udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1039
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 1021-1039
Névmutató:
Boc, Emil
2009. február 20.
A „Kárpát-medencei Képviselők Fóruma hat éve működik, ez egy jól bejáratott formája az együttműködésnek, és pontosan azért, mert a parlamenti erők nagy része – egyet kivéve – támogatja, annak a záloga is megvan, hogy tovább fog működni” – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Bukaresti látogatása alkalmával megbeszélést folytatott Traian Basescu államfővel is. Szili Katalin elmondta, az államfő abban az összefüggésben beszélt a Kovászna és Hargita megye térségeinek a fejlesztéséről, ami alapvetően a decentralizáció és a helyi autonómia kérdéseit jelenti. Emil Boc De miniszterelnök megerősítette, hogy az észak-erdélyi autópálya építésében és a határ menti térségek infrastruktúra-fejlesztésében érdekeltek, és ezek meg fognak valósulni. /Mihály László: „Bejáratott intézmény a KMKF” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./2009. február 23.
Az olasz és román hatóságok csillapító nyilatkozatai ellenére csak tovább szítja az itáliaiak román bevándorlók elleni haragját az újabb szörnyű gyilkosság. Egyre nagyobb méreteket ölt a románellenesség Olaszországban, miután nőtt azoknak a bűncselekményeknek a száma, melyeket román állampolgárságú személyek követtek el. Emil Boc kormányfő Rómába küldte külügy-, belügy- és igazságügy-miniszterét, hogy az ottani hatóságokkal megértesse, egy román bűnöző miatt ne szenvedjen minden olaszországi román. /Mihály László: Román olaj az olasz tűzre. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./2009. március 2.
Emil Boc kormányfő: tíz napon belül egy olyan kormányrendeletet tervez kiadni, melynek értelmében megszűnne a miniszterelnöki kancellária, így neki is ugyanannyi jutna, mint bármely más EU-s kormányfőnek: egy tanácsosi, egy államtitkári és egy államtanácsosi testület, kormányszóvivő és kabinetfőnök. A rendelet nyomán a testület alkalmazottainak számát 45–60 nap leforgása alatt 304-ről 167-re csökkentik. Emil Boc szerint a testület Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnöksége idején amolyan párhuzamos kormányként működött, márpedig „semmi szükség sincsen külön-külön kabinetre a minisztériumok szintjén, illetve a kormánypalotában”. Más intézményekben fogják elhelyezni a „felszabaduló munkaerőt”, a kormány végkielégítést fizet a távozó alkalmazottaknak. A 2004-ben létrehozott miniszterelnöki kancelláriáról az évek folyamán nem sokat lehetett hallani. /Bogdán Tibor: Csomagol a kancellária. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./2009. március 5.
Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő két témakörben intézett kérdéseket Emil Boc miniszterelnökhöz, amelyekre írásos választ vár. Az egyik az etnikumközi kapcsolatokat veszélyeztető polgármesteri „elszólásra” hívja fel a figyelmet, a másik arra, hogy az ortodox egyházat a megye kormánybiztosa a többi felekezet fölé emeli. Február 3-án iktatták be tisztségébe Marius Emil Pascant, a PD-L által újonnan kinevezett prefektust. Az ünnepségen Florea, Marosvásárhely polgármestere azzal kezdte a mondandóját, hogy „Romániát csak a románok tudják megváltoztatni”. A frissen kinevezett prefektus, amely egy olyan megyét képvisel, ahol a magyarság részaránya 38%, nem lépett közbe a polgármester által provokált helyzet orvoslása érdekében. Kerekes kérdései: 1. Hogyan értékeli a kormány a prefektus hallgatását ebben a helyzetben, lévén szó egy olyan megyéről, ahol a rendszerváltás után, sajnos, véres etnikumközi konfliktusokra került sor? 2. A prefektusnak nem a megye társadalmi békéje érdekében kellene tevékenykednie, főleg, ha hivatalos ceremóniákon hangzanak el oda nem illő kijelentések? A beiktatási ünnepséggel kapcsolatban Kerekes nehezményezte, hogy a beiktatáson mindössze Andrei Andreicut gyulafehérvári érsek volt jelen, a többi felekezetet nem hívták meg. „Miért ez a megkülönböztetett figyelem az ortodox egyház felé, amelyet ezzel a gesztussal közigazgatási és pártszínvonalra emeltek, diszkriminálva a többi felekezetet? A kormány politikájának része, hogy az ortodox egyházat államvallási rangra emelje? – fogalmazott Kerekes Károly. /(mózes): Mit őriz a törvényesség őre? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./2009. március 9.
Emil Boc miniszterelnök kijelentette: hatvan nap alatt, vagyis május 4-ig kidolgozzák és elfogadják a decentralizáció gyakorlatba ültetéséhez szükséges szabályozó rendelkezéseket. Ezek olyan tevékenységi területekre vonatkoznak, mint az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, a kultúra és a közigazgatás. Traian Basescu államfő élesen bírálta a túlbürokratizált államapparátust, „égbekiáltónak” nevezve azt, hogy az utóbbi években létrehozott 300 ezer munkahelyből 160 ezer az államapparátusban létesült. /Bogdán Tibor: Kéthavi decentralizáció? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2009. március 12.
Nem erősítették meg, hogy valóban eltanácsolták volna Sólyom László magyar köztársasági elnököt a március 15-i csíkszeredai látogatástól, de ha ez igaz, akkor újabb bizonyság arra, hogy az RMDSZ ellenzékbe szorulásával nemcsak az itthoni román–magyar viszonyban, de Románia és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok terén is romlás várható. Az elmúlt tíz évben elképzelhetetlen volt magyar közjogi méltóságok romániai látogatástól való eltanácsolása. Victor Ciorbea kormányzása óta kialakult szokásjog – amelynek értelmében mind a román, mind a magyar kormányfő levélben üdvözölte az ünneplő tömegeket – elősegítette, hogy Romániában is méltóságos keretek között ünnepeljék meg március idusát. Kolozsváron tavaly az akkor még az Emil Boc vezette városháza határozott úgy, hogy az RMDSZ és az erdélyi magyar történelmi egyházak által rendezett megemlékezéssel szinte azonos időpontban engedélyezi a román Új Jobboldal megmozdulását. /Múló szokásjog? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./2009. március 16.
* Marosvásárhelyen az 1848-as eseményekre való emlékezés Bem tábornok emléktáblájának a megkoszorúzásával kezdődött, melyre kevesen gyűltek össze. A Magyar Polgári Párt a Petőfi-szobornál ünnepelt. Csintalan László római katolikus főesperes keserűségének adott hangot, mondván, hogy három ünnepet kellett meghirdetnie, holott összefogásra lenne szükség. Méltatta az Erdélyi Magyar Ifjak kezdeményezését, akik fáklyásmenetükkel összekötötték a két helyszínt. Az MPP ünnepélyén Kali István megyei alelnök a nemzet leépülésére és a forradalmi tizenkét pont újbóli időszerűségére hívta fel a figyelmet. Az RMDSZ megemlékezésén Kelemen Atilla megyei elnök kifejtette: még nagyon sokáig szeretnénk itt úgy élni, hogy magyarságunk és román állampolgárságunk összeférhető legyen. Tizenkilenc év után először az eseményt a Marius Pascan prefektus is megtisztelte jelenlétével, Emil Boc kormányfő üzenetét tolmácsolta. * Az utóbbi évek legnagyobb szabású március 15-ei ünnepségének lehettek tanúi a kézdivásárhelyiek: a felvonulásra a helyi diákokon kívül a környező falvakról is érkeztek lovasok, szekeresek, valamint háromszéki és határon túli hagyományőrzők vonultak fel, akiknek Rácz Károly polgármester nemzeti színű emlékszalagot ajándékozott. A politikamentes rendezvény díszszónoka Koltai Róbert, a Kormorán együttes frontembere volt, aki testvérének, Koltai Gábornak a gondolatait tolmácsolta. Koltain kívül a Zúg a március című, diákok számára megszervezett szónokverseny nyertese, Nagy Babos Rebeka mondott beszédet, majd a Kormorán együttes énekelt. Gábor Áron szobra előtt áldást osztottak a történelmi egyházak képviselői. A főtéri rendezvény rendhagyó módon csatajelenettel zárult, amelyben felső-háromszéki és szegedi hagyományőrzők vettek részt. A székelyek az osztrákokkal csaptak össze. * Sepsiszentgyörgyön is rendhagyónak bizonyult az ünnep: a metsző szélben kokárdák lobogtak, első ízben kapott ilyen díszítést az 1918. december 1. sugárút. A Székely Március nevű politikamentes rendezvényt együtt szervezte az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt. A háromezres tömeg lelkesen ünnepelte a díszegyenruhában feszítő lovas huszárokat. „Szembe merünk fordulni a gyarmatosítókkal, a militarizálókkal, akik ellehetetlenítették a mára esedékes autonómia-népszavazásunkat, és akik megpróbálták megakadályozni a Magyar Köztársaság elnökét, hogy hazajöjjön hozzánk, és együtt ünnepeljen velünk” – fejtette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-nak el kell ismernie az őshonos kisebbségek jogait, majd a budapesti Honvéd Színház művészeinek előadásában szabadtéri előadásra került sor. Nagyváradon a szokásos menetrend szerint zajlott a március 15-ei megemlékezés: délelőtt a különböző városnegyedekben álló emlékműveknél koszorúztak, majd Rulikovszky Kázmér emlékműve előtt hajtottak fejet az emlékezők. A hagyományos ökumenikus imádkozásra ezúttal a Szent László római katolikus templomban került sor, majd az ezernél is több ünneplő Szacsvay Imre szobrához vonult, ahol Tőkés László volt a főszónok, akit a közös magyar EP-lista vezetőjeként mutattak be. Ezt követően huszárok vezette fáklyásmenettel vonultak a Petőfi parkba, ahol megkoszorúzták a költő szobrát. /Március 15: Erdély-szerte méltón ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./2009. március 19.
Sötét képet festett a román gazdaság állapotáról a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben tárgyaló küldöttsége. A washingtoni pénzintézet szakértői szerint Romániában idén 4 százalékkal esik vissza a gazdaság, a költségvetés hiánya pedig eléri a 4,7 százalékot. Az IMF Bukarestben tartózkodó küldöttsége befejezte a román gazdaság állapotának felmérését. Ennek következtetéseit Traian Basescu államfőnek és Emil Boc miniszterelnöknek is bemutatták. Az már kiszivárgott, hogy Románia két évre szóló 18 milliárd euró készenléti hitelkerethez folyamodik. Az IMF borúlátását maga Basescu is megerősítette, közölve: a gazdasági világválság az eddigi várakozásokhoz képest sokkal súlyosabban érinti majd Romániát, ezért az elfogadott állami költségvetést is módosítania kell a kormánynak. /IMF: zuhan a román gazdaság. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./2009. március 23.
Emil-Marius Pascan, Maros megye prefektusa panaszt tett a kormányfőnél az RMDSZ helyi hatóságai ellen, akik „a Székelyföld területi autonómiájáért lázítanak”, és azt akarják, hogy a közszolgálati adó műsorait magyar nyelven feliratozzák. A videó-konferencián a prefektus rámutatott, „az RMDSZ az elmúlt időszakban bujtogat, lázít, tanácsi határozatokat idéz elő Székelyföld autonómiája érdekében”. Kifejtette, más konfliktusok is vannak, és e hónap végére azt készítik elő, hogy a román közszolgálati tv, hogy minden román nyelvű műsort feliratozzon magyar nyelven. A prefektus felkérte Emil Boc kormányfőt, figyelmeztesse a megye közintézményeit és hatóságait a közrendre, és lépjen fel szigorúbban. A kormányfő azt válaszolta, hogy a törvényt be kell tartani, és hogy a román állampolgárok nemzeti hovatartozásuktól függetlenül egyenlők a törvény előtt. „Azt akarom, hogy Maros megye minden lakosához eljuttatná: Románia alkotmánya mindenki számára kötelező érvényű, etnikai hovatartozástól függetlenül” – szögezte le a kormányfő. Hozzátette, a törvényt megszegő tanácsi határozatokat, vagy polgármesteri rendeleteket pedig meg kell óvni a bíróságon. (Mediafax) /Feliratozási botrány. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./2009. március 27.
Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, közölte Emil Boc kormányfővel, hogy az RMDSZ-t zavarja a Maros megyei prefektus magatartása. A különböző intézmények vezetőségében lévő magyar szakemberek eltávolításának kérdése is szóba került. Emil-Marius Pascan, Maros megye prefektusa panaszt tett a kormányfőnél az RMDSZ helyi hatóságai ellen, akik „a Székelyföld területi autonómiájáért lázítanak”, és azt akarják, hogy a közszolgálati adó műsorait magyar nyelven feliratozzák. /Egymást panaszolják be a kormányfőnél. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./2009. március 30.
Április 3-án ülésezik első alkalommal az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) – adta hírül Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az EMEF konszenzusos és paritásos alapon működik, és a romániai magyarsággal kapcsolatos stratégiai kérdéseket vitat meg. A tanácskozáson a két szervezet elnökén kívül 6-6 személy vesz még részt. Markó elfogadhatatlannak tartotta a Maros megyei prefektus, Marius Pascan legutóbbi nyilatkozatait, amelyben több ízben is etnikai feszültségkeltéssel, etnikai konfliktusra való izgatással vádolta az RMDSZ-t. Markó a napokban Emil Boc kormányfővel is részletesen tárgyalt a Maros megyei kérdésekről, elsősorban a prefektus nyilatkozatairól. /Antal Erika: EMEF: első ülés pénteken. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./2009. március 31.
Szó sincs a Román Televízió (RTV) marosvásárhelyi stúdiójának „elmagyarosításáról” – állapította meg a szenátus művelődésügyi bizottsága. A felsőházban azt követően került terítékre a kérdés, miután Marius Pascan Maros megyei prefektus egy névtelen levélre alapozva „súlyos következményekkel járó intézkedésekre” hívta fel Emil Boc miniszterelnök figyelmét, miszerint magyarul feliratoznák az RTV román nyelvű adásait. Utólag kiderült: a levél egy sor valótlanságot tartalmaz. Bokor Tibor, a szenátus művelődésügyi bizottságának alelnöke szerint etnikai provokációról van szó. /Szucher Ervin: Felfújt névtelen feljelentés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./2009. április 1.
Továbbra sem hajlandó Emil Boc kormányfő visszahívni a parlamentből és közvitára bocsátani a törvénykönyvtervezeteket, amelyeknek egyes szakaszai a sajtószervezetek szerint súlyosan korlátozzák a szólásszabadságot. A kormányfő a Román Sajtóklub (CRP) képviselőivel folyatott tárgyalása után elmondta, felkéri a törvénykönyvek véleményezésére összeállított bizottságok elnökeit, hogy folytassanak szélesebb körű egyeztetést a sajtó érdekeit képviselő civil szervezetekkel. A tervezet szerint ha a közszereplők úgy érzik, hogy valamely sajtóorgánum emberi méltóságukat készül megsérteni, a bíróságtól kérhetik nemcsak a róluk készülő sajtóanyag megjelenésének megakadályozását, esetleg egy televíziós műsor bizonyos képeinek kivágását (pl. csúszópénz átvételéről), de magának a terméknek a forgalomból való teljes kivonását is. Lehetőség nyílik arra is, hogy a sértett fél, az anyagi kártérítés mellett kérje az anyag legyártásához, megírásához felhasznált eszközök – számító- és fényképezőgépek, mikrofonok, nyomtatók – elkobzását, megsemmisítését. /O. M. : „Megálljt a törvénykönyveknek!” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./2009. április 8.
Emil Boc miniszterelnök cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, hogy törölni készül a kormány a javadalmazási formák közül a szerzői jogi szerződés szerinti juttatásokat. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke szerint mindenképp veszíteni fog az újságíró szakma, ha a kiiktatnák a szerzői jogi szerződések szerinti kifizetéseket. /F. H. : Fellélegezhet a sajtó? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./2009. április 9.
Vladimir Voronin moldovai államfő azt állította, hogy a szomszédos Románia mesterkedése miatt törtek ki országában heves zavargások. Bukarest visszautasította a vádat. A kisinyovi vezetés közölte: vízumkényszert vezet be a román állampolgárokkal szemben. Ugyanakkor Románia moldovai nagykövetét és egyik tanácsosát nem kívánatos személynek nyilvánították, és kiutasították. Közben Kisinyov központjában április 8-án újra tüntetők gyűltek össze. Emil Boc miniszterelnök közölte: Románia nem tervez ellenlépéseket Moldovával szemben. Orosz kommentárok szerint Moldovában nincs forradalom, az ellenzék alaptalanul támadta meg a választások eredményét, és a történtekben része van Románia bizonyos köreinek is. A zavargásokba torkolló tüntetésekben román diákok is részt vettek és Románia és Moldova egyesülését követelő jelszavakat skandáltak – írta tudósításában az ITAR-TASZSZ. A román lapok egyhangúlag kiemelik, hogy a moldovai hatóságok ellenőrzésük alá vonták az elektronikus és az írott médiát, így a legtöbb információ az ottani eseményekről az interneten keresztül érkezett. A moldáv fiatalok a közösségi és a videómegosztó portálokon keresztül tájékoztatták a közvéleményt az eseményekről. /Elmérgesedőben a Románia és a Moldova közti viszony. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./2009. április 9.
A Boc-kabinet elfogadta azt a kormányhatározatot, amely korlátozná a jövedelemhalmozást a közszférában, ezáltal választás elé állítva azokat a nyugdíjasokat, akik korábbi szakmájukat közintézményekben űzik. Az elfogadott törvényt csak az országos átlagbér (1693 RON) fölötti nyugdíjakra alkalmazzák, de Emil Boc miniszterelnök megnevezett még egy pár társadalmi kategóriát, amelyek felmentést kapnak e megszorítás alól. „A tanárok, orvosok, színészek és a fogyatékos személyek gondozói nem esnek a törvény hatálya alá” – fejtette ki a miniszterelnök. /M. Á. Zs. : Luxusnyugdíjstop. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./2009. április 15.
A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal kötött megállapodás négy feltételt szab meg Románia számára: a költségvetési jövedelmek és költségek kiigazítását, az egységes bérezési törvények kidolgozását, az adóügyi felelősséget és a nyugdíjrendszer reformját, mondta Emil Boc kormányfő. Románia két éves stand-by szerződésben állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal, melynek keretében 12,95 milliárd eurót kap az intézménytől. A külföldi finanszírozási csomag összértéke 19,95 milliárd euróra rúg. /IMF-hitel. Négy feltételt szabtak Romániának. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./2009. április 16.
Románia úgy döntött: nem kell többé bebizonyítaniuk román nyelvtudásukat azoknak, akik román állampolgárságot kérvényeznek. Emil Boc miniszterelnök szerint a könnyítést csak azok a kérvényezők (illetve első-, másod- és harmadfokú rokonaik) élvezik, akik korábban román állampolgárok voltak, de „önhibájukon kívül” megfosztották őket ettől a jogállásuktól. Bár Emil Boc nem mondta ki, az új jogszabály adta előnyöket elsősorban a moldovai állampolgárok élvezhetik majd, akik (vagy akiknek felmenői) 1940-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum nyomán veszítették el román állampolgárságukat. A sürgősségi rendeletet Traian Basescu kérésére hozta meg a kormány. Az államfő felfedte, hogy 650 ezer olyan boríték található Románia chisinaui nagykövetségén, amelyekben becslése szerint 800 ezer – egymillió személy kér román állampolgárságot. Ha az államfő becslése helytálló, Moldova lakosságának mintegy negyede kíván román állampolgár lenni. /Cs. P. T. : Könnyítés a moldovaiaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./2009. április 22.
Újabb magyar intézményvezetők estek áldozatul a Székelyföldön az Emil Boc-kormány által beiktatása után elkezdett „etnikai tisztogatásnak”: a napokban menesztették Weil Gyulát, a Hargita megyei fogyasztóvédelmi hatóság igazgatóját, illetve lemondásra kényszerítették Csedő Zsófiát, a szintén Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetőjét. Csedő Zsófia négy éve került a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság élére, az ő nevéhez fűződik például az úgynevezett Őrangyal-program elindítása. /Horváth István, Salamon Márton László: Zöld utat adtak a „tisztogatásnak” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2009. április 23.
A jövő évtől életbe lépő egységes bérrács értelmében a közszférában alkalmazott legmagasabb fizetés nem lehet több a legkisebb fizetés tizenötszörösénél – döntötte el a kormány. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy a következő időszakban állítják fel azt a fizetési rácsot, amely – hasonlóképpen az uniós országok többségéhez – hierarchizálja a közalkalmazottakat. Kezdetben a fizetési piramis legalján álló közalkalmazottak – Boc nevesítette a kezdő tanárokat és orvosokat – fokozott fizetésemelésre számíthatnak, amíg elérik a bérrácson nekik kijelölt helyet. Ugyanez idő alatt a hierarchia csúcsán levő közalkalmazottak fizetését befagyasztják. A miniszterelnök azt is hozzátette, hogy a fizetésen felüli különböző pótlékok mértéke nem haladhatja meg a bér 30 százalékát. /M. Á. Zs. : Egységes bérrács készül júniusra. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ A legkisebb és legnagyobb értékű közalkalmazotti fizetés között jelenleg 1 a 72-höz az arány, ezt szeretnék az elkövetkező öt évben 1 a 15-re csökkenteni. /Bálint Eszter: Öt évre befagyasztják a legnagyobb fizetéseket. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./