udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 73 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73

Névmutató: Alexandreanu, Mariana

2010. március 10.

Kétnyelvű sajtószolgálat
Temesváron az Adam Müller Guttenbrunn ház konferenciatermében kedden mutatták be a Csongrád megyei önkormányzat tulajdonában levő Megyeszolgálat Kht. és a temesvári Integratio Alapítvány közös pályázatát, amelynek célja közös román-magyar sajtó- és hírszolgálat létrehozása és működtetése.
Toró T. Tibor, az Integratio Alapítvány elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a határok légiesítése nyomán Temes és Csongrád megye lakói szabadon járhatnak-kelhetnek a térségben, de a gondolatok, az információk határon átívelő szabad áramlása az előítéletek, a begyepesedett gondolkodásmód falába ütközik. „A határok leginkább belül vannak, a fejekben” mondta Toró T. Tibor, aki szerint a tavaly decemberben beindult egy éves program keretében létrehozott határon átívelő kétnyelvű hírszolgáltatás ezen állapotok felszámolását segíti. Varga Márta projektmenedzser, a Csongrád megyei önkormányzat szóvivője Magyar Anna megyei elnök gondolatait tolmácsolta: „a Csongrád és Temes megyei szakemberek együttműködéséből született Inpress sajtószolgálat lehetőség a határ két oldalán élőknek arra, hogy jobban megismerjék egymást és újra megfogják egymás kezét.”
Dr. Mariana Cernicova a sajtónak a regionális kapcsolatok fejlesztésében betöltött szerepéről, dr. Bodó Barna a regionális identitásról tartott előadást.
Bonifert Gábor, a Déli Szó című havilap ügyvezető igazgatója bemutatta a pályázat keretében kiadott kétnyelvű kiadványt, amelynek címe LiteratHU-R. A két megyében összesen 200 000-res példányszámban terjesztett ingyenes kiadvány első, 2010. márciusi számának gerincét az 1848-as, az 1956-os és az 1989-es forradalmakról szóló írások adják. A rendezvény a projekt honlaptervezetének és a kétnyelvű hírszolgáltatás szükségességét indokoló szociológiai felmérés bemutatásával zárult, Katona Mihály és Varga Márta előadásában.
A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjához benyújtott, közel 200.000 euró értékű pályázatból kétnyelvű, nyomtatott és online újságok megjelentetését, rádió és televíziós műsorok elkészítését, média-szemináriumok megszervezését finanszírozzák. A cél olyan információk, hírek, témák feldolgozása, amelyek a határ mindkét oldalán élők számára érdekesek lehetnek
Pataki Zoltán. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. március 16.

Farkas Miklós átvette a Segesvár díszpolgára címet
A segesvári önkormányzat januárban díszpolgári címet adományozott Farkas Miklósnak, a segesvári Gaudeamus Alapítvány alapítójának, a Mircea Eliade Főgimnázium nyugalmazott matematikatanárának. A díszpolgári oklevelet és a város kulcsát Dorin Danesan polgármester adta át március 6-án, a segesvári magyar középiskolai oktatás 50. évfordulójára szervezett ünnepi rendezvényen, dr. Mariana Gorczyca és Tóth Tivadar, a líceum igazgatója és igazgatóhelyettese jelenlétében.
Az önkormányzat a líceum vezetőségének javaslatára egyhangúlag fogadta el a Segesvár magyarsága számára megtisztelő cím odaítélésről szóló határozattervezetet, amellyel elismerte Farkas Miklósnak a segesvári oktatás és művelődés fenntartására és fejlesztésére kifejtett odaadó és önzetlen, majdnem 50 éves munkáját. Farkas Miklós, a város első magyar nemzetiségű díszpolgára Marosvásárhelyen született 1941. május 31-én. Tanár szülők gyereke, elemi iskolai tanulmányait 1947- ben kezdte el Marosvásárhelyen, a Református Kollégiumban, 1958-ban sikeres felvételi vizsgát tett a kolozsvári Bolyai Egyetem matematika-fizika szakára, ahol 1963-ban szerzett diplomát matematika-mechanika szakon. A segesvári Mircea Eliade Főgimnázium magyar tagozatán kezdte tanári pályafutását, ahol megszakítás nélkül, 42 éven át oktatta a matematikát. 2003- ban vonult nyugdíjba, de még két évig tanított. Több mint 1000 diák került ki a keze alól, 12 osztálynak volt osztályfőnöke. Amint a méltatásában elhangzott, kollégáival együtt sikerült olyan szellemiséget kialakítania, amelyet azokból a nagy hagyományokkal rendelkező erdélyi magyar iskoláktól "örököltek", amelyekben ők tanultak, s rövid időn belül a frissen alakult tagozat kiváló eredményekkel büszkélkedhetett. Diákjai eredményesen szerepeltek a matematikai olimpiák különböző szakaszain és az egyetemi felvételi vizsgákon. Több mint 20 éven keresztül vezette a Segesvár környéki matematikatanárok módszertani körét és a Romániai Matematikai Társaság segesvári fiókjának elnöke volt 23 évig. Szakmai és művelődéssel kapcsolatos írásai jelentek meg hazai lapokban és folyóiratokban : Matematikai Lapok, Tanügyi Újság, Korunk, A Hét, Helikon, Romániai Magyar Szó, Népújság stb. Több matematika tankönyvet írt a XII. osztályok számára. 1990. után, rövid ideig a helyi politikai élet résztvevője volt, alapító tagja és elnöke a helyi RMDSZ-szervezetnek. 1990. március 18-án vezetésével (RMDSZ elnöki, valamint igazgatóhelyettesi minőségében) a magyar tagozat tanulói egyórás, táblás felvonuláson (tüntetésen) vettek részt, önálló magyar iskolákat követelve.
A segesvári EMKE szervezet alapító tagja és elnöke volt (1993–1995), valamint az Erdélyi Múzeum Egyesület és a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagja napjainkig.
1993-ban – volt tanítványai és kollégái támogatásával – megalapította a segesvári Gaudeamus Alapítványt, amelynek elnöke volt 1993 és 2002 között, majd igazgatója napjainkig.
A Gaudeamus Alapítvány fő célkitűzése a segesvári és környékbeli szórványban élő magyar gyermekek anyanyelvű oktatásának támogatása. E célból az alapítvány 1999. óta szórványkollégiumot működtet, ahol 80 diáknak biztosít jó szállás-, étkezési- és tanulási körülményeket.
(a.) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. szeptember 2.

Leváltják a Kölcsey igazgatóját
Szeptember elsején több település iskolájában lejárt az iskolaigazgatók mandátuma, s ezzel egyidőben veszélybe kerültek a magyar igazgatói helyek is. Korábban nem hivatalos forrásból kiderült, hogy ezen igazgatók helyére a jelenlegi főtanfelügyelő, Mariana Popa politikai alapon, saját pártjából, a PDL-ből való embereket akar a tanintézmények vezetői székekbe ültetni, akár olyanokat is, akik nem is tudnak magyarul. Ennek hírére RMDSZ-es vezető politikusok, köztük Csehi Árpád tanácselnök, egyeztetésbe kezdtek. Múlt hét pénteken úgy tűnt, hogy sikerült megegyezésre jutniuk, azonban e hét elején a főtanfelügyelőnő mégis másként döntött, s a harcos hangnemben zajló egyeztetések tovább zajlottak. Veszélybe kerültek többek közt az ákosi, az egri és a kökényesdi magyar igazgatói helyek, valamint az erdődi, a sződemeteri és a halmi iskolákban az aligazgatói helyek. A kinevezéseket illetően még folyik az egyeztetés. A magyar líceumok igazgatóinak is lejárt a mandátuma. A Református Gimnázium és a Hám János Iskolaközpont esetében, lévén tematikus tanintézmények, az adott egyháznak is beleszólása volt, így maradtak az igazgatók. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium esetében sem akart beleszólni a főtanfelügyelőnő a kinevezésbe, azonban itt váltás történt. A tanári kar javaslatát is figyelembe véve, Pataki Enikő magyar szakos tanárnő lett az igazgató, Bálint Zsuzsa informatika szakos tanárnő pedig az igazgatóhelyettes. A nagykárolyi 3-as Számú Általános Iskola újonnan kinevezett igazgatója Visnyai Csaba lett. Szerettük volna megkérdezni a főtanfelügyelőnőt, hogy miért akarja politikai alapon kinevezni az igazgatókat, azonban nem sikerült elérnünk, ahogy az ügyben érintett prefektust sem. Csehi Árpád megyei tanácselnök lapunk kérdésére elmondta, hogy még folynak az egyeztetések, s mindent megtesznek azért, hogy azokban az iskolákban, ahol magyar tannyelvű oktatás folyik, ott a vezetésben is legyen magyar képviselet. Felháborodásának adott hangot atekintetben, hogy a jelenlegi kinevezések és intézkedések teljesen ellentétesek a kormányprogrammal s a kisebbségpolitikával. Szerinte a nyolcvanas és kilencvenes évek állapotai köszöntenek vissza, ahol hasonló módon, azaz politikai alapon neveztek ki vezetőket. Hozzátette, hogy nem fogják engedni, hogy a húsz év alatt felépített helyi kisebbségi oktatás bástyáját egyetlen tollvonással lerombolják. Az eseményekről már hivatalosan is értesítették Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, egyben kormányfőhelyettest. Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti)

2010. szeptember 7.

Leváltások pártalapon?
Politikai okokat sejtenek Szatmáron az iskolaigazgatók menesztése mögött
Rendkívüli megyeitanács-ülést hívott össze tegnap Csehi Árpád, a Szatmár megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke, mert az utóbbi napokban több iskolaigazgatót is leváltottak a térségben, köztük több magyar pedagógust is.
Megkongatták a vészharangokat Szatmár megyében: pár nap leforgása alatt tizennyolc iskolaigazgatót és aligazgatót váltottak le a térségben. Az érintettek egy része és több helyi önkormányzati politikus úgy véli, a leváltások mögött politikai okok húzódnak, és az elbocsátott intézményvezetőket a nagyobbik kormánypárt, a PD-L „pártkatonáival” helyettesítik.
Ezt a vélekedést erősíti a Halmiban szolgálatot teljesítő Sárosi Tibor aligazgató esete, aki állítja: közölték vele, hogy ha a továbbiakban a demokrata-liberálisok zászlaja alá áll, akkor a szomszédos Kökényesden igazgató lehet. Incze Lajos, Halmi polgármestere tegnap a Szatmár megyei önkormányzathoz fordult és jelezte: a helyi testület nem járul hozzá Sárosi leváltásához.
Az önkormányzat döntését a helyi lakosok aláírásgyűjtéssel igazolják: háromszáz csatlakozó vélte úgy, ragaszkodik az eddigi aligazgatóhoz. A megyei önkormányzat tegnapi ülésén részt vett Radu Giurca prefektus is: neki azt üzenték Halmiból a tiltakozók, ha a követelésüknek nem lesz foganatja, a prefektúra épülete előtt demonstrálnak a továbbiakban.
Hasonló helyzet alakult ki Nagykárolyban, a helyi elméleti líceumban: az igazgatócserét itt is a tantestület és a szülők tiltakozása követte, a frissen kinevezett Radu Ciocotisan egy nap után kénytelen volt lemondani.
Vámfaluban a liberális polgármester, Vasile Corodan emelt szót az intézményvezetők cseréje ellen, Gheorghe Jurchiş, Csehál önkormányzati vezetője szintén csatlakozott a tiltakozók sorához. Az elmúlt napokban olyannyira elmérgesedett a pártpolitikai konfliktus a megyében, hogy híre terjedt, Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc gimnázium vezetője is politikai játszmák áldozata lesz.
Érdekek és rémhírek
Csehi Árpád, a megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke a sokasodó panaszok miatt tegnap azonnali hatállyal összehívta a polgármestereket és más, iskolaügyben illetékes tisztségviselőket. A megyei tanács elnöke „elfogadhatatlannak” minősítette mindazt, ami igazgatócsere címén az elmúlt napokban történt. Csehi úgy vélte, ez az eljárás ellentétes a kormány által szorgalmazott decentralizációval: így nem nő, hanem csökken a helyi önkormányzatok hatásköre.
Csehi álláspontját kiegészítette Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, aki felháborítónak tartotta, hogy a fenntartókat kizárták a döntéshozásból. Radu Giurcă prefektus tegnapi tárgyaláson úgy nyilatkozott, nincs tudomása a sérelmezett ügyek hátteréről, mert szabadságon volt, és csak a tegnap tért haza. Dacára annak, hogy a vitatott intézkedések mögött a megyei tanfelügyelőség áll, Mariana Popa főtanfelügyelő más irányú elfoglaltságaira hivatkozva nem vett részt az megyei önkormányzat által kezdeményezett egyeztetésen.
Új törvényre várnak
Király András, az oktatási minisztérium államtitkára az ÚMSZ megkeresésére elmondta: a szatmári konfliktussorozat több csatornán is begyűrűzött már a szaktárcához, és Daniel Funeriu tárcavezető álláspontja világos: nincs helye politikai döntéseknek ilyen horderejű ügyekben. Az államtitkár szerint felesleges és káros pánikot kelteni, mert Szatmár megyében sem etnikai, sem politikai indok nem állt az igazgatócserék mögött.
„Az érvényes jogszabályok szerint azok az intézményvezetők, akik nem versenyvizsga révén töltik be a tisztségüket, évente köthetnek menedzseri szerződést, amelynek érvényessége szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart” – ismertette a jogszabályt Király András, aki szerint az lenne a kívánatos, hogy az ilyen jellegű szerződéseket ne hosszabbítsák meg több alkalommal, mert ez a versenyvizsgarendszer kijátszására alkalmas kiskapu.
Arra a kérdésre, ki felelős az elmaradt versenyvizsgákért, az érintett iskolaigazgatók, vagy a vizsgáztató hatóság, az államtitkár egyértelmű választ adott. „Három éve nincs megfelelő versenyvizsgáztatás, és azért nincs, mert az oktatási tárca az új tanügyi törvényre vár. Amíg nincs új törvény, nincs vizsga, és elismerem, ez az állapot lehetőséget teremt a visszaélésekre” – fogalmazott Király. Hozzátette, Daniel Funeriu tájékoztatást kért a megyei tanfelügyelőségtől a szatmári ügyekben, és figyelmeztette a főtanfelügyelőt jogszabályi kötelezettségeire.
Szezonviták országszerte
A Szatmár megyeihez hasonló konfliktusok bontakoztak ki az utóbbi napokban országszerte. A Gorj megyei tanfelügyelőség közleményben jelezte, hogy hiába neveztek ki három igazgatót gyors egymásutánban Leleşti község iskolájába, mindhárom jelölt gyorsan visszalépett.
A tanfelügyelőség szerint a helyi PSD gyakorol nyomást az érintettekre. Vâlcea megyében ezzel szemben a PSD-s jelölteket szorították háttérbe – a hírek szerint – a PD-L-s ellenjelöltek. A konfliktusok „szezonális” jellegét – amelyre Király András nyilatkozatában utalt – erősíti, hogy tavaly szeptemberben Arad és Kolozs megyében vált politikai kérdéssé a kinevezések ügye.
Ellenségesen fogadták tegnap a szatmárnémeti Aurel Pop Művészeti Líceum új igazgatóját azon a találkozón, amelyen az új intézményvezető mutatkozott be a szülőknek és a tanároknak. Utóbbiak nehezményezték azt, hogy szerintük Szabo Marcel politikai alapon került az iskola élére, a döntésből a tanfelügyelőség kihagyta a szülői bizottságot.
Sike Lajos. Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. szeptember 14.

Aláírást gyűjtöttek
Szatmár megye – A hétfői tanévkezdéskor volt, aki örömmel tért vissza az iskolába, ám voltak, akik keserű szájízzel távoztak az új iskolai év megnyitójáról.
A hétfői tanévkezdéskor volt, aki örömmel tért vissza az iskolába, ám voltak, akik keserű szájízzel távoztak az új iskolai év megnyitójáról. Az Egri Általános Iskola volt igazgatónője, Szigeti Enikő elmondása szerint szeptember 10–én még úgy értesült, ő marad a tanintézmény élén — mivel versenyvizsgával nyert kinevezésének ideje már letelt —, ám hétfőn szembesülnie kellett a ténnyel, miszerint helyette az idei évtől Szöllősi Enikő az új iskolaigazgató. Szigeti Enikő hozzátette, a szülők 440 aláírást gyűjtöttek és kérjék a tanfelügyelőségtől, hogy helyezzék vissza a régi igazgatót. Amint azt a volt igazgatónőtől megtudtuk, a szülőbizottság egy küldöttsége hétfő délelőtt 10 és délután 3 óra között várakozott a megyei tanfelügyelőség udvarán, hogy panaszukkal Mariana Popa főtanfelügyelőhöz fordulhassanak, de nem fogadta őket, csak annyit mondott, adják le írásban kérelmüket.
Kérdésünkre, miszerint a szülők hogyan fogadták, Szöllősi Enikő, az új igazgatónő elkeseredve csak annyit válaszolt, hogy várták húszan és 440 aláírást gyűjtöttek ellene.
Egri községben az idei tanévet összesen 265 gyermek kezdte meg, az iskolában szakképzett tanárok oktatnak, közülük csak ketten nem ingáznak. erdon.ro

2011. június 24.

Nagykároly kitüntetettjei
Nagykároly - Dr. Németi János régész és Deák Endre lantmûvész vehették át csütörtök délután Nagykároly Pro Urbe díját, a kiválósági okleveleket is átadták.
Csütörtök délután 17 órakor a Villa Karul Fesztivál részeként kezdõdött az az ünnepség, melynek keretében kiosztották az idei, Nagykároly város önkormányzata által odaítélt kitüntetéseket. Az eseményt Georgescu Bogdan, az önkormányzat kulturális ügyekért felelõs munkatársa nyitotta meg, majd Keizer Lajos alpolgármester köszöntötte az ünnepelteket és a közönséget (Kovács Jenõ polgármester hiányzásért való elnézését is tolmácsolva). Ezután a Collegium régizene-együttes rövid koncertje következett, az egyik ünnepelt, Deák Endre vezetésével.
Nagykároly díjazottjai
Elõször a kiválósági okleveleket adták át az idei díjazottaknak, mindegyiküknek részletes laudáció mellett: Pacz Mátyás (posztumusz), Mille János (posztumusz), Balogh Mária, Cheresteºiu Márta, Homoki Hannelore, Vulcan Mariana, Donca Aurel, Serli Tibor, Stier Sándor, Szabó András, Scubli Ioan, Lãþa Adrian, Varga Norbert, Kovács István. Ezután a Nagykárolyért kitüntetés kihirdetése következett, ezt idén Lung Silviu nemzetközi hírû labdarúgó, kapus kapta. Végül a Pro Urbe díjasok köszöntése zárta az eseményt. Dr. Németi János régész és Deák Endre lantmûvész vehették át 2011-ben a díjat. Az ünnepségen a jövõ generációja, a fáklya továbbvivõi is színpadra léptek: Bilaþiu Raluca és Nagy Anita egy-egy dallal ajándékozta meg a kitüntetésben részesült személyiségeket.
erdon.ro

2011. december 2.

MOGYE: a magyar tanárok távol maradtak
A hét elején megválasztották az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen létrehozott főtanszékek vezetőit. Mint ismeretes, kezdetben még arról volt szó, hogy külön alakulnak meg a román és magyar tagozatot alkotó főtanszékek (intézet, departamentum), amelyek feladata az oktatás megszervezése mellett a kutatómunka irányítása, a személyzeti problémák és a pénzek elosztása lesz. Mivel az egyetem román többségű szenátusa a tanügyi törvénynek a kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait semmibe véve szavazta meg az egyetem szervezési és működési szabályzatát, ebben nem szerepelnek a magyar nyelvű oktatásért felelős intézetek. Tiltakozásképpen az egyetem magyar oktatói – kevés kivételtől eltekintve – nem vettek részt a román főtanszékek alakuló ülésén és az igazgatók megválasztásán.
Távolmaradásuk ellenére valamennyi departamentum megalakult, a második ülésen ugyanis elegendő volt a jelenlevők többsége is.
Az Általános Orvosi Karon öt főtanszék élére választottak igazgatót. Az M1-es intézet élére, ahova az anatómia, szövettan, sejtbiológia, genetika, biokémia, biofizika, törvényszéki orvostan, radiológia és képalkotó eljárások katedrák tartoznak, dr. Borda Angela egyetemi tanár pályázott sikeresen.
Az M2-es főtanszéket (élettan, kórélettan, járványtan, gyógyszertan, klinikai laboratórium, mikrobiológia, közegészségtan, egészségügyi menedzsment, kutatás-módszertan, idegen nyelvek, testnevelés, biostatisztika és az informatika stb.) a választások nyomán dr. Măruşteri Marius informatikaprofesszor fogja vezetni.
A különböző belgyógyászati szakokat magába foglaló M3 főtanszék élére dr. Ţilea Ioan egyetemi előadótanárt választották.
A többi belgyógyászati jellegű katedrákat (munkaorvostan, endokrinológia, gyermekgyógyászat, ideggyógyászat, elmegyógyászat, onkológia, gerontológia, reumatológia, tüdőgyógyászat, bőrgyó-gyászat, 2-es intenzív terápia) dr. Georgescu Lia egyetemi tanár irányítja a választások nyomán.
A sebészeti katedrákat (általános sebészet, idegsebészet, ortopédia-traumatológia, szemészet, nőgyógyászat, orr-fül-gégészet, urológia, 1-es intenzív terápia) tömörítő M5-ös departamentum vezetőjének dr. Băţagă Tiberiu egyetemi tanárt választották.
A Gyógyszerészeti Karon két főtanszék fog működni, az alaptantárgyakat magába foglaló intézet vezetője dr. Imre Silvia professzor, a többi katedrát magába foglaló departamentum vezetője dr. Ciurea Adriana egyetemi előadótanár lett.
A Fogorvosi Karon a két román főtanszék vezetője dr. Păcurar Mariana egyetemi tanár (megelőzés, ortodoncia, odontológia, paradontológia), a második intézeté, ahova a gyakorlati tantárgyak mellett a szájsebészet is tartozik, dr. Cerghizan Diana adjunktus lett.
Bodolai Gyöngyi
e-nepujsag.ro 
Erdély.ma

2011. december 5.

Magyarintézettelen MOGYE
Nem hozott létre önálló magyar intézetet a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa, egy „vegyes” (román–magyar) intézet élére azonban magyar oktatót is kineveztek.
Nem hozott létre a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti egyetem (MOGYE) szenátusa önálló magyar intézetet, egy „vegyes” (román–magyar) intézet élére azonban magyar oktatót is kineveztek. Az M1-es egységet, ahová az anatómia, szövettan, sejtbiológia, genetika, biokémia, biofizika, törvényszéki orvostan, radiológia katedrák tartoznak, Borda Angéla egyetemi tanár vezeti. Az M2-es főtanszék élén (ide tartoznak az élettan, a kórélettan, a járványtan, a gyógyszertan, a klinikai laboratórium, a mikrobiológia, a közegészségtan, az egészségügyi menedzsment, a kutatásmódszertan, az idegen nyelvek, a testnevelés, a biostatisztika és az informatika) Marius Măruşteri informatikaprofesszor áll. A belgyógyászati szakokat Ioan ţilea vezeti, a sebészeti katedrákat pedig Tiberiu Băţagă. A gyógyszerészeti kar két intézetét Imre Szilvia és Adriana Ciurea egyetemi előadótanár irányítja, a fogorvosi kar intézetei élén Mariana Păcurar és Diana Cerghizan áll.
Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. június 29.

Belföldi hírek
Fejmosás magasról
Nagyon aggódik a romániai jogállamiság megsértése miatt Joseph Daul, az Európai Néppárt frakcióvezetője, aki szerint Victor Ponta kormányfő úgy döntött, hogy semmibe veszi az alkotmánybíróság döntését, sőt, még tovább ment, a kormány alá rendelte az eddig parlamenti ellenőrzés alatt álló Hivatalos Közlönyt.
Mindezek súlyos fenyegetést jelenthetnek a romániai demokráciára nézve, ezért vitanapot fogok kérni e kérdésről az Európai Parlamentben – mondotta. Üzenem a román kormányfőnek, hogy senki sem állhat a törvények felett, ezeket azért hozzák, hogy betartsák, nem azért, hogy kommentálják, vagy a kormányfő pillanatnyi érdekei szerint módosítsák. Románia népének és intézményeinek tiszteletben tartására kérem a kormányfőt, és egyúttal arra is emlékeztetem, hogy az európai szabályok és világos törvénykezés szerint nem lehet kormányfő olyan személy, aki csalással szerezte egyetemi rangját. Ezt mielőbb tisztázni kell, mert nem csak egy tagállam, hanem az egész Európai Unió hitelessége forog kockán. Remélem, nem kerül sor törvénymódosításra vagy a kivizsgáló bizottság megfélemlítésére azért, hogy elfedjenek egy csalást – nyilatkozta Daul. * Az El Pais spanyol napilapnak Victor Ponta azt nyilatkozta, hogy lemond, ha a plágiumot rábizonyítják.
Börtönben marad Năstase
Egyelőre börtönben marad Adrian Năstase volt miniszterelnök, miután tegnap a bukaresti törvényszék nem döntött az elítéltnek a büntetés-végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelméről. A bíróság azért napolta el a tárgyalást, mert a volt kormányfő nem lehetett jelen, az intenzív osztályon fekszik a Rahova börtönkórházban. A kórtermet egy 25 éves rabtársával osztja meg, aki gyomorműtéten esett át. Családtagjai – felesége és fia – azonban meglátogatták, első ízben azóta, hogy kedd este átszállították a Floreasca Kórházból. Két bőrönd és egy karton ásványvíz volt náluk (a rabok havonta háromszor fogadhatnak látogatót, és egy alkalommal 5 kilogramm súlyú csomagot kaphatnak). Năstase büntetésének félbeszakításáról a következő tárgyalást július 5-re tűzték ki. Párttagságát a jogerős ítélet miatt elveszítette, legalábbis ezt nyilatkozta Victor Ponta tegnap Brüsszelben. Növelik a gyermeknevelési támogatást
Ha lesz rendkívüli ülésszak, már júliustól, ha nem, majd szeptembertől módosítják a gyermeknevelési támogatási rendszert – jelentette be tegnap Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter. A már kidolgozott elképzelés szerint a csecsemőgondozási időszakban ismét az előző évi jövedelmének 85 százalékát kapná a gyermeke mellett maradó szülő (az eddigi 75 százalék helyett), és bár az egy- és kétéves szabadságok szabályain is változtatni kívánnak, az eddigi küszöböket megtartják: lesz 600 lejes minimális juttatás, és 3400, illetve 1200 lejes felső határ az egy- vagy kétéves gyes idejére. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. augusztus 9.

Kasztrófa a földeken: elpusztította az aszály a gabonatermés jelentős részét
Hatalmas katasztrófákat okozott az ország mezőgazdaságában a szinte teljes mértékben csapadékmentes nyár által okozott aszály. A kukoricatermésnek például közel felét, 47 százalékát érinti az aszály országos viszonylatban. Minderről tegnapi sajtótájékoztatóján beszélt Daniel Botănoiu, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára. „Egyelőre nem tudni pontosan, hogy milyen mértékben károsodott a termés, az azonban biztos, hogy országos szinten a kukorica sínylette meg leginkább a szárazságot” – fejtette ki az államtitkár.
Olajtartalom szempontjából a napraforgó esetében 2-3 százalékos veszteségről lehet beszélni az illetékes szerint, aki elmondta, egymillió hektárnyi terület esetében hektáronként mintegy 1500 kilogramm terméssel lehetne lefedni az országos évi fogyasztást.
Hozzátette, az idén betakarított 4,78 millió tonnányi búza nagyjából megfelel a szükséges éves menynyiségnek, ebből fogyasztáshoz 3,3 tonna, őszi vetéshez 500 ezer tonna kell, további 700 ezer tonna pedig a tartalékot teszi ki. Románia 2011-ben az Európai Unióban első helyen állt a megművelt kukoricaföld szempontjából, termelésben pedig második volt Franciaország után.
Bihar: felperzselődött ültetvények
Hatalmasak a károk Bihar megyében is a hónapok óta sújtó szárazság miatt. Dan Antim, a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság főtanácsadója a Krónika megkeresésére elmondta, a legsúlyosabban itt is a kukoricát érintette a szárazság, de a többi termény sem menekült az extrém körülmények elől. A kukoricatáblák mintegy 85 százaléka, csaknem 68 ezer hektár tönkrement a megyében, nagyjából ugyanez a helyzet a napraforgóval is, amelynél a megyében található 28 ezer hektárnyi vetésből több mint 23 ezer elpusztult.
A szója- és a cukorrépa-ültetvényeknek is a legnagyobb része tönkrement az aszályban. Dan Antim azt mondja, olyasmire volt már példa a korábbi években is, hogy a hosszú aszály miatt kiszáradt a föld, és kár esett a termésben, de olyan még nem történt, mint az idén, hogy a gabona egyszerűen megégett a perzselő napon. A főtanácsadó abban bízik, hogy a kormány egy, nemrég közvitára bocsátott határozattervezete mielőbb életbe léphet, és annak alapján a legkomolyabb károkat szenvedett gazdák valamilyen segítséget kaphatnak az államtól.
Szatmárra is lesújtott a szárazság
Szatmár megyében a szárazság hasonlóképpen a leginkább a kukoricának ártott. Amint a megyei mezőgazdasági igazgatóságtól megtudtuk, 40 ezer hektáron pusztult el a termés az aszály miatt, ami azt jelenti, hogy a kultúra több mint 30 százaléka ment tönkre. Jelentős károkat okozott a szárazság ezenkívül a napraforgóban, a szójában és a cukorrépában is.
A megyében a mezőgazdasági igazgatóság eddigi adatai szerint 56 ezer hektárnyi területen végzett komoly pusztítást az aszály. Ahhoz, hogy katasztrófasújtott területté nyilvánítsák a megyét – amit egyébként a helyi gazdák szorgalmaznak a hatóságoknál – 70 ezer hektárnyi ültetvénynek kellene elpusztulnia, azaz a megye szántóföldjei 30 százalékának.
Hargita megye már lépett is
Eközben – amint arról korábban már beszámoltunk – a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság már kérte is a minisztériumtól, nyilvánítsák aszály sújtotta területté a megyét. Török Jenő, az igazgatóság vezetője arról tájékoztatott, hogy a megye teljes területét aszály sújtja, a megművelt területeken harminc és száz százalék közötti a termés károsodása. Török Jenő szerint a vidék alaptermékének számító burgonya termesztőinek hatvan és nyolcvan százalék közötti károkat kell elkönyvelniük.
A szárazság ugyanis éppen akkor köszöntött be, amikor a burgonyaültetvényeknek a legnagyobb szükségük lett volna a csapadékra. „Olyan burgonyaföldek is vannak a megyében, amelyeken nem lesz érdemes begyűjteni a termést” – jelentette ki Török Jenő. A mezőgazdasági szakember szerint az állattenyésztők is bajba kerültek. A térségben szokatlanul forró nyár következtében elszáradt a fű a legelőkön. A patakok kiszáradása miatt sok helyen az állatok itatása is gondot okoz. A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője az országosan rossz mezőgazdasági helyzetre utalva megjegyezte, nehéz lesz elérni, hogy a kormány kártérítést fizessen a gazdáknak.
Krassó-Szörény: már az eső sem segít
Krassó-Szörény megyében is hasonló a helyzet, a szakemberek szerint pedig a termés nagy részét már egy kiadós eső sem mentheti meg. Mariana Brujan, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmondta, leginkább a kukorica- és burgonyatermés sínylette meg a szárazságot, előbbi esetében 32 ezer hektárt, míg utóbbinál hatezer hektárt érintett a kedvezőtlen időjárás, ugyanakkor 5400 hektárnyi napraforgó és 900 hektárnyi repce is kiszáradt.
A hivatal szakemberei a helyszínen állapítják meg a károk pontos értékét. A szakember elmondása szerint mivel a búzát és az árpát már korábban betakarították, a júliusban kezdődő szárazság már nem érintette ezeket. 2011 őszén egyébként a megyében mintegy 12 ezer hektárnyi területről több mint 43 ezer tonna búzát takarítottak be, ez hektáronként 3500 kilogrammot jelent, emellett további 385 hektáron több mint 110 tonnányi árpa termett.
Vis maior Temes megyében
Eközben Temes megyében már a konkrét lépések foganatosítását is elkezdték a szakhatóságok. A Temes Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara (CCIA) kényszerítő körülményre (vis maior) vonatkozó bizonylatokat bocsát ki az aszály miatt, a dokumentum mentesíti a termelőket olyan szerződési kötelezettségek alól, amelyeknek éppen a kedvezőtlen természeti körülmények miatt nem tudtak eleget tenni. Mădălin Vasiu, a kamara jogi tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy az eső hiánya miatt több gazdasági ágazat is katasztrofális helyzetben van, a hivatal pedig segíteni szeretne a károsultakon.
„Több ezer hektárnyi termőföld tönkrement, erdőtüzek pusztítottak, patakok, kutak száradtak ki, és a Duna szintje is jelentősen leapadt. Mindez a mezőgazdaságban, az élelmiszer- és fafeldolgozó-iparban, a bányászatban és a turizmusban tevékenykedő vállalatokat is érinti” – magyarázta az illetékes.
A hatályos törvények szerint egyébként kizárólag a kereskedelmi és iparkamarák bocsáthatnak ki ilyen bizonylatokat, illetve dönthetnek arról, hogy mi számít kényszerítő körülménynek, és ennek milyen hatásai lehetnek bizonyos gazdasági ágakra. A jogszabály alapján kényszerítő körülménynek számít minden külső, előreláthatatlan és elkerülhetetlen esemény, amely szerződéskötés után következett be. Mădălin Vasiu rámutatott, az igénylőknek írásban kell a CCIA megyei kirendeltségéhez fordulniuk, bemutatva a kényszerítő körülmény pontos helyét és időpontját, illetve ennek anyagi és más jellegű következményeit.
A vállalatoknak azt is meg kell határozniuk, hogy kivel szemben, milyen ügyben használják majd fel a bizonylatot, a kérvényt benyújtó cégnek pedig felelősséget kell vállalnia a bejelentett adatok helyességéért.
Kettős csapás Máramarosban
Továbbra is ég az erdő a szintén a szárazság miatt kigyulladt Radnai-havasokban, Máramaros megyében, ahol a hatósági szakemberek önkéntesekkel, illetve helyi lakosokkal közösen dolgoznak a lángok megfékezésén. Tegnap szintén a belügyminisztérium helikopterével oltották a tüzet, a járművet azonban este visszarendelték Bukarestbe, hogy ma más erdőtüzekhez irányítsák. Sorin Rednic prefektus úgy nyilatkozott, tegnap enyhén csökkent a hőmérséklet, így az oltás is hatékonyabb volt, több elszigetelt helyen is sikeresen tevékenykedtek az akcióban résztvevők. Mint mondta, az aszály Máramaros megyében is jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban, mintegy 43 ezer hektárnyi termőföldet és gyümölcsöst érintve.
Nem javul az időjárás
Annak ellenére, hogy a napokban egyik hőségcsúcs a másik után dőlt meg, Makkai Gergely, az Országos Meteorológiai Szolgálat helyettes vezérigazgatója úgy véli, annál melegebb, mint amilyen kedden volt, az idén már nem lesz Romániában. „Most egy kicsit lehűlt a levegő, de a jövő hét elején ismét visszatér a kánikula, azonban elviselhetőbb formában, hisz lassan gyalogolunk ki a nyárból” – nyilatkozta lapunknak a meteorológus szakember. A gazdák által várva várt jó hírek azonban ezúttal is elmaradtak. Makkai szerint már az is valami, ha elvétve és szerény mennyiségben valamennyi eső esik, bár ennek – főként a mezőgazdasági területek fölött – aránylag kicsi a valószínűsége. Záporokra, zivatarokra inkább a hegyvidéken lehet számítani. Az időjós az elkövetkezendő hetekre sem biztat semmi jóval. Mint mondja, egy átlagosnál jóval melegebb szeptemberre számíthatunk, és talán az ősz is csapadékszegény lesz.
Szucher Ervin, Nagy Orsolya, Kőrössy Andrea, Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

2012. augusztus 14.

Ismét a minisztérium figyelmébe ajánlotta a gyes-törvény módosítását az RMDSZ
Újra a munkaügyi miniszter figyelmébe ajánlotta az RMDSZ a gyermeknevelési szabadságot szabályozó törvény módosítására vonatkozó javaslatait, amelyeket a Családtámogató és Gyermekvállalást-ösztönző Programja részeként fogalmazott meg. A szövetség azt követően reagált, hogy Mariana Câmpeanu miniszter asszony bejelentette, módosítani szeretné a jelenlegi jogszabályt. „Az RMDSZ Főtitkársága által kezdeményezett módosítások kiegészítik azokat a jogi szabályozásokat, amelyeket a szövetség még az elmúlt évben indított el a negatív demográfiai tendenciák megakadályozása érdekében” – nyilatkozta Horváth Anna, az RMDSZ által kinevezett szakértői munkacsoport tagja. A tervezet a munkacsoport által megfogalmazott, illetve az Erdélyi Magyar Civil Konzultáción elhangzott javaslatokat tartalmazza. Az RMDSZ javasolja a GYES összegének visszaállítását a megszorító intézkedések bevezetése előtti szintre: gyermeknevelési szabadság a gyermek két éves koráig igényelhető, a GYES összege, egységesen, az utolsó egy évi jövedelem átlagának 85%-ra áll vissza. Az előterjesztett csomag javasolja a GYES és az adóköteles jövedelem között jelenleg fennálló összeférhetetlenség feloldását: ezekben az esetekben a gyermeknevelési szabadság ideje alatt az anya az eredetileg meghatározott GYES illetve a megvalósított nettó jövedelme közötti különbségre jogosult. Az RMDSZ szakemberei kérik a GYES diszkriminatív alkalmazásának eltörlését (jelenleg csak az első három gyermek estében illeti meg az anyát ez a jog), valamint azt, hogy a negyedik gyermek születése után a gyermeknevelési szabadság, illetve a GYES-re való jogosultság időtartama 3 év legyen. „Üdvözöljük a minisztérium kezdeményezését, amely egy gyermekvállalást serkentő országos stratégia kidolgozását célozza. Ez felkarolja az RMDSZ munkacsoportja által kidolgozott és a minisztériumhoz előterjesztett javaslatcsomagot” – fogalmazott Horváth Anna. (rmdsz tájékoztató)
Transindex.ro

2012. szeptember 13.

Belföldi hírek
Hazazsuppolnák a cigányokat
A Franciaországból hazatérő romániai romák társadalmi beilleszkedésének támogatásáról írtak alá kétéves keretegyezményt tegnap Bukarestben a francia és román szakminisztériumok vezetői. A keretegyezmény részeként a francia bevándorlási hivatal kísérleti jelleggel magára vállalja 80, Franciaországban élő roma család hazaköltözésének költségeit, és saját vállalkozás elindításában is segíti őket.
A dokumentumot Manuel Valls belügyi és Bernard Cazeneuve európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, román részről pedig Mircea Duşa belügyminiszter és Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter írta alá Victor Ponta kormányfő jelenlétében. Valls leszögezte: Franciaország folytatja az illegális roma táborok felszámolását, lakóikat pedig „kényszerítve vagy segítve” származási országukba irányítja. A hatóságok becslése szerint mintegy 15 ezer roma érkezett Franciaországba Közép- és Kelet-Európából.
Nincsenek titkos börtönök
Traian Băsescu államfő és a hivatalos látogatásra érkezett Dalia Grybauskaite litván elnök tegnap úgy nyilatkozott, nincs tudomásuk arról, hogy országaik területén titkos CIA-börtönök működtek volna. A két államfő az Európai Parlamentben kedden elfogadott határozatra reagált, amelyben az európai képviselők felszólítják az EU tagállamait – köztük elsősorban Litvániát, Lengyelországot és Romániát –, hogy folytassák a nyomozást a feltételezett CIA-börtönök ügyének tisztázására. Az emberi jogokat védő civil szervezetek azzal gyanúsítanak több uniós tagállamot, hogy a 2000-es évek elején az Egyesült Államok hírszerzése titkos európai börtönökben tartott fogva hosszabb-rövidebb ideig terrorizmussal gyanúsított személyeket.
Sokba került a belviszály
A politikai nyugtalanság és a fél éven belül történt három kormányfőváltás kihatott az uniós alapok lehívására – jelentette ki Dalia Grybauskaite litván elnök tegnap Bukarestben, és felhívást intézett a román politikusokhoz, hogy viselkedjenek felnőtt módra és felelősségteljesen. Románia az utolsó helyen áll az uniós tagországok közül, ami az európai alapok lehívását illeti, „ez pedig egy nagyon negatív üzenet. A politikai nyugtalanság miatt az ország megbénult, és nem tudja megoldani gondjait. Az önök országa elveszíti azt a lehetőségét, hogy felhasználja mindazokat a lehetőségeket és anyagi erőforrásokat, amelyekben a tagság révén részesülhetnének” – mondotta. A vendég szerint Románia a schengeni övezethez való csatlakozást is elszalaszthatja, ha a nép érdekei helyett továbbra is az ideológiai csatározásokra összpontosítanak a pártok. Végül kijelentette: nem a választások megnyerése, avagy elvesztése bír fontossággal, hanem az, hogy mit tesznek a megnyert hatalommal.
Plagizált, de doktor maradhat
A Bukaresti Tudományegyetem szenátusa tudomásul vette az egyetem etikai bizottságának jelentését, amely szerint Victor Ponta miniszterelnök doktori disszertációja plágiumnak minősül, de nem vonhatja vissza a doktori címét, mert magas rangú közhivatalnok esetében ezt csak az oktatási minisztérium teheti meg – közölte tegnap Mircea Dumitru rektor. Az egyetem vezetősége két jelentést is megtárgyalt, az etikai bizottság mellett egy háromtagú, a bukaresti, a strasbourgi és a sorbonne-i egyetem professzoraiból álló jogi bizottság is igazolta a plágiumot. Erről hivatalos átiratban értesítik a szaktárcát, és várják a döntést.
Egy medvét kilőhetnek
Kilövési engedélyt adott a Homoród menti falvak lakóit rettegésben tartó medvék egyikére a szaktárca. Homoródszentmárton és Homoródalmás községben idén 49 háziállatot – tehenet, juhot, kecskét, sertést – pusztítottak el, és három méhkaptárt dúltak fel a településekre bejáró medvék. A juhok karámjait kutyák védik, de már ezek is kezdtek félni. A falu szélén már nem is szántanak az emberek, mert mindent megesznek a vadállatok, és mivel nincs a falu szélén ennivaló, hát bejönnek a faluba – mondotta Rigó Mihály almási polgármester. Tavaly emberre is támadt a medve, mégsem adott a minisztérium kilövési engedélyt, idén az érintett községek polgármesterei közös levélben kérték, és abban reménykednek, hogy azt az állatot lövik ki, amelyik bejár a falvakba.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. október 8.

Energiafüggetlen lehet Románia
Az OMV-Petrom szerint az ország hosszú időre függetlenítheti magát az orosz importgáztól a Fekete-tengerben nemrég feltárt földgázkészletnek köszönhetően. Egyelőre nem tudni, miként befolyásolhatja a jelentős tartalék a földgáz lakossági fogyasztói árát.
„A Fekete-tenger mélyén végzett kutatófúrás az OMV Petrom és az Exxon Mobil Exploration and Production Románia közös projektje, amely a kormánnyal kötött koncessziós szerződés nyomán valósult meg. A kitermeléssel kapcsolatban az lesz az elsődleges kérdés, hogy a két vállalat milyen megállapodást köt az állami illetékesekkel” – mutatott rá lapunknak Borbély.
Mariana Gheorghe ugyanakkor a Pro TV műsorában úgy nyilatkozott, a földgázkészletnek köszönhetően mindenképpen csökken majd a lakossági gáz ára. Az OMV Petrom vezérigazgatója hozzátette, további elemzésekre és fúrásokra lesz szükség, hogy pontosabb adatokat szerezhessenek a kontinentális talapzaton fellelt energiatartalékról, így az amerikai Exxon Mobil romániai kirendeltsége a következő két évre 1,23 milliárd dolláros beruházást tervez. Az illetékesek 3-4 éven belül dönthetnek arról, hogy érdemes-e megkezdeni a tulajdonképpeni kitermelést a térségben.
Mariana Gheorghe azt is elmondta, ha a beruházás kifizetődőnek bizonyul, és megkezdik a tartalék feltárását, Románia néhány éven belül energiafüggetlenné válhat, a hazai földgázmennyiség ugyanis teljes mértékben helyettesítheti a jelenleg Oroszországból importált energiaforrást. „Jelenleg a szükséges földgázmennyiség 70 százaléka belföldről származik, és mindössze 30 százaléka import. Ne felejtsük el, hogy a következő években más szempontból is változásokra számíthatunk: az elsődleges energiaforrások több mint 50 százaléka hazai előállítású lesz” – emlékeztetett a vezérigazgató.
Hangsúlyozta, a kitermelés megkezdéséhez több milliárd eurós beruházásra lesz szükség, a projekt azonban nemcsak az államkassza bővítéséhez, hanem új munkahelyek teremtéséhez is hozzájárul. Jelenleg Románia legfontosabb földgáztermelő vállalatai az állami tulajdonban lévő medgyesi Romgaz és az osztrák OMV-csoporthoz tartozó OMV Petrom, amelyek összesen mintegy 11 milliárd köbméternyi energiaforrást állítanak elő évente; a két cég a hazai földgázszükséglet kétharmadát fedezi, a többit Oroszországból importálják.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hatására szeptember közepétől a lakosság számára 5 százalékkal, az ipari fogyasztók számára pedig 10 százalékkal emelkedett a földgáz ára, holott az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) júniusban közzétett tervezetében még nem szerepelt áremelés, mindössze jövőre, amikor 2014-hez hasonlóan tíz, míg 2015–2018 között évente 12 százalékkal növekszik a fogyasztói gázár. Noha Traian Băsescu államfő az év elején azt mondta, Bukarest – a hazai vásárlóerő és a gazdaság állapota miatt – megpróbálja elhalasztani energiapiaca liberalizálását, az immár gyakorlatilag meghiúsult, az EU ugyanis 2017-re egységesítené az árakat a tagállamokban.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)

2012. december 18.

Testvériesen kiosztott tárcák – A miniszterek teljes listája
Az új kabinetben mind a szociáldemokratáknak mind a liberálisoknak 11-11 miniszterük lesz. A 22 tárca mellett 3 tárca nélküli miniszter is lesz a második Ponta kormányban – írja a Mediafax hírügynökség politikai forrásokra hivatkozva.
Eszerint a szociáldemokratáknak jutna többek között a költségvetés, a honvédelem, a külügy, az energetika, a közigazgatás, a fejlesztés, az ipar és az oktatás. Liberális miniszter vezetné egyebek mellett a pénzügyi, az egészségügyi, a mezőgazdasági, az igazságügyi és a munkaügyi tárcát.
A miniszterek listája: Miniszterelnök: Victor Ponta – PSD Alelnökök: Liviu Dragnea – PSD, Gabriel Oprea – UNPR és Daniel Chiţoiu – PNL Belügyminiszter: Radu Stroe – PNL Közigazgatási és regionális fejlesztési miniszter: Liviu Dragnea – PSD Honvédelmi miniszter: Mircea Duşa – PSD Kereskedelmi és ipari miniszter: Varujan Vosganian – PNL Energiaipari miniszter: Constantin Niţă – PSD Pénjzügyi miniszter: Daniel Chiţoiu – PNL Európai alapok minisztere: Eugen Teodorovici Mezőgazdasági miniszter: Daniel Constantin – PC Költségvetési miniszter: Liviu Voinea Munkaügyi miniszter: Mariana Câmpean – PNL Közlekedési miniszter: Relu Fenechiu – PNL Külügyminiszter: Titus Corlățean – PSD Nagy állami beruházások minisztere: Dan Şova – PSD Sportminiszter: Alin Petrache – PSD Kkv-k (kis és közepes vállalkozások) Turizmus és üzleti környezet miniszter: Maria Grapini – PC Kulturális miniszter: Puiu Haşotti – PNL Oktatási miniszter: Ecaterina Andronescu – PSD Igazságügyi: Mona Pivniceru Kommunikációs miniszter: Dan Nica – PSD Környezetvédelmi miniszter: – Rovana Plumb – PSD Egészségügyi miniszter: Eugen Nicolăescu – PNL Diaszpóra minisztere: Cristian David – PNL, tárca nélküli miniszter Társadalmi kommunikációs miniszter: Liviu Pop – PSD, tárca nélküli miniszter Parlamenti kapcsolatok minisztere: Mihai Voicu – PNL, tárca nélküli miniszter kolozsvariradio.ro / realitatea.net
Erdély.ma

2012. december 19.

Ponta: 24 miniszter lesz. Közülük többen tárca nélküliek
Három miniszterelnök-helyettese és három tárca nélküli minisztere is lesz az új Ponta-kabinetnek, amely összesen 27 tagot számlál majd. A névsor még nem hivatalos, de már több hírcsatorna közölte a legvalószínűbb jelöltlistát.
A kormányfő az SZDP-s Victor Ponta lesz, de a tárcák egyenlően oszlanak meg az SZDP és az NLP között. Egyetlen pártfüggetlen minisztert is jelölnek: az igazságügy vezetője Mona Pivniceru lesz. A három kormányfő-helyettesi tisztség várományosa Gabriel Oprea tárca nélküli miniszter, aki a védelmi és a belügyi tárcákat is koordinálja, Liviu Dragnea (SZDP-s) közigazgatási és régiófejlesztési miniszter, valamint Daniel Chiţoiu (NLP-s) pénzügyminiszter.
A pénzügyi mellett két rokon jellegű minisztériumot is létrehoznak, a költségvetésit az SZDP-s Liviu Voinea, a gazdaságit az NLP-s Varujan Vosganian fogja irányítani. Az SZDP (amely nemsokára magába olvasztja a független honatyákból alakult frakciót) a már felsoroltakon kívül a védelmi tárcát mondhatja magáénak (Mircea Duşa vezetésével), a külügyit (Titus Corlățean), az energetikait (Iulian Iancu), a távközlésit (Dan Nica), a tanügyit (Ecaterina Andronescu), a környezetvédelmit (Rovana Plumb), az ipari és kereskedelmi minisztériumot (ennek élére még nem nevesítettek senkit), valamint két beruházási tárcát: az uniós pénzalapokkal Eugen Teodorovici, az állami befektetésekkel Dan Şova foglalkozik majd. Az NLP és a KP felel az egészségügyért (Eugen Nicolăescu), a mezőgazdaságért (Daniel Constantin), a szállításügyért (Relu Fenechiu), a munkaügyért (Mariana Câmpeanu), és lesz egy külön belügyi tárca is Radu Stroe irányításával. Három minisztérium, a művelődési, az erdészeti, valamint a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó tárca vezetőjelöltje tegnap este még ismeretlen volt. A tárca nélküli miniszterjelöltek: Liviu Pop (társadalmi párbeszéd), Mihai Voicu (parlamenti kapcsolatok), Cristian David (határon túli románok). A tárgyalások lapzártakor még folytak, mára várható a teljes névsor. Victor Ponta szerint a miniszterjelöltek csütörtökön már előterjeszthetik elképzeléseiket a parlamenti szakbizottságokban, pénteken be lehetne iktatni az új kormányt, és ez szombaton már meg is tarthatná első ülését.
Háromszék * * * Pontát megkérdezték, hogy lezárta-e a miniszterjelöltek listáját, vagy vannak még kérdéses tárcák.
„Lezárult a PSD és az ACD közötti tárgyalás” – mondta Ponta, rámutatva, hogy megvan a jövendőbeli PSD-s kormánytagok listája, és szerdán bemutatja azt az Ügyvezető Bizottságnak. Arra a kérdésre, hogy hány minisztérium lesz a 2. Ponta-kabinetben, a kormányfő azt válaszolta: „24 miniszter lesz. Közülük sokan tárca nélküli miniszterek lesznek, és lesz még a miniszterelnök-helyettes”. Victor Pontát arról is kérdezték, hogy voltak-e a PSD-ben olyanok, akik ellenezték Gabriel Oprea kinevezését a kormányba, amire a kormányfő a következőt válaszolta: „csak a televízióban voltak, önök ott találkozhattak ilyenekkel”.
nyugatijelen.com
Erdély.ma

2013. január 7.

A romániai rendszerváltás és a kolozsvári események
Kolozsvár és az itt élő magyar értelmiség kulcsfontosságú szerepet játszott a forradalom napjaiban és az azt követő hónapokban.
A rendszerváltás idején Kolozsvár kulcsfontosságú szerepet töltött be az erdélyi nagyvárosok közt: itt volt a forradalom során nagy szerepet játszó erdélyi hadsereg központja valamint magyar és román szempontból is Erdély kulturális központjának számított. A '70-es és '80-as évek végén a kolozsvári magyar elit tiltakozása a román hatalom nemzetiségpolitikája ellen több síkon zajlott. Ide sorolhatók azon tiltakozások, amelyek a „szocialista szabályok szerint” fogalmazták meg a nemzetiségi sérelmeket, elsősorban azon bukaresti román ismerőseiknek, akik valamilyen fontos funkcióban voltak, vagy hatalmuk révén befolyásolhatták a diszkriminatív kisebbségpolitikát.
Ide sorolható Balogh Edgár, Demeter János, Takács Lajos. A másik tiltakozási forma az ellenzéki mozgalmakhoz köthető. A nagyváradi Ellenpontok szamizdathoz hasonlóan, az ellenállás, politikai tiltakozás formái Kolozsváron is jelentkeztek.
Ezek elsősorban azokhoz a disszidensekhez köthetőek, akik részt vettek a Limes-körben folytatott vitákban. Bár a Limes-kör elsősorban nem Kolozsvárhoz köthető, de Kolozsváron élő résztvevői meghatározó szerepet töltöttek be az itteni szellemi életben. A Limes-kör megszűntével, Kolozsváron Balázs Sándor kezdeményezte a Kiáltó Szó című szamizdat létrehozását. A temesvári eseményekről a kolozsvári napilapok december 21-ig hallgattak, azonban informális csatornákon keresztül többen is értesültek az ott történtekről. A bukaresti tüntetések megkezdéséről szóló hírek a kolozsvári lakosság egy részét cselekvésre buzdította.
A városban tömegtüntetésekre került sor. A katonai vizsgáló bizottság szerint 26 halott és 84 sebesült civil áldozata volt a december 21-i kolozsvári tüntetéseknek. A továbbiakban nem került sor sortűzre, a katonaság visszavonulásra kapott parancsot. A politikailag fontosnak tartott (de még mindig a karhatalom ellenőrzése alatt álló) épületeket őrizték, továbbá a postát, a vasútállomást, az I.R.E-t, a Gaz Metant és a rádióstúdió épületét. A párt székházába reggel, december 22-én hatolt be a tömeg, ahol elsősorban Ioachim Moga megyei első titkárt keresték.
A tüntetőkkel az épületbe behatoló értelmiségiek (Iosif Zăgrean, Ioan Căpuşan és Chindiraş ügyvéd) tárgyaltak a párttitkárral a kialakult helyzetről. Miután nem sikerült lemondásra bírni, Moga az erkélyről próbált a tüntetőkhöz beszélni, kevés sikerrel. Dorel Vişan és Victor Rebengiuc érkezésével megalakult a Nemzeti Megmentési Front ad-hoc tanácsa, melyben az egyedüli magyar Vincze János volt. A megyeszékház, valamint a pártközpont hadsereg általi védelme december 22-én, 11 és 13 óra között szűnt meg, amikor a televízió és rádió közölte a nemzetvédelmi miniszter öngyilkosságát, a szükségállapot kihirdetését. A Ceaușescu-házaspár menekülésének bejelentése után a hadsereg többé nem működött együtt az RKP megyei vezetésével. A Securitate, valamint a pártszékház épületében lévő a személyzetnek nem esett bántódása, őket továbbra is a katonaság felügyelte, esetenként menekítette. Mogát az épület hátsó ajtaján, az éjszaka leple alatt egy hordágy segítségével menekítették ki. A Securitate fegyverállományát szintén a hadsereg foglalta le. A katonaságnak a továbbiakban is fontos szerep jutott az új hatalmi struktúra megszervezésében. Iulian Topliceanu vezérezredes részt vett a Nemzeti Megmentési Front ülésén, ahol politikai funkciót kapott. Ugyanebben a periódusban történt hasonló módon a Városháza elfoglalása is, melynek következtében megalakult az NMF városi tanácsa. A testületnek leginkább a rend megőrzésében, valamint az adminisztráció újraindításában volt szerepe. Az NMF harmadik tanácsát december 29-én választották meg, amelyben már magyarság (KMDT) képviselői is hivatalosan helyet kaptak. Azelőtt, december 24-én, egy gyorsülésen, valószínűleg Cornea nyomására, az NMF éléről leváltották Dorel Vişant, helyére Octavian Buracut választották. A kolozsvári események politikai szereplői, szónokai, amíg a hírek nem erősítették meg a Ceauşescu-házaspár menekülését, vigyáztak arra, hogy egy esetleges fordulat után ne vonhassák őket felelősségre. A tüntetések napján a kolozsvári magyar értelmiség szűkebb köre szintén találkozóra gyűlt össze Gáll Ernő lakásán, Balázs Sándor és Nagy György kezdeményezésére. Ennek apropója az „autonómia problémájának tárgyalása” volt. Minden valószínűség szerint a temesvári fordulat utáni időkre próbáltak meg egyfajta irányvonalat kialakítani. A találkozó híre több értelmiségihez eljutott, így telefonon, vagy személyes úton megkeresték a későbbi közös nyilatkozat, a Hívó szó aláíróit. A kolozsvári magyar értelmiség következő lépése a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanács létrehozása volt a karácsony szombatjára szervezett gyűlésen. Erre már egy „központi” helyen került sor, a Szabadság szerkesztőségében, ami a nagyszámú hallgatóság miatt kicsinek bizonyult. Már a gyűlés elején megjelentek az első súrlódások, nézeteltérések a szervezkedés mikéntjével kapcsolatban. Balogh Edgár a Magyar Népi Szövetség újjáélesztésében gondolkodott, Balázs Sándor a két világháború közt működő Országos Magyar Párt mintáját tekintette mérvadónak. A polémiát végeredményben azon értesülés zárta le, miszerint Bukarestben Domokos Géza már létrehozott egy országos szintűnek tervezett szervezetet.
Ezután a Kolozsváron jelenlevők megegyeztek abban, hogy a továbbiakban a helyi ügyekre koncentrálnak. A jelenlevők elfogadták a KMDT nyilatkozatát és megválasztották annak vezetőségét: Kántor Lajos elnök, Pillich László titkár. Szó esett az alakulóban levő román ideiglenes bizottsággal való kapcsolatfelvételről is. A KMDT első gyűlései során kialakultak bizonyos nézeteltérések, amelyekben egyes tagok a múlt rendszerhez való viszonyulásuk miatt lettek megbélyegezve, illetve a szervezet megalakulását és addigi akcióit is többen támadták. A kolozsvári magyarság napilapjának átszervezése december 22-én kezdődött el, Tibori Szabó Zoltán kezdeményezésére. Az átszervezés nyomán kiutasították a régi szerkesztői gárdát. Az első lapszám megjelenéséhez a lap külső munkatársai, Kántor Lajos, Cs. Gyímesi Éva, Kányádi Sándor, Kiss János, Csép Sándor segítségével gyűjtötték össze az anyagot. Az átszervezés fontos mozzanatának számított a román kulturális közeggel való kapcsolatfelvétel. Az új lap címének eldöntésére az összegyűlt „spontán” szerkesztő-csoport éjféltájt kerített sort. A rengeteg ötletből válogatva végül a Szabadság név mellett döntöttek. A Korunk kulturális havilap átszervezésére is ebben az időszakban, hasonló módon került sor. Gáll Ernő javaslatára (aki korábban főszerkesztő is volt), a Kezdeményező Bizottság gyűlésén Kántor Lajost választották meg főszerkesztőnek. Ugyanekkor döntöttek a név (Korunk) megtartása mellett is. Az iskolásoknak szánt Napsugár gyereklap továbbra is ugyanezen a néven jelent meg. Az óvódások lapjának, A haza sólymainak nevét Szivárvány-ra változtatták. Mindkét lapot Murádin Jenő szerkesztette. A decemberi események után a kolozsvári diákság, az egyetemisták is szervezkedésekbe kezdtek. A vakációzó diákok visszatérése után jelent meg az első ifjúsági szervezet, a MADISZ. Programjában önmagát a magyar ifjúság politikai, gazdasági és kulturális érdekvédelmi és képviseleti szervezeteként határozta meg. Kulturális rendezvényei már január elkezdődtek. Január 25-én megalakult a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, amely már egy célzott csoportot szólít meg, a kolozsvári magyar felsőoktatásban tanuló diákokat. Szándéknyilatkozata szerint az RMDSZ-szel és a MADISZ-szal kíván együttműködni. A vizsgált időszakban át is vette a MADISZ szerepét, képviselői helyet kaptak az RMDSZ megyei küldöttgyűlésében, valamint a Vatraval való márciusi tárgyalásokon is delegáltak képviselőt. Olykor személyi átfedés volt a MADISZ és a KMDSZ között. Március 13. és 15. között, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet diákjaival szolidaritást vállalva, a KMDSZ tagjai ülősztrájkot rendeztek. A diákságnak fontos szerepe volt az egyetemeken a múlt rendszert kiszolgáló tanárok kiszűrésében is. A vizsgált időszakban más magyar ifjúsági szervezetek is alakultak, szűkebb célcsoportok számára, mint pl. az Ifjúsági Keresztény Egyesület.
A Kolozsváron megrendezett, január 7-i küldöttgyűlésig a KMDT hivatalosan is felvette az RMDSZ megnevezést. Bár a megyei RMDSZ alakuló ülésére csak február 18-án került sor, az említett januári küldöttgyűlés után a sajtó sem használta a KMDT megnevezést. A küldöttgyűlésen a Bukarest-Kolozsvár rivalizálás is jelen volt. Az első nagyszabású tanácskozást a magyarországi politikai élet is érdeklődéssel követte. Az anyaországi küldötteknek Domokos Géza nyomására nem sikerült bejutniuk az ülésre, ezért később tárgyaltak az RMDSZ vezetőségével. A visszaemlékezések szerint jelen volt Antall József, Csoóri Sándor, Andrásfalvy Bertalan (MDF), továbbá Kovács-Ara Attila a Szabad Európa Rádiótól, valamint a FIDESZ küldöttsége is. Az iskolaügyel (az önálló magyar iskolák létrehozása) kapcsolatosan három tényezőnek volt köszönhető a magyarság számára elért, pozitívnak mondható eredmény: jól sikerültek a tárgyalások a főtanfelügyelővel, Stoica Marianával; az NMF Kolozs megyei elnöke (Octavian Buracu) és az ügyet támogató tagok szintén hajlottak a költöztetésre; sikerült találni egy olyan megfelelő iskolát, amelybe a románok is hajlandóak voltak átköltözni. A román szülők, diákok és tanárok által szervezett tüntetések ellenére az Oktatásügyi Minisztérium január végére jóváhagyta a három, magyar tannyelvű középiskola létrehozását. A kompromisszum az RKP egykori, jól felszerelt továbbképző iskolájával volt kivitelezhető, amelyet a tanfelügyelőség átadott a kiköltöztetett román diákoknak. A Bolyai Egyetem visszaállításával kapcsolatban nem sikerült hasonló eredményt elérni. A probléma komplexitását jelzi, hogy a román tagozatok, valamint az egyetemen tanuló magyar tanárok és diákok között sem volt egyetértés. A líceumok esete után az egyetem ügyében a román körökben jóval nagyobb ellenállás mutatkozott. Az RMDSZ felsőoktatással foglalkozó munkacsoportja, a Bolyai Bizottság, Balázs Sándor elnökletével konkrét célokat fogalmazott meg. A Bolyai Egyetem visszaállítását illetően két változaton gondolkodtak.
A szélesebb körű megoldás magába foglalta volna a Bolyai Egyetem teljes struktúráját. Ezek szerint az újjászervezett egyetemhez csatolták volna a műegyetemi mérnökképzést, a Mezőgazdasági Főiskolát és a Képzőművészeti és Zeneművészeti Főiskola magyar nyelvű oktatási hálózatát. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet magyar nyelvű kihelyezett tagozata lett volna a Bolyai Egyetemnek, ugyanígy a Színművészeti Főiskola is. A Nagyszebenben megalakuló német nyelvű felsőfokú tanintézmény szintén a Bolyai Egyetem keretében működött volna. A Bolyai Bizottság ezt a változatot támogatta és küldte el a Tanügyminisztériumhoz. A Bizottság egy minimálisabb váltiozatot is felvetett, ami szerint a Bolyai Egyetem megtartotta volna a klasszikus tudományegyetemi struktúráját, a többi oktatási intézményben pedig létrehozták volna a magyar nyelvű oktatási vonalat. Január végén, február elején egyre nagyobb teret kapott az ún. nemzetiségi kérdés, felerősödtek a szélsőséges megnyilvánulások. Az RMDSZ központi vezetése országos tüntetésekre adott utasítást a megyei szervezeteknek. A kolozsvári magyar szervezetek párbeszédet kezdeményeztek a román kultúrkörök képviselőivel, így próbálva megfékezni a szélsőségeket. Ilyen kezdeményezés volt a Híd-Puntea című lap létrehozása, amely információs csatornaként szolgált a kolozsvári RMDSZ-ről, elsősorban az iskolaügyek tisztázása érdekében. A román nacionalizmus a forradalmi események után Kolozsváron először a segélyek, majd az iskolaügyek rendezésekor vált érzékelhetővé. A Vatra Românească Kolozsváron egy februári nagygyűléssel jelentkezett először. A március 15-i ünnepségig a Vatra és az RMDSZ kolozsvári képviselői között folyamatos nyilatkozatháború zajlott. A Vatra és az RMDSZ kolozsvári képviselőit végül a marosvásárhelyi események kényszerítették tárgyalóasztalhoz. A cél, amit végül sikerült megvalósítani Kolozsváron az volt, hogy a városban elejét vegyék egy esetleges etnikai konfliktus kirobbantásának. Ehhez hozzájárultak azon civil és magánszervezetek is, amelyek a marosvásárhelyi események után tiltakozásukat fejezték ki az erőszakos cselekmények ellen. A történelmi pártok újjáalakulásának hatására, valamint az NMF-nek a közeledő választásokon való indulása miatt, 1990 februárjában országos szinten átszervezték az NMF megyei tanácsait. Az új szervezetben, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsaiban a Front képviselői mellett helyet kaptak a politikai pártok és az RMDSZ képviselői is. Ebben az időszakban a kolozsvári RMDSZ-nek sikerült székházat szereznie. A szervezet a Deák Ferenc utcában levő úri kaszinó épületét szerette volna, végül a Fürdő (Pavlov) utcai Moga-villát kapta meg. Az RMDSZ-el párhuzamosan, ugyancsak a választásokra készülve, Kolozsváron is alakultak magyar szervezetek, pártok. Az egyik ilyen szervezet a Vincze János által létrehozott Független Magyar Párt volt. Mivel bebizonyosodott, hogy Vinczét korábban befolyással való üzérkedés miatt elítélték, pártja megfosztotta vezetőségi tisztségétől. Bár a Vincze eset egyedinek tekinthető, a kolozsvári politikai életben a választások előtt jelentkeztek egyéb politikai tömörülések is. Ilyen volt a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, amely március 29-én tette közzé hivatalos programját. A pártot jobboldali értelmiségiek alapították már korábban. Mivel nem volt komolyabb politikai háttere és végeredményben Tőkés László támogatását sem sikerült elérni, nem indultak az országos választásokon, platformként az RMDSZ-be tagolódva folytatták tevékenységüket. Egy másik kezdeményezés, bár ez nem pártként lett bejegyezve, azonban az RMDSZ részleges jóváhagyásával működött, a Magyar-Román Demokrata Szövetség volt. Vezetője Váradi-Goia János volt, aki a NEIT-ben is tevékenykedett. A szervezet a románokkal kereste a kapcsolatot, elsősorban a Demokrata Párttal. Fontos szerepet játszott a Vatra és az RMDSZ márciusi tárgyalásainak megszervezésében is. A február 18-án megrendezett Kolozs-megyei RMDSZ küldöttgyűlésen a szervezet végre megszabadult az „ideiglenes” jelzőtől, új vezetőséget választott magának, amely a Kongresszuson képviselhette a helyi érdekeket. Elkezdődött a választásokra való felkészülés, aminek egyik hozadéka az volt, hogy sok helyen a kezdeményező értelmiség helyét egy újonnan kialakult politikus csoport (Szőcs Géza, Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Kónya Sándor stb.) vette át.
Fodor János
Transindex.ro,

2013. február 6.

Törvénytelenül tanítják a román nyelvet a kisebbségi iskolákban
Hogyan érjük el azt, hogy a magyar diákok 12 év alatt se tanulják meg az ország hivatalos nyelvét? Mintha csak ez lenne célja a tanügyi rendszernek. A gyerekeknek a négy elemi után beszélniük kellene a többség nyelvét, hiszen ötödik osztálytól a román gyerekekkel azonos módon, azonos tankönyvből tanulnak. A tanároknak nincs idejük nyelvet tanítani, vizsgákra kell felkészíteniük a diákokat. Az oktatási törvény módosításával, két évvel ezelőtt sikerült elérni, hogy a magyar gyerekek sajátos tanterv szerint tanulhassák a románt. A lehetőség tehát adott, az iskolákban viszont minden a régi.
Mariana Calangiu évtizedek óta Székelyudvarhelyen tanít, neki markáns véleménye van a hivatását meghatározó tantervről. A diákok sok olyan ismeretet szereznek, amelyet az életben sosem használnak, de szükségesek a vizsgákhoz, mondja a közkedvelt tanárnő.
Jakab Hanga, a székelyudvarhelyi Tamási Áron gimnázium román szakos tanára munkáját is a tanterv határozza meg, szerinte, az egész egy szélmalomharc, nekik a 8. osztály végén van egy vizsgájuk, így céljuk az, hogy az sikerüljön. Mivel a vizsgákat a román anyanyelvű diákok tudásszintjére szabták, a székely gyermekek számára a román vizsgák, vagy a román érettségi a legnagyobb kihívás.
Fancsali Adél tanítónő pedig azt állítja, hogy megfigyeléseik szerint az elemiben a román gyerekek tankönyve könnyebb, mint a magyar gyerekek román tankönyve.
Egy országos román nyelvű napilap nemrég szemlézte egy Csíkszeredában élő brit nyelvtanár blogját, aki azt állítja, hogy hatástalan oktatási módszerével Románia az etnikai konfliktusokat erősíti. Mindez pedig törvénytelenül történik, mert a 2011-es tanügyi törvény szerint már most idegen nyelvkényt kellene tanítani a románt a kisebbségi iskolákban. Király András György, az oktatási minisztérium RMDSZ-es államtitkára azt állítja, hogy a két éves csúszás a bürokrácia, és a sorozatos miniszterváltások miatt következett be.
Duna Tv
Erdély.ma,

2013. február 9.

Gyújtópontban – A megnyugvás ösvényein
Beszélgetés Kötő Józseffel bukaresti évekről, kolozsvári tervekről – egy kis jarash-i kitérővel
–Milyen érzésekkel válik meg Bukaresttől négy év képviselői megbízatás után?
–Könnyű szívvel hagytam ott Bukarestet, nosztalgia nélkül tekintek vissza az elmúlt négy évre. Úgy vélem, hogy a ’89 utáni román parlamenti élet egyik legválságosabb időszakát éltem meg. A vég nélküli politikai válságok, az állandó „dezertálások”, a szinte naponta változó parlamenti többség miatt az utolsó időszakban egyszerűen lehetetlenné vált a munka a törvényhozásban.
Hazajövetelemet nem úgy fogom fel, mint menekvést a feladatok, a politika elől. Nem leszek parkban sakkozó nyugdíjas. Végre úgy érzem, hogy átadhatom magamat az általam választott szakma kutatásának, művelésének. Egész életem erről a tudathasadásos állapotról szólt: valami gyors közéleti feladat mindig elszólított a munkám mellől. Karácsony Benő életműve mindig is közel állt hozzám, ő adta az egyik regényének A megnyugvás ösvényei címet. Úgy érzem, ez az új korszak a „megnyugvás ösvényeit” jelenti számomra.
Több terv is foglalkoztat. Az egyik, ami már szárba is szökkent, az első erdélyi magyar nyelvű színházi folyóirat létrehozása. Nagy szükség van egy olyan fórumra, ahol „kibeszélhetjük” gondjainkat, meghatározhatjuk azt az értékrendet, felállíthatjuk azokat a mércéket, amelyek versenyképes, európai szintű kultúrává emelik a színi kultúrát is. A színháztörténetben mindig is kétközpontúságról beszélünk: Budapest mellett Kolozsvár mindig is stílus- és értékteremtőnek számított. Olyan sajátos interkulturális térségben élünk, ami kölcsönösen ösztönzi a színházi formanyelv megújítását, gazdagítását. Az első szám már napvilágot látott, sikerült kialakítani egy olyan munkatársi gárdát, amelyik a világra nyitottan, a helyi értékek megbecsülésével tud egyetemes mércét állítani.
2009-ben megjelentettem a két világháború közötti színjátszás lexikonát, kutatásaimmal párhuzamosan ezzel az időszakkal is szeretnék tovább foglalkozni, a hiányzó adatokat megtalálni. Bízom abban, hogy eljön az idő, amikor a lexikon bővített második kiadása is megjelenhet.
Összeállt ugyanakkor az anyag, amely lehetővé teszi, hogy megírjuk az erdélyi magyar színjátszás monográfiáját – ez a harmadik csapás, amin a nyugodalmas években el szeretnék indulni.
Sok elégtétellel járt a diaszpóra képviselőjének lenni
– Egzotikus választási körzetet bíztak önre. Mekkora kihívást, felelősséget – kalandot! – jelentett erdélyi magyarnak a Közel-Kelet és Afrika területén élő román állampolgárok ügyének képviselete?
–A gyakran kilátástalannak tűnő napi politikai csatározások mellett ez a munka sok elégtétellel járt. A diaszpórában élő román állampolgárok egyik legfőbb gondja az identitás-megőrzés, erre a választási kerületemhez tartozó országokban kevés lehetőség van. Sikerült megszerveznem, hogy ott, ahol nagyszámú román közösség él, – közöttük sok magyar is – könyvtár jöjjön létre. Kidolgoztunk egy iskolai tantervet, amely az anyanyelv elsajátítására szolgált, ezt a honlapunkon lehetett elérni. Többek közt sikerült kijárni azt is, hogy Rámalláhban román konzulátus nyíljon. Ez nagy segítség volt a Palesztinában élő románok számára, akiknek különben a tel-aviv-i román nagykövetségre kellett volna menniük állampolgársági és egyéb hivatalos ügyeket intézni – mint tudjuk, ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Javaslatomra létrehoztuk a parlament diaszpóra díját is. Kezdeményezésemre testvérvárosi kapcsolatot hoztunk létre Bánffyhunyad és Jarash városa között. Tavaly márciusban már küldöttség érkezett a bánffyhunyadi városnapokra.
Mindvégig nagy segítségemre volt a nemrég elhunyt Mariana Stoica, aki több évig izraeli nagykövet volt. Stoica asszonyt még kolozsvári tanfelügyelőként ismertem meg a ’90-es évek elején, a liberális politikusnak oroszlánrésze volt abban, hogy a magyar iskolák visszakapták önállóságukat. Különleges személyiség volt, az a nyitottság, az a tolerancia, amit tanúsított irántunk, ma is ritka a román politikában.
– A parlament oktatási szakbizottságának alelnöki tisztségét töltötte be az elmúlt négy évben, a testület egyik fő feladata az új – a nemzeti kisebbségek szempontjából meglehetősen pozitív – tanügyi törvény kidolgozása volt. Bár a jogszabály fogadtatása kedvező volt, a tanügyben zűrzavar uralkodik. Ön átlátja valamennyire ezt a káoszt?
– Valóban, ez a törvény kisebbségi szempontból rendkívül előnyös. Ha a jogszabály érvényben marad, akkor ez hosszú távon biztosíthatja a magyar iskolahálózat megmaradását.
Az új oktatási törvény megteremti a keretet arra, hogy minőségi oktatás jöjjön létre nem csak erdélyi magyar vonalon, hanem országosan is. A minisztérium viszont hatalmasat tévedett, amikor késve dolgozta ki a törvény gyakorlati alkalmazását lehetővé tevő metodológiákat.
Például vita tárgyát képezte az előkészítő osztályok bevezetése. Ha idejében megjelent volna az erre vonatkozó alkalmazási szabályzat, az meghatározta volna az új tantervet, a tankönyveket, pontosan behatárolta volna, hogy hol is a helye a „nulladik évnek”, az óvodában vagy iskolában, nem volt világos az oktatókra vonatkozó szabályozás sem. Júniusban még semmit sem lehetett tudni a metodológiáról, az ellenzők ki is használták zűrzavarkeltésre ezt az áldatlan helyzetet. Emiatt egy nagyon jó, előremutató kezdeményezés politikai játékok áldozatává vált. Egész Európában ez a törekvés, Angliában például már 4 éves kortól kezdik a gyerekek a rendszerbe való beilleszkedést.
Azt sem lehet még tudni, milyen struktúrája lesz az általános iskolának. Uniós viszonylatban Romániában a legnagyobb az iskolaelhagyás. Az európai stratégia legfennebb 6-8 százalékos iskolaelhagyást „tűr meg”, mi már 15 százalék fölött vagyunk. Nem mindegy tehát, hogy kötelező marad-e a kilencedik, vagy sem.
Az igazi reformot a curriculáris reform jelentette volna. Mifelénk még mindig a régi „magolásos” módszer van érvényben, ahelyett, hogy a gyerekek képességeit, kreativitását, az alkalmazni tudást fejlesztenék. Ez a reform késik, mert a minisztérium nem intézkedett. A magyar kisebbségi oktatás is óhatatlanul benne van ebben a forgatagban. Nincs stabilitás, a pedagógus nem tudja megtervezni a gyermekek életpályáját, pedig az iskola erről kellene hogy szóljon. Szorosan idetartozik a javadalmazás kérdése is: nem motivált tanári karral nem lehet reformot csinálni. Sok pénz kellene infrastruktúrára is, amely lehetővé teszi ezt a nyitást az oktatáson belül.
Életidegen az iskolakínálat. Éltetjük az elméleti líceumok mítoszát, miközben futószalagon gyártjuk a munkanélkülieket középiskoláinkban, s az egyetemeken egyaránt. Nem elég rugalmas az oktatási rendszerünk, nincs összhangban a munkaerő-kínálattal.
Új iskolahálózati térképet kell készítenünk
És akkor még nem szóltam a decentralizáció hiányáról, a tanárképzés gondjairól. A magyar oktatásban még súlyosabb a helyzet. Szembe kell néznünk a népességfogyás kérdésével. El kell készítenünk egy új iskolahálózati térképet – sajnos, nem érzek erre elég hajlandóságot. A magyar kisebbség számaránya 6 százalék az össznépességen belül, iskoláink, tagozataink aránya 12 százalék. Ez azt jelenti, hogy nagyon kis létszámú osztályokkal dolgozunk, amelyeknek a globális finanszírozás keretében nagyon nehéz fennmaradnia. Megpróbáltuk ellensúlyozni ezt azzal, hogy kértük, kiemelt módon számolják ki az alapfinanszírozást, mivel az anyanyelvükön tanulóknak több óraszámuk van, veszélyeztetet kulturális környezetben élnek, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez mindeddig nem igazán indult be.
Az óvodai és elemi képzést természetesen meg kell őrizni minden magyarok lakta településen, mert ahol kiürül a magyar szó az iskolában, ott kiürült a magyar szó a településen is. Létre kell hozni azokat az iskolaközpontokat, ahol a szórványvidéken élő gimnazisták és középiskolások bentlakásokban, ösztöndíjjal, minőségi oktatás keretében tovább tudnak tanulni anyanyelvükön. Erre jó példa Szamosújvár és Válaszút is, de sok más hasonló iskolaközpont működik még Erdély-szerte, az ilyen kísérleteknek meg kell adnunk minden támogatást.
El kell tehát kezdeni iskolahálózatunk újragondolását. Ne csak évente egyszer, amikor készül az új beiskolázási terv, fussunk a minisztériumba engedélyért a létszám alatti osztályokra, hiszen ez vagy sikerül, vagy nem. Ezt a kérdést az önálló entitással rendelkező erdélyi magyar közösségnek magának kell eldönteni. Az egyedüli megoldás az önszerveződés.
Ez a kulcskérdés. Világos, hogy Budapest összekapcsolja támogatását politikai érdekekkel és Bukarest is haszonelvűen gondolkodik. Csakis saját magunkra támaszkodhatunk, nekünk kell megteremteni a magunk intézményrendszerét.
Számoljunk le a tévhitekkel
Persze, le kell számolnunk néhány tévhittel közösségünkön belül is. Sőt, számunkra a talpon maradás egyik feltétele, hogy leszámoljunk azzal a tévhittel, miszerint okos magyar embert csak az elméleti líceum tud termelni. Egy jól fejlett társadalomban egyformán helye van az értelmiségi és a műszaki elitnek. Nyugaton a líceumok 70 százaléka szaklíceum, mert ott odafigyelnek arra, hogy a munkapiacon eladható okleveleket adjanak ki, olyan szakmákra képezzenek fiatalokat, amelyekre van társadalmi igény.
Mi még ott tartunk, hogy aki nem elméleti osztályban végez, abból másodrendű állampolgár válik. Kolozsváron jelen pillanatban óriási vita van arról, hogy csökkentsük-e az elméleti osztályok számát a szakosztályok javára, vagy sem. A regionális gazdaságfejlődés kutatására szakosodó intézetek felmérései szerint a fejlődést csak úgy tudjuk biztosítani, ha a középiskolai osztályok 45-50 százaléka szakosztállyá válik. A tanfelügyelőség ezt alkalmazni is akarta, de mivel nem volt előkészítve, ez számunkra kész tragédiát jelentett volna. A jövő viszont ez, meg kell néznünk, hogyan lehet úgy alkalmazkodni ehhez az elvhez, hogy ne érje veszteség a magyar közösséget, lehetőleg minél kevesebb magyar gyermek morzsolódjon le. De ez alól kibújni nem lehet, ugyanakkor érdekünk is! Bánnfyhunyadon, Tordán, de még Kolozsváron is működnek már szakosztályok. A Báthory-líceumban például a három elméleti osztályból kettő marad, egyikük nyomdaipari profilú lesz. Jól döntöttek, előremenekülnek. A válaszúti Kallós-alapítvány felismerte, hogy a falusi gyermekek nem nagyon tanulnak kilencedik osztály után, ebben a környezetben sokkal nagyobb a veszélye annak, hogy a magyar fiatalok elhagyják az iskolát ennek minden negatív következményével együtt. Ezekre a gyermekekre számítanak jövőre, amikor majd beindul Válaszúton a magyar mezőgazdasági szakoktatás.
Ahhoz, hogy iskolahálózatunkat meg tudjuk tartani, vissza kell hozni a román tagozatokra iratkozott magyar gyermekeket is. Az adatok szerint az óvoda és az elemi iskola szintjén a magyar gyermekek számaránya megfelel a magyarok országos 6 százalékának. Gimnáziumban már csökken, líceumban már csak 3,5-4 százaléknál vagyunk. Hova tűnnek el? A vegyes házasságokból származó gyermekek rendszerint az elemi osztály után váltanak román oktatási intézményre. Ezzel a fajta „természetes asszimilációval” nehéz szembemenni. Sok magyar gyermek viszont azért iratkozik román szaklíceumokba – többnyire itt keresendők fiataljaink – mert nincs magyar kínálat. Fel kell tehát adnunk az elméleti osztályok mítoszát, és tudomásul kell vennünk, hogy igenis reális igény van a magyar szakoktatásra. Ha nem megy végbe ez a fajta mentalitásváltás, végzetes lemaradás következhet be. Nagyon fontos lenne ezt belátni, a magyar szakoktatást megszervezni, hiszen jól tudjuk, milyen nagy az érettségi utáni munkanélküliség. Erre pedig nem az Ecaterina Andronescu-féle szakérettségi a megoldás, a munkaerőpiac ugyanis azt nézi, ki mit tud, a szakérettségivel rendelkező diák pedig egyáltalán nem tett volna szert alkalmazható tudásra az érettségi által.
Helyenként ez a felsőoktatásra is érvényes, amely afféle diplomagyárrá változott. Meg kell néznünk, hogy létezik-e minden húzóágazatban szakmai kínálat anyanyelven. Az európai stratégia szerint 2020-ig a népességnek 35-40 százaléka felsőfokú végzettséggel kellene hogy rendelkezzék. (Nálunk ez jelenleg 6-8 százalék.) Ehhez viszont megfelelő, életképes szakmai kínálat kell, csakis így leszünk versenyképesek.
Ami az egyetemi oktatást illeti, tapasztalok egyféle rugalmasságot a tanári kar részéről, valamiféle elmozdulást ebbe az irányba, különösen most, hogy a BBTE-n teljes autonómiával működik a magyar szak. De sajnos még odébb van, hogy mindezt a közgondolkodás szintjére emeljük.
– Mennyire segít be a szakma, a pedagógusok ebben a munkában?
–Nagyon sok rendkívüli képességekkel rendelkező pedagógusunk van, de érdekes módon nincs meg az a csapatszellem, az az igény az összefogásra, amely egy közös oktatásstratégia érdekében munkálkodna. Úgy tűnik, itt is meghonosodott a szekértáborszellem: ha az egyik társaság ezt mondja, akkor a másiknak óhatatlanul az ellenkezőjét kell képviselnie. Nincs egységes, kiforrott elképzelés. Ehhez kellene az a fajta közösség-összefogás, amelyet sürgetünk.
– A civil szféra megosztottsága ön szerint „leképezi” az erdélyi magyar politika megosztottságát. Ezen a téren milyen esélyt lát az összefogásra?
–Létkérdés az összefogás. Az én „radikális” elképzelésem szerint – amelyet sokan egyáltalán nem osztanak – újra kell modellezni az RMDSZ-t. Ha mi szeretjük magunkat miniparlamentnek nevezni, akkor rendezzünk ehhez „illő” belső választásokat. A népakarat eldönti majd, hogyan alakul a többség. Mint meggyőződéses híve az RMDSZ-nek, mondom, hogy ezt fel kell vállalnunk. Biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi arány, az RMDSZ 80-90 százalékos többsége így is megmarad, mert a józan magyar ember azt mérlegeli, ki mit tett le az asztalra. Egyébként örökké fog tartani a vita, hogy ki az erdélyi magyarok hiteles képviselője, hogy ki mond igazat. Az viszont más kérdés, hogy mit kezdünk ezzel a többséggel…
Székely Kriszta

2013. február 13.

Törvényerejű a nyugdíjtörvény módosítása
Traian Băsescu államfő kihirdette a törvényt a 2013. évi első sürgősségi kormányrendelet elfogadásáról, amely módosítja a 2010/263. számú nyugdíjtörvényt – tájékoztat az államelnöki hivatal.
Mint ismeretes, január végén a képviselőház elfogadta a nyugdíjak indexelését előíró sürgősségi kormányrendeletet, az intézkedés alkalmazására a köznyugdíjrendszerről szóló törvény módosítására volt szükség. Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter felszólalásában elmagyarázta, hogy a 263. törvényben módosítani kellett a nyugdíjpont értékének kiszámítását és a korrekciós együtthatót szabályozó szakaszokat, annak érdekében, hogy az indexelést gyakorlatba ültethessék. A számítások alapjául rendszerint olyan adatok szolgálnak, amelyeket a statisztikai intézet közöl utólag, ezért a következőkben a nyugdíjpont értékének a megállapításakor ismert, előző évi adatokkal fognak dolgozni.
A nyugdíjpont növelésénél, az évi inflációs ráta átlaga mellett az átlagfizetés reális növekedését is figyelembe veszik. 2013-ban a nyugdíjpont értéke 762,1 lej.
Szabadság (Kolozsvár),

2013. március 23.

Rónai István, a versköltő zongoraművész és zenekritikus
Kolozsvári zenészcsalád tagjával, Rónai Antal karmester fiával, Rónai István zongoraművésszel, a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia nyugalmazott oktatójával beszélgetett a Zeneszó március 20-i rendezvényén Horváth Zoltán zongoratanár, moderátor. A Györkös-emlékházban megtartott rendezvény jó hangulatához nem csak a kellemes emlékek felidézése, hanem a Rónai István által megírt humoros, ötsoros versikék felolvasása is hozzájárult.
Horváth Zoltán először arról kérdezte meghívottját, hogy milyen emlékek fűzik Györkös Mányi Alberthez. Rónai elmondta, hogy Györkössel már középiskolás korában megismerkedett. – Kegyelettel emlékezem Györkös Mányi Albertre, aki osztálytársam, László György klarinéttanára volt. Gyurit többször kísértem zongorán, ezért bemutatott hangszertanárának. Tanárként, művészként és emberként is sokat lehetett tanulni tőle – elevenítette fel emlékeit a zongoraművész. Megtudtuk: zenelíceumi zongoratanárától, Amirás Pálma asszonytól olyan szakmai alapot kapott, amellyel aztán sikeresen felvételizett a kolozsvári zeneakadémiára (az akkori konzervatóriumba), ahol a híres zongoraművész, Halmos György (1915–1985) növendéke lett, akinek szintén sokat köszönhetett.
A beszélgetés során Rónai kitért arra is, hogy az 1960-as évek első felében, már konzervatóriumi hallgatóként is korrepetitor szeretett volna lenni, ezért több évfolyamtársát kísérte különböző országos és nemzetközi versenyen.
– Mivel már diákkoromban megismerkedtem Adorjáni Ilonával, a konzervatórium énektanárával, egyre több énekes kollégát kísértem, úgy, mint Simon Editet, Mátyás Jenőt, Barabás-Kásler Magdát, Molnár Jánost. Ekkor ismerkedtem meg Albert Annamária operaénekessel, a Kolozsvári Magyar Opera szólistájával, akivel közös dalesten léptünk fel – magyarázta Rónai István.
Diákéveivel kapcsolatosan megjegyezte: mivel akkor csak Kolozsváron működött felsőfokú zenei képzés, az erdélyi magyar zenei élet képviselőinek már egyetemi hallgatóként is alkalmuk nyílt egymás jobb megismerésére. Zeneakadémiai tanárai közül még Weiss Ferdinánd (1932–2002) zongoraművészt említette, akire tudása és embersége folytán példaképként tekintett.
Sokak számára titok volt eddig az, amiről Horváth Zoltántól értesültünk: Rónai István gyakran ír ötsoros Limerick-verseket, amelyekben humoros formában elevenít fel zenei eseményeket, szereplőket. Ezekből többet fel is olvastak az est folyamán. Ami pedig az élőzenét illeti, felvételről meghallgathattunk néhány Mahler-dalt a kolozsvári zeneakadémia egykori diákja, az európai hírű bariton, Gheorghe Petean előadásában és Rónai István kíséretében.
Rónai nem csak aktív zenészként írta be nevét az erdélyi (és ezen belül a kolozsvári) komolyzenei életbe, hanem zenekritikusként is: 1968-tól 1984-ig folyamatosan jelentek meg zenekritikái A Hétben, az Utunkban az Igazságban.
– Most úgy vélem: zenekritikusként elég merész voltam. G. B. Shaw, Tóth Aladár zenekritikáit gyakran olvastam. Hogy miért hagytam fel zenekritikusi tevékenységemmel 1984-ben? Az akkori bezártság, a magyarellenes hangulat közepette nem láttam értelmét az írásnak, 1990 után pedig úgy véltem: kiírtam magamat – hangsúlyozta Rónai.
A Kolozsvári Magyar Operával kapcsolatosan megjegyezte: mivel 1988-ban félnormás korrepetitori állást vállalt el az intézményben, ezért sem tartotta etikusnak, hogy az ottani előadásokról írjon. Szívesen emlékezett arra az időszakra is, amikor az opera kamarazenekarának tagjaként több kortárs szerző (Demény Attila, Vidovszky László stb.) operájában közreműködött zongorakísérőként.
Megtudtuk: Mariana Nicolesco világhírű szopránhoz több évtizedes ismeretség fűzi: 1970-ben Rónai kísérte a művésznőt egy meghallgatáson, amelynek eredményeképpen olaszországi ösztöndíjat nyert, ahonnan az operaénekesnő… elfelejtett hazajönni. Rónai elmesélte: Nicolescónak köszönhetően egyszer a Cotroceni-palotába is eljutott. – Jó tíz évvel ezelőtt történt, hogy az akkori olasz államfő Bukarestbe látogatott, és ezzel egy időben Mariana Nicolesco is fellépett. Engem kért meg, hogy kísérjem a koncertjén, így kerültem én életemben először és talán utoljára a Cotroceni-palotába. László Ferenc (1937–2010) muzikológusnak köszönhetően pedig az osztrák nagykövetség bukaresti székhelyére jutottam el. Ott Simona Ivaş és Marius Budoiu magánénekeseket kísértem – jegyezte meg Rónai.
Szóba kerültek még az 1980-as évek első felében megtett székelyföldi koncertkörutak, amelyek során Márkos Albert és ifj. Balogh Ferenc hegedűművészt, Kriza Ágnes, Hercz Péter és Daróczi Tamás magánénekest kísérte. – Az akkori rossz életkörülmények közepette a székelyföldi koncertek pozitívan hatottak lelkivilágunkra. Öcsémmel, Rónai Ádámmal pedig szólistaként is felléptünk – tette hozzá Rónai.
A Brăilán kétévente megrendezendő Hariclea Darclée Nemzetközi Énekversenyen Rónai többször részt vett 1995–2005 között; mesterkurzust is tartott zongorakíséretből, illetve olyan fiatal kolozsvári énekeseket kísért, akik aztán díjjal tértek haza: Ramona Eremia, Gheorghe Petean és Iulia Merca.
Végezetül a meghívott a jelenlévők kérdéseire is válaszolt.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),

lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék