udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 15125 találat lapozás: 1-30 ... 2911-2940 | 2941-2970 | 2971-3000 ... 15121-15125

Névmutató: Dan, Vasile

2005. szeptember 14.

A nagyváradi római katolikus püspökség Kanonok sori székhelyre betörtek ismeretlen tettesek. Az elkövetők a püspökség könyvelőségéről elvitték két számítógép memóriaegységét, valamint hatmillió régi lejt és az alkalmazottak személyi iratainak másolatát. „A károkat tetézi, hogy már ötödik alkalommal törtek be ily módon hozzánk az elmúlt néhány hónapban, valószínűleg ugyanarról a bandáról lehet szó” – vélte Fodor József püspöki helynök. Alina Popa, a Bihar megyei rendőr-főkapitányság szóvivője nem tudta megmondani, van-e összefüggés a mostani és a korábbi betörések között. Legutóbb nyár elején történt betörés a Kanonok-soron, akkor behatoltak a Bunyitai Vince Könyvtárba és a Várad folyóirat szerkesztőségébe is: készpénzt, valamint számítástechnikai eszközöket vittek el. /Balogh Levente: Újabb betörés a Kanonok soron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

2005. szeptember 15.

Dr. Becsek-Garda Dezső parlamenti képviselő újabb kérdéseket intézett Vasile Blaga mezőgazdasági, illetve Gheorghe Flutur erdészeti és környezetvédelmi miniszterhez. Hiába szavazták meg a törvényt, nem valószínű, hogy megtörténhet az egykori birtokok, erdős területek és ingatlanok teljes visszaadása – figyelmeztetett. A törvény végrehajtását szabályozó módszertan egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmaz. Flutur miniszterhez fordulva szóvá tette, hogy az állami erdészeti hivatalok 15 esztendeje rejtegetik az 1946-ban kezelésükbe vett erdős területek kimutatásait. S hiába hivatkoznak rájuk a tulajdonosok, akik e dokumentumok másolataira bukkannak, sem a helyi bizottságok, sem az erdészeti hivatalok nem törődnek velük. /Bajna György: Meddig tart a hivatalok packázása? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

2005. szeptember 15.

Marosvásárhelyen megnyílt a hetvenéves Bálint Károly szobrászművész (és mellette 37 éven keresztül marosvásárhelyi pedagógus) tárlata. „Nagy műgonddal munkálja meg az anyagot, legyen az márvány, fa, vagy terrakotta. A szó szoros értelmében életet lehel az anyagba” – írta róla Polgár István. Ő maga így vall erről: „Ábrázolni szeretném a kimeríthetetlenül gazdag testi és lelki, emberi szépségeket, érzelmi állapotokat, méltóságot, életállapotokat és rezdüléseket, életkorokat és időtlen nyugalmat, azt a belső igazi valót, amit a test kiemelt vonzásainak hordoznia kell, a legnemesebbet, a legmaradandóbbat (ha ezt munkáim tükrözik, elértem a célomat).” /Nagy Botond: Az életfaragó tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

2005. szeptember 19.

A szülőföldön való megélhetés példáit mutatták fel a besztercei szórványtalálkozón. Szabó Julianna és Bloj Anna a szeptember 17-én Besztercén ötödik alkalommal, megtartott Szórványtengelyek-találkozón elmondták: betekintést nyújtanak Csernakeresztúr, az 1911-ben idetelepített bukovinai székely falu életébe. A Szórványtengelyek-találkozókat Szabó Csaba kolozsvári újságíró, valamint Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni mérnök több mint egy éve indította el. Vajda Dániel református lelkész közölte: a Beszterce-Naszód megyei Tacson a megyei múzeum nem volt hajlandó felvállalni a tájház létrehozására használatba adott régi parókia felújítását. Azonban nem adják fel, más forrásokat keresnek tervük megvalósításához. A besztercei Mayla Júlia, a Máltai Szeretetszolgálat megyei vezetője arról tájékoztatott, hogy az 1943-ban a magyar állam által a városba telepített 32 székely család lassan beolvad, annak ellenére, hogy a jelenleg 90 ezres megyeszékhelyen, Besztercén 4–5000 magyar él ma is. A Szeben megyei Balázstelke 261 fős gyülekezetének pásztora, Kiss Csaba református lelkész arra panaszkodott, hogy a Németországba kitelepedett szászok fiai lassan mind elviszik a férjhez adandó leányokat, miközben Ambrus András kidei református pap szerint a Kolozs megyei, majdnem színmagyar településen az a baj, hogy rengeteg a legényember, ugyanis 30–40 kilométeres körzetben nincs, akit feleségül vehetnének. Ezért is jók a találkozók, hátha egymásra talál egy legényes és egy leányos falu. A mostani találkozón Benkő Leventét, a Krónika újságíróját, valamint Antal-Tövissy Ildikót, a kolozsvári televízió szerkesztőjét a szórványban élőkről készített riportjaikért Szórványhűség-díjjal jutalmazták a szervezők. /Lányos falvak keresnek legényeket. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

2005. szeptember 19.

Szeptember 17-én volt Terényi Ede zeneszerző legújabb monooperája, az Odüsszeusz ünnepei ősbemutatója Kolozsváron, a Bánffy-palotában. Carmen Vasile, a Terényi-művek avatott előadója román nyelven énekelte a homéroszi szövegrészleteket. A művel a zeneszerző a kolozsvári filharmóniát fennállásának ötvenedik évfordulóján köszöntötte. /Rostás-Péter Emese: Lények, tárgyak hangján mesélő hangszerek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

2005. szeptember 20.

Száz euróról harmincra csökken a határátlépésnél felmutatandó, uniós országban tartózkodáshoz szükséges napi pénzösszeg – tájékoztatott Vasile Blaga belügyminiszter. Az új intézkedés értelmében alig két hét múlva 150 euró birtokában már bármely európai államba ki lehet utazni. A környező, nem EU-tag államokba – Törökország, Bulgária, az egykori szovjet övezet – való kilépéskor október elsejétől csupán napi húsz eurót kell felmutatni. A menettérti jeggyel nem rendelkezőknek további százötven euróval kell rendelkezniük, mintegy bizonyítékként, hogy van pénzük a visszaútra. Pénzösszeg nem szükséges, ha a kiutazó személy garancialevéllel bizonyítja, hogy ott-tartózkodása alatt van szállása és teljes ellátása. Változatlanul érvényben marad azonban az az előírás, amely szerint kilépéskor fel kell mutatni olyan okmányokat is, amelyek igazolják a kiutazás célját és a tartózkodás körülményeit. Az új szabályrendszer október elsejétől lép hatályba, sürgősségi kormányrendelettel. /I. I. CS.: Harmadára csökkentik a külföldi tartózkodás napi összegét. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

2005. szeptember 20.

Szeptember 17-én a magyar kormánynak címzett ajánlások megfogalmazásával ért véget a Magyar Professzorok Világtalálkozója, amelyet a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi új épületében tartottak. Erősíteni kell a magyar nyelvű oktatás teljes vertikumát a határon túli régiókban. Ehhez többletfinanszírozás szükséges egy határon túli magyar felsőoktatási alap létrehozásával. Nagyobb figyelmet kell fordítani e régióban az oktatói utánpótlás rendszeres biztosítására, törvényes lehetőséget kell teremteni a végzett orvosok és gyógyszerészek magyarországi szakintézetekben való továbbképzésére s a diplomák kölcsönös elismerésére. Több választási cikluson átnyúló, hosszú távú tudománypolitikai stratégia kidolgozása szükséges, olvasható az ajánlásban. Csath Magdolna, a gödöllői Szent István Egyetem professzora előadásában hangsúlyozta, hogy egy nemzet versenyképességét nem az alacsonyan tartott bérekkel, a legyengített nemzeti valutával és a külföldi cégeknek kínált támogatásokkal lehet javítani, sokkal inkább azzal, hogy egy ország mennyit áldoz a képességek, az általános tudásszint emelésére és az infrastruktúrára. Kósa András gödöllői matematikaprofesszor tette fel a kérdést, hogy az oktatásban le szabad-e mondani a régi korok értékeit is őrző hagyományokról? A világtalálkozón Markó Béla miniszterelnök-helyettes az erdélyi magyar felsőoktatás 15 éves mérlegét vonta meg. Ez idő alatt sikerült egy olyan felsőoktatási rendszert felépíteni, amelyről már lehet kritikusan szólni. Ezt a rendszert versenyképessé kell tenni, mondotta. El kell érni azt, hogy a Sapientia Egyetem fenntartásában a román állam is szerepet vállaljon. Markó Bélát a Magyar Professzorok Világtanácsa Pro Universitate et Scientia-díjjal tüntette ki. Ezt követően a Világtanács oklevelét és emlékérmét vehette át Kásler Miklós, a budapesti Országos Onkológiai Intézet professzora, valamint a MOGYE egyetemi tanárai: Csedő Károly, Jung János és Nagy Örs rektor-helyettes. /Bodolai Gyöngyi: Ajánlások megfogalmazásával zárult a Magyar Professzorok Világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

2005. szeptember 20.

A Hargita megyei rendőrség szerint nincs összefüggés Toroczkai László Romániából való kitiltása és barátnőjének a rendőrségre való beidézése között. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökét a múlt hét elején a nagyszalontai határrendészek nem engedték belépni Romániába, román nemzetiségű barátnőjét pedig telefonon kezdték zaklatni rendőrként, illetve titkosrendőrként bemutatkozó ismeretlenek. Toroczkai kiutasítását később arra a törvénycikkelyre hivatkozva indokolta meg a határrendészet, mely szerint csak azok a személyek léphetnek be Romániába, akik nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságra, közrendre, közegészségügyre vagy közerkölcsre. Daniela Criasan, a Hargita megyei rendőrség szóvivője határozottan cáfolta, hogy összefüggés lenne M. I. telefonos beidézése és Toroczkai kitiltása között. „A hölgyet egy-két évvel ezelőtt elkövetett bűncselekmény szemtanújaként kerestük.” – szögezte le a szóvivő. A rendőrök egy évekkel ezelőtti székelyudvarhelyi köztéri késelés ügyében kértek nyilatkozatot az eset szemtanújaként nyilvántartásba vett M. I.-től. Toroczkai elmondta, a barátnője ezt követően felhívta a késelés áldozatát, aki nem tudott arról, hogy ügyében újabb fejlemények lennének. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője továbbra sem tartotta kizártnak, hogy barátnőjét tulajdonképpen a vele fenntartott kapcsolat miatt zaklatták. /D. Balázs Ildikó, Gazda Árpád: Feljelentik a fenyegetőket? = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

2005. szeptember 21.

Az alkotmány bővítését, egy speciális magyar igazolvány bevezetését, valamint nemzeti vízum kiadását javasolta Avarkeszi Dezső kormánymegbízott a határon túli magyar szervezetek vezetőinek írt levelében. A levélben kifejtette: szeretnék kiterjeszteni az alkotmányos szabályozást a magyar közösség minden nem magyar állampolgár tagjára. El akarják érni, hogy minden magyar rendelkezzen a magyar közösséghez való tartozás tényét igazoló okmánnyal, valamint szeretnék megkönnyíteni az Európai Unióba történő beutazás lehetőségét azoknak a szomszédos országokban élő magyaroknak, akik a schengeni csatlakozás után nem lesznek európai uniós állampolgárok. A nemzeti vízum kiadásáról konzultációt folytattak az Európai Unió illetékeseivel, akik „nem emeltek kifogást annak bevezetése ellen”. A kormány ezért hamarosan tárgyalásokat kezd az érintett szomszédos országok kormányaival. Az elképzelés szerint az alkotmány a „külföldön élő magyarokról” című fejezettel egészülne ki. Ez kimondaná, hogy a „Magyar Köztársaság felelősséget érez a külföldön élő magyarok sorsáért és önazonosságuk megőrzéséért; elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését. A külföldön élő magyarok a magyar közösség tagjai; részei a nemzetnek mint kulturális, nyelvi és történelmi közösségnek. A Magyar Köztársaság a magyar közösség külföldön élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező tagjai számára törvényben meghatározottak szerint az ország területén jogokat, határain kívül kedvezményeket és támogatásokat biztosít”. A speciális magyar személyi igazolványt azok kaphatnák meg, akik nyilatkoznak arról, hogy magyarnak vallják magukat, magyar felmenőjük van és magyarul beszélnek. Az „igazolványhoz nem kapcsolódnak jogok, kedvezmények vagy utazási lehetőség”. A szomszédos országokban élő magyarok viszont az új, speciális magyar személyi igazolvánnyal vehetnék igénybe a kedvezménytörvényben biztosított jogokat és kedvezményeket. /Speciális személyi igazolványt, nemzeti vízumot adna a magyar kormány. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2005. szeptember 21.

Szeptember 20-án Szovátán felavatták az árvaházat, a Szent József Gyermekvédelmi Központot. Nyolcvan, többnyire Maros és Hargita megyei, szerény körülmények között élő családból származó gyermek adott hálát Böjte Csaba atyának és támogatóinak a megnyitón. „Mindig mondtam, hogy sok jó ember van a földön. Ezért szándékosan nem is pályáztunk, hanem a szegények két filléréből építettük ezt a gyermekotthont” – újságolta örömmel a szerzetes. Amikor az épület majdnem elkészült, tűz ütött ki, és mindent elölről kellett kezdeni. A Magyar Püspöki Konferencia 2002-ben hirdette meg a Jót tenni jó című akcióját. Ennek bevételét élelemre és főként édességre szánták Böjte Csaba dévai ferences atya árváinak. „Végül hihetetlenül nagy összeg, 14 millió forint gyűlt össze, ami cukorkára kissé sok, ezért úgy döntöttünk, hogy a befolyt pénzből újabb gyermekotthont építünk.” – vázolja a történetet a szerzetes. „A magyar nemzet megmutatta: nemcsak nemet tud mondani” – mondta Böjte Csaba. A Budapestről hazatelepedett Kertész házaspár egyike az új otthonban dolgozóknak. Kertész Péter karbantartóként tevékenykedik az intézetben, tanítónő felesége, Ildikó nevelőként gondoskodik új, nyolc fiús „családjáról” és saját gyerekükről, a mindössze kilenc hónapos Ákos Gergőről. A szerzetes az udvar hátsó felében álló gazdasági épületet is át szeretné alakítani. Elképzelése szerint itt rászorultak szórványkollégiuma is helyet kaphat. /Szucher Ervin: Cukorkáért mentek, otthonra leltek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

2005. szeptember 22.

„Nagyon fontos a magyar kormány határon túli magyarságra vonatkozó javaslatcsomagja, ám nem helyettesíti a kettős állampolgárságot” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Egyelőre nem kívánt részletes véleményt mondani a javaslat minden részéről, de például sokkal jobban tetszene neki a „külföldi magyar” kifejezés helyett az eddig megszokott „határon túli magyar”. Szerinte a téma nyomatékosan kerül majd szóba október 8-án Marosvásárhelyen, a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának harmadik ülésén. /Markó kitart a kettős állampolgárság mellett. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

2005. szeptember 23.

Csíkszentgyörgyön a rendőrőrsön Vlad Urzica rendőr és egy rendőrtársa szeptember 5-én megverte a helybéli János Elemért, mert nem beszélt jól románul. János Elemér panaszt tett a Hargita Megyei Prefektúrán. Idézést kapott, hogy jelenjen meg személyesen a rendőrőrsön, odament, s amikor kérte, hogy hozzanak valakit fordítani, mert nem beszél jól románul, megverték. Panaszához János Elemér csatolta a törvényszéki orvosi bizonylatot, mely alátámasztja, hogy alapos verést kapott, mely 7–9 nap gyógyulást igényel. A bizonylatban az áll, hogy János Elemért azért verték meg, mert „beszélt románul”. Vlad Urzica nekiesett s elkezdte verni, amikor elesett, rugdalni kezdték őt a másik rendőrrel együtt. János Elemér megpróbált kimenekülni az őrsből, ki is jutott az épületből és segítségért kiáltott, Vlad Urzica utánaszaladt, leütötte s visszahúzta az őrsbe, ahol tovább verték, s szidták őt, az anyját, a magyar nyelvet, a magyarokat. János Elemér segélykiáltását többen hallották, amikor menekülni próbált, többen látták, de beavatkozni senki sem mert. „Vlad utánajött, leütötte s visszavitte. Nem mertem utánamenni, öreg vagyok, s féltem, mert Vlad nagyon vad. Többeket megvert.” Daniela Crisan, a megyei rendőr-felügyelőség szóvivője közölte a Hargita Népével, hogy a megyei rendőrparancsnok a panasz tudomásulvétele után azonnal utasítást adott egy vizsgálócsoport megalakítására, s ezek már a helyszínen is vannak. Csíkszentgyörgyön nem ez az első eset, amikor panasz van Vlad Urzica rendőrre. János Elemér 1978 óta nyilvántartott szívbeteg, öt esztendeje betegnyugdíjas. A múlt héten, amikor a falubeli romák között tört ki verekedés, egy szemtanú szerint „Vlad s társa odamentek, azzal fordultak meg s futottak is el, ez a Vlad úgy szaladt, ahogy csak bírt.” /Szondy Zoltán: Nem beszélt románul, s ezért... Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./

2005. szeptember 26.

Aláírásgyűjtésbe kezdett Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-képviselő a parlamentben, a határátlépés követelményeit módosító belügyminiszteri rendelet megváltoztatása érdekében, mivel a rendelet, annak ellenére, hogy csökkenti ugyan az országból való kilépéskor felmutatandó „kapupénz” összegét, nem könnyíti, hanem tovább nehezíti a kiutazást. A rendeletben eredetileg az szerepelt, hogy annak hatálybalépése után a külföldre utazó román állampolgárnak föl kell mutatnia az őt fogadó személy által írt, hitelesített meghívólevél eredetijét, valamint annak román fordítását. Ezt végül úgy módosították, hogy a dokumentum hitelesítése, valamint a fordítás nem szükséges, ám maga a meghívólevél továbbra is kötelező minden, az országból kiutazó állampolgárnak, úti céljától függetlenül. „Ez továbbra is elfogadhatatlan. A minisztériumi illetékesek indoklásul azt hozták fel, hogy a schengeni szabályok a feketemunkások és a koldusok kiszűrése miatt ezt így írják elő, azonban ez nem igaz” – szögezte le Lakatos. Emellett mind Markó Béla miniszterelnök-helyettes, mind Bogdan Olteanu parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter ez ügyben levélben fordult Vasile Blaga belügyminiszterhez. /Balogh Levente: Veszélyben az utazás szabadsága? = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

2005. szeptember 29.

Mindenki szerezze be a téli tűzifát – jelentette be Pap József, Gyergyószentmiklós polgármestere, arra utalva, télen gondok lehetnek a távfűtés-szolgáltatással. Az ország leghidegebb városába még nem vezették be a földgázt. Pap József minden illetékes fórumon megpróbálja kieszközölni a kormány által ígért támogatás folyósítását, azonban fennáll a veszély, hogy az országot sújtó természeti katasztrófák miatt az állam nem tudja majd biztosítani a fűtéstámogatást Gyergyószentmiklósnak. Ha nem lesz fűtés télen Gyergyószentmiklóson, az súlyos következményekkel járhat, elsősorban az idősek kerülnek nehéz helyzetbe, akik tömházban laknak, és képtelenek a fát felhordani az emeletre. /F. D. D.: Fűtés nélkül Gyergyóban – ajánlatos a tűzifa beszerzése. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

2005. szeptember 30.

Ismét nem hozott döntést Marosvásárhely tanácsa a Calarasilor utca, volt Kossuth és az Antonescu sétány nevének megváltoztatásáról. A vásárhelyiek évek óta kérik, hogy az egykori Kossuth Lajos utca kapja vissza eredeti nevét, az Antonescu sétányt pedig, nevezzék át Vársétánynak. Haller István, a Pro Európa Liga Emberjogi Irodájának vezetője kifejtette, felháborító és törvénybe ütköző, ami Marosvásárhelyen történik. „Három éve meg kellett volna történnie az utcanévcserének, de máig késik. Annak idején, amikor kormányhatározatban tiltották meg a háborús bűnösök kultuszát, ami a NATO-tagság egyik alapfeltétele volt, a Wass Albert-szobrokat azonnal leparancsolták, a köztudottan háborús bűnös Antonescu nevét azonban még mindig viseli Vásárhely egyik utcája” – nyilatkozta Haller, hozzátéve, hogy amennyiben a jövő héten sem szavazzák meg a névváltoztatást, bepereli a tanácsot. /Szucher Ervin: Elhalasztották a szavazást a névváltoztatásról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./ Kossuth Lajos „gyilkos és nemzetközi terrorista” – állítja közleményében több román marosvásárhelyi egyesület, tiltakozva az ellen, hogy a Kossuth Lajos utca legyen. Vasile T. Suciu, a Cultul Eroilor Egyesület elnöke kifejtette, mindaddig, amíg Kossuth negyvenezer ártatlan román lemészárlásáért felelős, nem szabad róla utcát elnevezni. A négy román egyesület a Ion Antonescu sétány nevének a megváltoztatásával sem ért egyet. /Antal Erika : Román egyesületek tiltakoznak a Kossuth elnevezés ellen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

2005. október 1.

Mircea Raceanu román diplomata, akit annak idején Ceausescu halálra ítéltetett, s akit mint ellenállót 2002-ben kitüntettek, Bukarestbe érkezett, hogy emlékiratait tartalmazó kötetét bemutassa. A szerző szerint sok mai politikus is szekus ügynök volt, többek közt Mircea Pascu, Teodor Melescanu volt külügyminiszter, Traian Chebeleu volt elnöki szóvivő, Misu Negritoiu, Bogdan Baltazar stb. (Cotidianul) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2005. október 1.

Vita alakult ki erdőügyben Tamás Sándor parlamenti képviselő és Valentin Ionascu megyei erdészeti igazgató között a polgármesterek szeptember 30-án tartott munkaülésén, Sepsiszentgyörgyön. Felvetődött a visszaszolgáltatandó erdők nagyszabású kitermelésének, valamint az erdei utak visszaszolgáltatásának kérdése. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke azért hívta meg az erdészeti igazgatót, mert több polgármester jelezte, amióta megszületett a legújabb restitúciós törvény, nagyszabású fakitermelés kezdődött a visszaadandó erdőkben. Tamás Sándor konkrét példákat is felhozott. /Szekeres Attila: Az erdőirtást nem tudják leállítani. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2005. október 3.

„Amióta bányászat van a Zsil völgyében, mindig volt magyar élet. Az ifjúsággal való foglalkozás éppen ezt próbálja továbbvinni”, ismertette célkitűzéseit Széll Lőrinc, az egyhetes zsilvölgyi ifjúsági és gyermekfesztivál egyik társszervezője. A petrozsényi színház zsúfolásig megtelt a gyermek- és ifjúsági fesztivál nyitóünnepségére, a népszerű tinisztár, Dancs Annamária koncertjére. A petrozsényi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a lupényi Madisz, a Zsilvölgyi Ifjúsági Konferencia, a petrozsényi Caritas és a petrillai RMDSZ gazdag programot kínáltak. Délelőttönként a petrillai, petrozsényi, vulkáni és lupényi magyar óvodákban kézművességi programokat rendeztek, jelezte Bálint Róbert petrozsényi unitárius lelkész, a rendezvénysorozat társszervezője. Délutánonként magyar rajzfilmeket vetítettek a négy város magyar iskoláiban. Hagyományos rendezvénnyé szeretné fejleszteni a Zsil völgyi ifjúsági fesztivált, tájékoztatott Széll Lőrinc. /Chirmiciu András: Zsilvölgyi ifjúsági és gyermekfesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

2005. október 3.

Október 1-jén zárultak az Aradi Magyar Napok keretébe illeszkedő Alma Mater Napok rendezvényei. Aradon a Ioan Slavici Színházban a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Barta Lajos Zsuzsi című színművét mutatta be Kovács Levente rendezésében telt ház előtt, szép sikerrel. Másnap a minorita templomban ökumenikus hálaadó istentiszteletre került sor. Az Alma Mater Alapítvány véndiák-találkozója két helyszínen folytatódott: a volt Zárdában és a Csiky Gergely Iskolaközpontban. A volt Zárdában Matekovits Mária, az 1-es iskola egykori aligazgatója köszöntötte a megjelenteket, akik nagy tapssal fogadták Pintér Olgát, a hajdani Aradi Magyar Pedagógiai Középiskola első igazgatóját. A Csiky Gergely Iskolacsoportban dr. Pálfi Sándor, az Alma Mater Alapítvány elnöke nyitotta meg a véndiák-találkozót, majd az iskola diákjai Valami nincs sehol címmel mutattak be zenés-verses összeállítást. /Az örök diák. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

2005. október 4.

Az elmúlt időszakban a Délvidék után a Székelyföldről érkezett a legtöbb hír magyargyűlölet által vezérelt támadásokról. Sepsiszentgyörgyön több alkalommal bántalmaztak bandákba verődött román fiatalok magyar ifjakat, mi több, már tanárok és az egyik iskolaigazgató vezetésével tüntettek is „a folyamatos elmagyarosítás” ellen, legutóbb pedig a csíkszentgyörgyi rendőrőrsön két rendőr hét-kilenc napos gyógyulást igénylő verésben részesített egy szívbeteg, öt éve betegnyugdíjas székelyt, mert tolmácsot kért, ugyanis nem tud románul. A napokban újabb magyarellenes megnyilvánulás történt. Ezúttal csíkszeredai tanulókat félemlítettek és aláztak meg nemzeti hovatartozásuk miatt román iskolatársaik egy román tannyelvű iskola területén, mindenki szeme láttára. Az osztályból egyetlen lány mert nyilatkozni, ő is csak név nélkül, ugyanis mindannyian tartanak a gátlástalan nacionalista diákok bosszújától. Bejött az osztályba öt XII-es román tanuló, egyikük egy nagy román zászlóval a vállán, elkezdték szólítani a magyar nevű fiúkat. A katedrához szólították őket és egyenként megparancsolták nekik, hogy énekeljék el Románia himnuszát. Egyre hangosabb éneklésre buzdították őket A harmadik magyar fiú azonban kijelentette: tegyenek vele, amit akarnak, de ő erre nem hajlandó. Megragadták a fiút és lábánál fogva belelógatták a működésbe helyezett WC-kagylóba. Ezután a folyosón, majd az udvaron is meg kellett ismételni a szertartást, közben videokamerával rögzítették a történteket. Az Octavian Goga román iskoláról van szó, ebben nincsenek magyar osztályok. A többi román diák nem tiltakozott. Ennek híre eljutott az igazgatóhoz, aki másnap bejött, és megkért mindenkit, név és osztály megjelölése nélkül írja le a történteket, és kik voltak az elkövetők. A diákok leírták az igazságot. A XII-esek megtudták ezt, és két órakor a kapunál lestek a kilencedikesekre, kivallatták őket. Volt, akit megszidtak, volt, akit megvertek. Az elkövetőket az iskola egy-két téli hóhányásra ítélte, és magaviselet-levonással lezártnak tekintik a dolgot. Bagoly Zsolt telefonon érdeklődött az iskola igazgatónőjénél, aki kijelentette, egy szó sem igaz az egészből. Gyerekes játéktól van szó. Hozzátette: valami Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ ezt feltette a világhálóra. Megbeszéltek személyes találkozót. Bagoly Zsolt, aki az EMI alelnöke, megkérdezte, mit tudnak az általuk említett ifjúsági szervezetről? „Nem tudunk semmit, nekünk is csak úgy mondták”, felelte az igazgató. Honnan tudhatja egy Székelyföldön élő román iskolaigazgató, mi folyik az EMI levelezőlistáján, könnyen a román hírszerzésnél lyukadhatunk ki, állapította meg Bagoly Zsolt. Elbeszélgetett az iskola igazgatójával és aligazgatójával, akik biztosították őt, hogy az iskolában nyoma sincs magyar- vagy romaellenességnek. /Bagoly Zsolt: Csíkban is túlteng a román hazafiság. Románhimnusz-vizsga magyar tanulóknak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 4./


lapozás: 1-30 ... 2911-2940 | 2941-2970 | 2971-3000 ... 15121-15125




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék