udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1074
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 1051-1074
Névmutató:
Csiki Csaba
2006. április 29.
A temesvári Csiky Gergely Színház Sepsiszentgyörgyön, vendégjátékán Lear-kivonatot mutatott be, mellőzve minden más szereplőt, csupán négyen maradnak: Lear és lányai. A plakáton, műsorfüzeten ott áll eligazítóként: L = C + R + G. És valóban, az előadást a király és lányai viszonya határozza meg, a rendező csak erre a kvartettre összpontosított. Cordelia – Tokai Andrea a vállán vitte az előadást. A Patkó Éva rendezte az előadásban Lear tragédiája átalakul Cordelia tragédiájává. /Váry O. Péter: Lear-kivonat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./2006. április 29.
Április 28-án óvodások csapata lepte el Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport udvarát. A Nyílt nap az elemiben rendezvény keretében a Kincskereső óvoda 39 végzős ovisa járta körbe az osztályokat, játszott el az udvarban az I–IV. osztályos kisdiákokkal, majd ült be új barátaival együtt a kézműves, zene vagy rajz órákra, hogy ismerkedjen az iskolával, amelyet ősszel remélhetőleg minél nagyobb számban választanak. Az első osztályba történő (május 12-én záruló) beiratkozás ideje alatt szeretnék más aradi óvodák magyar gyermekeit is meghívni szüleikkel, óvónőikkel együtt, hogy megmutassák nekik az iskola nyújtotta körülményeket. /(Sinka): Nyílt nap a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./2006. május 3.
Előbb az Irodalmi Jelen látogatott el két alkalommal Makóra, most meg a Marosvidék jött Aradra. A makói Marosvidék Baráti Társaság által kiadott kulturális folyóirat több munkatársa tartalmas műsorban mutatta be, mit is értenek a közösségépítésen. A makóiak koszorúztak a Vesztőhelyen és a Szabadság-szobornál, ellátogattak a Csiky Gergely Iskolacsoportba is. Aradon a Jelen Ház nagytermében művészi produkciókkal bemutatkoztak a Makóról érkezettek. A Marosvidék című időszakos kulturális folyóirat 2000-ben jött létre. Négy éve szerveződött köréje a baráti társaság, amely gondoskodik a kiadásáról. /Kiss Károly: Makóiak előmajálisa Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./2006. május 9.
Május 5-én a Temesvári Állami Csiky Gergely Színház művészei Aradon mutatták be Szép Ernő: Lila ákác című darabját. /(balta): Aradon láttuk a Lila ákácot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 92006. május 9.
Ferenczy Annamária /sz. Magyarlápos, 1926. máj. 13./ színésznő a napokban betölti nyolcvanadik életévét. A rivaldák fényében töltött közel hatvan évet. Maját (ez a “civil” neve) szeretik és tisztelik. Még mindig jelen van a színpadon. Pályája kezdete óta vezeti szerepei lajstromát; jelenleg a 177. bejegyzésnél tart. Szerencsés színészalkat, a tragikai és a vígjátéki szerepekre egyformán alkalmas. Volt királynő és koldusasszony, finom úri nő és utcalány. Operaénekesnek készült Kolozsváron, de hangszálai megbetegedése miatt módosítania kellett elképzelését, átiratkozott a színművészeti karra. Az énekléshez azonban sohasem lett hűtlen. 1951-ben Erdély fővárosát, Nagyváradra cserélte. Az ottani társulatnál aratta első visszhangos sikereit. A váradi évekből szívesen emlékezik vissza a Hubay-Vas-Ránki zenés darabjában, az Egy szerelem három éjszakájában aratott sikerére, s az elsőrangú prózai szerepekre is. Több mint négy évtizede Temesvár magyar társulatához szerződött. Az utóbbi évadokban is fellépett. Ferenczy Annamária a Csiky Gergely Színház örökös tagja, a kisvárdai fesztiválon életmű-díjat kapott, a Temes megyei önkormányzattól Pro Cultura Timisiensis érdemérmet, a Magyar Játékszíni Társaságtól Hűség díjat, legutóbb pedig a Szentgyörgyi István Színművészeti-díjjal jutalmazták Budapesten. /(Szekernyés Irén): Nyolcvan virágszál Ferenczy Annamáriának. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./2006. május 9.
Történelmi családokról sok tanulmány, könyv jelent meg az utóbbi években. Aradon a vártnál többen jöttek el a Tulipán könyvesboltba, hogy találkozzanak a Maderspach ükunokákkal. Egy jelenleg Szegeden és Budapesten élő, ám erőteljes aradi és bánsági gyökerű polgárcsaládról van szó, amelynek felmenői sokat tettek a hazai iparfejlődés érdekében. A szabadságharc iránti közismert elkötelezettségük 1849-ben tragédiába torkollott: Maderspachné Buchwald Franciskát Ruszkabánya határában Haynau nyilvánosan megvesszőztette, férje, Károly, kora egyik legjelesebb hídmérnöke és a ruszkabányai (Krassó-Szörény megye) vasgyár létrehozója pedig a nejét ért megaláztatás miatt öngyilkos lett. A családtörténet mai kutatói szerint ez az önfeláldozás mentette meg a pusztulástól a vasművet. Az esemény emlékére két évvel ezelőtt emléktáblát helyeztek el a ruszkabányai házon. Más kiválóságai is voltak a házasság révén összekapcsolódó Buchwaldoknak, Maderspachoknak, Edelspachereknek. Elég az aradi Felső temetőben nyugvó koleragyógyító Buchwald József doktort említeni, vagy fiát, Gyulát, aki a hideg priznic néven ismert lázcsillapító borogatás első alkalmazója volt a Kárpát-medencében. Az Edelspacherek pedig Gyorok, Simánd, Mácsa és több környékbeli település felemelkedéséért fáradoztak eredményesen. Mindezekről szó esett a könyvbemutatón, amelyre eljött a Buchwald család néhány tagja, akik elhozták a család történetéről írt könyveiket: Maderspach Franciska németből lefordított visszaemlékezését (Maderspach Kinga Emlékirat töredék, illetve Maderspach Livius Maderspach Károlyné tragédiája és adatok Ruszkabánya történetéhez címmel. Maderspach Kinga a Csikyben rendhagyó történelemórát tartott. Levetítették az általa rendezett családtörténeti dokumentumfilmet. /Puskel Péter: Egy rendhagyó könyvbemutató kapcsán. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./2006. május 10.
Az elmúlt hét végén került sor az Arad és a Kovászna megyei pedagógusok által szervezett hetedik szakmai találkozóra Sepsiszentgyörgyön. Szervezői az Arad megyei RMPSZ, a Kovászna megyei RMPSZ és az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport. Tartalmas tapasztalatcsere volt a 26 aradi és Arad megyei pedagógus számára. 14 oktatási intézményt látogattak meg, ezek között óvoda, iskola, tanárok klubja, Pedagógusok Háza is szerepelt. A vargyasi bútorfestés, a prázsmári erődítmény műemlék templom, Brassó városa, a Gábor Áron-emlékmű, a rétyi Kovács András fúvószenekar előadása, a baróti Tanulók Klubjának Váltakozó ritmusok c. táncműsora, a nagybaconi Pásztortűz hagyományőrző csoport néptánca, a zabolai buli, Bod Péter csernátoni szobrának megkoszorúzása, a kézdivásárhelyi és kovásznai séta, a szentiványlaborfalvi kürtőskalács, a Bod Péter Napok, a román nyelv kisebbségeknek témakörben szervezett kovásznai konferencia stb. emlékezetes marad. Köszönet illeti Korodi Hajnalkát, az RMPSZ Kovászna megyei elnökét és csapatát az élménydús tapasztalatcsere megszervezéséért. Jövőre az aradiakon a sor. /Matekovits Mária, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatóhelyettese: Szakmai napok – 2006. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./2006. május 15.
Temesváron meghitt, családias ünnepen köszöntötték Ferenczy Annamária színésznőt 80. születésnapja alkalmával a Csiky Gergely Állami Színházban művésztársai és az intézmény más beosztottjai. Higyed Imre színművész a pályatársak nevében mondott beszédet. /(Sz. I.): Színháziak ünnepelték a művésznőt. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./2006. május 23.
Nagyszerű műsort láthattak, akik Aradon a minorita kultúrotthonban megnézték május 21-én, vasárnap a Csiky Gergely Iskolacsoportban működő Százszorszép Gyermekszínpad előadását. Az Ujj Ágnes tanárnő által vezetett tizenöt tagú csoport Z. Németh István Hócompóc bohócai c. musicaljét vitte színpadra. Az ötödikeseknek nem volt könnyű megtanulni a koreográfiát. A Százszorszép nyolc éve született Ujj Ágnes kezdeményezésére. A tanárnő nyugdíjba vonulása után továbbra is a gyermekeknek szenteli életét és szabadidejét. A mostani előadás koreográfiája is az ő munkája. Sok segítséget kapott, a bohócmaskarákat az egyik szülő varrta stb. /Sólya R. Emília: “Életünk már nem szól emberi dolgokról”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./2006. május 24.
Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban Jancsó Miklós színművésznek egyszerre két újonnan megjelent kötetét is bemutatták. Az igényes tanulmány Csiky Gergely színpadi világa /Sapientia Kiadó/ címet viseli, és a szerző doktori értekezését foglalja magában. Ilyen átfogó módon még nem írtak sem Csiky Gergelyről, sem a XIX. századi magyar színjátszásról. A Kandi kamera /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című kötet válogatás Jancsó Miklós eddig megjelent rövidprózájából, humoreszkjeiből. /Ö. I. B.: Két új Jancsó-kötet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./2006. június 20.
Három hónapig tartó amerikai és kanadai turné után élményekkel gazdagon tért haza Temesvárra Fall Ilona színművésznő. A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága köszönőlevelet küldött Clevelandból a temesvári Csiky Gergely Színháznak. Fall Ilona elmesélte, hogy 27 városban léptek fel, és sehol sem maradt el a “ráadás”. Az előadásokat rendszerint közös vacsora követte. Hárman léptek fel az amerikai turnén: Gáll Annamária, Fall Ilona és Péterffy Lajos. Mindhárman szavaltak, emellett Fall Ilona énekelt magyar nótákat, slágereket, operett részleteket. A temesvári nézők még emlékeznek Péterffy Lajos alakításaira, talán nem is gondolják, hogy milyen kitűnően énekel. Négy előadás volt a tarsolyukban, köztük egy emlékműsor az 1956-os forradalomról. Ennek bemutatója még a turné előtt, Békéscsabán volt. Amerikában mindenhol a magyar szervezetek képviselői várták őket. Általában 50 és 400 között volt a nézőszám egy-egy előadáson. Fall Ilona rádióriporter is, hozott sok érdekes anyagot. Kivételes emberekkel is találkozott, számolt be. A temesvári rádió magyar adásában majd megosztja élményeit. Az amerikai magyar közönség visszavárja őket. Fall Ilona a jövőben egy németországi meghívásnak szeretne eleget tenni. Zrínyi Ilonáról írt monodrámát Hrivnyák Billédy Ilona, Karlsruhéban élő magyar író. /Pongrácz P. Mária: Üzenet Erdélyből. Beszélgetés Fall Ilona színművésznővel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./2006. június 21.
Kisvárdán tizenhat társulat részvételével június 22-én kezdődik a Határon Túli Magyar Színházak 18. Fesztiválja. A július 1-ig tartó fesztiválon összesen 32 előadást láthat a közönség. A rendezvényen négy szomszédos országból, Romániából tíz, Szerbiából négy, Szlovákiából és Ukrajnából pedig egy-egy társulat vesz részt. Erdélyből a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Temesvári Csiky Gergely Színház, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem végzősei, a szatmárnémeti Északi Színház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, a csíkszeredai Csíki Játékszín, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem színis növendékei lépnek fel. Dél-vidékről az Újvidéki Színház, a szabadkai Népszínház Magyar Társulata, a vajdasági Tanyaszínház és az újvidéki Művészeti Akadémia Társulata érkezik Kisvárdára. A felvidéki színjátszást a kassai Thália Színház, míg a kárpátaljait a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei képviselik. (MTI) /Kezdődik a határon túli magyar színházak fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./2006. június 26.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is ellátogatott június 24-én Kisvárdára, a Határon Túli Magyar Színházak XVIII. Fesztiváljára. Az elnök asszony megtekintette Csehov Három nővérét, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadásában (rendező Vidnyánszky Attila), valamint a temesvári Csiky Gergely Színház Christian Dietrich Grabbe Don Juan és Faust című produkcióját, Alexander Hausvater rendezésében. Szili Katalin részt vett a szakmai beszélgetésen is, amelyen a kritikusok és az alkotók szoktak gondolatokat cserélni az előző este látott előadásokról. A szakmai klub után a Fesztivál ötletbörze című kötetlen beszélgetésen a szervezők és résztvevők mondták el javaslataikat, ötleteiket. /Köllő Katalin: Szakmai klub a kisvárdai színházi fesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Ötödik napja zajlik Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja. A program sűrűnek mondható, a rendezvény tíz napja alatt harmincnál több előadást zajlik, ezeknek több mint fele versenyelőadás. A fesztivál szakmai fórum, de egyben a határ menti kisváros színházkedvelői számára szervezett színházi seregszemle is. Amivel a Kisvárdán fellépő színházaknak számolniuk kell, az a nem mindig alkalmas játék- és nézőterek. A rendezvénynek – szakmai jelentősége mellett – „nemzetmegtartó” szerepe is van, alkalmas játéktere azonban annál kevesebb. /Bartha Réka: Térgondok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ Vidnyánszky Attila Három nővér-előadása Oroszország pusztulásának, az új barbárság eluralkodásának apokaliptikus képét nyújtja. Vidnyánszky rendező ezt nagyon erőszakosan akarja megmutatni. Csehov szókimondása azonban más minőségű. A rendező darabokra töri a csodálatosan megkomponált művet, és saját érzése és indulatai szerint rakja újra össze. /Zsehránszky István: Négykezes. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2006. július 11.
Harmadszor is újraindult Marosvásárhelyen a felsőfokú zenetanárképzés magyar nyelven. Először még Bernády György polgármestersége idején, mementóként ma is ott áll a Kultúrpalota első lépcsőfordulójában az óriási márványtábla. Másodszor 1961-ben a hároméves Pedagógiai Főiskola tagozataként. Harmadszor 2004-ben, a Színművészeti Egyetem fakultásaként. Most bemutatkoztak két évfolyam növendékei. Újra és újra bebizonyosodik Marosvásárhelyen, hogy az itt tanuló muzsikusok nem csak megértik, de meg is tudják szólaltatni a legválasztékosabb klasszikus zenét, ha biztosítják számukra a nyugodt, komoly, alapos munka kereteit. A jövendő általános iskolai zenetanárai olyan mesterek irányításával kapnak hangszeres és vokális képzést, mint Molnár Tünde, Kovács Zsuzsa, Bartha Lajos, Székely István, Orosz Edit és mindezt Csíky Boldizsár zeneszerzői tudása tereli kamarazenei megnyilatkozásba. /Csíky Csaba: Év végi hangverseny a Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./2006. július 11.
Arad megyében kifüggesztették a vizsgaközpontokban az idei érettségi eredményét. Pellegrini Miklós helyettes főtanfelügyelő elmondta, hogy a megyei átmeneti arány 83,96%-os volt. Ennél valamivel magasabb a megye egyetlen magyar tannyelvű középiskolájában, a Csiky Gergely Iskolacsoportban, ugyanis a 110 jelentkezőből 94 sikeresen vette az erőpróbát, ami 85,45%-ot jelent – tájékoztatta a Nyugati Jelent Szakács Ferenc igazgató. A 16 elbukó román nyelv és irodalomból járt pórul. Javítási lehetőségük augusztusban lesz. Fehér megyében a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban a vizsgákra feliratkozott mind a 121 diák megjelent, 108 sikerrel vizsgázott. A magyar nyelven érettségizők közül 101 a Bethlen Gábor Kollégium diákja, közülük 9-en román nyelv és irodalomból kaptak elégtelent. A gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Szeminárium 20 érettségizője közül 4-en szintén a román nyelv és irodalom vizsgán buktak el. Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű középiskolájában, a dévai Téglás Gábor gimnáziumban az átlagosnál gyengébb eredmények születtek az érettségin. Egy kivételével mind az 52 beiratkozott megjelent a vizsgán, 39-nek sikerült átmenő jegyet elérnie. 12-en a román nyelv és irodalom tantárgyból buktak, így a magyar tagozaton csupán 76,47%-os átmenési arány született. Temes megyében a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Líceum magyar tagozatán 12-en érettségiztek, tízen mentek át. A Bartók Béla Elméleti Líceumból 77-en jelentkeztek a vizsgákra, négyen az előző évfolyamok végzősei voltak: utóbbiak egyikének sem sikerült, tájékoztatott Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes. A Bartók idei végzősei közül 73-an iratkoztak be, 72-en jelentek meg az érettségin. Átmenő jegyet kaptak 64-en, a nyolc bukott diákból ötöt románból, kettőt magyar írásbelin, egyet magyarból és pszichológiából vágtak el. /Érettségi 2006: pénteken végleges eredmény. A magyar diákok románból buktak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./2006. július 28.
Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban nem sikerült betöltetni mind a négy meghirdetett középiskolás osztályt. Az elektrotechnikai osztály 28 helyére csak öten jelentkeztek. Az Arad megyei VIII. osztályt végzett magyar tanulók záróvizsgáinak eredményei alapján azt hitték, sikerül a helyek betöltése. Azonban jó részük románul folytatja tanulmányait, mások viszont a szomszédos megyékbe távoztak, jelezte Szakács Ferenc, az egyetlen Arad megyei magyar középiskola, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója. /(Kiss): A Csikyben egy osztállyal kevesebb. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./2006. augusztus 8.
– A színházi évad szünetel, az élet azonban nem állt meg a temesvári magyar teátrumban: folyik a társulatépítés, a közönségszervezés, az új idény előkészítése – tájékoztatott Szász Enikő, a Csiky Gergely Állami Színház igazgatója. Az a terve, hogy minden városnegyedben fellép a társulat egy-egy kis előadással. Mátray László színművész vállalta egy vidám jelenetekből álló előadás összeállítását. Nemcsak Temesváron, hanem a megyében is terveznek kiszállásokat, az elképzelés szerint egy-egy térség központjába (például Lugosra, Nagyszentmiklósra, Dettára) várják majd a környékbeli színházkedvelőket. Szász Enikő szerint Arad, Déva, Petrozsény Vajdahunyad stb. magyar színháza is kíván lenni a Csiky Gergely társulata. /(pataky): A régió magyar színháza kíván lenni a Csiky Gergely. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./2006. augusztus 19.
Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban szeptember 15-én a tanév akadálymentesen kezdődik. A temesvári püspökség által elküldött bérleti szerződéstervezet elfogadhatatlan a városi tanács számára. Bognár Levente alpolgármeste hangsúlyozta, hogy a tervezetet a püspökség az iskola igazgatójának küldte. Az oktatási intézmények az önkormányzatok alárendeltségébe tartoznak, ezért a Csikynek nincs is joga azt aláírni. Emlékezetes, a bentlakásnál 49 évre szóló bérleti szerződés kötöttek, a Csiky iskolaépületére vonatkozó most kapott tervezet viszont csak öt esztendőre szól. Bognár Levente alpolgármester az érdekelt felekkel konzultálni fog. /(Irházi): A Csiky átadása az egyháznak. A szerződéstervezet elfogadhatatlan. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./2006. augusztus 21.
Aradon Király András parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök és Bognár Levente aradi alpolgármester kijelentette, Szent István király előtt kívánnak tisztelegni, még hozzá hagyományteremtő szándékkal: az immár hagyományos majálisok mellett a nyári RMDSZ-tömegrendezvénye ezután az augusztus 20-ai lesz, az aradi magyarság számára. Sok aradi eljött az RMDSZ új székházának udvarán megtartott Szent István-napi sokadalomra. A Csiky Gergely Iskolacsoport ősztől tanító fiatal történelemtanára, Lehotszky Attila a Szent István-i államalapításról, illetve előzményeiről tartott előadást, majd a közönség az udvaron vetített István a király c. filmet tekintette meg. /Jámbor Gyula: A Szent István-nap jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./2006. szeptember 16.
A Pankotán született, lelkésznek készülő, majd az írói pályát választó Csiky Gergelyt a magyar drámairodalom egyik legsikeresebb szerzőjeként szokták emlegetni. Csiky Gergelyről valamennyi méltatója úgy ír, mint rendkívüli munkabírású, kivételes műveltségű, több nyelvet beszélő alkotóról. Van több mint harminc színműve, írt verset, elbeszélést, regényt, tanulmányt, több nyelvből fordított. Megszerezte a hittudományok doktora címet, szentszéki ügyész Temesváron, egyházjogot tanított. Lapot szerkesztett, a Nemzeti Színház dramaturgja, a Színiakadémia tanára, a Kisfaludy Társaság egyik vezető személyisége. Alig 49 évet élt. A színészként, újabban szépíróként és publicistaként ismert Jancsó Miklós ezúttal más műfajjal mutatkozott be: Csiky Gergely színpadi világa /Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2005./ című, Csiky Gergely színműveiről írott (doktori értekezésnek készült) kötetével. /Kozma Dezső: Csiky Gergely színpadi világa (Jancsó Miklós könyvéről). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./