udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1913 találat lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 1891-1913

Névmutató: Ponta, Victor

2012. augusztus 1.

Ponta doktori címének visszavonását kérik
Országszerte 44 egyetemi oktató (köztük 28-an a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemről) nyílt levelet intézett Victor Ponta kormányfőnek és Ecaterina Andronescu tanügyminiszternek. A levél szerint nem fér kétség ahhoz, hogy a Victor Ponta kormányfő által 2003-ban megvédett doktori disszertáció plágium, az oktatási minisztérium pedig nyomást gyakorolt az ügyet vizsgáló oktatókra. Liviu Pop ideiglenes oktatási miniszter például rendelettel átszervezte az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanácsot (CNATDCU) és személyesen elment a testület ülésére, hogy megakadályozza annak döntéshozatalát a Ponta-ügyben. A levél aláírói ugyanakkor támogatásukról biztosítják a Bukaresti Tudományegyetemet, amennyiben az Victor Ponta doktori címének visszavonását indítványozza.
„Az etikai bizottság által meghozott döntés, amely szerint Ponta nem követett el plágiumot, nem szavahihető, mivel olyan testület hozta, amelynek összetételét részlegesen módosították, ugyanakkor alá van rendelve a tanügyminisztériumnak, azaz a kormánynak”, fogalmaz a levél. „A politikum durva beavatkozása a tudományos kutatásba a romániai tanügybe vetett bizalom megingását hozhatja magával. Ponta kormányfőnek az ügyben tanúsított magatartása pedig nem csak a romániai demokráciát gyengíti, hanem tantestületünk méltóságát sérti” – olvashatjuk a dokumentumban. Az aláírók között két magyar nevet is találunk: Bakk Miklósét és Király Istvánét, mindketten a Babeş–Bolyai Tudományegyetem docensei. Bakk Miklós lapunknak elmondta: az interneten szerzett tudomást erről a nyílt levélről, majd felvette a kapcsolatot a kezdeményezőkkel, és mivel egyetértett a dokumentummal, aláírta. – Nem biztos, hogy a nyílt levélnek lesz valami haszna, ám úgy vélem: nagyon fontos, hogy a szakmai és a civil társadalom ellenőrző szerepet töltsön be – nyilatkozta.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. augusztus 2.

NEM RÓZSÁS CRIN ANTONESCU HELYZETE, hisz azt ígérte, visszavonul a politikából, ha Băsescu visszatér. Valószínűleg, nem tartja be ígéretét, és a vereség után visszakullog a pártelnöki irodába. De ott sem lesz nyugalma, mert a Nemzeti Liberális Párt forrong. A régi és súlyos személyiségekből álló, Andrei Chiliman vezette csoportosulás egyre erélyesebben hallatja szavát az Antonescu-féle autoriter magatartással szemben. A nyílt konfliktus elkerülhetetlen, pártszakadás vagy Antonescu félreállítása lehet a következménye. (Ziare.com)
A MINISZTERELNÖKNEK SEM KÖNNYŰ. A népszavazás kudarca mellett a plágiumbotrány is rontja megítélését, és szembe kell néznie a gazdasági válság, az aszály okozta elkerülhetetlen áremelkedések következményeivel. És nem számíthat senkire, az európai kancelláriák szimpátiájára, a pénzvilág támogatására főleg nem. Ezek a hatások óhatatlanul meggyengítik pozícióját a Szociáldemokrata Párton belül, de az sem kizárt, hogy benne találják meg a bűnbakot. Ha nem közelednének a választások, Victor Ponta aligha élné túl pártelnökként ezeket a kudarcokat, de így sem biztos, hogy túléli. Amennyiben a közvélemény-kutatások eredményei nagyobb arányú népszerűségvesztést jeleznek, Ponta a süllyesztőbe kerül. Ha ez bekövetkezik, nem kétséges, hogy a sikeres főpolgármester, Sorin Oprescu veszi át helyét. (Ziare.com) NEM VITÁS: PLAGIZÁLT. Victor Ponta miniszterelnök kétségtelenül plagizált, az ügyével foglalkozó testületek munkájába pedig durván beavatkozott a politika – állítja több romániai egyetemi oktató, a miniszterelnökhöz és Ecaterina Andronescu oktatási miniszterhez intézett nyílt levelében. Az aláírók tiltakoznak az ellen, hogy – állításuk szerint – az oktatási minisztérium nyomást gyakorolt az említett testületekben dolgozó oktatókra. A nyílt levelet eddig 44 romániai, illetve külföldön dolgozó román egyetemi oktató és tudományos kutató írta alá. (Hírhatár) JÖVŐTŐL DIFFERENCIÁLT ÉRETTSÉGI. Stelian Fedorca oktatásügyi államtitkár a hét végén bejelentette: a 2013-as tanévben differenciált érettségit tartanak. Az eddigi megbeszélések alapján két-három típusú felmérés lesz. Azok a diákok, akik ősszel kezdik a XII. osztályt, év elején tudni fogják, hogy milyen követelményeknek kell majd eleget tenniük az érettségin. (Ziare.com) VÉGRE INFORMATIZÁLJÁK A VÁLASZTÁSI ADATOKAT. Az Állandó Választási Hatóság közbeszerzési eljárással kiválasztotta azt a céget, amelytől 1 973 550 lejért megvásárolja a választási adatok informatikai feldolgozását és archiválását biztosító szoftvert. A hatóság új eljárást vezet be a választási listák kezelésében: a dokumentumok szállítása értékszállításra kiképzett szállítóeszközökkel történik majd, és a számítógépes adatbevitelt videokamerák előtt végzik. A választási dokumentumokat a Központi Választási Iroda átadja az Állandó Választási Hatóságnak, ahol 60 nap alatt megtörténik az adatok ellenőrzése. Ez a folyamat a kettős szavazás kiszűrését is lehetővé teszi. (Hírhatár)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. augusztus 3.

Mégsem vár szeptemberig az Alkotmánybíróság a népszavazás ügyében
Nem aggasztja Traian Basescut az alkotmánybíróság döntésének késése a leváltásáról szóló népszavazás érvényessége ügyében. A felfüggesztett államfő szerint a kormánypárt újabb trükkjéről van szó, amely „sokba fog kerülni" Romániának.
Ismét összeült a román alkotmánybíróság, amely úgy határozott, hogy szeptember 12-éről augusztus 31-ére hozza előre azt a határidőt, amikor ismét megtárgyalja a népszavazás érvényességét. Előző nap a testület augusztus 31-ét jelölte meg határidőként a kormány számára, hogy aktualizálja a választói névjegyzéket, de a kérdést csak szeptember 12-én akarta ismét napirendre tűzni. Eddig már kétszer halasztották el a döntést. A határidő módosításáról szóló pénteki határozatot az alkotmánybírák a „gyors" döntés szükségességével magyarázták.
Basescu nem aggódik
Traian Basescu először nyilatkozott az alkotmánybíróság csütörtöki döntése óta, amikor a testület elhalasztotta a határozat meghozatalát. Úgy véli, hogy ő nem tehet semmit, kénytelen megvárni az alkotmánybíróság döntését.
A felfüggesztett államfő élesen bírálta a kormányt. Emlékeztetett rá, hogy Victor Ponta miniszterelnök korábban kiválónak nevezte a népszavazás megszervezését. A központi választási irodának és az alkotmánybíróságnak is – ez utóbbinak augusztus 1-jén – közölték a választói névjegyzékben szereplő állampolgárok számát, vagyis a 18,2 millió főt, majd egy nappal később, augusztus 2-án levelet küldtek az alkotmánybíróságnak, amelyben arról tájékoztatták, hogy a belügyminisztérium nem tudja, hány szavazati joggal rendelkező román állampolgár van – mondta Basescu. Gátlástalan emberek, akiket nem érdekel az ország sorsa
Szerinte példátlan, hogy a népszavazás eredményének kihirdetése után a kormány megpróbálja módosítani azokat az adatokat, amelyek alapján megszervezték a referendumot. Basescu szerint ez azt mutatja, hogy a „gátlástalan emberekről van szó, akiket nem érdekel az ország sorsa".
A Basescu leváltásáról rendezett népszavazáson a választói névjegyzékben szereplő állampolgárok közül 46 százalék vett részt, de a népszavazás érvényességéhez 50 százalék plusz egy fős többségre van szükség. Az USL szerint a választói névjegyzék elavult, elhunytak is szerepelnek benne. Az alkotmánybíróság azért halasztotta el a döntést, mert az Országos Statisztikai Intézet, az Állandó Választási Hatóság és a belügyminisztérium egymásnak ellentmondó adatokat közölt a választói névjegyzékben szereplő személyek számáról.
MTI
Erdély.ma

2012. augusztus 3.

Matrózok Erdélyből
Nem sikerült a törvényeket és az alkotmányos rendet semmibe vevő román balliberális hatalom terve, hogy népi felhatalmazást kapjon a legrettegettebb politikai ellenfél, a jobbközép politikát képviselő Traian Băsescu államfő jogtalan eltávolításához.
Bár a szavazók egy tekintélyes hányada – mintegy negyven százaléka – fontosabbnak tartotta a korábbi megszorítások miatt büntetni Băsescut, mint kiállni a demokratikus értékek, a jogállam mellett, a többség távol maradt az urnáktól, s ezáltal érvénytelenítette az elnök leváltását célzó népszavazást.
Ez pedig óriási bukás a Victor Ponta miniszterelnök vezette kormánynak, hiszen az első, 2007-es próbálkozás után immár másodszor törik bele a szociáldemokraták és liberálisok bicskája a gyűlölt ellenség kiiktatásába. Pedig most minden a kezükben volt ahhoz, hogy sikerre vigyék tervüket. A parlamenti mesterkedések révén hatalomra jutott Pontáék azonban elszámították magukat, az Európai Néppártban befolyásosnak számító Băsescunak épp oly rövid idő alatt sikerült fellármáznia a brüsszeli döntéshozókat a bukaresti jogsértések miatt, mint amilyen gyorsan az Unió baloldali térfeléről estek neki korábban a kétharmados lakossági felhatalmazást nyert magyar kormánynak.
Brüsszel nyomására Ponta meghátrált, elfogadta az alkotmánybíróság döntését a referendum érvényességét ötvenszázalékos részvételhez kötő törvény hatályosságát illetően, a forró vasárnap is a voksolás bojkottálására szólító Băsescunak kedvezett, így tulajdonképpen nem történt meglepetés a romániai népszavazáson. Még úgy sem, hogy a balliberálisok a törvényhozásban mutatott gátlástalanságukat a szavazás szervezésébe átmentve igyekeztek a legkülönbözőbb ügyeskedésekkel, csalásokkal duzzasztani a lakosság részvételi számadatait.
Ez irányú törekvéseik elsősorban az ország déli részén s részben Moldvában voltak sikeresek. Erdélyben megértették a jobbközép demokraták üzenetét, a szavazási kedv jóval visszafogottabbnak bizonyult, megbízható hátországot biztosítva az egykori hajóskapitánynak. A magyarok élen jártak a távolmaradásban, dorgálást is kaptak emiatt Victor Pontától, aki Orbán Viktort sem kímélte nyilatkozataiban.
A balliberálisok mellett az RMDSZ sem örült Hargita és Kovászna megye negatív rekordot produkáló szavazói részvételének, hiszen a Kelemen Hunor vezette párt voksolásra buzdított, ezzel közvetett módon támogatva Băsescu ellenfeleit. Az erdélyi magyarok tüntető távolmaradását lehet ugyan az érdektelenséggel magyarázni – ezt teszi az RMDSZ –, de az éppúgy értelmezhető az államfő, s főleg a jogállamiság melletti kiállásként is.
A bukaresti hogyan továbbal kapcsolatban csak annyi biztos, hogy a politikai instabilitás és éles szembenállás folytatódik – legalább őszig, amikor parlamenti választásokat tartanak. A népszavazás érvénytelensége miatt tovább csökkenhet Victor Ponta népszerűsége, amelyet már eddig is alaposan megtépáztak az uniós bírálatok, s a mindenféle következmény nélkül maradt plagizálás.
De a szociáldemokraták koalíciós partnerénél, a liberálisoknál sem jobb a helyzet. Vezetőjük, Crin Antonescu például merészen azt ígérte, kiszáll a politikai életből, ha nem veszik sikerrel a referendumot. Mindettől függetlenül továbbra is a balliberális szövetség a nagy esélyese az őszi megméretésnek, az ellenzékbe szorult demokraták viszont lélegzethez juthatnak a mostani sikerrel, s újult erővel láthatnak neki egy szélesebb összefogásra épülő jobbközép unió megteremtéséhez, amely imázsában és üzeneteiben egyaránt feledtetné a korábbi kormányzás IMF által vezényelt nadrágszíjszorító tevékenységét.
Pataky István
A szerző a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezető-helyettese
Krónika (Kolozsvár)

2012. augusztus 3.

Kövesi nem plagizált
Laura Codruţa Kövesi legfőbb ügyész nem plagizált doktori disszertációja elkészítésekor – állapította meg az Országos Etikai Bizottság. A testület egyhangúlag hozta meg a döntést, miután korábban egy felkért nemzetközi szakértői bizottság is hasonló megállapításra jutott. Kövesi plágiumgyanúja azt követően merült fel, hogy a Szociálliberális Szövetség (USL) volt oktatási miniszteréről, Ioan Mangról, majd Victor Ponta miniszterelnökről is hasonló kételyek merültek fel. Pontáról két bizottság – az egyik a Bukaresti Tudományegyetem etikai bizottsága – is megállapította, hogy szabálytalanul idézte doktori dolgozatában más szerzők műveit, de az oktatási minisztérium hatáskörébe tartozó etikai bizottság felmentette a miniszterelnököt.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. augusztus 4.

Románia a plágiumok földje
Pár nappal a politikai vetélytársa, Traian Basescu elnök leváltását célzó népszavazás kudarca után újabb kellemetlenség fenyegeti a román kormányfőt, Victor Pontát. Szeptemberben fog összeülni a bukaresti egyetem szenátusa, hogy döntést hozzon Ponta doktori fokozatának esetleges visszavonásáról.
Ellentétben az etikai bizottsággal, amelynek összetételét az oktatási tárca Ponta igényeinek megfelelően átalakította, s amely nem talált kifogásolnivalót a doktori dolgozatban, az egyetem egy bizottsága már megerősítette a Pontával szemben fölmerült plágiumvádat. Ez késztethette a miniszterelnököt arra, hogy a tervezettnél gyorsabb ütemben indítson támadást Basescu, az Alkotmánybíróság és az útjában álló többi intézmény ellen – írta a szociáldemokrata kormányfőt kritikus szemmel figyelő Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Csakhogy a kormányfő offenzívája heves ellenállást váltott ki a román értelmiség és a tudományos intézmények részéről. Az utóbbiak már hosszú ideje nem tekinthetők a kormány döntéseire rábólintó alázatos végrehajtó szerveknek. Emil Boc konzervatív miniszterelnök kormányának oktatási minisztereként Daniel Funeriu – aki ma Basescu elnök tanácsadói közé tartozik – 2011-ben szigorú szabályokat léptetett életbe. Reformját, amelynek értelmében plágiumgyanú esetén évekre visszamenőleg vizsgálatnak lehet alávetni tudományos dolgozatokat, élesen támadta az akkori liberális és szociáldemokrata ellenzék. A reform első "áldozata" az idén májusban hatalomra jutott Ponta-kormány oktatási minisztere, Ioan Mang lett: kinevezése után nyolc nappal kénytelen volt lemondani – plágium miatt.
A miniszter körüli botrány ráirányította a figyelmet a felsőoktatási korrupció széles körben elterjedt és sokáig eltűrt jelenségére. Ha Ponta tagadja a nyilvánvalót, vagyis azt, hogy "ollózta" doktori dolgozatának nagy részét, s még azt is kijelenti, hogy "büszke" a disszertációjára, akkor ezreket tudhat maga mellett, akik hasonló módon jutottak tudományos fokozathoz. Belügyminisztere, Ioan Rus egyenesen arra a kijelentésre vetemedett, hogy Platóntól és Arisztotelésztől Heideggerig amúgy is mindenki "koppintott" valakiről.
Ponta szerint pedig nincs "plágiumügy", csupán intrika, amelyet Basescu szőtt ellene külföldi médiumok segítségével. A román médiumok csaknem mindegyike kritikátlanul szajkózta ezt a változatot.
Hantz Péter biofizikus behatóan foglalkozott a marosvásárhelyi egyetemen készült plágiumokkal. Az oktatási minisztériumhoz intézett, január 12-én kelt beadványában Hantz azzal gyanúsította meg Leonard Azamfirei rektort, Constantin Copotoiu korábbi rektort és Klara Brînzaniuc korábbi rektorhelyettest, hogy külföldi tudományos dolgozatok plagizált változatát adták be saját munkáik gyanánt. Bizonyítékként a kolozsvári biofizikus csatolta brit és német tudósok leveleit, amelyek arról tanúskodnak, hogy a fenti román szerzők az ő munkáikból "ollóztak".
A hatályos törvény értelmében a minisztériumnak 90 napon belül kell válaszolnia az ilyen beadványokra. Hantz azonban mind a mai napig nem kapott választ Bukarestből. A beadványhoz mellékelt dokumentációnak időközben nyoma veszett. A biofizikus most arra készül, hogy bűnvádi feljelentést tegyen. A plágium ugyanis Romániában bűncselekménynek számít.
Népújság (Marosvásárhely)

2012. augusztus 4.

Ha rombol a gyűlölet...
Nem múlik nyomtalanul a vasárnapi népszavazás, a magyar távolmaradás igen erős indulatokat váltott ki sok románból, s bizony a legmagasabb szinten ítéltek el bennünket, éles magyarellenes kirohanást hallottunk Crin Antonescu ideiglenes államelnöktől, s nem volt sokkal kíméletesebb Victor Ponta kormányfő sem. Csatlós sajtójuk azóta is mocskolja a nem szavazásban élen járó székely megyéket, s legszívesebben kihajtanának bennünket Romániából, hogy többet ne szólhassunk bele fontos politikai játszmáikba.
Vasárnap óta sok minden elhangzott a román televíziókban, számos vélemény jelent meg a központi sajtóban, ezek többsége barbár, tudatlan, felelőtlen és befolyásolható népcsoportként jellemez bennünket, akik egy „idegen” miniszterelnökre hallgatnak, romba döntik az országot, nem képesek felfogni, mi a jól meghatározott érdekük, hogy Románia csak akkor virágozhat, ha eltakarítják Băsescut és bandáját, s jönnek végre az igaz demokraták, akik birtokában vannak az aranytojást tojó tyúknak és a mindentudás kövének, akik majd rendbe teszik a dolgokat. S az indulatok bizony tovább gyűrűztek. Nagyváradon magyar fiatalokat vertek meg román huligánok azzal a jelszóval, hogy többé ne szóljanak bele a román politikába, egy sepsiszentgyörgyi román színész pedig közösségi portálon tette közzé megnyilvánulását, amelyben olyan útszéli hangon szidta a magyarokat a voksolástól való távolmaradás miatt, hogy az még számos nemzettársának is felháborodását váltotta ki. Politikai véleménykülönbség alakult ismét nemzetiségi kérdéssé, váltott ki nacionalista indulatokat, egy demokratikus megnyilvánulás miatt köveznek bennünket szóval és tettel. S a heves indulatok, bennünket ostorozó nyilatkozatok sorozata, bármennyire nem szeretnénk, növeli aggodalmunkat, fokozza közösségünk tagjainak bizonytalanságát. Egyre sűrűbben hallani ismét: mi lesz velünk, el akarnak takarítani bennünket, jaj nekünk, ha Antonescuék tényleg győznek. Újra megvetni látszik lábát a félelem, a gyűlöletre gyűlölet a válasz. Pedig nem kell, nem szabad tartanunk attól, hogy bármilyen román hatalom elsöpörhet bennünket, megtorolhatja véleményünket. Még megfogyatkozva is több mint 1,3 millióan vagyunk, s a vasárnapi népszavazás éppen azt mutatja, hogy erőnk van, beleszólhatunk annak az országnak a dolgaiba, amelybe nem betelepedtünk, hanem ahol születtünk, őseink éltek. Nem szabad elhinnünk, hogy gyengék vagyunk, zárni kell sorainkat, szeptember elsején, az Igazság napján nem pár ezren, de több tízezren kellene a Székely Mikó Kollégium elé vonulnunk megmutatni: nem adjuk, ami a miénk, nemcsak létezünk, de kiállunk jogainkért. Ha erre képesek leszünk, nem söpörhet el bennünket a nacionalista gőg és gyűlölet.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. augusztus 6.

Kormányátalakítás: belügyminiszternek a hargitai románok képviselőjét jelölték
Kormányátalakítást jelentett be Victor Ponta román miniszterelnök azt követően, hogy két miniszter lemondott tisztségéről a Traian Basescu felfüggesztett államfő leváltásáról szóló népszavazás körüli vita miatt.
Ponta nemcsak Ioan Rus volt belügyminiszter és Victor Paul Dobre korábbi közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter helyére javasolt új minisztereket: Andrei Marga külügyminiszter helyett Titus Corlatean vezeti majd a román diplomáciát. Corlatean eddig igazságügyi miniszter volt, az igazságügyi szaktárca élére a kormányfő Mona Pivnicerut, a román legfelső bíróság egyik bíráját javasolta. A belügyminiszteri tárcát Mircea Dusa parlamenti kapcsolatokért felelős volt miniszter vezeti majd, ez utóbbi tisztséget pedig Dan Sova szociáldemokrata politikus tölti be. A közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszteri posztot a liberális Radu Stroe tölti be. Az új minisztereket Crin Antonescu ideiglenes államfő is elfogadta, így várhatóan hétfőn este teszik le hivatali esküjüket – jelentette be Ponta hétfőn Bukarestben.
A román miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is korlátozott hatáskörű, hiszen az év végén parlamenti választások lesznek Romániában, de addig is meg kell teremteniük az ország stabilitását. Ponta azzal vádolta Traian Basescu felfüggesztett államfőt, hogy „romboló háborút” folytat, és ezzel „ellehetetlenítette a kormány munkáját”.
Ioan Rus hétfőn bejelentette, hogy ő és Victor Paul Dobre azért mondtak le, mert nyomás nehezedett a belügyminisztériumra a Basescu leváltásáról szóló, július 29-i népszavazás miatt, amelynek érvényességéről még nem döntött a román Alkotmánybíróság.
A szociáldemokrata Rus nem csak Basescut, hanem a liberális párti Crin Antonescut is megvádolta azzal, hogy nyomást gyakorolt rá a népszavazás ügyében. Antonescu hétfőn elmondta: sem hivatalos, sem magánbeszélgetést nem folytatott Russzal a népszavazásról. Az ideiglenes államfő szerint indokolt volt a miniszter lemondása, ugyanakkor a szintén szociáldemokrata Ponta jelezte: nem kifogásol semmit a két lemondott miniszter tevékenységében.
Az alkotmánybíróság azért nem tudott dönteni a referendum érvényességéről, mert a belügyminisztérium és egyéb illetékes intézmények ellentmondó adatokat közöltek a választói névjegyzékben szereplő román állampolgárok számáról. A javasolt változtatások tehát:
Közigazgatási és belügyminiszter: Mircea Duşa A közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter: Radu Stroe A parlamenttel való kapcsolatokért felelős miniszter: Dan Sova (a Mircea Dusa helyébe) Külügyminiszter: Titus Corlatean (Andrei Margat váltja) Igazságügyminiszter: Mona Pivniceru (Titus Corlateant váltja) Az MTI nyomán
Erdély.ma

2012. augusztus 6.

Mininépszámlálás jöhet
Mininépszámlálást szervez a kormány annak érdekében, hogy aktualizálja a választási névjegyzéket – jelentette be Victor Ponta kormányfő. Ioan Rus belügyminiszter pénteken közölte: a cenzus során az önkormányzatok illetékesei várhatóan minden otthonba bekopognak, hogy megbizonyosodjanak róla, valóban léteznek-e a névjegyzékben szereplő személyek. Mindez amiatt vált szükségessé, mert – mint arról beszámoltunk – az alkotmánybíróság csütörtökön elhalasztotta a Traian Băsescu tisztségéből felfüggesztett államfő menesztéséről szóló, múlt vasárnapi népszavazás eredményének hitelesítését, és felszólította a kormányt: augusztus 31-éig aktualizálja a választói névjegyzéket, a különböző intézményektől kapott dokumentumok ugyanis egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaznak.
Megint jönnek, kopogtatnak. A kormány minicenzuson akarja kideríteni, hány szavazópolgár él az országban
A választójoggal rendelkező polgárok pontos számának ismerete mind Băsescu, mind az őt eltávolítani akaról Szociállibreális Unió (USL) szempontjából létfontosságú.
Az Alkotmánybíróság ugyanis korábban kimondta, hogy a népszavazás csak akkor alkotmányos, ha azon érvényességi küszöböt is alkalmaznak, vagyis csak akkor érvényes, ha a szavazópolgárok fele plusz egy fő részt vesz rajta. A referendumon azonban csupán 46,24 százalékos volt a részvétel, tehát érvénytelennek számít – az USL ugyanakkor azon az alapon óvta meg a végeredményt, hogy már nincs 18 millió 200 ezer szavazópolgár, csupán mintegy 16 és fél millió, bár a népszavazás előtt épp Ioan Rus belügyminiszter jelentette be, hogy a 18 milliós adatot tekintik alapnak.
Bár a taláros testület az óvást elutasította, elrendelte a választói névjegyzék felülvizsgálatát. Csütörtökön a taláros testület még szeptember 12-éig tolta ki a referendum elbírálásának határidejét, ugyanakkor pénteken fölmerült, hogy már augusztus 31-én összeülnek, hogy döntést hozzanak. Az ügy kapcsán egyébként a legfőbb ügyészség is akcióba lépett: pénteken bekérték a választási hatóságtól a választói névjegyzéket, és összevetik a referendumon alkalmazott pótlistákkal, hogy kiderítsék: valóban voltak-e rendellenességek, választási csalások.
Kiszűrnék a halottakat és a külföldön élőket
Ioan Rus belügyminiszter pénteken este elmondta, a mininépszámlálást az önkormányzatoknak kell lebonyolítaniuk augusztus 24-ig. Szerinte a feladat nem lehetetlen, mivel „csupán három másodperces” látogatásokról van szó, amelyek során a hatóságok megbizonyosodnak arról, hogy a listán szereplő személy valóban létezik, illetve jogosult szavazni. Rámutatott: többek között a halottakat kívánják kiszűrni, illetve azokat, akik bírósági végzés vagy orvosi döntés eredményeként nem élhetnek állampolgári jogaikkal.
Arra a felvetésre, hogy a nyári szabadságolások idején mennyire kivitelezhető ez, kifejtette: a falvakban egyszerűbb – ott csak megkérdezik a szomszédot, hogy „Vasile Popescu valóban létezik?” –, a városokban pedig nehezebb lesz a mininépszámlálás, ezért felkérték az önkormányzatokat és a prefektusokat, hogy holnapig tegyenek javaslatokat a pontatlanságok kiküszöbölésére. Azt is elmondta: a külföldön élő román állampolgárok közül csak azokat törlik a listákról, akik hivatalosan is külföldi lakcímmel rendelkeznek.
Hasonlóan nyilatkozott Victor Paul Dobre közigazgatási miniszter is, aki szerint a halottakat, a külföldi lakcímmel rendelkező román állampolgárokat, a szavazati jogukat bírói végzés vagy orvosi javaslat nyomán elveszítőket, valamint a román állampolgárságukat elvesztőket iktatják ki a romániai választási névjegyzékből. Ennek kapcsán Victor Ponta miniszterelnök kifejtette: mintegy ötszázezer olyan román állampolgár van, aki hivatalosan is külföldön él, és külföldi lakcímmel rendelkezik, őket kell kiiktatni a listákról, bár szavazati joguk megmarad. Arról, hogy voksuk beszámít-e az érvényességi küszöbbe, Ponta szerint az alkotmánybíróságnak kell döntenie. A kormányfő közölte: a statisztikai intézet arról tájékoztatta, hogy csupán jövőre végeznek a tavalyi népszámlálás adatainak feldolgozásával, az ugyanakkor egyértelmű, hogy Ioan Rus tévedett, amikor még a referendum előtt 18 millió 200 ezer szavazópolgárról beszélt.
Băsescu: csalás készül
Traian Băsescu szombaton csalási kísérletnek nyilvánította a kormány szándékát. A felfüggesztett államfő szerint a kormánynak nem népszámlálást kell szerveznie, hanem az illetékes szervektől – például a népességnyilvántartótól – el kell kérniük az adatokat, és ellenőrizniük kell, hogy minden halottat töröltek-e a listákról, illetve hogy a 18. életévüket betöltött polgárokat feltüntették-e a lajstromban.
„Én az orrukra csapom az ajtót, ha bekopognak” – szögezte le, a „mininépszámláló-biztosokra” utalva. Kifejtette ugyanakkor, a szavazópolgárok számának növekedésére számít, mivel a 18. évüket betöltöttek többen vannak, mint az elhunytak. Úgy vélte, a mostani gyakorlat egyenesen törvényellenes, hiszen a listákat a választások időpontjának rögzítését követően öt napon belül, tehát július 11-én kellett volna naprakésszé tenni.
„A választási névjegyzék meghamisítására tett kísérlet óriási blöffnek tűnik. Vakációs időszak van, sokan elutaztak, mintegy hárommillióan pedig külföldön élnek. A népszámlálás ötlete teljesen ellehetetleníti az országot. Tudom, hogyan vélekednek az európai uniós politikusok, és ha ezek az emberek nem állnak le, Románia évekig fehér folt lesz az EU térképén” – hangoztatta Băsescu. Cezar Preda, a PDL első alelnöke is törvénytelennek minősítette tegnap a mininépszámlálást. Kifejtette, a kormány nem akarja elismerni a referendum eredményét, ezért folyamodott a választói névjegyzék aktualizálása helyett a mininépszámlálás ötletéhez.
Erre reagálva Crin Antonescu ügyvivő államfő úgy vélekedett: Băsescu alaptalanul fenyegetőzik, ráadásul jelenleg amúgy sem több „egy kék pólós polgárnál, aki kiáll egy kapu elé, és nyilatkozgat.” Antonescu szerint ha nem indították volna be a felfüggesztési eljárást, ősszel súlyosabb szociális zavargások törtek volna ki, mint az év elején.
(Márton: nyilvánvalóan nem valós a névjegyzék
Nem lehet kihatással az önkormányzati választások érvényességére, hogy hamis adatokat tartalmaz a választási névjegyzék, hiszen ebben az esetben nincs előírt érvényességi részvételi küszöb, például, ha véletlenül elhunyt szavazópolgárok is szavaztak, azt csak hivatalos panasz esetén vizsgálják ki – nyilatkozta a Krónika kérdésére Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő. Hozzáfűzte: ami a referendumot illeti, ott épp az érvényességi küszöb teremt más helyzetet.
„Nyilvánvaló, hogy nem a valós adatokat tartalmazza a választási névjegyzék, a legutóbbi népszámlálás 19,5 millió román állampolgárt számolt össze, kizárt, hogy annyira elöregedett lenne a romániai társadalom, hogy legyen 18 millió nagykorú, választásra jogosult polgára” – szögezte le Márton Árpád. A képviselő szerint ugyanakkor elvi gondot jelent, hogy az önkormányzati választásokon a Szociálliberális Unió (USL) a polgármesteri tisztségek kétharmadát megnyerte.
Mint kifejtette, ennek az egyszerű ténynek azért van jelentősége, mert a polgármesterek feladata, hogy két héttel bármilyen választás vagy népszavazás előtt naprakészen frissítsék a választási névjegyzéket, így erre az USL-nek bőven lett volna ideje. Hozzáfűzte: előfordulhat persze, hogy a hangzatos ígéretekkel polgármesteri tisztséget nyert, de adminisztrációs tapasztalattal egyáltalán nem rendelkező polgármestereknek ez megoldhatatlan feladatott jelentett ilyen rövid idő alatt. Márton Árpád szerint ez sem menti fel semmi alól az USL-t, hiszen tudták, hogy mire készülnek.
„Elég fura, hogy nem rögtön ezzel kezdték az önkormányzati munkát, hiszen tudták mi az érdekük, ez lett volna számukra a legfontosabb” – mutatott rá a szociálliberális vezetők stratégiai hibájára a képviselő. Márton Árpád elmondta: mindenkinek igaza van, aki azt állítja, hogy jóval kevesebben élnek az országban, mint amennyi a nyilvántartásokban szerepel, azonban épp az USL-kormány belügyminisztériuma jelentette be korábban a választásra jogosult polgárok számát. Ugyanakkor leszögezte: a hatályos jogszabályok szerint a népszavazás érvényessége szempontjából ez a hivatalosan bejelentett szám számít, ezért az alkotmánybíróság törvényesen nem vehet figyelembe más adatot, akkor sem, ha az esetleg jóval pontosabb.
Kérdésünkre, hogy a szociológusok szerint számos tévedést tartalmazó népszámlálás vagy a hivatalos lakóssági nyilvántartás adatai pontosabbak, Márton Árpád úgy nyilatkozott: biztos, hogy a népszámlálás pontosabb. Hozzáfűzte, a lakóssági nyilvántartás pontatlanságát elsősorban az okozza, hogy az anyakönyvi hivatal és a hivatalos lakosságnyilvántartás két különböző intézményhez tartozik, és ezek között nem működik tökéletesen a kommunikáció annak ellenére, hogy a hatályos jogszabályok lehetővé teszik, hogy zökkenőmentesen működjenek együtt. Bár papíron működnie kéne a rendszernek, gyakorlatilag nem működik. Márton Árpád ezt a hivatalnokok apró mulasztásainak tudja be. Ilyen például az, amikor valaki elköltözik egy kis faluból a nagyvárosba, ahol nyilvántartásba veszik, de közben a kistelepülés névjegyzékéből nem törtlik az illetőt, így ő két helyen fog szerepelni. A sok apró tévedés pedig sokra megy, Márton Árpád szerint ezzel együtt a választási névjegyzék pontatlanságáért a polgármesterek a felelősek, hiszen az ő feladatuk naprakészen tartani azt.
Kiss Előd-Gergely)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

2012. augusztus 7.

Lemondott Daniel Funeriu államelnöki tanácsos belügy- és a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter után Daniel Funeriu államelnöki tanácsos is benyújtotta tegnap lemondását. Funeriu egyben cáfolta, hogy menesztették volna, mondván: „egyetlen tiszteletre méltó személynek sem lehet maradása Crin Antonescu mellett.”
Indoklása szerint azért mondott le tisztségéről, mert minden, amit az ideiglenes államfő politikailag elért, az hazugságon és csaláson alapul. „Crin Antonescu vegye maga mellé tanácsadónak Victor Pontát, a csalások és a plágium európai megtestesítőjét.”
Funeriu szerint Antonescunak tiltakoznia kellett volna a Ponta-kormány aljas módszerei iránt, amelyekkel kénye-kedve szerint hoztak létre és számoltak fel etikai bizottságokat, elfedve azt a közönséges lopást, amit egy egész világ lát. Funeriu úgy vélte, Antonescu azért nem lépett fel ez ellen, mert cinkostárs az ügyben. A lemondott tanácsos ugyanakkor a kormány oktatáspolitikáját is vehemensen bírálta.
Daniel Funeriu a Boc-kormány tanügyminisztere volt, idén februárban nevezték ki államelnöki tanácsossá. Crin Antonescu egyébként pénteken menesztette tisztségéből Traian Băsescu öt államelnöki tanácsadóját.
nyugatijelen.com
Erdély.ma

2012. augusztus 7.

Nem lesz gyorsnépszámlálás
Nem lesz Romániában úgynevezett gyorsnépszámlálás, hanem intézményes eszközökkel aktualizálják a választói névjegyzéket – jelentette be Victor Ponta román miniszterelnök a keddi kormányülés után.
Közölte, hogy az „Alkotmánybíróság kérésének megfelelően" a kormány egy memorandumot fogadott el, amely alapján az illetékes minisztériumok összevetik a különböző adatbázisokat, és így aktualizálják a választói névjegyzéket, amelyet elküldenek majd a taláros testülethez.
Ponta szerint például az egészségbiztosító és a nyugdíjpénztár adatbázisát összevetik a választói névjegyzékkel, valamint ellenőrzik, hogy a polgármesterek valóban frissítették-e a névjegyzéket, és megpróbálják kiszűrni azokat a személyeket, akik időközben elhunytak, elvesztették szavazati jogukat, vagy egyéb hasonló, törvény által szabályozott helyzetben találhatók. A közigazgatási minisztérium végzi majd az adatbázisok összevetését – magyarázta Ponta.
Korábban a román kormány gyorsnépszámlálást akart végezni, de hétfőn az alkotmánybíróság a Pontához intézett pontosító átiratában közölte: azt az aktualizált választói névjegyzéket kéri a kormánytól, amelyek alapján megszervezték a július 29-i népszavazást.
Ponta szerint azonban ez a névjegyzék a központi választási irodánál található, az alkotmánybíróságnak onnan kellett volna kérnie, és azt valóban néhány óra alatt megkaphatta volna. Traian Basescu felfüggesztett államfő ugyanis a taláros testület hétfői pontosító közleménye után felszólította a kormányt, hogy késlekedés nélkül bocsássa az alkotmánybíróság rendelkezésére a választói névjegyzéket, amely alapján megszervezték a népszavazást. Basescu hangsúlyozta, hogy ezek néhány óra alatt eljuttathatók a taláros testülethez.
Az alkotmánybíróság a múlt héten kétszer is elhalasztotta a Traian Basescu leváltásáról szóló népszavazás érvényességéről szóló döntés meghozatalát arra hivatkozva, hogy ellentmondóak a választói névjegyzékről szóló adatok, amelyeket az illetékes intézmények közöltek a taláros testülettel. A részvétel 46,23 százalékos volt, ami elmaradt a törvény által megkövetelt 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöbtől. A szavazók elsöprő többsége Basescu menesztése mellett foglalt állást.
MTI
Erdély.ma

2012. augusztus 7.

Victor Ponta lesz az ideiglenes igaszságügyi miniszter
Victor Ponta miniszterelnök tölti be az ideiglenes igazságügyi miniszteri posztot. Crin Antonescu már aláírta azt a határozatot, amely alapján Ponta tölti be ezt a funkciót.
Az Elnöki Hivatal közleménye szerint Crin Antonescu ideiglenes államelnök kedden aláírta azt a határozatot, amelynek értelmében Victor Ponta miniszterelnököt nevezi ki ideiglenes igazságügyi miniszternek. Hétfőn este a miniszterelnök bejelentette, hogy Mona Pivniceru jelezte neki, hogy lemond a Legfelsőbb Bírói Tanácsi tagságáról, de ez a folyamat néhány nap múlva zárul le.
realitatea.net
Erdély.ma

2012. augusztus 8.

Svájci lap: Románia Alkotmánybírósága segítség után kiált
Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyért felelős biztosa súlyos aggodalmát fejezte ki a politikai nyomás- gyakorlás miatt, amelynek Románia legfőbb bírái ki vannak téve, annak nyomán, hogy az alkotmánybíróság elnöke levelet írt a Bizottságnak – írja az SDA, Svájc vezető hírügynöksége. Az alkotmánybíróság elnöke, Zegrean Augustin, „sürgös értesítés" megjegyzéssel panaszt nyújtott be az Európai Bizottságához, az Európa Tanácshoz és az ENSZ Emberijogi Bizottságához, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök kormányának súlyos beavatkozásai miatt az igazságügy tevékenységébe. A napilap felidézi, hogy a Traian Basescu felfüggesztett államelnök menesztéséről szóló népszavazás eredményességéről az alkotmánybíróságnak kell döntenie, majd felsorolja azokat a „súlyos beavatkozásokat“, amelyeket az elnök a bizottságnak megküldött.
Zegrean szerint az alkotmánybíróság egyik döntése során az egyik bíró azért nem szavazott, mert megfenyegették, őt és a családját is. A kormányfő kétségbe vonta az egyik bíró kinevezésének jogszerüségét. Crin Antonescu ideiglenes államelnök pedig egyenesen kijelentette, hogy a kormány az alkotmánybíróság döntésétől függetlenül kitart Basescu elbocsátása mellett.
Viviane Reding bitosította Zegreant, hogy az Európa Tanács „fokozott figyelemmel kiséri" a Romániai helyzetet és kész garantálni „a jogállamiság tiszteletben tartását, és az igazságszolgáltatás függetlenségét Romániában“.
A biztos kifejtette: nagyon aggódik a bírák megfenyegetése miatt. Felhívja a politikusok figyelmét arra, hogy egy bírát tilos megfélemlíteni a határozatának meghozatala elött, illetve bármiféle retorziót alkalmazni annak kellemetlen döntése nyomán – írja az SDA.
Erdély.ma

2012. augusztus 9.

Települési és megyei bizottságok ellenőrzik a választói névjegyzéket
Helyi és megyei bizottságok vizsgálják majd meg a választói névjegyzékek hitelességét, munkájukat pedig egy országos testület koordinálja majd – erről fogadott el határozatot a kormány keddi ülésén. Mint arról beszámoltunk, a listák átvizsgálására a tisztségéből felfüggesztett Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló múlt vasárnapi népszavazás végeredményének hitelesítéséhez van szükség.
A referendumon ugyan elsöprő többség szavazott Băsescu leváltására, azonban a részvételi arány csupán 46,24 százalékos volt, vagyis nem érte el az 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöböt. Az államfő menesztését kezdeményező kormányzó Szociálliberális Unió (USL) szerint azonban nem valós a 18,2 milliós választói létszám, a tavalyi népszámlálás szerint csupán 16,5 millió választópolgár van, vagyis a referendum érvényes volt.
A népszámlálás hivatalos adatai azonban még nem állnak rendelkezésre. A népszavazás eredményének hitelesítésével megbízott alkotmánybíróság a választói létszámról az állami hatóságoktól kapott ellentmondásos adatok miatt naprakész választói névjegyzéket kért a kormánytól augusztus 31-éig, aminek nyomán a kabinet mininépszámlálást akart kezdeményezni, a taláros testület azonban hétfőn jelezte: nem a jelenlegi, hanem a július 29-i népszavazás idején használt állandó választási listákat kéri.
Victor Ponta kormányfő ennek nyomán arra utasította a belügyminisztert és a közigazgatási minisztert, hogy közigazgatási eszközökkel, saját hatáskörben vizsgálják át a listákat, és iktassák ki az elhunyt vagy állampolgárságukat vesztett személyeket. A kormányrendelet nyomán létrejövő bizottságoknak augusztus 29-éig kell végezniük a választói névjegyzék átvizsgálásával. Egy magánszemély ugyanakkor tegnap az alkotmánybíróság utólagos pontosítása miatt okirat-hamisítás miatt feljelentette a taláros testületet a legfőbb ügyészségen.
Antonescut nem érdekli az Alkotmánybíróság döntése
Az ügyben kedden este keményen bírálta a kormányt Băsescu menesztésének egyik legfőbb szorgalmazója, Crin Antonescu ügyvivő államfő. Szerinte a kabinet úgy viselkedik, mintha megfélemlítették volna, és tanácstalanságról tesz tanúbizonyságot, maga Ponta kormányfő is fenyegetettnek és megfélemlítettnek tűnik. Antonescu a kormánypárti Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva elmondta: a kabinetnek nem kellene figyelembe vennie az alkotmánybíróság pontosítását, miszerint a külföldön élő románok is beszámítanak az állandó névjegyzékbe.
Az alkotmánybíróság hétfőn este jelezte, hogy kimaradt egy bekezdés pénteki állásfoglalásából, amelyet a választói névjegyzék kapcsán tett. Az említett bekezdés szerint az állandó választói névjegyzék a referendumon használt lista, amely az összes, szavazati joggal rendelkező román állampolgár nevét tartalmazza, így a külföldön élőkét is. Antonescu azonban kedden este amellett kardoskodott, hogy a külföldön élő román állampolgárokat nem kell beszámítani az érvényességi küszöbbe.
Az ügyvivő államfő ismét hevesen kirohant Traian Băsescu ellen, azzal vádolva meg őt, hogy befolyásolni próbálja a külügyi hírszerzést, az alkotmánybíróságot és a legfőbb ügyészséget is, amelyek az ő megrendeléseit teljesítik. Szerinte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak kellene megvitatnia azt, hogy előfordulhat: a legfőbb ügyészség politikai megrendeléseket teljesít.
Szerinte ezt az bizonyítja, hogy miután Băsescu nyilvánosan bírálta a belügyi népesség-nyilvántartó vezetőjét, az ügyészség bűnvádi eljárást indított a vezető ellen, amiért először 18,2 millió választópolgárról tett jelentést a taláros testületnek, majd egy másik átiratban közölte: nem tud felelősséget vállalni a szám helyességéért. Antonescu szerint a kormánynak hivatalos levelekben kellene tájékoztatnia a külföldi partnereket azzal kapcsolatos álláspontjáról, hogy mi zajlik az országban, és úgy vélte, az amerikai nagykövetnek Băsescu „visszaéléseit” is vizsgálnia kellene, és a Velencei Bizottsággal egyetemben nem szabadna részesévé válniuk Băsescu „jogállam elleni összeesküvésének”.
Ezzel arra utalt, hogy Mark Gitenstein bukaresti amerikai nagykövet hétfőn Ioan Rus belügyminiszterrel tárgyalt annak lemondását követően, és Victor Ponta kormányfővel is egyeztetett. Az Európa Tanács jogi szaktestületeként működő Velencei Bizottság elnöke pedig kedden adott ki nyilatkozatot, amelyben elítélte a román kormányt az alkotmánybíróságra gyakorolt nyomás miatt. Antonescu szerint egyébként Ioan Rus hazudott, amikor lemondása okaként az általa gyakorolt nyomást említette, és perrel fenyegette meg a lemondott belügyminisztert. Egyben azt is leszögezte: Băsescu „csak akkor szabadul meg tőle, ha megöli”.
Băsescu tegnap Antonescu vádjaira reagálva ironikusan azt mondta: rendszerint a kampányszékhelyéül szolgáló ingatlan garázsából szokott nyomást gyakorolni az intézményekre – itt tartja ugyanis sajtótájékoztatóit. Hozzátette: az alkotmánybíráknak még augusztus 31. előtt dönteniük kell, ellenkező esetben az ország maradék hitele is elvész.
Rus: jól döntöttem
Tegnap megszólalt a hétfőn lemondott Ioan Rus is. leszögezte: Antonescu televíziós nyilatkozata csak megerősítette azon meggyőződésében, hogy helyesen cselekedett. „A döntést akkor hoztam meg, amikor rájöttem: sem Antonescu, sem Băsescu elvárásait nem tudom kielégíteni. Egyikük azt akarta, hogy növeljem a listákon szereplők számát, a másikuk azt, hogy csökkentsem. Ez az ő harcuk. Én azért jöttem a minisztériumba, hogy végezzem a dolgom, és megtettem: rövid idő alatt incidensek nélkül megszerveztem az önkormányzati választásokat és a népszavazást” – mondta. Közölte: keserű szájízzel tér vissza Kolozsvárra, de „a politikában a férfiaknak megvan a maguk útjuk”.
Vasile Dâncu, Rus párttársa és bizalmasa tegnap úgy nyilatkozott: Rus azért távozott, mert a kormánykoalíció részéről nyomást gyakoroltak rá annak érdekében, hogy törvénytelenségeket kövessen el.
A legfőbb ügyészség egyébként közölte: vizsgálja a választói névjegyzéket, a pótlistákat, valamint az alkotmánybíróságnak küldött átiratokat, hogy kiderítse: azok tartalmaznak-e olyan valótlan adatokat, amelyek büntetőjogi felelősségre vonást tesznek szükségessé. A nap folyamán Ioan Căbulea belügyi államtitkárt is kihallgatták az ügyben, és bűnvádi eljárást indítottak ellene közérdek sérelmére elkövetett hivatali visszaélés gyanújával.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

2012. augusztus 10.

A Wiener Zeitung Magyarországról és Romániáról
A magyarországi, illetve a romániai belpolitikai fejleményekre való európai reagálást hasonlította össze a Wiener Zeitung című osztrák lap pénteki számában megjelent vendégkommentár.
Nem az a leginkább feltűnő a drámai romániai politikai eseményekben, amit a Frankfurter Allgemeine Zeitung „hideg államcsínyként" jellemez, hanem az EU visszafogott reagálása Victor Ponta kormányfő „ál-legális praktikáira" – írta Ulrich Schacht író, újságíró, a Welt am Sonntag című német újság korábbi vezető szerkesztője. Az Európai Bizottság a romániai eseményekre azzal reagált, hogy „a legszívélyesebben arra kérte valamennyi román pártot és a hatóságokat: a jövőben legyenek szívesek ügyelni a jogállamiság követelményeire" – fogalmazott Schacht a napilapban, amelynek az osztrák kormány a kiadója.
Schacht meglepőnek tartja a brüsszeli reakciót annak fényében, ahogy nem olyan hosszú idővel ezelőtt a magyarországi politikai fejleményeket kezelték Európában. Az európai bírálatokat „uszításig fokozott kritikaként" jellemezte a szerző. „Amikor Magyarország kristálytiszta demokratikus eljárással megválasztott kormánya abszolút parlamenti többségével klasszikus szellemiségű alkotmányt fogadott el, európai parlamenti és bizottsági illetékesek a fasizmus visszatérését jósolták, és még Hillary Clinton amerikai külügyminisztert is közbeavatkozásra bírták rá" – írta.
A szerző úgy látja, mindkét reakció ugyanannak az „európai egyetemesség-projektnek" a két oldalát képviseli. A politikailag és kulturális értelemben szuverén, keresztény irányultságú nemzetek csak zavarják ezt a projektet, ezért „gyűlölik az Orbánokat" és „szeretik a Pontákat" az „internacionalista funkcionárius-Brüsszelben" – írta Schacht.
MTI
Erdély.ma

2012. augusztus 11.

Dagadó népszavazási botrány lehallgatásokkal
A legfőbb ügyészség Victor Paul Dobre volt közigazgatási miniszter mentelmijogának megvonását kéri a képviselőháztól, akit hivatali visszaéléssel gyanúsít a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán. Tegnap telefonbeszélgetések lehallgatásának kivonata került nyilvánosságra, amelyből kiderült, hogy a Szociál-Liberális Szövetség (USL) 1,6 millió külföldi állampolgárt akart kivonni a választói névjegyzékből, hogy ne számítsanak a referendum érvényességi küszöbének meghatározásakor.
Ioan Rus lemondott belügyminiszter és Dobre is elismeri, hogy 18,3 millió ember szerepel a választói névjegyzékben, és nem vállalták ennek módosítását, ami miatt bírálat érte őket saját pártjukban. Rus azt mondta, hogy „nem akarja börtönben tölteni nyugdíjas éveit”.
Dobre, a közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter volt az, aki benyújtotta lemondását Ioan Rus volt belügyminiszterrel együtt. Ez utóbbi kijelentette, hogy a belügyminisztériumra nyomás nehezedett a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán.
A bűnvádi eljárást az ügyészség csak akkor kezdheti el, ha a parlament azt engedélyezi, mivel Dobre parlamenti képviselő. A törvényhozó testület azonban egyelőre vakáción van. Az ügyészség egy belügyminisztériumi államtitkár és a lakosság-nyilvántartási hivatal vezetője ellen is bűnvádi eljárást indított.
A bejelentéssel szinte egyidőben a médiában megjelent két telefonbeszélgetésnek a kivonata, azon jelentés részeként, amelyet az ügyészség készített a képviselőház számára. A kivonat szerint Dobre egy férfival beszélget, és az derül ki a beszélgetésből, hogy a lemondásáról Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő – a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) két társelnöke – egyezett meg. Dobre szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) gyűlésén több vezető élesen bírálta őt. Amikor a beszélgetőpartnere megkérdezte, hogy miért bírálták, akkor Dobre azt válaszolta: „mert aláírtam, hogy 18,3 millió állampolgár szerepel a választói névjegyzékben, ami így is van, de ez más kérdés”. Egy másik beszélgetésben Ioan Rus leszögezte, hogy ő nem ír alá egyetlen olyan papírt sem, amely akár eggyel több vagy kevesebb szavazati joggal rendelkező személy létezéséről szól, mert „nincs kedve nyugdíjas éveit a börtönben tölteni”. Az ügyészségi dokumentumok kiszivárogtatását a vádemelés előtti szakaszban egyébként törvény tiltja Romániában.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke aggodalmának adott hangot a román belpolitikai fejlemények miatt, és azt kérte a kormánytól, hogy minél gyorsabban küldje az Alkotmánybírósághoz a választói névjegyzéket, hogy a taláros testület döntést hozhasson a népszavazás érvényességéről. Barroso ezt a Victor Pontának küldött levélben fejtette ki, amelyben sajnálatát fejezte ki az Alkotmánybíróságot ért fenyegetések miatt is. Barroso eddig nem bírálta a kormányt, főként Viviane Reding igazságügyi biztos volt az, aki tolmácsolta az európai aggályokat. Victor Ponta a napokban kijelentette, hogy Barroso nagyon korrekt volt „Redinggel ellentétben”.
Tegnap kiderült az is, hogy a kormánynak milyen tervei vannak a választói névjegyzékekkel. Radu Stroe közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter bejelentette, hogy a kabinet nem módosítja a népszavazás megszervezésekor használt választói névjegyzéket, de kiegészítő információkat fog közölni az alkotmánybíróságnak. A miniszter szerint a választói névjegyzék – amelynek alapján a népszavazást megszervezték – nem módosul, azt megkapja az alkotmánybíróság úgy, ahogyan kérte, de emellett a hatóságoknak kötelességük, hogy „a lehető legkorrektebb adatokat szolgáltassák, és ezzel segítsék az alkotmánybíróság döntését” – mondta a miniszter. A Ponta-kormány ugyanis úgy döntött, hogy a hónap végéig frissíti a névjegyzéket. A külügyminisztérium is közölte pénteken, hogy kezdeményezte a külföldi lakhellyel rendelkező román állampolgárok számának frissítését. Ennek azért van jelentősége, mert a külföldön hivatalosan lakhellyel rendelkező román állampolgárok nem tartoznak bele az állandó választói névjegyzékbe. A belügyminiszter is összehívta jövő hétre az országos statisztikai hivatal népszámlálással foglalkozó bizottságát, amelynek jóvá kellene hagynia a tavaly ősszel elvégzett cenzus februárban közölt előzetes eredményeit. Azok szerint Románia stabil lakossága 19 millió főre csökkent.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. augusztus 14.

Az USA külügyi államtitkár-helyettese Antonescuval tárgyal
A romániai belpolitikai helyzetről tájékozódott hétfőn Bukarestben Philip Gordon amerikai külügyi államtitkár-helyettes, aki Crin Antonescu ideiglenes államfővel folytatott tárgyaláson kijelentette, hogy Washingtont „nyugtalanítják" a romániai belpolitikai fejlemények.
Gordon először Traian Basescu felfüggesztett államfővel találkozott zárt ajtók mögött, majd Antonescu fogadta őt a román elnöki hivatalban. Ez utóbbi találkozó kezdetén – amikor a média képviselői még jelen lehettek a teremben – az államtitkár-helyettes kifejtette, hogy Washingtont nyugtalanítja a romániai politikai helyzet, hiszen Románia baráti ország: az Egyesült Államok stratégiai partneri viszony ápol Bukaresttel, ezért Washingtont érdekli „a romániai demokrácia, valamint az intézmények függetlensége".
Antonescu szerint szükséges volt a mostani találkozó, hogy tisztázzák a Romániában kialakult helyzetet. Gordon hétfő délután Victor Ponta román miniszterelnökkel is találkozik.
Az amerikai diplomata látogatására azt követően került sor, hogy július elején felfüggesztette a román parlament Traian Basescut, akinek a leváltásáról július 29-én népszavazást szerveztek. A szavazók elsöprő többsége Basescu menesztése mellett voksolt, de a részvételi joggal rendelkező választók 46 százaléka vett részt, ami elmarad az érvényességhez szükséges 50 százalék plusz egy főtől. Az Alkotmánybíróság azonban augusztus 31-re halasztotta a döntést arról, hogy érvényes volt-e, vagy sem a népszavazás. A taláros testület arra hivatkozva határozott így, hogy „ellentmondásos" adatokat kapott az illetékes hatóságoktól arra vonatkozóan, hány szavazati joggal rendelkező állampolgár szerepel a választói névjegyzékben.
Pénteken José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke levélben szólította fel a román miniszterelnököt, hogy tegyen meg mindent az alkotmánybírák függetlenségének tiszteletben tartása érdekében.
MTI
Erdély.ma

2012. augusztus 14.

A külföldön élőket is beleszámolják a kvórumba
Törvényesen küldött hibaigazítást Ştefan Minea alkotmánybíró a kormánynak augusztus 3-án a taláros testület nevében – szívárgott ki az Alkotmánybíróság hétfői üléséről. A módosítás lényege, hogy a július 29-i referendum kvórumjába bele kellene számolni a külföldön élő román állampolgárokat is.
A Ponta-kormány azt remélte, hogy a 2.5-3 millióra saccolt román vendégmunkást törölni tudja az állandó választói névjegyzékből és ezáltal a referendum 46 százalékos részvételi aránya 50 százalék fölé ugrik.
Augustin Zegrean, az Alkotmánybíróság elnöke hétfőn reggel nem zárta ki , hogy a Traian Băsescu leváltására kiírt referendummal kapcsolatos hibás átiratok ügyében összehívott rendkívüli tanácsozásán a taláros testület a népszavazás egészének érvényességéről is döntést hozzon.
Ezt a feltételezést az is megerősíti, hogy a Legfelsőbb Ügyészség hétfőn reggel „tájékoztató anyagot” küldött az alkotmánybíróságnak a lefoglalt választási névjegyzékkel kapcsolatos vizsgálódásának állásáról.
A rendkívüli ülés összehívását múlt héten három alkotmánybíró kérte, annak érdekében, hogy tisztázzák a testülettől a kormányhoz, valamint a Hivatalos Közlönyhöz juttatott ellentmondásos átiratok kérdését.
Egyszerű vagy minősített többség?
Az Alkotmánybírósághoz közel álló források szerint a taláros testület hétfői ülésén arról is vita alakult ki, hogy a Traian Băsescu felfüggesztett államfő leváltására kiírt referendum érvénytelenítéséhez is minősített, 6-3-as többségre van szükség, vagy ez esetben elég az egyszerű, 5-4-es arányú többség is.
A törvény nem írja elő, hogy a népszavazás érvénytelenítését milyen döntéssel hozhatja meg a taláros testület, a minősített többség szükségességét csak a referendum hitelesítése esetében írja elő. Alkotmánybírósági források Németországot említik példaként, ahol a referendumot kétharmados többséggel hitelesítik, de egyszerű többséggel érvénytelenítik.
15 megyében vizsgálódik az ügyészség. A Realitatea hírtelevízió információi szerint az ügyészek tizenöt olyan dél-romániai megyében indítottak vizsgálatot a július 29-i referendumon történt csalások ügyében, ahol a részvételi arány meghaladta az országos átlagot. Mint korábban írtuk, Gorj, Dolj, Mehedinţi, Teleorman megyében tucatjával vannak olyan települések, ahol az állandó lakosság kétszerese adta le szavazatát a referendumon.
Az Alkotmánybíróság az elmúlt hét elején küldött a Hivatalos Közlönyhöz egy hibaigazítást, amelyben egy mondattal kiegészítette döntését a népszavazásról. A testület szerint szerkesztési, fogalmazási hiba miatt maradt ki az a mondat, amely arra vonatkozott, hogy nem lehet törölni a választói névjegyzékből a külföldön élő román állampolgárokat.
Victor Ponta kormányfő hétfőn este levélben kért felvilágosítást a taláros testülettől azzal kapcsolatban, hogy az alkotmánybíróság egészen pontosan mit is vár el a hatóságoktól: az állandó választói névjegyzék frissítését vagy a július 29-i referendumon részt vevők listájának aktualizálását.
maszol.ro

2012. augusztus 15.

Antonescu magyarázatot követel a legföbb ügyésztől a népszavazás ügyében
Crin Antonescu ideiglenes államfő szerdán felszólította Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyészt, adjon magyarázatot azokról a vizsgálatokról, amelyeket az ügyészség a Traian Basescu államfő leváltásáról szervezett népszavazáson elkövetett esetleges csalások ügyében indított.
A román ügyészség nagyszabású vizsgálatot kezdeményezett mintegy 15 megyében azért, hogy megvizsgálja, megalapozottak-e azok a feljelentések, amelyek a július 29-i népszavazáson elkövetett esetleges csalásokról szólnak.
Az ügyészek azt vizsgálják egyebek között, hogy voltak-e olyanok, akik többször szavaztak, de arra is érkezett panasz, hogy hamis személyi számokat írtak be a választói névjegyzékekbe.
A román média korábban beszámolt arról, hogy Románia déli és keleti részein – ahol kiemelkedő volt a részvételi arány a Basescu leváltásáról szervezett népszavazáson – voltak olyan falvak, ahol több mint 100 százalékos részvételi arányt jegyeztek. A szóban forgó települések polgármesterei azzal magyarázták ezt, hogy turisták, valamint más településekről esküvőkre érkezett szavazók miatt lett ilyen magas a részvétel.
Crin Antonescu ideiglenes államfő szerint politikai indíttatású ügyészségi vizsgálatról van szó, hiszen az ügyészek azt kérdezgetik az emberektől, hogyan szavaztak, ami szerinte sérti a gyanúsítottak jogait. Antonescu azt is kifogásolja, hogy előzménytelen a vizsgálat, más választások alkalmából ugyanis a vádhatóság nem indított ilyen eljárást. Antonescu szerint az ügyészségnek „nincs törvényes fedezete" a vizsgálatok lefolytatására. Antonescu a legfelső bírói tanács elnökét is felszólította, hívja össze a testületet a vizsgálatok tisztázása érdekében.
Az ideiglenes államfő elmarasztalta Victor Ponta miniszterelnököt, aki átmenetileg az igazságügyi miniszteri tisztséget is betölti. Azt vetette a szemére, hogy miniszterként neki is fel kell lépnie ebben az ügyben, ha úgy véli, hogy az ügyészségi vizsgálat mögött Basescu áll. Ezért felkérte Pontát, támogassa ő is az ügyészségi vizsgálatok körülményeinek tisztázását.
Antonescu nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy Ponta szerdán kijelentette: ha Basescu visszatér az elnöki tisztségbe, akkor lehetővé válik társbérleti viszony működtetése. Korábban a miniszterelnök lehetetlennek nevezte a társbérletet a más párthoz kötődő Basescuval.
Ponta és Antonescu a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnökei.
MTI
Erdély.ma

2012. augusztus 16.

Az Igazság Napján mutassuk meg, hogy erős nemzetközösség vagyunk!
A Mikó-ügy egyértelműen túlmutat egy iskola visszaállamosításán és egy peren, ugyanakkor az erdélyi magyar közösségnek most kell fel mutatnia erejét, még mielőtt túl messzire gyűrűzik ez az ügy – hangsúlyozta csütörtöki, sepsiszentgyörgyi közös sajtótájékoztatóján Markó Attila államtitkár, Antal Árpád András polgármester, Tamás SÁndor tanácselnök és Porcsalmi Bálint, az 13020-as ügy kampány koordinátora. A csütörtöki nap folyamán Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, pénteken Kolozsváron kerül sor sajtóbeszélgetésre.
A Mikó-ügynek két lehetséges forgatókönyve van, véli Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere. „Buzăuban egy hozzá nem értő, rosszindulatú bíró hibás döntést hozott, most a román hatóságok fogják a fejüket, hogy egy rossz bírói döntés miatt felhördült az egész erdélyi magyarság. Természetesen ebben az esetben is van politikai felelősség, hiszen az elmúlt időszakban Bukarestben felerősödtek a magyarellenes felhangok és ez is hozzájárult a döntés meghozatalához.
A másik lehetséges forgatókönyv szerint politikai megrendelés áll a háttérben, valakik meg akarják félemlíteni az erdélyi magyar közösséget, tesztelnek minket, hogy milyen a válaszreakciónk. Meg kell mutatnunk, hogy az erdélyi magyar közösség immunrendszere egészséges, leküzdi az ilyen vírusokat” – fejtette ki Antal Árpád András, kiemelve, hogy szerinte a jogi eljárások során túl sok szándékosságot lehet felfedezni ahhoz, hogy véletlen legyen a tévedés.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a Mikó-ügy nem pusztán jogi kérdés, hanem hangsúlyos politikai vetülete van.
„Egy láthatatlan erő, hatalom célja, hogy megfékezzék, visszafordítsák az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Gondoljunk csak bele, a nagy erdélyi városok központjának épületei az erdélyi magyar történelmi egyházakhoz kerültek vissza, és ez nem mindenkinek tetszik. A jelen esetben nemcsak egy iskoláról van szó, hanem egy olyan folyamat kezdődhet el, amely a magyar közösség ellen fordítható, hiszen majdnem minden településen van visszaszolgáltatott ingatlan. A jogi eljárásban természetesen jogi lépéseket fognak megtenni az érintettek, azonban a politikai jellegű provokációra politikai választ adunk. Az is világos, hogy kiállunk a közösségünkért dolgozó magyar emberekért, szolidaritást vállalunk minden magyar emberrel, aki hasonló helyzetbe kerül” – hangsúlyozta Tamás Sándor. Nehéz érzelemmentesen viszonyulni ehhez az ügyhöz, vallotta be Markó Attila államtitkár, a Mikó-ügy egyik érintettje.
„Nagyon fontos, hogy belelássunk az ügy hátterébe, hiszen ez nem az én személyes ügyem, hanem az egész erdélyi magyar közösség ügye. Felhívnám arra is a figyelmet, hogy a bizottság egy létező törvényt alkalmazott, amikor a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásáról hozott határozatot, és nem a bizottság döntött arról, hogy adja-e vagy ne a Mikót vissza az egyháznak. Nem állja meg a helyét maga az állítás, hogy mi döntöttünk a visszaszolgáltatásról, ezért is értelmetlen vitatni vétkességünket” – mutatott rá az ügy visszásságára Markó Attila. Az államtitkár elmondta, a döntést megfellebbezték, az ügy átkerült a ploieşti táblabíróságra, ahol az első tárgyalás dátumát október 5-re tűzték ki. „Nincs több lépésre lehetőségünk, az eljárás végén jogerős ítélet születik. Ma már nem az igazságszolgáltatási hatóságokban, hanem a közösség erejében bízom” – mondta el Markó Attila.
Porcsalmi Bálint a www.13020.ro honlap célját ismertette, kiemelve, hogy nemcsak online zajlik az aláírásgyűjtés, hanem templomokban, rendezvényeken is lehet csatlakozni a peticióhoz. „Fontos, hogy az emberek pontosan tájékozódjanak, folyamatosan követni tudják a Mikó-ügyet, ne feledjék el, hogy igazságtalanság történt”- hangsúlyozta a kampány célját Porcsalmi Bálint.
A sajtótájékoztatón jelen levők kitértek a szeptember elsején sor kerülő Igazság Napja megmozdulásra is, amelyre egész Erdélyből várnak résztvevőket, a tervek szerint felszólal Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tőkés László, az EMNT elnöke, az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői, a református, unitárius, evangélikus püspök és a katolikus érsek.
„Egy katalán példára hívnám fel a figyelmet. A madridi parlament hozott egy határozatot, amely kimondta: nem létezik a katalán nemzet. Ekkor egymillió katalán vonult fel azzal a felirattal, hogy mi vagyunk az a nemzet, amely nem létezik. Most nekünk kell megmutatni, hogy mi vagyunk az a nemzet, amely megvédi tagjait, amely nem engedi, hogy vagyonát elkobozzák. Biztos vagyok abban, hogy szeptember elsején délben, az Igazság Napján annyian leszünk Sepsiszentgyörgyön, amennyien magyar ügy kapcsán az elmúlt 15 évben nem gyűltünk össze, mindenkinek itt a helye. Mutassuk meg, hogy nemcsak a lakói vagyunk ennek az országnak, hanem egy erős, összetartó nemzetközösséget alkotunk” – fordult felhívással a magyar közösséghez Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
A Csíkszeredában tartott sajtóbeszélgetésen Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta: A Mikó-ügy van annyira fontos, hogy az USL korábbi társelnöke, Crin Antonescu ideiglenes államfő fellépjen ebben az ügyben. Úgy gondolom, hogy Románia államelnöke akkor jár el helyesen, ha nemcsak azoknak az embereknek az ügyében tesz fel kérdéseket, és kéri a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) összehívását, akik például 32-szer szavaztak a referendum ügyében, hanem a magyar közösséget ért, akár precedens értékű, súlyos döntés ügyében is megteszi ugyanezt. Jogegységi döntésre van szükség, hiszen mindeddig az igazságszolgáltatás hasonló esetekben elismerte a tulajdon jogos visszaszolgáltatását, most először döntöttek másként. Ezért úgy gondolom, hogy a CSM egységesítő döntésére van szükség, és kérem az ideiglenes államfőt, hogy javasolja az ügynek a napirendi pontok közé való felvételét, és Victor Ponta ideiglenes igazságügyi minisztert, aki néhány hete itt Csíkszeredában azt nyilatkozta, hogy államalkotó partnernek tekinti a romániai magyarságot, hogy ezt CSM tagként szavazatával tartsa fenn. Hargita Megye Tanácsának sajtóközleménye
Erdély.ma



lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 1891-1913




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék