udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 368 találat lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 | 361-368

Névmutató: Cseke Attila Zoltán

2017. január 6.

Ki kicsoda a Grindeanu-(Dragnea)-kormányban? (2.)
A „fekete kedd” igazságügyi minisztere
Az úgynevezett „fekete kedd” egyik legnagyobb hangadóját jelölték a Grindeanu-kormány igazságügyi miniszterének: az 57 éves Florin Iordache annak a szűk parlamenti csoportosulásnak volt a tagja, amely 2013-ban a büntető törvénykönyv módosításával igyekezett büntetlenséget biztosítani a honatyáknak. A módosításokat a képviselőház jogi bizottsága titokban dolgozta ki, hogy másnap villámgyorsan szavazzák meg, mentesítve ezáltal magukat a büntetőjogi felelősség alól. Florin Iordache mérnöknek tanult, csak 2002-ben szerzett jogi diplomát, miután Caracal alpolgármestereként belekóstolt a politikába. 2000–2008 között parlamenti képviselő. Több olyan kezdeményezése volt, amely az igazságszolgáltatás gyengítésére irányult. Neki köszönhető az ügyvédek „szuperimmunitását” biztosító törvénytervezet, amelyet 2016 októberében fogadott el a parlament. Iordache felesége tagja volt annak a bírósági tanácsnak, amely felmentette Adrian Năstasét a „Tamara néni”-perben.
Lia Olguța Vasilescu, a megvesztegethető nagyromán
Lia Olguța Vasilescu krajovai polgármester nemrég múlt 42 éves, 1991-ben kezdte politikai karrierjét a Nagy-Románia Párt alapító tagjaként, 1997-ben végzett a krajovai egyetem bölcsészkarán, egy helyi lapnál dolgozott, majd honvédelemből képezte magát, végül a szociológia doktora lett. 2000-ben választották először képviselővé, 2008-ban Dolj megyei szenátorrá. Abban az évben váltott pártot is, az SZDP megyei és országos vezetésében szerzett tisztségeket. Szocdem színekben választották 2012-ben, majd 2016-ban ismét polgármesterré. Mivel 2016 decembere óta képviselő, megírta lemondását a polgármesteri tisztségről.Lia Olguța Vasilescu tavaly márciusban került a korrupcióellenes ügyészek hálójába, és júliusban emeltek vádat ellene többrendbeli pénzmosás és megvesztegetés elfogadása miatt. 2012 és 2014 között összesen körülbelül 135 ezer eurót és 570 ezer lejt kapott különböző üzletemberektől azért, hogy a választási kampányát finanszírozhassa, illetve hogy a városháza elfogadja és kifizesse az érintett üzletemberek által végzett homlokzatfelújítási munkálatokat.
Gabriel Beniamin Leş, a felfegyverző védelmi miniszter
A most 41 éves Gabriel Beniam Leş Temesváron végzett marketing szakon, ugyanott mesterizett pénzügyi menedzsmentből, majd a közbeszerzések, közigazgatás és honvédelem terén is képezte magát. Szatmárnémetiben indult a politikai karrierje helyi tanácsosként, majd alpolgármesterként, volt a megye alprefektusa is, később a mezőgazdasági kifizetési ügynökség (APIA) megyei kirendeltségét vezette. 2015 októberében, nem sokkal a Ponta-kormány bukása előtt nevezték ki fegyverzeti államtitkárnak a védelmi minisztériumba, tisztségét a Cioloş-kormányban is megőrizte. A minisztériumban ő volt a felelős a katonaság fegyverzetének modernizálásáért. 2016 decemberében szenátori mandátumot nyert.
Adriana Petcu, az összeférhetetlen
A legkevesebbet az alakuló Grindeanu-kabinetből Adriana Petcuról tudni: 2010 óta vezeti a Buzău-Ialomița Vízügyi Igazgatóságot, 2010 és 2013 között pedig project officer volt egy európai pályázatban, az országos vízügy saját kérésére nevesítette. Ezt onnan tudni, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség nyomozott miatta, és összeférhetetlennek találta, a pályázat munkacsoportjában kapott 27 086 lejnyi jövedelmét pedig illegálisnak minősítette. Adriana Petcu első fokon elvesztette a pert, de fellebbezett a legfelső bíróságon. Mivel jövedelem is származott összeférhetetlen tisztségéből, ezért egytől öt évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható, illetve a bíróság köztisztségek viselésétől is eltilthatja.
Augustin Jianu, az IT ifjú titánja
A mindössze 30 éves Augustin Jianu egyik elődjének, Dan Nica távközlési miniszternek volt a tanácsosa. Jelenleg a CERT-RO rövidítésű országos kiberbiztonsági központ vezérigazgatója.
A lefokozott orvosprofesszor
A most 45 éves nagyváradi orvos hivatalosan csak 2012 óta politikus, amikor elnyerte első szenátori mandátumát, de korábban is töltött be olyan tisztségeket, amelyeket csak politikai támogatással lehet megszerezni. 2009-ben vált a Bihar Megyei Kórház igazgatójává, egy évvel később Cseke Attila akkori egészségügyi miniszter a megyei közegészségügyi hivatal élére nevezte ki.  Cseke utóda, Ritli László kabinetvezetőjévé nevezte ki Florian Bodogot a rövid életű Ungureanu-kormányban, 2012-ben az első Ponta-kormány országos közegészségügyi igazgatója, majd államtitkár lett. A tavaly decemberi választásokon újabb szenátori mandátumot nyert az SZDP színeiben.
Nem sokkal előtte októberben Mircea Dumitru oktatási miniszter visszavonta Bodognak, az egyetemi tanárnak és a váradi orvosi egyetem dékánjának azt a jogát, hogy doktorátusokat vezessen, mivel összesen két tudományos cikk fő szerzőjének számít, ez pedig vézna tudományos teljesítmény, és nem elég a doktorátusok vezetéséhez. Mi több, a helyi sajtó szerint két doktori dolgozata közül az orvosi plágiumgyanús, és botránygyanús volt 2012-es kampányának finanszírozása is: sajtómegjelenéseit állítólag két svájci cég finanszírozta.
Bukott főfogyasztóvédőből ifjúsági miniszter
A 36 éves Marius DuncaBrassóban lett mérnök, de 2004-es diplomaszerzése után nem sokkal, 2006-ban már egy honatya irodájában dolgozott, 2007 és 2008 decembere között pedig az egyik európai parlamenti képviselőnk kabinetjében. 2009-ben fél évig a Brassó megyei fogyasztóvédelem egyik igazgatója volt, 2012 és 2015 között pedig alelnöke, majd elnöke az Országos Fogyasztóvédelmi Hivatalnak. 2015 novemberében, közvetlenül a Colectiv-tragédia után Victor Ponta váltotta le a fogyasztóvédelem éléről, ezután egy teljes mértékben sóhivatalnak tűnő drogellenes központ főtitkárává nevezték ki. December 11-én Brassó megyei szenátorrá választották. Vagyonnyilatkozatában mindössze egy 2015-ös gyártású motorkerékpárt tüntetett fel.
Graţiela Gavrilescu, a veterán
Az 50 éves Graţiela Gavrilescu veteránnak számít az alakuló Grindeanu-kormányban: negyedik képviselői mandátumánál tart, korábban alpolgármester és környezetvédelmi miniszter is volt. A ploieşti-i kőolajipari egyetemen végzett, Bukarestben ipari marketingből mesterizett, de az orvosira is járt munkavédelmi képzésre, majd közigazgatási menedzsmentből is oklevelet szerzett. Gumigyártó cégnél dolgozott, később vezérigazgatója lett. 2000 és 2004 között a Prahova megyei munkaerő-ügynökség munkatársa és a kkv-k országos tanácsának alelnöke volt. 2004 és 2007 között Ploieşti alpolgármestereként dolgozott. 2004-től 2013-ig az NLP tagja volt, de kilépett, és követte Călin Popescu Tăriceanut a reformliberális pártba, majd a Liberálisok és Demokraták Szövetségébe (LDSZ), amelynek Prahova megyei elnöke és országos alelnöke lett. Közel egy évig, 2014 decemberétől 2015 novemberéig volt a Ponta-kormány környezetvédelmi minisztere.
A bélyeggyűjtő karateedző, Şerban Valeca
A romániai korrupció jelképévé vált Adrian Năstase kormányában miniszterként tevékenykedő Şerban Valeca végzettségét tekintve mérnök. Politikai pályája mindvégig a román parlament körül alakult: három mandátumot szenátorként, egyet pedig képviselőként töltött le. A 60 éves férfi emellett személyi edző, a karateszövetség alelnöke, és ötezer euró értékű bélyeggyűjteménye van. A pitești-i mérnöki egyetemen is tanít, jelentős összegeket szerzett különböző tudományos tevékenységekért.
Az újonc miniszter
A 38 éves Toma Florin Petcu az LDSZ jelöltje az energetikai minisztérium élére. Újoncnak számít a román parlamentben, képviselői mandátuma megszerzése előtt főleg a helyi közigazgatásban tevékenykedett. 2015 decembere és 2016 májusa között a Giurgiu megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója, 2013 októbere és 2014 júliusa között a megye alprefektusa. Végzettségét tekintve építőmérnök. A képviselőház honlapján eredetileg közzétett önéletrajza szerint a helyesírása nem éppen tökéletes, ezt gyorsan lecserélték egy uniós szabványűrlapon kitöltött CV-re.
Szállítási bizniszekben érdekelt pénzügyminiszter
A 62 éves Viorel Ştefan a képviselőház pénzügyi bizottságának elnöke, aki 1993 óta tagja az SZDP-nek. Korábban egyszer már felmerült a neve pénzügyminiszterként, amikor Darius Vâlcovot lecsukták, de végül Eugen Teodorovici-ot nevezték ki. Három mandátumot szenátorként, kettőt képviselőként tevékenykedett. Az 1989-es rendszerváltás előtt az állami vízi szállításban, a Navromnál dolgozott, amelynek 1991 után az igazgatója lett. Az állami vállalat privatizációja során részvényeket vásárolt nemcsak a Navromnál, hanem több szállítással foglalkozó cégnél legalább 3 millió lej értékben.
Kirúgták, most tárcavezető lett
A 33 éves Răzvan Alexandru Cucot 2015 októberében Victor Ponta volt kormányfő nevezte ki a közlekedésügyi tárca államtitkárává, de 2016 májusában Dacian Cioloș kirúgta, miután részt vett az SZDP egyik Giurgiu megyei kampányrendezvényén. Cuc egy pékség részvényese, egy ipari park igazgatója, korábban pedig szakértőként működött közre a gazdasági minisztériumban. Fiatal kora ellenére meglehetősen vagyonos.
Ifjak a pályán
A Grindeanu-kormány egyik legfiatalabb tagja a 32 éves Gabriel Petrea, akit a társadalmi párbeszéd tárca élére szánt Liviu Dragnea. Az SZDP ifjúsági szervezetének és a bukaresti Műszaki Egyetem hallgatói szövetségének elnöke Victor Ponta és Nicolae Bănicioiu pártfogoltja. 2008-ben Ecaterina Andronescu csapatának tagjaként tűnt fel, aki akkoriban az egyetem rektora volt. Kampánytevékenységét később egy jól fizető állással hálálta meg Andronescu, majd amikor oktatási miniszter lett, tanácsadóként alkalmazta. 
Kis- és középvállalkozások: Florin Jianu
A 40 éves Florin Jianu a harmadik Ponta-kormányban a kis- és középvállalkozásokért felelős delegált miniszter volt. Jelenleg a romániai kis- és középvállalkozásokat tömörítő országos tanács elnöke. Bukarestben matematikai egyetemet végzett, majd az elnöki hivatalban dolgozott, vállalkozói és pályázati tanácsadással is foglalkozott.
Luxusórákat gyűjtő idegenforgalmi miniszter
Az idegenforgalmi tárca élére javasolt Mircea Titus Dobre közgazdász második mandátumát szerezte meg a parlamentben. Egyetemi tanulmányait Bukarestben és Strasbourgban végezte. Az előző mandátuma idején 87 törvényjavaslatot dolgozott ki, ebből 24 törvényerőre emelkedett. Vagyonbevallása szerint 18 ezer euró értékű órával rendelkezik, és három különböző cégnél részvényes. 325 ezer eurót kölcsönzött egy személynek.
Héberül a határon túli románokért
Andreea Păstîrnac filológiai egyetemet végzett, mesteri fokozatot Jeruzsálemben szerzett. Tanulmányai a héber nyelv, a Közel-Kelet, a diplomácia, illetve anemzetközi közkapcsolatok területén összpontosultak. A bukaresti egyetemen és Tel-Avivban is tanított. Az évek során különböző diplomáciai szerepeket töltött be: volt attasé, kulturális attasé, III., II., I. osztályú titkár a világ számos pontján. 2006 és 2011 között Románia ciprusi nagykövete, 2013 szeptembere óta Románia izraeli nagykövete. A Grindeanu-kormányban a határon túli románokért felelős tárca nélküli miniszter lesz.
(Forrás: Főtér.ro, HotNews, News.ro és Adevărul)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. január 12.

Erdélyi magyar tanácselnökök Nagyváradon
Az észak-erdélyi autópálya és a decentralizáció – ezek azok a szavak, melyek a legtöbbször hangzottak el csütörtök délután azon a sajtótájékoztatón, melyet az RMDSZ váradi székházában tartott az egy önkormányzati tanácskozáson résztvevő öt magyar tanácselnök.
Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke történelminek nevezte, hogy Nagyváradon ilyen felállásban tanácskozik az erdélyi öt magyar tanácselnök, melyhez természetesen az a kedvező politikai kontextus is kellett, hogy hosszú idő elteltével ismét öt megye RMDSZ-es vezetésű. Megjegyezte: ez az összeállítású csapat tulajdonképpen a harmadik legerősebb Romániában, hiszen csak a PSD-nek és a PNL-nek van több tanácselnöke. Sok minden közös az öt megye esetében, és természetesen vannak sajátos kihívások is, de a lényeg, hogy lehet egymástól tanulni, illetve megosztani a tapasztalatokat. Vannak olyan projektek, melyek a Székelyföldön kezdődtek, de érdemes ezeket a Partiumban is gyakorlatba ültetni, és ez fordítva is igaz – tette hozzá.
„Recentralizáció”
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke megjegyezte, hogy tulajdonképpen hazajött Váradra, hiszen másfél évig, 1995–96-ban itt dolgozott. Ettől kezdve datálódik a barátsága Pásztor Sándorral, akivel már akkor közösen gondolkodtak politikai kérdésekben, és a sors most úgy hozta, hogy mindketten fontos döntéshozó pozícióba kerültek. Hangsúlyozta: a decentralizáció valóban autonómiát kellene jelentsen, de naponta azt kell tapasztalja, hogy hatékonyabban és jobban is tudna dolgozni, ha nem tenne keresztbe az állam központosító törekvése. Úgy fogalmazott: néhány éve „recentralizáció” folyik, és csak remélni tudja, hogy az új kontextusban a parlamenti többség visszatér a decentralizáció elvéhez, mely utoljára akkor valósult meg, amikor még Cseke Attila volt az egészségügyi miniszter. Ennek látszik is a hozadéka, hiszen a gazdasági és strukturális problémákat sokkal jobban és hatékonyabban lehet orvosolni, kezelni, ha a döntéshozatal helyi szintű.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke diákvezetőként került kapcsolatba Váraddal. Véleménye szerint az ifjúsági területen kifejtett tevékenység jó lehetőséget biztosít a folyamatos megújulásra az RMDSZ-ben, ezt bizonyítja, hogy kinőtt egy olyan generáció, mely nem csupán a pálya széléről kiabál be. Hangsúlyozta: ki kell használni azt a szerencsés konstellációt, hogy egy időben öt erdélyi megye élén is RMDSZ-es politikus áll, és összefogással odafigyelni jobban olyan fajsúlyos problémák megoldására, mint például a vidékfejlesztés, a fiatalok itthon marasztalása vagy hazahívása, a vállalkozások támogatása, olyan perspektívák kínálása az ifjaknak, hogy a szülőföldjükön képzeljék el a boldogulásukat. Arról is beszélt: Pásztor Sándortól valószínűleg átveszi a korszerű távolsági tömegközlekedéssel kapcsolatos ötletet, a maga részéről pedig a vidékfejlesztéssel kapcsolatos hasznos információkkal szolgálhat.
Összefogás
Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke felelevenítette, hogy az RMDSZ már 2009-ben benyújtott egy törvénytervezetet a régiók átszervezésével kapcsolatosan, mely figyelembe veszi a megyék kulturális, történelmi és gazdasági sajátosságait, hagyományait. Kijelentette: össze kell fogni, közösen kell fellépni azért, hogy az utóbbi évek területfejlesztési koncepcióját gondolja át a kormány úgy, hogy a kisebb vagy magyarok lakta megyék ne kerüljenek hátrányba.
Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke zsákmegyének nevezte Szatmárt, még az a szerencse, mondta, hogy részt vehet uniós, határ menti projektekben, vélte. Arra hívta fel a figyelmet: az Érmellék közös alkotórésze Szatmár és Bihar megyének, és ki kell használni az ebben rejlő lehetőséget. Ő is sürgette az észak-erdélyi autópálya megépítését, és „dekoncentrációnak” nevezte azt, ami jelenleg zajlik Romániában.
Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke kifejtette: csatlakozik hozzájuk Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Szatmárnémeti, Sárpatak és Erdőszentgyörgy polgármestere is. Ma a szalárdi, a hegyközszentimrei és a bihardiószegi önkormányzatokat látogatják meg, holnap pedig a Szatmár-Szabolcs-Bereg megyei Napkor településen tanácskoznak. Ő is azt nyomatékosította: ki kell használni, hogy olyan magyar emberek vezetnek öt erdélyi megyét, akik régóta ismerik egymást, és ugyanazon korosztályhoz tartoznak azzal a céllal, hogy minél több projektet generáljanak és valósítsanak, eljusson a hangjuk Bukarest és Budapest irányába is.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2017. január 16.

Magyar megyei tanácselnökök találkoztak Váradon
Öt megyei tanács RMDSZ-es elnöke találkozott az elmúlt héten Nagyváradon: Péter Ferenc (Maros megye), Borboly Csaba (Hargita), Tamás Sándor (Kovászna), Pásztor Sándor (Bihar) és Pataki Csaba (Szatmár). A közös csütörtök délutáni sajtótájékoztatón Cseke Attila, a Bihar megyei RMDSZ elnöke volt a házigazda.
Történelmi lépésnek nevezte Cseke Attila, hogy ilyen felállásban öt megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke tart sajtótájékoztatót, továbbá hangsúlyozta, hogy a politikai színpadon Romániában az RMDSZ a harmadik legerősebb csapat, hiszen a szociáldemokrata és a liberális párt után az RMDSZ-nek van a legtöbb megyei tanácselnöke. Hozzátette, hogy háromnapos találkozójuk alkalmával kiszállásaik lesznek a megyében. A cél a tapasztalatcsere. „Sok minden van, ami közös, hiszen ugyanolyan megyei önkormányzati struktúránk van, de azért vannak sajátos kihívások is, és vannak olyan pályázatok, amelyekben mi úgy gondoljuk, hogy jó egymás tapasztalatait megosztani, sőt vannak olyan projektek is, amelyek más megyében kezdődtek, és itt Biharban folytatódtak, illetve fordítva” – tette hozzá Cseke.
A sajtótájékoztatón minden megyei elnök szót kapott. Egy-két olyan témát vezettek fel, amely megyéjük sajátossága, de azért „összerdélyi”, magyar közösségi téma, és amelyekből mindannyiuknak van tanulnivalójuk.
Tamás Sándor, aki a ’90-es években másfél évig Nagyváradon is élt, elmondta, hogy végre politikai döntéshozóként Erdélyt egészében látva tehetnek az erdélyiekért, és ez alatt nem csak a magyarságot értette. Kiemelte a decentralizációt, hangsúlyozta, hogy Romániában jelenleg nem decentralizáció, hanem recentralizáció zajlik, melyet az új kormány folytat. „Azt remélem, reméljük, hogy vissza fog térni a decentralizáció” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egyetlen pozitív példája volt ennek, amikor Cseke Attila egészségügyi miniszterként elérte, amit egy miniszter és egy kormány sem tett meg, hogy több mint 370 kórház decentralizációját valósította meg. „Jobb gazdái vagyunk a megyei és városi kórházaknak gazdasági és döntéshozási téren, mint valamikor az állam volt” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy 2010 óta jobban működnek a kórházak. „Naponta látjuk, mit és hogyan lehetne jobban csinálni, de a lehetőségeink be vannak határolva, mert azokat Bukarestben korlátozzák” – figyelmeztetett.
Borboly Csaba kifejtette, hogy akkor tudunk fiataljaink számára alternatívát nyújtani, ha egy jó közigazgatási rendszer mentén, akár a kisebb ajánlatok megpályázása révén segíteni tudjuk a vidékieket, lehetőséget teremtve fiataljaink számára a kisgazdaságok fejlesztésével, a gazdasági élet serkentésével, továbbá a vidékfejlesztéshez szükséges a korszerű tömegközlekedés fejlesztése is. „Ha öt megyének van egy közös érdeke, akkor több lehetőség van céljaink elérésére” – fogalmazott.
Péter Ferenc az autópálya-építés fontosságát hangsúlyozta, továbbá kifejtette, mit jelent, ha egy megye – jelen esetben Maros – körbe van véve gazdaságilag erős megyékkel, amelyek a gyengébbet „megfojtják”. Éppen ezért úgy véli, fontos a régiók átszervezése, hogy Erdélyben minden megye lehetőséget kapjon a fejlődésre. „Tudunk közösen hatni a területfejlesztési koncepciók átszervezésére” – vélte.
Pataki Csaba Szatmár megyét az ország nyugati „zsákmegyéjének” nevezte. Több határon átnyúló programban is benne vannak (Magyarországgal, az ukránokkal és a szlovákokkal). Biharral az Érmellék is közös. Arra is kitért, hogy Magyarország, amennyiben elkészül az észak-erdélyi autópálya, csatlakozni fognak hozzá. Jelenleg viszont csak a magyar oldalon, Szatmár megye határáig van kész a sztráda. Azt is elmondta, hogy sok Szatmár megyei költözött át Magyarországra, és ingázik haza dolgozni. Úgy véli továbbá, hogy a decentralizáció gazdasági fejlődést hozna, a központosítást pedig ellenzi, mert ez az ügyintézést – pénzügyek, építkezési engedélyek stb. – ellehetetleníti.
Pásztor Sándor azt hangsúlyozta, hogy az elkövetkező négy évben az ország észak-nyugati régiójának fejlesztését tervezik. Olyan projekteket szeretnének elnyerni, amelyek érintik Bihar és Szatmár megyét is. Hozzátette, hogy e három nap alatt a tapasztalatcserén túl megvitatják terveiket, problémáikat, továbbá találkoznak polgármesterekkel, magyarországi miniszterekkel, hidat építve ahhoz, hogy a hangjuk eljusson Budapesttől Bukarestig.
Sükösd T. Krisztina
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2017. január 16.

Művészetek találkozása – Megannyi rendezvény a magyar kultúra napja alkalmából
Erdély- és Partium-szerte, valamint a Bukaresti Magyar Intézetben is szerveznek rendezvényeket a héten a magyar kultúra napja alkalmából. Idén is együtt ünnepli a jeles napot Nagyvárad, Berettyóújfalu, Debrecen és Margitta.
Erdély- és Partium-szerte, és a Bukaresti Magyar Intézetben is szerveznek rendezvényeket a héten a magyar kultúra napján, amelyet 1989 óta ünnepelnek meg január 22-én annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
Fotóművészet, irodalom Bukarestben
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a magyar kultúra napjához kapcsolódóan január 17. és 23. között több eseményt szervez. Az idei rendezvények fókuszában a diaszpóra áll, ehhez kapcsolódva fotóművészeti performanszra, irodalmi estekre, zenei programra és filmes eseményekre kerül sor. Az intézmény közleménye rámutat, a rendezvények keretében olyan kultúrateremtő emberekre összpontosítanak, illetve művészeket, irodalmárokat hívnak meg, akiknek tevékenysége valamilyen formában a diaszpóra magyarságához köthető.
Kedden 19 órától kettős eseményre kerül sor a fotóművészet napjához kapcsolódóan, mely egyben a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvénysorozat nyitóeseménye is: Schupler Alfredbukaresti operatőr, fotográfus gyűjteményéből régi fényképezőgépeket állítanak ki, illetve ezen gépek szerkezetéről készített fotókat mutatnak be. A kiállításmegnyitó keretében Igazság Radu képzőművész, fotográfus, animációs rendező, egyetemi tanár vezetésével vakufotó performanszot tartanak arról, hogy milyen az egykori vakuval fényképező gépek interakciója. A projekt vizualizálja a fényképezőgép pályáját a művészetalkotó, reprodukáló tárgytól a fényképezőgép mint műalkotásig. Szerdán 19 órától Égi-földi párbeszédek címmel Szonda Szabolcs költő, műfordító beszélget Dan Lunguval, a kortárs román irodalom egyik legkedveltebb és legsikeresebb szenélyiségével.
Január 19-én, csütörtökön 18.00 órától az évtizedeken át Bukarestben élő és alkotó Horváth Andor esszéíró, műfordító, szerkesztő Névjegykártya, amelyben a szerző elmeséli, hogyan lett magyarrá címmel román nyelven (Carte de vizită. În care autorul povesteşte cum a devenit maghiar) publikált kötetét Andrei Pleşu író, esztéta és művészettörténész mutatja be a szerző jelenlétében. Január 20-án, pénteken 19 órától a bukaresti magyarság egy másik jelentős kulturális személyiségére, Bács Lajos karmesterre, pedagógusra és zeneszerzőre emlékeznek, akinek munkássága rányomta bélyegét a román zenetörténet utolsó félévszázadára, kimagasló egyénisége meghatározó módon befolyásolta a bukaresti magyar közösség szellemi életét is.
Dokfilmek Udvarhelyen
Székelyudvarhelyen a magyar kultúra napja megünneplésére szervezett rendezvénysorozat keretében a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont dokumentumfilmek vetítését, képzőművészeti kiállítást, zenés előadást és új kiadványok bemutatóját ajánlja a közönség figyelmébe január 16–22. között. A forrásközpont és a Hargita Megye Tanácsa által pályázati úton támogatott, 2015–2016-ban készült, a néprajzi, történelmi, földrajzi, gazdasági és turisztikai értékeket dokumentáló filmeket a Harmónia cukrászdában mutatják be. Látható lesz többek közt Bálint Arthur Babonák, Fábián Kornélia Tájak, beszélő házak – tájházak Hargita megyében, Fecső Zoltán Fűrészmalmok, Bocskor Salló Lilla „Orczád verítékével” – Kovács Piroska, a székely kapuk őrzője című alkotása.
Szerdán 17 órától festészeti kiállítás nyílik Nagy-Imecs Zsuzsánna alkotásaiból a Forrásközpont székhelyén, a kiállításmegnyitón közreműködik Filtner Tünde zongorán és Sófalvi Emese hegedűn. Csütörtökön 17 órától a forrásközpont új kiadványait mutatják be az intézmény székhelyén. Január 22-én, vasárnap 18 órától átadják az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat, az esemény meghívottja a Fölszállott a páva tehetségkutató verseny díjazottja, a Cickom Énekegyüttes.
Együtt ünnepel Berettyóújfalu, Nagyvárad, Debrecen és Margitta
Idén is együtt ünnepli a magyar kultúra napját Nagyvárad, Berettyóújfalu, Debrecen és Margitta. Az első programok már január 17-én elkezdődnek. Mint a programokat beharangozó múlt heti sajtótájékoztatón felidézték, Nagyvárad és Berettyóújfalu már 16. alkalommal ünnepli együtt a magyar kultúra napját, Debrecen és Margitta tavaly csatlakozott a programsorozathoz. Papp Csaba, Debrecen magyar–román határon átnyúló kapcsolataiért, a testvérvárosi együttműködésért felelős tanácsnoka felidézte, hogy Debrecen pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre, és kiemelte, hogy ebbe bevonják Nagyváradot is.
Szabó Ödön, az RMDSZBihar megyei ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő a nagyváradi programokat ismertetve hangsúlyozta: mint mindig, most is igyekeznek minél több fiatalt bevonni az ünneplésbe. Január 19-én a Szacsvay Imre Általános Iskola diákjai Skype-on élőben beszélgethetnek Szacsvay László színművésszel. Másnap a két világháború közti nagyváradi magyar irodalmi életről rendeznek vetítést és előadást. Január 21-én nyílik meg a világban élő román és magyar fotóművészek 11. Nemzetközi Szalonja, másnap pedig a berettyóújfalui Dombi Géza festőművész alkotásaiból nyílik tárlat a Tibor Ernő Galériában. A magyar kultúra napján a Szigligeti Színházban rendeznek ünnepi gálaestet, amelyen beszédet mond Halász János magyar országgyűlési képviselő és Cseke Attila szenátor, átadják a Magyar Kultúráért díjakat, és Füst Milán Máli néni című vígjátékát adja elő a társulat.
Január 23-án hétfőn közösen szavalják el a Himnuszt a debreceni Szoboszlói Úti Általános Iskola és a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola diákjai. A margittai rendezvények január 19-én könyvbemutatóval kezdődnek, majd másnap bihari népmesékből összeállított vetélkedővel folytatódnak. Lesz plakátkiállítás, kézművesműhely, ökumenikus istentisztelet, közös Himnusz-éneklés és közös szavalás is. A magyar kultúra ünnepét közösen szervező négy település rendezvénysorozatának fővédnöke Halász János magyarországi országgyűlési képviselő és Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az RMDSZ szövetségi elnöke.
Kiss Judit
Krónika (Kolozsvár)

2017. január 24.

A kultúránk egy összetartó erő
Január 22-én az RMDSZ Bihar megyei szervezete díjátadásokkal egybekötött gálaestet rendezett a nagyváradi Szigligeti Színházban A Magyar Kultúra Napja alkalmából.
Ünnepi beszédében Halász János fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Művészeti Akadémia felügyelőtestületének elnöke azon meggyőződésének adott hangot: nem véletlen, hogy értékeink és kincseink közül éppen nemzeti himnuszunk születése vált a magyar kultúra ünnepévé, hiszen mindenkinek vannak emlékezetes élményei a magyarság összetartozását jelentő himnusszal kapcsolatban. Kölcsey nagyszerű művében ugyanis nemcsak a magyar sorsunk, magasztos történelmünk viharos évszázadai sejlenek fel, hanem a nép által átörökített, a tudatunkban folytonosan jelenlevő és belőle építkező kultúra is, mely számunkra eligazító jelzőrendszer és tápláló forrás is egyben.
Bár január 22-e még az anyaországban sem hivatalos munkaszüneti nap, mégis olyan ünnepélyesség lengi körül a megemlékezéseket szerte a Kárpát-medencében és a világban, mint a nagy állami ceremóniákat. Persze nemcsak e napon járunk színházba, nézünk meg egy kiállítást vagy hallgatunk meg egy szavalatot, de a kultúránkat éltetők megtapasztalhatják, hogy ez a nap róluk szól minden évben, illetve rólunk is, akik tudjuk, hogy a kultúránk felfedezésének élménye nem fog megadatni az unokáinknak, ha a mi generációnk nem vigyáz rá, nem óvja kellőképpen. Így tehát közösségi és egyéni feladatunk is kultúránk ápolása, mert a magyar nemzetünknek szüksége van arra, hogy ennek értékét, szépségét megőrizve utat mutasson saját maga példájával a következő generációk számára is, hogy bárki, aki szívében magyarnak vallja magát, a kultúránk segítségével megtalálhassa azt, ahová tartozik- hangsúlyozta a politikus.
Válaszok
Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke felidézte, hogy mi bihariak, nagyváradiak elsőként, 16 éve csatlakoztunk e nap megünnepléséhez, Porkoláb Lajosnak, a berettyóújfalui Nadányi Zoltán Művelődési Ház akkori igazgatójának köszönhetően, és azóta közösen ünnepeljük ezt a lélekemelő születésnapot, A Magyar Kultúra Hetévé szélesítve, már Debrecent és Margittát is bevonva. Úgy vélte: most, a reformáció 500-ik esztendejében, talán még inkább felnagyítódik a magyar sorskérdés, és még inkább keresnünk kell a korszerű válaszokat, a megoldásokat. „Itt, a Partiumban, kifejezetten érvényes ez, hiszen kisebbségi sorsban, magyarként csak úgy lehet, csak úgy tudunk megmaradni és jövőt építeni gyermekeinknek, unokáink és az ő unokáik számára is, ha céltudatosan együtt vállaljuk és közös elszántsággal, lépésről lépésre megszerezzük magunk létünk és megmaradásunk zálogait”- fogalmazott. Hozzátette: kulturális örökségünk erre is utat mutat számunkra, hiszen mily bőséges, szerteágazó volt és az ma is e nemzetnek a művelődési élete, de amennyire szerteágazó ez a kultúra, legalább ugyanannyira egységes mondanivalójában és a magyar nemzet évszázadaiban betöltött szerepében.
Arról is szólt a honatya: a kultúránkért nap mint nap tennünk kell, ez nem az a terület, amelyben pihenni lehet. A nyelvet beszélni kell, a népdalt énekelni, a néptáncot ropni, a magyar hagyományokat éltetni szükséges, a magyar virtust gyakorolni kell. Nem mások ellenében, hanem éppen ellenkezőleg, hogy mások is láthassák milyen értékrendszer birtokosa ma is a magyar nemzet. És azt is észlelhetik, akik látni akarnak, hogy ez az értékrendszer soha nem irányult mások ellen, és ez az értéktár nyugodtan vállalható más nemzetek által is.
Szerinte ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy A Magyar Kultúra Napja nem egy egynapos ünnep, amit letudunk egy jó előadással. Ez az ünnep egész évben érezteti hatását, hiszen kultúránkért mindennap tenni kell, nekünk pedig cselekvésünkben tudnunk kell, hogy csakis az lesz a miénk, amit magunknak ki tudunk harcolni, a magyar kultúránk elismertsége szempontjából pedig legfontosabb az lesz, amit mi magunk teszünk majd ennek megtartásához és népszerűsítéséhez.
Az RMDSZ Bihar megyei elnökeként megköszönte mindazok munkáját, akik az elmúlt évben is a magyar kultúráért tettek és cselekedtek, megerősítve ezáltal is az emberek és a közösségek elhivatottságát, helytállásukat és erőfeszítéseiket.
Díjak átadása
A beszédek után az RMDSZ Bihar megyei szervezetének kulturális szakbizottsága által megítélt díjaknak az átadására került sor, a laudációkat Szabó Ödön parlamenti képviselő, ügyvezető elnök és Hajdu Géza színművész olvasták fel. Magyar Kultúrért plakettet vehetett át Ferkő Jenő erdőmérnök, az érmihályfalvi Veres László Zsolt Városi Kórus és a nagyváradi Vura Vinotéka. Magyar Kultúrárt-díjban részesült Fábián Enikő színművésznő, a Szigligeti Színház tagja, a váradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum és a Váradi Dalnokok. Életműdíjat kapott Makai Zoltán nyugalmazott elektromérnök. Az In Memorian Jakobovits Miklós Társaság által alapított Jakobovits Miklós-díjnak dr. ifj. Böhm József műgyűjtő örvendhetett, őt Jovián György festőművész méltatta.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2017. január 25.

Tisztességes közvitát szorgalmaz az RMDSZ a közkegyelmi tervezetről
Tisztességes közvitát tart szükségesnek az RMDSZ a közkegyelmi tervezetről. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán a Maszolnak elmondta, szerinte a büntetőjogot nem sürgősségi rendelettel, hanem parlamenti úton kell az alkotmánybíróság korábbi döntéseihez igazítani. 
Az RMDSZ elnökét annak kapcsán kerestük meg, hogy Klaus Johannis kedden referendumot kezdeményezett a kormány közkegyelmi tervezete és a büntetőjog módosítása ügyében. Ismert: az államfő azzal vádolja a PSD-ALDE koalíciót, hogy a korrupt politikusokat akarja megmenteni a felelősségre vonástól. A hét végén tüntetések is voltak több városban az igazságügyi minisztérium két sürgősségirendelet-tervezete ellen. A jogszabályokat a legfőbb ügyészség, a korrupcióellenes ügyészség és a Legfelső Bírói Tanács is bírálta.
Kelemen Hunor az államfő kezdeményezéséről elmondta: Klaus Johannisnak elnökként alkotmányos joga a referendum kiírása. „Mivel nem tudjuk, hogy a népszavazásra bocsátott kérdéseket hogyan fogja megfogalmazni, a témához egyelőre nincs mit hozzáfűzni” – nyilatkozta a Maszolnak.
A közkegyelemi tervezetről kijelentette: szerinte „eleve rosszul indult” ez a kezdeményezés. „A kormánynak egy tisztességes közvitát kellett volna kezdeményeznie a tervezetről, ami utólag végül megtörtént. Ha pedig tisztességes közvitát folytatnak le, és egy kvázi konszenzus alakul ki a társadalomban erről a kérdésről, akkor a tervezetet akár sürgősségi rendelettel is el lehet fogadni, nincs ezzel semmi baj. Ám ezt átlátható módon kell végigvinni” – fogalmazott a politikus.
A tervezet előírásairól azt mondta: a kormánynak el kell döntenie, hogy milyen jogfilozófiát szándékszik követni a közkegyelem kérdésében. „Ha azt mondjuk, hogy az elítélteket azért kell elengedni, mert a börtönök túlzsúfoltak, akkor nyilván a jelenleg szabadságvesztésüket letöltőkre kell koncentrálni, nem azokra, akik felfüggesztett büntetést kaptak” – utalt a politikus arra, hogy a jogszabály azokra is kiterjed, akiket nem letöltendő szabadságvesztésre ítéltek. Hozzátette: a másik jogfilozófia szerint integrálni kell a társadalomba azokat az embereket, akikre kisebb büntetéseket szabtak ki, nem követtek el súlyos bűncselekményeket. 
„A tervezetnek ebben a formájában tehát én sok-sok problémát látok. Nem vagyunk kormányon, nem konzultáltak erről velünk” – összegzett Kelemen Hunor.
A közkegyelemről szóló rendelet Márton Árpád szerint „szakmailag nagyjából rendben van”. Az RMDSZ jogász-képviselője azonban kifogásolja a büntető törvénykönyv és a büntető eljárás tervezett módosításait – jelentette ki a Maszolnak egy korábbi interjúban.
„A büntetőjogot a parlamentnek kell módosítania”
A büntetőjog tervezett módosítása kapcsán az RMDSZ elnöke emlékeztetett: az alkotmánybíróság a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartási törvénykönyvet több pontban alkotmányellenesnek nyilvánította. Leszögezte: a taláros testület határozatait érvényesíteni kell, a jogszabályokat a bírák döntéseihez kell igazítani.
Kelemen Hunor felidézte, hogy a Cioloș-kormány tavaly sürgősségi rendelettel próbálta korrigálni a jogszabályokat, de ez a próbálkozása félresikerült, mert a jogszabályba több, „nagyon problémás” előírás is bekerült. Például az, amelyik az ügyészeket a bírák fölé helyezi. „Akkor nem háborodott fel senki sem azon, hogy erről nem volt közvita. A problémás előírások sem tűnt fel senkinek, mert nyilván, ha szakértők keze műve, akkor rendben van. De ez egy elfogadhatatlan sürgősségi rendelet” – mondta a szövetségi elnök.
A politikus azt tartaná a helyes megoldásnak, hogy a büntetőjog módosítása ne sürgősségi rendelet formájában, hanem parlamenti úton történjék.  „Az a legegyszerűbb megoldás, hogy a képviselőházban februárban sürgősségi eljárással megvitatjuk, az alkotmánybíróság döntéseivel összhangba hozzuk a két törvénykönyvet. Akkor mindenki a megfelelő helyen, a megfelelő módon bele tud szólni a jogszabályok módosításába. Akárhányszor a kormány sürgősségi rendelettel nyúlt hozzá a büntetőjoghoz, utólag mindig kiderült, hogy ebből csak baj származott” – magyarázta Kelemen Hunor. 
„Az RMDSZ nem nincs kormányon, csak parlamenti együttműködési megállapodásunk van a kormányzó pártokkal, amely nagyon tisztán és világosan leírja azt, hogy mi mire vállalkoztunk. A közkegyelmi és a büntetőjogot módosító tervezettel kapcsolatban nem kérték ki a véleményünket. Amikor lesz konzultáció, akkor lesz egy RMDSZ-állásfoglalás is, de egyelőre ez nem történt meg” – fejtette ki szerdai sajtótájékoztatóján Cseke Attila. Az államfő által kezdeményezett népszavazással kapcsolatban a Bihar megyei szenátor megjegyezte: „egyik napról a másikra teljesen más témák jöttek elő”, azonban a témák ellen senki sem emelhet kifogást. „Úgy gondolom, hogy Románia nem kell a népszavazások országává válnia” – mondta Cseke Attila. Szerinte nem lenne jó a romániai alakuló, fejlődő demokráciának, ha a következő fél évben három népszavazást is megrendeznének, ugyanis ezzel teljesen elértéktelenedne a népszavazás intézménye. „A referendum lehetőségével akkor kell élni, amikor egy jelentős országprojektről kérjük ki a lakosság véleményét” – fogalmazott a politikus, hozzátéve, nem népszavazásokon keresztül kell egy országot kormányozni. (Fried Noémi Lujza)
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

2017. január 27.

Megyeinfó: Kiteljesíteni a kulturális erőteret
Beszélgetés TAMÁS SÁNDORRAL, Kovászna Megye Tanácsának elnökével. A megyei utak korszerűsítése, az egészségügy fejlesztése, valamint a szövetkezeti társulások támogatása mellett egy szellemi erőtér kialakítását kezeli prioritásként a megyei önkormányzat az előttünk álló időszakban – egyebek mellett ez derült ki a Kovászna Megye Tanácsának elnökével, Tamás Sándorral folytatott beszélgetésből.
– A megyei önkormányzat több jelentős eredményt hozó évet zárt decemberben. Általánosan milyennek értékeli 2016-ot?
– Annak ellenére, hogy kissé „zavaros” volt különböző választások, nagypolitikai fordulatok miatt, valamint az állam represszív intézményei részéről sok településen – Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen, Kolozsváron – nagyon komoly akciók zajlottak a magyar közösség, illetve vezetői ellen, a fejlődés nem állt meg. Kétségtelen, hogy „békeidőkben” jelentősebb eredményeket lehet elérni, lásd a 2015-ös évet, amikor csúcsra sikerült járatni a megyei önkormányzat működését. Azt folytattuk a tavalyi évben. Nehéz értékelni hónapok vagy akár egy év távlatában, mivel több megvalósítás valójában egy hosszabb folyamat végét jelenti, például az út-, híd-, kórházépítés esetében. Utóbbi Az egészségügy talpra állítása jelszó alatt nyitott fejlesztési fejezetünk nagy lépése volt. Gyakorlatilag tíz év építőtelepi állapot után tartunk ott, hogy a megyei sürgősségi kórház épületének korszerűsítése lezárult, és havonta újabb és újabb, minden tekintetben az aktuális elvárásoknak megfelelő osztályt mutathatunk meg a közösségnek és adhatunk át használatra. Az elmúlt év nagy eredményei közé sorolható a Középajtát Apácával összekötő betonhíd felépítése is. 
Amit a legnagyobb megvalósításnak tekintek, az nem a vas és a beton, nem a fizikai építkezés körébe tartozik, hanem egy olyan közösségszervezési tevékenység, amelynek konkrét gazdasági haszna van: a Kézdi Lacto Tejfelvásárló és Értékesítő Szövetkezet létrehozása. Ezért elsősorban a gazdákat illeti köszönet, viszont néhányan a háttérben – mondhatni szürke eminenciásként – támogattuk kapcsolatrendszerrel és anyagi téren is a kezdeményezést. A kényszer is szülte ezt a megvalósítást, egy nagyfelvásárló egyik napról a másikra felmondta a nyersanyag átvételét. A szövetkezet létrehozásával mintegy kétszáz felső-háromszéki gazdának biztosítottuk a jövőjét. Mindig azon az állásponton voltunk, hogy egy közösséget nem vassal és betonnal lehet építeni, hanem szolidaritással, jó projektekkel, amelyeknek gazdasági haszna is van. Ez nem azt jelenti, hogy a fejlesztési kérdések ne bírnának fontossággal, hiszen mindannyian jobb körülmények között szeretünk élni. Az ilyen, erős helyi identitással is erősített kezdeményezéseket – hiszen az elsők a székelykeresztúriak voltak ebben, majd a csíkszépvíziek, illetve kisebb kapacitással Illyefalván is hasonló történik – szeretnénk kiszélesíteni a megyében az idei évben. Célunk ugyanakkor, hogy a szövetkezeti szinten történő összefogás a minőségbiztosítás mentén is megtörténjen. Mai napig az, hogy valamire azt mondják, székely termék, egyfajta biztosíték is a minőségre, és ezt szeretnénk megőrizni, illetve javítani. Emellett egy közös márka létrehozásában is gondolkodunk.
– A negatívumokról is szólnunk kell, melyek voltak azok?– A legnagyobb problémát a közbeszerzési előírások jelentik. Ötleteink vannak, anyagi fedezettel is rendelkezünk, viszont az egész közbeszerzési rendszer egyrészt lassítja egy beruházás megvalósítását, másrészt a legolcsóbb ajánlat elfogadásának kötelezettsége miatt rengeteg fejfájást okoz. Volt rá példa, hogy egy munkálatot az eredetileg meghirdetett ár feléért kellett odaítélni a kivitelezőnek, majd ezt követően mindenkinek azon főtt a feje, hogy sikerül-e  befejezni, illetve minőségileg silányabb lesz-e a végeredmény. Ez ellen mi nem tudunk tenni, ez országos rendszer, az viszont kétségtelen, hogy jobban tudnánk gazdálkodni, ha szélesebb körű lenne az önrendelkezés. Erre nézve egy pozitív példa, hogy 2010-ben, Cseke Attila minisztersége idején valós decentralizáció történt az egészségügyben. Kijelenthetjük: Háromszéken a megyei önkormányzat és a megyei sürgősségi kórház vezetősége jobb gazdái az intézménynek, mint amilyen az állam volt.
– Térjünk át a 2017-es évre. Milyen elképzelésekkel vág neki a megyei önkormányzat?
– Vannak hosszú és rövid távú terveink is, de jóslásokba nem szeretnék bocsátkozni. Sajnos, tisztában vagyunk azzal, hogy ebben az országban 98 éve nem működnek normálisan a dolgok, így terveinket sokszor fölülírják a mindennapok. Nagyívű megvalósításokon vagyunk túl, de ezek egy része további munkát igényel: ide tartozik a megyei utak korszerűsítése, de említhetjük a lécfalvi integrált hulladékkezelőt is, amelynek működtetését meg kell oldanunk. A megyei utakat illetően  folytatjuk a beruházásokat, így június 30-ig befejezzük az Illyefalva–Brassó megye határa között húzódó közel kilenc kilométeres út felújítását, elindítjuk a közbeszerzési eljárást a Nagyborosnyó–Nagypatak–Bodzaforduló szakasz korszerűsítésére – erre a közelmúltban írtunk alá egy 20 millió lejes támogatási szerződést a fejlesztési minisztériummal. Szintén az idén elindítandó tervek közé tartozik a Maksa–Lécfalva–Cófalva közötti útszakasz rendbetétele. Ennek hosszú pereskedés után tudunk nekilátni. Nagy kérdés a hulladékkezelő telepünk beindítása. Tudjuk, hogy az országban harminc ilyen létesítményt építettek meg, ezek közül egy sem működik. Ez nagyon furcsa helyzet, a lehetőségeket nagyon bekorlátozták a működtetés odaítélése terén, de úgy látom, az egészet előbb-utóbb sikerül kiegyenesíteni.Beszélnünk kell a kommandói iskoláról. Amennyiben ebben az országban rendesen működne minden, kijelenthetném: tartani tudjuk a határidőket, és év végéig meg is valósítjuk, s a sajnálatos esemény után, hogy leégett a régi iskola, új tanoda születik. Mi azon leszünk, hogy ez megvalósuljon. Itt megemlíteném, hogy lezárult a közbeszerzése annak a beruházásnak, amely révén a megyei önkormányzat háromcsillagos – télen, nyáron használható – központot épít Kommandón. Ez is ezen a területen kap helyet. 
– Létezik-e prioritásként megfogalmazható célkitűzés?
– Amit én a legfontosabb célkitűzésnek látok: tovább fejleszteni Székelyföldön a kulturális, szellemi erőteret, mivel ha nincs erős és összeforrott kulturális közösség, amely otthon érzi magát itthon, kinek építjük az utat, hidat, kórházat? Ennek szükségességét egyrészt az adja, hogy világossá vált: tovább erősödik egyfajta román nacionalizmus Románia fennállásának századik évfordulója kapcsán. A kapcsolódó ünnepségek már elkezdődtek, és ez csúcsosodni fog, nekünk pedig kötelességünk kimondani, hogy amennyiben hátat fordítunk, le fognak taposni, éppen ezért kell szembefordulnunk. Tisztességesen el kell mondani, hogy közel száz évvel ezelőtt mit ígértek, és ennek mi az aktualitása, még akkor is, ha vad reakciókat szül Bukarestben. Emellett fel kell mutatni mindazt, amit a magyarok tettek Románia érdekében az elmúlt száz évben, azaz egy erős pozitív üzenetet. Az érdekünk az, hogy megtaláljuk a tisztességes problémamegoldás útját a románsággal – száz év konfliktus után –, mivel mi is ezen országban élünk, még akkor is, ha ez egyeseknek nem tetszik. És ehhez azon bukaresti, létező irányzathoz kell ösvényt vernünk, amely hasonlóan vélekedik.
– Önkormányzatként mekkora a mozgástér ennek az üzenetnek a megfogalmazásában?
– Rendelkezünk kulturális intézményekkel, és kulturális feladataink is vannak. Ennek kapcsán említettem a kulturális erőtér kiteljesítését. Ne feledjük, az elmúlt száz évben sikeresen irtották az erdélyi magyar kulturális műhelyeket, központokat, kapcsolatrendszereket, mecénásokat. Most feladatunk, hogy megerősítsük azokat a még létező szellemi műhelyeket, kulturális központokat, embereket, akik szellemi hátországot jelentenek. Elvékonyodott a kapcsolatrendszer a politikum és az erdélyi szellemi elit között. Meg kell találnunk azokat a megoldásokat, amelyekkel a kapcsolatrendszert újra tudjuk építeni, illetve a szellemi elithez tartozó fiatalokat megszólíthatjuk.
– A szellemi erőtér fejlesztésének jó eszköze lehet a Székely Nemzeti Múzeumhoz tartozó Gyárfás Jenő Képtár, de említhetnénk a kézdivásárhelyi egykori katonanevelde épületét is, noha ott elsősorban a városi önkormányzat léphet...
– A nehezebb a képtár esete, két évbe telt, amíg visszakerült a megye vagyonkezelésébe, megtörtént a szakmai felmérés is, rendelkezünk a szükséges forrásokkal, következik a közbeszerzés. A felújítást be fogjuk fejezni. Az egykori katonaneveldét illetően: felújítására a városi önkormányzat pályázott a Regionális Operatív Program keretében. Elviekben rendben lenne minden, még nem dobták vissza a pályázatot. Rossz tapasztalataink ott is vannak. Igyekszünk odafigyelni, vigyázni, hogy mások lehetőleg ne gáncsolják el a jó pályázatainkat. A helyi önkormányzatokat egyébként eddig is igyekeztünk segíteni a nagyobb ívű elképzeléseik megvalósításában. A legfrissebb ilyen terv, hogy létrehozzuk a Székely Határőrség Múzeumát.
(Fizetett hirdetés)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. február 2.

Az RMDSZ saját törvénytervezeteket nyújt be a Btk. módosítására
Nem csak formai, hanem tartalmi szempontból is kifogásolja az RMDSZ a büntető törvénykönyvet módosító sürgősségi rendeletet. A két frakció csütörtöki együttes ülésén az a döntés született, hogy a szövetség honatyái két tervezetet is a parlament elé terjesztenek, amelyekkel összhangba hoznák a jogszabályt a korábbi alkotmánybírósági határozatokkal.
Erről Cseke Attila szenátusi frakcióvezető tájékoztatta Maszolt csütörtök este. Közlése szerint arról is döntöttek az együttes ülésen, hogy egy paktumot javasolnak a parlamenti pártoknak. Ennek lényege, hogy bárki is van kormányon ebben a parlamenti ciklusban, nem módosítja sürgősségi rendelettel a büntetőjogot.
„Elfogadhatatlan számunkra, hogy a kormány sürgősségi rendelettel módosította a Btk.-t. Sok éve mondjuk, hogy meg kellene szüntetni a sürgősségi rendeletekkel való kormányzást, ehhez azonban alkotmánymódosításra van szükség. Azért javasoljuk ezt a paktumot, hogy az esetleges alkotmánymódosításig egyetlen kormány se nyúljon hozzá rendeletekkel a büntetőjoghoz” – magyarázta a szenátor.
"Több módosítást nem indokolt meg a kormány"
Cseke Attila elmondta, az RMDSZ jogász politikusai elemezték a Btk.-módosításról szóló sürgősségi rendeletet, amelyet egyébként a szenátusnál iktatott a kormány. Megállapították, hogy öt olyan előírást tartalmaz, amelyek összhangban vannak az alkotmánybíróság eddigi döntéseivel. Vannak benne azonban olyan rendelkezések is, amelyeknek semmi köze a taláros testület korábbi határozataihoz, és a kormány nem is indokolta meg, hogy miért kerültek be a jogszabályba. Megjegyezte: éppen ezek az előírások táplálták azt a gyanút, hogy a kormány voltaképpen mentesiteni akart a büntetőgi felelősség alól bizonyos korrupcióval vádolt politikusokat.
A frakcióvezető nem részletezte, hogy a sürgősségi rendeletnek melyik cikkelyeit kifogásolják. Közlése szerint az RMDSZ várhatóan már pénteken tervezetet nyújt be a szenátusba a kormány által beterjesztett jogszabály módosításáról. „A sürgősségi rendelettel kapcsolatos tartalmi kifogásainkról és a saját javaslatainkról a későbbiekben részletesen tájékoztatunk” – tette hozzá.
Cseke elmondta, az alkotmánybíróságnak körülbelül negyven olyan további határozata van, amelyekkel összhangba kellene hozni a büntetőjogot. Ezt a korrekciót azonban sem az előző parlament és kormány, sem a jelenlegi nem végezte el. Ezért az RMDSZ-nek szándékában áll a későbbiekben egy újabb Btk.-módosító tervezetet is benyújtani, amely tartalmazza az alkotmánybírák észrevételeit.
Egyelőre marad a PSD-vel kötött megállapodás
Arra a kérdésünkre, nem érzi-e úgy az RMDSZ, hogy a sürgősségi rendelettel történtek miatt a Szociáldemokrata Párt szalonképtelenné vált, és fel kellene bontani a korábban kötött parlamenti megállapodást, Cseke Attila kijelentette: a PSD-vel szemben semmilyen kötelezettségük nincs, az együttműködés pedig csak azokra a helyzetekre érvényes, amelyekről előzetesen konzultálnak a felek, és az RMDSZ is jónak találja a szóban forgó jogszabályt, előterjesztést.
„A sürgősségi rendeletről pedig nem konzultáltak velük. Tehát semmilyen kötelezettségünk a jogszabállyal kapcsolatban sincs. Ha lett is volna konzultáció, ugyanazt mondtuk volna, amit most: nem szabad Btk.-t sürgősségi rendelettel módosítani” – fogalmazott a frakcióvezető.
Cseke Attila hangsúlyozta: az RMDSZ már rég leszámolt azzal az illúzióval, hogy a magyar közösséget a romániai bal- vagy jobboldali pártok bármelyike őszintén támogatná. „Egyik párt sem szeret jobban minket, mint a másik” – szögezte le. Ezért szavai szerint a magyar közösségnek eszközök kellenek arra – ezek egyike a parlamenti képviselet –, hogy identitását megőrizze és erősödjön.
„A PSD-vel kötött parlamenti megállapodás is eszköz lehet arra, hogy a magyar közösség ügyeiben előrelépések történjenek ebben az időszakban. Ez semmiféleképpen nem tartalmazza a Btk. módosításáról szóló sürgősségi rendelet támogatását. A két dolognak semmi köze egymáshoz” – szögezte le az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
 Cs. P. T.
maszol.ro

2017. február 3.

A sürgősségi rendelet parlamenti módosítását javasolja az RMDSZ
A Büntető törvénykönyv módosítását célzó sürgősségi kormányrendelet korrigálására tett javaslatokat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője kifejtette, a jelenleg érvényben levő büntető törvénykönyv számos cikkelye alkotmányellenes. Ezt bizonyítják az elmúlt években meghozott alkotmánybírósági döntések is.
„Az RMDSZ szakmailag megvizsgálta a büntető törvénykönyv módosítását célzó sürgősségi kormányrendeletet, és úgy véli, hogy az ebben foglalt rendelkezések csak egy része felel meg az alkotmánybíróság határozatainak, ugyanis a taláros testület öt döntését emeli be a törvénybe. Azonban olyan módosításokat is tartalmaz a sürgősségi rendelet, amelyeket az alkotmánybíróság nem írt elő, és ebben a formában nem indokoltak, ezért a szövetség indítványokat dolgozott ki a Btk. módosítására” – mutatott rá Cseke Attila az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közleményben.
A közlemény szerint a szövetség felsőházi frakciójának vezetője hozzátette, a sürgősségi kormányrendelet megvitatását jövő héten kezdi el a szenátus, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja azt a módszert, amellyel a jelenlegi kormány eljárt, éppen ezért a parlament feladata az, hogy a sürgősségi rendelet túlkapásait korrigálja. „Az RMDSZ fontosnak tartja a parlamenti vitát, több módosító indítványt is megfogalmaztunk, amelyeket ma iktatunk a parlamentben. Javasoljuk, hogy a hivatali visszaélés esetében töröljék a bűncselekmény megfogalmazásából a 200 ezer lejes anyagi kár határát, ennek az értéknek a bevezetését ugyanis nem kérte az alkotmánybíróság és a kormány sem indokolja ennek az értéknek a szükségességét. Kérjük továbbá, hogy a hivatali visszaélés esetében 1 évtől 5 évig terjedő börtönbüntetést lehessen kiszabni, ne 6 hónaptól 3 évig terjedőt, mint ahogyan az a sürgősségi rendeletben szerepel” – mondta Cseke Attila.
A Bihar megyei törvényhozó továbbá hangsúlyozta: az RMDSZ kitart a 27 éve vallott álláspontja mellett, amely nem tartja elfogadhatónak a sürgősségi rendeletekkel való törvényhozást, főleg nem olyan területeken, mint a büntető törvénykönyv.
„A büntető és a büntetőeljárási törvénykönyvek sürgősségi rendeletekkel való módosítása nem indokolt, ez ugyanúgy problémákhoz vezet, mint ahogyan történt a Cioloş-kormány tavalyi hasonló lépése esetében. A kormánynak törvénytervezetet kellett volna beterjesztenie a jogszabályok módosítására” – fogalmazott a közlemény szerint Cseke Attila szenátor.
Arra a kérdésre, hogy a kialakult közhangulatban megszakítja-e az RMDSZ a parlamenti együttműködését a kormánypártokkal, amelyek ellen százezrek tüntetnek, Kelemen Hunor az MTI-nek mondta, az együttműködést el sem kezdték, a Btk.-val kapcsolatban pedig az RMDSZ semmilyen kötelezettséget nem vállalt.
Székelyhon.ro

2017. február 8.

„A magyarok számára fontos fejlesztéseket biztosít a 2017-es költségvetés"
Megszavazták kedden az RMDSZ parlamenti frakciói a 2017-es állami költségvetésről szóló törvényt, mivel az lehetővé teszi több, az erdélyi magyarság számára fontos projekt finanszírozását – tájékoztat közleményében az alakulat. Eszerint az elmúlt hetekben a szövetség szakpolitikusai több módosító javaslatot is beterjesztettek, amelyek nagy része bekerült az idei állami költségvetés-tervezetbe.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Korodi Attila szerint a költségvetés-tervezetben 903 millió lejt különített el az állam az észak-erdélyi autópálya építési munkálataira.
„Az RMDSZ parlamenti csoportja azt kérte a bizottsági munkálatok alatt, hogy gyorsítsák fel a munkafolyamatokat a kivitelezés alatt álló szakaszok esetében, Aranyosgyéres és Marosvásárhely között, illetve hogy a sztráda Bors-Berettyószéplak közötti szakaszára, amelynek munkálatait tavaly leállították, mihamarabb írjanak ki újabb versenytárgyalást. A Gyalu-Magyarnádas szakasz befejezésének támogatását is kértük, illetve az ehhez szükséges Szamos fölötti híd versenytárgyalásra való kiírását és annak megépítését' – idézi Korodit az RMDSZ közleménye.
A frakcióvezető azt is elmondta, hogy a dél-erdélyi autópálya Lugost Dévával összekötő szakaszára 805 millió lejt különítettek el a költségvetésben, a Tordát Szászsebessel összekötő sztrádára 950 millió lejt.
Korodi Attila rámutatott arra is, hogy minden magyarlakta megye esetében átlagban 1 millió lejjel emelkednek a megyei önkormányzatoknak visszaosztott, megyei és községi utak javítására szánt összegek, ugyanakkor a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, maroshévízi és székelyudvarhelyi vasútállomás felújítására a Román Vasúttársaság fog pénzalapokat biztosítani saját költségvetéséből.
Az infrastrukturális fejlesztések kapcsán az RMDSZ szenátusi frakcióját vezető Cseke Attila kiemelte, a nagyváradi repülőtér termináljának bővítését 8 millió lejjel, a marosvásárhelyi légikikötő kifutópályájának javítását 10 millió lejjel támogatja az állam.
Cseke szerint egy másik javaslatuk 2 millió lejt irányoz elő az államkasszából egy kisebbségi szakmai továbbképző központ létrehozására pedagógusok számára. Emellett „sikerült bevinni a költségvetésbe, hogy a magyarok által is lakott megyékben 5%-kal emeljék a nem klerikális személyzet (pl. kántor, harangozó) számát a történelmi egyházak esetében. Ezt azt jelenti, Hargita megyében összesen 16, Kovászna megyében 10, Maros megyében 36, Szatmár megyében 22, Szilágy megyében 26, Bihar megyében 43, Arad megyében 21 személlyel nő a nem klerikális alkalmazottak száma' – emelte ki Cseke.
A képviselőház pénzügyi szakbizottságának tagja, Erdei-Dolóczki István szerint az RMDSZ javaslatára 2017-ben több erdélyi város körgyűrűjének kiépítéséhez járulna hozzá az állam, így: a szatmárnémeti kerülőút megépítésére 137 millió lejt, a marosvásárhelyi körgyűrű építésére 106 millió lejt, a brassói körgyűrű munkálatainak befejezésére 51,7 millió lejt, a Bihar megyei, vaskohsziklási körgyűrű munkálatainak folytatására 48,9 millió lejt, a nagykárolyi kerülőút kivitelezésére 24 millió lejt, az élesdi terelőút munkálatainak elkezdésére 16 millió lejt, valamint a székelyhídi körgyűrű kivitelezésére 4 millió lejt irányoz elő. Emellett idén állami forrásokat utalnak olyan, nagy forgalmat lebonyolító országos jelzésű utakra, mint a Dévát Nagyváraddal összekötő út, a Nagyszeben-Medgyes-Segesvár út vagy a Marosvásárhely és Szászrégen közötti útszakasz.
Az RMDSZ Szatmár megyei szenátora, a kulturális bizottság tagja, Túros Lóránd kifejtette, a bizottsági munkálatok alatt a szövetség javaslatára egy olyan finanszírozási modellt rendeltek a közszolgálati tévé és rádió támogatásához, amely jelentősen könnyíti a magyar szerkesztőségek működését is.
Az állami költségvetés törvényét 208 támogató és 105 ellenszavazattal fogadta el kedden a parlament két háza.
agerpres.ro
Erdély.ma

2017. február 16.

Több pénzt kapnak a magyarlakta megyék
A 2016-os évhez képest idén átlagban 2 millió lejjel több pénzt kapnak útjavítási munkálatokra a magyarlakta megyék – tudatja az RMDSZ tegnap kiadott közleménye.
Az állami költségvetésből, az áfából visszaosztott összegekről van szó, amelyek meghatározott részét kizárólag útjavításra fordíthatják a megyei önkormányzatok – magyarázta Cseke Attila. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint az RMDSZ javaslatára tavalyhoz képest Bihar megye 2,4, Hargita és Maros megye 2,3, Kolozs, Szatmár és Szilágy megye 2,2, Brassó és Kovászna megye pedig 2 millió lejjel kap többet a megyei és községi utak felújítására. Ezen összegek nem jelentenek sok kilométer utat, de ez is jelentős előrelépés az elmúlt évekhez képest. Így 2017-ben Bihar megye összesen 11,1, Hargita 10,8, Szilágy megye 10,7, Szatmár, Kolozs és Maros megye 10,4, Kovászna 9,6, Brassó pedig 9,4 millió lejt kap útjavításra. Szintén az RMDSZ javaslatára 5 százalékkal emelik a nem klerikális személyzet (pl. kántor, harangozó) létszámát a történelmi egyházaknál. Ez azt jelenti, hogy tíz év után nő a nem klerikális alkalmazottak száma, és megoldódik a magyar történelmi egyházak személyzeti gondjainak egy része: Bihar megyében 42, Maros megyében 37, Szilágy megyében 27, Szatmár megyében 23, Hargita megyében 17, Kovászna megyében 11 személyt alkalmazhatnak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. február 26.

Partiumi zenészek találkoztak
Péntek este/éjjel a váradi Trade Centerben rendezte meg az V. Partiumi Zenésztalálkozót az RMDSZ Bihar megyei szervezete. A díszvendég Szőke Zoltán színművész volt a jó hangulatú bulin.
Néhány évvel ezelőtt disznótoros, illetve farsangi mulatsággal kezdődött a várad-őssi sportcsarnokban, azonban az évek folyamán kinőtte ezt a létesítményt, és mára Bihar megye legnagyobb magyar mulatságává vált. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete, a Partium Alapítvány és a Sanzon zenekar által rendezett Partiumi Zenésztalálkozóról van szó, mely idén ötödik alkalommal került megszervezésre a várad-szőllősi Trade Centerben, több mint másfél ezer résztvevővel. A sikert jelzi, hogy akár többen is jöttek volna, de már nem volt erre kapacitás.
Berényi Miki
A megye szinte minden sarkából rengeteg személy érkezett, s amíg a régi ismerősök, barátok örömmel üdvözölték egymást, s elhelyezkedtek, akik akarták, tombolajegyeket vásárolhattak, illetve természetesen később is az est folyamán. A műsorvezetői szerepeket Balázs Anita és Szőke Zoltán színművész, a népszerű Barátok közt sorozat Berényi Miklósa látták el. Utóbbit többször is megostromolták a nők, de a szappanopera férfi rajongói is, talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy több tucatnyi szelfi, közös fénykép készült vele közösen.
A rendezvény kezdetén vezető RMDSZ-es politikusok kívántak jó szórakozást az egybegyűlteknek: Cseke Attila szenátor, az RMDSZ megyei elnöke, Szabó Ödön parlamenti képviselő, megyei ügyvezető elnök, Biró Rozália parlamenti képviselő és Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke. Az előzetes program szerint a meghívott zenekarok a következők voltak: a Desszert zenekar, a Koktél, a Westlife, a Haver-Rock, a Dreamers, a Nagyváradi Ifjúsági Fúvószenekar és a Dupla Kávé. Médiatámogató a Bihari Napló volt.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2017. március 1.

Veszélyben az Országos Diszkriminációellenes Tanács
Hallgatólagosan elfogadta a képviselőház azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében megszűnne az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT). A még a múlt törvényhozási ciklusban a magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu független képviselő által benyújtott tervezet hatályon kívül helyezi a 2002/48-as törvényt, amelynek alapján megalakult a diszkriminációs tanács, a jogszabály hatályon kívül helyezése tehát az intézmény megszüntetését vonja maga után.
A tervezet 2016. szeptember 26-án került a parlament elé. Kidolgozójának indoklásában az áll, hogy a tanács „állami költségvetésből fenntartott intézmény, amely az évek során bebizonyította, hogy román- és nemzetellenes intézményként működik, és az RMDSZ, valamint más érdekcsoportok eszközeként a román és keresztény értékek felszámolását, a románok keresztény hagyományainak és jogainak saját országukban történő megsemmisítését szolgálja”. A tervezet megtárgyalásának határideje 2016. november 25-e volt. A kérdésben a szenátus a döntő ház.
A tanács felszámolására tett kísérlet kapcsán az RMDSZ ismét felvetette, hogy meg kell szüntetni a hallgatólagos eljárás módszerét a törvényalkotásban. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lenne szükség. Megoldásként az RMDSZ azt javasolja, akárcsak a szenátusnak, a képviselőháznak is 65 tevékenységi nap álljon rendelkezésére egy törvénytervezet megvitatására, és ne 45 nap, mint jelenleg – erre vonatkozóan egyébként az RMDSZ az elmúlt parlamenti ciklusban kidolgozott egy tervezetet, a parlament azonban elvetette. Jövő héten az RMDSZ parlamenti frakciói újból iktatják ezt a kezdeményezést, így az újraválasztott parlamentnek vitázni és döntenie kell róla – ismertette Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője elmondta, tekintettel arra, hogy ebben a kérdésben a szenátus a döntő ház, a szövetség szenátorai a jogszabálytervezet bizottsági munkálatai során a tervezet elutasítását szorgalmazzák: „Bogdan Diaconu törvénytervezetei magyarellenességükről híresek. Sajnos, vannak politikusok, akik magyarellenes retorikával és tettekkel próbálnak politikai tőkét kovácsolni. A szenátusban elutasítjuk ezt a törvénytervezetet, hiszen negatív véleményezést kapott a kormánytól is és a képviselőházi szakbizottságokban is” – idézi az RMDSZ hírlevele a politikust.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. március 14.

RMDSZ-es törvénytervezet a letöltendő börtönbüntetések rövidítésére
Hat szenátor, Császár Károly Zsolt, Cseke Attila, Fejér László-Ödön, Novák Csaba-Zoltán, Tánczos Barna, Verestóy Attila és két képviselő, Ambrus Izabella-Ágnes, Márton Árpád-Francisc a büntetőtörvénykönyv módosítását javasolta március 8-án.
A módosítás jelentősen lerövidítené a ténylegesen letöltendő börtönbüntetések idejét, például olyan elítéltek esetében akik betöltötték 60. életévüket (mint Dan Voiculescu és Sorin Ovidiu Vântu) a letöltendő börtönbüntetés egyharmada után feltételesen szabadlábra kerülhetnének. – írja Dan Tapalaga és Iulia Rosca a HotNews.ro oldalon.
A románul értő olvasóink itt megtalálhatják a módosítás teljes szövegét és a jelenlegi helyzet összehasonlítását a javasolttal, ahogyan azt erős „ képviseletünk" szeretné.
[Forrás: Szekelyfold.ma]
https://itthon.ma/erdelyorszag

2017. március 14.

Tánczos Barna: nagy szükség van a diszkriminációellenes tanácsra
A diszszkriminációellenes tanács működésére nagy szükség van, hiszen sajnos napjainkban is tapasztalható a társadalom intoleranciája, és gyakoriak a faji, etnikai, nemi, vallási, szociális és más természetű diszkriminációs esetek - hangsúlyozta Tánczos Barna Hargita megyei szenátor azt követően, hogy a szenátus plénuma véglegesen elutasította Bogdan Diaconu törvénytervezetét. „A szenátus döntő házként ma elutasította Bogdan Diaconu törvénytervezetét, amelyben az Országos Diszkriminációellenes Tanács felszámolását kéri azzal az indokkal, hogy az intézmény románellenes, és célja a hagyományos keresztény román értékek megsemmisítése. Ez a jogszabály a magyarellenességéről ismert volt képviselő utolsó „öröksége” a parlament asztalán. Reméljük, a jövőben nem lesznek hasonló, az egyenlő bánásmód és az emberi jogok védelmét biztosító intézmény ellen beterjesztett kezdeményezések. A diszkriminációellenes tanács működésére nagy szükség van, hiszen sajnos napjainkban is tapasztalható a társadalom intoleranciája, és gyakoriak a faji, etnikai, nemi, vallási, szociális és más természetű diszkriminációs esetek, ezért az RMDSZ ésszerűtlennek találja a diszkriminációellenes tanács felszámolására irányuló törvénytervezetet” – írta közleményében Tánczos. „Az Országos Diszkriminációellenes Tanács megalapítását többek között az a 43/2000-es uniós irányelv indokolta, amely azt szorgalmazza, hogy a tagállamok az emberi jogok védelmét, az esélyegyenlőséget népszerűsítő intézményeket hozzanak létre. 2002-ben Románia volt az első közép-kelet-európai ország, és az első, uniós csatlakozási tárgyalásokat folytató állam, amely diszkriminációellenes jogszabályt fogadott el, azt a kormányrendeletet, amely létrehozta a Diszkriminációellenes Tanácsot. Az intézmény működése teljes mértékben megfelel az említett irányelv elvárásainak: kivizsgálja az országban történő mindennemű diszkriminációs eseteket, közvélemény-kutatásokat és felméréseket készít a témában, illetve független jelentéseket készít, és javaslatokat fogalmaz meg a diszkriminációs esetek visszaszorítása érdekében” – magyarázta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője a plénumi szavazást követően. Kedden, a plénumi szavazást megelőzően az emberi jogi és a jogi szakbizottság együttes ülésén Derzsi Ákos és Császár Károly szenátorok tartották fenn az RMDSZ-nek a jogszabállyal szembeni álláspontját. (rmdsz tájékoztató)
Transindex.ro

2017. április 3.

Emlékjel a jelennek és a jövendőnek
A márciusi nemzeti ünnepségek sorában Nagyszántó is különleges helyszínnek számított, hiszen ez év tavaszán kopjafát avattak a ’48–49-es szabadságharc emlékére és tiszteletére. Az alkotást Sipos Béla fafaragó művész készítette el az Erdélyi Vitézi Rend részéről. A faanyagot Kiss István szentjobbi huszár hagyományőrző adományozta a nemes célra.
Az ünnepi istentiszteleten Gellért Gyula nyugalmazott érmelléki esperes hirdette Isten igéjét, majd Fábián Tibor nagyszántói lelkipásztor köszöntötte az igehirdetőt, valamint a sokfelől érkezett vendégeket és a helybéli híveket. Hangsúlyozta, hogy a kopjafaavatással a jövő nemzedékek számára is helyszínt teremtenek az ünneplésre, az elődök előtti tisztelgésre. Hozzátette, a nagyszántói templom tornyában 73 év után lengő magyar zászló is azt üzeni, mindannyian örömünnepre gyűltek össze. Ezután Meleg Vilmos színművész szavalóműsora következett, aki igazi ünnepi hangulatot teremtett. Veres Ilona szentjobbi vendég szavalatával vette kezdetét az avató ünnepség. Az emlékjel előtt beszédet mondott az esemény díszvendége, Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke, őt követte Bátori Géza, Bors község polgármestere, valamint a szántói közösség részéről Fábián Tibor lelkipásztor. Utóbbi hangsúlyozta, hogy ez az ünnepség a barátság jegyében fogant, hiszen előző szolgálati helyéről szinte teljes létszámban díszőrségre sorakoztak a szentjobbi huszárok, akik családtagjaik kíséretében érkeztek, Szentjobb RMDSZ-elnöke és alpolgármestere: Zatykó Jácint, valamint az Erdélyi Vitézi Rend is képviseltette magát.
A kopjafa leleplezésére Cseke Attilát és Bátori Gézát kérték fel a szervezők, majd a teljes szépségében feltárult alkotásról, illetve annak szimbólumairól az alkotó, Sipos Béla szólt. A koszorúzás méltóságteljes perceit követően Dénes Károly egykori nagyszántói, jelenlegi borsi lelkipásztor mondott áldást. A Himnusz eléneklése zárta a nagyszántói reformátusok márciusi ünnepét. Az együttlét kötetlenebb formában a helyi művelődési házban terített asztalnál folytatódott. Az ebédet követően nótázással búcsúztak a szentjobbi vendégek, amelybe a vendéglátók is bekapcsolódtak. A viszontlátás öröme és a ritkán hallható katonadalok sokak szemébe könnyeket csaltak, egyben az ünnep méltó zárszavának bizonyultak.
Fábián Tibor / Reggeli Újság (Nagyvárad)

2017. április 12.

Megszüntetné a torlódást a határátkelőknél az RMDSZ
Gyors intézkedést kér az RMDSZ a bukaresti belügyminisztériumtól a határátkelőkön tapasztalt torlódások megszüntetése érdekében.
A határrendészetet is felügyelő belügyminisztériumhoz fordult Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, arról kérve tájékoztatást a tárcától, milyen intézkedéseket készül bevezetni a torlódások elkerülésére a szakhatóság. Mint arról a Krónika is beszámolt, az elmúlt napokban jelentősen nőtt a várakozási idő az ország határátkelőin, miután április 10-én életbe lépett az új schengeni határellenőrzési szabályzat, amely szigorúbb ellenőrzést ír elő az Európai Unió tagállamai számára. Tekintettel arra, hogy a közelgő húsvéti ünnepek miatt a következő napokban még nagyobb forgalom várható a határátkelőkön, Cseke Attila szerint mielőbb megoldást kell találni a problémára annak érdekében, hogy bosszúság nélkül lehessen átkelni a határon.
Az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője felhívta a belügyminisztérium figyelmét arra, hogy az Európai Unió legújabb tagja, Horvátország ideiglenesen felfüggesztette a szigorított határellenőrzésre vonatkozó uniós irányelv alkalmazását, mivel azt állampolgárai érdekeivel ellentétesnek ítélte. „A kialakult helyzetet Romániának is sürgősen orvosolnia kell, hiszen elfogadhatatlan, hogy az ország uniós csatlakozása előtti időszakra emlékeztető határellenőrzést vezessenek vissza, és mindezt a húsvét előtti, amúgy is rendkívül forgalmas időszakban. Köztudott, hogy nagyon sok külföldön élő román állampolgár utazik haza a húsvéti szünetben, az európai normalitás része kellene legyen, hogy órákig tartó várakozás nélkül jussanak az országba" – idézte a Bihar megyei honatyát az RMDSZ keddi hírlevele.
Cseke Attila szerint a múlt héten életbe lépett szigorítás talán még nagyobb bosszúságot okoz azoknak a román állampolgároknak, akik az elmúlt években a határ menti magyarországi településeken vásároltak házat, és innen naponta ingáznak magyarországi otthonuk és romániai munkahelyük, iskolájuk között. „Hétköznapjaikat jelentősen megnehezíti az unió határátlépésre vonatkozó irányelve" – fogalmazott Cseke Attila.
A pénteken életbe lépett 2017/458-as számú uniós szabályozás előírja, hogy az Unióban szabad mozgási joggal rendelkező polgárok úti okmányait is ellenőrizni kell mind belépéskor, mind kilépéskor. Az említett kódex hatályba lépése következtében az elmúlt napokban félórás-órás várakozásra kényszerültek azok, akik a Szatmár megyei Peténél vagy a Bihar megyei Borsnál lépték át a határt, de a kisebb átkelőkön is nőtt a várakozási idő, a teherszállító járművek pedig sok esetben akár 10 órát is állnak a határon. Krónika (Kolozsvár)

2017. április 15.

Cseke: az RMDSZ támogat minden, decentralizációt célzó kezdeményezést
Az RMDSZ minden olyan kezdeményezést üdvözöl és támogatni fog, amellyel bármilyen színezetű kormány központi vagy akár régiós szintről hatásköröket és intézményeket utal át önkormányzati szintre. Közösségünk érdeke is az, mint minden közösségé Romániában, hogy ő maga dönthessen a legfontosabb kérdésekről. Ha ez megvalósul, a választott vezetőin keresztül a közösség bele is tud szólni ezeknek a hatóságoknak a működési rendszerébe, az általuk nyújtott szolgáltatások minőségébe. Mint tapasztaljuk, a központosított rendszerben a beleszólási lehetőség nagyon alacsony vagy sok esetben teljesen kizárt” − nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője arra reagálva, hogy a héten elfogadta a kormány az általános decentralizációs stratégiát. A Bihar megyei szenátor úgy értékelte, a stratégia kidolgozása egy fontos első lépés, ugyanakkor ez csak az elveket határozza meg, amelyek mentén a kormány a decentralizációt megvalósítaná. Cseke Attila a dokumentum tartalmáról elmondta, az RMDSZ álláspontja szerint a benne foglalt területek sorát bővíteni kellene, hiszen ez csak hét területet, a mezőgazdaságot, az oktatást, az egészségügyet, a kultúrát, az ifjúságot, a környezetvédelmet és az idegenforgalmat érinti. „Kimaradt például a decentralizációs stratégiából a munkaügy. Fontos lenne, hogy a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségek a megyei önkormányzatokhoz tartozzanak. Egyre nagyobb a munkaerőhiány, és a tendencia várhatóan a következő években is megmarad, ilyen körülmények között fontos lenne, hogy a munkaerő-elhelyező ügynökségek helyi és megyei stratégiák alapján olyan képzéseket szervezzenek, amelyek elvégzése révén a munkanélküli személyek, immár szakemberekként el is tudnak helyezkedni” − mondta Cseke Attila. A szenátusi frakcióvezető hangsúlyozta, az általános decentralizációs stratégia bemutatása jó kezdet, de RMDSZ a konkrét tetteket várja a kormánytól, a szakminiszterektől. Cseke Attila elmondta, bár a régiósítás egyelőre nem lehetséges, mert ehhez alkotmánymódosításra van szükség, köztudott, hogy az elmúlt években egyes szakterületeken fű alatti régiósítás ment végbe. „Tavaly, a szakértői kormány idején is történt ilyen: a megyei pénzügyi igazgatóságok elveszítették azon hatáskörüket, hogy a megyében működő közepes vállalkozások adóügyeivel foglalkozhassanak, ezért ma például egy Maros megyei vállalkozónak Brassóba kell mennie, egy Szatmár vagy Bihar megyei vállalkozó Kolozsváron intézi adóügyeit. Az átszervezés előtt minden közepes vállalkozásnak saját megyéjében kellett ügyeit intéznie. Az elmúlt évek régiósítási terveit nem támogatja az RMDSZ, amit viszont a kormány ma is megtehet, hogy a decentralizációs törvények kidolgozásával összekötve, az említett fű alatti régiósításokat megszünteti és visszahelyezi a régiósított hatóságokat megyei szintre” − nyilatkozta a Bihar megyei szenátor. (rmdsz tájékoztató) Transindex.ro

2017. április 15.

RMDSZ: bővíteni kellene a decentralizálandó területek számát
Az RMDSZ minden olyan kezdeményezést üdvözöl és támogatni fog, amellyel bármilyen színezetű kormány központi vagy akár régiós szintről hatásköröket és intézményeket utal át önkormányzati szintre – jelentette ki Cseke Attila RMDSZ-es szenátor.
A szövetség felsőházi frakciójának vezetője arra reagált, hogy a Sorin Grindeanu vezette kormány a héten elfogadta az általános decentralizációs stratégiát.
A Bihar megyei szenátor úgy értékelte, a stratégia kidolgozása egy fontos első lépés, ugyanakkor ez csak az elveket határozza meg, amelyek mentén a kormány a decentralizációt megvalósítaná. Cseke Attila a dokumentum tartalmáról elmondta, az RMDSZ álláspontja szerint a benne foglalt területek sorát bővíteni kellene, hiszen ez csak hét területet, a mezőgazdaságot, az oktatást, az egészségügyet, a kultúrát, az ifjúságot, a környezetvédelmet és az idegenforgalmat érinti.
„Kimaradt például a decentralizációs stratégiából a munkaügy. Fontos lenne, hogy a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségek a megyei önkormányzatokhoz tartozzanak. Egyre nagyobb a munkaerőhiány, és a tendencia várhatóan a következő években is megmarad, ilyen körülmények között fontos lenne, hogy a munkaerő-elhelyező ügynökségek helyi és megyei stratégiák alapján olyan képzéseket szervezzenek, amelyek elvégzése révén a munkanélküli személyek, immár szakemberekként el is tudnak helyezkedni" − idézte az RMDSZ hírlevele Cseke Attilát. A szenátusi frakcióvezető hangsúlyozta, az általános decentralizációs stratégia bemutatása jó kezdet, de RMDSZ a konkrét tetteket várja a kormánytól, a szakminiszterektől.
Cseke Attila elmondta, bár a régiósítás egyelőre nem lehetséges, mert ehhez alkotmánymódosításra van szükség, köztudott, hogy az elmúlt években egyes szakterületeken „fű alatti régiósítás" ment végbe. „Tavaly, a szakértői kormány idején is történt ilyen: a megyei pénzügyi igazgatóságok elveszítették azon hatáskörüket, hogy a megyében működő közepes vállalkozások adóügyeivel foglalkozhassanak, ezért ma például egy Maros megyei vállalkozónak Brassóba kell mennie, egy Szatmár vagy Bihar megyei vállalkozó Kolozsváron intézi adóügyeit. Az átszervezés előtt minden közepes vállalkozásnak saját megyéjében kellett ügyeit intéznie. Az elmúlt évek régiósítási terveit nem támogatja az RMDSZ, amit viszont a kormány ma is megtehet, hogy a decentralizációs törvények kidolgozásával összekötve, az említett fű alatti régiósításokat megszünteti és visszahelyezi a régiósított hatóságokat megyei szintre" − nyilatkozta a Bihar megyei szenátor.
A politikus szerint a magyar közösség érdeke is az, mint minden közösségé Romániában, hogy ő maga dönthessen a legfontosabb kérdésekről. „Ha ez megvalósul, a választott vezetőin keresztül a közösség bele is tud szólni ezeknek a hatóságoknak a működési rendszerébe, az általuk nyújtott szolgáltatások minőségébe. Mint tapasztaljuk, a központosított rendszerben a beleszólási lehetőség nagyon alacsony vagy sok esetben teljesen kizárt" – állapította meg a szenátor. Krónika (Kolozsvár)

2017. április 21.

Nem hátrálunk meg! - Wesselényi jelmondata az RMDSZ-kongresszus mottója
Az RMDSZ májusi kongresszusának előkészítése volt a ma Kolozsváron ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) feladata. A kongresszuson módosítandó alapszabályzat növeli a nők arányát a különböző döntéshozó testületekben, illetve a tavalyhoz hasonlóan biztosítja annak lehetőségét, hogy egy szórvány megyei képviselő valamelyik székely megyében biztos befutó helyre kerüljön a parlamenti listákon. Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójában elmondta: meglepődve tapasztalták, hogy azok a képviselőházi frakciók, amelyek múlt héten ellenszavazat nélkül fogadták el az egészségügyben való anyanyelvhasználatot szabályozó törvényt, most alkotmányossági óvást nyújtottak be ellene.
„Meglepődve tapasztaltuk, hogy azok a képviselőházi frakciók, amelyek múlt héten ellenszavazat nélkül fogadták el az egészségügyben való anyanyelvhasználatot szabályozó törvényt, most azon versengenek, melyikük tudja a leghatékonyabban gáncsolni ennek hatályba lépését”, mondta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke ezzel a román ellenzéki pártok kezdeményezésére reagált, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR), illetve a Népi Mozgalom Pártja (PMP) tegnap óvást nyújtott be az alkotmánybíróságon azon törvénymódosítás ellen, amely a kisebbségek anyanyelvét ismerő személyzet alkalmazására kötelezi a kórházakat és a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményeket.
Kelemen Hunor elmondta: ennek a pálfordulásokról híres román politikában is ritkának számító kezdeményezésnek az értelmi szerzője az a Traian Băsescu volt, aki kétszer is az erdélyi magyarok szavazatával lett államelnök. Raluca Turcan, a PNL ideiglenes elnöke pedig azzal "múlta felül" a PMP-t, hogy számon kérte pártja frakcióján, amiért Băsescuék lekörözték a liberálisokat az alkotmányossági óvás kezdeményezésében. Az RMDSZ elnök megjegyezet: minden magyarellenes hangulatkeltés ellenére, aminek az elmúlt évtizedekben tanúi lehettünk, kisebbségi jogok ügyében még egyetlen párt sem nyújtott be óvást az alkotmánybíróságon.
"Azok a politikusok, akik időnként elmennek Székelyföldre, még nem feltétlenül az erdélyi magyar közösség barátai, legfennebb pillanatnyi érdekei kívánják meg, hogy az erdélyi magyarokkal szorosabbra fűzzék a viszonyt", mondta Kelemen Hunor. Hozzátette azt is: a PMP és az RMDSZ ugyanabban a politikai pártcsaládba tartozik, az Európai Néppártba, ahol nem ilyen szokások honosodtak meg. „Fontos tanulság, hogy nekünk egyetlen szövetségesünk van, az erdélyi magyarság, csakis magunkra számíthatunk”, fogalmazott a szövetségi elnök.
„A tavalyi romániai választásokat követően nagy reményeket fűztünk ahhoz, hogy viszonylag gyorsan végre lehet hajtani azokat a korrekciókat, amelyekre szükség van ahhoz, hogy az ország ne térjen végképp le a jogállamiság útjáról, hogy a hatalmi ágak szétválasztása a valóságban is megtörténjen. De most is olyan információk látnak napvilágot, amelyek megerősítik azt, amit évek óta mondunk: hogy nem beszélhetünk jogállamiságról, az erőszakszervezetek és a bűnüldözés összefonódik, politikai típusú leszámolásokra használják fel az erőszakszervezeteket, a kisebbségi jogok terén pedig mintha megállt, sőt visszafordult volna az idő Romániában”, mondta el Kelemen Hunor.
„Az RMDSZ több törvényjavaslatot is tett annak érdekében, hogy Románia visszatérjen a jogállamiság útjára. Olyan társadalomban akarunk élni, amely hozzánk hasonlóan fontosnak tartja a szabadságjogokat, a biztonságot és jólétet, ezeknek nincs alternatívája a kisebbségek számára. Az a társadalom, amely nem szabadságjogokra épül, jogfosztáshoz vezet. A parlamenthez benyújtott törvénytervezeteink azt bizonyítják, tudjuk, mi a helyes út”, tette hozzá.
Kelemen Hunor elmondta: az RMDSZ azokat a kormánydöntéseket támogatta, amelyek előnyösek az erdélyi magyarság számára. A kormánykoalíciós együttműködés egyelőre biztató, tapasztalható egyféle nyitottság, talán a közigazgatásban való anyanyelvhasználatot szabályozó 215-ös törvényt is sikerül módosítani, ami az anyanyelvhasználati küszöb csökkentését irányozna elő húszról tíz százalékra.
A szövetségi elnök úgy értékelte: az elmúlt időszak meghozta az eredményeit, hiszen az amerikai külügyminisztérium országjelentésében, amely néhány héttel ezelőtt jelent meg Romániáról, azokat a problémákat sorolja, amelyeket az RMDSZ az amerikai partnereinknek elmondott. A Minority SafePack ügye is azt bizonyítja: meg lehet törni a jeget.
"Szilágyság megérdemel egy kongresszust!"
Az RMDSZ május 13-án Zilahon tartja következő kongresszusát, amely az elmúlt két évről készült számadást, illetve a következő, a 2019-es tisztújító kongresszusig hátralevő két esztendő feladatainak, stratégiájának a kijelölését tűzte ki célul. A helyszín kiválasztásával kapcsolatban Kelemen Hunor szövetségi elnök úgy vélekedett: Zilah, a Szilágyság megérdemel egy kongresszust, mint ahogy megérdemli a nagyobb odafigyelést is, hiszen a szilágysági magyar közösség mindig a szövetség mellett állt.
Hasonlóan vélekedett Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke is, aki felszólalásában kiemelte: a szilágysági szervezet mindig jó eredményeket ért el a választásokon. Szilágyság szimbóluma Wesselényi Miklós a reformkor jeles politikusa, akinek jelmondata: “Nem hátrálunk meg!” Ezt a ma is időszerű jelmondatot az RMDSZ is magáénak érzi, ez lesz az idei kongresszus mottója, mondta,
A május 13-én, szombaton zajló kongresszusra 800 küldöttet várnak, 200 meghívottat, 100 újságírót. Ezt megelőzően, csütörtökön tartják a Wesselényi-gálát, amelyet hagyományt teremtő kezdeményezésnek szánnak. Ezen a rendezvényen azoknak a szilágyságiaknak nyújtanak át emlékplakettet, akik közösségépítő munkájukkal érdemelték ki ezt a kitüntetést. Pénteken pedagógusfórumot tartanak, Krasznán az önkormányzatokban dolgozó fiatalok tanácskoznak, Kémeren a vállalkozók, Perecsenyben pedig a sikeres gazdák találkoznak, este pedig kihelyezett frakcióülésre is sor kerül Szilágycsehen.
A politikai vitán Cseke Attila Bihar megyei szenátor a finnországi svéd kisebbség példáját hozta fel az egészségügyben való anyanyelvhasználatra. Csép Éva Andrea Maros megyei képviselő, a Nőszövetség ügyvezető alelnöke a szervezetnek a nők elleni erőszak megfékezésében vállalt szerepéről beszélt. Oláh Emese kolozsvári alpolgármester beszámolt arról: a kincses városban sikerült végre áttörést elérni a magyar nyelvű helységnévtáblák ügyében. Péter Ferenc, a Maros megyei tanács elnöke a marosvásárhelyi iskola továbbra is rendezetlen ügyét, a hatóságok megalázó hozzállását említette felszólalásában. Markó Béla volt szövetségi elnök reményét fejezte ki, hogy az alkotmánybíróság visszautasítja az ellenzéki pártok óvását.
Az SZKT megerősítette Horváth Annát önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöki tisztségében. A 99 leadott szavazat közül 98 volt érvényes; 95-en bizalmat szavaztak a jelöltnek, hárman pedig ellene voksoltak.
Az RMDSZ “miniparlamentje” elfogadta az alapszabályzat- és programbizottság által javasolt módosításokat.
N.H.-D., Sz. K. / Szabadság (Kolozsvár)

lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 | 361-368




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék