udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
1995. augusztus 5.
Igor Szmirnov, a Moldovai Köztársaság területén levő, önmagát Dnyeszter-melléki Köztársaságnak /Transznisztria/ kikiáltó szakadár övezet vezetője kijelentette, hogy nem mondanak le az állami státusról: a Moldáviai Köztársaság határain belül léteznének, föderatív állami struktúrával, külön jogi státussal. /Új Magyarország, aug. 5./1995. augusztus 12.
Amennyiben a tiltakozó akciók nem hozzák meg a kellő eredményt, akkor a törvény által szűkített oktatási lehetőségeket a törvényesség keretein túl, de az alkotmányosság jegyében ellensúlyozni kell, mondta Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő. Amennyiben nem lehet állami magyar egyetemet indítani, magyar magánegyetemet kell létrehozni. Ugyancsak a magánszférában kell megoldani a magyar nyelvű szakoktatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./1995. augusztus 12.
Amennyiben a tiltakozó akciók nem hozzák meg a kellő eredményt, akkor a törvény által szűkített oktatási lehetőségeket a törvényesség keretein túl, de az alkotmányosság jegyében ellensúlyozni kell, mondta Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő. Amennyiben nem lehet állami magyar egyetemet indítani, magyar magánegyetemet kell létrehozni. Ugyancsak a magánszférában kell megoldani a magyar nyelvű szakoktatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./1995. augusztus 16.
Az Interconfessio Társaság továbbgondolja a magyarság jelenét és a felemelkedés útját keresi. A társaság elnöke, Borbély Imre képviselő, aki Nemzeti paradigma és posztmodern című dolgozatával adta meg a kiindulópontot. Elhatározták, hogy tovább működtetik a Székesfehérváron tartott megbeszélésükön kialakult szellemi műhelyt. Magyarországon az Aczél György nevével fémjelzett kultúrpolitika egyik sarkalatos pontja éppen a jövőképtől való megfosztás volt. Borbély Imre a szubszidiáris nemzetstruktúra gondolatáig jutott el: az egyes nemzetrészeknek önmaguknak kell megoldaniuk saját gondjaikat, ugyanakkor millió szállal kell kötődniük egymáshoz. Tudásközpontú nemzetfejlesztést tart célravezetőnek. Az összetartó erőket illetően "az erdélyi magyarság sokkal kevésbé sérülten került ki a kommunizmus évtizedeiből, mint a magyarországi". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./1995. augusztus 16.
Az Interconfessio Társaság továbbgondolja a magyarság jelenét és a felemelkedés útját keresi. A társaság elnöke, Borbély Imre képviselő, aki Nemzeti paradigma és posztmodern című dolgozatával adta meg a kiindulópontot. Elhatározták, hogy továbbműködtetik a Székesfehérváron tartott megbeszélésükön kialakult szellemi műhelyt. Magyarországon az Aczél György nevével fémjelzett kultúrpolitika egyik sarkalatos pontja éppen a jövőképtől való megfosztás volt. Borbély Imre a szubszidiáris nemzetstruktúra gondolatáig jutott el: az egyes nemzetrészeknek önmaguknak kell megoldaniuk saját gondjaikat, ugyanakkor millió szállal kell kötődniük egymáshoz. Tudásközpontú nemzetfejlesztést tart célravezetőnek. Az összetartó erőket illetően "az erdélyi magyarság sokkal kevésbé sérülten került ki a kommunizmus évtizedeiből, mint a magyarországi". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./1995. augusztus 23.
Aug. 23-án Vacaroiu miniszterelnök öt órán át tanácskozott a kormányt támogató pártokkal az együttműködésről. A tanácskozás után Ion Gavra, a Románok Nemzeti Egységpártjának /RNEP/ egyik vezetője bejelentette, hogy a jövő héttől Maros megye élére RNEP-s prefektus kerül. Gavra szerint ki merik mondani, hogy Kolozsváron az RNEP máris megnyerte a választásokat, tudósít Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, aug. 25./ 1995. augusztus 23.
Aug. 23-án Vacaroiu miniszterelnök öt órán át tanácskozott a kormányt támogató pártokkal az együttműködésről. A tanácskozás után Ion Gavra, a Románok Nemzeti Egységpártjának /RNEP/ egyik vezetője bejelentette, hogy a jövő héttől Maros megye élére RNEP-s prefektus kerül. Gavra szerint ki merik mondani, hogy Kolozsváron az RNEP máris megnyerte a választásokat, tudósít Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, aug. 25./ 1995. augusztus 30.
Iliescu elnök történelmi megbékélést ajánlott, olyan dokumentum aláírására szólított fel, amely kimondaná a Magyarország és Románia közötti történelmi megbékélés tényét. Elítélően szólott azokról az erőkről, amelyek újjáélesztik a hitleri "szudéta-elméletet" és a szomszédos országokbeli kisebbségek mentorainak képzelik magukat, bátorítják a területi szeparatizmust, az etnikai elvű autonómia és a kollektív jogok gondolatába burkolva hamis erényekkel büszkélkednek, illetve hamis bűntudatba sodorják szomszédaikat. Kérte, hogy "bizonyos magyarországi politikai erők mondjanak le a határon túli magyar kisebbségek irányításáról, prókátori szerepükről." Kijelentette, hogy a romániai magyar kisebbség szerves része a román társadalomnak, "az ebből fakadó valamennyi következményével együtt." Figyelmeztetett: a romániai magyar kisebbség jogai nem képezhetik vita tárgyát "még Magyarországgal sem." Ezután Iliescu felszólítja a magyar felet, írjanak alá politikai dokumentumot, leszögezve, hogy új alapokra helyezik a kapcsolatokat. Ezt a nyilatkozatot jogi dokumentum is kísérheti, amelyekben helyet kaphatnának az etnikai kisebbségekkel szembeni bánásmód normái. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1., Népszabadság, aug. 31., MTI, a beszéd szövegét hozta: Dimineata, aug. 31./1995. augusztus 30.
Iliescu elnök történelmi megbékélést ajánlott, olyan dokumentum aláírására szólított fel, amely kimondaná a Magyarország és Románia közötti történelmi megbékélés tényét. Elítélően szólott azokról az erőkről, amelyek újjáélesztik a hitleri "szudéta-elméletet" és a szomszédos országokbeli kisebbségek mentorainak képzelik magukat, bátorítják a területi szeparatizmust, az etnikai elvű autonómia és a kollektív jogok gondolatába burkolva hamis erényekkel büszkélkednek, illetve hamis bűntudatba sodorják szomszédaikat. Kérte, hogy "bizonyos magyarországi politikai erők mondjanak le a határon túli magyar kisebbségek irányításáról, prókátori szerepükről." Kijelentette, hogy a romániai magyar kisebbség szerves része a román társadalomnak, "az ebből fakadó valamennyi következményével együtt." Figyelmeztetett: a romániai magyar kisebbség jogai nem képezhetik vita tárgyát "még Magyarországgal sem." Ezután Iliescu felszólítja a magyar felet, írjanak alá politikai dokumentumot, leszögezve, hogy új alapokra helyezik a kapcsolatokat. Ezt a nyilatkozatot jogi dokumentum is kísérheti, amelyekben helyet kaphatnának az etnikai kisebbségekkel szembeni bánásmód normái. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1., Népszabadság, aug. 31., MTI, a beszéd szövegét hozta: Dimineata, aug. 31./1995. szeptember 5.
A kolozsvári kiadónál megjelent egy román nyelvű könyv, szaporítva a magyar bűnökről beszámoló könyvek sorát: A Holocaust útja - Észak-erdélyi zsidók kálváriája. Az egykori pártfunkcionárius, Vasile Ciubancan doktori disszertációját tartalmazza a kötet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./1995. szeptember 6.
A Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt szóvivője, Radu Vasile szenátor pártja nevében élesen elítélte az RMDSZ szept. 2-i székelyudvarhelyi tiltakozó nagygyűlését, főleg azokat a beszédeket, amelyekben utalás történt a romániai magyarság önrendelkezési igényeire. Ugyancsak az RMDSZ-t támadta a Vocea Romaniei lapnak adott nyilatkozatában Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke is. /Új Magyarország, szept. 6./ 1995. szeptember 7.
Vasile Vetisanu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátora a szenátus ülésén elítélte az RMDSZ-t, amiért nem határolja el magát szélsőséges elemek románellenes megnyilvánulásairól. /Magyar Hírlap, szept. 7./ 1995. szeptember 7.
Kisebbségpolitikánk igyekszik a világnak megmutatni, hogy a Kárpát-medence magyarsága csakis békés, jogállami eszközökkel él - hangoztatta Tabajdi Csaba államtitkár a szept. 7-i sajtótájékoztatón, amelyet Veszprémben Tanácskozás az emberi jogok európai védelméről címmel a határon túli magyar szakemberek részére szervezett háromnapos rendezvény előtt tartottak. Az államtitkár fontosnak tartja, hogy a határon túl élő magyarság hatékonyabban tudja megjeleníteni jogos igényeit és ehhez jobban ki tudja használni a nemzetközi fórumokat. A magyarság helyzete Romániában és a Vajdaságban egyértelműen romlott, és aggodalomra ad okot Szlovákiában is. - Az alapszerződésről szólva Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke kijelentette, hogy az nem cél, hanem eszköz, önmagában semmit sem fog megoldani. A folyamatban levő tárgyalások elhúzódása és a ratifikálás hiánya miatt Magyarországot semmiféle felelősség nem terheli. A magyar-román alapszerződés gyakorlatilag kész, egyetlen nyitott kérdés van még: a kisebbségi klauzula. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9-10./1995. szeptember 20.
Az RMDSZ bukaresti székházában szept. 20-án megtartott sajtóértekezleten Markó Béla elnök előrebocsátotta, hogy a magyarság érdekelt a megbékélésben, azonban egyelőre semmi jele a nacionalista retorika visszaszorulásának, sőt ennek ellenkezője tapasztalható. A gyakorlat ellentmond a szándéknyilatkozatok hangzatos kitételeinek. Közkeletű az a téves álláspont, hogy a kisebbségek problémáit Romániában sikerült megoldani. Márton Árpád képviselő a Büntetőtörvénykönyv módosítására tért ki: a demokratikus jogrenddel összeegyeztethetetlen rendelkezéseket fogadott el a parlament, utalt a sajtónyilvánosság korlátozására, idegen országok zászlaja kitűzésére és himnusza eléneklésére vonatkozó szakaszokra. Markó Béla elmondotta, hogy sikeresek voltak és tömegjelleget nyertek a tanügyi törvény elleni tiltakozó akciók. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 20., 622. sz./ 1995. szeptember 27.
Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány Bukarestbe érkezett és szept. 27-én a magyar és román rendőrség közötti együttműködésről tárgyalt Dan Petrescuval, román partnerével. Az országhatárokon átnyúló bűncselekmények eredményesebb felderítéséről tárgyaltak. Pintér Sándor szept. 28-án a román belügyminiszterrel tart megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ 1995. szeptember 27.
A tanügyi törvény elleni tiltakozássorozat bebizonyította a romániai magyarság egységes fellépését - állapította meg Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke. Általában sikerült elkerülni a túlzásokat, ez alatt "az időnként felbukkanó halálvíziót, tragikus hangütést értem." A tanügyi törvényről ki kell mondani, hogy sérti az esélyegyenlőséget, az állampolgári jogot, a demokrácia elvét. A Bolyai Társaság álláspontja, hogy a romániai magyarságnak önálló iskolahálózatra van szüksége, az óvodától az egyetemig. Horváth Andor jelezte, hogy a Bolyai Társaság okt. 6-7-én tudományos ülésszakot rendez Kolozsváron, külföldi szakemberek részvételével. Budapestről többek között Kiss Gy. Csaba, Tamás Gáspár Miklós, Franciaországból Kende Péter és Karátson Endre, Bukarestről Zoe Petre, Dinu Giurescu és Andrei Plesu van a meghívottak között. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./1995. szeptember 27.
A Liberális Párt`93 két vezetője, Dinu Patriciu elnök és Horia Rusu Nagyváradra látogattak, ahol találkoztak a sajtó képviselőivel. A Demokratikus Konvenció, amely kissé bővített Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttá vált, közeledik a hatalomhoz. Hasonló figyelhető meg a Polgári Szövetségnél is, állapította meg Dinu Patriciu. A valós ellenzéki erőket a Demokrata Párt és a Liberális Párt`93 jelenti. Patriciu szerint az alapszerződésben szerepelni kell az ET 1201-es ajánlásának. - Őrültség azt mondani, hogy Erdély veszélyben van, nem hiszi, hogy hétmillió román és másfél millió magyar által lakott területet veszélyeztet a szomszédos ország, írta Patriciu.- Az oktatási törvénynek nemcsak az anyanyelvű oktatással kapcsolatos része hibás, hanem számos egyéb súlyos hiányossága van. A tanügy túlközpontosított és a minisztériumnak alárendelt. Patriciu szerint az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok követelése túllépi az európai normarendszert, ezért szerinte "az utóbbi időben az RMDSZ károssá vált a romániai politikai életben." A "magyarság jogait sokkal inkább tudnák érvényesíteni a hagyományos pártokba beilleszkedett magyar nemzetiségű polgárok." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./1995. szeptember 27.
Oliviu Gherman szenátusi elnök elutasította a kisebbségeknek adandó jogok gondolatát szept. 27-én Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén mondott beszédében. A kisebbségi követelések kapcsán egyenesen a náci fajelméletre utalt. Gherman beszélt Iliescu "bátor kezdeményezéséről", a román-magyar megbékélésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Ugyanezen a napon, Strasbourgban, az ET közgyűlésén felszólalt Adrian Paunescu szenátor, a román küldöttség tagja, azt állítva, hogy a jugoszláv konfliktus igazi oka: az Antall-kormány "felfegyverezte Horvátországot, hogy hatékonyabban tudja szétverni Jugoszláviát". Ebben Jeszenszky Géza játszott kulcsszerepet. Jeszenszky Géza, az ET parlamenti közgyűlésén részt vevő magyar küldöttség tagja válaszában leszögezte, hogy a magyar kormány legálisan adott el fegyvereket Horvátországnak, ráadásul 1990-ben még béke volt a térségben. Paunescu vádaskodását visszautasította Bársony András, a magyar küldöttség vezetője, és kérésére Miguel Angel Martínez úgy döntött, hogy Paunescu egyes szavait - mint az ET szellemével összeegyeztethetetleneket - törlik az ülés jegyzőkönyvéből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Magyar Hírlap, szept. 28./1995. október 2.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem évnyitóján, okt. 2-án Magyari András prorektor beszédének egy részét magyarul szándékozott elmondani. Alig kezdett bele, a jogi kar dékánja tiltakozott ez ellen és kivonult a teremből. Példáját nem követték a többiek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./1995. október 4.
Tóth József nyugalmazott egyetemi tanár emlékezett a hajdani kisebbségi tanügyi államtitkárságra: 1946-ban alakult meg, a tanárok Kolozsváron Felszeghy Ödönt választották erre a tisztségre, személyi titkára a szintén kolozsvári Rózsa István tanító lett. Az államtitkárság megalakulása után új iskolák nyíltak, új tanárokat vettek fel, létrehozták a nemzeti kisebbségek tankönyvkiadóját. Felszeghy Ödönt később Czikó Lőrinc követte az államtitkári székben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./