udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
778
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 751-778
Névmutató:
Márton Árpád
2006. február 18.
Traian Basescu államfő „ezek a kisebbségi botrányhősök” megjegyzéssel fogadta az RMDSZ küldöttségét, amikor megbeszélésre hívta a pártokat. Korábban Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte, hogy a kisebbségi törvénytervezetről és az ennek kapcsán a közéletben elharapódzott nacionalista megnyilvánulásokról akar egyeztetni. A megbeszélés után Traian Basescu kijelentette: szükségesnek tartja a kisebbségi törvény elfogadását, mivel a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos törvényes előírások igen sok jogszabályban vannak „szétszórva”. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy sikerül majd olyan megoldást találni, amely nem vezet a kisebbségek esetében túlzott pozitív diszkriminációhoz. Az RMDSZ vezetői kérték az államfőt, hogy nyilvánítson véleményt a kisebbségi törvény kapcsán kialakult nézeteltérésekről. Az RMDSZ képviselői emlékeztettek, hogy az utóbbi időszakban felerősödött a nacionalista, kisebbség- és magyarellenes retorika. Az RMDSZ, a liberálisok és a demokraták is a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) működését szabályzó sürgősségi rendelet parlamentbe való visszaküldését kérték. A nacionalista retorikát bizonyítja, hogy konzervatívvá vált volt nagy-romániás parlamenti képviselő, Petru Calian javasolni fogja: a parlament írásban kezdeményezze Frunda Györgynek, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése román küldöttségének éléről való visszahívását. Közölte: ha ezt nem fogadják el törvényhozó kollégái, akkor büntető feljelentést fogalmaz meg az RMDSZ-es szenátor ellen. Jó és fontos tervezetnek nevezte a Velencei Bizottság főtitkára, Gianni Buquicchio a romániai nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló jogszabályt. Gianni Buquicchio Markó Attilának kifejtette: a Velencei Bizottság aggódva figyeli a felerősödő nacionalista hangulatkeltést, amely nem vet jó fényt Románia külföldi megítélésére. /Basescu: „botrányhős kisebbségiek”. Az államfő nem akar túlzott pozitív diszkriminációt a kisebbségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Újabb egyeztetésre várja a pártvezetőket Traian Basescu elnök, miután a hét végi tárgyalásokon eltértek a vélemények arról, hogyan lehetne kiutat találni a zsákutcából, amelyet a DNA működését szabályozó törvény elutasítása okozott. „Na mi van, leváltottak?” Ezzel a kérdéssel fordult az RMDSZ-delegációban részt vevő Frunda Györgyhöz Traian Basescu elnök, miután az „Itt vannak a botránykeltő kisebbségiek!” felkiáltással köszöntötte február 17-én a magyar politikusokat, köztük Markó Bélát, Takács Csabát, Verestóy Attilát, Márton Árpádot, Borbély Lászlót és Nagy Zsoltot. „Ez nem jött össze a nagy-romániásoknak” – válaszolt Frunda. A tárgyalás végén Markó Béla elmondta az újságíróknak, hogy valamennyi kérdést érintették. A szélsőséges megnyilvánulások közé sorolta Markó a Frunda elleni támadásokat is. Hangsúlyozta, Frundát dicséret, nem elmarasztalás illeti az ET parlamenti közgyűlésében kifejtett tevékenységéért. /Salamon Márton László: Traian Basescu és a „botránykeltők”. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./2006. február 23.
A kisebbségi televíziós műsorok, a megfelelő tankönyvek, az anyanyelvi oktatás és a kisebbségi törvény hiánya jelenti a legnagyobb gondot a kisebbségi közösségek számára – hangzott el a kormány mellett működő Etnikumközi Ügyosztály február 22-i bukaresti plenáris ülésén, amelyen a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselői is részt vettek. “Ha megszavazzák a kisebbségi törvénytervezetet a kormány által elfogadott formában, a felsorolt problémákat pontos szabályok alapján rendezni lehet majd. A tervezet szerint a kisebbségi közösségek képviselőinek beleszólásuk lesz az oktatásba, a médiába és a kulturális intézmények működésébe” – emelte ki felszólalásában Márton Árpád az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, aki egyúttal aggodalmának adott hangot a tervezet halogatása miatt. /Gujdár Gabriella, Béres Katalin: Marad a PD-RMDSZ mosolyszünet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./2006. március 1.
Gaál András csíkszeredai festőművész hetvenedik születésnapja alkalmából rendhagyó tárlattal ajándékozta meg tisztelőit a Kriteron-ház kiállítótermében. Az ünnepeltet a pályatárs Márton Árpád köszöntötte. /Gaál Andrást köszöntötték. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./2006. március 2.
A képviselők hetente egy alkalommal foglakoznak a kisebbségi törvénnyel. A tervezet a tavaly október 26-án került át az alsóházba, eddig azonban mindössze a törvény címét és egyetlen cikkelyét sikerült megszavazni. Ezért is szerepelt a téma a koalíciós egyeztető tanács e heti ülésének napirendjén. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője közölte: az egyeztető tanács ülésén csak arról született megállapodás, hogy a jövő héten ismét megpróbálnak megegyezésre jutni. /Szőcs Levente: Kiúttalan a kisebbségi törvény? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./2006. március 4.
Gaál András csíkszeredai festőművész 70. születésnapjára Kulcsár Edit kiállítást rendezett alkotásaiból a budapesti Vármegye Galériában, ahol a művész barátjával, a Budapesten élő Péterfy László szobrászművésszel együtt lépett a közönség elé. Gaál András, Gyergyóditró szülötte, Csíkszereda művészeti életének meghatározó személyisége. A legnagyobb ünneplés Csíkszeredában volt, a Kriterion Házban reprezentatív festményeiből mutattak be válogatást. A megnyitón barátja, pályatársa, Márton Árpád tekintett vissza a jubiláló útjára, majd Domokos Géza író, a Kriterion Alapítvány elnöke és Kassay Péter, a gyergyószárhegyi alkotótábor igazgatója köszöntötte. – Gaál Andrásnak Gyergyóditróban állandó kiállítása van. /N.M.K.: Gaál András 70 éves. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./2006. március 13.
Stanik István, a Scripta Kiadó vezérigazgatója nyitotta meg a nagyváradi Ady Endre Központban a hét végi díjkiosztó ünnepséget. A 2004-ben alapított Aranyalma-díjat a kiadó és két kiadványa, az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport az olvasók szavazatai alapján azon erdélyi magyar személyiségeknek ítélte oda, akik a politika, gazdaság, kultúra és társadalom területén kiemelkedőt nyújtottak. Azt a magyarországi személyiséget is díjazták, aki az elmúlt évben a legtöbbet tett a közösségért. A díjban 13 személyiség részesült. Az Aranyalma-díjban elsőként Borbély László területrendezési miniszter részesült, aki az erdélyi magyar megyék hátrányos helyzetének megszüntetéséért végzett eredményes munkájával szolgált rá. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kanadában lévén nem vehette át személyesen az Aranyalmát. Demeter András, a művelődési tárca vezérigazgatója a temesvári magyar színtársulat élén végzett kimagasló színházvezetői, művészeti tevékenységével érdemelte ki a díjat. Politika kategóriában Frunda György szenátornak, az Európa Tanács raportőrének, a monitoring szakbizottság elnökének ítélték az Aranyalmát, a nemzet fogalma és a kulturális autonómia európai elfogadtatásáért. Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a határon túli régiók gazdaságélénkítő programjaiban való részvételéért kapta a díjat. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere példaértékű önkormányzati munkájáért kapta az Aranyalmát, többek közt azért, hogy 34 millió eurós vissza nem térítendő EU-támogatást szerzett, s egy ipari park létrejötte fölött bábáskodik. Kimagasló közírói tevékenysége, Kolozsvár kulturális szerepének erősítése érdekében végzett munkájáért kultúra kategóriában Kántor Lajost díjazták. Kelemen Hunor képviselő az Iskola Alapítvány elnökeként az erdélyi magyarság szülőföldön maradását szolgáló tevékenységéért vehette át a díjat. A kisebbségi törvény kidolgozásában végzett munkájukért, az ennek elfogadtatását célzó politikai küzdelemben vállalt szerepükért Markó Atilla államtitkár, illetve Márton Árpád és Varga Atilla képviselő megosztva kapták az Aranyalmát. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a határon túli magyarokért tanúsított felelős politikusi magatartásáért kapta a díjat. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője az erdélyi könyvkiadás és könyvterjesztés negyvenéves szolgálatáért részesült a díjban. /Pap Melinda: Átadtuk az „erdélyi Oscar-díjakat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./2006. március 18.
“A székelyudvarhelyi kiáltvány szövegét a Cotroceni-ben fogalmazták” – jelentette ki Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ elnöke. Hozzátette: ezen nem csodálkozik, mivel “az MPSZ már korábban, a 2004-es választások idején is paktumot kötött egy román párttal, a Népi Cselekvéssel”, amelynek vezetője “nem volt az autonómia híve, sőt, egy alkalommal ki is jelentette, hogy a székelyek problémáját erővel lehet megoldani”. – Márton Árpád RMDSZ-képviselő Traian Basescu székelyudvarhelyi látogatása kapcsán furcsállta, hogy “Szász Jenő úr, az állítólagos autonómiaharcos nem tartotta fontosnak, hogy a területi autonómia kérdéséről beszéljen az államfővel való találkozón”. “Értesüléseim szerint ezt a kérdést a zárt ajtók mögött sem érintették” – mondta Márton. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./2006. április 12.
A szükséges létszám hiányában április 11-én ismét fel kellett függeszteni a parlament jogi, emberjogi és oktatási bizottságainak együttes ülését, így félbeszakadt a kisebbségi törvény cikkelyenkénti vitája. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a testület eredménytelenségét azzal magyarázza, hogy a vita gyakran nagyon elhúzódik, s a koalíciós kollégáknak „más dolga” akad. /Cs. P. T.: „Araszol” a kisebbségi törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./2006. május 8.
Jó pásztor és a hivatások vasárnapján, május 8-án Marosfőn Tamás József püspök mutatott be szentmiseáldozatot, nemcsak az édesanyákról emlékezett meg, de Sík Sándor piarista szerzetesről, költőről és egyetemi tanárról is, akinek emlékére a szentmise végén emléktáblát lepleztek le a Szociális Testvérek Társasága házánál. A szertartás után Kozma Mária író, a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó főszerkesztője Sík Sándor Vízözön előtt című kötetét mutatta be. Őt Pomogáts Béla, a Márton Árpád által illusztrált kötet előszóírója és Fülöp Magdolna, a Szociális Testvérek Társaságának elöljárója követte. Az emléktáblát Tamás József segédpüspök és Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke leplezte le, majd a püspök szentelte meg és mondott imát. Sík Sándor 1941 és 1944 között a nyári hónapokat e marosfői házban töltötte. Itt született verseit tartalmazza a kötet. A dr. Jakab Gyula műhelyéből kikerül márványtáblára a költő Csíkszenttamáshoz fűződő, Lajtorjás szekéren című versének egyik szakaszát vésték: „Elnémult és szívemre ült az este. / Szénaillat közt halódtak a rétek. / Szemem az elvesző utat kereste, / De nem találta csak az egy sötétet. / A felelőtlen szél is ellohadt / a hangtalanul lebbenő sóhajra, / Mely elhagyta gazdátlan ajkamat: / „Hová megyünk?” / „Majd hová az Úristen akarja.”–// /Bajna György: Sík Sándorra emlékeztek Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./2006. május 20.
Mintha jobban hajlanának a kompromisszumra a demokraták a kisebbségi törvény tervezetének ügyében, amióta napvilágot látott az országjelentés – derül ki az RMDSZ-es tisztségviselők nyilatkozataiból. A kompromisszumos megoldás a paritásos alapon létrejövő bizottságok lennének, ezekben fele-fele arányban vennének részt a nemzeti kisebbségek és a közigazgatási szervek képviselői. Kelemen Hunor nem tekinti visszalépésnek ezt a kompromisszumos javaslatot. Márton Árpád háromszéki RMDSZ kifejtette: léteznek véleménykülönbségek az RMDSZ és Demokrata Párt (DP) között a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet kapcsán, de az RMDSZ nyitott arra, hogy közelítsék ezeket az álláspontokat. A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitája hónapok óta stagnál. /Sz. K.: Meghátrál a DP kisebbségi törvény-ügyben? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./2006. május 27.
Május 26-án kezdődött az a kétnapos szeminárium a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány marosvásárhelyi székhelyén, amelynek témája az autonómia. Markó Béla miniszterelnök-helyettes politikai tájékoztatóját követően a jelenlevők előadásokat hallgathattak meg az Európai Parlamentről, illetve az Európa Tanácsról és a kisebbségi jogokról (Frunda György, az Európa Tanács monitoring bizottságának elnöke), az autonómia és régiósításról (Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke), arról, hogy a kisebbségek autonómiája veszélyforrást jelent-e a többség számára (Gabriel Andreescu politikai szakértő). Varga Attila képviselő a kisebbségi jogok modelljéről tartott előadást, Márton Árpád a kisebbségi törvényről beszélt, Markó Attila államtitkár a Kisebbségi Tanácsot mutatta be. /(mózes): Autonómia, merre? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./2006. június 2.
Gyergyóditrón tartotta Hargita Megye Tanácsa kihelyezett, ünnepi ülését. Hat esztendeje minden alkalommal a megyenapok keretében azon a településen tartják az ünnepi ülést, amelyből a Hargita Megyéért Díjjal kitüntetett származik. A szakintézmények javaslata alapján életműdíjakat is kiosztottak. Elismerésben részesült: dr. Venczel László sebész főorvos; Kovács Piroska máréfalvi tanítónő; Oláh István székelyudvarhelyi újságíró és költő; Tóth Miklós tusnádfürdői gyorskorcsolyaedző; Márton Árpád csíkszeredai festőművész; Páll Lajos korondi festőművész és költő; Ioan Platon 91 esztendős maroshévízi tanár. /Bajna György: Hargita Megye Tanácsának ünnepi ülése – Vencser Lászlót szülőfalujában tüntették ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./2006. június 14.
Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a vele készített interjúban kifejtette, ha egyezség születik a kisebbségi törvényről, akkor sikerül elfogadtatni a tervezetet. Az RMDSZ-frakció „hihetetlen erőfeszítést” tesz ezért, azonban az RMDSZ – és általában a magyarság – a teljes román politikum ellenszenvét „élvezi”. Az RMDSZ kész kompromisszumra, például az államalkotó nemzet fogalmánál így került be a törvénybe a „constitutiv” („államlétrehozó”) helyett a „component” („államösszetevő”), amit végül a román fél elfogadott. Az igazán kemény dió a kulturális autonómia. /Cseke Péter Tamás: „Sürgető helyzet segíthet” Interjú Márton Árpáddal, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./2006. június 22.
Visszavonta a képviselőház Állandó Bizottsága (ÁB) a szakbizottságokból a kisebbségi törvénytervezetet, amelyet jövő héttől a plénum kezd el tárgyalni. Lehetőség van arra, hogy egy törvénytervezet szakbizottsági véleményezés nélkül kerüljön a plénum elé, de erre a román parlamentben azért még nem volt példa. Az ÁB precedens értékű döntését az immár fél éves huzavona indokolja, a bizottságok minden határidőt meghaladtak. A javaslat az RMDSZ-től származik, az előterjesztő, Márton Árpád képviselő azzal érvelt: a három bizottság, amely együttes ülésén vitatta a tervezetet, hónapok óta döntésképtelen, és kevés a valószínűsége annak, hogy ez a továbbiakban másként lesz. Victor Ponta, az ÁB szociáldemokrata tagja cinikusan megjegyezte: a plénumban gyakorlatilag elölről kell kezdeni mind a 800 módosító indítványnak a megvitatását, ami első ránézésre is legalább 8 év. /Székely Kriszta: Visszavonták a szakbizottságokból a kisebbségi törvényt. Folytatódik az időhúzás a képviselőház plénumában? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./2006. június 27.
Még nem került a plénum elé, máris elhalasztotta a kisebbségi törvény vitáját a képviselőház. A házbizottság úgy döntött: június 27-e helyett június 29-re tűzi ki a jogszabály tárgyalását, jelezte Márton Árpád RMDSZ-es frakcióvezető. A tervezetet előzőleg közel hét hónapig, összesen 16 ülésen vitatták a bizottságokban, ahol a 18. cikkelyig jutottak el. /Cseke Péter Tamás: Kisebbségi törvény: máris halasztás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./2006. június 27.
Az erdélyi magyar média keveset írt vagy félretájékoztatással élt a június 17-ről 18-ra virradó éjszaka Gyergyószentmiklóson történt súlyos csendőri visszaélés ügyében. A csendőrök az éjszaka folyamán beállítottak a diszkóba, s ott azt követelték, hogy a szervezők állítsák le a magyar zenét, és helyette kizárólag román zene szóljon. A magyar fiatalok kérdésére, hogy ezt milyen jogon követelik, záporozni kezdtek a pofonok. Tucatnyi agyba-főbe vert sebesültet szállítottak a helyi kórház sürgősségi osztályára. A lapokban megjelent tudósítások (Hargita Népe, Új Magyar Szó és mások) megpróbálták szépíteni a történteket. A Hargita megyei csendőrség cáfolt, úgy tett, mintha nem tudna az ügyről semmit. Ezzel a magyarellenes cselekmény akár feledésbe is merült volna, ha Garda Dezső, az RMDSZ gyergyói képviselője nem interpellál a román parlamentben a történtekről. Parlamenti felszólalása előtt a nevük elhallgatását kérő helyi magyar és román rendőrök erősítették meg, hogy valóban a nagygyűlésre idecsődített csendőrök ütötték agyba-főbe a helyi magyar fiatalokat. Garda Dezső a történtekről érdemben tájékoztatta a magyar újságírókat, ennek mégis kevés nyoma van a lapokban. A sajtó képviselőinek egy része betegesen fél etnikai színezetről beszélni. Garda Dezső Markóék megkerülésével tudott felszólalni a parlamentben, hiszen ha előzőleg a frakcióvezető Márton Árpádnak vagy más RMDSZ-vezetőnek szól, aligha övezi egyetértés szándékát. A csendőrségi magyarverés, illetve az SZNT vezetőinek megbírságolása mutatja, hogy távol van még a jogállamiság, amely a kisebbségek alapvető jogait garantálná. Az RMDSZ vezetőinek elhatárolódása az autonómiarendezvényektől, illetve cinkos hallgatása a már felsorolt jogsértésekről még nehezebb helyzetbe hozza az erdélyi magyarságot. /Makkay József: Magyarverések Erdélyben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 27./2006. július 6.
Őszre halasztotta július 4-én a képviselőház plénuma a kisebbségi törvénytervezet vitáját. Az RMDSZ képviselőházi frakciója tiltakozásul úgy döntött, jelen lesz a rendkívüli parlamenti ülésszak munkáján, de csakis az európai integráció szempontjából fontos törvények megtárgyalásában vesz részt. Ugyanakkor az RMDSZ képviselői megszavazzák az adóügyi törvénykönyvet módosító kormányrendeletet, mivel a szóban forgó jogszabály közvetlenül érinti az ország uniós csatlakozását. Márton Árpád bírálta, hogy a parlamenti csoportok nem tartották be azon ígéretüket, miszerint felgyorsítják a kisebbségi törvénytervezet megtárgyalását a bizottságban. Mint fogalmazott, a szóban forgó jogszabállyal az RMDSZ-t nem lehet zsarolni. A képviselő szerint a politikai pártok közül a DP gördítette a legtöbb akadályt a testület munkája elé. Márton Árpád emlékeztetett: eredetileg a házbizottságnak 2005. december 16-ig kellett volna elkészítenie jelentését a törvénytervezetről, de mivel ez nem sikerült, 2006. február 15-ig kitolták a határidőt. Azóta a bizottság szabálytalanul dolgozott. A pártok minél tovább húzzák-halasztják a döntést, hátha időközben bekövetkezik a pozitív országjelentés, és akkor elfelejthető lesz az egész. Markó Béla szövetségi elnök úgy nyilatkozott: egyértelmű, hogy jelenleg Romániában nincsen többségi politikai akarat a kisebbségi törvény elfogadására. Arra a kérdésre, hogy felvetődött-e az RMDSZ-nek a koalícióból való kilépése, Markó Béla elmondta: ezáltal sem a kisebbségi törvény helyzete, sem más problémák nem oldódnak meg. /P. A. M.: Őszire halasztották a kisebbségi törvénytervezet vitáját. Az RMDSZ bojkottálja a parlament munkáját. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./2006. július 7.
Nemzetpolitikai kérdésekről tárgyal az RMDSZ vezetőiből álló küldöttség Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel július 7-én Budapesten. A találkozón jelen lesz Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György, az SZKT, és Kelemen Hunor, a SZET elnöke, Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi-, illetve Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, valamint Borbély László ügyvezető alelnök, középítkezési és területrendezési miniszter is. A megbeszélésen az intézményi politikát, a támogatáspolitikát, valamint a magyar kormány átszervezése nyomán felmerülő, az erdélyi magyarságot érintő kérdéseket vitatják meg. – Erre a találkozóra azért kerül sor, mert a magyar kormány konzultálni kíván a határon túli magyarság vezetőivel, így az RMDSZ-szel is a HTMH-val, a támogatási stratégiával kapcsolatosan – jelezte Kelemen Hunor képviselő. – Az RMDSZ már rég azon a véleményen van, hogy ezt a támogatási rendszert át kell alakítani. Ez rendszer ilyen formában nem működtethető tovább, meghaladta az idő – mondta. Kelemen szerint az RMDSZ fenntartja a kulturális és oktatási intézmények működésének hosszú távú támogatásának szükségességét. Megjegyezte azonban: ahhoz, hogy ez sikeres legyen, jobb koordinációra van szükség. – Még nem ismerjük a magyar fél ez irányú álláspontját. Azt gondoljuk, hogy a támogatási rendszer akkor működik jól, ha a nagy célkitűzéseknek, projektek támogatására összpontosít, és nem aprózza el a magyar adófizetők pénzéből a határon túli magyarságnak juttatott támogatást. A nagy projektek közé sorolandók a kultúrát, az oktatást és az informatikát érintő tervek. Továbbra is fontosnak tartjuk a szórvány oktatási projektek támogatását, vagy az erdélyi magyar kultúra digitális adatbázisának megteremtésére vonatkozó elképzelések támogatását – mondotta Kelemen. – A másik elv, amely mellett kitartunk, az, hogy ne döntsenek rólunk – nélkülünk. A konzultáció legyen ténylegesen konzultáció. Az egyeztetés első lépése a HTMH-ra vonatkozik, amely – mint tudjuk – átkerül a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Ezt a döntést elfogadhatónak tartjuk. A hivatal lefokozásával, eljelentéktelenítésével viszont nem értünk egyet – nyilatkozta Kelemen Hunor. /N.-H.D.: Gyurcsánnyal tárgyalnak az RMDSZ vezetői. Kelemen Hunor: Régóta szorgalmazzuk a támogatási rendszer átalakítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2006. július 21.
Önkritikát gyakorolt az öt romániai magyar politikai szerveződés képviselője július 20-án a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a pluralizmus, összefogás, autonómia témájú párbeszéden. Márton Árpád RMDSZ-képviselő furcsának nevezte, hogy bár a kisebbségi törvénytervezetben szó sem esik területiségről, sok román kollégája mégis területi autonómiára vonatkozó sorokat vél felfedezni különböző cikkelyekben. A pluralizmussal kapcsolatban a honatya úgy értékelte, egy 6,5 százalékos közösség esetében nehéz elképzelni az ötszázalékos bejutási küszöb elérését versenyhelyzetben, ezért megoldásként párbeszédet javasol a többi szervezettel. A Magyar Polgári Szövetség színeiben Szász Jenő elnök helyett megjelenő Árus Zsolt alelnök határozottabb hangot ütött meg, szerinte az RMDSZ pozíciója zsarolásra jó, ezért változtatnia kellene stratégiáján. Árus a koalícióból való kilépést javasolta az RMDSZ-nek, mivel így szerinte az Európai Unió nyomást gyakorolna a csatlakozás előtt álló Bukarestre az autonómiakérdés rendezése ügyében. Önkritikaként Árus két nagy MPSZ-hibát nevezett meg: a helyhatósági választásokon túl kevés helyen állítottak listát, a parlamentin pedig egyáltalán nem kellett volna. Toró T. Tibor képviselő, EMNT-alelnök szerint előbb-utóbb intézményesül egy másik magyar politikai szerveződés, a kérdés csak az, hogyan lesz belőle erős magyar országos képviselet. Toró elmondta, a parlamenti demokrácia eszközeit kimerítették a kisebbségi törvény érdekében, a puha helyett egy félkemény erdélyi autonómiatörvény kell, és ha a párbeszéd nem működött, egyéb eszközöket kell bevetni, amiben a civil társadalom vagy a magyar történelmi egyházak tudnak segítségre lenni. Azt, hogy a polgári oldalt nem tudták kellőképpen összefogni, a Magyar Polgári Egyesület elnöke, Csuzi István saját hibájuknak is tartja. A Székely Nemzeti Tanácsot képviselő Sántha Imre szervezete segítségét ajánlotta fel egy autonómiáról tartandó népszavazás megszervezésében. /Mihály László: RMDSZ-MPSZ párbeszéd készül? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ Mihály László, az ÚMSZ munkatársa szerint a Bálványosi Nyári Szabadegyetem már kissé unalmas. /Mihály László: Tusványos már uncsi. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./2006. július 27.
A Magyar Polgári Szövetség Ügyvezető Elnöksége közleményében üdvözölte Márton Árpád RMDSZ-es alsóházi frakcióvezető azon tusnádfürdői kijelentését, miszerint a hazai magyar politikai szervezeteknek tárgyalniuk kell a Székelyföld autonómiáját célzó közös stratégia kialakítása érdekében. A közlemény szerint a ditrói Székely Nemzetgyűlés határozatára, illetve az EU Bizottságának szeptemberre várható országjelentésére való tekintettel a Magyar Polgári Szövetség, az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács közötti egyeztető tárgyalásokat augusztus elején meg kell kezdeni. Helyszínként az MPSZ székelyudvarhelyi székházát javasolják, de más helyszínt is elfogadnak. /Tárgyalást sürget az MPSZ. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 27./