udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
105
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-105
Névmutató:
Baricz Lajos
2007. április 28.
Marosszentgyörgy, a megyeszékhellyel Marosvásárhellyel összenőtt nagyközség, névadóját hagyományszerűen megünnepli. A mostani ünneplésen a Jubilate együttes nagy sikerrel adta elő a Valahol Európában című musical tömörített változatát, majd bemutatták a közösségépítő költő plébános, Baricz Lajos szerkesztésében elkészült A marosszentgyörgyi egyházközség története című, közel háromszáz oldalas kiadványt. Ezzel a könyvvel a 70 éves helybeli önálló katolikus plébániát kívánták köszönteni. /(nk): Marosszentgyörgyön – Valahol Európában. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./2007. október 2.
„Tele van a szívem dallal/, a lelkem is énekkel/ Egy része marad a földön/ a többi száll – égre fel” – Baricz Lajos plébános-költő verssorait választva mottóul, negyedik alkalommal tartották meg a Dalos pacsirta országos cserkész-dalversenyt Marosszentgyörgyön. Az elmúlt hét végén Erdély számos településéről több mint 110 cserkész nevezett be az eseményre, amelynek házigazdája a helybéli Gróf Petki Dávid cserkészcsapat volt. Erre az alkalomra a Gróf Petki Dávid csapat válogatott dalokból álló kötetet is kiadott, a tavaly megjelent cserkész-daloskönyv folytatásaként, hogy a versenyzőknek könnyebb legyen a felkészülés. A kétnapos rendezvény keretében szeptember 29-én délelőtt az ifjúsági és vallásos énekek kategóriában háromfős csapatok mérték össze tudásukat, majd délután népdalok és cserkészdalok csendültek fel az egyéni versenyszámban. /Berekméri Ildikó: Dallal „cserkészték be” a zsűrit. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./2007. december 19.
Művelődési estet szerveztek Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánia tanácstermében, bemutatták a házigazda, Baricz Lajos költő-plébános gyerekversekből álló új kötetét, a Tündértáncot. Volt fotó- és üvegfestmény-tárlatnyitó és még egy könyvbemutató is. Baricz 11. kötetének a bemutatása mellé illusztrációként Vajda György, a Népújság munkatársa Gyerektánc címmel összeállított fotóesszéjét is láthatja a közönség, továbbá Nagy Zsuzsa rajztanárnő, textilművész irányításával a marosszentgyörgyi iskola kisdiákjai karácsonyi témájú üvegfestményeit is kiállították. Járay Fekete Katalin, a Népújság volt munkatársa édesapjáról, Járay Ernő festőművészről nemrég megjelentetett kötetét /Járay Ernő – Beszélgetés-töredékek, vallomások/ hozta el a marosszentgyörgyieknek. /e. gy. : Tündértánc családi hangulatban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./2008. február 11.
Megjelent Baricz Lajos katolikus pap, a marosszentgyörgyi egyházközség plébánosa Békesség nektek! /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című verseskötete. Verseiben Isten közelségéről, a papi hivatásról, az emberi esendőségről vall. A kötet a szerző ötvenedik születésnapjára jelent meg, Xantus Géza illusztrációival. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./2008. február 16.
Megjelent Baricz Lajos Békesség nektek! /Pallas-Akadémia Kiadó, Marosvásárhely/ című új kötete, amelyet bemutattak a pap költő községében, Marosszentgyörgyön. A versbarátok a szerzőt külön köszöntötték ötvenedik születésnapja alkalmából. Jancsik Pál kolozsvári költő, több eddigi Baricz-verseskönyv gondozója méltatta új kötetét, majd Nagy Miklós Kund beszélt, kiemelve a kötet verseihez illeszkedő illusztrációs anyagot, a csíkszeredai festőművész, Xantus Géza erre az alkalomra készített grafikai lapjait is, melyekből rögtönzött kiállítást láthatott az est közönsége. /Baricz Lajos: Ötven plusz egy. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./2008. március 11.
Az egyházi közösségek kiadványainak száma örvendetesen megnőtt. Közösség- és templomépítés, a hitélet megpezsdülése, testvérkapcsolatok létesítése és ápolása, egyházi és világi események köré építi fel egy-egy ilyen kis helyi lap mondanivalóját. Marosszentgyörgyön a Harangszó című lapot a népszerű plébános, Baricz Lajos papköltő szerkeszti. Mi minden fér egy marosszentgyörgyi „küldönc” tarsolyába: a vezércikkek, bibliamagyarázatok mellett egyház- és helytörténet, kultúrtörténet, úti beszámoló, a Kolping család eseményei, olvasói levél, vers és próza, pedagógia, gyermekirodalom, házassági és gyászhírek, a plébánia eseménynaptára, humor. Egy kis közösség élete dióhéjban. /Bölöni Domokos: A békét hirdető Harangszó. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./2008. április 25.
Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánia tornyában megnyílt az egyházközségi múzeum. Huszonöt éves álma válik valóra – mondta el Baricz Lajos plébános. A megnyitó után a Minijubilate, a Jubilate és a Szent Cecília együttes reneszánsz hangulatú zenés- verses műsorral idézte meg az 550 évvel ezelőtt trónra lépett Mátyás király szellemét. /Nagy Székely Ildikó: Múzeum a magasban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./2008. május 20.
A marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör és a marosszentgyörgyi Harangszó című újság találkozóra hívja a nonprofit helyi lapok, újságok, időszakos kiadványok, iskolai és diáklapok szerkesztőit, munkatársait. Rendszeresen jelenik meg a Szászrégen és Vidéke, az Erdőszentgyörgyi Figyelő /Barót/, a Szovátai Hírmondó, az Új Kezdet /Marosvásárhely, Vártemplom református gyülekezeti lapja/, a Kéve /Csittszentiván, regionális református lap, lelkészek írják/ a Harangszó, a Küldetésben /Marosvásárhely a Keresztelő Szent János plébánia kiadványa/, a Kis-Küküllő /Dicsőszentmárton/, a Bekecsalja /Nyárádszereda, a Bocskai István Közművelődési Egyesület és Alapítvány alkalmi kiadványa/ és a PKSZ (Marosludas, Petrőczi Kata Szidónia Művelődési Egyesület kisújságja/. A világhálónak köszönhetően olvashatók az egyes gyülekezetek, önkormányzatok, ifjúsági szervezetek, iskolák lapjai, mint a Mécses, a gegesi református egyházközség lapja, a Makfalvi Tekintő, illetve az Ébresztő (Dicsőszentmárton, az alsó-küküllői magyar gimnazisták hetilapja), a nagykendi gyermekek Okoska című iskolai lapja, vagy a Dobbantó, a marosvásárhelyi unitárius egyházközség gyermeklapja. A közösségi lapok szerkesztőit, újságíróit, kiadóit várják Marosszentgyörgyre, a római katolikus plébániára június 4-ére, a találkozó házigazdája Baricz Lajos papköltő. /Bölöni Domokos: „Lapos” találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./2008. szeptember 2.
Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános kórusának tagjai fogadták énekkel a szerzőt Marosvásárhelyen, a Bolyai téri unitárius egyházközség tanácstermében. A külföldön élő dr. Száva Tibor nyugdíjas mérnök több évtizedes kutatómunkájának eredménye a Gyergyói és szépvízi magyarörmények nyomában című kötet. Az erdélyi magyarörmények neves, illetve elfeledett személyiségeit felvonultató, újonnan megjelent vaskos kiadványt Gálfalvi György, a Látó nyugalomba vonult főszerkesztője mutatta be. Hangsúlyozta: egy élet műve ez. Száva Tibor úgy érezte, hogy kötelessége elmondani mindazt, amit felfedezett. /Nagy Botond: Magyarörmények nyomában… = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./2008. szeptember 30.
Sebestyén Péter marosvásárhelyi plébános könyveit mutatták be a marosszentgyörgyi Kolping Család estjén. Házigazdaként Baricz Lajos plébános köszöntötte a megjelenteket, majd Bölöni Domokos beszélt Péter páterről, és a szerző három könyvét mutatta be. A Kihívás és szolgálat a szerző "rádiós apostolkodásának" anyagát – az újabb termést – tartalmazza. Sebestyén Péter küldetésnek tekinti a rádiós igehirdetést. Örömhír a másik bemutatott könyvének a címe, amely beszélgetéseket tartalmaz a Hegyi Beszédről, anyaga ugyancsak az éter hullámain hangzott el, a Marosvásárhelyi Rádió Hitvilág című műsorában. Sebestyén Péter harmadik könyve /Kiskertembe rozmaringot ültettem/ népdalok, műdalok, gyermekdalok szövegének a gyűjteménye. A hagyományok továbbvitelét fontosnak tartja, ezért lejegyezte a dalok szövegét, ezzel megmenti őket a feledéstől. /Abodi Erzsébet: Csodák a lélek mélyén. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./2009. február 9.
A marosvásárhelyi Cantuale Énekegyüttest köszöntötték Erdőszentgyörgyön, akik a helyi Bodor Péter Művelődési Egyesület meghívására a marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör díszvendégeként érkeztek. Kovrig Magdolna egyesületi elnök, Bölöni Domokos újságíró, Baricz Lajos papköltő, Sebestyén Péter plébános, Ráduly János /több könyv szerzője/ szólaltak fel a műsor keretében. Fokozta a hangulatot Bölöni Domokos harsány hahotával fogadott humoreszkje. /Damján B. Sándor: A tízéves Cantualét ünnepelték. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./2009. április 22.
Kevesen írnak jó gyermekverset. A Baricz nevű páter nem öregszik, nem vénül, remélhetőleg örök gyermek marad. Újabb gyermekvers-kötetének /Baricz Lajos: A templom egere/ bemutatója április 22-én lesz Marosszentgyörgyön a kultúrházban. /Bölöni Domokos: Cincogó Felícián tévelygő unokaöccse. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./2009. május 12.
Egymásnak adták a kilincset Marosszentgyörgyön a római katolikus templomba látogatók. Megérkezett ugyanis a Szent Korona másolata, amely folyamatosan vonzotta az érdeklődőket. Akadt olyan történelemtanár, aki az iskolabusszal hozta az osztályokat, de volt olyan román pedagógus is, aki elvitte osztályát a templomba, Szent István és koronája történetét ismertetve az ámuló gyerekekkel. Baricz Lajos atya délelőtt tizennégy csoportot vezetett körbe. Baricz gyergyói papkollégájától kölcsönözte a Szent Korona másolatát. A gyergyóiak Egerből kapták a koronamásolatot. /Szucher Ervin: Ismerkedés a Szent Koronával. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./2009. június 30.
Bensőséges hangulatban mutatták be Marosszentgyörgyön a plébánia gyülekezeti termében Baricz Lajos pap-költő 12. verseskötetét. A plébánost nemcsak lírai munkásságáért, hanem hivatásának 25. évfordulója alkalmából is köszöntötték. A teremben egyúttal megnyílt a képzőművészeti tárlat: Simonffy Éva festőnő műszaki végzettségű, öt évvel ezelőtt kezdett festeni. Ma már a Maros Megyei Képzőművészek Egyesületének tagja, több országba eljutottak képei. Baricz Lajos Jó a közeledben című új kötetébe olyan szonettek kerültek, amelyek közvetlenül hivatásához, hitéhez kapcsolódnak. Imecs László metszetei találóan illusztrálják a kötetet. /Vajda György: „Mindenkinek mindene szeretnék lenni” Baricz Lajos 12. kötetének bemutatója. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./2009. augusztus 24.
Szent István király mellszobrát leplezték le a Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzont faluban, a település templomának búcsúján. A rendezvény keretében díszpolgári címmel tüntették ki a borzonti születésű Baricz Lajos pap-költőt. A Szent István-szobor állításának terve Fülöp Sándor nyugdíjas mérnöktől származik. A felavatott mellszobor Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész alkotása. A szobor leleplezését követően nyújtották át a díszpolgári kitüntetést Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébánosnak, Borzont szülöttének. Baricz Lajos 25 éve szolgál katolikus papként, az elmúlt 19 évben Marosszentgyörgyön, publikációinak száma meghaladja a százat, eddig tizenkét kötete jelent meg. /Jánossy Alíz: Szent István-szobrot avattak Borzonton. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./2009. október 3.
Immár három búcsújáró helye van a marosszentgyörgyi plébániának. A községközpontban tavasszal, a nemrég épült tófalvi templomban nyáron, a csejdi templomban a névadó Szent Gellért napján tartják a búcsút. A község legkisebb létszámú településén, Csejdén Baricz Lajos plébános kezdeményezésére épült fel a kis kápolna, amelyet október 2-án Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szentelt fel. Bár a 300 lelkes falu katolikus híveinek száma mindössze 30 körül van, Baricz Lajos plébános templomot álmodott ennek a kis közösségnek is. A múlt évben Szent Gellért napján még csak az alap volt kiöntve, a hívek és a plébános, valamint a Favorit cég munkája nyomán szinte csodával határos módon egy év alatt készült el a Hosszú Péter tervezte épület. A névadó vértanúról s a gyulafehérvári püspökség alapításának ezredik évfordulóján elkészült templom jelentőségéről beszélt az érsek. A templomszentelést a Tófalva határában levő karmelita kolostorban tartott búcsú követte. /(bodolai): Érseki áldás a csejdi Szent Gellért-templomra. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./2009. november 7.
A Súrlott Grádics irodalmi kör október 29-én Marosvásárhelyen a kövesdombi unitárius templom Bözödi Görgy termében tartotta őszi évadnyitó ülését. Maga a Súrlott Grádics öt éve működik. A kör tagjai alkotásaikból olvastak fel. A névsor: Baricz Lajos, Bölöni Domokos, Bögözi Attila, Csifó János, Fülöp Kálmán, Gáspár Sándor, Komán János, Kuti Csongor, Kuti Márta, Nagy Attila, Nagy Miklós Kund, Székely-Benczédi Endre, Sebestyén Péter. A szerzőket a körvezető Bölöni Domokos jelentette be. A fellépők verset, karcolatot, paródiát, színházi anekdotát olvastak fel. Külön színt hoz mindig a Cantuale énekegyüttes ötösfogata, valahányszor megtiszteli jelenlétével a kör rendezvényeit, ezúttal pompás ízelítőt nyújtott barokk dalműsorából. Tagjai: Nyilas Szabolcs, Biró Péter, Márton Zsolt, Szabó Levente, Ferencz Örs. /Büki S. Mihály: Jól dobbantott az irodalmi kör. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./2009. november 18.
Marosszentgyörgy mindig is jó gazdája volt a művelődésnek. November 12-én a marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kört látta vendégül a Baricz Lajos plébános vezette Kolping család művészetkedvelő társasága. Az irodalmi kör nem először jár Marosszentgyörgyön. A jó kedély jegyében zajlott a felolvasóest. Bakó Zoltán és Bögözi Attila szatirikus jelenetet adott elő. Kuti Márta az ünnepelt szerzőből számkivetetté vált író, Sütő András emlékét idézte. Verseikből olvastak fel Székely-Benczédi Endre, Komán János és Fülöp Kálmán. Az aktuális politikához kapcsolódó limerickekkel rukkolt elő Nagy Miklós Kund. A nyárádtői római katolikus templomra hívta fel a figyelmet Gáspár Sándor értékfeltáró esszéje. A magyar humorról filozofált Sebestyén Péter. Bölöni Domokos az „ótomija” elfogyásáról szóló humoreszkjével nevettetett, Baricz Lajos pedig politikai pamflettel lepte meg hallgatóságát. /Büki S. Mihály: „A tapsot neki hagyom át”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./2010. február 19.
Identitásválság Marosszentgyörgyön
Marosszentgyörgy gazdasági fejlődése megváltoztatta a település etnikai összetételét: a magyarok mára az összlakosság kevesebb mint felét teszik ki. Sófalvi Szabolcs polgármester azonban tenni akar a község elrománosodása ellen: a tanács új magyar utcanevekről döntött, kétnyelvű táblákat helyezett ki, az iskola udvarán pedig hamarosan Petőfi-mellszobrot avatnak. Az idő rövid, és sok a teendő, mivel az elöljáró szerint megtörténhet, hogy többé nem lesz magyar polgármestere a településnek.
Az erőteljes románosodás ellenére is megpróbálok magyarkodni, a szó nemesebbik értelmében. Mivel szerintem a községnek most van utoljára magyar polgármestere, úgy érzem, hivatalbeli kötelességem ezt megtenni” – állítja Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy 2008-ban megválasztott elöljárója.
A nagyközség demográfiai adatai évről évre változnak; egyre több városlakó költözik ki a Vásárhellyel összenőtt településre. Míg 1992-ben Marosszentgyörgynek 7120 lakosa volt, 2002-ben ez a szám 7900-ra duzzadt. Mára mintegy 10 ezren lakján a települést, az egykor abszolút többségben lévő magyarság pedig kisebbségbe szorult. A polgármester szerint a 2002-ben még 58 százalékban jelen lévő magyarok mára az összlakosság kevesebb mint felét teszik ki.
Kiküszöbölnék a visszásságokat
A községközponthoz tartozó három településén, Tófalván, Csejden és Szentgyörgyön elsősorban román családok vásárolnak telkeket és kezdenek építkezni. Az utóbbi években a községközpontban új lakónegyedek, utcák létesültek, a lakosság és a vállalkozások számának növekedése ugyanakkor gazdasági gyarapodáshoz is vezetett. Jelenleg Marosszentgyörgy a megye egyik leggazdagabb községének számít.
„Mindez szép és jó, csakhogy a település elveszíti identitását. A város közelsége pedig csak fokozni tudja ezt a veszélyt. Erről a volt községvezetők is tehetnek, azok, akik nem voltak hajlandóak életbe ültetni néhány, a magyarság számára fontos tanácsi határozatot: az utcák, terek átkeresztelését, nem szolgáltatták vissza a történelmi egyházak elkobzott javait. De földet adtak a vásárhelyi ortodoxoknak vagy beengedték a kastély területére a most is ott állomásozó csendőrséget” – magyarázza a fiatal RMDSZ-es elöljáró, aki megfogadta: mandátuma alatt mindent megtesz az eddigi visszásságok ellensúlyozása érdekében.
Lesz még magyar polgármester?
Marosszentgyörgyön az etnikai arányok felborulásával egyetemben a közhangulat is változott, vagy legalábbis egyesek mindent megtettek annak érdekében, hogy változzon. A 2008-as helyhatósági választások alkalmával a városból ideköltözött egyik újgazdag román jelölt alpári hangnemű magyarellenes uszításba kezdett az RMDSZ jelöltje ellen.
Sófalvi szerint az ellenfél lejáratására jelentős pénzösszeget szóró Andrei Moscviciov taktikája bumerángként hatott: példaértékű összefogásra ösztönözte a község magyar lakóit, így Sófalvi elsöprő győzelmet aratott a sovén megnyilvánulásokban dúskálódó üzletember és pártja fölött. Marosszentgyörgyön az RMDSZ tíz, a román pártok együttvéve öt képviselőt juttatott a tanácsosi estületbe.
„Mivel a helyhatósági választások óta is egyre több román nemzetiségű új lakos folyamodik marosszentgyörgyi személyazonossági iratokért, nem valószínű, hogy ezt a győzelmet meg tudnánk ismételni. Legjobb esetben Szentgyörgyinek még egy mandátum erejéig lehet magyar elöljárója, de az is kétséges” – mérlegeli az RMDSZ esélyeit Sófalvi Szabolcs. Mint mondta, a jelenlegi tényállás és a kedvezőtlen tendencia sarkallta arra, hogy időben törlessze az önkormányzat két évtizede halmozott, tetemes adósságait a magyar lakosság fele.
Életbe ültetett kétnyelvűség
„Egy idegen, aki belépett a faluba, nem tudhatta, hogy ez valamikor magyar település volt, de talán még azt sem, hogy a mai napig magyar közösség él itt. Az utcanevek, a szobrok, az elhanyagolt kastély egyáltalán nem a mi múltunkról tanúskodtak” – állapítja meg a polgármester. Amikor egy évtizeddel ezelőtt a Krónika ugyanezt a tényt jelezte Sófalvi elődjének, szóvá téve, hogy a községben egyetlen utca sem viseli magyar személyiségnek a nevét, Vízi József azzal replikázott, hogy „De románnak sem!”. Annak ellenére, hogy az utcák későbbi átkereszteléséről még a 2004–2008-as időszak alatt döntött a helyi önkormányzat, Vízi nem ültette életbe az akkor még tanácsosként dolgozó Sófalvi kezdeményezésére született önkormányzati döntést.
Az új nevek, akárcsak a kétnyelvű táblák az elmúlt nyáron kerültek a helyükre. A Fő út egyik szakasza gróf Petki Dávid, a kastély parkja annak néhai tulajdonosának, Máriaffy Lajosnak a nevét viseli. Továbbá utcát neveztek el többek között Márton Áron püspökről, Török János 1848-as forradalmárról, Bolyai János matematikusról, Bányai József földesúrról, a község főtere pedig a település védőszentjéről, Sárkányölő Szent Györgyről kapta a nevét. A fél éve kitett táblákat eddig nem is rongálták meg, nem is lopták el.
A fiatal polgármester tervei között szerepel, hogy a jövőben Kossuth Lajosról is nevezzenek el utcát. „Ha már Marosvásárhelyen nem lehet, akkor legalább Marosszentgyörgyön lesz Kossuth utca” – jegyzi meg mosolyogva. Addig is Petőfi-mellszobor kerül az iskola elé, ahová a tanintézmény 90-es évekbeli román vezetősége, a helyi tanács megkerülésével a magyarellenes tetteiről elhíresült, a falu határában, 1849-ben meggyilkolt Constantin Romanu-Vivu szászrégeni prefektusnak állított emléket.
Községháza vagy kocsma lesz a kastélyból?
Hosszas huzavona után Máriaffy Lajos kommunista érában tönkretett kastélya visszakerült a gróf családjához. Az önkormányzat a helyi közösség részére szeretné megmenteni az 1870 körül épült kétszintes ingatlant, a település egykori gyöngyszemét. Az épület visszaszolgáltatásáig jó esély mutatkozott erre, azonban amint a leszármazottak visszaszerezték a kastélyt, megfeledkeztek arról az ígéretükről, miszerint telekkönyvezés után a két történelmi magyar egyháznak, a római katolikusnak és a reformátusnak adományozzák. „Inkább áruba bocsátották, amihez egyébként joguk volt, ám az épület állagához képest horribilis összeget kérnek. Mint várható volt, a művelődési tárca lemondott az elővásárlási jogáról, az önkormányzat viszont szeretne élni ezzel a lehetőséggel.
Nekünk nem mindegy, hogy a polgármesteri hivatalt költöztetjük oda, és egy falumúzeumot létesítünk az épület egyik szárnyában, vagy egy idegen vásárolja meg, és kocsmát meg panziót nyit, vagy netán még azt sem. Nem mindegy, hogy ez a valamikori csodálatos épület továbbra is Máriaffy-kastélyként él a köztudatban vagy egy bizonyos vendéglátó-ipari egység nevét kapja” – figyelmeztet a polgármester. A család jogi képviselője, Rózsa József marosvásárhelyi ügyvéd előbb 800 ezer eurót kért a neoreneszánsz épületért, majd 600-ra csökkentette az árat. A tanács által megrendelt felmérés alapján az ingatlan mintegy 200 ezer eurót érne, a restaurálási költségek pedig legalább félmillió euróra rúgnának. A meglehetősen nagy árkülönbség ellenére mindkét fél a méltányos megoldásban bízik, és a másik engedményét várja.
A falu épített örökségének másik értéke a 13. században épült római katolikus, kazettás mennyezete 1750-ből való, de egy sajnálatos mulasztás következtében kimaradt a műemlék jellegű épületek lajstromából. A polgármester és a tanácsosok most azt szeretnék, ha többnyelvű plakettek, elhelyezésével sikerülne a község történelmi múltját ismertetni.
Szívességek az ortodox egyháznak
Baricz Lajos plébánostól megtudtuk, a római katolikus egyházat sokkal inkább elkeseríti az a vita, ami a vagyona körül folyik. 2008-ig javarészt csak az ortodox egyház kapott földet a községben, míg a katolikusok és reformátusok a mai napig hiába kérik jogos tulajdonukat. „Valóban így van, az előző községvezetés csak az ortodoxoknak adott földet, és hogy jobb legyen, nemcsak a szentgyörgyi parókiának, hanem a vásárhelyinek is, amelynek az égvilágon semmi köze nem volt a faluhoz. Ezt a helyzetet kellene valahogy helyrehozni” – mondja Sófalvi Szabolcs, de belátja, nem lesz könnyű dolga.
A prefektúra keretében működő földosztó bizottság részéről hatalmas etnikai és politikai nyomást érez. „A hozzá nem értés és a rosszindulat párosul egyes bizottsági tagokban, de főleg a prefektúra vezető jogászában” – ismeri el Csuszner Ferenc, aki maga is tagja a testületnek. Szerinte a bizottság legutóbbi döntése, mely az egykori jogos tulajdonosok ellenében egy állami fantomvállalatot favorizál, újabb pert helyez kilátásba. A marosszentgyörgyi önkormányzat emiatt nemcsak a történelmi egyházak kéréseit odázta el, de mindmáig a Máriaffyék földjeit sem tudta visszaszolgáltatni.
„A mezőgazdasági kutatóállomás adminisztrálja azokat a földeket, a prefektúra meg arra int, hogy most telekkönyvet állítsunk ki a nevére. Hogy milyen kutatás folyik ott, arról jobb nem beszélni, de tudjuk: a román állam számára nem is az a fontos” – állítja a községgazda. Sófalvi úgy érzi, sok román hivatalnok azért próbálja átverni, mert 36 évesen fiatalnak és tapasztalatlannak tartják. Legutóbb az útügy vezetőjével folytatott szócsatát, amikor közölte: a községközpontban nemcsak a helységnévtáblák, hanem az irányjelzők is kétnyelvűek lesznek. A polgármester a magyar feliratok elhelyezését szeretné elérni a Marosszentgyörgyön megtelepedett román vállalkozók részéről is.
A legtöbb, akivel elbeszélgetett, hajlott a megoldás elfogadására. „Én csak a törvényes jogok tiszteletben tartásához ragaszkodom, azokat pedig megtagadni nem lehet” – vallja Sófalvi Szabolcs, és egyben arra biztatja Maros megye többi RMDSZ-es polgármesterét is, hogy merjék felvállalni magyarságukat és az általuk képviselt szövetség programját.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. március 11.
„Három napig magyar”
„Három napig magyar” – legtömörebben így lehet összefoglalni mindazt, ami az 1990 „Fekete Márciusa” miatt börtönbe zárt marosmenti cigányokkal történt. Ezt az életérzést Puczi Béla egykori elítélt fogalmazta meg egy vele készült interjú-kötetben. Ezt idézte Budapesten Schmidt Mária főigazgató a Terror Háza és a Polgári Kultúráért Alapítvány által közösen alapított Petőfi Emléklap a Helytállásért díjátadóján, 2010. március 11-én.
A megemlékezéssel egybekötött ünnepséget tízperces film vezette be, amelyben megrázó képsorokkal idézték fel a húsz évvel ezelőtt Marosvásárhelyen történteket. A nagyszámú érdeklődő annak is tanúja lehetett, amint Sütő András megverve, fél szemét elveszítve is a szülőföldön való maradás mellett tesz hitet: „ha lehet”.
És hogy ne lehessen, ennek céljából minden lehetőt megtett az egykori Szekuritáté – jelentette ki Schmidt Mária történész, aki egyértelműsítette: a marosvásárhelyi pogrom-kísérlet a volt kommunista nómenklatúra hatalomátmentését és a titkosszolgálatok újjáalakítását voltak hivatottak előkészíteni. Iliescu akkori ideiglenes államfő hathatós támogatását élvezte az akkoriban megalapított Vatra Românească „kulturális egyesület”, amely vehemens magyargyűlöletével tulajdonképpen az egész pogromot levezényelte.
A történészasszony emlékeztetett: 1989. karácsonyán magyarok és románok együtt döntötték meg a diktatúrát – 1990. márciusában viszont épp azért ugrasztották egymásnak a békésen egymás mellett élni kívánó nemzetiségeket, hogy ne tudjanak összefogni a bukott eszme kiszolgálói ellen. A Fekete Március eseménysorozata tulajdonképpen a dezinformálás, a figyelemelterelés eszköze is volt egyben. Az akkor a magyarok mellett kiálló marosszentgyörgyi és Marosvásárhely környéki cigányok közül többeket súlyos börtönévekre ítéltek, míg a románok közül senkit sem találtak bűnösnek. Közös szégyenünk, hogy húsz évig adósok maradtunk a köszönettel és az elismeréssel – jelentette ki a Terror Házának vezetője. Ők nagyon nagy árat fizettek hősiességükért – emlékeztetett Schmidt Mária. A Magyarországra menekült Puczi Béla például tíz évig várt, míg megkapta a menekültstátuszt (közben Franciaországot is megjárta, de onnan is visszatoloncolták); soha se munkát, se állampolgárságot nem kapott – emlékeztetett Schmidt Mária.
Tőkés László volt királyhágómelléki püspök a babiloni fogságból hazatért zsidók építő munkájának példázatával vezette fel köszöntőjét. 1990. január 5-én a Nemzeti Megmentési Front még megkövette a kommunizmus bűnei miatt a kisebbségeket, és állásfoglalásában egyéni és kollektív jogokat ígértek – ehhez képest viszont február végén Ion Iliescu már az erdélyi megyék „szeparatizmusáról”, tulajdonképpen a magyar revizionizmusról beszélt, mesterségesen szítva a magyarellenes hisztériát. Fél évszázad múltán az első szabad magyar nemzeti ünnepünk, 1990. március 15-e kiváló alkalmat kínált erdélyi magyar közösségünk megalázására.
Az utódkommunisták az „oszd meg és uralkodj” elve alapján cselekedtek, mutatott rá az EP-képviselő: szembefordították egymással nem csupán a magyarokat és a románokat, hanem a különböző társadalmi osztályokat is: a bányászokat a bukarestiekkel, az egyszerű munkást az értelmiséggel, a forradalmárokat pedig egyszerűen „lehuligánozták”.
A marosvásárhelyi szomorú emlékű események következtében „újrakeresztelték” a Szekuritátét, mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, továbbá a pogromkísérlet és a bányászjárások egyenes folyományaként elmaradtak a felelősségre vonások: bár Dan Voinea katonai ügyész legutóbb a prágai nemzetközi kommunizmus-ellenes konferencián is kijelentette, hogy beazonosították mind a forradalom ideje alatt gyilkolókat, mind a későbbi események felelőseit, mai napig nem álltak bíróság elé. Jogőrzés helyett jogorzás törént, idézte az egykori temesvári lelkipásztor.
Tőkés László nagyon fájlalta, hogy az „áldozatból lett bűnös”. Azért csatlakozott Schmidt Mária kezdeményezéséhez, hogy talpára álljon a felfordult világ, hogy megtörténjen az elmaradt igazságtétel. Ugyanakkor – mint mondta – ő „is osztozik a szégyenben”, és elismerte, hogy ez csak szerény kezdete annak, amit megérdemelnek „cigány testvéreink”. Tőkés örömmel fogadta azt a hírt, hogy Bajnai Gordon is fogadta a kitüntetetteket és megígérte, „utánanéz a jóvátétel” lehetőségének. Az EP-képviselő rámutatott, hogy az egykori közös fellépés jó példát mutat a cigánykérdés rendezésére a mának is. „Össze kell fognunk cigány testvéreinkkel” – mondta. Tőkés László abbéli fájdalmát is kifejezte, hogy a kommunizmus áldozatait még mindig alsóbbrendűnek tekintik a holokauszténál. „Rossz íze van a holokauszt tagadását tiltó törvény egyoldalúságának, a kommunizmus áldozataira is hasonlóan oda kell figyelnünk” – fogalmazott.
Végezetül a püspök a megemlékezések további állomásaira hívta fel a figyelmet: március 17-én Brüsszelben, az Európai Parlamentben szerveznek konferenciát a „Fekete Március” tiszteletére, 19-én Marosvásárhelyen az Igazság Fáklyás Menetével emlékeznek, 20-án délelőtt nemzetközi konferencia keretében gondolkodnak magyarok, románok, illetve meghívott EP-képviselők a közös múltról és közös jövőről, míg délután a Vártemplomban Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagygyűlést tartanak.
Temetetlen holtak felett járunk – kezdte beszédét Balog Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Polgári Kultúráért Alapítvány egyik alapítója. A politikus hiánypótlónak tartja a díjat, ugyanakkor elkésettnek is. Meggyalázták az emberi méltóságot akkor és azóta is – hívta fel a figyelmet. Felidézte Puczi Béla egy mondatát, mely szerint három napig volt csak magyar. Ez szívbemarkoló, a mi felelősségünk – fogalmazott.
Sok adósságunk van a múltból – jelentette ki Balog. Ki győzi ezeket kifizetni, „hol vannak a sok temetetlen holt eltemetői?” – tette fel a kérdést a politikus. Az állam feladata lenne? – vetette fel. Felszólította a mindenkori kormányt, hogy erkölcsi és anyagi jóvátételt adjon ezeknek az embereknek. Megígérte, hogy ezért ő személyesen is dolgozni fog. „De az igazi Magyarország mégiscsak a civil kurázsiból áll” – jelentette ki Balog Zoltán. Szerinte minden változás úgy kezdődik, hogy valakik döntenek, amihez pedig szív kell.
Végre meg kell értetni, meg kell írni, hogy itt – a Kárpát-medencében és Magyarországon is – igenis van, volt békés egymás mellett élés – mondta. Balog szerint fontos, hogy ez minél világosabb legyen. Bár vannak, akik a gyűlöletből szeretnének erőt meríteni, ez csak erőszakot szülhet – figyelmeztetett a politikus. Mi azt mondjuk: „Ne féljetek, itt vagyunk” – fogalmazott.
Egymásra vagyunk ítélve – ezt mondja Balognak a cigányok 1990-es csatakiáltása. Racionálisan sem hagyhatjuk figyelmen kívül a hazánkban élő 700-800 ezer cigányt, mert nélkülük nem fog menni. És nem elég a kormányok elszántsága, kell az emberek, a szív döntése is – fogalmazott Balog. Hangsúlyozta a megbékélés szükségességét, mert „megpróbálni csak ezt érdemes”.
A társ-díjalapító felszólalása után átadták a Petőfi Emléklapot a Helytállásért Lőrinczi Józsefnek, Sütő Józsefnek, Puczi Béla özvegyének és Szilágyi Józsefnek. Szilveszteri Kis Péter és Tóth Árpád, aki a letartóztatása és vallatása közben történ bántalmazásba halt bele 1991-ben, posztumusz részesültek elismerésben, az ő emléklapjaikat Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános vette át.
Az eseményen felszólalt Kincses Előd, a Maros Megyei Megmentési Front alelnöke és Baricz Lajos atya is. Előbbi felidézte, hogy ő fogta vissza a Securitate emberei által mesterségesen feltüzelt székelyeket, hogy ne induljanak meg Marosvásárhely ellen.
Budapest, 2010. március 11.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája/ Magyar Nemzet Online. Forrás: tokeslaszlo.eu/cikk