták aradi letelepedése 300. évfordulója alkalmából sikerült kiadnia. Második kötete (Pap vagy te) a pappá szentelésének tizedik évfordulója alkalmából különböző kiadványokban megjelent írásait tartalmazza. További kötetei közül a legvaskosabb – az Örömhír, élni az evangéliumot című – prédikációinak válogatása. Negyedik kötete, a Kolbe lengyelből átültetett fordítás. Ötödik könyve, a Keresztúti elmélkedések nagyböjti, ferences ájtatosságok gyűjteménye. Legújabb kötetének /Ájtatosságok gyűjteménye/ megalkotására a hívek kérték fel. Bogdan Adamczyk könyveit Miskolcon nyomtatják. /Balta János: Könyvkiadó atya Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./2005. május 23.
A munka összehangolása, tapasztalatcsere, közös programok szervezése, a közéleti funkcióba került fiatalok szakszerű felkészítése – ez az RMDSZ kezdeményezésére született JóTanácsos mozgalom, melynek az első Maros megyei konferenciáját május 21-én a Marosvásárhelyen tartották. A találkozón Markó Béla, miniszterelnök-helyettes is megjelent. „A JóTanácsos mozgalmat minden régióra ki szeretnék terjeszteni” – fejtette ki Csép Éva Andrea a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Romániában közel ötszázhatvan megyei, városi és községi RMDSZ-tanácsos tevékenykedik, húsz százalékuk 35 éven aluli. Frunda György kifejtette: kompromisszumot kell – és lehet – kötnie a magyarságnak és a románságnak, „viszont jogainkról, elveinkről nem szabad lemondanunk”. Frunda György szerint az országot 15-20 megyére kellene felosztani. Kovács Péter, az RMDSZ ifjúsági és szociális kérdéseivel foglalkozó ügyvezető alelnöke rámutatott, hogy a JóTanácsos mozgalom a fiatalokat kívánja összefogni, működő modelleket akarnak felmutatni. /Mészely Réka: JóTanácsos mozgalom Maros megyében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./2005. május 24.
Bölöni Domokos beszámolt arról, hogy egy roma fiú leszúrásának hírére Gyurcsány Ferenc fajgyűlöletet emlegetett a parlamentben. Tamás Gáspár Miklós sem várta meg a rendőrségi vizsgálatot, ő is kirohanást intézett. Kiderült, hogy a merénylő is roma volt. Tamás Gáspár Miklós hintett némi hamut a fejére, elismerve tévedését, bocsánatot kért, amiért rasszista bűncselekményként minősítette a történteket. A miniszterelnök nem tartotta fontosnak TGM gesztusát, bocsánatkérése elmaradt. /Bölöni Domokos: Lefagysz, mint az internet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./ Előzmény: Gyurcsány Ferenc kijelentette, a történtek mögött ott a rasszizmus, a „fasiszta eszmék újjáéledésének veszélye”. A Moszkva téren rendezett rasszizmus elleni tüntetésen Tamás Gáspár Miklós kijelentette: egy fiút leszúrtak a fasiszták, majd hozzátette, nem most kellett volna először idejönnünk, hanem tizenöt éve folyamatosan „kellett volna zörgetnünk a rácsokat, betörnünk az ablakokat, és kimondani, hogy fajüldöző országban nem kívánunk élni!”2005. május 27.
Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeke kifejtette, mindent meg kell tenni kisebbségi törvény tervezetének elfogadása ellen. Az egyházfő szerint a jogszabály elfogadása katasztrofális következményekkel járna a romániai magyarság számára, mivel az megalkuvást, pártpolitikai paktumot jelent a hatalommal. „A tervezet párbeszéd nélküli áterőltetése a nemzetárulás határán mozog” – vélte Tőkés, aki szerint mindez része a román arculatfestő politikának, amellyel szeretnék elérni, hogy az Európai Unió őszi országjelentésében pozitívumként szerepeljen egy kisebbségi törvény elfogadása. A püspök szerint széles körű párbeszéd nyomán kell kidolgozni a törvény végleges szövegét. Összefogásra szólította fel az egyházakat, a civil szférát és a felelősen gondolkodó erdélyi magyarokat. /Balogh Levente: Tőkés: nemet kell mondani a kisebbségi törvényre. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./2005. május 27.
Fey László nehezményezte, hogy a sajtóban közölt bíráló, vagy vitacikkek szerzői gyakran durva kifejezéseket használnak. Ez a stílus többnyire a politikailag elfogult cikkírókra jellemző. Fey az ilyen írásokra nem szokott reflektálni. Most azonban olyan írásról szólt, amelynek szerzőjét tiszteli, becsüli. Bányai Péter Traian Basescu államfő tevékenységét elemezte (Szabadság, máj. 19.). Bányai Péter Emil Constantinescu volt államelnököt „nímand”-nak nevezi, Radu Vasile volt miniszterelnököt „hóhányónak”. A „szőkék” gyűjtőnév alatt említi Bányai a Basecu által előléptetett női kádereket, akik – szerinte – tudatlanok, műveletlenek. /Fey László: Még egyszer a stílusról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ A cikk mellett olvasható Bányai Péter reagálása: nem aggasztja Fey László hozzászólása. „Fey Laci barátom ugyanis azon kevesek közé tartozik, akiknek véleménye számomra sokat számít.”2005. május 28.
Huber András író Akikhez a múzsák bekopogtak című legújabb könyvében a két Szamos egyesülése vidékének magyarul publikáló írástudóit vette számba. A Dés székhelyű egykori Szolnok-Doboka vármegye határvonala csupán keretet biztosított ahhoz, hogy fölmutassa az itt született jelentős szellemi értéket, mondta. A Magyar Tudományos Akadémia tizenhét hajdani tagjának életútja kapcsolódott az egykori Szolnok-Dobokához. A Désen született Huber András jó ismerője a város hely- és sajtótörténetének. Monografikus jellegű könyvekben adta közre kutatásainak eredményeit. 1997-ben megjelent Százarcú nagyhatalom című munkájában négy egykori jelentős erdélyi vármegye közel másfélszáz időszaki sajtótermékének útját tárta fel a kezdetektől 1944 végéig. Szolnok-Doboka vármegyében a XIX. század második felétől 1944 végéig két tucat nyomda volt, ezekben számos magyar nyelvű helyi hírlap és folyóirat készült, Désen például 36. Napjainkban azonban Désen már nincs potenciális magyar olvasóközönség, pedig a számadatokat tekintve még lehetne. 2002-ben megjelent várostörténeti könyve /Város az időben/ viszont hat hét alatt elfogyott. Ennek az az oka, hogy Szabó T. Attila professzor 1944-ben közreadott dolgozatától eltekintve, anyanyelvű vonatkozásban nem látott napvilágot egyéb munka. Huber Andrást bántja, hogy Désen a helyi utánpótlás várat magára. /Lukács Éva: Ahány könyv, annyi szelete a létnek. Beszélgetés Huber András íróval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./ 2005. május 30.
Május 28-án Aradon a belvárosi minorita templomból indult el a hagyományos fogadalmi körmenet. A körmenetet Fekete Károly főgondnok és Matekovits Mihály, a minorita kultúrház igazgatója vezette, a felkoszorúzott feszület társaságában. Utánuk az éneklő templomkórus, fiatalok, illetve az Oltáriszentséget felváltva hordozó minorita atyák következtek. A színház előtti tér sarkán, a Szentháromság-szobor egykori helyét jelző kereszt mellett megálltak, János atya megszentelte a helyet, ahova reményeik szerint hamarosan visszakerül a pestisjárványtól történt megszabadulás emlékét mementóként jelző remekmű. Bogdan Adamczyk plébános elmondta, hogy az aradiak a járvány elmúltával megfogadták, hogy a város főterén felállítják a Szentháromság-szobrot, illetve minden évben az Úrnapját követő vasárnapon fogadalmi körmenetet tartanak. A szobrot 1746-ban szentelték fel, a körmenetet azóta is tartják. csaknem megszakítás nélkül. /(balta): Fogadalmi körmenet Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./2005. június 1.
Az RMDSZ és a Konzervatív Párt (KP) egybeolvadásáról beszélt Dan Voiculescu a KP elnöke. A politikus szerint előbb vagy utóbb Markó Béla és az RMDSZ többi vezető politikusa is rájön, hogy nincs választásuk. – Az RMDSZ etnikai párt, és az Európai Unióban nincs helyük az ilyen alakulatoknak – magyarázta Dan Voiculescu. Szakértők szerint Voiculescuék számára két szempontból lehet érdekes a felvetett lehetőségen gondolkodni: az RMDSZ-szel egybeolvadva biztosíthatnák parlamenti helyüket az esetleges előrehozott választások esetén is, ráadásul képviselőik lehetnének az Európai Néppártban is, amelynek az RMDSZ tagja. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint egy román párttal való összeolvadás nem jelenthet megoldást, az RMDSZ-nek úgy kell maradnia, ahogy van. A politikus cáfolta Voiculescunak azt a kijelentését, miszerint etnikai pártokat nem fogadna be az Európai Parlament, példaként a felvidéki Magyar Koalíció Pártját említette, amely Szlovákia EU-integrációja után teljes jogú tagja az Európai Néppártnak. /Voiculescu az RMDSZ-szel egyesülne. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./2005. június 2.
Az emlékezet ikonográfiája – a totalitárius múlt feldolgozása az emlékezet helyeinek tükrében: Litvániában, Romániában és Németországban címet viselte az a projekt, amely arra kereste a választ, hogy a különböző országokban miként dolgozzák fel az elnyomó rendszerek emlékét. A rendezvény következtetéseit, eredményeit, a programot szervező kolozsvári Német Kultúrközpont május 30-án megnyitott tárlatán mutatta be az érdeklődőknek. Romániában jóformán az Elie Wiesel Múzeumon kívül alig akad más holokauszt témát bemutató tárlat, míg Németországban a berlini Zsidó Múzeum csak egy a sokból. A kommunizmusra emlékező helyek között van a kelet-nyugat Berlint elválasztó Checkpoint Charlie, a hochenschönhauseni Múzeum (amely leginkább a Terror Házára emlékeztet), a bukaresti Parlament Palota és a máramarosszigeti múzeum. Simon Ágnes programfelelős elmondta, míg Németországban és Litvániában nagy hangsúlyt fektetnek a múlt feldolgozására, Romániában alig történtek ilyen jellegű erőfeszítések. A másik két ország állami finanszírozással múzeumokat hoz létre, Romániában ilyen jellegű múzeumok nagyrészt magánkezdeményezések eredményeként jöttek létre. A hajdani Casa Poporului is megúszta egy átnevezéssel, most Palatul Parlamentului névre hallgat. A megalomán épület miatt lebontott régi bukaresti házakról, templomokról viszont nem esik szó. /Kiss Bence: Hogyan él az emberek tudatában a kommunizmus? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./2005. június 2.
Mint Erdély más városaiban annyi más értékes épületre, a kommunista párt Szatmárnémetiben levő vendégházára a rendszerváltás után a Vatra Romaneasca tette rá kezét. Vasile Mois szenátor később a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének székhelyét is ide telepítette, de a sokszobás villát így sem sikerült belakniuk. Újabb két szervezetet hoztak ide, legalábbis a villa homlokzatára kifüggesztett hatalmas táblák szerint. Az egyik a Bécsi Diktátum által Elűzött Románok Szatmár Megyei Szervezete, a másik az Észak-Erdélyi Holokauszt, 1940–1945 Egyesület. Az év elején (kormányrendeletre) megalakult a Megyei Kulturális Hagyományőrző és Támogató Központ, a megyei tanács úgy döntött, hogy ezt a villát rendelkezésükre bocsátja, meghagyva a Vatrának egy 32 négyzetméteres irodát és az alagsori vendéglőt. Ez testületi döntés volt, az érintettek mégis Szabó István megyei elnököt és az RMDSZ-t okolják a kilakoltatásért, románellenességet emlegetve. Egy volt nomenklaturista, a kommunista párt megyei bizottságának volt titkára, nyílt levelet intézett Szabó Istvánnak, a megyei tanács elnökének és az RMDSZ-nek. Ebben dr. Ioan Corneanu sztálinistának, nacionalista méregkeverőnek, antiszemitának nevezte a címzetteket, mert kiűztek a villából egy zsidó szervezetet. Azonban Décsei Miklós, a szatmári zsidó hitközség vezetője leszögezte, hogy az említett Holokauszt Egyesület nem az övék, s nem vállalnak vele közösséget, mivel azt pártalapon hozták létre. A nyílt levél az 1940-es bécsi döntés „román elűzéseihez” hasonlította a kilakoltatást, valójában az egykori pártvillába a románok helyett nem magyar, hanem egy másik román szervezet költözött. A nyílt levél írója végül a magyarokat és származékait is elátkozta, és ennek helyet adott az Informatia Zilei című lap. A megyei tanács rendes ülésén kiállt a döntés mellett, hiába fellebbezett a Vatra, a román többségű tanács megvédte magyar elnökét. /(Sike Lajos): Kommunista- nagy-romániás támadás. A román többségű megyei tanács megvédte elnökét! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./