udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
79
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-60 | 61-79
NĂŠvmutatĂł:
BĂślĂśni Farkas SĂĄndor
2007. november 2.
Folyamatosan pusztul az ErdĂŠly PantheonjakĂŠnt ismert kolozsvĂĄri HĂĄzsongĂĄrdi temetĹ, amelyben legalĂĄbb 60-70 sĂrt kellene mĹąemlĂŠkkĂŠ nyilvĂĄnĂtani. A temetĹ tĂśrtĂŠnelmi rĂŠszĂŠben kĂśrĂźlbelĂźl 400-500 nagyon rĂŠgi, tĂśbbnyire magyar sĂrhely lĂŠtezik, kĂśzĂźlĂźk nĂŠmelyik tĂśbb mint 400 ĂŠves. Az 1585-ben alapĂtott HĂĄzsongĂĄrdban nyugszik tĂśbbek kĂśzĂśtt Brassai SĂĄmuel polihisztor, ApĂĄczai Csere JĂĄnos pedagĂłgus, BĂślĂśni Farkas SĂĄndor, Dsida JenĹ, JĂłsika MiklĂłs ĂrĂłk, BĂĄnffy GyĂśrgy, ErdĂŠly fĹkormĂĄnyzĂłja, KĂłs KĂĄroly ĂŠpĂtĂŠsz, MikĂł Imre tĂśrtĂŠnĂŠsz, MisztĂłtfalusi Kis MiklĂłs nyomdĂĄsz ĂŠs SzilĂĄgyi Domokos kĂśltĹ. Gaal GyĂśrgy kolozsvĂĄri helytĂśrtĂŠnĂŠsz, a HĂĄzsongĂĄrd AlapĂtvĂĄny elnĂśke szerint az 1960-as ĂŠvektĹl kezdĹdĂśtt a nagyfokĂş pusztĂtĂĄs a temetĹben. A sĂrkert vĂŠdettĂŠ nyilvĂĄnĂtĂĄsa ĂŠrdekĂŠben mĂĄr tĂśbb prĂłbĂĄlkozĂĄs tĂśrtĂŠnt. A rendszervĂĄltĂĄs elĹtt Balogh EdgĂĄr erdĂŠlyi magyar ĂrĂł, publicista ĂŠs JakĂł Zsigmond tĂśrtĂŠnĂŠsz prĂłbĂĄlta elĂŠrni a hatĂłsĂĄgoknĂĄl, hogy vegyĂŠk vĂŠdelmĂźkbe a sĂrkertet, de sikertelenĂźl. 1989 utĂĄn ismĂŠt kĂŠrtĂŠk a kolozsvĂĄriak, hogy tĂśbb kripta kerĂźljĂśn fel az orszĂĄgos jelentĹsĂŠgĹą mĹąemlĂŠkeket tartalmazĂł listĂĄra, de hasztalanul. Gaal GyĂśrgy szerint a leghatĂŠkonyabb vĂŠdelmet az nyĂşjtanĂĄ, ha a temetĹnek mĂĄr a XIX. szĂĄzad vĂŠgĂŠn kialakult tĂśrtĂŠnelmi rĂŠszĂŠt lezĂĄrnĂĄ a kolozsvĂĄri polgĂĄrmesteri hivatal, ĂŠs megtiltanĂĄ az ottani nyughelyek kivĂĄltĂĄsĂĄt. /Folyamatosan pusztul ErdĂŠly pantheonja, a HĂĄzsongĂĄrdi temetĹ. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), nov. 2./2007. december 21.
December 12-ĂŠn, a Sapientia Egyetem csĂkszeredai szĂŠkhelyĂŠn az intĂŠzet keretĂŠben mĹąkĂśdĹ BĂślĂśni Farkas SĂĄndor SzakkollĂŠgium kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre Ăşj elĹadĂĄssorozat indult VilĂĄgjĂĄrĂłk cĂmmel. Vallasek IstvĂĄn egyetemi oktatĂł, a rendezvĂŠnysorozat kezdemĂŠnyezĹje. Az elsĹ alkalommal a Sapientia kĂŠt oktatĂłja tartott elĹadĂĄst. SzabĂł ĂrpĂĄd nyĂĄri kĂnai turistaĂştjĂĄnak tibeti ĂŠlmĂŠnyeit mesĂŠlte el. Simanovszky ZoltĂĄn pedig Peru mai hĂŠtkĂśznapjait hozta a hallgatĂłkhoz kĂśzelebb. /Cseke GĂĄbor: VilĂĄgjĂĄrĂłk kerestetnek. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), dec. 21./2008. februĂĄr 25.
FebruĂĄr 25-ĂŠn lesz BenkĹ Samu nyolcvanĂŠves. Egy Kis-KĂźkĂźllĹ menti szĂŠkely falucskĂĄban lĂĄtta meg a napvilĂĄgot; menetelt a âfĂŠnyes szellĹkâ csapatĂĄban, a MĂłricz-kollĂŠgistĂĄk kĂśzĂśtt; volt GaĂĄl GĂĄbor tanĂtvĂĄnya, majd tanĂĄrsegĂŠdje, vĂŠgĂźl egy akadĂŠmiai kutatóållĂĄs ĂrĂłasztala mellett ĂĄllapodott meg, hogy tĂśbb mint fĂŠl ĂŠvszĂĄzad cĂŠltudatos munkĂĄjĂĄval lĂŠtrehozza azt az alkotĂłmĹąhelyt, amelyet, szĂĄmon tarthatunk az erdĂŠlyi magyar âegyszemĂŠlyes intĂŠzmĂŠnyekâ sorĂĄban, Ărta rĂłla DĂĄvid Gyula. MĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz felesĂŠge ĂŠs fia nevĂŠhez szintĂŠn rangos kĂśnyvek, az erdĂŠlyi rĂŠgĂŠszet ĂŠs kĂśzĂŠpkorkutatĂĄs alapmĹąvei kapcsolĂłdnak. BenkĹ Samu tanĂĄcsoskĂŠnt ĂĄllt Domokos GĂŠza mellett a Kriterion KĂśnyvkiadĂł szellemi teljesĂtmĂŠnyei kĂśrĂźli bĂĄbĂĄskodĂĄsban, ott volt 1989 karĂĄcsonyĂĄn a kolozsvĂĄri HĂvĂł szĂłt megfogalmazĂłk kĂśzĂśtt, s nem sokkal utĂĄna az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet ĂşjraalakĂtĂĄsĂĄnĂĄl, majd egy ideig a tudĂłs testĂźlet elnĂśkekĂŠnt. AzutĂĄn visszatĂŠrt az ĂrĂłasztala mellĂŠ. ErdĂŠlyi filozĂłfia, erdĂŠlyi tĂśrtĂŠnelem az a kĂŠt terĂźlet, amelynek mĹąvelĂŠsĂŠre vĂĄllalkozott, tovĂĄbbĂĄ Bolyai JĂĄnos vallomĂĄsainak kibetĹązĂŠsĂŠvel ĂŠs elemzĂŠsĂŠvel, tovĂĄbbĂĄ az erdĂŠlyi 48-nak a hivatalos romĂĄn dokumentum-korpuszbĂłl kirekesztett forrĂĄsĂŠrtĂŠkĹą iratanyagĂĄt tette kĂśzzĂŠ. Bethlen GĂĄbor, II. RĂĄkĂłczi Ferenc, Apor PĂŠter, Bod PĂŠter, BĂślĂśni Farkas SĂĄndor, Bolyai Farkas ĂŠs JĂĄnos, KĂśteles SĂĄmuel, SzĂŠchenyi IstvĂĄn, KemĂŠny Zsigmond, OrbĂĄn BalĂĄzs, Ăjfalvi SĂĄndor, KĂłs KĂĄroly, SzĂĄsz PĂĄl, BĂĄnffy MiklĂłs, MĂĄrton Ăron, Kelemen Lajos, SzabĂł T. Attila, Nagy GĂŠza â csak nĂŠhĂĄny nĂŠv azok kĂśzĂźl, akiknek ĂŠletĂŠt ĂŠs mĹąvĂŠt beĂŠpĂtette a kisebbsĂŠgi kĂśzgondolkodĂĄs pillĂŠrei kĂśzĂŠ. BenkĹ Samu Alkalmak ĂŠs szavak cĂmĹą kĂśtetĂŠnek elĹszavĂĄban ezt Ărta: âA szavak egymĂĄs mellĂŠ illesztĂŠsĂŠben elsĹsorban erkĂślcsi parancsnak engedelmeskedtem... Mindig boldogsĂĄggal tĂśltĂśtt el, ha bĂĄrhol megbizonyosodtam az erkĂślcsi erĹfeszĂtĂŠs diadalĂĄrĂłl, ĂŠs a magam dolgaira tekintve szĂvbĹl Ăśrvendtem, ha a szavaimbĂłl ĂśsszeĂĄllĂł monolĂłg itt-ott visszhangra talĂĄlt, vagy ha egyszer-mĂĄsszor ĂŠppen dialĂłgussĂĄ sikerĂźlt terebĂŠlyesednie. â /DĂĄvid Gyula: Az ĂŠrtelemformĂĄlĂł sors tudĂłs faggatĂłja. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), febr. 25./2008. mĂĄrcius 1.
A 80 ĂŠves BenkĹ Samu egy ĂŠleten ĂĄt vĂŠgezte nemzeti kultĂşrĂĄnk tĂśrtĂŠnĂŠseinek feltĂĄrĂĄsĂĄt. MĹąveiben kĂśzĂślt adatok a jĂśvĹbeli kutatĂłk rĂŠszĂŠre nĂŠlkĂźlĂśzhetetlen forrĂĄsanyagok lesznek. BenkĹ Samu /sz. LĹrincfalva, 1928. febr. 25./ 1953 Ăłta volt a RomĂĄn AkadĂŠmia kolozsvĂĄri TĂśrtĂŠnettudomĂĄnyi IntĂŠzetĂŠnek kutatĂłja. KĂśnyveiben ĂŠs tanulmĂĄnyaiban mĹąvelĹdĂŠstĂśrtĂŠneti kutatĂĄsainak eredmĂŠnyeit kĂśzĂślte. Ilyen kĂśnyvei: Bolyai JĂĄnos vallomĂĄsai (1968), SorsformĂĄlĂł ĂŠrtelem (1971), a nyĂĄrĂĄdmenti szĂźlĹfĂśldi barangolĂĄsai rĂŠvĂŠn megĂrt MurokorszĂĄg (1972), A helyzettudat vĂĄltozĂĄsai (1977), Apa ĂŠs fiĂş (1978), HaladĂĄs ĂŠs megmaradĂĄs (1979), Ĺrszavak (1984). NĂŠmeth LĂĄszlĂł, aki 1960-ban a kĂŠt BolyairĂłl drĂĄmĂĄt Ărt, kĂŠsĹbb azt nyilatkozta, hogyha annak idejĂŠn mĂĄr ismerhette volna BenkĹ Samu 1968-ban megjelent Bolyai JĂĄnos vallomĂĄsai cĂmĹą munkĂĄjĂĄt is, akkor szĂnmĹąvĂŠt mĂĄskĂŠppen Ărja meg. BenkĹ Samu szerkesztĂŠsĂŠben tĂśbb kiemelkedĹ szemĂŠlyisĂŠg ĂrĂĄsa lĂĄtott napvilĂĄgot. Ezek kĂśzĂśtt van: BĂślĂśni Farkas SĂĄndor: UtazĂĄs Ăszak-AmerikĂĄban (1966), KemĂŠny Zsigmond naplĂłja (1966), Bolyai-levelek (1975), II. RĂĄkĂłczi Ferenc: Fejezetek a VallomĂĄsokbĂłl (1976), Bolyai JĂĄnos marosvĂĄsĂĄrhelyi kĂŠziratai I. (2003). Mindemellett ĂŠveken ĂĄt volt az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet elnĂśke. /Weszely Tibor: BenkĹ Samu 80 ĂŠves. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), mĂĄrc. 1./2008. ĂĄprilis 14.
Egyszerre tartja diszkriminatĂvnak ĂŠs tĂśrvĂŠnytelennek az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a kolozsvĂĄri ĂśnkormĂĄnyzat illetĂŠkes igazgatĂłsĂĄgĂĄnak eljĂĄrĂĄsĂĄt az iskolĂĄk, egyhĂĄzak ĂŠs civil szervezetek ĂĄltal benyĂşjtott pĂĄlyĂĄzatok felĂźlbĂrĂĄlĂĄsa kapcsĂĄn, ugyanis a hatĂĄrozat-tervezetekben jelentĹsen mĂłdosĂtottĂĄk a vissza nem tĂŠrĂtendĹ pĂĄlyĂĄzatokat elbĂrĂĄlĂł szakbizottsĂĄg jegyzĹkĂśnyvbe foglalt dĂśntĂŠseit a jĂłvĂĄhagyott pĂĄlyĂĄzatokra vonatkozĂłan. Az elmĂşlt ĂŠvek folyamĂĄn ilyenre mĂŠg nem volt pĂŠlda. A szakbizottsĂĄg eredetileg jegyzĹkĂśnyvbe foglalt dĂśntĂŠsĂŠben mĂŠg az Ăśsszes kolozsvĂĄri magyar iskola is megtalĂĄlhatĂł. A szakbizottsĂĄg eredetileg 1,6 milliĂł lejt javasolt az egyhĂĄzak tĂĄmogatĂĄsĂĄra, ebbĹl a rĂłmai katolikus egyhĂĄz 180 000 lej, reformĂĄtus egyhĂĄz 210 000 lej, unitĂĄrius egyhĂĄz 70 000 lej, evangĂŠlikusâlutherĂĄnus egyhĂĄz â 25 000 lej, zsidĂł hitkĂśzsĂŠg â 15 000 lej, egyĂŠb felekezetek â 80 000 lej. Ezzel szemben az igazgatĂłsĂĄg ĂĄltal elkĂŠszĂtett hatĂĄrozattervezetben mĂĄr a kĂśvetkezĹ Ăśsszegek jelennek meg: rĂłmai katolikus egyhĂĄz 90 000 lej, reformĂĄtus egyhĂĄz 183 000 lej, unitĂĄrius egyhĂĄz 31 900 lej, az evangĂŠlikus-lutherĂĄnus egyhĂĄz 2250 lej, a zsidĂł hitkĂśzsĂŠg 1050 lej, egyĂŠb felekezetek pedig 73 800 lej. A civil szervezetek esetĂŠben a szakbizottsĂĄg 2247 milliĂł lejt javasolt 52 pĂĄlyĂĄzat tĂĄmogatĂĄsĂĄra. Ehhez kĂŠpest a vĂĄrosi tanĂĄcs elĂŠ terjesztendĹ hatĂĄrozattervezetben mĂĄr csak 928 600 lej szerepel, s rĂĄadĂĄsul a pĂĄlyĂĄzĂłk listĂĄjĂĄt is alaposan megnyirbĂĄltĂĄk, az 52 pĂĄlyĂĄzatbĂłl 24-et ejtettek. A kolozsvĂĄri Magyar SzĂnhĂĄznak juttatott, az EurĂłpai SzĂnhĂĄzi UniĂł FesztivĂĄljĂĄra kĂŠrt 350 000 lejt leszĂĄmĂtva, a maradĂŠk 530 600 lejt 28 pĂĄlyĂĄzĂł kĂśzĂśtt javasoljĂĄk szĂŠtosztĂĄsra. A pĂĄlyĂĄzĂł magyar civil szervezetek kĂśzĂźl csak 5-Ăśt terjesztenek elĹ, ezeknek Ăśsszesen 85 000 lej jutna /Helikon, ErdĂŠlyi GyopĂĄr, Korunk, Claudiopolis EgyesĂźlet ĂŠs BogĂĄncs-ZurbolĂł EgyesĂźlet/. LĂĄszlĂł Attila RMDSZ megyei elnĂśk a kĂŠrdĂŠs megvitatĂĄsĂĄra rendkĂvĂźli frakcióßlĂŠst hĂv Ăśssze. /Papp AnnamĂĄria: JelentĹs tĂĄmogatĂĄstĂłl estek el KolozsvĂĄron a civil szervezetek. RendkĂvĂźli RMDSZ-frakcióßlĂŠst hĂvott Ăśssze mĂĄra LĂĄszlĂł Attila. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), ĂĄpr. 14./ A szakbizottsĂĄg dĂśntĂŠse miatt tizennyolc magyar civil egyesĂźlet nem kap tĂĄmogatĂĄst, kĂśztĂźk az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet, az OrszĂĄgos DĂĄvid Ferenc IfjĂşsĂĄgi EgyesĂźlet, a KallĂłs ZoltĂĄn AlapĂtvĂĄny, a BarabĂĄs MiklĂłs CĂŠh, az ĂrdĂśgtĂŠrgye EgyesĂźlet, a Magyar Doktorandusok EgyesĂźlete, az Amaryllis EgyesĂźlet, a Tranzit AlapĂtvĂĄny, a Media Index EgyesĂźlet, a Tectum EgyesĂźlet, az IfjĂşsĂĄgi KeresztyĂŠn EgyesĂźlet, a SzarkalĂĄb MĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet, az ErdĂŠlyi Magyar MĹąszaki TĂĄrsasĂĄg, a KolozsvĂĄri Magyar DiĂĄkszĂśvetsĂŠg, a lutherĂĄnus nĹszĂśvetsĂŠg ĂŠs a BĂślĂśni Farkas SĂĄndor EgyesĂźlet. /BenkĹ Levente: SzegĂŠnysĂŠg vagy ĂśnkĂŠny? = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), ĂĄpr. 14./2008. ĂĄprilis 30.
Ăprilis 10â12-e kĂśzĂśtt KolozsvĂĄron zajlott a sok kreativitĂĄst, kĂśzgazdasĂĄgi ismeretet igĂŠnylĹ vetĂŠlkedĹ, az OMEV (OrszĂĄgos Menedzsment EsettanulmĂĄny-oldĂł Verseny). A KolozsvĂĄri KĂśzgazdĂĄsz Klub ĂĄltal szervezett versenyen nĂŠgyfĹs csapatok versenyeztek. Ăprilis 24â26-a kĂśzĂśtt CsĂkszeredĂĄban az OMEV-et Sapientia Egyetem, illetve a BĂślĂśni Farkas SĂĄndor SzakkollĂŠgium szervezte. A csapatok kĂśzĂśtt magyarorszĂĄgiak is voltak. /Oldottunk esetetâŚ. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), ĂĄpr. 30./2008. oktĂłber 27.
Az egy fĹre esĹ Wass Albert szobormĂĄsok alapjĂĄn azt vĂŠlnĂŠ valaki, hogy W. A. a legnagyobb magyar ĂrĂł, Ărta SebestyĂŠn MihĂĄly. KifogĂĄsolta, mĂŠrt nem RemĂŠnyik SĂĄndor, KemĂŠny JĂĄnos, TamĂĄsi Ăron /szĂźlĹfalujĂĄn kĂvĂźl/ szobor kĂŠszĂźl, tovĂĄbbĂĄ grĂłf, BĂĄnffy MiklĂłs, Ăprily Lajos, Dsida JenĹ stb. szobrĂĄt kĂŠszĂtik el, a cikkĂrĂł folyatja az ĂrĂłk felsorolĂĄsĂĄt. Ĺk âjobb ĂzlĂŠsĹą, ErdĂŠlyhez hĹąsĂŠgesebb, egyetemes magyar irodalmat teremtettekâ, mondott ĂtĂŠletet a cikkben. âMiĂŠrt a maga korĂĄban jelentĂŠktelen ĂrĂł-nagyĂşr tĂşldagasztott utĂłkora?â MiĂŠrt nincs inkĂĄbb KacsĂł SĂĄndornak kultusza? /SebestyĂŠn MihĂĄly: SzoborĂśntĹk kĂśzĂśtt. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), okt. 27./ MegjegyzĂŠs: KacsĂł SĂĄndor dicstelen szerepet jĂĄtszott a Magyar NĂŠpi SzĂśvetsĂŠg ĂŠlĂŠn! A hiĂĄnyolt ĂrĂłk kĂśzĂźl tĂśbbnek kĂŠszĂźlt szobra:1995. jĂşnius 24-ĂŠn MarosvĂŠcsen lelepleztĂŠk KemĂŠny JĂĄnos ĂrĂł dombormĹąvĂŠt, Hunyadi LĂĄszlĂł szobrĂĄszmĹąvĂŠsz alkotĂĄsĂĄt. 2007. oktĂłber 27-ĂŠn felavattĂĄk MarossĂĄrpatakon KemĂŠny JĂĄnos szobrĂĄt, a helybĂŠli Miholcsa JĂłzsef alkotĂĄsĂĄt. SzĂŠkelyudvarhelyen 1993. mĂĄjus 29-ĂŠn ĂźnnepĂŠlyesen felavattĂĄk TamĂĄsi Ăron mellszobrĂĄt. 2003. jĂşn. 13-ĂĄn Korondon a kĂśzĂŠpiskola elĹtt felavattĂĄk az ErĹs vĂĄrunk nĂŠkĂźnk az anyanyelv tĂŠmĂĄjĂş tĂŠrkompozĂciĂłt, Miholcsa JĂłzsef marosvĂĄsĂĄrhelyi kĂŠpzĹmĹąvĂŠsz monumentĂĄlis alkotĂĄsĂĄt. LelepleztĂŠk azoknak a nagy szemĂŠlyisĂŠgeknek fĂŠldombormĹąveit â szĂĄm szerint 10 reliefet â, akik anyanyelvĂźnk ĂĄpolĂĄsĂĄĂŠrt sokat fĂĄradoztak, kĂśztĂźk a TamĂĄsi ĂronĂŠt is. 2004. szeptember 25-ĂŠn KolozsvĂĄron, a Farkas utcai reformĂĄtus templomban lelepleztĂŠk grĂłf BĂĄnffy MiklĂłs bronzba ĂśntĂśtt mellszobrĂĄt. StrĂłbl Alajos mĹąvĂŠnek mĂĄsolatĂĄt. SzatmĂĄrnĂŠmetiben az egykori DeĂĄk tĂŠren 1997. mĂĄjus 16-ĂĄn volt a Dsida JenĹ mellszobor felavatĂĄsa. BarĂłthi ĂdĂĄm szobrĂĄszmĹąvĂŠsz elmondta, hogy Dsida JenĹnek ĂĄllĂtanak emlĂŠktĂĄblĂĄt, aki hajdanĂĄn AbafĂĄjĂĄn volt hĂĄzitanĂtĂł HuszĂĄr bĂĄrĂł kastĂŠlyĂĄban. MarosvĂĄsĂĄrhelyen az Aquaserv vĂzĂźzemnĂŠl a vĂzĂźzem ĂŠpĂźlete tervezĹjĂŠnek, KĂłs KĂĄrolynak emeltek szobrot. A mellszobor tervĂŠt Gyarmathy JĂĄnos ĂŠs Kiss Levente szobrĂĄsz kĂŠszĂtette. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), 2001. jĂşl. 3./ SzĂŠkelyudvarhelyen lelepleztĂŠk a VĂĄndor szĂŠkely, Szent LĂĄszlĂł, Hunyadi LĂĄszlĂł, BĂĄthory IstvĂĄn, Bethlen GĂĄbor, FrĂĄter GyĂśrgy, II. RĂĄkĂłczi Ferenc, WesselĂŠnyi MiklĂłs, Bem JĂłzsef, Bethlen IstvĂĄn, NyĂrĹ JĂłzsef, KĂłs KĂĄroly, valamint Csaba kirĂĄlyfi mellszobrĂĄt. /KrĂłnika (KolozsvĂĄr), 2004. mĂĄj. 24./ 2003. mĂĄjus 16-ĂĄn lelepleztĂŠk KolozsvĂĄron, a BĂĄthory IstvĂĄn ElmĂŠleti LĂceum folyosĂłjĂĄnak falĂĄn a Kuncz AladĂĄr ĂrĂłt ĂĄbrĂĄzolĂł dombormĹąvet, amelyet alkotĂłja, KĹ PĂĄl magyarorszĂĄgi szobrĂĄszmĹąvĂŠsz ajĂĄndĂŠkozott az iskolĂĄnak. 1991. oktĂłber 13-ĂĄn BĂślĂśnben ĂźnnepĂŠlyesen felavattĂĄk a falu nagy szĂźlĂśtte, BĂślĂśni Farkas SĂĄndor szobrĂĄt, Jecza PĂŠter szobrĂĄszmĹąvĂŠsz alkotĂĄsĂĄt. 2004. jĂşl. 8-ĂĄn felavattĂĄk BĂślĂśni Farkas SĂĄndornak a felĂşjĂtott sĂremlĂŠkĂŠt a HĂĄzsongĂĄrdi temetĹben. Az obeliszk tetejĂŠn, a Ledniczky TamĂĄs szobrĂĄszmĹąvĂŠsz ĂĄltal BĂślĂśni Farkas SĂĄndorrĂłl kĂŠszĂtett Ăşj mellszobor ĂĄll, az eredeti, SzathmĂĄri Pap KĂĄroly ĂĄltal kivitelezett mellszobor ugyanis egy kĂśzelmĂşltbeli viharos idĹjĂĄrĂĄs miatt kettĂŠtĂśrt.2008. december 3.
Nagybaczoni MolnĂĄr Ferenc budapesti tĂśrtĂŠnĂŠsz meglepetĂŠst szerzett TĂĄbornokok fĂśldje, ErdĹvidĂŠk /Tortoma KĂśnyvkiadĂł, BarĂłt/ cĂmĹą kĂśnyvĂŠvel. ErdĹvidĂŠk az ĂrĂłk, tudĂłsok, lelkĂŠszek sokasĂĄga, ApĂĄczai Csere JĂĄnos, BĂślĂśni Farkas SĂĄndor, Kriza JĂĄnos, Benedek Elek, BarĂłti SzabĂł DĂĄvid, GaĂĄl MĂłzes, BenkĹ JĂłzsef ĂŠs tĂĄrsaik mellett a tĂśrtĂŠnelem sorĂĄn a magyar katonatisztek sokasĂĄgĂĄt ĂĄllĂtotta az orszĂĄg, a haza szolgĂĄlatĂĄba. RĂłluk a Trianon utĂĄni ErdĂŠlyben politikai-ideolĂłgiai okok miatt nem sok szĂł eshetett, kivĂŠve a ,,kicsi magyar vilĂĄgâ nĂŠgy ĂŠvĂŠt, de utĂłlag errĹl sem volt tanĂĄcsos beszĂŠlni. Nagybaczoni Nagy Vilmos tĂĄbornok-honvĂŠdelmi minisztert azĂŠrt lehetett RomĂĄniĂĄban emlĂteni, mert dr. Petru Groza a fĂŠlelmetes hatalmĂş RĂĄkosi MĂĄtyĂĄsnĂĄl interveniĂĄlt a mĂŠltĂĄnyosabb ĂŠs embersĂŠgesebb bĂĄnĂĄsmĂłdĂŠrt. (Nagybaczoni MolnĂĄr Ferenc kĂśnyvĂŠbĹl lehet megtudni, hogy a sĂşlyos bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠsre ĂtĂŠlt katonatiszt fiĂĄt is Groza kĂŠrĂŠsĂŠre engedtĂŠk szabadon RĂĄkosi pribĂŠkjei.) Nagybaczoni Nagy Vilmos sokoldalĂş tehetsĂŠg volt, jĂł tollĂş ĂrĂł, szĂĄmon tartott festĹ is volt, s kĂśnyve, A vĂŠgzetes esztendĹk (1986) a magyar tĂśrtĂŠnetĂrĂĄs ĂnsĂŠges esztendeiben revelĂĄciĂłkĂŠnt hatott. ErdĹvidĂŠken az ĂŠlĹ emlĂŠkezet is megĹrizte az 1940-es szĂźlĹfĂśldi katonai bevonulĂĄs fantasztikus emlĂŠkĂŠt. CsupĂĄn NagybaconbĂłl Ăśt csalĂĄd, a Nagybaczoni (Telegdibaczoni) Nagy, a Sepsi-Nagybaconi MolnĂĄr, a Sepsibaczoni ToĂłkos ĂŠs a Telegdibaczoni Keresztes, tovĂĄbbĂĄ valĂłszĂnĹąsĂthetĹen a Nagybaczoni BalĂł Ăśt tĂĄbornokot (!) âĂĄllĂtott kiâ, hĂĄrom ezredest, kĂŠt alezredest ĂŠs kĂŠt Ĺrnagyot kĂźldĂśtt a magyar honvĂŠdelem szolgĂĄlatĂĄba. Aki tud mĂŠg EurĂłpĂĄban egy kistelepĂźlĂŠsen belĂźl ilyen fĹtiszti ,,katonatermĂŠsrĹlâ, az szĂłljon, Ărta Sylvester Lajos. A XX. szĂĄzadban HĂĄromszĂŠk nĂŠgy magyar honvĂŠdelmi minisztert ,,adottâ, s az sem vĂŠletlen, hogy a hĂĄromszĂŠki nemesi csalĂĄdok cĂmermezejĂŠben olyan sĹąrĹąsĂŠggel szerepel a kardot markolĂł pĂĄncĂŠlozott kar. /Sylvester Lajos: Katonanemzet â voltunk (TĂĄbornokok fĂśldje, ErdĹvidĂŠk). = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), dec. 3./2009. mĂĄrcius 25.
SĂşlyos betegsĂŠg utĂĄn elhunyt Jecza PĂŠter szobrĂĄszmĹąvĂŠsz /SepsiszentgyĂśrgy, 1939. okt. 16. â TemesvĂĄr, 2009. mĂĄrc. 24./ A kolozsvĂĄri Ion Andreescu KĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti FĹiskola szobrĂĄsz szakĂĄn vĂŠgzett. A temesvĂĄri PedagĂłgiai FĹiskolĂĄra neveztĂŠk ki tanĂĄrsegĂŠdnek. KĂŠsĹbb mĹąszaki rajzot tanĂtott a mĹąegyetemen, majd 1990-tĹl a Nyugati Egyetem kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti karĂĄnak professzora volt. NemzedĂŠkek sorĂĄt kĂŠszĂtette fel ĂŠs indĂtotta el a szobrĂĄszpĂĄlyĂĄn. MegmintĂĄzta a magyar kultĂşra ĂŠs irodalom szĂĄmos halhatatlanjĂĄnak â BartĂłk BĂŠlĂĄnak, KĹrĂśsi Csoma SĂĄndornak, Kriza JĂĄnosnak, Klebesberg KunĂłnak, BĂślĂśni Farkas SĂĄndornak, Trefort Ăgostnak stb. â a mellszobrĂĄt. /Elhunyt Jecza PĂŠter szobrĂĄszmĹąvĂŠsz. = Nyugati Jelen (Arad), mĂĄrc. 25./2009. ĂĄprilis 28.
TĂśrtĂŠnelmi, nĂŠprajzi ĂŠs irodalmi tĂĄrgyĂş kĂśnyveket nĂŠpszerĹąsĂtettek nemrĂŠgiben MarosvĂĄsĂĄrhelyen, a Mentor KiadĂłnĂĄl megjelent Ăşj kĂśnyveket. Az ErdĂŠlyi ritkasĂĄgok cĂmĹą sorozat harmadik kĂśtetekĂŠnt jelent meg BĂślĂśni Farkas SĂĄndor UtazĂĄs Nyugat-EurĂłpĂĄban cĂmĹą tanulmĂĄnya ĂŠs naplĂłtĂśredĂŠke. A Mentor LĂĄmpĂĄsok voltunk cĂmĹą kĂśtetĂŠben OzsvĂĄth Imola tizenĂśt udvarhelyszĂŠki pedagĂłgus ĂŠlettĂśrtĂŠnetĂŠt feldolgozĂł doktori disszertĂĄciĂłjĂĄbĂłl kĂŠszĂźlt kĂśnyvbĹl a nĂŠhai BĂĄlint DezsĹ, KovĂĄcs Piroska ĂŠs BalĂĄzsi DĂŠnes pedagĂłgusok ĂŠletĂştjĂĄt ismerheti meg az olvasĂł. OzsvĂĄth Imola a szĂŠkelyudvarhelyi TamĂĄsi Ăron GimnĂĄzium tanĂĄra. KovĂĄcs Piroska nyugdĂjas pedagĂłgus harmincnyolc ĂŠven ĂĄt SzentegyhĂĄzĂĄn, FenyĂŠden, majd szĂźlĹfalujĂĄban, MĂĄrĂŠfalvĂĄn oktatott, tĂz ĂŠvvel ezelĹtt lĂĄtott napvilĂĄgot kĂśtete a hĂres mĂĄrĂŠfalvi szĂŠkely kapukrĂłl. A mostani kĂśnyvbemutatĂłn egy olyan CD-t is ismertetett, amely 49 falubĂłl 240 rĂŠgi kaput mutat be. BalĂĄzsi DĂŠnes nyugalmazott tanĂĄr kĂśtelessĂŠgĂŠnek ĂŠrezte, hogy a vilĂĄg elĂŠ tĂĄrja tanulsĂĄgos ĂŠletĂŠt. A kommunista rezsim idejĂŠn meghurcoltĂĄk. MegĂrta SzĂŠkelyszentlĂŠlek monogrĂĄfiĂĄjĂĄt, jelenleg az ĂśnĂŠletrajzĂĄn dolgozik. A Mentor KiadĂł ĂŠs a marosvĂĄsĂĄrhelyi SĂşrlott GrĂĄdics Irodalmi KĂśr kĂśzĂśsen mutatta be a Festett az arcom nĂŠkem is... cĂmĹą kĂśtetet, amely kĂźlĂśnbĂśzĹ mĹąvelĹdĂŠstĂśrtĂŠneti korszakok fĂŠnyĂŠben beszĂŠl az irĂłniĂĄrĂłl. /Mentor-ĂşjdonsĂĄgok. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), ĂĄpr. 28./2010. februĂĄr 28.
Strasbourgban mutatjĂĄk be KovĂĄszna megyĂŠt
KovĂĄszna megye ĂśnkormĂĄnyzata mĂĄrciusban az EurĂłpa TanĂĄcs strasbourgi szĂŠkhĂĄzĂĄban a Helyi ĂŠs RegionĂĄlis VĂĄlasztottak KongresszusĂĄnak tavaszi plenĂĄris ĂźlĂŠse keretĂŠben mutatja be a KovĂĄszna, egyszerĹąen eredeti cĂmet viselĹ megyepromovĂĄlĂł standjĂĄt. Demeter JĂĄnos, KovĂĄszna Megye TanĂĄcsĂĄnak alelnĂśke 3 ĂŠvvel ezelĹtt kezdemĂŠnyezte a projektet, a standot pĂŠnteken bemutattĂĄk a sajtĂł kĂŠpviselĹinek ĂŠs a megyei tanĂĄcsosoknak.
A megyebemutatĂł installĂĄciĂł tulajdonkĂŠppen egy hĂĄz, ahova a lĂĄtogatĂł belĂŠpve a tĂŠrsĂŠgre jellemzĹ hangulatfotĂłkat talĂĄl, de a megye tĂśrtĂŠnetĂŠvel is megismerkedhet, ĂŠs rĂśvid bemutatĂłt tekinthet meg az eurĂłpai gondolkodĂĄsĂş, kiemelkedĹ hĂĄromszĂŠki tudĂłsokrĂłl ĂŠs mĹąvĂŠszekrĹl: KĹrĂśsi Csoma SĂĄndorrĂłl, BĂślĂśni Farkas SĂĄndorrĂłl, BarĂłti SzabĂł DĂĄvidrĂłl, KĂłs KĂĄrolyrĂłl, GyĂĄrfĂĄs JenĹrĹl ĂŠs BaĂĄsz ImrĂŠrĹl.
A Helyi ĂŠs RegionĂĄlis VĂĄlasztottak Kongresszusa mĂĄrcius 17-e ĂŠs 19-e kĂśzĂśtt zajlik, a standot ez idĹ alatt mutatjĂĄk be. A megyei ĂśnkormĂĄnyzat kĂźldĂśttsĂŠgĂŠben Demeter JĂĄnos alelnĂśk, Henning LĂĄszlĂł alelnĂśk, 3 megyei tanĂĄcsos vesz rĂŠszt. (hĂrszerk.) ForrĂĄs: Transindex.ro2010. jĂşlius 15.
Jecza PĂŠter gyĹzelmes hazatĂŠrĂŠse
Tanuljuk meg Jecza PĂŠtertĹl, hogy cĂŠltudatosaknak kell lennĂźnk, nem kishitĹąeknek â mondta a tegnap esti szoboravatĂłn Gazda JĂłzsef mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz. Vargha MihĂĄly kĂŠpzĹmĹąvĂŠsz szerint szĂźksĂŠges, hogy lendĂźletet kapjunk egy olyan kĂśztĂŠri alkotĂĄstĂłl, amely a tiszta mĹąvĂŠszi szabadsĂĄgot hirdeti. Noha Jecza PĂŠter szobrĂĄszmĹąvĂŠsz mĂĄr az ezredfordulĂł utĂĄn, halĂĄla elĹtt felajĂĄnlotta, ingyen ad egy reprezentatĂv kĂśztĂŠri szobrot SepsiszentgyĂśrgynek, az elĹzĹ ĂśnkormĂĄnyzati ciklusban nem sikerĂźlt hazahozni alkotĂĄsĂĄt â kĂśzĂślte lapunkkal Gazda ZoltĂĄn ĂśnkormĂĄnyzati kĂŠpviselĹ, a szoborĂĄllĂtĂĄs ,,ĂśtletgazdĂĄja". (mol)
Tegnap avattĂĄk Jecza PĂŠter szobrĂĄszmĹąvĂŠsz NikĂŠ II. szobrĂĄt SepsiszentgyĂśrgyĂśn az ErzsĂŠbet park dĂsztava mellett. NikĂŠ a gĂśrĂśg mitolĂłgiĂĄban a gyĹzelem istennĹje, a rĂłmaiaknĂĄl Victoria nĂŠven reinkarnĂĄlĂłdott. A sepsiszentgyĂśrgyi szĂźletĂŠsĹą, eurĂłpai rangĂş mĹąvĂŠsz szĂźlĹvĂĄrosĂĄval, HĂĄromszĂŠk egĂŠszĂŠvel eszmĂŠlĹ korĂĄtĂłl kezdve, kĂźlĂśnĂśsen az 1968-as megyĂŠsĂtĂŠs utĂĄn bensĹsĂŠges, mĹąvĂŠszi vonatkozĂĄsban folyamatos alkotĂł kapcsolatot ĂĄpolt. Szimbolikus alkotĂĄsĂĄnak, a NikĂŠ II. szobrĂĄnak sepsiszentgyĂśrgyi felavatĂĄsa ennek a kapcsolatnak az ĂśsszegzĂŠse. Jecza gyĹzelemszobra nem egy hadi esemĂŠny megĂśrĂśkĂtĂŠse, hanem az emberi gondolat vilĂĄgĂĄba emelt absztrakciĂł, az elvonatkoztatott GyĹzelem. Az alkotĂĄsokbĂłl sugĂĄrzĂł szuggesztĂv gondolatisĂĄg megragadĂĄsĂĄnak kĂŠpessĂŠge Jecza PĂŠter szobrĂĄszmĹąvĂŠszetĂŠnek fĹ jellemzĹje.
E sorok ĂrĂłjĂĄt hĂĄromszĂŠki barĂĄti kĂśrĂŠvel egyĂźtt a hatvanas ĂŠvek vĂŠgĂŠtĹl nĂŠgy ĂŠvtizedes kapcsolat szĂĄlaibĂłl szĹtt szoros szĂśvetkezĂŠs vonzotta egymĂĄs kĂśzelsĂŠgĂŠbe. SzobrĂĄnak, egyben szellemisĂŠgĂŠnek hazatelepedĂŠse napjĂĄn eme kapcsolat rĂŠvĂŠn szĂźletett alkotĂłi munka nĂŠhĂĄny mozzanatĂĄt ĂŠs ennek tĂĄrgyi megjelenĂtĂŠsĂŠt kĂsĂŠrelem meg.
Grafikai jelbĹl portrĂŠ
A megyĂŠsĂtĂŠs utĂĄn, a KirĂĄly KĂĄroly-ĂŠra alatt, 1969-ben kijĂĄrtuk, hogy DĂĄlnokban, DĂłzsa szĂźlĹhĂĄzĂĄnak vĂŠlt helyĂŠn emlĂŠkjelet ĂĄllĂthassunk. A bukaresti jĂłvĂĄhagyĂĄs egy romĂĄn ĂŠs magyar nyelvĹą szĂśveg elhelyezĂŠsĂŠre szĂłlt. Plugor SĂĄndorral, a helyi ĂŠs a HĂĄromszĂŠkre hazaszĂłlĂtott kĂŠpzĹmĹąvĂŠszekbĹl alakĂtott szĂśvetsĂŠgi fiĂłk vezetĹjĂŠvel azt sĂźtĂśttĂźk ki, hogy a kĂŠtnyelvĹą feliratot egy hatalmas kĹtĂśmbre helyeztetjĂźk el, hisz DĂłzsa szĂźlĹhĂĄza nincs meg, s a levegĹbe nem tudunk szeget verni, hogy a tĂĄblĂĄt arra felfĂźggesszĂźk. A pĂŠlda sajĂĄt tapasztalatunkbĂłl adott volt, mĂĄr egy ĂŠve ĂĄllt BarabĂĄs MiklĂłs kĂŠzdimĂĄrkosfalvi szobra a hatalmas andezittĂśmbbĹl faragott talapzaton, mert a mikóújfalusi faragĂłmesterek nem voltak hajlandĂłak kisebb kĹelemekbĹl megĂŠpĂteni.
A kĂŠtnyelvĹą szĂśveget a nagy felĂźleten valamilyen grafikai jellel szokĂĄs elvĂĄlasztani. VonalkĂĄval, ponttal, a kor politikai kĂvĂĄnalmai szerint ĂśtĂĄgĂş csillaggal. Egyik megoldĂĄs sem tetszett, ezĂŠrt a sepsiszentgyĂśrgyi szĂĄrmazĂĄsĂş ĂŠs szĂźlĹhelyĂŠhez vonzĂłdĂł Jecza PĂŠterhez, a mĂĄr orszĂĄgos hĂrĹą szobrĂĄszhoz fordultunk. AzĂŠrt is hozzĂĄ, mert ahhoz mĂĄr nem volt pĂŠnzĂźnk, hogy grafikai jel helyett portrĂŠt rendeljĂźnk, s ehhez egyĂŠbkĂŠnt a szĂźksĂŠges hatĂłsĂĄgi jĂłvĂĄhagyĂĄsok is hiĂĄnyoztak.
Ezt megelĹzĹen, amikor egy minimĂĄlisan hĂŠttagĂş, kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti szĂśvetsĂŠgi tagokbĂłl ĂĄllĂł mĹąvĂŠszcsoportot kellett az orszĂĄgos szĂŠtszĂłrtsĂĄgukbĂłl HĂĄromszĂŠkre hazaszĂłlĂtani, Jecza PĂŠter is szerepelt ennek a virtuĂĄlis szĂśvetsĂŠgi fiĂłknak a tagsĂĄga kĂśzĂśtt, de hamarosan be kellett lĂĄtnunk, hogy az ĂĄltala TemesvĂĄron teremtett alkotĂłi feltĂŠteleket, az orszĂĄg egĂŠszĂŠre szĂŠtsugĂĄrzĂł szellemi lĂŠgkĂśrt itthon egyelĹre nem tudjuk megadni, ĂŠs provinciĂĄlis ĂśnzĂŠs miatt megbontani sem szabad az ott megteremtett alkotĂłi kĂśrĂźlmĂŠnyeket. Jecza esetleges hazatelepedĂŠsĂŠrĹl tĂĄrgyaltunk, de az ott maradĂĄs ĂŠrveit el kellett fogadnunk, viszont mindkĂŠt tĂĄrgyalĂł fĂŠl termĂŠszetesnek tartotta, hogy alkotĂł kapcsolatokat alakĂtunk ki.
EzĂŠrt utaztunk TemesvĂĄrra azzal az abszurdnak tĹąnĹ Ăśtlettel, hogy egy pontszerĹą grafikai jel helyett alkosson egy nagymĂŠretĹą DĂłzsa-portrĂŠt.
MegtĂśrtĂŠnt.
Ăgy szĂźletett kĂŠt, nĂŠhĂĄny mondatos szĂśvegĹą emlĂŠktĂĄbla-felirat helyett egy emlĂŠkmĹą ĂŠs ennek mĹąvĂŠszi ĂŠrtĂŠkeit tekintve is lĂŠnyegi eleme, a dĂĄlnoki DĂłzsa-portrĂŠ. MarkĂĄns, erĹt, elszĂĄntsĂĄgot, az eszme legyĹzhetetlensĂŠgĂŠt sugĂĄrzĂł nagymĂŠretĹą bronz dombormĹą, amely a hĂĄttĂŠrĂźl szolgĂĄlĂł sziklatĂśmb kemĂŠnysĂŠgĂŠhez tĂĄrsulva, a bazaltoszlopok kĂśzĂŠ fogott, kiegyenesĂtett kovĂĄcsoltvas kaszakert ĂŠs a mĂśgĂŠje telepĂtett gĂścsĂśrtĂśs gyertyĂĄnfasor ĂśsszhatĂĄsakĂŠnt hatalmas erĹt ĂŠs akaratot ĂĄramoltat a nĂŠzĹ felĂŠ.
KĹrĂśsi Csoma SĂĄndor KovĂĄsznĂĄn
A dĂĄlnoki DĂłzsa-plakettet megelĹzĹen Jecza PĂŠtert kĂŠrtĂźk fĂśl a KĹrĂśsi Csoma SĂĄndor-szoborpĂĄlyĂĄzaton valĂł rĂŠszvĂŠtelre. Ha a szoborĂĄllĂtĂĄsi szĂĄndĂŠk ĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠse kĂśzben nem alakult volna ki ĂŠles vita afĂślĂśtt, hogy hovĂĄ, a szĂźlĹfaluba, CsomakĹrĂśsre kerĂźljĂśn-e a Csoma-szobor, vagy az eurĂłpai rangĂşra emelkedĹ fĂźrdĹvĂĄros kĂśzpontjĂĄba, KovĂĄsznĂĄra, meggyĹzĹdĂŠsem, hogy Jecza PĂŠter akkor is az ĂĄltala kĂŠpviselt alkotĂłi iskola szellemisĂŠgĂŠhez igazodva alkotta volna meg.
A szakmai zsĹąri ĂŠs mindannyiunk megĂtĂŠlĂŠse szerint a pĂĄlyĂĄzaton Jecza PĂŠter volt a nyertes, de figyelemre mĂŠltĂł, vĂŠgleges anyagba, bronzba-kĹbe kĂvĂĄnkozĂł alkotĂĄsok kerĂźltek ki a tĂśbbi pĂĄlyĂĄzĂł mĹąhelyĂŠbĹl is. (PuskĂĄs SĂĄndor Csoma SĂĄndor-szobra a csomakĹrĂśsi emlĂŠkkiĂĄllĂtĂĄson lĂĄthatĂł.)
A szobor helyĂŠnek kijelĂślĂŠse kĂśrĂźli vita arra volt alkalmas, hogy KovĂĄszna fĹterĂŠre egy egyenes testtartĂĄsĂş, tisztasĂĄgot, ĂŠrtelmet ĂŠs elhivatottsĂĄgot sugĂĄrzĂł arcĂş, emberi mĂŠltĂłsĂĄgot megjelenĂtĹ, hĂĄromnegyed alakos mellszobor szĂźlessen, amely a tudĂłs-kutatĂł elkĂśtelezettsĂŠgĂŠt szuggesztĂv erĹvel kĂśzvetĂti.
1969-ben avattuk, orszĂĄgra szĂłlĂł ĂźnnepsĂŠget szervezve kĂśrĂŠje. TulajdonkĂŠppen ez az alkalom volt az elsĹ olyan dobbantĂĄs, amely az ennek nyomĂĄn is kialakult, mĂĄra nemzetkĂśzi rangra emelkedett KĹrĂśsi Csoma SĂĄndor-kultuszt elindĂtotta, a tĂĄrsmĹąvĂŠszeteket is inspirĂĄlta, ĂŠs az 1968-ban, az adminisztratĂv-terĂźleti ĂşjjĂĄszervezĂŠs nyomĂĄn szĂźletett KovĂĄszna megye egyik kulturĂĄlis âvĂŠdjegyĂŠvĂŠ" vĂĄlt. A szobrot egyĂŠbkĂŠnt 1969-ben a legmagasabb szakmai minĹsĂtĂŠsre tartottĂĄk ĂŠrdemesnek: az Ăv PortrĂŠszobra volt.
Ăs a kovĂĄsznai szoboravatĂĄssal egy idĹben a szĂźlĹfalu, CsomakĹrĂśs is felĂĄllĂttathatta az archaikus falukĂŠphez, a falukĂśzpont kis terĂŠhez illĹ, stĂlusjegyeit tekintve klasszikus fogantatĂĄsĂş Csoma SĂĄndor-szobrĂĄt.
PatrontĂĄskĂĄs katonaszobor
A Jecza PĂŠterrel kiĂŠpĂźlt sokrĂŠtĹą kapcsolatainknak voltak âkudarcos" mozzanatai is, amelyek nem ĂŠpĂthettĂŠk kĂśztereink esztĂŠtikai ĂŠlmĂŠnyĂŠt, de ennek dacĂĄra a szobrĂĄsz lelki ĂŠpĂtkezĂŠsĂŠben, mĹąvĂŠszi-emberi tartĂĄsĂĄban kamatozĂłdtak.
Ilyen volt a sepsiszentgyĂśrgyi katonaszobor tĂśrtĂŠnete, amelyre Jecza PĂŠter is pĂĄlyĂĄzott. Eredetileg a felszabadulĂĄs ĂŠlmĂŠnyĂŠt akartuk kĂśztĂŠri szoborral kifejezni, ĂŠs nem valamilyen katonai haditettekre emlĂŠkeztetve, amire, kĂśztudott, SepsiszentgyĂśrgyĂśn a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşban nem is kerĂźlt sor.
Jecza PĂŠter a felszabadulĂĄst mint absztrakciĂłt elvont tĂŠrplasztikai alkotĂĄshoz igazĂtva kĂŠpzelte el. KizsĹąriztĂŠk. Ăgy kerĂźlt kĂŠpbe szegĂŠny Balogh PĂŠter, akinek a betegsĂŠge elhatalmasodĂĄsĂĄhoz â tanĂşja voltam â ez a szobortĂśrtĂŠnet nagymĂŠrtĂŠkben jĂĄrult hozzĂĄ.
Balogh PĂŠter kivĂĄlĂł szobrĂĄsz volt, eleve a termĂŠszeti ĂŠs emberi formĂĄk absztrahĂĄlĂĄsĂĄbĂłl indult ki. Ezt akarta tovĂĄbbĂŠpĂteni a szentgyĂśrgyi szabadsĂĄgszobor esetĂŠben is. BennĂźnk, Ăşgy tapasztalta ĂŠs Ăşgy vĂŠlte, megĂŠrtĹ ĂŠs tĂĄmogatĂł partnerekre talĂĄl.
Abban az idĹszakban mĂĄr mi is âtehetetlenek" voltunk. TĹlem â rĂŠszben ĂŠppen a szobrok miatt â megvontĂĄk a bizalmat, ĂŠs eltĂĄvolĂtottak a szobrok mellĹl. Balogh PĂŠter pĂĄlyamunkĂĄjĂĄt a legmagasabb szintĹą âszakmai" ellenĹrzĂŠsnek vetettĂŠk alĂĄ: aggastyĂĄnkorĂş tartalĂŠkos katonatisztek vegzĂĄltĂĄk a munkĂĄt, ĂŠs volt, aki a maketten kĂŠzzel tapogatva is kereste a felszabadĂtĂł katona patronjĂĄnak a helyĂŠt, ĂŠs a bronzszobor parulĂŠja fĂślĂśtt vitatkoztak, hogy annak a hegyivadĂĄszokra emlĂŠkeztetĹnek vagy valami mĂĄsnak kell lennie.
Ez is hozzĂĄtartozik Bronz BĂŠla szĂźletĂŠstĂśrtĂŠnetĂŠhez.
Jecza PĂŠter hĂĄttĂŠrbe szorĂtĂĄsa pedig mĹąvĂŠszi-erkĂślcsi ĂŠrtĂŠkmentĂŠsnek bizonyult, mint ahogyan magam is ĂĄldhattam a FennvalĂłt, hogy a katonaszobor vĂŠgleges kivitelezĂŠsĂŠben nem kellett rĂŠszt vennem.
Aki a hazĂĄjĂĄban is lehet prĂłfĂŠta
Jecza PĂŠternek SepsiszentgyĂśrgyĂśn ĂŠs HĂĄromszĂŠken mĂŠg szĂĄmos monumentĂĄlis kĂśztĂŠri ĂŠs egyĂŠb alkotĂĄsa van. Ĺ kĂŠszĂtette el a VĂĄradi JĂłzsef ĂltalĂĄnos Iskola elĹtt ĂĄllĂł LĂĄzĂĄr MihĂĄly-szobrot is.
1972-ben rendeltĂźk meg â Ăşgy emlĂŠkszem, ezt is pĂĄlyĂĄzati kiĂrĂĄs rĂŠvĂŠn â BĂślĂśni Farkas SĂĄndor szĂźlĹfalujĂĄban elhelyezendĹ kĂśztĂŠri mellszobrĂĄt. A nagy utazĂł a demokratikus eszmĂŠket hazaplĂĄntĂĄlĂł szĂĄndĂŠkkal jĂĄrta Nyugat-EurĂłpĂĄt ĂŠs fĹleg Ăszak-AmerikĂĄt, ami szerencsĂŠs mĂłdon egybeesett Jecza PĂŠter abban az idĹben mĂĄr kiĂĄllĂtĂĄsai, munkĂĄi rĂŠvĂŠn Nyugat felĂŠ ĂŠs Nyugat felĹl kĂśzvetĂtĹ gondolkozĂĄsĂĄval. A nagy utazĂł hazĂĄja-nĂŠpe irĂĄnti elkĂśtelezettsĂŠgĂŠt megjelenĂtĹ alkotĂĄs gipszmakettkĂŠnt vĂŠszelte ĂĄt a diktatĂşra hĂĄtralevĹ ĂŠveit, ĂŠs csak a â89-es romĂĄniai fordulat utĂĄn kerĂźlhetett BĂślĂśn âtemplomnegyedĂŠnek" teraszos terĂŠre.
Jecza PĂŠter szĂźlĹfĂśldi megbecsĂźlĂŠsĂŠnek jelzĂŠse az is, hogy Ĺ kĂŠszĂthette el ugyancsak az erdĹvidĂŠki nagykĂśzsĂŠg, Nagyajta szĂĄmĂĄra Kriza JĂĄnos kĂśztĂŠri arckĂŠpszobrĂĄt. A tudĂłs pĂźspĂśk, hĂres szĂŠkely nĂŠpdalgyĹąjtĹ portrĂŠjĂĄt a 90-es ĂŠvek elejĂŠn avattĂĄk fel.
Ezt megelĹzĹen, a kommunista diktatĂşra legsĂśtĂŠtebb ĂŠveiben felkĂŠrĂŠsre a sepsiszentgyĂśrgyi CsĂki utcai Ăşj rĂłmai katolikus templom szĂĄmĂĄra kĂŠszĂtette el a KeresztĂşt cĂmĹą alkotĂĄst ĂŠs Szent MihĂĄly arkangyal szobrĂĄt. A fĂśld felett valĂłsĂĄgos âfĂśldalatti" munkĂĄt vĂŠgzett. Titokban formĂĄzott ĂŠs ĂśntĂśtt. Az oltĂĄrkĂŠp szenvedĂŠstĂśrtĂŠnete ĂŠs a mĹąvĂŠsz szemĂŠlyes ĂŠlete egybefonĂłdott. ValĂłsĂĄg ĂŠs mĂtosz, reĂĄlis szenvedĂŠs ĂŠs transzcendens ĂŠrtelmi-ĂŠrzelmi sĂkok kerĂźlnek Ăgy egymĂĄs mellĂŠ.
Jecza PĂŠter hatalmas tehetsĂŠge rĂŠvĂŠn mĂŠg ĂŠltĂŠben prĂłfĂŠta lehetett sajĂĄt hazĂĄjĂĄban. Folyamatosan csatĂĄkat nyert itthon ĂŠs igen szĂĄmos nyugati vilĂĄgvĂĄrosi kiĂĄllĂtĂĄsa rĂŠvĂŠn. GyĹzĂśtt.
Ennek a gyĹzelemnek egyik stĂĄciĂłja a sepsiszentgyĂśrgyi ErzsĂŠbet park NikĂŠ-szobra.
Jecza PĂŠter ĂŠlete sorĂĄn folyamatosan itthon volt, ĂŠs most mĂŠgis hazaĂŠrkezett.
Jecza PĂŠter nem megtĂŠrt â erre nem volt oka â, hanem hazatĂŠrt.
AlkotĂĄsĂĄnak avatĂĄsa kapcsĂĄn egyĂźtt ĂśrvendezzĂźnk ama szĂĄndĂŠk kivitelezĂŠsĂŠnek, hogy a sepsiszentgyĂśrgyi ErzsĂŠbet park HĂĄromszĂŠk neves emberei kĂśztĂŠri szobrainak hazatĂŠrĂŠsre, visszatĂŠrĂŠsre alkalmat teremtsen, ĂŠs ĂśrĂśkĂśs otthont biztosĂtson.
Sylvester Lajos. HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2011. mĂĄrcius 26.
Jubileumi emlĂŠkezĂŠs egy erdĂŠlyi kĂśzĂźgyi ĂŠlharcosra
SzĂĄz ĂŠve szĂźletett MikĂł Imre, a jogĂĄsz-politikus-irodalmĂĄr
MikĂł Imre szĂĄz esztendĹvel ezelĹtt neves erdĂŠlyi csalĂĄdba szĂźletett az erdĹvidĂŠki BĂślĂśnben, de javarĂŠszt KolozsvĂĄron ĂŠlt ĂŠs dolgozott, a kĂśzĂźgyeket mindig elsĹdlegesen szem elĹtt tartotta jogĂĄszkĂŠnt, politikuskĂŠnt, irodalmĂĄrkĂŠnt, tanĂĄrkĂŠnt. RĂĄ, gazdag ĂŠs a mai kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt is tanulsĂĄgos, az erdĂŠlyi magyarsĂĄg szĂĄmĂĄra pĂŠldaĂŠrtĂŠkĹą ĂŠletpĂĄlyĂĄjĂĄra ĂŠs ĂŠletmĹąvĂŠre emlĂŠkeztek tegnap az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet Jog-, KĂśzgazdasĂĄg ĂŠs TĂĄrsadalomtudomĂĄnyi SzakosztĂĄlya, valamint az ErdĂŠlyi UnitĂĄrius EgyhĂĄz szervezĂŠsĂŠben. Az EME szĂŠkhelyĂŠn dĂŠlelĹtt lezajlott, hat elĹadĂĄsnak helyet adĂł emlĂŠkkonferenciĂĄn megjelent az Ăźnnepi rendezvĂŠnyt kezdemĂŠnyezĹ ĂŠs annak lebonyolĂtĂĄsĂĄt elĹsegĂtĹ csalĂĄd, valamint a KolozsvĂĄri Magyar FĹkonzulĂĄtus kĂŠpviselĹje. DĂŠlutĂĄn az unitĂĄrius egyhĂĄz DĂĄvid Ferenc imatermĂŠben MikĂł Imre A szĂźlĹfĂśld szerelmese (OrbĂĄn BalĂĄzs ĂŠletregĂŠnye) cĂmĹą kĂśtetĂŠt mutattĂĄk be az ĂŠrdeklĹdĹknek.
Az emlĂŠkkonferencia elsĹ elĹadĂłja Egyed Ăkos akadĂŠmikus tĂśrtĂŠnĂŠsz volt, aki a bĂślĂśni MikĂłk ĂŠs a rĂŠgi szĂŠkely tĂśrvĂŠnyek kapcsolatĂĄrĂłl ĂŠrtekezett. MikĂł Imre, annak ellenĂŠre, hogy BĂĄnffyhunyadon szĂźletett ĂŠs KolozsvĂĄron ĂŠlt, mindig ĂĄpolta szĂĄrmazĂĄsĂĄt, regĂŠnyes ĂŠletrajzot Ărt az utazĂł BĂślĂśni Farkas SĂĄndorrĂłl, OrbĂĄn BalĂĄzs pedig szĂĄmĂĄra egyfĂŠle âiskolakalauzâ volt. Az erdĹvidĂŠki tĂĄjak, szĂnek, zamatok ĂŠppĂşgy beleĂŠpĂźltek tudatĂĄba, mint azok az Ĺsi szĂŠkely tĂśrvĂŠnyek, amelyek sajĂĄtos szabadsĂĄgjogokat biztosĂtottak az ErdĂŠly keleti felĂŠben ĂŠlĹknek, ĂŠs amelyeknek kĂśszĂśnhetĹen a MikĂł csalĂĄd fokozatosan felemelkedhetett a tĂĄrsadalmi ranglĂŠtrĂĄn. A szĂŠkely ĂśrĂśkĂśssĂŠgi rend a szĂŠkely autonĂłmia alapjĂĄnak tekinthetĹ â mondta az elĹadĂł.
Csapody MiklĂłs irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz a politikus MikĂł ImrĂŠrĹl beszĂŠlt, aki, vĂŠlemĂŠnye szerint, nem volt politikus, csupĂĄn hivatĂĄsszerĹąen politizĂĄlĂł kĂśzĂŠleti szemĂŠly. JĂł nyelvtudĂĄssal megĂĄldott kĂŠpviselĹkĂŠnt a romĂĄn parlamentben megĂĄllta helyĂŠt, unitĂĄrius neveltsĂŠge kĂśvetkeztĂŠben sosem a konfrontĂĄciĂłra, a mĂĄsokra irĂĄnyulĂł diktĂĄtumra, hanem a megegyezĂŠsre, az alkotmĂĄnyossĂĄg betartĂĄsĂĄra tĂśrekedett. Bukarestben jĂł szakpolitikuskĂŠnt ismertĂŠk el, Budapesten pedig 1941â44 kĂśzĂśtt azt ErdĂŠlyi PĂĄrt (EP) fĹtitkĂĄrakĂŠnt sosem kormĂĄnypĂĄrti, hanem fĂŠlellenzĂŠki szerepet vĂĄllalt, aki nem szavazta meg a zsidĂłtĂśrvĂŠnyt.
Az ErdĂŠlyi PĂĄrt ErdĂŠly-politikĂĄjĂĄval kapcsolatban Tibori SzabĂł ZoltĂĄn ĂşjsĂĄgĂrĂł az EP balszĂĄrnyĂĄt alkotĂł grĂłf Teleki BĂŠlĂĄra ĂŠs Vita SĂĄndorra hivatkozva emlĂŠkeztetett az 1940â44 kĂśzĂśtti ĂŠszak-erdĂŠlyi magyar kĂśzigazgatĂĄs hibĂĄira: a diadalmas katonai bevonulĂĄsra ĂŠs a katonai adminisztrĂĄciĂł bevezetĂŠsĂŠre, az anyaorszĂĄgi âejtĹernyĹsâ kĂśztisztsĂŠgviselĹk kinevezĂŠsĂŠre, akik gyarmatkĂŠnt viszonyultak ErdĂŠlyhez. Mindezek nem szolgĂĄltĂĄk az itteni sajĂĄtos nemzetisĂŠgi ellentĂŠtek elsimĂtĂĄsĂĄt. Az EP kisebbsĂŠgibĹl tĂśbbsĂŠgivĂŠ vĂĄlt tagjainak a tĂśbbsĂŠghez tartozĂł kisebbsĂŠgiekkĂŠnt kellett volna megnyilvĂĄnulniuk. Az EP-n belĂźli pluralizmus fontos pĂŠlda maradt az 1990 utĂĄni erdĂŠlyi magyar politika szĂĄmĂĄra.
Az ĂźgyvĂŠd MikĂł ImrĂŠrĹl Varga Attila jogĂĄsz, parlamenti kĂŠpviselĹ tartott elĹadĂĄst, idĂŠzve a nagy elĹdĂśt: âAz igazi jogĂĄsznak mindenbe bele kell ĂŠlnie magĂĄt. NĂŠpszolgĂĄlatra vĂĄllalkozomâ. Az emberi jogokĂŠrt kĂźzdeni csak legĂĄlis eszkĂśzĂśkkel, a tĂśbbsĂŠgiekkel valĂł versenykĂŠpessĂŠg ĂĄpolĂĄsĂĄval, a paragrafusok rengetegĂŠben valĂł tĂĄjĂŠkozĂłdĂĄsi kĂŠpessĂŠggel lehet, mikĂśzben kĂźlĂśnbsĂŠget tudunk tenni az egyĂŠni ĂŠs a kĂśzĂśssĂŠgi jogok kĂśzĂśtt. Az emlĂŠkkonferenciĂĄn Gaal GyĂśrgy irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz MikĂł Imre irodalmi munkĂĄssĂĄgĂĄrĂłl, Cseke PĂŠter egyetemi tanĂĄr pedig kisebbsĂŠgi tĂĄrsadalomkutatĂĄsi tevĂŠkenysĂŠgĂŠrĹl szĂĄmolt be.
Ă. I. B. SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2011. ĂĄprilis 22.
A kĂśzsĂŠg ĂŠs az unitĂĄrius egyhĂĄz is akarja - kĂźlĂśn-kĂźlĂśn
MegvĂĄsĂĄrolnĂĄk BĂślĂśni Farkas SĂĄndor szĂźlĂľhĂĄzĂĄt ĂŠs a vĂzimalmotÂ
Az erdĂľvidĂŠki polgĂĄrmesterek nemrĂŠg lezajlott talĂĄlkozĂłjĂĄn TamĂĄs SĂĄndor megyeitanĂĄcs-elnĂśk felajĂĄnlotta a megyei tanĂĄcs anyagi segĂtsĂŠgĂŠt ahhoz, hogy a bĂślĂśni ĂśnkormĂĄnyzat megvĂĄsĂĄrolhassa a faluban 1795-ben szĂźletett BĂślĂśni Farkas SĂĄndor ĂrĂł, mĂťfordĂtĂł, utazĂł szĂźlĂľhĂĄzĂĄt. A meglehetĂľsen romos, elhanyagolt ingatlant ugyanakkor az unitĂĄrius egyhĂĄznak is szĂĄndĂŠkĂĄban ĂĄll megvĂĄsĂĄrolni.
A megvĂŠtel lehetĂľsĂŠgĂŠt SikĂł Imre bĂślĂśni polgĂĄrmester egyĂŠrtelmĂťen ĂźdvĂśzĂślte, ĂŠs a feljavĂtĂĄs utĂĄn emlĂŠkhĂĄzkĂŠnt, falumĂşzeumkĂŠnt mĂťkĂśdtetnĂŠk az ingatlant, benne a nagy utazĂłnak, a kor haladĂł szellemĂť gondolkodĂłjĂĄnak berendezett emlĂŠkszobĂĄval. A polgĂĄrmester azt is elmondta, hogy meg szeretnĂŠk vĂĄsĂĄrolni a falu szĂĄmĂĄra az egyetlen mĂŠg meglĂŠvĂľ vĂzimalmot is (a valamikori 22- bĂľl), amit hasonlĂłkĂŠppen felĂşjĂtanĂĄnak, ĂŠs megmentenĂŠnek az utĂłkor szĂĄmĂĄra.
BĂślĂśni Farkas szĂźlĂľhĂĄzĂĄt - mely valĂłjĂĄban nem az eredeti, de annak a helyĂŠre ĂŠpĂźlt 1852-ben - az unitĂĄrius egyhĂĄzkĂśzsĂŠgnek is szĂĄndĂŠkĂĄban ĂĄll megvĂĄsĂĄrolni, Kozma Albert lelkĂŠsz szerint az ĂŠpĂźlet kulturĂĄlis cĂŠlokra valĂł hasznĂĄlata ĂŠs biztonsĂĄga csakis egyhĂĄzi tulajdonban kĂŠpzelhetĂľ el ĂŠs valĂłsĂthatĂł meg, ĂŠs ez tĂźkrĂśzi az egyhĂĄz elĂśljĂĄrĂłinak, de mĂĄs kulturĂĄlis ĂŠs civil szervezetek vezetĂľinek vĂŠlemĂŠnyĂŠt is. Ennek ĂŠrdekĂŠben mĂĄr dĂśntĂśttek arrĂłl, hogy az unitĂĄrius egyhĂĄznak, akĂĄr kĂślcsĂśnpĂŠnzzel is, de kĂśtelezĂľ mĂłdon meg kell vĂĄsĂĄrolnia az ĂŠpĂźletet, azt kĂśvetĂľen pedig kĂśzĂśs ĂśsszefogĂĄssal el kell vĂŠgezni rajta a javĂtĂĄsokat ĂŠs lĂĄtogathatĂłvĂĄ tenni, a polgĂĄrmester ĂĄltal is emlĂtett emlĂŠkszoba berendezĂŠsĂŠvel, a falumĂşzeum bekĂśltĂśztetĂŠsĂŠvel.
A lelkĂŠsz elmondta, hogy a hĂĄzvĂĄsĂĄrlĂĄs kapcsĂĄn az ĂśnkormĂĄnyzattal vagy mĂĄs civil szervezetekkel valĂł nĂŠzeteltĂŠrĂŠsek elkerĂźlĂŠse vĂŠgett kuratĂłriumot hoznĂĄnak lĂŠtre, melyben a kĂśzsĂŠg minden intĂŠzmĂŠnye ĂŠs felekezete kĂŠpviselve lenne. Ezt a jelenleg a kĂśzsĂŠg vezetĂľsĂŠge ĂĄltal irĂĄnyĂtott BĂślĂśni Farkas SĂĄndor AlapĂtvĂĄnnyal egyĂźttmĂťkĂśdve kĂŠpzelnĂŠk el, amennyiben azzal az ĂśnkormĂĄnyzat is egyetĂŠrt, tevĂŠkenysĂŠgĂŠbe pedig betekintĂŠst enged.
BĂślĂśni Farkas SĂĄndor 1795-ben szĂźletett BĂślĂśnben, 1805-1815 kĂśzĂśtt a kolozsvĂĄri unitĂĄrius kollĂŠgiumban tanult, 1816-17-ben elvĂŠgezte a jogot a kolozsvĂĄri kirĂĄlyi lĂceumban, utĂĄna WesselĂŠnyi MiklĂłssal egyĂźtt a marosvĂĄsĂĄrhelyi ĂtĂŠlĂľtĂĄblĂĄn folytatott joggyakorlatot. 1817-ben a kolozsvĂĄri fĂľkancellĂĄriĂĄn feleskĂźdĂśtt jegyzĂľnek. 1825 jĂşliusĂĄban hĂŠt hivatalnoktĂĄrsĂĄval megalapĂtotta az elsĂľ magyar hitelszĂśvetkezetet. 1830-1832 kĂśzĂśtt nyugat-eurĂłpai ĂŠs ĂŠszak-amerikai utazĂĄst tett. Ezeknek az utazĂĄsoknak a leĂrĂĄsĂĄt 1834-ben adta ki KolozsvĂĄron, de a mĂť hamarosan tiltĂłlistĂĄra kerĂźlt. Az ĂştleĂrĂĄs VIII. fejezete tartalmazza az Amerikai FĂźggetlensĂŠgi Nyilatkozat magyar fordĂtĂĄsĂĄt. 1833-ban az Ăľ kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre alakult meg KolozsvĂĄron a Nemzeti KaszinĂł. SzintĂŠn BĂślĂśni Farkas SĂĄndor kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre jĂśtt lĂŠtre a VĂvĂł IntĂŠzet ĂŠs az Asszonyi OlvasĂł Egylet. 1836-ban a kolozsvĂĄri jĂĄtĂŠkszĂn tollvivĂľ titkĂĄra lett, Ăľ szedte rendbe a szĂnhĂĄz anyagi Ăźgyeit. TĂźdĂľbajban halt meg 1842-ben KolozsvĂĄron.
SzĂŠkely HĂrmondĂł (KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely)2011. augusztus 8.
KĂśzĂŠppontban ErdĹvidĂŠk ĂŠrtĂŠkei
TalĂĄn nem sikerĂźlt minden Ăşgy, ahogy a szervezĹk, illetve a rĂŠsztvevĹk elkĂŠpzeltĂŠk, ĂĄm az elsĹ alkalommal BĂślĂśnben megrendezett ErdĹvidĂŠk az ĂŠn hazĂĄm fesztivĂĄl a szerethetĹ esemĂŠnyek kĂśzĂŠ sorolhatĂł.
PĂŠntek dĂŠlelĹtt nĂŠgy erdĹvidĂŠki ifjĂşsĂĄgi egyesĂźlet rĂŠszvĂŠtelĂŠvel gondjaikrĂłl, munkĂĄjukrĂłl beszĂŠlgettek. A sepsiszentgyĂśrgyi DemokrĂĄcia KĂśzpont ĂźgyvezetĹje, Nemes ElĹd tartott elĹadĂĄst, majd egyĂźtt elemeztĂŠk, mit lehetne tenni, hogy a rĂŠgiĂłban jelentĹsebb ifjĂşsĂĄgi ĂŠlet legyen. A dĂŠlutĂĄn folyamĂĄn ifj. Kozma Albert unitĂĄrius ĂŠs Bartha Attila reformĂĄtus lelkĂŠsz a falu tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl ĂŠrtekezett, este pedig mĂĄsok mellett fellĂŠpett a kĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyi FejĂŠr Lilla ĂŠs a Csillag szĂźletik idei gyĹztese, LĂĄszlĂł Attila.
Szombaton tartottĂĄk a KĂŠk VirĂĄg SzavalĂł- ĂŠs NĂŠptĂĄnctalĂĄlkozĂłt, ezen a vĂĄrtnĂĄl kevesebben jelentkeztek, mindĂśssze nyolc telepĂźlĂŠs kĂŠpviseltette magĂĄt, de a zsĹąri ĂŠs a kĂśzĂśnsĂŠg is elĂŠgedett volt az elĹadĂĄsokkal. A szavalĂłknak Wass Albert Ăbredj, magyar cĂmĹą versĂŠt ĂŠs egy szabadon vĂĄlasztott kĂśltemĂŠnyt kellett elĹadniuk, legmeggyĹzĹbbnek a kĂśzĂŠpajtai BĂłdi RozĂĄlia, a vargyasi MĂĄthĂŠ Zsuzsa ĂŠs a kĂśkĂśsi GyĂśrgyilyĂŠs BorĂłka bizonyult. A legjobb nĂŠpdalĂŠnekesnek jĂĄrĂł dĂjat a barĂłti VirĂĄg Csilla kapta, aki a szavalĂĄsban is bizonyĂtĂł BĂłdi RozĂĄliĂĄt ĂŠs a helybeli Gergely ErikĂĄt elĹzte meg, kĂźlĂśndĂjat a bĂślĂśni, de NagyajtĂĄn tanulĂł Boda Szabina kapott. A kĂśzsĂŠgi kĂśnyvtĂĄrban BĂślĂśni Farkas SĂĄndor KolozsvĂĄrrĂłl beszerzett kĂŠziratĂĄnak mĂĄsolataibĂłl â utazĂĄsairĂłl, bĂślĂśni ĂŠs kolozsvĂĄri ĂŠletĂŠrĹl Ărt jegyzeteibĹl ĂŠs Ăśt vĂŠgrendelet is megtekintetĹ volt â nyĂlt kiĂĄllĂtĂĄs. Sikeresek voltak az ErzsĂŠbet parkban tartott tevĂŠkenysĂŠgek, munkĂĄjukat nĂŠpszerĹąsĂtettĂŠk a barĂłti kĂśrnyezetvĂŠdĹ egyesĂźlet tagjai, az Izabella AlapĂtvĂĄny munkatĂĄrsai ĂŠs a vargyasi Rika KulturĂĄlis ĂŠs SportegyesĂźlet. UtĂłbbiak asztalĂĄnĂĄl tĂśbb tucat gyermek ĂŠs felnĹtt gyĹąlt Ăśssze kĂŠzmĹąveskedni, majd a hagyomĂĄnyos Szende-bĂĄlon nem volt hiĂĄny mulatni vĂĄgyĂłkbĂłl ĂŠs csinos lĂĄnyokbĂłl sem, a legszebbnek jĂĄrĂł elismerĂŠst a tizenĂśt esztendĹs, SepsiszentgyĂśrgyĂśn tanulĂł bĂślĂśni Nagy Kinga kapta.
Hecser LĂĄszlĂł. HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2011. november 3.
Circumdederunt
Kora szĂźrkĂźlet volt, amikor ĂŠdesanyĂĄmnak az ĂŠletĂŠre tĂśrtek. VĂŠdekezni sem tudott: a sajĂĄt kapujĂĄban agyba-fĹbe vertĂŠk. Lila foltok ĂŠktelenkedtek a testĂŠn, arcĂĄt â a lĂŠlek tĂźkrĂŠt â szeme sarkĂĄtĂłl a szĂĄja szĂśgletĂŠig szakĂtottĂĄk alja, kĂśzĂŠpkori mĂłdon. A legrosszabbra kĂŠszĂźltem fel akkor. Mire hazajutottam, Isten tudja, honnan, tizenhĂĄrom ĂśltĂŠssel az arcĂĄn fekĂźdt a kĂłrhĂĄzi ĂĄgyon ĂŠs hĂĄlĂĄlkodott a fennvalĂłnak, hogy ĂŠvekkel ezelĹtt megromlott a lĂĄtĂĄsa. Ha szemĂźvege meg nem vĂŠdi, semmit sem lĂĄtna bal szemĂŠre. Ha nem edzĹdĂśtt volna testi-lelki nyomorĂşsĂĄgokon, harmadnapjĂĄra temethettĂźk volna. De meggyĂłgyult, amennyire gyĂłgyulhatott. Csak a tĂźkĂśrbe ne kellene nĂŠzni reggelente⌠Csak az utcĂĄra ne kellene menni tĂśbbĂŠâŚ! CsalĂĄdunk valamennyi tagjĂĄban maradandĂł nyomot hagyott a szĂśrnyĹąsĂŠg. Az unokĂĄk rĂŠmĂźltek meg a legjobban ĂŠs Ĺk dolgoztĂĄk fĂśl a leghamarabb. ĂdesanyĂĄm humorĂŠrzĂŠke kivirĂĄgzott â ez a szerencsĂŠje! â, szemĂŠben azonban ott bĂşjkĂĄl a pĂĄni fĂŠlelem. A tĂśbbiek fegyelmezik magukat. Ăn azĂłta nem kĂvĂĄnkozom haza. Ha mĂŠgis megyek, az anyĂĄm udvarolja ki. De nem kĂvĂĄnkozom. KarĂĄcsonyra sem. Halottak napjĂĄra sem. Ăs ĂśrĂźlĂśk, hogy halottak napjĂĄra nem lett kĂśtelezettsĂŠgem. Elhunyt szeretteink halĂł poraikban is megbocsĂĄjtjĂĄk, hogy iszonyom lett attĂłl a helytĹl.
A gyertyalĂĄngot mĂŠgsem nĂŠlkĂźlĂśzhetem. AkĂĄrhol is lennĂŠk, vannak ott halottaink. Ăgy van ez mĂĄr a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠben: âapĂĄink arcĂĄn jĂĄrunkâ. A SĂŠtatĂŠren is, ahol dĂźbĂśrĂśgnek a munkagĂŠpek az 56-osok szerĂŠny emlĂŠkmĹąve kĂśrĂźl. âHalott virĂĄgok illatĂĄt nyĂśgik a fĂĄk, ĂŠs megrĂĄzkĂłdik a tĂĄj, valami vĂŠget ĂŠrt, valami fĂĄj.â A halĂĄlra sebzett gesztenyetĂśrzsek mint csontvĂĄzak a tĂśmegsĂrbĂłl, meredeznek az ĂŠg felĂŠ. MĂĄr-mĂĄr 56-osok. Dehogy akartak hĹsĂśk lenni, dehogy akartak forradalmat! Ălni szerettek volna, szeretni szerettek volna, nevetni, sĂrni, megĂśregedni csendben. Egyetlen gyertya lĂĄngja reszket ĂŠrtĂźk, erre nem jĂĄr ma rajtam kĂvĂźl senki. TovĂĄbb megyek. A SzĂnhĂĄzban ott sorakoznak a legendĂĄk az emeleti csarnok csendjĂŠben. Ĺk a Halott osztĂĄly, Ă la Tadeusz Kantor. Ăs ott, az ĂŠgi tĂĄrsulatban jĂĄtszanak â velĂźnk. Az emlĂŠkeinkkel. Ille Feri bĂĄcsi fogyĂł kellĂŠkeit, kenyeret ĂŠs kolbĂĄszt osztogatott a nebulĂłknak anno. Az ember tragĂŠdiĂĄja⌠Nagy DezsĹtĹl nevet ĂśrĂśkĂśltem, van, akinek mĂŠg eszĂŠbe jut, mit is. JĂłlesik, ha Ăşgy szĂłlĂtanak. LĂĄszlĂł Gercsi bĂĄcsi nĂŠgy esztendejĂŠt pazarolta rĂĄnk, hogy beszĂŠlni tudjunk. Az angyali hangĂş Kriza Ăgnes csak felet, hogy lĂŠlegezzĂźnk: az utolsĂł lehelletĂŠig. Ott vannak mind, a HĂĄzsongĂĄrdban, meg itt vannak velĂźnk.
A SzentegyhĂĄz ĂĄrnyĂŠkĂĄban MĂĄrton Ăron szobra bĂşcsĂşjĂĄrĂł hely lett. A koszorĂşkat nem lopkodja senki, pislĂĄkol is mĂŠcses, mint imĂĄdsĂĄg az oltĂĄrszekrĂŠny mellett. Mint vĂŠszkorszakban a lelkiismeret. Meg is Ăślel titokban, mĂg az alvĂł gyertyĂĄkat gyĂşjtogatom a talapzatĂĄnĂĄl. OdaĂĄt, a minoritĂĄknĂĄl ugyanilyen gyertyĂĄkat gyĂşjtogatnak azok, akiknek Ĺ viselte gondjĂĄt, hogy be ne darĂĄlja a rendszer. Vajon ma hoz kĂśzĂźlĂźk valaki legalĂĄbb egy lĂĄngot? Ăn mindenesetre viszek egyet hozzĂĄjuk, a kriptĂĄban nyugvĂłkĂŠrt, rĂŠgi magyar lelkekĂŠrt, akikkel nem gondol ma senki. Mert sajĂĄt halottjaink vannak, birtokos ragozĂĄssal. Egyszer egy esztendĹben. Halottak napjĂĄn felvirĂĄgozzuk sĂrjainkat â a magunkĂŠt, ahovĂĄ kĂŠszĂźlĂźnk titokban. Vonulunk mindannyian a HĂĄzsongĂĄrdjainkba, pedig a mĂĄsvilĂĄgot nem lehet egyszeri lĂĄtogatĂĄssal megvĂĄltani, mint fix ĂśsszegĂŠrt a pĂĄr kĂśbmĂŠter fĂśldet, mely ĂĄpol s eltakar. Mert nem takar: kiebrudalnak sĂrjainkbĂłl az ĂŠlelmesebbek. BĂĄnffy MiklĂłst mĂŠg nem lehet. Berde MĂłzest mĂŠg nem lehet. Szenczi MolnĂĄrt mĂŠg nem lehet. ApĂĄczait mĂŠg nem lehet. BĂślĂśni Farkast, Brassai SĂĄmuelt, JĂłsika MiklĂłst mĂŠg nem lehet. DsidĂĄt, SzilĂĄgyit, SzentgyĂśrgyit sem lehet. KĂŠler IlonĂĄt mĂĄr igen: a felejthetetlen mĹąvĂŠsznĹt szĂŠpen elfalazzĂĄk a vilĂĄg elĹl, mint ama rĂŠgi lĂĄnykĂĄt a Bethlen utcĂĄbĂłl: ITFEKZIKPECHI THOLHERESIA NOSLEANIA KATAAD1585. A tĂśbbieket mĂĄr igen: sĂźllyednek a tumbĂĄk, porladnak a cĂmerek, olvadnak a halotti maszkok, a nevek lekopnak ĂŠs kikopnak az emlĂŠkezetbĹl. Ismeretlenek leszĂźnk, mint a sĂrkert vĂŠgĂŠben a honvĂŠdek: legfeljebb Kapronczai ĂśnkĂŠntesek, egy-egy szĂĄnalombĂłl ĂŠgetett miligyertyĂĄval.
MertâŚ
âvannak vidĂŠkek ahol csak a hant
tudhatja mĂĄr hogy ki nyugszik alant
rĂŠgen kikorhadt fejtĹl a kereszt
a zsidĂłk hamvĂĄt meg ne itt keresd
s ki ĂŠrti mĂĄr a megmohosodott
mĂĄrvĂĄnyon az ĂśrmĂŠny fĂśliratotâ
 (A vendĂŠgszĂśvegek Farkas ĂrpĂĄd, KovĂĄcs Ăkos, ill. KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor tollĂĄbĂłl valĂłk. Az idĂŠzett sĂrfelirat mai olvasata: Itt fekszik PĂŠcsi TĂślcsĂŠres JĂĄnos leĂĄnya, Kata, Anno Domini 1585)
LACZKĂ VASS RĂBERTÂ
SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2011. december 21.
TĂśrvĂŠny ĂĄltali vĂŠdelem a HĂĄzsongĂĄrdi temetĹ 397 mĹąemlĂŠksĂrjĂĄnak
Az OrszĂĄgos MĹąemlĂŠkvĂŠdelmi BizottsĂĄg szerdai ĂźlĂŠsĂŠn elfogadta azt az Ăśsszesen 397 tĂŠtelbĹl ĂĄllĂł, mĹąemlĂŠkkĂŠ nyilvĂĄnĂtĂĄsra javasolt HĂĄzsongĂĄrdi sĂrok, sĂremlĂŠkek helyrajzi felmĂŠrĂŠsre alapulĂł jegyzĂŠket ĂŠs a hozzĂĄ csatolt fĂŠnykĂŠpes adatlapokat tartalmazĂł dokumentĂĄciĂłt, amely biztosĂtja a kiemelt sĂrok tĂśrvĂŠny ĂĄltali vĂŠdettsĂŠgĂŠt.
A dĂśntĂŠst kĂśvetĹen Kelemen Hunor kulturĂĄlis ĂŠs ĂśrĂśksĂŠgvĂŠdelmi miniszter rendelettel erĹsĂti meg a sĂrok vĂŠdettsĂŠgĂŠt. A kolozsvĂĄri HĂĄzsongĂĄrdi temetĹ âBâ kategĂłriĂĄs mĹąemlĂŠkkĂŠnt szerepel az OrszĂĄgos MĹąemlĂŠkvĂŠdelmi ListĂĄn, ĂĄm az ĂĄltalĂĄnos keret nem jelentett egyĂŠni, kiemelt vĂŠdettsĂŠget egy-egy sĂremlĂŠk szĂĄmĂĄra. Az elmĂşlt ĂŠvben tapasztalt sĂrrongĂĄlĂĄsok miatt idĂŠn nyĂĄron elkezdĹdĂśtt a sĂrok egyĂŠni felmĂŠrĂŠse. A munkĂĄt a KulturĂĄlis ĂŠs ĂrĂśksĂŠgvĂŠdelmi MinisztĂŠrium Kolozs megyei IgazgatĂłsĂĄga ĂŠs az ĂĄltala felkĂŠrt szakĂŠrtĹk, a HĂĄzsongĂĄrd AlapĂtvĂĄny ĂŠs a Kelemen Lajos MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ TĂĄrsasĂĄg munkatĂĄrsai vĂŠgeztĂŠk el, akik december 12-ĂŠn vĂŠglegesĂtettĂŠk ĂŠs jutattĂĄk el a dokumentĂĄciĂłt a kulturĂĄlis tĂĄrcĂĄhoz.
A 397 sĂremlĂŠk mĹąemlĂŠkkĂŠ valĂł nyilvĂĄnĂtĂĄsa a legmagasabb fokĂş vĂŠdelem biztosĂtĂĄsĂĄt jelenti a tĂśbb mint 400 ĂŠves temetĹ szĂĄmĂĄra, amelyet 40 ĂŠvvel ezelĹtt nyilvĂĄnĂtottak âBâ kategĂłriĂĄs mĹąemlĂŠkkĂŠ. A vĂŠdettĂŠ nyilvĂĄnĂtott sĂremlĂŠkek kĂśzĂśtt talĂĄlhatĂł tĂśbbek kĂśzĂśtt ApĂĄczai Csere JĂĄnos, TĂłthfalusi Kis MiklĂłs, az EsterhĂĄzy-MikĂł-Mikes csalĂĄd sĂrkertje, Dsida JenĹ, JĂłsika MiklĂłs, Szenczi MolnĂĄr Albert, BĂślĂśni Farkas SĂĄndor, Kriza JĂĄnos, XĂĄntus JĂĄnos sĂrboltja, valamint SzilĂĄgyi Domokos ĂŠs Hervay Gizella kĂśzĂśs sĂremlĂŠke.
Paprika RĂĄdiĂł2012. februĂĄr 14.
Miniszteri rendelet vĂŠdi a HĂĄzsongĂĄrdi temetĹ 394 mĹąemlĂŠksĂrjĂĄt
Kelemen Hunor kulturĂĄlis ĂŠs ĂśrĂśksĂŠgvĂŠdelmi miniszter rendelettel erĹsĂtette meg a HĂĄzsongĂĄrdi temetĹ egyĂŠni mĹąemlĂŠkkĂŠ nyilvĂĄnĂtott sĂrjainak a vĂŠdettsĂŠgĂŠt.
Az OrszĂĄgos MĹąemlĂŠkvĂŠdelmi BizottsĂĄg december vĂŠgi ĂźlĂŠsĂŠn javasolta a kiemelt sĂrok tĂśrvĂŠny ĂĄltali vĂŠdettsĂŠgĂŠt. A javaslat kiindulĂłpontja az az Ăśsszesen 394 tĂŠtelbĹl ĂĄllĂł, mĹąemlĂŠkkĂŠ nyilvĂĄnĂtĂĄsra beterjesztett, HĂĄzsongĂĄrdi sĂrok, sĂremlĂŠkek helyrajzi felmĂŠrĂŠsre alapulĂł jegyzĂŠk ĂŠs a hozzĂĄ csatolt fĂŠnykĂŠpes adatlapokat tartalmazĂł dokumentĂĄciĂł volt, amelyet a KulturĂĄlis ĂŠs ĂrĂśksĂŠgvĂŠdelmi MinisztĂŠrium Kolozs megyei IgazgatĂłsĂĄga ĂŠs az ĂĄltala felkĂŠrt szakĂŠrtĹk, a HĂĄzsongĂĄrd AlapĂtvĂĄny ĂŠs a Kelemen Lajos MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ TĂĄrsasĂĄg munkatĂĄrsai kĂŠszĂtettek el.
Mint ismeretes, a kolozsvĂĄri HĂĄzsongĂĄrdi temetĹ âBâ kategĂłriĂĄs mĹąemlĂŠkkĂŠnt szerepel az OrszĂĄgos MĹąemlĂŠkvĂŠdelmi ListĂĄn, ĂĄm az ĂĄltalĂĄnos keret nem jelentett egyĂŠni, kiemelt vĂŠdettsĂŠget egy-egy sĂremlĂŠk szĂĄmĂĄra. Az elmĂşlt ĂŠvben tapasztalt sĂrrongĂĄlĂĄsok miatt Kelemen Hunor kulturĂĄlis ĂŠs ĂśrĂśksĂŠgvĂŠdelmi miniszter felkĂŠrĂŠsĂŠre tavaly nyĂĄron elkezdĹdĂśtt a sĂrok egyĂŠni felmĂŠrĂŠse. A munkĂĄt a KulturĂĄlis ĂŠs ĂrĂśksĂŠgvĂŠdelmi MinisztĂŠrium Kolozs megyei IgazgatĂłsĂĄga ĂŠs az ĂĄltala felkĂŠrt szakĂŠrtĹk, a HĂĄzsongĂĄrd AlapĂtvĂĄny ĂŠs a Kelemen Lajos MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ TĂĄrsasĂĄg munkatĂĄrsai vĂŠgeztĂŠk el, akik 2011. december 12-ĂŠn vĂŠglegesĂtettĂŠk ĂŠs jutattĂĄk el a dokumentĂĄciĂłt a kulturĂĄlis tĂĄrcĂĄhoz. Kelemen Hunor kulturĂĄlis ĂŠs ĂśrĂśksĂŠgvĂŠdelmi miniszter elmondta:
âA kulturĂĄlis tĂĄrca ĂŠs a RomĂĄniai Magyar Demokrata SzĂśvetsĂŠg egyik kiemelten fontos cĂŠlkitĹązĂŠsĂŠt vĂŠglegesĂtettĂźk ma. A kolozsvĂĄri HĂĄzsongĂĄrdi temetĹ kĂśzel 400 sĂrjĂĄnak biztosĂtunk kiemelt vĂŠdettsĂŠget, ezĂĄltal az erdĂŠlyi magyar tĂśrtĂŠnelmi mĂşlt elĹtt hajtunk fejet, ĹrizzĂźk meg nagyjaink mĂŠltĂł emlĂŠkĂŠt. Nem vĂŠletlen, hogy a vĂŠdettĂŠ nyilvĂĄnĂtott 394 sĂremlĂŠk 85 szĂĄzalĂŠka magyar szĂĄrmazĂĄsĂş szemĂŠlyisĂŠgĂŠ. Ugyanakkor felkĂŠrtem a Kolozs Megyei KulturĂĄlis ĂŠs ĂrĂśksĂŠgvĂŠdelmi IgazgatĂłsĂĄgot, hogy javasolja tovĂĄbbi sĂrok mĹąemlĂŠkkĂŠ nyilvĂĄnĂtĂĄsĂĄt â â hangsĂşlyozta Kelemen Hunor tĂĄrcavezetĹ. A 394 sĂremlĂŠk mĹąemlĂŠkkĂŠ valĂł nyilvĂĄnĂtĂĄsa a legmagasabb fokĂş vĂŠdelem biztosĂtĂĄsĂĄt jelenti a tĂśbb mint 400 ĂŠves temetĹ szĂĄmĂĄra, amelyet 40 ĂŠvvel ezelĹtt nyilvĂĄnĂtottak âBâ kategĂłriĂĄs mĹąemlĂŠkkĂŠ. A vĂŠdettĂŠ nyilvĂĄnĂtott sĂremlĂŠkek kĂśzĂśtt talĂĄlhatĂł tĂśbbek kĂśzĂśtt ApĂĄczai Csere JĂĄnos, TĂłthfalusi Kis MiklĂłs, az EsterhĂĄzy-MikĂł-Mikes csalĂĄd sĂrkertje, Dsida JenĹ, JĂłsika MiklĂłs, Szenczi MolnĂĄr Albert, BĂślĂśni Farkas SĂĄndor, Kriza JĂĄnos, XĂĄntus JĂĄnos sĂrboltja valamint SzilĂĄgyi Domokos ĂŠs Hervay Gizella kĂśzĂśs sĂremlĂŠke.
2012. februĂĄr 13.
ErdĂŠly.ma2012. jĂşlius 4.
Dr. MakĂł ZoltĂĄn: ĂśrĂźlĂźnk a sikereknek, de nem dĹlĂźnk hĂĄtra
BeszĂŠlgetĂŠs a Sapientia EMTE csĂkszeredai GazdasĂĄg- ĂŠs HumĂĄntudomĂĄnyok KarĂĄnak dĂŠkĂĄnjĂĄval
A tĂśbb ĂŠves kitartĂł munka eredmĂŠny, hogy idĂŠn februĂĄrtĂłl a Sapientia ErdĂŠlyi Magyar TudomĂĄnyegyetem felkerĂźlt az akkreditĂĄlt felsĹfokĂş oktatĂĄsi intĂŠzmĂŠnyek listĂĄjĂĄra, azaz teljes jogĂş tagja lett az orszĂĄgos tanĂźgyi rendszernek.
Dr. MakĂł ZoltĂĄn, a csĂkszeredai GazdasĂĄg- ĂŠs HumĂĄntudomĂĄnyok Kar dĂŠkĂĄnja bĂźszkĂŠn mesĂŠli, hogy ezutĂĄn az ĂĄllamvizsga megszervezĂŠse is az egyetem hatĂĄskĂśrĂŠbe tartozik, ĂŠs a tanĂźgyminisztĂŠrium ĂĄltal elismert oklevelet ĂŠs kĂŠpzĂŠst igazolĂł okiratokat bocsĂĄthatnak ki.
A dĂŠkĂĄn Ăşr ĂśrĂźl annak, hogy az akkreditĂĄciĂł feljogosĂtja az egyetemet arra, hogy mesteri ĂŠs doktori kĂŠpzĂŠseket indĂtson, eurĂłpai hallgatĂłi ĂŠs oktatĂłi csereprogramokban vegyen rĂŠszt ĂŠs EU-s pĂĄlyĂĄzatokon induljon.
Arra kĂŠrtĂźk az intĂŠzmĂŠny vezetĹjĂŠt, mutassa be, szerinte miĂŠrt ĂŠrdemes a Sapientia EMTE GazdasĂĄg- ĂŠs HumĂĄntudomĂĄnyok KarĂĄt vĂĄlasztani, de Ĺ azt mondta, inkĂĄbb a hallgatĂłitĂłl hallottakat tolmĂĄcsolja, hisz az Ĺ vĂŠlemĂŠnyĂźk az igazĂĄn fontos:
â CsalĂĄdias â A diĂĄkok szerint itt nem gond a beilleszkedĂŠs, egy csalĂĄdhoz hasonlĂłan itt mindenki segĂt mindenkinek, a tanĂĄrok ĂŠs a felsĹbb ĂŠves hallgatĂłk egyarĂĄnt segĂtik a gĂłlyĂĄkat.
â TanulhatĂł â Az oktatĂłk arra tĂśrekszenek, hogy aktuĂĄlis, hasznĂĄlhatĂł tudĂĄst adjanak ĂĄt a hallgatĂłknak, ebben a felgyorsult, vĂĄltozĂł vilĂĄgban ez a legfontosabb, mindig kell ismerni az aktuĂĄlis tudomĂĄnyos tĂŠnyĂĄllĂĄst.
â SzĂłrakozĂĄst nyĂşjtĂł â ĂŠs itt nemcsak a sok egyetemista bulit fontos megemlĂteni, tudni kell, hogy a karon mĹąkĂśdĹ BĂślĂśni Farkas SĂĄndor SzakkollĂŠgium szĂĄmos olyan aktĂv szĂłrakozĂĄsi lehetĹsĂŠget kĂnĂĄl, ahol a kikapcsolĂłdĂĄs mellett gyakorlatba is Ăźltethetik a tanultakat a hallgatĂłk.
IdĂŠn a GazdasĂĄg- ĂŠs HumĂĄntudomĂĄnyok Kar hĂŠt alapszakra ĂŠs egy kihelyezett mesterszakra vĂĄrja a felvĂŠtelizĹket. Ezek a kĂśvetkezĹk:
Alapszakok: â AgrĂĄr- ĂŠs ĂŠlelmiszeripari gazdasĂĄg szak â ĂltalĂĄnos kĂśzgazdasĂĄg szak â KĂśnyvelĂŠs ĂŠs gazdĂĄlkodĂĄsi informatika szak â Marketing szak â RomĂĄn nyelv ĂŠs irodalom â angol nyelv ĂŠs irodalom szak â Statisztika ĂŠs gazdasĂĄgi elĹrejelzĂŠs szak â VilĂĄg- ĂŠs ĂśsszehasonlĂtĂł irodalom â angol nyelv ĂŠs irodalom szak Mesterszak: â VezetĂŠs ĂŠs szervezĂŠs A meghirdetett helyek kĂśzel 50%-a tandĂjmentes, a tandĂj mĂŠrtĂŠke 250 /tanĂŠv.
ErdĂŠly.ma2012. november 30.
FĹhajtĂĄs 1956 erdĂŠlyi mĂĄrtĂrjai elĹtt (7.)
TĂşlĂŠlĹk emlĂŠkezete
TĂśbb szĂĄz mĂŠlyinterjĂş, beszĂŠlgetĂŠs utĂĄn rĂĄ kellett jĂśnnĂśm, hogy a tĂşlĂŠlĹk egyik naprĂłl a mĂĄsikra drĂĄmaivĂĄ vĂĄlt sorsuk legfontosabb idĹszakĂĄra, a vizsgĂĄlati fogsĂĄg, a vallatĂĄs, a kihallgatĂĄs, a szembesĂtĂŠs esemĂŠnyeire emlĂŠkeznek a legkevĂŠsbĂŠ.
A letartĂłztatĂĄs, a rabszĂĄllĂtĂĄs, a bĂśrtĂśnnel valĂł elsĹ szembesĂźlĂŠs iszonyatos sokkjĂĄt mĂŠg megĹrizte az emlĂŠkezet, utĂĄna pedig az idegrendszer azzal vĂŠdekezett, hogy a memĂłriĂĄbĂłl âtĂśrĂślteâ a kellemetlen ĂŠlmĂŠnyeket. TalĂĄn ezzel is magyarĂĄzhatĂł, hogy a tĂşlĂŠlĹk igen nagy tĂśbbsĂŠge nem emlĂŠkszik az ĂĄllambiztonsĂĄgi tiszt ĂĄltal imamalom-szerĹąen, akĂĄr szĂĄzadszor is feltett kĂŠrdĂŠsekre. SzerencsĂŠs kivĂŠtelek, termĂŠszetesen, vannak: dr. VĂĄrhegyi IstvĂĄn szociolĂłgus, DĂĄvid Gyula irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz, Varga LĂĄszlĂł reformĂĄtus lelkĂŠsz mĂŠg a kĂŠrdĂŠsfeltevĂŠs âhangulatĂĄraâ, âatmoszfĂŠrĂĄjĂĄraâ is pontosan emlĂŠkszik. A legnagyobb bravĂşrt Varga LĂĄszlĂł hajtotta vĂŠgre: a bĂśrtĂśnben Utiu Francisc hadnagy, bĹąnĂźgyi vizsgĂĄlĂłbiztos parancsĂĄra 1957. ĂĄprilis 11-ĂŠn mĂĄr-mĂĄr betĹąhĂven rekonstruĂĄlta a Budapesten a magyar forradalom ĂŠs szabadsĂĄgharc idejĂŠn, 1956. oktĂłber 23-a ĂŠs november 3-a kĂśzĂśtt kĂŠszĂtett, a letartĂłztatĂĄsa utĂĄn a felesĂŠge ĂĄltal elĂŠgetett naplĂłt. A nyolc ĂŠv bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠsre ĂtĂŠlt, ĂŠs az Amerikai EgyesĂźlt Ăllamokban, ChicagĂłban elhunyt Vastag Lajos kĂśzgazdĂĄsz ĂŠs Koczka GyĂśrgy tĂŠvĂŠszerkesztĹ, Varga LĂĄszlĂł tiszteletes Ăşr â egyĂŠni habitusuknak, irodalmi ĂŠrdeklĹdĂŠsĂźknek kĂśszĂśnhetĹen â az Ăşgynevezett âĂĄrnyalatokraâ, a âszekus-lĂŠlekâ â ha egyĂĄltalĂĄn van, volt ilyen â ârejtelmeireâ, a nagyon ritka ellĂĄgyulĂĄsokra is pontosan emlĂŠkezett, emlĂŠkszik.
A hĂĄrom ĂŠv bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠsre ĂtĂŠlt Koczka GyĂśrgy visszaemlĂŠkezĂŠse szerint Gruia Manea*, a legkegyetlenebb vallatĂł tisztek egyike az egyik kihallgatĂĄson â mivel az ausztrĂĄliai Melbourne-ben ĂŠppen akkor zajlottak az olimpiai jĂĄtĂŠkok â beszĂĄmolt arrĂłl, hogy mik tĂśrtĂŠntek az olimpiĂĄn: âTĂśbbek kĂśzĂśtt azt is emlĂtette, hogy a vĂzipĂłlĂł-mĂŠrkĹzĂŠs dĂśntĹjĂŠn az orosz ĂŠs a magyar vĂĄlogatott Ăśsszeverekedett. Persze ezt annak bizonyĂtĂŠkakĂŠnt mondta, hogy mi, magyarok milyen rohadt alakok vagyunk, hogy a nagy SzovjetuniĂł csapatĂĄval is kikezdĂźnk. HiĂĄba magyarĂĄztam neki, hogy ĂŠn romĂĄniai magyar vagyok, ĂŠs hogy azokhoz nem sok kĂśzĂśm van, nem hitte el.â Varga LĂĄszlĂł a budapesti PĂźski KiadĂłnĂĄl 1998-ban megjelent, A fegyencĂŠlet fintorai. RomĂĄnia 1956 utĂĄn cĂmet viselĹ kĂśtetĂŠben, mint egy ârĂłzsafĹązĂŠrâ-be, csokorba szedte a bĂśrtĂśnben eltĂśltĂśtt hĂŠt esztendĹ fanyar humorral ĂĄtszĹtt emlĂŠkeit. Amikor Utiu Francisc vallatĂłtisztje mĂĄr unta a kihallgatĂĄst, arra kĂŠrte Varga LĂĄszlĂłt: mesĂŠljen a budapesti forradalomrĂłl! Varga LĂĄszlĂł teljes ĂĄtĂŠlĂŠsĂŠvel, mesĂŠlĂŠsĂŠvel minden bizonnyal ĂŠlete egyik legjobb âalakĂtĂĄsĂĄtâ nyĂşjtotta. Amikor az ĂtĂŠletet kihirdettĂŠk, a politikai foglyok ĂŠletĂŠben â a letĂślthetetlennek tartott bĂśrtĂśnĂŠvek szĂĄma, a nyomasztĂł kilĂĄtĂĄstalansĂĄg, remĂŠnyvesztĂŠs, egyhangĂşsĂĄg ellenĂŠre â viszonylag csendesebb idĹszak kĂśvetkezett. Ezzel magyarĂĄzhatĂł, hogy a visszaemlĂŠkezĂŠsek zĂśme valamelyik bĂśrtĂśnt, a Duna-delta poklait, az ĂśrĂśkĂśs ĂŠhezĂŠs emlĂŠkeit idĂŠzi. Nem vĂŠletlen, hogy a bĂśrtĂśnemlĂŠkeket idĂŠzĹ kĂśtetek nagy rĂŠsze nem a vizsgĂĄlati fogsĂĄgrĂłl, a vallatĂĄsrĂłl, hanem az ĂtĂŠlet kihirdetĂŠse utĂĄni tĂŠnyleges bĂśrtĂśnrĹl szĂłl.
A âhazaĂĄrulĂĄsi perekâ tĂşlĂŠlĹi kĂśzĂźl a legjobb memĂłriĂĄval BalaskĂł Vilmost ĂĄldotta meg a GondviselĹ. EmlĂŠkiratĂĄban, a KirĂĄlyhĂĄgĂł-mellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet gondozĂĄsĂĄban, e sorok ĂrĂłjĂĄnak elĹszavĂĄval 2001-ben megjelent Ălet a fĂśld alatt cĂmĹą kĂśtetĂŠben â Varga LĂĄszlĂłhoz hasonlĂłan â nemcsak a smasszerek, cellabeli tĂĄrgyak, a monoton ĂŠs ehetetlen âmenĂźâ âfogĂĄsainakâ, a rabtĂĄrsainak teljes nĂŠvsorĂĄt kĂśzli, hanem a 37-es cella vĂĄzlata A pĂźspĂśkĂśk cellĂĄja alfejezetben â miutĂĄn nĂŠv szerint felsorolja a rabokat â arra is visszaemlĂŠkszik, hogy az egyhĂĄzi mĂŠltĂłsĂĄgok a hĂĄrom emelet melyik priccsĂŠn aludtak.
* Gruia Manea szekus Ĺrnagy karrierje BĂĄkĂłban kezdĹdĂśtt, majd a szamosĂşjvĂĄri bĂśrtĂśnben folytatĂłdott. A kolozsvĂĄri SecuritatĂŠra az 1956-os magyar forradalom kitĂśrĂŠse elĹtt helyeztĂŠk ĂĄt. Az egyetemi vĂĄrosban valĂłjĂĄban Ĺ irĂĄnyĂtotta a diĂĄkok elleni megtorlĂĄst. Az egyik letartĂłztatott bĂślcsĂŠsz hallgatĂłnĹt, Augustin NeamĹŁu hĂşgĂĄt Ăşgy megĂźtĂśtte, hogy agyvĂŠrzĂŠst kapott, ĂŠs ennek kĂśvetkezmĂŠnyekĂŠnt kĂŠsĹbb, 51 ĂŠves korĂĄban elhunyt. Arra akarta rĂĄkĂŠnyszerĂteni, hogy beszĂŠljen a testvĂŠre ârendszerellenes bĹąntetteirĹlâ.
1956. november 1-jĂŠn a HĂĄzsongĂĄrdi temetĹben a halottak napi megemlĂŠkezĂŠskor Ĺ vezĂŠnyelte le a Bolyai TudomĂĄnyegyetem hallgatĂłinak megfigyelĂŠsĂŠt, kĂśvetĂŠsĂŠt. A diĂĄkok az egyetem vezetĹsĂŠgĂŠnek felkĂŠrĂŠsĂŠre, DĂĄvid Gyula tanĂĄrsegĂŠd, ĂśsztĂśndĂjas aspirĂĄns vezetĂŠsĂŠvel kitakarĂtottĂĄk, rendbe raktĂĄk az ĂrĂłk ĂŠs neves szemĂŠlyisĂŠgek sĂrjait. A bolyais diĂĄkok Brassai SĂĄmuel, BĂślĂśni Farkas SĂĄndor, Dsida JenĹ, Kriza JĂĄnos, RemĂŠnyik SĂĄndor sĂrjĂĄra virĂĄgot helyeztek el, gyertyĂĄt gyĂşjtottak. A kĂśzvetlen kĂśzelben szaglĂĄszĂł Gruia Manea szemtanĂşja volt annak, hogy Bartis Ferenc magyar szakos hallgatĂł, kĂśltĹ -- akit a KolozsvĂĄri III. Hadtest Katonai TĂśrvĂŠnyszĂŠke 1957. szeptember 25-ĂŠn hĂŠt ĂŠv bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠsre ĂtĂŠlt â egy alkalmi versĂŠt szavalta el. DĂĄvid GyulĂĄt, mint a magyar forradalom ĂĄldozataiĂŠrt tartott hĂĄzsongĂĄrdi temetĹi megemlĂŠkezĂŠs fĹszervezĹjĂŠt, hĂŠt ĂŠv bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠsre ĂtĂŠlte a kolozsvĂĄri Katonai TĂśrvĂŠnyszĂŠk. Hencegve dicsekedett neki Gruia Manea: âOtt voltunk kĂśzĂśttetek! Ha valamit csinĂĄltatok volna, ott, helyben kinyĂrtunk volna!â 1958 utĂĄn Gruia Manea egy ideig RadnĂĄn a Securitate parancsnoka volt. Ĺ kĂnozta ĂŠs vallatta Nicolae MÄrgineanu tanĂĄrt, Ĺ gyĹzte meg Alexandru DrÄghici belĂźgyminisztert, hogy dr. Petru Groza ĂĄllamelnĂśk kĂŠrĂŠse ellenĂŠre ne engedjĂŠk szabadon. MegkĂsĂŠrelte letartĂłztatni a kivĂĄlĂł kĂśltĹt, Lucian BlagĂĄt is. A visszaemlĂŠkezĂŠsek szerint a foglyok talpĂĄnak verĂŠsĂŠre âszakosodottâ: egy vasrĂşddal addig ĂźtĂśtte a talpukat, amĂg elĂĄjultak. VisszaĂŠlĂŠsei miatt kiraktĂĄk a SecuritatĂŠtĂłl, ĂŠs egy lottóßgynĂśksĂŠgnĂŠl dolgozott. Mivel nagy Ăśsszeget sikkasztott, kĂśzbĹąntĂŠnyeskĂŠnt tĂśbb ĂŠv bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠsre ĂtĂŠltĂŠk. (LĂĄsd: Doina Jela: Lexiconul negru. Unelte ale represiunii comuniste. Editura Humanitas, BucureĹti, 2001, 133â134. oldal.)
(folytatjuk)
TĂłfalvi ZoltĂĄn
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)