udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
794
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 781-794
Névmutató:
Antal Erika
2008. december 22.
Rendkívüli év volt az idei, mondta Kovács András Ferenc, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője, utalva arra, hogy 2008-ban kétszer adtak nívódíjat szerzőiknek. A Látó szerkesztői rendhagyó módon nem várták meg januárt a legszínvonalasabb írások szerzőinek díjazásával, hanem még év vége előtt átadták azokat. Marosvásárhelyen a Bernády Házban december 20-án nyújtották át a legjobbaknak az oklevelet esszé-, próza- és vers-kategóriában, illetve a pályakezdőknek szóló debütdíjat, a vele járó Batsányi-plakettet (Hunyadi László munkáját), illetve pénzösszeget. Váradi Nagy Pál a Látó márciusi számában megjelent Öregtorony című novellájáért debütdíjban részesült. Selyem Zsuzsa az esszé, valamint Király László a vers-kategóriában harmadik alkalommal vette át az elismerést. A Látó velencei számában közölt prózai szövegével Márton László budapesti író nyerte el az elismerést. /Antal Erika: Rendhagyó nívódíjak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./2008. december 29.
Sokadik alkalommal nyitotta meg kapuit a marosvásárhelyi Téli Szalon, ahol az ismert képzőművészek munkái között fiatal alkotók művei is helyet kaptak. A galéria jövő évi tervei között egy, a művész életművét átfogó, Plugor Sándor emlékkiállítás szerepel, valamint Nemes László gyűjteményes tárlata, illetve további közös és egyéni kiállítások. /Antal Erika: Öregek között pályakezdők. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./2009. január 6.
Az előző években megrendezett Segesvári Középkori Fesztivál sikerein felbuzdulva a város elöljáróinak az az ötlete támadt, hogy az idéntől Középkori Karnevált fognak szervezni, ami lényegében ugyanaz, csupán a külsőségek és az időtartam változik. /Antal Erika: Karnevált szervezne fesztivál helyett Segesvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./2009. január 12.
Jogászokkal egyeztetett Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, hogy miként tudnának jogilag fellépni a sürgősségi kormányrendelet ellen, amelynek értelmében az önkormányzatoktól visszaveszik a beruházásokra és folyó költségekre kiutalt, de az év végéig el nem költött összegeket. Ha nem sikerül jobb belátásra bírni a kormányt, felkérik mindazokat az önkormányzati vezetőket, akiket hátrányosan érint a rendelet, hogy bíróságon érvényesítsék igazukat. Erről is tanácskoztak Kovászna és Hargita megyei elöljárók január 11-én Ojtozon. Borboly szerint egy másik járható út, hogy felkérnék a honatyákat, függetlenül attól, hogy RMDSZ-esekről van-e szó: a jogszabályt csak az önkormányzatok számára kedvező módosításokkal szavazzák meg. A Kovászna megyei önkormányzatok megvizsgálták már annak lehetőségét, hogy a közigazgatási bíróságon támadják meg a Boc-kormány intézkedését. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti alpolgármestere attól tart, hogy a kormány megszorító politikája miatt nem kezdhetik el a már előkészített fejlesztéseket, a 300 ANL-s és 28 szociális lakás, valamint az olimpiai méretű fedett uszoda megépítését. /Antal Erika, Horváth István, Kovács Zsolt, Sike Lajos: Kormányellenes bojkott. Megtagadják az RMDSZ-es önkormányzatok a költségvetési pénzek visszafizetését. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./2009. január 12.
Nyárádszeredában nem épül egyelőre új ortodox templom, a polgármester utasítására a polgármesteri hivatal alkalmazottai eltávolították a törvénytelenül letett alapkövet és az ortodox kereszt megmaradt csonkját. Csíki Sándor, a városi önkormányzat képviselője tájékoztatta a sajtót, hogy pártállástól függetlenül, az RMDSZ-es és MPP-s tanácsosok összefogtak az ügyben, és egyöntetűen adtak hangot véleményüknek, miszerint a városka központi parkjában nem épülhet új görögkeleti templom. A törvénytelenséget elkövetők részéről senki sem jelent meg. /Antal Erika: Nem a román templomra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./2009. január 13.
A Don-kanyari áldozatokra emlékeztek január 12-én Marosvásárhelyen a római katolikus temetőben felállított emlékműnél. Ábrám Zoltán, a megemlékezést szervező Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezetének elnöke a magyar történelem egyik legtragikusabb eseményének nevezte a 66 éve történt Don-kanyari offenzívát. Az EMKE kezdeményezésére alakult Don-kanyari Emlékbizottság hat évvel ezelőtt állított emlékművet a Don-kanyar áldozatainak, és azóta minden évben megemlékezik az elesettekről. A Bocskai Vince szobrászművész alkotta szobornál főleg idős emberek gyűltek össze, hogy meghallgassák a felszólalókat és közösen énekeljék el az ilyenkor szokásos katonadalokat, majd a magyar és a székely himnuszt. 1943. január 12-én történt az első áttörés a Don-kanyarnál állomásozó magyar hadsereg alakulatainál, köztük az erdélyi alakulatoknál. A Don-kanyarnál az áldozatok száma hozzávetőlegesen százötvenezerre tehető, az emberek a nagy hidegben, megfelelő felszerelés hiányában vesztették életüket, megfagytak – mondta el László Márton történész, a Maros Megyei Levéltár munkatársa. A Maros megyei helységekből eltűnt, meghalt vagy megsebesült személyekről néhány évvel ezelőtt névjegyzék készült, amely hamarosan az interneten is elérhető lesz, és helység, név, illetve az anya neve szerint lehet majd keresni. Kutatnivaló még így sok van, hiszen az orosz levéltárak gyakorlatilag feltáratlanok. /Antal Erika: Névjegyzék az elesettekről. A Don-kanyari áldozatokra emlékeztek Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./2009. január 16.
Marosvásárhelyen járt és a közszolgálati televíziózás magyarországi, valamint határon túli helyzetéről, illetve hagyományairól beszélt Sipos Pál, a Magyar Televízió kulturális főszerkesztője. – Nem azt mondom, hogy meg kell szüntetni a Duna TV-t vagy az MTV-t, azt kell eldönteni, hogy milyen magyar közszolgálati televíziókra van szüksége Magyarországnak az elkövetkezendő húsz évben. Olyan tévé kell, amelynek van egy fő adója és legalább három másik csatornája, amely tematizáltabb, regionálisabb. Csakhogy Magyarországon senki nem beszél erről, így aztán a Duna Televíziónak folyamatos védettsége van, amit immáron több mint 15 éve élvez. Olyan mint egy szent tehén, amelyhez senki nem mer hozzányúlni – mondta. A Magyar Televízió műsorrendje 2009-ben gyakorlatilag ugyanolyan, mint 1995-ben. Sipos Pál szerint ha Erdélyről készül egy műsor, „akkor meg kell keresni a vele kapcsolatos irodalmat, azokat az alkotásokat, műveket, amelyek élményt nyújtanak. A romániai politikai hercehurca nyilván nem érdekli a magyarországiakat, ezért a kultúra terén kellene szervesíteni azt, hogy itt valóban egyetlen kultúráról van szó. ” „Nekem a Duna TV-vel mindig az volt a legnagyobb bajom, hogy gettót csinált és erre még rá is játszott, anyáskodott, apáskodott is. Véleményem szerint, ami magyar, az magyar. ” /Antal Erika: Szent tehén a Duna tévé? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ A Duna Tv-t már sok éve támadják.2009. január 19.
A múlt év tudományos tevékenységét összegezte a hét végén az Erdélyi Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi fiókszervezete. Pál-Antal Sándor, az EME bölcsészeti, irodalmi és történeti osztályának vásárhelyi elnöke, számba véve a tavalyi eseményeket, legjelentősebbként a Marosvásárhelyi személyiségek címet viselő tudományos ülésszakot jelölte meg. Az idénre tervezett két nagyobb rendezvény: a marosvásárhelyi személyiségekről szóló tudományos ülésszak, illetve egy, a székelység történetét bemutató rendezvény. /Antal Erika: EME-tervek Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./ Fennállásának 150. évfordulóját ünnepli idén a gróf Mikó Imre által alapított, kolozsvári központú Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Az évforduló alkalmából 14 erdélyi személyiségről jelentetnek meg kötetet, kiadják Mikó Imre beszédeit, bemutatják az EME különböző intézményeknél, szervezeteknél még fellelhető, értékes gyűjteményeit, folytatják a Romániai magyar irodalmi lexikont, valamint a Magyar Szótörténeti Tár köteteinek kiadását, elkészítik az EME internetes adattárát. A szervezet Maros megyei fiókját Pál-Antal Sándor nyugalmazott levéltáros, történész vezeti, az EME hét szakosztálya közül az orvostudományi, valamint agrártudományi székel Marosvásárhelyen, ezek élén Kovács Dezső fogorvos, illetve Jakab Samu agrármérnök áll. László Márton történész-levéltáros tartott beszámolót a történelem részleg tudományos tevékenységéről: 2008-ban négy kötetet adtak ki, 27 jelentősebb tanulmány született, ugyanakkor számos bel- és külföldi konferencián vettek részt a vásárhelyi történészek, és folyamatban van Marosvásárhely átfogó történelmének megírása. Pál-Antal Sándor tanulmánykötetet adott ki a Maros megyei magyarság történetének egyes részleteiről, és hamarosan nyomdába kerül Spielmann Mihály marosvásárhelyi kronológiakötete, és az 1956-os erdélyi mártírokkal foglalkozó sorozat részeként megjelenik Tófalvi Zoltán harmadik kötete is. Balás Árpád nyugalmazott földrajz és geológia szakos tanár a természetrajz terén elért eredményekhez sorolta a Bolyai Farkas Gimnázium szervezte erdélyi szintű Teleki Sámuel-vetélkedőt, ő maga pedig a Pallas–Akadémia Kiadónál most készíti elő a Maros megyei útikalauz harmadik, javított kiadását. Simon Zsolt, a Maros megyei EME titkára elmondta, az EME kolozsvári vezetősége semmilyen kapcsolatot nem ápol a vásárhelyi EMÉ-vel, sőt amikor az sikeresen pályázott, akkor a rendezvényükre kiutalt pénz is bent maradt a központi kasszában, a fiókszervezetnek ugyanis nincs jogi személy státusa, ezért közvetlenül nem pályázhat. /Máthé Éva: 150 éves az Erdélyi Múzeum-Egyesület. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./2009. január 21.
Emberi jogokat sért a kommunikációs adattárolási törvény Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke szerint. Hozzátette: e törvényt Németországban visszavonták, annak ellenére, hogy európai uniós direktíva. Nagy Zsolt volt kommunikációs miniszter szerint technikailag nincs lehetőség a beszélgetések lehallgatására, demokratikus, átlátható, ellenőrizhető a törvény, állapította meg. „Azoktól a törvényektől vagy nem ismert rendelkezésektől kell tartani, amelyek alapján titkosszolgálatok, az ügyészség vagy más hatóságok lehallgatnak, megfigyelnek embereket, anélkül, hogy erről bárki bármit tudna” – tette hozzá Nagy. Rücz Erzsébet ombudsman-helyettes úgy látja, nem jogsértő a telefonhívások adatainak megőrzését előíró törvény. Az ügyészség munkáját, a bűnvádi eljárás folyamatát zavarnák a törvény egyes előírásai Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyész szerint. „A mi szempontunkból az intézkedés szigorúbb, mint a büntető perrendtartási törvénykönyv előírása, hiszen aszerint megengedett a telefonbeszélgetések lehallgatása a bűnvádi eljárás megkezdése előtt” – magyarázta Laura Codruta Kövesi. /Antal Erika, Oborocea Mónika: Figyel és fülel a Nagy Testvér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./2009. január 26.
Hivatalból eljárást indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a Maros megyei beiskolázási terv miatt, mely mindössze 1400 helyet biztosít a továbbtanuláshoz a 8. osztályt 2009-ben befejező több mint 2000 magyar diák számára, a 3700 román anyanyelvű tanuló számára pedig 4200-at. „Az eset az anyanyelven való tanulási jogot sérti, a többségével szemben” – nyilatkozta Asztalos Csaba, a tanács elnöke. Ha a diszkrimináció gyanúja beigazolódik, pénzbeli büntetést – legtöbb nyolcezer lejt –, vagy megrovást kap a főtanfelügyelő. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) az általuk is diszkriminatívnak tartott jelenlegi beiskolázási terv megakadályozására aláírásokat is gyűjtött. – A törvény szerint, mindenkinek jogában áll anyanyelven tanulni – jelentette ki Horváth Gabriella, az (RMPSZ) Maros megyei elnöke. /Antal Erika, Oborocea Mónika: Diszkriminál a beiskolázási terv? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./2009. január 27.
Módosított a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) nyomására a Maros megyei tanfelügyelőség a beiskolázási terven. Az új tervezet szerint 136 román, 60 magyar és 3 német tannyelvű IX. osztály indul ősztől a megyében – jelentette be Ioan Tusnea főtanfelügyelő, azt követően, hogy az RMPSZ és a CEMO heves vita után benyújthatta a beiskolázási terv ellen általuk összegyűjtött közel tízezer aláírást. A korábbi terv ugyanis mindössze 1400 helyet biztosított volna a továbbtanuláshoz a 8. osztályt 2009-ben befejező több mint 2000 magyar diák számára, a 3700 román anyanyelvű tanulónak pedig 4200-at. Először Tusnea viszont arra hivatkozva, hogy nem tiszte az aláírásokat átvenni, elutasította azt. Végül egyik szaktanfelügyelő vette át az iratköteget. Tusnea kitérő választ adott arra, hogy miért készítettek olyan tervezetet, amely lehetetlenné teszi több mint négyszáz magyar gyermek anyanyelven történő továbbtanulását. Arra hivatkozott, hogy minden évben volt rá eset, hogy magyar gyerekek román osztályokba iratkoztak. A főtanfelügyelő elmondta, válaszolni fog a Diszkriminációellenes Tanácsnak, de tárgytalannak tartja a vizsgálatát. – Hivatalból eljárást indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács a Maros megyei beiskoláztatási terv miatt. /Antal Erika, Oborocea Mónika: Beiskolázási iskolapélda. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ Kétszáz hellyel növelte a magyar tagozatnak jutó kilencedik osztályos helyek számát a Maros megyei tanfelügyelőség. Egyes magyar pedagógusok szerint a terv így is diszkriminatív, hiszen a román diákoknak arányaiban továbbra is több hely jut, mint a magyaroknak. Az ezt korrigáló döntést a tanfelügyelőség vezetőtanácsi ülésén hozták meg, miután figyelembe vették Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetőjének álláspontját, aki az intézmény tudtára adta, hogy a testület hivatalból eljárást indított ellenük az ügyben. A változtatással az 1892 magyar gyereknek így is csupán 1680 hely jut, míg a 3565 román tagozaton tanuló diák 3836 hely közül válogathat. Annak dacára, hogy évek óta komoly igény mutatkozik rá, Maros megyében egyetlen magyar tannyelvű mezőgazdasági, kereskedelmi vagy textilipari osztályt sem hoztak létre. /Szucher Ervin: Visszaszerzett osztályok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./2009. január 28.
A módosított Maros megyei beiskolázási terv is negatívan különbözteti meg a nyolcadik osztályt végző magyar anyanyelvű tanulókat az Országos Diszkriminációellenes Tanács döntése szerint, de még várják a tanfelügyelőségi egyeztetés eredményét az ügyben. „A nyolcadik osztályt végző tanulók 34 százaléka magyar anyanyelvű, de a módosított terv is csupán 30 százaléknak biztosítja az anyanyelven való tanulást. Ezzel szemben a 64 százalékot kitevő román diákoknak a helyek 84 százaléka jut” – magyarázta Haller István, a diszkriminációellenes tanács tagja. Az első változat ötven osztályt biztosított volna a továbbtanuláshoz több mint kétezer magyar diák számára, most hatvanra emelték ezt a számot. Ioan Tusnea főtanfelügyelőnek január 27-én kellett volna magyarázatot adnia a diszkriminációellenes tanácsnak arra, miért nem terveztek be megfelelő számú magyar tannyelvű osztályt a 2009–2010-es tanévre, ő azonban nem jelent meg. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes elmondta, a 60 magyar osztályért is meg kellett küzdeni, ezért nem bízik abban, hogy sikerül ennél több magyar tannyelvű osztályt indítani jövőtől. /Antal Erika: Haller István: a módosított terv is diszkriminatív. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./2009. január 30.
A Maros megyei tanfelügyelőség bizottsága eldöntötte, marad a hatvan 9. osztály az 1892 nyolcadik osztályt végző magyar tanulónak. A 3565 román gyereknek viszont 143-at, azaz hattal többet biztosítanak, mint ami tervezetben szerepel. A bírósághoz fordulhatnak azok a magánszemélyek, illetve civil szervezetek, melyek elégedetlenek a Maros megyei tanfelügyelőség 2009–2010-es tanévre vonatkozó beiskolázási tervével – mondta Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja, reagálva a döntésre. „Itt nemcsak számadatokról, de elvi kérdésről is szó van: a román gyerekeknek a választási lehetőségük is sokkal több, mint a magyaroké, akiktől még azt a jogot is elveszik, hogy anyanyelven tanuljanak” – értékelte a döntést Horváth Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyei elnöke. /Antal Erika: Marad a 60 magyar osztály. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./2009. február 2.
Hetedik alkalommal adta át Markó Béla az RMDSZ nevében az Ezüstfenyő-díjat azoknak, akik a szülőföld visszaszerzéséért fáradoztak. Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában 24 személy – köztük lelkipásztor, tanár, közíró, politikus, újságíró, polgármester és köztisztségviselő – vette át az elismerést. /Antal Erika: Ezüstfenyő-díjak hetedszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./2009. február 5.
Szélyes Ferenc, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színművésze, a Csűrszínházi Napok ötletgazdája és fő szervezője elmondta, tavaszra elkészül a mikházi csűrszínház fedett nézőtere. A június 26–28-ára tervezett mikházi Csűrszínházi Napok műsorterve már összeállt. „Nyolc évvel ezelőtt egy százéves csűrben akartuk felállítani a színpadot, de kiderült, hogy életveszélyes az épület, ezért előtte szereltük fel a színpadot és a nézőteret” – idézte fel a kezdeti időket Szélyes, aki akkor egy fedett színpad és fedett nézőtér megépítéséről kezdett terveket szőni. Hosszas tervezés, pályázás után az idén megvalósul az elképzelés. /Antal Erika: Fedett nézőtér Mikházán. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./2009. február 12.
Nem érti Marius Pascan Maros megyei prefektus, miért nem építhet templomot saját telkén az ortodox egyház Nyárádszeredában: „A rendszerváltás óta toleranciáról beszélünk, és mégis meg akarják akadályozni, hogy az egyház templomot építsen a saját területén. Érthetetlen” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ez ügyben nincs helye népszavazásnak. A népszavazásra vonatkozó önkormányzati határozatot korábban megtámadta a prefektus. Március 1-jére kiírt népszavazással döntenék el Nyárádszeredában, hogy beépíthető-e a város parkja. A nyárádszeredai önkormányzatnak szándékában áll beperelni a prefektust – mondta el Csíki Sándor nyárádszeredai tanácsos, aki esélyt lát arra is, hogy megnyerjék az ügyet. Csíki elmondta, a Magyar Polgári Párt kezdeményezésére szerveznek „alternatív” népszavazást, amelyet akár közvélemény-kutatásnak is lehet nevezni, ezt a prefektus nem akadályozhatja meg. A prefektus elmondta, az RMDSZ levélben kért tőle magyarázatot a referendumra vonatkozó határozat megtámadására, de úgy gondolja, mivel ő a törvényt képviseli, senkinek sem tartozik magyarázattal döntéséről. /Antal Erika: Elmarad a népszavazás Nyárádszeredában? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./2009. február 16.
Megvonja politikai támogatását az RMDSZ Bartus Gyulától, aki ezáltal tanácsosi mandátumát is elveszíti. A ludasi tanácsos megpróbált kirabolni Kali Zoltán szovátai RMDSZ-es tanácsost. /Antal Erika: Tanácsost akart kirabolni. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./2009. február 19.
Február 17-én mutattak be Marosvásárhelyen a Bernády Házban Balás Éva Párhuzamos merülés /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című kisregényét. A szerzőnek ez a második kötete, de mivel először állt szemtől szembe a közönséggel, méltatásában szerzőavatásnak nevezte az eseményt Nagy Miklós Kund. Évekkel ezelőtt Balás Éva – civilben tanítónő – Fintor(ta)szeletek /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ című kötete került az olvasók elé. A szerző gyakran szerepel novelláival a Népújság Múzsa nevű kulturális mellékletében is. /Antal Erika: Szerzőavatása Bernádyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./2009. február 20.
Kuszálik Péter sokáig mérnökként dolgozott. Két vaskos kötet sajtóbibliográfusi munkájának eredménye. Első kötete az 1940. augusztus 31. és az 1989. december 22. között megjelent hírlapokat írja le részletesen: cím, megjelenési periódus, kiadási hely, szerkesztőségi adatok, méretek, terjedelem s a többi mentén. /Erdélyi hírlapok és folyóiratok 1940-1989, Teleki László Alapítvány, Budapest, 1996/ A második könyv az 1989. december 23-tól 1998-ig terjedő termést leltározza föl /A romániai magyar sajtó 1989 után, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest, Kolozsvár, 2001/. Kuszálik Péter jelenleg a Mentor Kiadó kiadói szerkesztője. /Antal Erika: A könyvet márpedig csinálják. Kuszálik Péter szerkesztő szerint minden hivatásban alapvető követelmény az alázat. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./2009. február 24.
Március 1-jétől Nagy Miklós Kund személyében új főszerkesztője lesz a marosvásárhelyi Népújság napilapnak, miután Makkai János jelenlegi főszerkesztő nyugdíjba vonul. A hírek szerint az újságnak két új főszerkesztő-helyettese lesz Karácsonyi Zsigmond és Ferenczi Ilona személyében, akik jelenleg a szerkesztőbizottság tagjai. Makkai János az utolsó romániai magyar médiavezető, aki az 1989-es rendszerváltás óta folyamatosan hivatalban volt: 1990-től főszerkesztő. /Antal Erika: Váltás a Népújság élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./