udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
331
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 331-331
Névmutató:
Bodolai Gyöngyi
2004. május 6.
Szeptember elsejétől négy marosvásárhelyi általános iskola elveszti önállóságát, és egy-egy másik iskolával összevonva közös igazgatóság alatt működnek tovább. Az összevonással mindenütt megszűnik az egyik magyar aligazgatói állás, jó néhány (többnyire magyar tannyelvű) osztály önállósága, továbbá tanítói állások és tanári katedrák szűnnek meg, és csökken az óraszám is. Az összevonás oka a gyereklétszám csökkenése, és elsősorban a magyar tagozatot érinti. Az összevonások be nem vallott, de nyilvánvaló oka, hogy megszűnjenek azok az általános iskolák megyeközpontunkban, ahol egyensúlyban vagy enyhe többségben van a magyar gyermekek száma. Az összevont intézményben kisebbségben lesz a magyar tagozat, szóba sem jöhet, hogy az iskolát magyar személyiségekről nevezzék el, amiképpen az igazgató nemzetisége is egyértelművé válik. Az átalakítás esélyt teremt arra, hogy az iskolák összevonásával az egyik épületbe a magyar tagozat költözzék, a másikban pedig maradjon a román, de erre nem törekedett a tanfelügyelőség. /Bodolai Gyöngyi: Összevont tanintézetek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./ 2004. május 13.
Máj. 11-én egy magánszemély egy táblát szerelt fel a koronkai Tholdalagi Mihály Általános Iskola bejárata melletti falra. A fehér márványtáblán, egy kereszt alatt a következő szöveg olvasható: "Ezen román felekezeti iskola alapítóinak emlékére, amely iskolát 1919-ben Matei Partenie pap, Cristea Ioan tanító és dr. Dandea Emil építette". A szöveg felháborodást váltott ki Koronkán. A szóban forgó pap történelmi múltja, valamint az iskola építésének módja, amikor is csendőrök hajtották erőszakkal közmunkára a falu lakóit, nem indokolja a tábla ottlétét. Az emberek a közvélemény semmibevételének érzik azt, ami most a prefektúra és a Megyei Tanfelügyelőség aktív támogatásával megtörténhetett. A falu egyházi és művelődési életét mindvégig támogató erdélyi diplomatáról, Tholdalagi Mihályról nevezték el a tanintézetet. Kétéves huzavona után 2001. máj. 22-i a Megyei Tanfelügyelőség is jóváhagyta a Tholdalagi név felvételét, majd öt hónap múlva került sor az avatási ünnepségre. Ezután a marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilapban kezdődtek el a tiltakozások, majd a koronkai iskolában megjelent Matei Cornel, aki azt állította, hogy a nagyapja építette az egykori román iskolát, és emiatt Tholdalagi helyett a nagyapjáról kellene elnevezni az iskolát. Nagy Márton, Jedd pogármestere igazoló iratokat kért arra vonatkozóan, hogy az iskolát valóban Matei Cornel nagyapja építette, ezeket a dokumentumokat azonban sohasem tudta bemutatni. Ily módon, a polgármester szerint törvénytelen volt feltenni a táblát. Az utóbbi években az iskolában végzett ellenőrzések burkolt célja is a táblaügy volt, amelynek szorgalmazója, Iacob Letitia tanfelügyelő többször is megfordult Koronkán, és az iskolaigazgatót próbálták rávenni, hogy törvénytelen módon értsen egyet a tábla feltételével. Wellmann Richárd igazgatót a napokban a tanfelügyelőség vezetőtanácsa elé rendelték. Megfenyegették. Ezt követően Matei Cornel munkásai felszerelték a táblát. Az idősek emlékeznek az iskolaépítésre: a csendőrök megverték azt, aki nem volt hajlandó részt venni a közmunkában. A 84 éves Balázs Károly szemtanúja volt az eseményeknek. Az állami román iskolát a nép építette, éjjel-nappal verték-hajtották a csendőrök a falu lakóit. /Bodolai Gyöngyi: Önkényes névadó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./2004. május 22.
Az igazságügyben dolgozó bírák mintegy nyolcvan százaléka nyilatkozta azt, hogy politikai nyomás alatt fejtik ki tevékenységüket. A lakosság mindössze 38 százaléka elégedett az igazságügyi szervek munkájával, s 50 százalékuk bízik abban, hogy valóban igazságot szolgáltatnak számára a bíróságokon, törvényszékeken és táblabíróságokon. /Bodolai Gyöngyi: Elvesztett bizalom. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./2004. június 10.
A rendszerváltás után eltelt tizenöt év alatt nem sikerült elérni, hogy színvonalas magyar tannyelvű mezőgazdasági, vidékfejlesztési, mezőgépészeti és erdészeti oktatás induljon magyar nyelven Maros megye egyik jó hírű középiskolájában. 1955-ben megszűnt a középfokú mezőgazdasági iskola. 1962-ben pártrendeletre felszámolták a tangazdaságot. Az elsorvasztott és felszámolt magyar iskolaszerkezetet nem sikerült felújítani. A 2003/2004-es iskolai évben volt ugyan egy próbálkozás, a Marosvásárhelyi Mezőgazdasági Iskolaközpontban beindítottak egy magyar osztályt. Az iskola már nem tudta biztosítani a megfelelő oktatószemélyzetet sem, ezért idén már nem is próbálkoznak, mindössze Mezőbándon indul egy növénytermesztési szakosztály magyar nyelven. Nánzán Jenő, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgató-helyettese szerint a középfokú végzetteknek csak kis százaléka helyezkedik el a termelésben. Az oktatást sürgősen meg kell reformálni. Csomóss Attila, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete megyei szervezetének elnöke sem derűlátó. /Bodolai Gyöngyi: Lekéstük ezt a vonatot is? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./2004. június 12.
Marosvásárhely egyik legjobban felszerelt főiskolája, a Református Egészségügyi Főiskola az idei ballagókkal együtt 316 fiatalnak biztosított szakmát, a megélhetés lehetőségét. Megalakulásától, 1992-től sokszor reménytelen küzdelmet folytatott az intézmény vezetésével megbízott dr. Nagy Attila nyugalmazott tüdőgyógyász főorvos, és később a szervezésben oroszlánrészt vállaló Mezei Ilona, aki mindenese volt az iskolának. 1992-ben, amikor az anyanyelvű posztliceális egészségügyi asszisztens-képzést elindították Marosvásárhelyen, a Kistemplomban kezdték meg az oktatást, majd a sportiskola fogadta be az intézményt. Csiha Kálmán református püspök világjáró körútjain gyűjtötte össze a támogatást, amiből az iskolaépület elkészülhetett. A Bod Péter Tanulmányi és Diakóniai Központ adott végleges otthont a főiskolának, s biztosította a bentlakás és az étkeztetés lehetőségét is. A tanítást a MOGYE akkor nyugdíjba kényszerített professzorai vállalták, majd az évek során fiatalabb egyetemi káderekkel egészült ki a tanári kar. Megjelent egy kormányrendelet, amely szerint csak az egyetemek keretében képezhetnek egészségügyi asszisztenseket. Mezei Ilona a távozó orvos-igazgatóval és a tanári kar egy részével menni készül. Nem sikerült elérniük, hogy a marosvásárhelyi egyetem a jelenlegi formájában felvállalja az iskolát. Ősztől bábaképző főiskola indul a MOGYE keretében, de ez nem pótolja azt, hogy megszűnik az anyanyelvű általános asszisztens-képzés folytonossága. /Bodolai Gyöngyi: Belenyugodhatunk? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./ 2004. július 9.
A felvidékiek magyarság jogfosztását a Benes-dekrétum mondta ki. 1947 tavaszán 76.000 tehetős, vagyonnal rendelkező felvidéki magyart kényszerítettek arra, hogy átköltözzenek Magyarországra, s helyükbe 60.000 szegényebb sorsú magyarországi szlovákot telepítettek. Ugyanekkor közel 44.000 szlovákiai magyart a Szudéta vidékről kitelepített németek által elhagyott csehországi falvakba internáltak. A felvidéki magyarságot megtizedelő kitelepítés emlékművét Nagymácsédon létesítették. Az erdélyiek egyek a felvidékiekkel a múlt tragikus eseményeit felelevenítő keserűségben. A népdalkincset viszont átmentették a túlsó partra, a Hargita lábánál, vagy a dalban sokat emlegetett Csitári hegyek alatt, a Zobor és a Gimes alján, ahol Kodály Zoltán megkezdte népzenei gyűjtőútját. Kodály írta: "A magyarság csak úgy maradhat fönn, ha minden egyes magyar lélekben határőr, s ha egymással megbonthatatlan kapcsolatot tart fenn, tudja egymást; a legészakibb őr megérzi a legdélibb minden mozdulatát". Ez a célja a Lármafa-találkozóknak is, amelyet idén ötödszörre rendezett meg a Magyarok Székelyföldi Társasága, a Cserhalom Művelődési Egyesület a Szlovákiai Magyarok Közművelődési Szövetségével, a Csemadokkal közösen. Erdély 42 helységéből 102 "zarándok" indult útnak a Felvidék legnevezetesebb településeire. Olyan erdélyi falvak és városok lakóit hívták, akiknek templomának falán megtalálható a Szent László-legendát ábrázoló freskó. A felvidéki magyarok száma Trianon óta fokozatosan csökken. Míg 1910-ben a mai Szlovákia területén az 1,7 millió fős szlovákság mellett közel 900.000 magyar élt, az ezredfordulón a többségi nemzet tagjainak száma a több mint két és félszeresére nőtt (4,6 millió), a magyaroké pedig 520.000-re esett vissza. /Bodolai Gyöngyi: Cegőtelkétől a Csitári hegyekig. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./2004. július 21.
A 80 éves dr. Bedő Károly akadémikus /sz. Brassó, 1924. júl. 14./, az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott közegészségtan professzora ma is bejár az egyetemre. Hihetetlen munkabírását jelzi az a 282 tudományos dolgozat, amelyet önállóan vagy munkatársaival, diákjaival közösen írt és közölt. Társszerzője a két Romániában megjelent legteljesebb közegészségtan könyvnek. Hallgatói számára sok jegyzetet írt. Egyetemi tanárként 250 hallgató államvizsga dolgozatát irányította. Kitartó munkájáért 2003-ban Budapesten dr. Genersich Antal-díjjal tüntették ki. Az egyetemen hatodévesen már tanársegédként dolgozott a Bakteriológia- Közegészségtan Tanszéken. 1973-tól vezette a Közegészségtan tanszéket. 1991-ben akarata ellenére nyugdíjazták több magyar professzorral együtt. A néptáplálkozás terén a székely és a csángó lakosság táplálkozási szokásairól készített átfogó felmérést munkatársaival együtt. /Bodolai Gyöngyi: Csodavilág. Az élet alapja. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./2004. július 23.
A marosszentgyörgyi Nagy Lajos, aki civilben fémforgácsolóként dolgozik, gazdag magán természetrajzi múzeumot mondhat magáénak. Az évek során a vadászatnak is kiváló szakértőjévé vált. Igaz, csak elméletben, az e témában összegyűjtött, mondhatni páratlan ritkaságokat is tartalmazó folyóirat- és könyvanyag révén. Megtanulta az állatok preparálását. A szoba tele van kitömött állatokkal. Vadmalac, mókusok, pele, pézsmapatkány, sündisznó, denevér, de van kipusztult madár is, a fakókeselyű. Jelenleg 140 faj van a gyűjteményében. Szeretné, ha támogatáshoz jutna és a marosszentgyörgyi kastélyban berendezhetné a vadászmúzeumot. /Bodolai Gyöngyi: Természetrajzi múzeum egy kicsi szobában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 23./2004. szeptember 28.
Marosvásárhelyen a 15-ös és 17-es iskolák egyesítésével összevonták a két hatodik osztályt, megszüntetve ezzel az intenzív angol oktatást, továbbá az informatika szakos osztályt is. Minderről előzetesen nem tájékoztatták a szülőket, ráadásul nincs annyi pad, ahol az összeterelt gyerekek elfértek volna. Szülők panaszukkal a tanfelügyelőség vezetőségéhez fordultak. A megbeszélésen nem volt jelen Albertini Zoltán, aki a magyar tagozatok munkájáért felel. A megbeszélésen a szülők szerint Somesan Stefan főtanfelügyelő becsmérlően szólt arról, hogy "csordában" jelentek meg, és azt hiszik, hogy a 90-es évek szellemében cselekedhetnek. A csendőrséggel is fenyegette őket, majd a törvényre hivatkozott, amely szerinte nem teszi lehetővé, hogy létszám alatti osztályt finanszírozzon a tanfelügyelőség. Később az iskola portása – valószínű felsőbb utasításra – szintén a csendőrséggel fenyegetőzött, Az újságíró kérdésére a főtanfelügyelő kijelentette, hogy egy csoport szülő tüntetni jött a tanfelügyelőségre. A főtanfelügyelő kijelentette, nem engedheti meg, hogy 16 tanulóért fizesse a tanárokat /magyar osztályról van szó/. Később kiderült, hogy román osztályok működhetnek 17 diákkal. Albertini Zoltán helyettes főtanfelügyelő szerint az ő segítségét nem kérte senki. Elmondta, hogy megyei szinten folyamatosan csökken a magyar gyerekek száma, s a 101 ezerből már a 30 ezret sem érik el. Mindez nem lehet mentség arra, hogy akár egy osztályközösséggel olyan módon járjanak el, ahogy azt a marosvásárhelyi volt 15-ös iskolában tették. /Bodolai Gyöngyi: A tanfelügyelőségen a csendőrséggel fenyegetőztek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./2005. március 11.
A mikházi ferences kolostortemplom fennállásának 370. évfordulójára emlékeztek március 5-én a megye magyar szakos tanárainak társaságában a helybeliek, és a környékbeli pedagógusok. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának anyagi támogatásából és a Teleki László Alapítvány megbízásából kezdődött helyreállítási munkálatok eredményéről Mihály Ferenc restaurátor számolt be, aki sikeres budapesti egyetemi karriert hagyott ott, hogy ezt a feladatot elvégezze. A homlokzat felújítása során találták meg a nagy felületen jó állapotban megmaradt XVII. századi festést. A hagyomány szerint a templom hajdani orgonáját Kájoni János készítette. Jelentős volt a kolostor könyvtára, több mint kétezer kötettel. Különösen jelentősek voltak az ősnyomtatványok (24-25), valamint a XVI-XVIII. századi klasszikusok művei. A bal oldali oltár mögött elrejtve találtak meg egy ősnyomtatványt, egy reneszánsz budai kötetet valamint egy füvészkönyvet, amelyek Csíksomlyóra kerültek. A faluban egy padláson a könyvtár teljes jegyzékét is megtalálták. /Bodolai Gyöngyi: Megújul a mikházi kolostortemplom. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./2005. július 27.
Makfalva pezsgő művelődési életével hosszú éveken át a Kis-Küküllő mente szellemi központjának számított. Színvonalas irodalmi estek, előadások, kiállítások, képzőművészeti táborok voltak. Azonban kiöregedett a régi „gárda”. Bármilyen rendezvény megszervezésére ma is a nyugdíjasokat kérik meg. A lakosság öregszik. Az összetartás is kisebb lett manapság – állapította meg Zsigmond Vencel polgármester. Anyagi segítség hiányában a falunapok megszervezése is nehézségekbe ütközik. Péterfi György, a helybeli Wesselényi Általános Iskola igazgatója rámutatott, az iskolai előadások nem hiányoznak, de a lendület mára megtört. Özvegy Fülöp Dénesné Suba Irén, akit férje nyomdokaiban ma is a művelődési élet lelkének tartanak, emlékezett a szép évek hangulatára. 1965-ben egyszerre jöttek tízen fiatal tanárok, felerészt helybeliek. Színjátszó kört szerveztek, együtt mentek kirándulni. 1968-tól kezdték szervezni az irodalmi színpadot. A kortárs erdélyi irodalom jeles képviselőit – Sütő András, Kányádi Sándor, Kiss Jenő, Huszár Sándor, Bajor Andor, Páll László, Horváth István – hívták meg Makfalvára. 1979-ben képzőművészeti tábort szerveztek, amely 1999-ben Nagy Pál tragikus halálának évfordulóján felvette a művész nevét. 1990-ben alapították meg a Wesselényi Művelődési Egyesületet (az első egyesületek között a megyében), amely a múzeum gondozását, a hagyományőrzést és a képzőművészeti táborok szervezését vállalta fel. 1999-ben háromszori nekifutás után az iskola felvette alapítója, Wesselényi Miklós nevét. 2000-ben avatták fel a községközpontban Dózsa György szobrát, Suba László alkotását. A társaság széthullott, mintha a társadalom is atomjaira bomlana. Nincs igény a hajdani művelődési életre – vélekedik Kiss Károly református lelkész. A hívek lélekszáma 1955-höz viszonyítva egyharmadára apadt (800 körül) a romáké viszont a 700 felé közeledik. Egyházi kórus nem működik. – A lelkész cserkészcsapatot szervezett. /Bodolai Gyöngyi: Megroppan a falvak gerince? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./2005. augusztus 3.
Bónis Johanna történész, a Marosvásárhelyi Történelmi Múzeum kutató muzeológusa tudománynépszerűsítő írásaival, a marosvásárhelyi céhek történetéről írt tanulmányával, a székely iparművészeti múzeumról írt könyve alapján vált ismertté. Legutóbb egyik elképzelése is megvalósult: április 29-én Marosvásárhelyen bejegyezték a Ráth Károly Közgyűjtemény Alapítványt, amelynek célja egy marosvásárhelyi magyar múzeum létrehozása, illetve a hajdani Székelyföldi Iparmúzeum visszaállítása. A marosvásárhelyi múzeum 1979-ben hirdetett meg egy középkorral foglalkozó történészi állást, amire Bónis Johanna sikeresen vizsgázott. 1982-ben elkezdte az addig felleltározatlan történelmi levéltári anyag rendszerezését. Ez volt a Marosvásárhelyi Történelmi Múzeum első, tudományosan rendezett raktára pontos nyilvántartással. Kutatási témának a céhtörténetet és kézművesség-történetet választotta. Ezzel a témával nem foglalkozott senki. A két világháború közötti Fodor István-féle Krónikás füzetekben jelentek meg céhekre vonatkozó adatok. Bónis Johanna kiállítása rendezésével a múzeumban bevezette a kétnyelvűséget. Jó kapcsolatot ápol több magyarországi múzeummal. /Bodolai Gyöngyi: Álmok és bosszúságok. Beszélgetés Bónis Johanna történésszel, a Marosvásárhelyi Történelmi Múzeum kutató muzeológusával. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./2005. szeptember 17.
Szeptember 16-án kezdődött a magyar professzorok világtalálkozója Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE új épületében. Több mint 60 előadás hangzik el a találkozón. – E jelentős megvalósításra szeretnénk felhívni a figyelmet, s lehetőséget teremteni a 15 országból érkezett több mint 20 rektornak és professzortársaiknak, hogy előadják, ami a legérdekesebb lehet a hallgatóságnak, majd közösen ajánlást fogalmazzunk meg a magyar kormánynak – hangsúlyozta Kecskés Mihály, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke. Megvitatják a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét, ugyanúgy a Kárpát-medencei orvos- és állatorvos szakember-utánpótlás gondjait is. Kecskés Mihály elnök beszámolt a 26 országból 750 tagot számláló Magyar Professzorok Világtanácsának munkájáról, amelynek során kiemelt feladatként kezelik az anyanyelv, a környezetvédelem valamint az informatika témakörét. A Magyar Professzorok Világtanácsa szívügyének tekinti a Kárpát-medencei magyar professzorok támogatását, akiket minden találkozón vendégül látnak. Miklós László professzor, a szlovák kormány környezetvédelmi minisztere a tudat fejlesztésének fontosságára építette előadását. Beszédének végén a szerkesztésében megjelent Szlovákia tájatlaszát nyújtotta át a marosvásárhelyi kar dékánjának, Hollanda Dénesnek. A magyarországi felsőoktatási reformról nyújtott átfogó képet Mang Béla professzor, a budapesti Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára, aki többek között a kétciklusú képzésre való áttérés nehézségeiről és a magántőke bevonásával megvalósított fejlesztésről szólt. Magyarországon 421.520 egyetemi index van kézben, ami azt jelenti, hogy a 18-25 év közötti korosztály 42-44 százaléka folytatja tanulmányait a felsőoktatásban. A négy éve megnyílt Sapientia előtt álló feladatokat ismertette Szilágyi Pál, az egyetem rektora, majd Hollanda professzor szólt arról az erőfeszítésről, amelynek nyomán a marosvásárhelyi műszaki egyetem felépült. Idén 45 szakon indul magyar nyelvű alapképzés a Babes-Bolyai Egyetemen, ahol 10.124 magyar hallgatót iskoláztak be – hangzott el Benedek Józsefnek a Babes-Bolyai Egyetemen történt szerkezeti változásáról szóló előadásában. Hét egyetemi tanárnak nyújtották át a Magyar Professzorok Világtanácsának kitüntetéseit (Szilágyi Pál, Hollanda Dénes, Geréb Zsolt, Rácz Olivér, Éva Erzsébet, Fekete László, Varga Zoltán), majd aláírták a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara és a Professzorok Világtanácsa közötti együttműködési megállapodást. /Bodolai Gyöngyi: Magyar nyelvű felsőoktatás a Kárpát-medencében. Professzorok világtalálkozója a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./2005. szeptember 20.
Szeptember 17-én a magyar kormánynak címzett ajánlások megfogalmazásával ért véget a Magyar Professzorok Világtalálkozója, amelyet a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi új épületében tartottak. Erősíteni kell a magyar nyelvű oktatás teljes vertikumát a határon túli régiókban. Ehhez többletfinanszírozás szükséges egy határon túli magyar felsőoktatási alap létrehozásával. Nagyobb figyelmet kell fordítani e régióban az oktatói utánpótlás rendszeres biztosítására, törvényes lehetőséget kell teremteni a végzett orvosok és gyógyszerészek magyarországi szakintézetekben való továbbképzésére s a diplomák kölcsönös elismerésére. Több választási cikluson átnyúló, hosszú távú tudománypolitikai stratégia kidolgozása szükséges, olvasható az ajánlásban. Csath Magdolna, a gödöllői Szent István Egyetem professzora előadásában hangsúlyozta, hogy egy nemzet versenyképességét nem az alacsonyan tartott bérekkel, a legyengített nemzeti valutával és a külföldi cégeknek kínált támogatásokkal lehet javítani, sokkal inkább azzal, hogy egy ország mennyit áldoz a képességek, az általános tudásszint emelésére és az infrastruktúrára. Kósa András gödöllői matematikaprofesszor tette fel a kérdést, hogy az oktatásban le szabad-e mondani a régi korok értékeit is őrző hagyományokról? A világtalálkozón Markó Béla miniszterelnök-helyettes az erdélyi magyar felsőoktatás 15 éves mérlegét vonta meg. Ez idő alatt sikerült egy olyan felsőoktatási rendszert felépíteni, amelyről már lehet kritikusan szólni. Ezt a rendszert versenyképessé kell tenni, mondotta. El kell érni azt, hogy a Sapientia Egyetem fenntartásában a román állam is szerepet vállaljon. Markó Bélát a Magyar Professzorok Világtanácsa Pro Universitate et Scientia-díjjal tüntette ki. Ezt követően a Világtanács oklevelét és emlékérmét vehette át Kásler Miklós, a budapesti Országos Onkológiai Intézet professzora, valamint a MOGYE egyetemi tanárai: Csedő Károly, Jung János és Nagy Örs rektor-helyettes. /Bodolai Gyöngyi: Ajánlások megfogalmazásával zárult a Magyar Professzorok Világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./2005. szeptember 27.
Marosvásárhely állami és magánegyetemein közel 15 ezer hallgató folytatja, illetve kezdi meg tanulmányait. Dr. Nagy Örs tanszékvezető egyetemi tanár, a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem rektor-helyettese elmondta, hogy a helyek 43 százalékára vehettek fel magyarokat, így az általános orvosi karon 104 magyar diák kezdi el tanulmányait a térítésmentes oktatás keretében, és 73-ra növekedett a tandíjköteles elsőévesek száma, ami 50-50 százalékos arányhoz vezetett. A fogorvosi karon 24 magyar és 26 román diák jutott be az államilag finanszírozott helyekre, a gyógyszerészeten fordított az arány. A bábaképző főiskolán 11 magyar és 10 román diák kezdi meg a felkészülést. A kétnyelvűséget illetően nem történt előrelépés az egészségügyi asszisztenseket képző főiskolai oktatás terén. Miközben a minden szinten lehetséges anyanyelvű oktatásról beszélnek, a főiskolán nem indíthattak magyar szakot. – Az egyetemen a magyar oktatók száma egyelőre elmarad a lehetőségektől, annak ellenére, hogy a fiatalokat előreléptetnek, és az oktatószemélyzet tagjai közül mindazokat, akik eleget tesznek az előírásoknak. Az utánpótlást a végzős hallgatók kivándorlása nehezíti meg. A nehézségek ellenére egyelőre nincs olyan tantárgy, amelyből ne tudnának magyar nyelvű előadást biztosítani. Besegítenek a nyugalmazott óraadó professzorok is. – Többen felvették: az adminisztratív személyzet összetétele egyáltalán nem tükrözi azt, hogy ezen az egyetemen kétnyelvű oktatás folyik. Idén lesz 45 éves a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem, amely az 1960-ban létesített pedagógiai főiskolából alakult át mérnökképző intézetté, majd 2000-től egyetemmé. Az egyetem vállalta a magyar szakos tanárok továbbképzését is, holott nem rendelkeznek szakoktatókkal. Az volt az indoklás, hogy a tanárok beleegyeztek, hogy egyes tantárgyakat románul hallgassanak. /Bodolai Gyöngyi: Évkezdet az egyetemeken (1.). = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./2005. szeptember 28.
Jelenleg a világ különböző országaiban 2100 magyar egyetemi tanár él, 1300-an magyarországi egyetemeken és főiskolákon, 800-an pedig a határokon túl az öt kontinens közel 40 országában. Együttműködésük megteremtését Kecskés Mihály egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár Megyei Tudományos Testületének elnöke kezdeményezte az 1997 januárjában tartott elnökségi ülésen. 1997-ben volt a Magyar Professzorok Első Világtalálkozója. Az együttműködés rendszeresítése határozták el a Magyar Professzorok Világtanácsának a megalakítását. A Magyar Tudományos Akadémia védnöksége alatt megtartott világtalálkozón 17 országból 300 professzor vett részt, akik az alapszabály-tervezet megvitatását követően a Világtanács díszelnökének Oláh György Nobel-díjas akadémikust választották, a Világtanács élére pedig Kecskés Mihály professzort. Kecskés Mihály elmondta, ernyőként összefogják a magyar szellemi tőke jelentős részét képviselő egyetemi tanárokat, akik számára fórumot biztosítanak a felsőoktatás (oktatás) és tudományos kutatás terén való folyamatos együttműködésre. Először adatbankot létesítettek. – A marosvásárhelyi orvosi egyetem végzőseinek többsége ma Magyarországra távozik, miközben Erdélyben nincs, aki betöltse elsősorban a vidéki állásokat. Magyarországról pedig Nyugatra mennek tovább az itt végzett orvosok. Elgondolkoztató, hogy Kárpátaljáról átjön Magyarországra 300 orvos, de valamennyien tovább akarnak menni. – Kecskés Mihály szerint a szakirodalomban egyeduralkodóvá váló angol nyelvnek a magyar szaknyelvbe való betörése ellen tenni kell valamit. A jövőben fórumot szentelnek ennek a kérdéskörnek. /Bodolai Gyöngyi: A Magyar Professzorok Világtanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./2005. szeptember 30.
Megkezdődött a tanév a Sapientia–EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karán. Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja elmondta, a szerződés szerint október 30-ig kell elkészülnie az útnak. Az ünnepség rangját viszont emelte a Bolyai-szobor felavatása, amelyet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Karától kaptak ajándékba. Alkotója dr. Berek János mérnök professzor, az egyetem dékánja. A tandíjmentes helyek beteltek, a kommunikációs szak kivételével a többin viszont még vannak tandíjköteles helyek. Az egyetem tervében n három épület szerepelt: az A mint az informatika és a számítástechnika szakok székhelye, a B épület adna otthont a mechatronikának valamint a humán szakok laboratóriumainak, a C épületben működne a kertészmérnöki. Anyagi fedezet azonban csak a főépületre volt, abban kellett felszerelni a B épület összes laboratóriumát, hogy a műszaki oktatásban a gyakorlati képzést is biztosítani tudják. A legszükségesebb lenne a C épület felépítése, ahol a kertészmérnökök képzését biztosítanák. A visszajelzések szerint a pedagógia szakot végzett hallgatók az első helyeken szerepeltek a három megyében meghirdetett pedagógusi állásokra szervezett versenyvizsgán. A végzett informatikusok legjobbjait a Siemens cég marosvásárhelyi szoftverkészítő leányvállalata alkalmazta. Mivel elégedettek a teljesítményükkel, úgy döntöttek, hogy itt hoznak létre egy kutatóközpontot. Az egyetem kuratóriuma elvileg beleegyezett, hogy ez a központ a campus területén épüljön fel. /Bodolai Gyöngyi: Nő a hallgatók száma a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./2005. november 8.
Dr. Feszt György /sz. Kolozsvár, 1925. szept. 15./ a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem konzultáns farmakológiaprofesszora szeptemberben betöltötte a 80. életévét. Országosan elismert szakember, az erdélyi magyar tudományos élet, a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés tevékeny előmozdítója több mint 50 éve. 1945-ben, amikor megalakult a kolozsvári magyar tannyelvű tudományegyetem, édesapja a röntgen tanszék professzora lett, és ő volt az orvosi kar első dékánja. Az egyetem Marosvásárhelyre átköltözött orvoskara az 1948-as tanügyi reform nyomán önálló Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet lett, ahol apja, id. Feszt György 1949-ig dékán maradt. Amikor a rektori tisztséget betöltő Csőgör professzort a hatóságok letartóztatták, őt nevezték ki rektornak, s ezt a tisztséget korai haláláig, 1952-ig töltötte be. Fia, ifj. Feszt György 1950-ben végezte el az egyetemet, majd tanársegéd lett a farmakológiai tanszéken, Obál Ferenc professzor mellett. 1953 őszén, más magyar állampolgárságú egyetemi tanárokhoz hasonlóan, Putnoky Gyula és Obál professzorok is távozásra kényszerültek, s így, aránylag fiatalon, lektori, majd később adjunktusi állásba léptették elő Feszt Györgyöt. – Nyugdíjazását követően éveken át tevékeny szerepet töltött be az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának az élén. /Bodolai Gyöngyi: Életre szóló vonzerő. Beszélgetés dr. Feszt György egyetemi tanárral. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./2005. november 22.
November 20-án megszületett az első eredmény Hármasfalu önállósodása érdekében. Makfalva község lakosainak 58 százaléka Hármasfalu önálló településsé válására szavazott. Az utóbbi években Hármasfaluban sokat építettek, tataroztak, s a Küküllőn túl egy új negyed körvonalazódik. Gyerekutánpótlásban sincs hiány, ami a közel 1300 lakosú település jövőjét jelenti. A 2003-ben elkezdett felújítás nyomán a környék egyik legszebb iskolájává vált a Hármasfalu központjában levő tanintézmény. A kezdetet a Határon Túli Magyarok Hivatalánál megnyert pályázat képezte. A hármasfalui iskolába 132 gyermek jár. A felzárkóztató foglalkoztatásra a diákok 80 százaléka jelentkezett. Befejeződött a hármasfalui unitárius templom belső felújítása. A templomban november 26-án, szombaton Lázár Levente lelkész látja vendégül az unitárius egyház zsinatát, amelyre közel 300 résztvevőt várnak. A zsinaton 15 frissen végzett unitárius lelkészt szentelnek fel. Szeptembertől a gyülekezeti otthon épületébe költözött a hármasfalui óvoda. A holland testvérgyülekezet támogatásával készülő épületben lesz konferenciaterem, étkező és orvosi rendelő. Jövőben a 200 éves csokfalvi gyülekezet ünnepel, a templomban a napokban fejezték be a központi fűtés szerelését. A Szent István mellszobrának és Szent Imre egész alakos szobrának helyet adó településen jövőben az atosfalvi templom előtt állítják fel Gizella szobrát, Simorka Sándor alkotását. /Bodolai Gyöngyi: Hármasfalui oldal. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./2005. december 21.
Dr. Péterffy Árpád szívsebész professzort a fennállásának 60. évfordulójára emlékező Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem díszdoktorává avatták a december 16-i gálaünnepségen. A cím kései elismerés az alma matertől, ahol a kitüntetett pályája kezdetén nem a magyar végzősök számára tartogatták az egyetemi karrier lehetőségét. Ahhoz, hogy édesapja nyomdokain haladva a modern szívsebészet kiváló művelőjévé váljon, Svédországba kellett emigrálnia, hogy szakmai tudása teljében Magyarországra visszatérve Debrecenben építse fel a magyar szívsebészet egyik fellegvárát. Elmondta, hogy a most kapott elismerés nem csak ő munkájának értékelése, hanem édesapja, Péterffy Pál marosvásárhelyi sebészprofesszoré is, aki egész életén át segíteni próbált a Kárpát-medencéből hozzá forduló beteg embereken. Úgy érzi továbbá, hogy a család elismerése is, valamennyien szorosan kötődnek ehhez az egyetemhez, amelyet 12-en végeztek el, s ma is ott tanul egyik unokaöccse. Emlékezett fiatal éveire. Az ’56-os forradalmat követően az egyetemre beköltözött a félelem, a rettegés. Megmondták nekik, hogy vidékre kell menniük, ahonnan már szinte lehetetlen volt visszakanyarodni, mivel 1962-től elkezdődött a román nyelvű oktatás, és azt követően a román előadók számának a gyarapítása volt a fontos. Dr. Péterffy Árpádot először Kapnikbányára helyezték, 1963-tól Nagybányán lett alorvos. Végül elhagyta az országot, Svédországot választotta. A Karolinska Intézetben dolgozott. A doktori disszertációt a habilitáció követte, ami már egyetemi tanári minősítést jelentett. 1983-ban sikeresen megpályázta a Debreceni Orvostudományi Egyetemen professzori állását, feladata volt a szívsebészet kifejlesztése. 1997-re Magyarországon már az elsők lettek, a műtétek számát tekintve. Debreceni kinevezése után megtartotta svédországi állását, ahova rendszeresen kijárt. Minden újat hazahozott, s munkatársait is sikerült kiküldenie. /Bodolai Gyöngyi: A legnagyobb öröm. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./