udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
482
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 481-482
Névmutató:
Tabajdi Csaba
2002. november 15.
Az MSZP parlamenti képviselőcsoportjának külügyi és integrációs munkacsoportja megvitatta a kedvezménytörvény módosításának tervezetét. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a munkacsoport vezetője elmondta: a tervezet figyelembe vette a határon túli magyarok érdekeit, a kedvezmények körét bővíti. A módosítás az oktatási támogatást kiterjeszti az egygyermekes családokra, az utazási - menettérti - kedvezmény pedig egy évben négyszer vehető igénybe. A három hónapos munkavállalásról a politikus azt mondta, "erről a kedvezményről kiderült, hogy nem működőképes". Tabajdi Csaba hangulatkeltő és torzító nyilatkozatnak nevezte Németh Zsolt fideszes politikus megállapítását. A Magyar Állandó Értekezleten az MSZP-t Kovács László pártelnök, külügyminiszter, Tabajdi Csaba és Hárs Gábor, a parlament külügyi bizottságának alelnöke képviseli. /Az MSZP a kedvezménytörvény módosításáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./2002. november 27.
Kérdésessé vált az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottságának nov. 25-i párizsi ülése után, hogy a magyar státustörvényről készített jelentés a testület januári parlamenti közgyűlése elé kerülhet-e. A tanácskozás ugyanis úgy foglalt állást, hogy Erik Jürgens jelentéstevőnek a dokumentum véglegesítése előtt még találkoznia kellene a budapesti, a pozsonyi és a bukaresti kormány képviselőivel, valamint az érintett magyar kisebbségek vezetőivel. Jürgens új jelentése magyar szempontból egyoldalú és méltánytalan megfogalmazásokat tartalmazott. Tabajdi Csaba (MSZP), a bizottság magyar tagja szerint a tanácskozás jól végződött, hiszen az új Jürgens-jelentést a bizottság nem terjesztette szavazásra. Tabajdi tájékoztatta a bizottságot, hogy a státustörvényt minden érintett párt egyetértésével módosítani kívánja az Országgyűlés, és esély van a megegyezésre a szlovák és a román kormánnyal is. Ezt a tájékoztatást a bizottság tudomásul vette, ugyanígy azt a magyar felvetést is, hogy a készülő jelentésnek nem kellene leragadnia a magyar jogszabálynál, hanem az európai kisebbségi gyakorlat áttekintését kellene középpontba állítani. /További haladék Erik Jürgensnek? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./2002. december 4.
Az Európa Tanács jogi bizottsága nem fogadta el Erik Jürgens jelentését, közölte Frunda György szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának párizsi ülését követően. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, a román küldöttség kérésére eldöntötte, hogy jelentést készíttet. Ezzel a feladattal az ET Erik Jürgenst, a jogi bizottság tagját bízta meg. A nemzetközi jogász negatív jelentéstervezetet készített, amely szerint a törvényt hatályon kívül kell helyezni. Az ET jogi bizottsága májusban tárgyalta a jelentést. Megszületett a Velencei Bizottság ajánlása is. Jürgens a jelentésében a francia "egy állam, egy nemzet" elvet tartotta modellértékűnek, s ezt szem előtt tartva ragaszkodott eredeti álláspontjához. Pár hónappal ezelőtt Jürgens elfogadta Frunda György érvelését: miszerint magyarként Romániában lehet jó magyar és jó román állampolgár. Ezt bizonyítja az RMDSZ tevékenysége, amely demokratikus eszközökkel harcol a magyarság jogaiért, de ugyanakkor támogatja Románia integrációs törekvéseit. Ezért volt meglepő, hogy Jürgens nov. 26-án Párizsban kijelentette: újra átgondolta a dolgokat, és számára Tabajdi Csaba magyar, Frunda György román. Ezt Frunda mind politikai, mind jogi szempontból elfogadhatatlannak nevezte. Jürgens megígérte, hogy eljön Romániába és tárgyalni fog az RMDSZ-szel is. - Megkérdőjelezhető Erik Jürgens objektivitása, ugyanis elment Pozsonyba, ott tárgyalt két napig, röpke két-három órára átfutott Budapestre is, Romániába el sem jött, s megírta a jelentést. Amikor a jogi bizottság megbízta a jelentéskészítéssel, akkor azt kérte tőle, hogy tanulmányozza az európai modelleket, és ez legyen az anyagának az alapja. Ezt nem tette meg, ő csak a magyar példáról beszélt. Végül a bizottság nem fogadta el a Jürgens-féle jelentést. Dec. 16-án ül össze újból a bizottság. Mivel túl rövid az idő, Frunda azt kérte, hogy várják meg, amíg a magyar parlament elfogadja a módosításokat, s utána döntsenek, ezért jan. 10-re halasztották a döntést. Azt is sikerült elfogadtatni, hogy külön jelentés készüljön a nemzet fogalmáról is. Abban egyetértett a bizottság, hogy ezt a jelentést egy kisebbséginek kell elkészítenie, aki tudja, miről van szó. /Mózes Edith: A kisebbségeket nem lehet egy kalap alá venni! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ 2002. december 6.
Kovács László magyar külügyminiszter dec. 5-én azt javasolta a Budapestre látogató Erik Jürgens ET-raportőrnek, hogy addig ne zárja le a kedvezménytörvényt elemző jelentését és ne terjessze az illetékes bizottság, illetve az Európa Tanács közgyűlése elé, amíg folynak a magyar-szlovák és a magyar-román konzultációk a jogszabályról. Erről a magyar diplomácia vezetője a csütörtöki budapesti találkozó után beszélt az MTI-nek. Erik Jürgens nem kívánt nyilatkozni az újságíróknak, mint ahogy Pozsonyban sem tette, és ígérete szerint Bukarestben sem teszi. Kovács László hangsúlyozta, hogy az új magyar kormány hivatalba lépése után rögtön hozzálátott a kedvezménytörvény módosításának előkészítéséhez. Kiemelte: a kormány mindvégig ragaszkodik ahhoz, hogy a módosított törvény is megőrizze az eredeti jogszabály céljait, vagyis biztosítsa a határon túli magyar kisebbség számára a szülőföldjén való megmaradást, nemzeti, kulturális és nyelvi identitásának megőrzését. Kovács László közölte: még nem sikerült kölcsönösen alkalmas időpontot találni arra, hogy találkozzon Mircea Geoana román külügyminiszterrel. Erik Jürgens megbeszéléseket folytatott Tabajdi Csaba szocialista képviselővel, a magyar ET-küldöttség vezetőjével, Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárával és Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével is. /Jürgens megvárja az országok közti konzultációt. Romániába is ellátogat az ET-raportőr. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./2003. január 29.
Jan. 28-án tárgyalta meg az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága a magyar kedvezménytörvényről készült Jürgens-jelentés második, átdolgozott változatát. A magyar országgyűlési küldöttség a dokumentum pontatlanságainak kiküszöbölése érdekében 17 módosító indítványt készül benyújtani a holland diplomata legújabb jelentéséhez, mert az az elsőhöz képest valójában nem tartalmaz lényeges változtatásokat. Hans Jürgens első munkaanyagát novemberben tárgyalta a jogi bizottság, s azt a döntést hozta, hogy a raportőrnek újabb dokumentumot kell készíteni a kérdésről, mielőtt azt a közgyűlés elé terjesztik vitára. Kelemen András, a jogi bizottság tagja jelezte: nem fogja javasolni, hogy a Jürgens-jelentés ebben a formában kerüljön a közgyűlés elé. Az országgyűlési képviselő rámutatott, hogy a raportőr továbbra sem tett eleget eredeti megbízatásának, amelynek alapján a magyar törvényt európai összefüggésben kellett volna megvizsgálnia. Az anyag már címében rosszul idézi a jogszabályt, etnikai eredetről beszél, holott a kedvezménytörvény az azonosság önkéntes vállalásán alapszik. A második jelentés nem veszi figyelembe a jogi bizottság tagjainak korábbi észrevételeit, és a holland jelentéstevő tavalyi budapesti látogatásának tapasztalatai sem tükröződnek benne. Fő hiányossága azonban az, hogy nem tesz összevetést az Európában érvényes hasonló törvények és jogszabályok között. Léteznek ilyen törvények a skandináv államok között, van jogszabály a dániai németek státusáról, a dél-tiroli multietnikumú közösség jogairól, s vannak hasonló jellegű szlovák és román jogszabályok is. /Az ET előtt a Jürgens-jelentés. 17 módosító indítványt nyújtanának be. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./ Kedvező eredménnyel zárult a magyar fél számára a kedvezménytörvényről készült Jürgens-jelentés strasbourgi vitája. Tabajdi Csaba, az országgyűlési küldöttség vezetője rámutatott: a tizenhét magyar módosító javaslatból csupán egyet utasítottak el. A jelentéstevő elfogadta azt a korábban mindig elutasított szempontot, hogy a kedvezménytörvény az etnikai megközelítés helyett a magyar nemzetkoncepció alapját képező szabad identitásválasztást helyezi középpontba. Elfogadták az a módosítást is, mely nem csak a magyar kormányt szólítja fel a törvény módosítására, hanem minden érintett kormányt érdemi tárgyalásokra hív fel. Magyar kérésre pontosították azt a tényt is, hogy a törvényt nem minden, csak néhány érintett szomszédos kormány bírálta. A bizottság jan. 30-án ismét ülésezik, ekkor hoz végleges döntést a módosításokról. /Balogh Levente: Módosul a Jürgens-jelentés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./2003. február 10.
Tabajdi Csaba, az Országgyűlés strasbourgi küldöttségének vezetője január végén még úgy nyilatkozott, hogy az Európa Tanács plénuma minden valószínűséggel ejti tavaszi ülésszakának napirendjéről a kedvezménytörvényről készített Jürgens-jelentés megvitatását. Gheorghi Prisacaru román delegációvezető szerint ugyanakkor az ET jogi bizottsága még márciusban napirendre tűzi és elfogadja a jelentést, a plénum pedig áprilisban hoz döntést. A politikus elfogadhatatlannak tartja azt a magyar kérést, hogy halasszák el a törvény vitáját. /Incze Ferenc: Nem befolyásolja... = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./2003. február 15.
A kisebbségiek úgy legyenek egy államnak a polgárai, hogy ne vessék őket alá a kényszerasszimilációnak - mondta a Bihari Naplónak adott exkluzív interjújában Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő, az Országgyűlés integrációs bizottságának alelnöke, a magyar küldöttség vezetője az ET parlamenti közgyűlésén. Tabajdi szerint fordulat történt a Jürgens-jelentés tartalmát illetően, hiszen a holland jelentéstevő korábban egyoldalúan állította be a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény helyzetét. Sikerült végre tisztázni: a magyar nemzetfelfogás nem a származásra, nem az etnikai hovatartozásra, hanem az egyén jogára épül, hogy szabadon vallja magát valamely nemzethez tartozónak. /Rais W. István: Korszerű magyar nemzetfelfogás. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./2003. március 6.
Erik Jürgens, az ET raportőre elfogadta a magyar észrevételek túlnyomó többségét, és ezeket beépítette a státustörvényről készített jelentésének most, Párizsban véglegesített tervezetébe, jelentette a Népszabadság. Magyar szempontból jelentősen javult a Jürgens-jelentés; az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottságában elfogadott módosító javaslatok után ma már a tervezet nem látszik elfogadhatatlannak. Tabajdi Csaba, az ET jogi és emberjogi bizottságának magyar tagja a Népszabadságnak elmondta: a módosított Jürgens-jelentés már nem marasztalja el Magyarországot érdemi kérdésekben. A román és szlovák bírálatokat a Párizsban véglegesített szöveg lényegi vonatkozásokban már nem osztja - erősítette meg Tabajdi Csaba, az MSZP országgyűlési képviselője, hozzátette: a Jürgens-jelentéshez ő maga 18 módosító indítványt terjesztett elő, ebből 17-et a raportőr beépített véglegesített szövegtervezetébe. A legújabb Jürgens-jelentésben már nincs szó a státustörvény állítólagos területenkívüliségéről és a jogszabály diszkriminatív jellegével kapcsolatos kitételek is hiányoznak a szövegből. Tabajdi, az ET parlamenti közgyűlésében a magyar küldöttség vezetője szerint egyelőre még nem dőlt el, hogy a Jürgens-jelentés áprilisban vagy júniusban kerül-e a plenáris ülés elé. /Feljavított Jürgens-jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./2003. május 28.
Budapesten, az Országgyűlés máj. 26-i ülésén, napirend előtti felszólalásokban értékelték a hetedik Máért történéseit. Kovács László külügyminiszter (MSZP) sikerről beszélt, mert megállapodás született a kedvezménytörvény módosításáról. Csapody Miklós (MDF) elégedetlenségükről, mert számos korábbi indítványuk nem került be a módosítási tervezetbe. Németh Zsolt (Fidesz) szerint az elmúlt egy évben a kormányzat cserbenhagyta a státustörvényt. Eörsi Mátyás (SZDSZ) kijelentette: a kedvezménytörvény megbukott, a módosításokat örömmel támogatják. Tabajdi Csaba (MSZP) leszögezte: győzött a józan realizmus, végetér a kedvezménytörvény hányattatása. Kovács László összegezte a módosítás lényegét: kivesznek a jogszabályból minden olyan elemet, amely akadályozza az alkalmazását, többek között kiiktatják az etnikai alapon történő és az unió számára elfogadhatatlan megkülönböztetést, ugyanakkor megerősítik a törvény eredeti céljait és bővítik a támogatásokat. Módosították a hatályba lépés időpontját, így nem Magyarország EU-taggá válásától, hanem a törvény kihirdetésének napjától lehet alkalmazni azt. Csapody Miklós kifejtette, elégedetlenségük ellenére az MDF mégis támogatta a Máért közös nyilatkozatát, mert nem a konfliktust, hanem a megoldást keresték. Nehezményezte, hogy a preambulumból kimarad a magyar nemzet egységére vonatkozó mondat, de reméli, a törvénycsomag módosításának parlamenti vitájában lesz még lehetőség a jogszabály további javítására. Németh Zsolt többek között felrótta a kormánynak, hogy nem biztosította kellő diplomáciai védelemben a jogszabályt, és emiatt "romlott a nemzetközi klíma" a törvény körül, melynek végrehajtása gyakorlatilag elakadt. Kijelentette, nem értenek egyet a magyarigazolvány "leselejtezésével", s ha ez ügyben nem lesz kompromisszum, akkor a parlamentben sem támogatják a módosító csomag elfogadását. Tabajdi Csaba kérte a Fideszt, járuljon hozzá legalább a módosító csomag különleges eljárásban való tárgyalásához, hogy júniusban elfogadhassa a parlament, ne érje emiatt nemzetközi szinten elmarasztalás Magyarországot. /(Guther M. Ilona): Vita a Máértról a magyar Országgyűlésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./2003. május 31.
Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó rendszeresen publikál a Magyar Hírlapban. A balliberális lapban kifejtette, hogy soha nem folyamodott - marosvásárhelyi magyarként -a magyar igazolványért. "Pedig amikor ultraliberális magyar politikusok és újságírók a státustörvény vitájának kezdetén fanyalogtak az ötlet ellen, igencsak kinyílt a székely bicskám." Most már nem tudja, hogy van-e értelme magyarigazolványért folyamodnia. "Olvasom a Kovácsok, Markók és más jeles vezetők jól fésült mondatait arról, hogy most milyen jó fiúk és lányok vagyunk, mert nem haragszik ránk sem Európa, sem Nastase. Jól működött a Máérten a politikai öncenzúra, a mindenképpen megfelelni akarás. Bizonyára a nyáron majd Eric Jürgenstől is vállveregetést fog kapni Frunda György és Tabajdi Csaba, amikor találkoznak Strasbourgban." Tehát úgy néz ki: a nemzetegyesítés még gondolatban is elmarad. "Magyarigazolvánnyal vagy anélkül vagyunk, de fogyunk." /Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó szerkesztőbizottságának tagja: Igazolatlan magyar. = Magyar Hírlap 2003. május 31. 2003. június 4.
Továbbra is éles vita zajlik a pártok között a kedvezménytörvény módosításáról - adta hírül az MTI. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség ragaszkodik az Orbán-kormány alatt elfogadott eredeti jogszabályhoz A parlament nem járult hozzá, hogy eltérjenek a házszabálytól, és így gyorsabban dönthessenek a módosításról. Németh Zsolt jelezte: a határon túli magyar szervezeteknek nem volt más választásuk, kényszerűen fogadták el a kormány tervezett módosításait. A nemzeti retorikához folyamodó Tabajdi Csaba (MSZP) szerint az eredeti törvényt azért támogatták - fenntartásaik ellenére -, mert a pártérdeknél fontosabbnak tartották a nemzeti érdeket. Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint az eredeti kedvezménytörvény elbukott, és a Fidesznek azt kellene tennie, mint amit korábban hangoztatott, vagyis fogadja el a határon túli magyar szervezetek álláspontját. Herényi Károly közölte az MTI-vel: a Magyar Demokrata Fórum támogatja ugyan a törvényjavaslat sürgős tárgyalását, hogy az érintettek mielőbb hozzájuthassanak a benne előírt kedvezményekhez, de az előterjesztést csak módosításokkal tudják elfogadni. Az ellenzéki képviselő szerint a határon túli szervezetek a módosítások kapcsán kiszolgáltatott, zsarolt pozícióban vannak. 2003. június 18.
Az Országgyűlésben vita folyt a kedvezménytörvényről. A kormány és az MSZP képviselője s támogatásra javasolta a kedvezménytörvényt módosító előterjesztést, a Fidesz vezérszónoka viszont úgy vélte: káros és önveszélyes a javaslat, emellett a határon túli magyarságra nézve méltatlan, hogy éjjel folytatják le az általános vitát. Kovács László külügyminiszter jún. 16-án éjjel a parlamentben azt mondta, a kedvezménytörvény-módosítási javaslat teljes mértékben megfelel az európai normáknak, szövegét elfogadták a határon túli magyarság 98 százalékát képviselő szervezetek, és a törvény nem fog feszültséget okozni Magyarország és szomszédai között. Kovács László közölte: az "egységes magyar nemzethez tartozás" megfogalmazása az eredeti törvény preambulumában ellentétes az EU normáival, az azt felváltó "magyar kulturális örökséghez való kötődés" ugyanakkor jól kifejezi a jogszabály szellemét. Tabajdi Csaba, az MSZP vezérszónoka szerint "több európaiság nem jelent kevesebb magyarságot". Szólt arról, hogy a módosítással pontosítják a kedvezményeket és a támogatásokat, egy szomszédos ország kivételével teljes körű lehet az alkalmazás, és végre az autonómia-szigetek önszerveződésének segítésével lehet foglalkozni. Az "egységes magyar nemzet" kifejezés kapcsán megjegyezte: a "nation" angol és francia nyelven elsősorban államot jelent, ami félreértésekre adhat okot. Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka viszont azt mondta, hogy az egységes magyar nemzetre utalás a nemzeti újraegyesítés folyamatának hivatkozási alapja a törvényben. "Mint közösség, egységes az egész kárpát-medencei magyarság, ez a legfőbb politikai és jogi hivatkozásunk, erről nem tehetünk le akkor sem, ha Verheugen és Jürgens urak ezt javasolják" - fogalmazott Németh Zsolt, az EU bővítési biztosára, illetve az Európa Tanács jelentéstevőjére utalva. Az ellenzéki politikus szavai szerint a módosítás a magyarigazolvány visszanyesésével jár, a támogatások nyilvántartásának anonimmá tétele pedig a határon túli magyar közösség önszerveződése terén indokolatlan, érthetetlen visszalépés. A támogatási rendszert a csomag átláthatatlanná és finanszírozhatatlanná teszi. Németh Zsolt arról beszélt, hogy "az írmagját is kiirtják az oktatáson és kultúrán túlmutató támogatásoknak", de ezeken belül is jelentős a visszalépés, mert az oktatási-nevelési és taneszköz-támogatást nemzetközi szerződésektől teszik függővé. Sajnálatosnak nevezte továbbá, hogy a kormány semmilyen perspektívát nem nyújt a vajdasági és kárpátaljai magyarság számára. A határon túli magyarok a Fidesz álláspontja alapján jogfeladásként élik meg a módosítást, ami "komoly kiábrándulásukhoz vezethet az anyaországból". Közölte azt is, hogy ebben a témában nincs európai norma, mert ha lenne, az benne lenne a csatlakozási szerződésben. Eörsi Mátyás, az SZDSZ vezérszónoka úgy vélte: "a státustörvény a földön fekszik", az eredeti törvényjavaslat megfontolásai között a belpolitikai előny elérése szerepelt, azaz a jogszabály elfogadásakor kialakított konszenzus nem jelenti azt, hogy a törvény jó. - Egy politikai nyilatkozatban lehet mondani, hogy egységes magyar nemzet, a papír mindent elbír - jelentette ki Eörsi Mátyás. Dávid Ibolya (MDF) hangsúlyozta: a kedvezménytörvény korszakos jelentőségű, ugyanis a nemzeti szolidaritás első "közjogias formája" volt. Szólt arról, hogy az Európai Unió intézményei közül sem a tanács, sem a parlament nem foglalkozott a kedvezménytörvény kérdésével. Kifogásolta, hogy a jelenlegi kormány nem kért fel szakértői bizottságot, nemzetközi jogi szakértőket a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos "tévhitek" eloszlatása érdekében. Dávid Ibolya közölte, hogy az MDF-frakció módosító javaslataik elfogadása esetén tudja támogatni az előterjesztést. Révész Máriusz (Fidesz) a szomszédos országokkal való egyeztetésről megjegyezte: egy évnyi egyezkedés után Szlovákia a módosító javaslatot sem fogadja el, és Románia is több aggályt vet fel, mint az eredeti törvénnyel kapcsolatban. Horn Gyula (MSZP) elmondta: meglepődött azon, hogy a Fidesz elutasítja a módosítást. Hozzátette, a szomszédos országokkal jelentkező feszültségeket az ott élő magyarok fizetik meg. A volt miniszterelnök úgy vélekedett: az 1994 és 1998 között kötött alapszerződések sokat segítettek a határon túli magyarságnak. Megfogalmazása szerint nincs vita abban, hogy a trianoni és a párizsi békeszerződés katasztrofális, rosszindulatú és igazságtalan volt. Amit azonban ma a szélsőséges erők megfogalmaznak megoldásként, például a visszacsatolások, az egy "nemzetveszejtő politika". /Budapesti vita a kedvezménytörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./2003. június 26.
Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése a jún. 25-i határozattervezetben nyomatékosan kérte a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy a megfelelő formában és a nemzetközi szervezetek által is megfogalmazott bírálatokat figyelembe véve módosítsa a 2001. június 19-én elfogadott kedvezménytörvényt. A közgyűlés egyben felszólított minden érintett kormányt, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat, vagy folytassa azokat. A közgyűlés emberi jogi és jogi bizottsága által határozati javaslatként beterjesztett jelentés megvitatását a parlamenti közgyűlés jún. 25-én kezdte meg. A határozattervezet jelenlegi formájában tartalmi kérdésekben már nem emel kifogást, míg korábbi változata a területi elv megsértésében és a hátrányos megkülönböztetés több formájában is elmarasztalta a kedvezménytörvényt. A jelenlegi tervezet értelmében az ET közgyűlése elvben kedvezően fogadja az anyaállamoknak más államokban élő kisebbségeik kulturális, nemzeti, nyelvi azonosságának megőrzéséhez nyújtott támogatását. Hangsúlyozza azonban: az anyaállamoknak a segítségnyújtásnál ügyelniük kell arra, hogy azt mind formájában, mind tartalmában elfogadja az az ország is, amelyhez a kisebbségek tartoznak. A közgyűlés a Velencei Bizottság jelentésére támaszkodva megállapítja, hogy az etnikai kisebbségek védelmében az államoknak kétoldalú és nem egyoldalú alapon kell eljárniuk, és minden ilyen jellegű törvénykezésnek négy alapelven - az államok területi szuverenitása, a jószomszédság, a jóhiszeműség és az emberi jogok tiszteletben tartása - kell nyugodnia. A magyar kedvezménytörvényt néhány szomszédos ország bírálta arra hivatkozva, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben a Velencei Bizottság jelentésében foglalt elveket - áll a határozattervezetben. A legfőbb panasz a követett eljárás egyoldalú mivoltára vonatkozott. Az ET közgyűlésének meggyőződése, hogy a szomszédos országok kifogásaira elfogadható megoldást lehetett volna találni, ha előzetesen megbeszélés és olyan kétoldalú egyezmény tárgyát képezték volna, mint a Magyarország és Románia közötti egyetértési memorandum. Az utolsó, 13. pontban "a közgyűlés nyomatékosan kéri Magyarország kormányát és Országgyűlését, hogy találja meg a módját a 2001. június 19-i, a kisebbségek iránti kedvezményes bánásmódról szóló törvény módosításának oly módon, hogy az a szomszédos országokkal történő tárgyalásokon és kétoldalú egyezményeken alapuljon, megfeleljen a Velencei Bizottság javaslatainak és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa és maga a közgyűlés által a jelenleg érvényben lévő törvényről kifejezett bírálatoknak". /EU-s határozattervezet a kedvezménytörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Véget ért a kedvezménytörvény hányattatása az Európa Tanácsban - értékelte a Parlamenti Közgyűlés határozatát Tabajdi Csaba (MSZP). Németh Zsolt (Fidesz) szerint elfogadhatatlan, hogy a közgyűlés olyan javaslatot is jóváhagyott, amelyben felszólítja Magyarországot, hogy újabb módosításokat hajtson végre a törvényen. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése határozatában sürgette a magyar kormányt és parlamentet a törvény további átalakítására. A határozat kimondja: a kisebbségek sorsáért a felelősséget minden esetben az az ország viseli, amelynek az illető kisebbség tagjai az állampolgárai. A közgyűlés megállapította, hogy ezidáig a nemzet fogalmának nincs közös európai jogi meghatározása. Tabajdi Csaba, a közgyűlés MSZP-s tagja hangsúlyozta: Magyarországot tartalmi ügyekben a határozat nem marasztalta el, viszont bírálta az Orbán-kormány azon eljárását, miszerint a szomszédokkal nem konzultált időben és megfelelő mélységben. "A határozat megismétel néhány olyan elemet, néhány olyan kritikai pontot, amelyek mára okafogyottá váltak. A határozat döntő része aktualitását veszítette, hiszen a kedvezménytörvény országgyűlési módosításával Magyarország teljesítette ezeket az elvárásokat" - tette hozzá a szocialista képviselő. Az MSZP a szavazásnál azért tartózkodott, mert a jelentés - bár alapvetően nem kérdőjelezte meg a kedvezménytörvényt - mégsem volt kellőképpen kiegyensúlyozott. Németh Zsolt: "A Jürgens-jelentéssel kapcsolatban a Fidesz álláspontja egyértelműen elutasító volt: nemmel szavaztunk - nyilatkozta a Krónikának Németh Zsolt Fidesz-képviselő. - Az ET-közgyűlés egy olyan javaslatot is elfogadott, amelyben felszólítja Magyarországot, hogy újabb módosításokat hajtson végre a státustörvényen. Ez a helyzet nem állhatott volna elő, ha Magyarország nem módosítja feleslegesen a törvényt. Németh szerint a törvénymódosítás eredményeként olyan helyzet állt elő, hogy a magyarságnak minden negatív következményt be kell söpörnie, s a meghátrálásnak semmi hozadéka nincs. "Hiszen azzal, hogy a törvényt az Országgyűlés megcsonkította, és kiürítette a magyar igazolványt, a határon túli magyarok körében komoly csalódást okozott. A szomszédaink ellenvetései nem szűntek meg, sőt felerősödtek. Az úgynevezett európai elvárásokat szintén nem sikerült kielégíteni: újabb és újabb igények fogalmazódnak meg. Mindez azt tükrözi, hogy az a szocialista kampány, amely a nemzetközi elvárásokhoz próbálta igazítani a státustörvényt, hibásnak bizonyult - fejtette ki a Fidesz képviselője. - Az a feladat, hogy felismerjük: a magyar nemzeti érdekek képviselete a regionális stabilitást szolgáló erő." /Salamon Márton László: Újabb módosítást kérnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./2003. november 22.
Magyarország által támogatandónak tartja az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő viszont a tervezetek készítésénél fontosabbnak tartotta az apró autonómiaszigetek kiépítését. A Kárpát-medencei magyarság megmaradására és gyarapodására az egyedüli reális lehetőség, ha az képes kivívni autonómiáját - jelentette ki a Krónikának Németh Zsolt. A fideszes politikus úgy ítélte meg, a határon túli magyarság szociológiai helyzetének drámai alakulása megköveteli a határozott megoldások keresését. Németh Zsolt szerint ahhoz, hogy az Európai Unió tagjává váló Magyarország támogassa az erdélyi autonómiatörekvéseket, világos politikai elkötelezettségre van szükség a magyar kormányzat részéről. A külügyi bizottság elnöke úgy vélte, jelenleg a nemzetközi feltételrendszer kedvez az autonómiatörekvéseknek. Sajnálatosnak mondta, hogy a jelenlegi magyar kormány mögött nincsen még meg a szükséges elkötelezettség. Tabajdi Csaba elmondta, már húsz éve figyelemmel követi a határon túli magyarság kérdését, és ezen belül az autonómiatörekvéseket is. A politikus hangsúlyozta, az RMDSZ autonómiaépítési folyamatát tartja követendő modellnek. Úgy vélte, egy-egy egyházi ingatlan visszaszerzése vagy az erdélyi autópálya-építés legalább olyan fontos, mint a különböző tervezetek elkészítése. - Azt tartom szigetépítésnek, amit Kató Béla Sepsiillyefalván, Böjte Csaba Déván vagy Gergely István Csíksomlyón tesz, de a Sapientia Tudományegyetem is ilyen, mondta. Tabajdi úgy vélte, a magyarországi jobboldal mákonyozza a határon túli magyarságot az autonómiával és a kettős állampolgársággal. "Magyarországon sikerült az országot kettészakítani, és úgy látom, hogy a jobboldal Németh Zsolt vezetésével azon mesterkedik, hogy Romániában is két magyarság legyen" - szögezte le Tabajdi. A Kolozs megyei PSD, a kormánypárt dicséri az RMDSZ tisztánlátását és hevesen elítélte az autonómiatervezetet, amelyet "az önjelölt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács" mutatott be az "etnikai alapú enklávék" létrehozásáról. A megyei PSD közleménye kiemelte az RMDSZ "realizmusát és tisztánlátását", amellyel megszavazta annak az alkotmánynak a módosítását, amelynek 1. cikkelye kimondja: "Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzeti állam". /B. M., Gazda Árpád: Határokon átívelő nézetkülönbségek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./2003. november 28.
Jelentős magyar kormányzati támogatással a jövő év közepéig önálló erdélyi magyar televízió kezdi meg működését Marosvásárhelyen - jelentette be Markó Béla a magyar televízióstúdiók vezetőinek hét végi találkozóján. Az önálló televízió indításáról Markó Béla és Medgyessy Péter múlt heti budapesti találkozóján született egyezség. A valószínű, egyeztetett, de mindenképp a Markóéval egybehangzó elképzelést az utóbbi napokban Tabajdi Csaba kisebbségi szakértő (MSZP) a kolozsvári Krónika kérdéseire válaszolva lekicsinylő "felülnézetből" kifogásolta: "Egy autonómiakoncepció kidolgozása két-három napos munka (?!), a kis autonómiaszigetek létrehozásáért viszont éveken át kell küzdeni." Tabajdi úgy véli, hogy egy-egy egyházi ingatlan visszaszerzése vagy az erdélyi autópálya építése legalább olyan fontos, mint a különböző tervezetek elkészítése, s ezekkel szemben (?) az RMDSZ az "autonómiaépítési folyamatot" tartja követendő példának. Agresszív, a Duna Tévét ledorongoló hangnemben írt néhány héttel ezelőtt a budapesti Népszabadságban a kolozsvári Tibori Szabó Zoltán. T. Sz. Z. fellépéséhez a muníciót Gáspárik Attila, a romániai Országos Audiovizuális Tanács (OAT) alelnöke szállította, de ő ezt t a Transforum internetes portálon művelte. T. Sz. Z. egy hónappal ezelőtti írása az önálló erdélyi magyar televízió létrehozását többnyire Gáspárik kinyilatkoztatásaira és néhány névtelen brancsbéli sarkított véleményére alapozva a Duna Televízió szétverése árán és révén véli megvalósíthatónak, írta összegzésében Sylvester Lajos. A Duna Televízió megfojtásával évtizednél hosszabb ideje kísérletező magyarhoni csapat erdélyi pártkatonájaként a hivatalviselő Gáspárik véleményét felerősítve deklarálja. "...a Duna TV nem ad valós képet az erdélyi magyarságról, nem az erdélyi fiatalok és vállalkozók nyelvén szól, s a falusi lakosságnak is kezd elege lenni abból, hogy olykor kihaló, utolsó dzsungellakóknak láttatják". Ugyancsak Gáspárik véleményét idézte: "a tavalyi választások idején "a Duna TV a politikai befolyás eszköze lett", s "kormánypárti agymosás folyt benne"". "A kampány elteltével sem változott a Duna hangneme, az M2-es azonban szerinte jóval kiegyensúlyozottabb lett." T. Sz. Z. Xántus Gábor erdélyi tévés szakembert is idézte "...a műsorgyártás szintjén olyan érdekeltségek is érvényesültek, amelyek a deklarált szándékok ellenére bizonyos határon túli műhelyeket előnytelen helyzetbe hoztak, s ez a gyakorlat egzisztenciális kényszerhelyzeteket szült". T. Sz. Z. Gáspárik véleményét idézte: "a magyarországi közszolgálati televíziók és a határon túli tévéstúdiók viszonyát tömören "elgyarmatosított janicsárdiktatúraként"" lehetne jellemezni. Olyan viszonyként, amely szemmel láthatóan öli meg a romániai magyar televíziózást." A névtelen nyilatkozók szerint "Már szinte közhellyé vált, hogy a Duna az öregek nosztalgiázó adója", "a Magyarországról importált politikai szembenállás meghonosítója", "Elégedetlenséget szül az is, hogy Erdélytől 10-15-20 éve elszakadt - sokszor előítéletektől sem mentes - személyek magyaráznak román belpolitikai összefüggéseket, az erdélyi magyarságon belüli ellentéteket, s Budapestről oktatják ki az erdélyi magyarságot arról, hogyan kellene cselekednie. E vélemények szerint az erdélyi magyarságnak ma már olyan televízióra lenne szüksége, amelynek az erdélyiekről szóló műsorait Erdélyben élő emberek készítik." Az erdélyiek magyarországiak nélküli boldogulásáról mintha hallottunk volna még abban az időben, amikor még egyesek ideiglenesen áttelepedtek volt Magyarországra. A Népszabadság november 15-i számában Pekár István, a Duna TV elnöke védekezett, de gyámoltalan módon: "Nem értek egyet azzal (...), hogy kerékkötői lennénk az önálló erdélyi magyar televízió létrehozásának. Az elmúlt tizenegy esztendő alatt több mint egymilliárd forintot juttattunk oda, amit egyrészt műsorgyártásra fordítottunk, másrészt kamerákat helyeztünk ki, utóbbiakat még Sára Sándor idején. Mindig egyenrangú félként kezeltük őket, sokuknak biztosítottunk egzisztenciát, nem úgy jártunk ki, mint valamiféle provinciára. A cikk (a T. Sz. Z. írására utal - S. L.) a magyarországi köztévék és a határokon túli stúdiók viszonyát "elmagyarosított janicsárdiktatúraként" említi, ami azon túl, hogy nem igaz, még képzavar is." Pekár István a Duna TV stratégiája kapcsán kifejtette, hogy intézményük nem lehet kizárólag csak "Erdély Televíziója", hiszen Románián kívül is több millió magyar él. Egyébként Sylvester emlékeztetett: az RMDSZ a kormánypárttal kötött egyezségében egész napos magyar nyelvű rádió- és tévéadást biztosításáról volt szó. /Sylvester Lajos: Az Erdélyi Magyar Televízió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./2003. december 16.
Kétévenként szervezi meg választmányi ülését a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága /régebbi nevén Anyanyelvi Konferencia - továbbiakban AK/. Az idei, Budapesten tartott választmányi gyűlésen a Kárpát-medencei magyar közösségek képviselői mellett a nyugati magyar "szigetek" vezető egyéniségei is megjelentek. Pomogáts Béla, a társaság elnöke, valamint Komlós Attila ügyvezető elnök újból kinyilvánította az AK politikai semlegességét. Tavaly az AK 45 millió forintnyi állami támogatást kapott, jövőre öt millióval kevesebbet irányoztak elő számára a költségvetésben. Tavaly az AK önállóan konferenciákat, különféle tanfolyamokat, nyelvőrző táborokat, ifjúsági programokat szervezett, határon túli magyar szervezetekkel együtt pedig szintén számtalan rendezvényt, ifjúsági programot bonyolított le. Ezen kívül 2003-ban több kötetet adtak ki, és folyamatosan megjelentetik a Nyelvünk és Kultúránk című folyóiratot. A nov. 12-i választmányi gyűlés után, délután tartották a "Nemzet, nemzettudat, nemzeti kisebbség, Európai Unió - magyar kulturális stratégia" című konferenciát. Szabó Vilmos, a MeH kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkára szerint a kettős állampolgárságról és az autonómiáról higgadtan, indulatmentesen kell tárgyalni. Az MSZP a FIDESZ nemzetegyesítés fogalma helyett a nemzeti kapcsolatépítés fogalmat használja akkor, amikor az anyaország és a határon túli magyarság közös jövőjének a stratégiáját építi. Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő, a magyar parlament integrációs bizottságának szocialista alelnöke úgy véli: igen jelentős lépés az, hogy első ízben sikerült bevinni egy nemzetközi dokumentumba, jelesül az uniós alkotmány tervezetébe a kisebbségi jogok fogalmát, anélkül, hogy kollektív jogokról lenne benne szó. Tabajdi kíváncsian várja, hogy ha életbe lép majd az EU-alkotmány, akkor mitévő lesz annak a 15 eddigi tagországnak némelyike, amelyek még annyi jogot sem adnak kisebbségeiknek, mint azok az államok, amelyek most készülnek csatlakozni az Unióhoz. Tabajdi szerint "kiváló autonómiatervezetet lehet gyártani 3 nap alatt, de egyetemet és más intézményeket csak évek alatt lehet kiépíteni, és azok mind az autonómia mozaikkövei. Én a megapásztoroknál sokkal merészebbeket tudok álmodni, csakhogy az álmokat valóra kell váltani" - üzent leplezetlenül a konferenciáról Tabajdi Tőkés László püspöknek. A magyarságpolitikáról átfogó elemzést tárt a hallgatóság elé Bárdi Nándor szociológus, a budapesti Teleki László Intézet munkatársa. Egyetlen adat tanulmányából: 1989 óta a magyar kormányok csaknem 50 milliárd forintot fordítottak a határon túli magyarság támogatására, de ennek az összegnek a fele Magyarországon maradt. Ebből finanszírozták a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a közalapítványokat, amelyeknek tevékenysége e közösségekhez kapcsolódik, a Duna Televíziót, a státustörvény végrehajtását stb. Bárdi Nándor bírálta az Új Kézfogás Közalapítvány tevékenységét, illetve azt mondta: nem lehet nyomon követni, mire is ment el az általa kezelt pénz, nem lehet bizonyítani azt, hogy valóban 30 ezer munkahely teremtődött a vállalkozások támogatása révén. Bárdi azt sem tartja helyesnek, hogy a magyar állam sok pénzt költ egy bizonytalan jövőjű Sapientia Egyetemre, ahová a gyengébben felkészült fiatalok jelentkeznek, miközben a több ezer magyar diákot oktató Babes-Bolyai Tudományegyetemet, az oktatókat szinte egyáltalán nem támogatja. Az Anyanyelvi Konferencia égisze alatt lezajlott rendezvény tanulsága az, hogy a határon túli magyar kisebbségek ügyével kapcsolatban az anyaországban politikai konszenzusnak kell kialakulnia. A határon túlra induló támogatásokkal 2004 májusa után, amikor Magyarország uniós tag lesz, nagyon pontosan el kell majd számolni, miközben jelenleg igencsak szabálytalan, laza, szakszerűtlen a pénzekkel való elszámolás. /(Máthé Éva): Anyanyelvi Konferencia. A kettős állampolgárság és az autonómia is szóba került. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./2004. január 24.
Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt nemzetpolitikai tagozatának elnöke azt javasolta, hogy Markó Béla "Egy magyar-magyar egyetértés esélyeiről" címmel megjelent írását a Máért következő ülésén vitassák meg. Az MSZP nemzetpolitikai tagozata kezdeményezi, hogy a négy párt parlamenti illetékesei a civil szervezetekkel, tudományos kutatókkal együtt tartsanak szakmai-politikai tanácskozást. Tabajdi közleményében kifejtette, hogy az elemzés fontos a nemzetpolitikai gondolkodás továbbfejlesztésében, elodázhatatlan megreformálásában. "Teljes mértékben egyetértek a cikkben felvetett kérdésekkel és alapvetően a válaszokkal is. Tizenöt évvel a kisebbségpolitikai rendszerváltás után végre szükség lenne – mert már megérett rá az idő – valódi nemzetstratégiára. Olyan nemzetstratégiára, amely érdemben képes kezelni a szülőföldön való méltó megélhetést, az elvándorlás trendjének a megállítását és megfordítását. Magam kétszer is javasoltam az MSZP nevében a Máért ülésein egy konkrét statisztikai adatokon nyugvó nemzetstratégia kidolgozását és megvalósítását korábban Orbán Viktor, tavaly pedig Medgyessy Péter miniszterelnököknek." – áll Tabajdi Csaba felvetésében. /MÁÉRT-napirendre javasolják Markó Béla politikai esszéjét. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./2004. január 27.
Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című /a Heti Válaszban, az Élet és Irodalomban, a Krónikában, a Nyugati Jelenben és más lapokban közölt/ politikai dolgozatával kapcsolatban vitára hívta olvasóit a Nyugati Jelen. Az első beérkezett írás szerzője az RMDSZ belső ellenzékének markáns Arad megyei alakja, Nagy István. Nagy István emlékeztetett, hogy Markó Béla 38 képviselő- és szenátortársával együtt a kolozsvári Szent Mihály templomban 1992. október 25-én esküvel fogadta: “...Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. ...” Markó Béla hiányolja a nemzetstratégiát, a nemzeti értékrendet. Érvénytelen lenne imént idézett esküje? Lelkiismeret-furdalása volt talán? Úgy tűnik, igen, és pótcselekvésbe menekülve kiáltó szavakat keresett. Markó Bélának nem írnia kellett volna, hogy magyarországi politikai pártokhoz fordulva nemzetstratégiát és értékrendet keressen. Elég lett volna elővennie a Kolozsvári Nyilatkozatot. Markó miért Magyarországon keres megoldást az itthoni problémákra? Budapesten, a Teleki László Intézetben a meghívott szakértők a szóban forgó írását vitatták meg. A Heti válasz így összegzett: “A konferencia végén Markó Béla a demokráciadeficit veszélyéről beszélt, ám a pozitív végszó kedvéért hozzátette: az 1989-es események olyan lehetőséget kínáltak a határon túli magyarság számára, amelyeket minden szervezet megragadott és a magyarság javára fordított. Sokan kétkedve fogadták az RMDSZ elnökének ezt a meglátását.” Ugyanerről a tanácskozásról Bakk Miklós a Krónikában így írt: „Markó Bélának azt is tudnia kell, hogy az összmagyar paktum óhajtása itthon, Erdélyben akkor hiteles, ha azt a megegyezésre való törekvés hazai faktumai is igazolják. Vagyis: a konszenzushoz vezető utat nem a magyarországi míves beszéd fórumain, hanem az itthoni, elrontott helyzet körülményei közt kellene keresni.” Markó Béla dolgozatáról a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András “Nincs titok, tenni kell!” címmel írt, és ezek a záró mondatai: “Az elmúlt több mint ezer évben nem egyszer eleink becsületes ügyért folytatott nemes, önfeláldozó küzdelme, virtusa tette lehetővé, hogy mi itt most vitatkozhatunk. Tisztelt Markó Béla! Mi lenne, ha Ön személyesen ajánlaná Kovács Lászlónak, hogy Tőkés László is legyen ott februárban a Máérten? Szerintem ez bölcs dolog lenne, lovagias gesztus”. Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt Nemzetpolitikai Tagozatának elnökeként így zárja a magyar–magyar egyetértés esélyeiről közzétett állásfoglalásukat: “Markó Béla írásának legfőbb tanulsága: tárgyalóasztalhoz, magyar!” Markó Bélának előbb itthon kell tárgyalóasztalra és konszenzusra lelnie. /Nagy István: Tárgyalni kellene végre. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./2004. február 3.
Egyetértenek az egyetemes magyar nemzetpolitika kialakításának szükségességével a Markó Béla RMDSZ-elnök által megszólított magyarországi politikai pártok Krónikának nyilatkozó politikusai. Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című tanulmányában Markó kifejtette: a határon túli magyarok ügyét behálózta a pártpolitika, holott olyan közös nemzetpolitikára lenne szükség. “Az utóbbi években újabb és újabb „megoldások“ röppennek fel, mint többek között a státustörvény, az autonómia vagy a kettős állampolgárság, ám ezeket nem kivitelezhetőségük, hanem ilyen-olyan morális szempontok szerint fogadjuk vagy ítéljük el” – szögezte le az RMDSZ elnöke. A tanulmány kapcsán a budapesti Teleki László Intézet január 19-én tanácskozásra hívta az RMDSZ vezetőjét és a határon túli magyarok ügyében járatos szakértőket. „Már önmagában az is fontos volt, hogy a média véleményvezérei tudomásul vehették a tényt: Markó Béla visszatért, mint írástudó” – fejtette ki Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) képviselője. „Arra a kérdésre, hogy az erdélyi magyar társadalomban keletkezett konfliktusok kirobbantó oka a magyarországi politikai megosztottság-e, egyértelmű nemmel lehet válaszolni” – szögezte le Csapody. „Elemzés, programadás, figyelemfelhívás, segélykiáltás egyben ez a cikk” – jellemezte Markó Béla írását Tabajdi Csaba MSZP-képviselő, aki teljes mértékben egyetért a tanulmányban felvetett kérdésekkel, és alapvetően a válaszokkal is. „Csak üdvözölni tudunk minden olyan törekvést, amely az erdélyi magyarság összefogására, és nem a megosztására irányul. A magyar–magyar egyetértésre azonban csak akkor van esély, ha a magyarországi politikusok nem szítják az ellentéteket a határon túli közösségekben” – nyilatkozta Kovács Kálmán, az SZDSZ határon túli magyarokért felelős szakértője. Németh Zsolt /Fidesz/, az Országgyűlés külügyi bizottságának a Budapest Analyses elemzésére hívta fel a figyelmet. A Budapest Analyses szerint Magyarországon a tanulmánnyal Markó Béla leginkább a Fideszt próbálja megszólítani. „Ennek legfőbb oka az, hogy a Fidesznek és különösen Orbán Viktornak elsöprő a népszerűsége az erdélyi magyarok körében – véli a szakértői csoport. – Ugyanakkor a Markót támogató erdélyi magyar üzletemberek nyomására az RMDSZ aktívan beavatkozik a magyar belpolitikába, és kommunikációja a jelenlegi magyar ellenzékkel megszűnt.” A Budapest Analyses szerint nem bizonyított Markó Béla azon állítása, hogy a megosztottságot Magyarországról gerjesztik. /Salamon Márton László: Nemzeti ügy, pártpolitika. Négy parlamenti párt Markó Béla tanulmányáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./2004. április 5.
A Magyar Szocialista Párt mindig is támogatta az autonómiának azon formáit, amelyek európai módon a többség és a kisebbség megegyezésén alapulnak – áll az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának abban az állásfoglalásában, amelyet ápr. 2-án egy, a témában Jászberényben rendezett tanácskozáson fogalmaztak meg. Tabajdi Csaba, az MSZP Nemzetpolitikai Tagozatának elnöke által aláírt dokumentum leszögezte: érdemi autonómiát csak az adott országban élő többség és magyar nemzeti közösség egyetértésével lehet elérni. Ilyen politikát képvisel az RMDSZ, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és a vajdasági VMSZ is. A dokumentum szerint meg kell küzdeni a szórvány magyarság esetében a személyi, kulturális autonómiáért. A jobboldalnak Magyarországon, de Erdélyben is meg kellene értenie, hogy a kisebbségi autonómia ügye felelős, egységes stratégiát igénylő nemzetpolitikai kérdés. Elfogadhatatlan, hogy a jobboldal az autonómiát az RMDSZ ellen politikai fegyverként használja. A tanácskozáson Markó Béla, az RMDSZ elnöke előadásában kifejtette, hogy a szövetség 1993-tól síkra száll az Erdélyben élő másfél milliós magyarság autonómiájának megteremtéséért, s a kérdésben a politikai ellenfelekkel a vita csupán a megközelítés eszközei körül zajlik. Bársony András, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az autonómiakérdés sajnálatos módon a belpolitikai csatározás részévé vált. /Az MSZP támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./