udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
430
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 421-430
Névmutató:
Csapó I. József
2005. május 14.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) leszögezte, hogy lépéseket tesz a székelyföldi autonómia megteremtése érdekében. Csapó József elnök szerint kiemelten fontos, hogy a települési, illetve széki tanácsok is tájékozódjanak lépéseikről, ezért SZNT-füzeteket adnak ki, és elhatározták, hogy figyelemmel követik a Románia által aláírt csatlakozási szerződésben szereplő feltételek monitorizálását. Havi és negyedévi rendszerességgel tájékoztatót készítenek ennek kapcsán, amelyet az EP-hez és ennek külügyi bizottságához juttatnak el. ,,Eldöntöttük, hogy a székelyföldi autonómiatörvény-tervezetet változatlan formában újra a román parlament elé terjesztjük” – mondotta az SZNT elnöke. Úgy határoztak, megkeresik a román kormányt, és felszólítanak minden RMDSZ-es képviselőt, szenátort, nyilatkozzék, vállalja-e a feladatot. /Farkas Réka: Újra benyújtják az autonómiatörvény-tervezetet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./2005. május 18.
A tavalyi sikertelen előterjesztés után másodszor is a parlament elé terjeszti változatlan formában Székelyföld Autonómia Statútumát a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A szervezet Állandó Bizottsága május 17-én hozta nyilvánosságra azt a határozatot, amely leszögezi: május 25-ig a parlament elé terjesztik a tervezetet. 2003-ban az SZNT megalakulásakor a testület elfogadta a Csapó József által kidolgozott tervezetet munkadokumentumként. A beérkezett javaslatok alapján megtartott vita során a testület saját autonómia-statútumaként fogadta el a tervezetet. A román parlament alsóháza tavaly március 30-án elutasította a tervezetet, a román pártok mind az elutasításra voksoltak. Az RMDSZ korábban nem értett egyet azzal, hogy hat képviselője február 25-én az SZNT felkérésére benyújtotta a parlamentben a Székelyföldi Autonómia Statútum tervezetét, e szavazáskor mégis a frakció minden tagja együtt szavazott az indítvány előterjesztőivel, így tiltakozva néhány szélsőséges román politikus magyarellenes kirohanása ellen. Az SZNT szerint most kedvező nemzetközi konjunktúra van, amit Románia 2007-re tervezett EU-csatlakozása és az Európai Parlament külügyi bizottsága által elfogadott jelentés teremt meg. Március 29-i ülésén ugyanis a testület az általános kisebbségvédelmi megfogalmazások mellett, kifejezetten a magyar kisebbségre vonatkoztatva a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvének figyelembe vételét sürgette. Az SZNT a tervezet benyújtásával azt szeretné tudatosítani a hazai és a nemzetközi közvéleményben, hogy az erdélyi magyarság igényli a területi autonómiát. Ferencz utalt arra, hogy Renate Weber, Traian Basescu államelnök tanácsosa a napokban a Duna tévében úgy nyilatkozott, hogy a romániai magyarság részéről ilyen igény nem létezik. Az SZNT megkeresi levélben az RMDSZ törvényhozóit, és felkéri őket, hogy támogassák a tervezetet. – Várom az SZNT megkeresését, és a szöveg ismeretében döntöm el, hogy támogatom-e vagy sem a tervezetet – mondta a Szabadságnak Toró T. Tibor parlamenti képviselő. Toró szerint az autonómiavitát újra kellene tematizálni, és frontot kellene nyitni a területi autonómia témájában is. /Borbély Tamás: Ismét a parlament elé kerül a székely autonómia-tervezet. Toró T. Tibor: a területi autonómia esetében is frontot kellene nyitni. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./2005. június 13.
A Székely Nemzeti Tanács június 11-i közleménye szerint súlyos következményekkel jár a Székelyföld autonómiájáért folyó harcra nézve, hogy az RMDSZ megtagadta az SZNT autonómiatervezetének benyújtását a parlamentben. A közleményt aláíró Csapó József SZNT-elnök megdöbbenéssel vette tudomásul az RMDSZ döntését. “Egy olyan törvényhozási döntésről van szó, amely megerősíti a hatalom abbéli szándékát, hogy egy, még a kisebbségi jogok gyakorlására sem alkalmas törvény révén elhárítsa az erdélyi és székelyföldi magyarság autonómiához és önrendelkezéshez való jogának törvényes garantálását” – áll a közleményben. /Napzárta. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./2005. június 16.
Amikor Kiss Kálmán előbújik marosvásárhelyi irodájából, mindig szolgál meglepetéssel. Egyszer, hogy kapcsolatot épített ki a magyarországi SZDSZ-szel, de kiderült, nem igaz. Azután, hogy formációja romániai Magyar Szabaddemokrata Pártból átalakult Romániai Székelyek Egyesületévé (RSZE). Annak ellenére, hogy dr. Csapó József irányításával már van Székely Nemzeti Tanács. Kiss Kálmán 2004-ben parlamenti képviseletre pályázott. Kijelentette: „Az egyesület függetleníteni szeretné a székelyeket a magyar kiskirályoktól.” Kiss Kálmán később átnyergelt a szélsőséges sovén-nacionalista Nagy-Románia Párt csatlósának. Corneliu Vadim Tudor vezér ölelő karokkal fogadta, kapóra jött, hogy Hajdu Győző mellett most már Kiss Kálmánnal is tudja bizonyítani, hogy ő nem soviniszta. Kiss Kálmán a parlamenti választások előtt két nappal, 2004. november 26-án a Romania Mare hetilapban Frunda György, a gyógyíthatatlan gazember címen nyílt levelet intézett a Nagy-Románia Párt elnökéhez, a következő tartalommal: Kiss Kálmán és a Magyar Polgári Szövetség (Szász Jenő) jelenléte a választási listákon csökkenti az RMDSZ esélyeit, hogy bejusson a parlamentbe, ezért Frunda György támadást intézett ellenük, ami összefüggésben áll az RDMSZ-nek azzal a törekvésével, hogy „elnemzetietlenítse” a székelyeket. Kiss Kálmán nem kapta meg a szükséges szavazatokat, a Nagy-Románia Párt is diszkréten megszabadult tőle. Most pedig május 31-én az Adevarul hasábjain tudósítás látott napvilágot: A székelyek a magyaroktól is független autonómiára törekednek. Kiss Kálmán és pártja a székely kaput választva címerének, autonóm formációvá kíván válni, a RSZE a kisebbségi törvény alapján részesedni akar az etnikai szervezeteknek kijáró pénzalapokból. Cserében Kiss Kálmán kilátásba helyezte, hogy létrehozza a Székelyföld Alapítványt és ennek könyvkiadóját a „székelyek nemzeti identitásának ápolására”. Tevékenységét kiterjeszti majd az Egyesület Államokban és Nyugat-Európában élő székelyekre is, hogy a kapcsolatok kiépítése után megalakuljon a Székelyek Világszövetsége. /Barabás István: Nagy-román székelyek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./2005. július 1.
Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső parlamenti képviselő nyújtotta be végül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) törvénykezdeményezését Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Kezdeményezésükre néhány formai módosítás történt. Tartalmi változást jelent a Székelyföldön élő román közösség nemzeti önazonosságának védelmére irányuló kiegészítés. – A törvénykezdeményezés benyújtása rendkívüli jelentőségű és felelősségteljes közképviseleti cselekedet, amely lehetőséget teremt az Európai Parlament által előírt önkormányzási elvek érvényesítésére – olvasható Csapó József SZNT-elnök közleményében. Az RMDSZ parlamenti frakcióinak tagjai korábban úgy döntöttek, hogy nem nyújtják be az SZNT tervezetét. Márton Árpád RMDSZ-képviselő akkor úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló tervezetet tartják kiemelt fontosságúnak, erre összpontosítanak. /Ismét a parlamentben Székelyföld autonómiájának tervezete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./ 2005. július 5.
A területi autonómiáról szóló értekezletnek beszédes a címe is A holnap autonómiája! (Háromszék, 2005. június 28.), a konferencián háttérbe szorították a Székelyföld autonómiáját, tagadták időszerűségét. Nem veszik figyelembe, hogy Székelyföld autonómiáját most kell követelni, hangsúlyozta cikkében Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Ha Székelyföldnek megadatik az önkormányzás, a székelységnek, Székelyföld minden lakójának megadatik a szabadság. Az Európai Unióban létező területi autonómiák bizonyítják: a területi önkormányzást elnyerő régiók népességének, gazdaságának biztonsága, fejlődése éppen az autonómiához való jog elnyerésével erősödött és vált példaértékűvé! /Dr. Csapó I. József: Egy autonómiakonferencia káros üzenete. „Ráérünk arra még!” = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 5./2005. július 8.
Markó Béla, az RMDSZ a kisebbségvédelem jogi eszközeiről kezdett vitázni, és valótlan kijelentéseket tett, állapította meg Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. Markó úgy nyilatkozott, hogy „a kisebbségi törvény vitája arra is jó volt, hogy egyik-másik bírálónk gyatra szakmai színvonalával és gyarló szellemi képességeivel is megismerkedhessünk. Olvasom például egy megfáradt jogászunktól, hogy a nemzetiségi statútum jobb (mint a jelenlegi kisebbségi törvénytervezet – szerk. megj.) A két törvényt körülbelül úgy lehet összehasonlítani, mint ama közkeletű gyermekmondókában a két ragadozót: »Az oroszlán is egy macska, / csak egy kicsit nagyobbacska!«„ Markó Kincses Előd írására (Szabadság, 2005. április 15.) utalt. Azonban Kincses soha, sehol nem írta le azt, hogy a „nemzetiségi statútum jobb”. Kincses Előd szerint a statútumnak számos olyan hatékony kisebbségvédő rendelkezése van, amely az RMDSZ-vezetés mostani törvénytervezetéből hiányzik. Kincses Előd példákat idézett a statútumból: azok a hatóságok, »amelyek körzetében a lakosság 30 százaléka nem román ajkú, hanem egy más közös nyelvet beszél, kötelesek az illető körzet 30 százalékát kitevő lakosság tagjai által saját anyanyelvükön kiállított és benyújtott bármilyen beadványt elfogadni, anélkül hogy ezekről román nyelvű fordítást követelhetnének.«. Ma viszont Romániában nincs olyan hatóság, amely magyar nyelven elfogadna bármilyen beadványt. Ezen a helyzeten az RMDSZ tervezete nem kíván változtatni. Kincses Előd kifogása arra az elvre épül, hogy a szerzett jogokat visszavonni nem szabad. Markó valamiféle titkos kézfogást feltételezett az RMDSZ-tervezet bírálói és a Nagy-Románia Párt között. Markó megfeledkezik arról, hogy hányszor árult egy gyékényen Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével, amikor a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetéről volt szó. Vadim Tudor legutóbb az RMDSZ-től kapta a mentőövet, mert Csendes Lászlónak, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács RMDSZ-es tagjának támogató szavazata nélkül távoznia kellett volna a közéletből. A kisebbségi törvényről nyilvános bírálatokat fogalmazott meg: Ágoston András, Gabriel Andreescu, Bakk Miklós, Bodó Barna, Borbély Zsolt Attila, Csapó József, Smaranda Enache, Szilágyi N. Sándor, Szilágyi Zsolt, Veress László, Tőkés László, Fodor Imre és Bod Aladár, végül a cikkíró. /Izsák Balázs: Oroszlán-e a macska?Megvédi-e a szerzett jogokat az RMDSZ? = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./2005. július 22.
Nem a kisebbségi, hanem a közösségi jogokat kell érvényre juttatni, a székelység nem kisebbség – hangsúlyozta dr. Csapó I. József Az autonómia esélyei és korlátai Romániában című előadásában a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Csapó szerint az autonómia nem lehet sem cél, sem eszköz, hanem valójában egy közösség önrendelkezésének kifejeződése. Toró T. Tibor a kisebbségi kerettörvény, illetve személyelvű autonómiastatútum jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte az EMNT-nek és az SZNT-nek nemzetstratégiai testületekként igényeket kell megfogalmazniuk, azok érvényesítése a politikai pártokra – RMDSZ, MPSZ – hárul. Márton Árpád képviselő az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének előnyeit ecsetelte, kiemelve annak pozitívumait. Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső képviselő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az általuk felvállalt statútumtervezet parlamenti jelenléte újabb esélynövelő lépés az autonómia vonatkozásában, annak érdekében, hogy Székelyföld gyarmatosításának véget lehessen vetni. /(Ferencz): A székelység nem kisebbség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./2005. július 22.
Ha minden politika alku kérdése, az RMDSZ miért nem alkuszik meg a Magyar Polgári Szövetséggel? Hogyan lehetséges az, hogy olyan passzusokat hagynak a kisebbségi törvénytervezetben, amelyeket uniós fórumok a jogállamiság szempontjából már korábban kifogásoltak? A kérdéseket Márton Árpád Kovászna megyei képviselő próbálta megválaszolni a Bálványosi Szabadegyetemen. Érvelése szerint a területi és a személyi elvű autonómia nem áll ellentétben egymással, ellenben bizonyos esetekben ütközhetnek a személyi és közösségi érdekek. Mint elmondta, azért maradtak a tervezetben ilyen passzusok, mivel fontosabbnak tartja a közösségi érdekeket a személyieknél. Az MPSZ-szel való együttműködéssel kapcsolatosan rámutatott, az MPSZ-ben sincs hajlandóság az RMDSZ-szel való megalkuvásra. Máté András Levente Kolozs megyei képviselő azt vetette fel: nem biztos, hogy a tömbmagyarság területi autonómiája mindenkinek megfelel, hiszen a magyarság jelentős aránya szórványban él. Csapó József SZNT-elnök a területi autonómiát célzó törekvéseket bemutatva kifejtette, az önkormányzás alapvető közösségi jog, amely része az alapvető emberi jogoknak és szabadságoknak. Toró T. Tibor képviselő felvázolta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács törekvéseit. Garda Dezső arra hívta fel a figyelmet, hogy a masszív székelyföldi erdőirtásokkal gazdasági alapjaitól fosztják meg az autonómiát. /L. L.: Vérszegény eszmecsere, megizzasztott képviselők. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./2005. augusztus 15.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem mond le a Székelyföld autonómiájáról, az erről szóló törvénytervezetet pedig egyszer, kétszer, százszor kell benyújtani a parlamentben – jelentette ki augusztus 13-án Marosvásárhelyen Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó a Marosszéki Székely Tanács tagjai előtt kifejtette, Székelyföld autonómia-statútumának másodszori benyújtása június végén a parlamentben fontos volt. /Csapó következetes. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./ A Székely Nemzet Tanácsnak Székelyföld területi autonómiájának elnyerése érdekében a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz kell fordulnia – tanácsolta Csapó I. József azoknak a helyi tanácsoknak, amelyek az autonómia eléréséért népszavazás kiírásáról határoztak, azonban döntésüket a román igazságszolgáltatás megvétózta. Az SZNT nem ért egyet az RMDSZ azon véleményével, mely szerint először a Székelyföld gazdasági fejlesztését kell elérni, és csak ezután lehet tárgyalni az autonómiáról. /Strasbourgba az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./2005. augusztus 18.
Sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Markó Béla miniszterelnök-helyettes kijelentette: az RMDSZ továbbra is támogatja a területi autonómia elvét, ellenben nem ért egyet azzal a Székelyföld önrendelkezésére vonatkozó törvénytervezettel, amelyet a Székely Nemzeti Tanács a parlament elé terjesztett. Markó hangsúlyozta, mindenekelőtt a kisebbségi törvény élvez elsőbbséget a tárgyalásokban. – Bár nem tettünk le az autonómia elképzeléséről, nem támogatjuk az SZNT tervezetét, mivel szakmai szempontból kívánnivalót hagy maga után, de más ellenvetéseink is vannak – fogalmazott. Csapó József, az SZNT elnöke nyomatékosította: nem mondanak le Székelyföld autonómiájáról. /Markó: nem támogatjuk az SZNT tervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./2005. szeptember 9.
Stanik István, az RMDSZ szövetségi elnökének kommunikációs tanácsadója szerint „Tőkés László általában a politikai ellenfelek útszéli gyalázására használja a tényeket figyelmen kívül hagyó vagy elferdítő, nagyotmondó sajtómegszólalásait.” Tőkés Lászlónak Egy kémbotránytól – az autonómiáig címmel a Magyar Nemzetben és a Krónikában is megjelent írására az érintettség miatt Stanik most reagált. Az említett cikkében Tőkés megpróbálja úgy értelmezni a Szatmári-ügyet, hogy az RMDSZ vezetősége, személyesen Markó Béla is felelős a történtekért. A csúsztatásokkal, hazug állításokkal teli szöveg felvezetése után Tőkés felsorolta „az elmúlt években már százszor hangoztatott, de sohasem bizonyított vádjait, ezúttal úgy, hogy azokat titkosszolgálati manipulációkkal hozza összefüggésbe.” – írta Stanik. Tőkés László neveket sorolt fel, azt bizonyítandó, hogy Markó Béla kompromittált, hitvány emberekkel veszi körül magát. Ide sorolta Stanik Istvánt is. Stanik kifejtette, Markó munkatársai között „nincs egyetlen olyan személy sem, mint Dr. Csapó József, aki a nyolcvanas években Ceausescu agrárpolitikájának elhivatott szakírója, propagandistája volt, ma pedig Tőkés legelszántabb autonomista harcostársa.” /Stanik István: Bagoly mondja verébnek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./ Előzmény: Tőkés László: Egy kémbotránytól – az autonómiáig, Magyar Nemzet, aug. 31.2005. szeptember 26.
Az Országgyűlés akkor szavazza meg a Románia európai uniós csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot, amikor területi önkormányzást szavatolnak Székelyföldnek és személyi elvű autonómiát az erdélyi magyarságnak Romániában – javasolta a magyarországi honatyákhoz art nyílt levelében Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. A magyar országgyűlési képviselőknek alkotmányos kötelességük felelősséget érezni a határon kívüli magyarság iránt – állapította meg a levélíró. Emlékeztetett: az Európai Parlament a Románia uniós csatlakozásáról szóló, 2005. április 13-án jóváhagyott jelentésében megfogalmazta, hogy az erdélyi magyarság védelmére, az önkormányzás és a szubszidiaritás elveinek tiszteletben tartásával, különleges intézkedéseket kell foganatosítani. A levélíró utalt arra is, hogy a román képviselőház közigazgatási bizottsága szeptember 22-én vita nélkül utasította vissza a Székelyföld autonómia-statútumáról szóló törvénytervezetet. Csapó arra is emlékeztetett, hogy Románia bíróságai és fellebbviteli bíróságai végleges döntéssel most semmisítik meg azokat a tanácsi határozatokat, amelyek a Székelyföld közigazgatási régió törvény általi létesítéséről szóló helyi népszavazások kiírására vonatkoznak. /Csapó: EU-csatlakozásért autonómiát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./2005. szeptember 26.
A Magyar Polgári Szövetség után a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága és külön az SZNT elnöke, dr. Csapó I. József is levélben fordult az Országgyűléshez, hogy Románia uniós csatlakozási szerződésének országgyűlési szavazásán ne szavazzák meg Románia EU-csatlakozását, amíg a bukaresti parlament törvényt nem fogad el Székelyföld autonómiájáról. Időközben Körömi Attila országgyűlési képviselő, a Jobbik pécsi elnöke felhívta a figyelmet, hogy alkotmányellenesen, egyszerű többségi szavazattal terjesztette elő a külügyminiszter Románia EU-csatlakozásának jóváhagyását, holott a törvény elfogadásához kétharmados támogatás szükséges. Emiatt a Fidesznek döntenie kell, a kormány vagy az erdélyi magyarság mellé áll? A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága felhívását Orbán Viktornak és Áder Jánosnak, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökének, illetve az alakulat országgyűlési frakcióvezetőjének címezte: ,,A Székelyföld területi autonómiájáért demokratikus eszközökkel végzett munkánk, amely iránti támogatásukat Önök is kifejezték, olyan szakaszba érkezett, amikor a legfontosabb lépést a budapesti képviselők szavazata jelenti. Amennyiben Önök valóban felelősséggel viseltetnek az erdélyi magyar nemzeti közösség iránt, és valóban támogatják mindeddig demokratikus módon fenntartott autonómiatörekvéseinket, úgy a hétfői szavazáson (…) arra kérjük Önöket, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportját és rajta keresztül a magyar Országgyűlést, addig ne szavazza meg a Románia EU-csatlakozási szerződésének kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot (T/16966), amíg Székelyföld autonóm közigazgatási régiót – a szülőföldjén többségben levő magyar nemzeti közösség önazonossága védelmére szolgáló hatáskörökkel és intézményekkel együtt – törvény által létre nem hozzák!” A Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács kérésével azonos álláspontra helyezkedett nyílt levelében a délvidéki Magyar Polgári Szövetség is, kijelentve. Jeszenszky Géza, az Antall-kormány volt külügyminisztere, később Magyarország washingtoni nagykövete is arra kérte az országgyűlési képviselőket, hogy addig ne szavazzák meg Románia EU-csatlakozási szerződésének kihirdetését, amíg a bukaresti hatalom törvényben nem garantálja az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját és Székelyföld területi autonómiáját. ,,Nem lehet ultimátummal politizálni, ráadásul nem vagyunk nagyhatalom” – hangsúlyozta Horn Gyula volt miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levélben kérte a magyar Országgyűlést: csak akkor szavazza meg a Románia európai uniós csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot, amikor területi önkormányzást szavatolnak Székelyföldnek és személyi elvű autonómiát az erdélyi magyarságnak Romániában. ,,Ez a nép bölcs, és ez a bölcsesség megjelent tavaly december ötödikén” – reagált Horn Gyula a kérésre. /Erdély jövője az ellenzék kezében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./2005. szeptember 30.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tiltakozik amiatt, hogy a képviselőház közigazgatási bizottsága elutasította Székelyföld autonómiájának tervezetét, mert ez összeférhetetlen a jogállamiság elveivel és gyakorlatával. A Csapó József SZNT-elnök által aláírt közlemény szerint a szakbizottság előzetes vita nélkül vetette el a törvénytervezetet. – Az elutasítás ellen a bizottság egyetlen tagja, Antal Árpád András Kovászna megyei RMDSZ-képviselő szavazott, aki ezáltal a Székelyföld kívánsága szerint járt el. Tartózkodott a szavazástól Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-képviselő, aki magatartásával csatlakozott azokhoz, akik 86 éve megfosztják az erdélyi magyar közösséget alapvető emberi jogaiktól – áll az SZNT közleményében. Az SZNT vezetői szerint a Székelyföld nem mond le az autonómiához való jogáról. /SZNT-tiltakozás az autonómiatervezet elutasítása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2005. október 10.
December 10-re hívják össze a Székely Nemzeti Tanács ülését, azt megelőzően november 26-án megtartják a Széki Székely Tanácsok összejöveteleit – döntött az SZNT állandó bizottsága október 8-án Sepsiszentgyörgyön. Három határozatot és egy nyilatkozatot fogadtak el az SZNT vezetői, ezek a székelyföldi autonómiáért vívott küzdelem megerősítését szolgálják. ,,Az autonómiatörekvések egységes és önálló, határozott képviseletére van szükség” – hangsúlyozta Csapó József, az SZNT elnöke. A Székely Nemzeti Tanács követeli Székelyföld autonóm régió törvény általi újralétesítését mint Románia Európai Unióhoz csatlakozásának egyik meghatározó feltételét, áll határozatukban. Felkérték a helyi önkormányzatokat, tűzzék napirendjükre az autonómia-népszavazások megszervezését, akik ezt megtették, de határozatukat a fellebbviteli bíróság megsemmisítette, azok forduljanak a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz. Ebben az SZNT segítséget nyújt, Kincses Előd és Eva Maria Barki ügyvédek vállalták az ingyenes jogi képviseletet. A perek kudarca ellenére Csapó igen fontos lépésnek nevezte a folyamat beindulását, így konkrét bizonyítékuk van, hogy a román hatóságok nem hajlandóak eleget tenni a demokrácia feltételeinek. Az SZNT állandó bizottsága arról is határozott, hogy csatlakoznak a magyarországi jobboldali szervezetekhez a budapesti székhelyű Árpád Médiaközpont létrehozásában, amely lehetőséget teremt az internetes tévé- és rádióadásra. ,,Mihelyt anyagilag és szervezésileg megoldható, megkezdjük az autonómiát támogató aláírások összegyűjtését” – jelezte Csapó. /Farkas Réka: Folytatják az autonómiaharcot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10./2005. október 13.
A képviselőház október 12-én elutasította két RMDSZ-képviselő törvényhozási javaslatát a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. A képviselők többsége – az RMDSZ kivételével – „alkotmányellenesnek” nevezte a tervezetet. Máté András képviselő elmondta: az alsóház közigazgatási bizottsága jelentésében a kezdeményezés elutasítását javasolta arra hivatkozva, hogy a tervezet nincs összhangban az alkotmány előírásaival, célja egy külön állami entitás létrehozása. A tervezet elutasítása ellen az RMDSZ képviselői szavaztak, akik elmondták, nem támogatják ugyan a kezdeményezést, de a közigazgatási bizottság indoklásával sem értenek egyet. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a plénum előtt elmondta, a törvénytervezet nem az RMDSZ kezdeményezése, a szövetség nem is támogatja azt, mivel „nagyon sok hibát tartalmaz”. Márton kifejtette, az RMDSZ nem ért egyet a közigazgatási bizottság indoklásával sem, miszerint az autonómia etnikai alapon jönne létre. A törvénytervezetet végül 188 képviselő támogatásával elutasították. Az RMDSZ 16 jelen lévő képviselője az elutasítás ellen szavazott, egy törvényhozó tartózkodott. A tervezetet Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke dolgozta ki, és Sógor Csaba, valamint Garda Dezső iktatta a parlamentben. Ez a szöveg immár másodszor bukott meg a parlamentben, első alkalommal azonban érdembeli vita nélkül utasították el. /Másodszor is elutasították az autonómia-tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Október 12-én Székelyföld autonómiájával kapcsolatos képviselőházi vitán a Nagy-Románia Párt nevében felszólaló Lucian Bolcas kifejtette, ezer éve kénytelen a románság eltűrni a magyar betolakodókat. A liberális frakcióvezető, Crin Antonescu nem értett egyet a törvénytervezettel, de védelmébe vette az erdélyi magyarságot, hangsúlyozta, ezer esztendő jelenlét után állítható, hogy jócskán itthon van. Az SZDP nevében Mircea Dusa volt Hargita megyei prefektus szólt, kifejtette, ebben a régióban békésen élnek együtt románok és magyarok, nem hiányzik az autonómia. Hasonlóan érvelt a demokratákat képviselő Kovászna megyei Petre Strachinaru, véleménye szerint nem tesznek jót az együttélésnek az ilyen jellegű kezdeményezések. /Farkas Réka: Visszautasították az autonómiastatútumot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./2005. október 14.
Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a székelység nem mond le az önkormányzathoz való jogáról, annak ellenére, hogy a képviselőház elutasította a Székelyföld autonómiatervezetét. Az SZNT kéri egy olyan jogszabály elfogadását, amely valódi egyenjogúságot biztosító önkormányzati hatáskört ír elő. Csapó József kifejtette: a törvénytervezet képviselőházi elutasítása ellentmond az Európa Tanács 1201-es ajánlásának, amely politikai kötelezettségként szabja meg, hogy a bizonyos térségekben többséget alkotó nemzeti kisebbségeknek különleges státuszt vagy autonóm közintézményeket kell biztosítani. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./2005. november 8.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felkéri azokat a helyi tanácsokat, amelyek határoztak a helyi népszavazás kiírásáról a székelyföldi autonómia tárgyában, de az igazságszolgáltatás semmissé nyilvánította döntésüket, tájékoztassák az illetékes SZNT-ket, hogy a végleges megsemmisítő határozatot a Strasbourgi Emberjogi Bíróságra küldhessék – áll Csapó József SZNT-elnök sajtónyilatkozatában. A gyergyóditrói helyi tanács ugyanis már megtette ezt, az emberjogi bizottság pedig iktatta is keresetüket. /G. Á.: Az emberjogi bírósághoz fordul az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./2005. december 2.
Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Basescu államfőnek címzett nyílt levelében kérte, hogy az államfő fogadja el, nemzetközi részvétellel induljanak tárgyalások Székelyföld közigazgatási-területi autonóm-eurorégió törvény általi – létrehozásáról. /Nemzetközi tárgyalást kér Csapó Basescutól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./