udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
809
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 781-809
Névmutató:
Rostás Szabolcs
2009. május 29.
Élesen bírálta Sógor Csaba európai parlamenti képviselő Sorin Apostu kolozsvári polgármestert amiatt, hogy nem hajlandó magyar nyelvű tájékoztató feliratokkal ellátni a műemlékeket. Kolozsvári sajtótájékoztatóján az RMDSZ-es eurohonatya primitív gondolkodásmóddal vádolta az elöljárót, akinek szerinte azt kellene figyelembe vennie, hogy a kincses városba látogató turisták túlnyomó többsége magyar. Sógor elítélte Corina Cretu nyilatkozatát is, amelyben a Szociáldemokrata Párt EP-képviselője szeparatizmussal és nacionalizmussal vádolta erdélyi magyar képviselőtársait amiatt, hogy kizárólag magyarul hajlandók felszólalni Brüsszelben, románul pedig nem. A sajtótájékoztatón Csoma Botond városi tanácsos bejelentette: az RMDSZ benyújtotta az önkormányzathoz a magyar feliratok alkalmazását célzó határozattervezetet, az aláírásgyűjtéshez viszont továbbra sem láthat hozzá a szövetség, mivel a polgármesteri hivatal még mindig nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges formanyomtatványokat. /Rostás Szabolcs: Sógor: Sorin Apostu primitív. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./2009. június 2.
Arra a kérdésre, hogy mennyire elégedett az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ közötti összefogással a kampány során, Tőkés László európai parlamenti képviselő rámutatott: mindkét oldalon vannak, akik egyenesen bojkottálják a választási kampányt. Például Maros és Bihar megyében nyoma sincs a szövetség kampánytevékenységének. Egyesek mintha szándékosan idéznék elő ezt a helyzetet. Várakozáson felüli viszont az MPP részvétele és támogatása, a helyi és a területi polgáriak ebben a viszonylatban teljesen elváltak a hivatalos országos vezetőségtől. A következő öt évben, egy teljes mandátum ideje alatt Tőkés szerint nemzetpolitikai nyitásra nyílik lehetőség. Szorgalmazni fogja, hogy a magyarországi, erdélyi és felvidéki magyar EP-képviselők egyezzenek meg egy olyan nemzetstratégiai akció- és ütemterv kidolgozásában, amelynek megvalósítására öt év elegendő volna. /Rostás Szabolcs: Interjú Tőkés Lászlóval. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./2009. június 17.
Milyen konkrét haszna származik az RMDSZ-nek, az erdélyi magyarságnak abból, hogy a szövetség önálló jelöltet indít az őszi államfőválasztáson? Romániában a rendszerváltás óta idén először rendeznek államfőválasztást úgy, hogy nem esik egybe parlamenti megmérettetéssel. Ezáltal érvényét veszti az RMDSZ eddigi gyakorlatának logikája, miszerint azért kell önálló jelöltet állítani, hogy hozzájáruljon a magyarság mozgósításához. Marad viszont az, hogy a favoritjának megelőlegezhető négy-öt, legjobb esetben hatszázalékos szavazataránnyal sáfárkodva az RMDSZ odaáll a második fordulóba bejutott román jelöltekhez, és azt mondja: bizonyos feltételek teljesítése esetén mindez a tietek. A két potenciális befutó közül Traian Basescu eddigi, a magyaroknak tett beváltatlan ígéreteit (lásd a kisebbségi törvény elfogadása) és Mircea Geoana utóbbi időben tanúsított magyarellenes retorikáját tekintve nagy horderejű igények – például az önálló romániai magyar egyetem létrehozása – kielégítésére roppant kevés az esély. Sokkal nagyobb esély mutatkozik azonban egy olyan paktum megkötésére, amely lehetőséget teremtene az RMDSZ-nek a hatalomba való visszakerülésre. Erre Basescu és Geoana egyaránt vevő lehet. /Rostás Szabolcs: Vissza a hatalomba. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./2009. június 19.
Valószínűleg idén sem kezdődhet el Kolozsváron a Mátyás-szoborcsoport évek óta húzódó restaurálása, miután a munkálatokra jelentkezett cégek egyike megfellebbezte, sőt kész bíróságon is megtámadni a közbeszerzési eljárás eredményét. A nagyszebeni Concefa a konkurenseinél sokkal alacsonyabb árajánlata miatt nyerte el a versenytárgyalást, hazai és magyarországi szakértők szerint a nagyszebeniek által ajánlott összegből képtelenség kivitelezni a restaurálást. Kolozsi Tibor kolozsvári szobrász alkotóként és pályázóként egyaránt felháborodott azon, hogy a kincses város polgármesteri hivatala a nagyszebeni Concefa Rt. -t hirdette ki győztesnek. László Attila alpolgármester viszont a Concefa céget megfelelőnek tartja. /Rostás Szabolcs: Bezárva maradhat Mátyás király. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./2009. június 29.
Romává nyilváníttatná magát Berke Sándor, a Bihar megyei Tenke református lelkésze, mert az egyháza által működtetett öregotthon évek óta egy bani támogatást nem kap a román államtól. A 4300 lakosú (ebből 886 magyar, 750 pedig roma nemzetiségű) községközpontban tizenöt éve tart fenn idősek, mozgássérültek gondozását ellátó otthont a helyi egyházközség, a hatóságok azonban mindeddig nem folyósítani a jogszabály alapján járó állami hozzájárulást. A lelkész évek óta kilincsel azért, hogy az intézmény megkapja a törvény biztosította fejpénzt, a helyi és megyei önkormányzat nem fizet. A romák minden hónapban napra pontosan megkapják a szociális segélyt a román államtól. Ezért elhatározták, hogy az otthon 23 lakójával együtt cigánynak nyilváníttatják magukat, így remélhetőleg ők is részesülünk állami támogatásban. A lelkész diszkriminációnak tartja, hogy az állami öregotthonok lakói havonta 1600 lejes fejpénzt kapnak, az egyház által működtetett intézmény gondozottjai mindössze 250 lejt; a tenkeiek pedig semmit sem. Berke Sándor számításai szerint a román állam tizenegy évre visszamenőleg mintegy hatmilliárd lejjel tartozik az egyház szociális intézményének, amely eddig önerőből és külföldi segélyekből tartotta fenn magát. /Rostás Szabolcs: Roma lesz a tenkei pap? = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./2009. július 13.
A csíkszentkirályi összecsapás után a Diszkriminációellenes Tanács rögtön etnikai színezetet tulajdonított a történteknek, és a testület ezáltal kimondatlanul is rasszizmussal vádolta a romák bűncselekményeit megelégelő szentkirályi székelyeket. A helyi polgármester, az RMDSZ, valamint a Hargita megyei tanács elnöke azonban óva intett a csíkszentkirályihoz hasonló incidensek „etnicizálásától”, mondván: a bűnelkövetésnek nincs nemzetisége. /Rostás Szabolcs: Etnicizált bűn. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./2009. július 14.
Nyilatkozatháború robbant ki Borboly Csaba és a Hargita megyei rendőr-főkapitányság között, miután a csíkszentkirályi események kapcsán a megyei önkormányzat elnöke megjegyezte: a romániai rendvédelmi szervek képtelenek szavatolni a közbiztonságot. Borboly rendőrségi decentralizációt követelt, szerinte a helyi rendőr- és csendőrőrsök fölötti ellenőrzés jogosítványait sürgősen át kell adni az önkormányzatoknak. „A bűnözőket rács mögé kell dugni. Nem a roma közösségek hibáztathatók, hanem annak egyes tagjai, akik semmibe veszik a társadalmi együttélés elemi szabályait, a törvény pedig elnéző velük szemben” – állapította meg közleményében Borboly, utalva arra, hogy Csíkszentkirály lakossága azért gyújtotta fel a helybeli G. Gábor csűrjét, mert a férfi megkéselt magyar falustársát. Az elöljáró kifogásolta, hogy a visszaeső bűnözőként ismert szentkirályi késelőt a kocsmai incidens után nem vette őrizetbe a rendőrség. „A román állam számára sajnos inkább az a fontos, hogy megváltoztassa a régió etnikai arányait, és nem az, hogy megfékezze a bűnözést. A rendőrség és a csendőrség tehetetlenségét az is mutatja, hogy a helyi közösségek nyugalmát a bukaresti belügyminisztérium nem tudja garantálni” – szögezte le Borboly. A tanácselnök szorgalmazta azt is, hogy a helyi közösségek a törvényesség határain belül megszervezzék saját védelmüket. A Hargita megyei rendőrség és csendőrség vezetősége közleményben utasította el Borboly vádjait, leszögezve: törvényszéki orvosi jelentés hiányában nem állt módjukban őrizetbe venni a csíkszentkirályi késelőt. A rendvédelmi szervek megengedhetetlennek tartják, hogy a lakosság a törvény megszegésével válaszoljon bűncselekmények elkövetésére. /Rostás Szabolcs: A rendvédelmet ostorozza Borboly Csaba. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./2009. július 16.
Ellenzi az Európai Parlament romániai delegációja, hogy az RMDSZ és az EMNT közös listáján mandátumot nyert három képviselő önálló romániai magyar képviselőcsoportot hozzon létre az Európai Néppárt EP-frakciójának keretében. Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba először június végén közölte ez irányú szándékát Theodor Stolojan román delegációvezetővel és Marian-Jean Marinescu képviselővel, akik akkor még jóváhagyólag tudomásul vették a tervet. Az erdélyi euro-képviselők hivatalosan is előterjesztették kérésüket az EP néppárti frakciójának vezetősége elé, ekkor azonban már a román képviselőcsoport vezetősége közölte: ellenzi az erdélyi magyar küldöttség megalakítását Tőkés László a „sokféleség az egységben” EU-alapelvre hivatkozva állt ki az önállósodás mellett. A három magyar erdélyi képviselő kihallgatást kért Joseph Daul néppárti frakcióelnöktől, a képviselőcsoport megalakítása ügyében. A kérés elbírálásában döntő szava lesz a román képviselőcsoportnak. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja színeiben megválasztott két EP-képviselő is önálló felvidéki magyar küldöttség létrehozását jelentette be, szándékukat a szlovák képviselőcsoport a románhoz hasonlóan visszautasította. /Rostás Szabolcs: Román vétó az erdélyi magyar EP-frakcióra. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./2009. július 21.
Közigazgatási bíróságon támadja meg Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos a kolozsvári képviselő-testület minap hozott határozatát, amellyel Pablo Picassóra keresztelték át a 2004 óta Dsida Jenőről elnevezett utcát. A lakosok arra hivatkoztak: nem tudják kiejteni a magyar költő nevét, amely ráadásul az AIDS román megfelelőjére is hasonlít, Molnos szerint a névváltoztatás veszélyes precedenst teremthet. Asztalos Lajos helytörténész úgy véli: nemcsak magyar személyiségekről kellene utcákat elkeresztelni, hanem vissza kellene adni Kolozsvár évszázados múltú „beszélő” neveit is. Molnos Lajos önkormányzati képviselő abszurdnak és veszélyes precedensnek tartja a névváltoztatást, amely mögött Sorin Apostu polgármester rosszindulatát sejti. Molnos szerint a 310 ezer lakosú Kolozsvár mintegy 900 utcája közül csupán 60-70-nek van magyar neve (ebből 37-et az elmúlt években az ő kezdeményezésére kereszteltek el), holott arányszámát tekintve a lakosság 19 százalékát alkotó magyar közösség legalább 150-et megérdemelne. Asztalos Lajos helytörténész úgy tudja, a 909 kolozsvári közterületnévből – utca, út, sétány, tér – 35 viseli magyar személyiség nevét, ami – 3,85 százalékos arányt jelent –, a belvárosban például mindössze három (Bolyai, Arany János, Kovács Dezső). A Kovács Dezső utcában történetesen egyetlen ház áll, de azon sincs ilyen nevű házszám. A kolozsvári helynevek magyartalanítása 1945-től folyamatosan tart. „Ez a folyamat az 1989-es rendszerváltás után sem torpant meg. Húsz évvel ezelőtt a város akkori román polgármestere azzal az indokkal változtatta meg a Petőfi utca nevét, hogy a költő szerinte románellenes verseket írt, Rákóczi Ferenc esetében pedig elegendőnek bizonyult, hogy sohasem hallott a fejedelemről” – idézi fel a Kolozsvár ezeréves történetét, helynév- és településtörténeti adattárát hiánypótló kötetben feldolgozó Asztalos Lajos. /Rostás Szabolcs: Bíróság elé kerül a kolozsvári Dsida Jenő utca megváltoztatásának ügye. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./2009. július 27.
Nyilatkozatháború robbant ki az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács vezetői között a szeptemberre halasztott székely nagygyűlés megrendezése kapcsán, így fennáll a veszélye, hogy a régió autonómiájával kapcsolatos eseményt nem közösen szervezik az erdélyi magyar szervezetek. Markó Béla RMDSZ-elnök a napokban zokon vette, hogy az SZNT elnöke szervezőként küldött szét meghívót a székelyudvarhelyi rendezvényre. Izsák Balázs ugyanakkor a hétvégén arra kérte a szövetségi elnököt: „tegye félre a személyi vagy csoportpresztízst”, és legyen partner a nagygyűlés megszervezésében A székelyföldi magyar polgármesterek, önkormányzati képviselők összehívását év elején a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezte, később pedig felkarolta az ötletet az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is. A két utóbbi szervezet azt javasolta, hogy a székely önkormányzati nagygyűlést halasszák el a nyár végére. Markó Béla az RMDSZ és az EMNT által alapított Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum június 25-i ülésén bejelentette: a rendezvényt szeptember 5-én Székelyudvarhelyen tartják. Tőkés László EMNT-elnök akkor reményének adott hangot, miszerint a nagygyűlésre az összefogás jegyében kerül sor, és az SZNT-vel és az MPP-vel közösen fogadnak el a régió önrendelkezését szorgalmazó kiáltványt. /Rostás Szabolcs: Sok bába közt elvész a székely nagygyűlés? = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./2009. július 30.
A székely nagygyűlés megrendezése körüli vitát a kisstílű, a személyes ellentéteket a közösség érdekei fölé helyező politizálás jellemzi. Nem titok, hogy az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács viszonya enyhén szólva sem nevezhető zökkenőmentesnek. Az SZNT autonómiastatútumát az RMDSZ fércmunkának, kivitelezhetetlen stratégiának tartja. Mindezek ellenére érthetetlen Markó Bélának a Székelyudvarhelyre tervezett nagygyűléssel kapcsolatos sértődött kirohanása. A széthúzás, az ellenségeskedés üzenetét hordozó kudarc azonban már közös lesz, ha az erdélyi magyar szervezeteknek nem sikerül közös nagygyűlést szervezniük. Ezzel szemben a székelyföldi román szervezetek ellenakciója máris sikerrel kecsegtet. /Rostás Szabolcs: Fiaskó. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./2009. augusztus 1.
Társadalmi struktúra és politikai versengés Magyarországon és Romániában címmel került sor július 23–31. között az idén hetedik alkalommal megrendezett torockói diáktáborra. A szervezők, a Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület, a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) közel harminc, a politika iránt érdeklődő fiatalt látott vendégül. Bodó Barna, a Politeia és Kovács Levente, a KoMPoT elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán belül működő Politikatudományok szak korábbi végzősei, jelenlegi és leendő diákjai, és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Európai Tanulmányok Tanszékének hallgatói ismerkedhettek egymással. Szász Alpár Zoltán az utóbbi öt év választási eredményeiről tartott előadását követően Toró Tibor értékelte a Magyar Összefogás eredményességét. A Média és negatív kampány című kerekasztal-beszélgetésen Sipos Zoltán, a Transindex internetes portál szerkesztője, Rostás Szabolcs, a Krónika és Papp Zakor András, a Kolozsvári Rádió munkatársa vett részt. A Magyar Összefogás listájának egyik jelöltjével, Sógor Csabával találkozhattak a résztvevők. Pósa Tibor, a Tartui Egyetem doktorandusza, a Politikatudományok szak egykori diákja az észtországi kulturális autonómiáról tartott előadást, majd a diákok azt vitatták meg, hogy miként áll ki az RMDSZ az autonómia mellett. A negyedik napon Kelemen Hunornak, az RMDSZ államelnök-jelöltjének tehették fel kérdéseiket a jelenlévők, Székely István Gergő politológus a román választási rendszer átalakításáról, Porcsalmi Bálint és Kovács Csaba kampányfőnökök pedig a politikai kampányokról beszéltek. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnöke azt latolgatta, hogyan lehetne másként politizálni Erdélyben. /F. Zs. : Hetedik politológus tábor Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./2009. augusztus 4.
Végre felébredt a magyar diplomácia, és immár úgy viszonyul a szlovák nyelvtörvényhez, ahogy az megérdemli: minden lehetséges nemzetközi fórumon össztüzet nyit rá. A budapesti külügyminisztérium – az elmúlt években rá egyáltalán nem jellemző szívóssággal – előbb az EBESZ, most pedig az ENSZ és az Európa Tanács elé viszi a kirekesztő, sovén nyelvhasználati jogszabályt, amelyet júniusban fogadott el a pozsonyi törvényhozás. Azok után hogy Brüsszel nem érzi magát kompetensnek a témában, Leonard Orban, az EU többnyelvűségért felelős biztosa a mai napig nem foglalt állást a magyar–szlovák viszonyt történelmi mélypontra juttató nyelvi elnyomás ügyében. /Rostás Szabolcs: Elrettentés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./2009. augusztus 5.
A kolozsvári városházának nem lenne szabad megengednie, hogy olyan szakember tegye a kezét a Mátyás-szoborcsoportra, akinek nincs ez irányú minisztériumi minősítése, és soha nem restaurált bronzszobrot – jelentette Szabó Bálint építőmérnök, az Utilitas Kft. igazgatója, aki a Kolozsi Tibor szobrászművész vezette Part of Art Alapítvánnyal dolgozta ki a Fadrusz-alkotás restaurálási tervét. A városháza képviselői nem mutatták fel a kataszteri hivatal által hitelesített geodéziai, valamint a szoborcsoport geometriáját térben rögzítő háromdimenziós fotogrammetriai felmérést. Szabó Bálint szerint a szerződéskötés is törvénytelen volt, mivel a megállapodást csak akkor lehetett volna szentesíteni, ha a Concefa mellékeli az alvállalkozókkal kötött szerződéseket. Ezt azonban nem tette meg. Szabó Bálinték fenntartásait László Attila alpolgármester, a közbeszerzési eljárást lebonyolító bizottság elnöke szakmai kekeckedésnek nevezte. /Rostás Szabolcs: „Nagy baj történhet a Mátyás-szoborral” = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./2009. augusztus 10.
Ismét tanárokat toboroz a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) iskolai és iskolán kívüli tevékenységek megtartására a csángóföldi településekre. A tizedik éve tartó, a moldvai csángó oktatási program keretében zajló pedagóguskeresés jelenleg meglehetősen nehéz szakaszba jutott, az Erdélyben tapasztalható enyhe érdektelenség és a folyamatos fluktuáció miatt ugyanis szakemberhiánnyal küzdenek. Eddig egyetlen olyan csángó sem jelentkezett Moldvába tanárnak, aki magyarul végezte tanulmányait. Jelentkezett ugyanakkor 110, zömében magyarországi nyugdíjas pedagógus, a tapasztalatok szerint azonban az idősebbek nehezebben bírják a csángóföldi missziót, az anyaországiak pedig – a kulturális különbségek miatt – sok esetben nehezen tudnak alkalmazkodni a gyerekekhez. „Moldvában magyartanárnak lenni szinte azonos a „szolgálati magyar” szerepével, ugyanis mi képviseljük a magyarságot az illető faluban: hozzánk jönnek, ha le szeretnének fordítatni egy Magyarországról érkező levelet, de nekünk kell fölvállalnunk az iskolai kérvények begyűjtését, az oktatási-nevelési támogatások esetében is mi segítünk a szülőknek, kapcsolattartók is vagyunk a közösség és az MCSMSZ közt” – illusztrálja a csángóföldi misszió lényegét Hegyeli Attila oktatási programfelelős. A 2000-ben indult moldvai csángó oktatási program (amely előtt az ötvenes évek kivételével soha sem volt magyar nyelvű oktatás a Kárpátok keleti felében) keretében jelenleg 21 településen folyik magyar nyelvű oktatás óvodáskortól érettségiig, de legfőképpen a 7–14 éves korosztály számára. Mindez 21 településen mintegy 1500 diákot jelent, azonban becslések szerint Bákó megyében még mintegy 9000, valamilyen szinten magyarul értő, beszélő iskoláskorú gyerek él, összesen közel 50 településen. /Rostás Szabolcs: Pedagógusokat toboroznak a csángóföldi településekre. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./2009. augusztus 13.
Elkerülhetetlennek tűnik, hogy bíróság elé kerüljön a Hargita és Neamt megye között évek óta húzódó határvita, miután a moldvai megye önkormányzata a napokban olyan területen állította fel a szomszédos régiók határát jelző táblát, amelyet a székely megye magának vindikál. A két megye képviselőtestületének vezetői egy héttel ezelőtt abban állapodtak meg, hogy folytatja munkáját a vitás ügy rendezése végett 2005-ben létrehozott bizottság. „Neamti szomszédaink figyelmébe ajánljuk a közismert tényt, hogy a két térség határa emberemlékezet óta ugyanott, a Békás-szoros túloldalán húzódik” – fogalmazott Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az RMDSZ-es politikus. Gyergyószék Székely Tanácsa Székelyföld és Gyergyószentmiklós elleni „agresszióként” értékeli a történteket. /Rostás Szabolcs: Neamt faragja Hargitát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./2009. szeptember 1.
Egy dologban túlnyomó többséggel minden magyar – ideológiai hovatartozásától függetlenül – egyetértett, és egyetért ma is: abban, hogy 1920. június 4-én a franciaországi Versailles-ban született békeszerződések súlyos csapást mértek a magyarságra, amely a nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Nos, Bauer Tamás nem ezek közé a magyarok közé tartozik. A Szabad Demokraták Szövetsége alapítója, egykori országgyűlési képviselő azt állította, hogy „ideje szakítani azzal a nézettel, hogy Trianonban súlyos igazságtalanság történt”. Bauer Tamás a jobbikos Vona Gábor (micsoda páros!) ama korábbi felvetése alapján fogalmazta meg állítását, miszerint kialakulhat még olyan történelmi szituáció, hogy közös megegyezéssel minden magyar újra egy hazában élhetne. Amelyet Bauer nem támogatna, hiszen akkor nem magyarok milliói kerülnének kisebbségi helyzetbe, ami eszmefuttatása szerint nagyobb tragédia lenne annál, hogy 89 évvel ezelőtt történetesen magyarok milliói fölött húzták el az országhatárt. /Rostás Szabolcs: Éljen Trianon? = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./2009. szeptember 3.
Kölcsönösen ellenrendezvény-szervezéssel vádolják egymást a hétvégi székelyföldi önkormányzati nagygyűléseket összehívó szervezetek. Szász Jenő, a Székely Nemzeti Tanács által szeptember 5-re Székelyudvarhelyre meghirdetett esemény társszervezését felvállaló Magyar Polgári Párt elnöke történelmi bűnnek tartja, hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egy nappal korábban Csíkszeredában rendez hasonló nagygyűlést. Szász Jenő szerint a csíkszeredai rendezvény csökkenti a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés súlyát. Ezzel szemben Tőkés László az SZNT nagygyűlését tartja ellenrendezvénynek, mivel szerinte az EMNT és az RMDSZ által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum „mindenkit megelőzve”, az SZNT ötletével és javaslatával százszázalékosan egyetértve hívta össze a csíkszeredai önkormányzati nagygyűlést. Tőkés László az erdélyi magyarság autonómiájának megteremtése érdekében felhívásban sürgette a romániai magyar szervezetek együttműködését. „Az 1992-es kolozsvári nyilatkozat egyik kezdeményezőjeként és a 2003-as szatmárnémeti közgyűlés szervezőjeként én nem támogatója, hanem alanya vagyok a székelyföldi területi és az erdélyi magyar autonómiának. A Székelyföld magyarsága nem választható el az erdélyi magyarságtól, az egész romániai magyarság egyet akar: legyen személyi elvű autonómiája az erdélyi, területi autonómiája pedig a székelyföldi magyarságnak” – állapította meg Tőkés László. /Rostás Szabolcs: Áll a bál a székely nagygyűlések előtt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./2009. szeptember 4.
A rendezvények ügyében az elmúlt hónapok során nem alakult ki konszenzus a romániai magyar politikai és társadalmi szervezetek között. Az RMDSZ és az EMNT eddig nem hozta nyilvánosságra Csíkszeredában a rendezvényen terítékre kerülő, a Székelyföld fejlesztési stratégiáját vázoló memorandum és kiáltvány szövegét. Tőkés László nyilatkozatára reagálva Izsák Balázs SZNT-elnök leszögezte: ő sohasem nevezte ellenrendezvénynek a csíkszeredait. – Bemutatta Székelyföld első térképét a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó. Tulit Attila, a kiadó résztulajdonosa, a Sepsiszéki Székely Tanács állandó bizottságának tagja elmondta, a „jövendőbeli autonóm Székelyföld” első térképe a Magyar Élettér Alapítvány megbízásából készült. Az SZNT autonómiastatútuma alapján szerepelnek rajta az ott jegyzékbe vett székely székek és minden székely település, az autonómiára vonatkozó népszavazások is pontosan ezen a területen zajlottak. Székelyföld 9980 négyzetkilométer, lakossága 809 ezer fő, ebből 613 ezer fő, vagyis 76 százalék magyar. Jelenlegi területe nyolc székre tagozódik: Bardóc-Miklósvárszék, Csíkszék, Gyergyószék, Kézdiszék, Marosszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Udvarhelyszék. Tulit Attila szerint a térképnek identitástudat-erősítő szerepe is van. „Minden székely embernek ismernie kell, és akárcsak a székely zászlónak, ennek is minden intézményben és házban ott a helye” – állapította meg. /Bíró Blanka, Rostás Szabolcs: Nagygyűlési láz a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2009. szeptember 4.
Romániában a két koalíciós alakulat állandó vitája láttán napról napra egyértelműbb, hogy ez az érdekházasság nem tarthat sokáig. A vitákon derül ország-világ. Beleértve az erdélyi magyar politikai elitet is, amely mindeközben nem veszi észre, hogy kiválóan eltanulta a bukaresti koalíció mesterséges nyelvezetét. Jelen pillanatban a romániai magyar civil és politikai szervezetek vezetői nem egymás között, személyesen, hanem nyílt levelek útján „beszélik meg” a közösség problémáit, közleményekben, felhívásokban üzengetnek egymásnak. Ilyen körülmények közepette nem csoda, hogy még az autonómiatörekvés ügyében sem képesek egységet alkotni. A hét végére két helyszínre, két időpontra meghirdetett nagygyűlések hallatán mindenki a fejét fogja a széthúzás láttán. /Rostás Szabolcs: Újbeszél. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./