udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1375
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 1351-1375
Névmutató:
Frunda György
1999. szeptember 24.
Szept. 24-én Gheorghe Funar polgármester megtartotta az újabb tiltakozó gyűlését. Kolozsváron, a Városháza nagytermében szervezett nyilvános összejövetelre a polgármester Alföldi László magyar főkonzult is meghívta, aki természetesen nem ment el. A résztvevőknek szétosztották a polgármester Göncz Árpád magyar államfőnek írt levelét. A levél szerint szándékosan nem tudatták Göncz Árpáddal, hogy a kolozsvári magyar főkonzulátus élére a magyar hírszerző szolgálat volt kommunista tisztjét nevezték ki, akit 1988-ban kémkedés vádjával kiutasítottak az országból. Funar szerint "a magyarokat gyávaság jellemzi", ezért nem jött el Alföldi László erre a gyűlésre. Funar arról értesült, hogy Eckstein-Kovács Péter és Frunda György segítségével Alföldi pert akar indítani ellene. "Alig várom, hogy a bíróság elé kerüljünk" - mondta. Funar bemutatta a hajdani 0110-es kémelhárító osztag vezetőjét Ion Serbanoiut, akit arra kért, fedje fel a magyar főkonzulátuson 1988 előtt zajlott kémtevékenységet. Serbanoiu elmondta: feladata a Ceausescu által beszüntetett kolozsvári magyar főkonzulátuson zajlott kémtevékenység felderítése és elhárítása volt. "Elmondhatom Önöknek, hogy 1988-ban a román állam valóban nem nyilvánította nemkívánatos személynek a magyar főkonzulátus alkalmazottait, mert a testvéri kapcsolatot fenntartó szocialista országok között ez nem történhetett meg. De ez nem azt jelenti, hogy nem foglalkoztak kémkedéssel és románellenes tevékenységgel" - mondta. Funar bejelentette: szeptember 28-án utcai tüntetést szervez. /Tiltakozó gyűlés a Városházán. Göncz Árpáddal "levelezik" a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. október 2.
A Román Nemzeti Egységpárt bűnvádi feljelentést tett Frunda György RMDSZ-szenátor ellen a Legfelsőbb Ügyészségen. Az RNEP szerint Frunda kijelentései súlyos kárt okoztak a párt tekintélyének mind a közvélemény, mind pedig a párttagok előtt. Valeriu Tabara választ vár arra, miért nevezte a szenátor pártjukat szélsőségesen nacionalistának és magyarellenesnek? /Bűnvádi feljelentés Frunda ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./1999. október 12.
Okt. 15-én megkezdi adását Marosvásárhelyen a napi 24 órán át sugárzó kétnyelvű kereskedelmi rádióadó, a Radio GaGa - közölte újságírók jelenlétében Frunda György szenátor, az új, magyar-román vegyes tőkéjű rádióadó 10%-ának tulajdonosa. Elmondta, hogy az új adó filozófiáját az etnikumközi kapcsolatok kiegyensúlyozott kezelése, ezek javítása képezi. A rádióstúdiót a XXI. század digitális technikájával szerelték fel. A rádió főszerkesztője Nagy István színművész. A műsor teljes egészében Marosvásárhelyen készül. Magyar nyelven hétköznapokon 6-10 óra és 14-20 óra között sugároznak, románul 10-14 óra között, illetve este 20 órától éjfélig. /Bálint Zsombor: Péntektől él a Radio GaGa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./1999. október 16.
Okt. 15-étől sugároz az új rádió, a Radio GaGa. A marosvásárhelyi adó többségi tulajdonosa a miskolci Hangforrás Kft., a romániai résztulajdonos pedig a 10%-ot birtokló Frunda György RMDSZ-szenátor. /Tegnaptól sugároz a Radio GaGa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./ 1999. október 18.
Nagy sikerű koncerttel indított okt. 15-én a marosvásárhelyi Rádió GaGa a Sportcsarnokban, meghívottai voltak a Kiwi együttes, Benkő László, Vikidál Gyula és Tolcsvay László, akik a kb. 4.000 ember előtt léptek fel. /A Rádió GaGa nyitóbulija. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./ A Népújság munkatársa elmondta, hogy őt a Radio GaGa gálaestjén kezdetén kidobta a Sportcsarnokból az önmagát nyíltnak valló rádióadó felbérelt testőre. Hiába mutatta sajtóigazolványát és érvényes belépőjegyét, kipenderítették az utcára. A történtekért Frunda György szenátor (társtulajdonos), valamint a rádióadó vezetői a felelősek. /(karácsonyi) [Karácsonyi Zsigmond]: Molesztálás a gálaesten. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./ Szakács Géza, a GaGa Rádió ügyvezető igazgatója magyarázgatta, mi is történt a rádió indulására szervezett ünnepségen. Sajnálja, hogy az újságíróknak, fotósoknak nem volt külön szektora. szerinte "költői túlzás" Karácsonyi Zsigmond beszámolója. /Szakács Géza ügyvezető igazgató: A replika jogán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./1999. november 6.
Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) alelnöke, ajánlást terjesztett az Európa Tanács elé, amelyben azt kéri, hogy az európai normáknak megfelelő gyakorlat szerint rendezzék az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. Frunda György szenátor Nastase indítványáról elmondotta: az RTDP-s politikus beadványának egyetlen célja az, hogy fékezze az ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény alkalmazását Romániában. /Papp Annamária: Értelmetlen Adrian Nastase Európa Tanács-i beadványa - véli Frunda György szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./1999. november 18.
Nov. 18-án, a bukaresti Táblabíróság másodfokon ítéletet hozott az "Agache-ügyben". A Táblabíróság részben helyt adott az ügyészség fellebbezésének: Konrád Jánost három év börtönbüntetésre ítélte és két évre felfüggesztette a polgári jogok gyakorlását. Ugyanakkor visszautasította a vádlottak fellebbezését, megerősítve a Törvényszék első fokon hozott határozatát. Az ítélet nem végleges, megfellebbezhető. Frunda György, a védelem ügyvédje hangsúlyozta, nem bűncselekményről, hanem forradalmi tettről van szó: nem lehet öt embert kiemelni egy forradalmi tömegből. Fellebbeznek a Legfelső Bírósághoz, és ha ott sem kapnak megfelelő jogorvoslást, akkor a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18. - 1605. sz./1999. november 23.
Vége felé közeledik az a kirakatper, amelyben öt magyar nemzetiségű állampolgárt állítottak bíróság elé, az elhíresült Agache-ügyben. 1989 decemberében az akkori eseményeknek egyetlen háromszéki áldozata Aurel Agache őrnagy volt, akit a tömeg meglincselt. 1997-ben a sepsiszentgyörgyi bíróságon eljárást indítottak Filip-Orbán Daniella Kamilla, Pajzs Ottó, Héjja Dezső Gyula, Reiner Antal és Konrád János ellen, az elhunyt rendőr hozzátartozói pedig egymilliárd lej kártérítést is követeltek. Az elsőfokú bírósági ítélet Filip-Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezső Gyulát és Pajzs Ottót négy-négy évi börtönbüntetésre, Reiner Antalt három évi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, Konrád Jánost pedig felmentették. A négy elítéltet összesen 260 millió lej kártérítés kifizetésére, valamint 6 millió lej perköltség megtérítésére is kötelezték. - Aurel Agache őrnagyot túlkapásai és brutális viselkedése miatt Kézdivásárhelyről 1986-ban Barótra helyezték, majd 1989 tavaszán, ugyancsak büntetésből visszahelyezték Kézdivásárhelyre, a gazdasági osztály élére. Túlkapásai miatt hírhedté vált, és a város réme lett, bekövetkezett végzetéig. 1993-ban Iliescu elnök "mártírhőssé" nyilvánította Aurel Agachét, post mortem ezredesi rangot adományozva neki. November 18-án újból ítéletet hirdettek, ezúttal a bukaresti Táblabíróságon - tájékoztatott Frunda György szenátor, védőügyvéd. Az ügyészség fellebbezését hagyta jóvá a táblabíróság, így a Magyarországon élő Konrád Jánost is elítélték három évre, a többiekre vonatkozó ítéletet pedig megerősítették. /Fülöp D. Dénes: Megerősítették az ítéletet az Agache-perben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./1999. december 29.
Dec. 28-29-én ünnepelte fennállásának tízedik évfordulóját a Pro Európa Liga. Ebből az alkalomból szervezték meg Marosvásárhelyen "Az állam és társadalom az új Európában" című kétnapos szemináriumot, amelyen a hazai közélet jeles személyiségei vettek részt, köztük Renate Weber, Frunda György, Andrei Roth, és Horváth Andor. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke üzenetében köszöntötte a szeminárium résztvevőit, hangsúlyozva, hogy a Pro Europa Liga az elmúlt tíz esztendő alatt következetesen küzdött a másság, a különbözőség elismertetéséért, a nemzeti és faji toleranciáért, és ezen belül a román-magyar viszony javításáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 29. - 1630 sz./2000. január 22.
Kilencedik alkalommal rendezték meg a Szféra Estély programsorozat csúcsrendezvényét jan. 22-én Budapesten, az Operaházban, ahol átadták a Szféra díjait is. A "Szféra Globus Díj" kitüntetettje az idén Sütő András erdélyi író lett. Korábban, pár éve a romániai magyarság képviselői közül Frunda György kapott hasonló díjat. "Az év vállalkozója Magyarországon" díjat az idén Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója nyerte el. A "Díj a magyar vállalkozókért" elismerésre Szabó István filmrendezőt találták méltónak. /Sütő András Szféra Globus díjas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./2000. február 8.
Székelyudvarhely mellett, Bikafalván ülésezett a Romániai Magyar Szabaddemokra Párt /RMSZDP/ vezetősége febr. 5-én, a román sajtó élénk érdeklődése közepette. Mint ismeretes, a Kiss Kálmán vezette párt Marosvásárhelyen alakult a '90-es években, akkor még Frunda György is tagja volt. A pártot 1996-ban, közvetlenül a választások előtt jegyezték be az akkori kormánypárt, a TDRP hathatós támogatásával, s most a pártelnök szerint tizenkét megyében 17 000 tagjuk van. A Transilvania Jurnal az eseményről szóló beszámolóját Szeg az RMDSZ talpában: a Magyar Szabaddemokrata Párt beszédes címmel közli. Kiss szerint az RMDSZ nem vonzza a magyar választókat, mert vezetői az elmúlt években kompromittálták magukat. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./ Kiss Kálmán elnök nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Szabadkozott: "rengeteg alaptalan vád" érte őket, főleg az RMDSZ részéről. Kijelentette, hogy semmiféle anyagi támogatásban nem részesülnek, tagadta, hogy pártjuk 1996-ban Iliescu pártjának segítségével jött létre. Kiss Kálmán kifejtette, hogy pártjuk célja a szociális piacgazdaság megteremtése, a romániai magyarság jogainak érvényesítése. Pártja napokon belül megnyitja befektető irodáit, amelyek adatbankként, vállalkozói tanácsadóként működnek majd. Első lépésként Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Aradon és Szatmárnémetiben nyílnak irodáik. Az RMSZDP alternatívát kínál az RMDSZ-ből kiábrándult választók számára. Kiss Kálmán pártja a választásokon az RMDSZ-szel nem akar együttműködni, viszont tárgyal néhány román politikai párttal. /Szentgyörgyi László: Ezeréves jövőt ígérnek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./2000. március 4.
Márc. 2-án három magyar és egy román szenátor kivonult a felsőház gazdasági és jogi bizottságának együttes üléséről. A két testület összevont tanácskozásán az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezeten kellett volna tovább dogoznia a honatyáknak. Frunda György, Seres Dénes és Puskás Bálint Zoltán, valamint Voicu Glodean azért vonult ki tüntetően, mert az Iliescu-féle, hatalomra készülő TDRP kormánykoalíciós segédlettel akarja elérni, hogy a készülő törvény lényegét hatálytalanítsák. Nevezetesen azt, hogy azokat az ingatlanokat, amelyekben közintézmények működnek, ne adják vissza tulajdonosaiknak, illetve örököseiknek, hanem fizessenek értük kártérítést. /Benkő Levente: A magántulajdonhoz való jog nem alku tárgya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./2000. március 9.
Frunda György 1999 januárjában, Románia monitorizálásának felfüggesztését követően, ad-hoc bizottságok létrehozását javasolta az Európa Tanácsnak. Frunda elképzelése szerint ezeknek a bizottságoknak kellett volna felügyelniük és elemezniük a kisebbségi jogokkal kapcsolatos kérdéseket. Az ET jogi és emberjogi bizottsága Bindig Rudolf német képviselőt bízta meg a kérdés kivizsgálásával. A német raportőr egyéves megfigyelés és elemzés után azt a következtetést vonta le, hogy nincs szükség a Frunda által javasolt bizottságokra, mivel az RMDSZ-szenátor javaslatában felvetett kérdések az ET jogi és emberjogi bizottságának hatáskörébe tartoznak. Az ET szakbizottsága két ellenszavazattal a Bindig jelentést fogadta el. /Az Európa Tanács elutasította Frunda György javaslatát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./2000. március 14.
1999 januárjában Frunda György RMDSZ-szenátor javaslatot terjesztett az Európa Tanács jogi bizottsága elé, amelyben a kisebbségi kérdést monitorizáló ad-hoc bizottságok létrehozását kérte. A múlt héten a bizottság elutasította a javaslatot. A román média ezt úgy értelmezte, hogy az ET ellenzi a kollektív jogokat, és nem támogatja a nemzeti közösségek kérdésének ilyenszerű nemzetközi szabályozását. A Szabadság kérésére Frunda György részletezte a történteket. Javaslatában kérte az ad-hoc kisebbségi bizottság létrehozását, hogy az kidolgozza az Európai Emberjogi Egyezmény mellékleteként a kulturális jogokról szóló egyezséget, másrészt járjon közben azért, hogy a tagországok ratifikálják a Kisebbségi Keretegyezményt, a Regionális és Kisebbségi Nyelvi Chartát, a Helyi Önkormányzati Chartát, illetve monitorizálja az aláírt egyezmények tiszteletbentartását. Ebben a kérdésben az a döntés született, hogy a monitorizálási bizottság fog eljárni. Igaz, hogy a jogi bizottság negatív véleményezést adott, de ez nem jelent elutasítást, mivel a végső döntést az ET közgyűlésének bürója fogja meghozni. A jogi bizottság álláspontja az, hogy a nemzeti közösségek kérdése túl fontos ahhoz, hogy ad-hoc bizottság döntésétől függjön. Végül határozat született: a jogi bizottságot nevezik ki a kisebbségi kérdéseket felügyelő és kezelő fő bizottságnak. Nem igaz tehát a román sajtónak Adrian Nastase kijelentéseire alapozott állítása, hogy az ET közgyűlése elutasítja a kollektív jogokat. Az ET elnöke, a főtitkára, és az Európai Emberjogi Bíróság is egyöntetűen állítja, hogy adott területen a kollektív jogok elismertek. /Gál Mária: Frunda cáfol. Nincs szó veszteségről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2000. március 21.
A márc. 20-i központi román lapok közül egyedül a Curierul National foglalkozott a tíz évvel ezelőtti marosvásárhelyi eseményekkel. A lap Fekete mementó című kommentárja azt hangsúlyozta: a "minden erdélyi kisebbséggel békében élni akaró románok megakadályozták, hogy a magyar irredenták visszaforgassák a történelem kerekét Erdélyben". A lap szerint a marosvásárhelyi eseményeket az tette lehetővé, hogy az 1989. decemberi forradalom mámorában Románia határai őrizetlenül maradtak, így bejuthattak az országba a románokkal szemben megátalkodottan ellenséges kémek, akiknek csak egy céljuk volt: az, hogy a magyar közösséget a román törvények ellen lázítsák. A Curierul National szerint Király Károly, Sütő András, Markó Béla, Frunda György, Kincses Előd, Fülöp Dénes, Veres Estera (sic!) és mások megszervezték a magyar nemzetiségűek lázadását Marosvásárhelyen. /Marosvásárhelyi mementó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./2000. április 15.
Az RMDSZ megbízásából az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja által március második felében készített közvélemény-kutatás átfogó módon térképezte fel a romániai magyarság helyzetét, elvárásait, politikai opcióit stb. A reprezentatív adatok szerint a romániai magyarok több mint 90 százaléka azt nyilatkozta, hogy részt venne a parlamenti választásokon. Az RMDSZ támogatottsága a romániai magyarság körében meghaladja a 94 százalékot, ugyanakkor egyetlen más alakulat sem kapott több mint 2 százalékos támogatottságot. Az elnökválasztás tekintetében 31,8 százalék azt nyilatkozta, hogy nem tudja, kire voksolna, vagy hogy nem megy el voksolni, Emil Constantinescu 43,6 százalékot kapott, Teodor Melescanu 6,4 százalékot, más jelöltek pedig jelentéktelen töredékeket. Arra, hogy az RMDSZ az elnökválasztáson indítson saját jelölte, 75,4 százalék igennel válaszolt, 9,4 százalék nemmel, 15,2 százalék pedig vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni. A kérdezőbiztosok kérésére megneveztek három olyan RMDSZ-es/romániai magyar politikust, akiben megbíznak. Az összesítés után a következő lista alakult ki: Frunda György (51,9%), Markó Béla (45,6%), Tőkés László (36,9%), Verestóy Attila (19,5%), Kincses Előd (6,8%), Takács Csaba (6,0%), Hajdú Gábor (4,1%), Eckstein Kovács Péter (3,3%), Tokay György (2,7%), Borbély László (2,1%), Király Károly (1,7%), Asztalos Ferenc (1,6%), Toró T. Tibor (1,6%), Bárányi Ferenc (1,4%), Csapó I. József (1,4%), Katona Ádám (1,4%). - A szavazók elvárásainak az RMDSZ-es képviselők és szenátorok nagyobb mértékben feleltek meg idén márciusban, mint tavaly februárban. A megkérdezettek 6,2 százaléka úgy érzi, hogy az a honatya, akinek mandátumát támogatta voksával, teljes mértékben megfelelt az elvárásainak, 42,3 százaléka pedig úgy, hogy részben megfelelt. /Wagner István: Felmérés a romániai magyarság körében. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./2000. április 17.
A bukaresti Legfelsőbb Bíróság végre napirendre tűzte a védőügyvédek által az Agache-kirakatperben kért tárgyalást, miután Frunda György ügyvéd-szenátor és Farkas Ferenc sepsiszentgyörgyi ügyvéd múlt év november 24-én, illetve 25-én benyújtotta a fellebbezést. A három itthon tartózkodó vádlott - Paizs Ottó, Héjja Dezső és Reiner Anton - ápr. 15-én kapta meg a május 30-ára szóló idézést. Az öt vádlott közül kettő - Filip Orbán Daniella Kamilla és ifj. Konrád János - külföldön él, magyar állampolgár. Mint ismeretes, a bukaresti táblabíróságon 1999. november 18-án másodfokon hirdettek ítéletet a vádlottak és az ügyészség által benyújtott kettős fellebbezésben. A fellebbviteli bíróság Filip Orbán Daniella Kamillát 7, Héjja Dezsőt és Paizs Ottót 4-4, ifj. Konrád Jánost és Reiner Antont 3-3 év börtönre ítélte. Az Agache-kirakatper tárgyalását éppen négy nappal a helyhatósági választások elé időzítették. /(Iochom): Agache-kirakatper. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./0. május 1.
A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ éves jelentése újra tartalmaz a magyarságot elmarasztaló kitételeket. A jelentés 3.6 alfejezetének címe: "Alkotmányellenes mozgalmak: etnikai szeparatizmus, politikai szélsőségek, törvényellenes szervezetek, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot". Az apolitikus szélsőségesek csoportjában szerepel a Vasgárda, a Mihály Angyal Légiója és a trockistának mondott Román Kommunista Párt, az etnikai szeparatizmust a következőkkel illusztrálják: egyes külföldi körök akadályozni akarják Románia euroatlanti integrációját, szabotázzsal igyekeznek érvényesíteni területi követeléseiket, alkotmányellenes struktúrák a magyarlakta vidékeken törvényhozási hatásköröket igyekeznek megszerezni /erre példa a Székelyföldi Konzultatív Tanács/, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés autonomista struktúrák létrehozásán fáradozik, Nagyváradon, Nyárádszeredáben, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön egyetemi és posztgraduális képzés folyik, külföldi egyetemek segítségével, ez törvény- és alkotmányellenes. A jelentésről szóló parlamenti vitában több kormánypárti képviselő, köztük Frunda György szenátor elítélte ezeket a megállapításokat. Virgil Magureanu, az SRI eddigi vezetője felszólalásában a kormány bel- és külpolitikáját támadta. Az ellenzéki pártok dicsérték a jelentést, az SRI tevékenységét, adott tájékoztatást a jelentés tárgyalásáról Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./2000. május 26.
Frunda György, az Agache-perben igazságtalanul elítélt kézdivásárhelyi polgárok védőügyvédje közölte, hogy a fellebbezési tárgyalásra május 30-án kerül sor. Közben Petre Turlea képviselő kijelentette, miszerint vidéki lapban napvilágot látott egy olyan közlemény, hogy a felperes ügyvédjei kérik a fellebbezés elutasítását, semmisnek nyilvánítását, tehát előfordulhat, hogy a tárgyalást elhalasztják. Ami - mint egy jogász-képviselő értelmezte - azt jelentené, hogy kezdődik elölről az egész bírósági ügymenet. Tamás Sándor képviselő elmondotta, hogy a helyi román lapban valóban megjelent a hír, miszerint a felperes ügyvédjeinek szándékában áll egy ilyen kérelmet benyújtani. Frunda György a főügyésztől tudakolta meg, hogy érkezett-e erre kérelem a Legfelső Bírósághoz. A válasz az volt: nem. Így érvényben marad - mondotta Frunda - a május 30-i tárgyalási terminus. Tamás Sándor kézdivásárhelyi képviselő elmondta, hogy Bécsben a FUEV legutolsó ülésén Komlóssy József, a szervezet alelnöke ismertette az Agache-pert, és tiltakozását fejezte ki a történtek miatt. /Az Agache-ügy újabb fejleményei. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 26./2000. június 24.
A bőség zavarával küzd a tudósító a Marosvásárhelyi Napokkal kapcsolatban. A marosvásárhelyi új címert magában foglaló zászlót jelképesen gróf Bethlen Anikónak adták át, hiszen az új címer majdnem teljes egészében megegyezik a Bethlen Gábor által annakidején a városnak adományozott címerrel. Frunda György beszédében hangsúlyozta: a marosvásárhelyi magyarság elfogadja a többség döntését, a román polgármestert, de jó lenne, ha nem szakadna meg az a folyamat a városban, melynek során a kétnyelvűség természetes jelenséggé vált. A jún. 8-i szoboravatás békében zajlott le, melyen jelen volt annak a washingtoni Kulturális Alapítvány Erdélyért nevű szervezetnek a képviselője, Györffy Adrienn Erika, amely hathatós anyagi támogatással járult hozzá az emlékmű létrehozásához. Az egyesület vezetője, Györffy Ilona, és férje marosvásárhelyi származásúak, lányuk Fodor Imrével együtt leplezte le a szobrot. - Az Ariel ifjúsági és gyermekszínház előadást tartott a gyermekkórházakban, az öregek otthonában és az árvaházakban. Rendkívül gazdag a Marosvásárhelyi Napok sportkínálata is. Emil Constantinescu államfő üzenetében üdvözölte a Marosvásárhelyi Napokat. /(Máthé Éva): IV. Marosvásárhelyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./