udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
73
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73
Névmutató:
Gusa, Cosmin
2003. május 14.
Máj. 13-án Funarnak, Kolozsvár polgármesterének két óra leforgása alatt négy peren kellett megjelennie. Valamennyi esetben ő a felperes. A városvezető úgy érezte, hogy az általa perelt személyek, Cosmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt főfitkára, Vasile Soporan prefektus és helyettese, Dan Canta megsértették és rágalmazták: az elsővel két, egymást követő tárgyaláson vett részt. Az elsőn, amelyen Dan Canta volt a vádlott, a pereskedő felek kedélyesen köszöntek egymásnak, kezet is fogtak, mi több, félrevonultak beszélgetni. Funar ebben a perben 1 milliárd lej erkölcsi kártérítést követelt. A vádlott elismerte a kijelentéseket, de hangsúlyozta: a politikai csatározás eszközeivel élt, és elvárta volna, hogy a polgármester hasonló módszerekkel válaszoljon. Alig volt vége az elsőnek, néhány másodperc után következett az újabb Funar versus Gusa tárgyalás. A polgármester sértőnek tartotta, Gusa egyik régebbi kijelentését, miszerint nevet kellene változtatnia. /Kiss Olivér: A polgármesternek nem tollas a háta. Funar sohasem dolgozott a cirkusznál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./2003. május 16.
Máj. 15-én megkezdődött Brassó Pojánán az a kétnapos találkozó, amelyen az RMDSZ, valamint a Szociáldemokrata Párt (SZDP) területi elnökei, illetve az országos monitorizáló bizottság tagjai tárgyalnak a megyei szintű portokollumok megkötéséről. A két politikai alakulat területi elnökein kívül megjelent a kormánypárt részéről Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke, Ion Solcanu, az SZDP szenátusi frakciójának elnöke, illetve Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára, az RMDSZ vezetőségét Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György szenátor, Borbély László ügyvezető elnökhelyettes, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, illetve Nagy Zsolt területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök képviseli. Borbély László elmondta: a találkozót azért hívták össze, mert letelt az országos protokollumban megszabott kéthónapos határidő, amelyet a megyei szintű megállapodások megkötésére írtak elő. A Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér és Arad megyei szervezetek között ezek az egyezmények már megszülettek. A tanácskozáson minden megye beszámol arról, hogy milyen stádiumban vannak a tárgyalások. /Köllő Katalin: Összemérte erejét az RMDSZ és SZDP csapata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Nyolcpontos panaszlistával utazott Brassóba a háromszéki RMDSZ-delegáció. Albert Álmos és Baka Mátyás alsó-, illetve felső-háromszéki területi elnökök mellett a kétnapos egyeztetésen részt vesz Demeter János megyei tanácselnök is. A háromszékiek panaszlistáján ugyanazok a kérdések szerepelnek, mint egy évvel ezelőtt. Az RMDSZ múlt év végi ajánlata a vezetők legalább 50-50 százalékos arányáról szólt, ám mivel nem találtak tárgyalópartnerre, most ismét ragaszkodnak a nemzetiségi aránynak megfelelő vezetői összetételhez. A hivatalos kormánynak alárendelt intézmények száma 20, ám az RMDSZ számítása szerint 37 hivatal vezető tisztségéről kell tárgyalniuk, és ezeknél az arány jelenleg 77-23 százalék a románság javára. Továbbra is a kérések között szerepelnek a föld és erdő-visszaszolgáltatás máig rendezetlen kérdései, a kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomás, a Horticom, a Zoocomp ügye és a más megyék területeire átnyúló háromszéki erdőterületek visszaadásának kérdése. Kérik az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és a felekezeti oktatás megcsonkítatlan működésének biztosítását. /Farkas Réka: Háromszéki déja vu. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./ "Mindaddig, amíg az előzőt végre nem hajtották, a Hargita megyei RMDSZ-nek nem kell új protokollumot kötnie a PSD-vel" - jelentette ki Ráduly Róbert megyei RMDSZ-elnök. Az elnök a Hargita megyei PSD-hez fűződő viszonyban több dolgot is furcsáll. Például azt, hogy a középiskolai oktatásban a felszámolásra javasolt nyolc magyar és két román osztály közül végül csupán magyar osztályok szűntek meg Hargita megyében. Ráduly azt sem tartja elfogadhatónak, hogy a különböző intézményvezetők kinevezésénél meg sem kérdezik az RMDSZ véleményét. Az RMDSZ-elnök ugyanakkor meghökkenéssel vette tudomásul a PSD Hargita megyei szervezetének elítélő magatartását a székelyföldi régió megalakításával kapcsolatban, főleg annak tükrében, hogy az RMDSZ és a PSD közötti egyezményt azután kötötték meg, hogy a szövetség februári kongresszusán határozatot fogadtak el a székely régió megalakításának szükségességéről. /Rédai Attila: Ráduly: nem kell új Hargita megyei egyezmény. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./2003. június 3.
C. V. Tudornak és Tőkés Lászlónak nincs mit keresnie a romániai politika színtéren - jelentette ki Cozmin Gusa, a kormányzó Szociáldemokrata Párt főtitkára. Mindketten ultranacionalista diskurzust folytatnak, és egy elmúlt évszázadban élnek - mondta a kormánypárt főtitkára. /Egy kalap alatt? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./2003. július 8.
A kormánypárt júl. 7-én fúziós megállapodásokat írt alá a Szocialista Munkáspárttal és a Nemzeti Újjászületés Szocialista Pártjával. A megállapodások szerint a két párt képviselői helyet kapnak a párt országos és helyi vezetésében. /Balra! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./ Minden, a kormánypártban, a Szociáldemokrata Pártban (PSD) viselt tisztségéről lemondott Cozmin Gusa, a szervezet főtitkára, sőt megvált pártbéli tagságától is. A központi sajtónak adott indoklásában Gusa elmondta: nem tartja előnyösnek a Szocialista Munkáspárttal (PSM) kötött egyezséget, mivel ezt a Kommunista Párt (PCR) utódjának tartja, és hibának érzi azt is, hogy Viorel Hrebenciuc, Dan Ioan Popescu és Miron Mitrea továbbra is a PSD alapembereiként dolgoznak. A volt pártfőtitkár szerint ezeket a politikusokat mellékvágányra kellett volna terelnie a párt vezetőinek. /Mert másképp képzeli el a PSD-t: Lemondott Cosmin Gusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./2003. november 6.
A Cosmin Gusa nevével fémjelzett Initiativa 2003 szervezet közzétette a Nagy-Románia Párt feloszlatását célzó kezdeményezését. Elkeserítő, hogy a szekuritáté markáns személyiségeit és magas rangú pártaktivistákat összegyűjtő mai párt képes megszerezni választások idején a szavazatok 15 százalékát, milliókat képes maga mögé állítani. Az Initiativa 2003 beadványában annyi alaposan dokumentált észérvet sorolt fel indítványa alátámasztására, amelyeknek más, valóban demokratikus államban akár a 10 százaléka is elegendő lenne a párt törvényen kívül helyezésére. A Romania Mare lap cikkei, Corneliu Vadim Tudor nyilvános beszédei 14 év alatt folyamatosan "csak" a kisebbségek ellen uszítottak; tagadták a politikai pluralizmus szükségességét; folyamatosan lejáratták a mindenkori román államelnököket, miniszterelnököket; többször katonai puccsra buzdítottak. /Máthé Éva: Arzenál-lista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./2004. július 20.
Júl. 19-én megnyílt a XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor A megnyitón Németh Zsolt, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség képviselője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta: nemcsak a Fideszre, hanem Európára is számíthatnak a romániai magyarok. Németh Zsolt keményen bírálta a romániai helyhatósági választások jogi feltételeit, amelyek alapján megakadályozták a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által vezetett Magyar Polgári Szövetséget, hogy induljon a júniusi választásokon. A szervezők nevében Szilágyi Zsolt független parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a bálványosi szellemi műhelyből kerültek ki olyan gondolatok, amelyeket mára megvalósítottak, vagy megvalósításuk elkezdődött: az észak-erdélyi autópálya, az erdélyi magyar közszolgálati tévé. A Kelet-Közép-Európa az EU-bővítés után – Országok, nemzetek, régiók Európája című idei bálványosi szabadegyetem nyitó napján Politikai marketing – kampányok, a politika, mint áru témakörben értekeztek a meghívott előadók. Cosmin Gusa, a román ellenzéki Demokrata Párt kampányfőnöke a helyhatósági választások eredményeit kommentálva felhívta a figyelmet arra, hogy újraalakul a román politikában a "vörös négyszög" a kormányzó Szociáldemokrata Párt körül. /Megnyílt a XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./2005. január 24.
Cosmin Gusa, a Demokrata Párt képviselőházi frakciójának elnöke egy televíziós beszélgetésen azt állította, hogy az etnikai alapon szervezett pártoknak nincs létjogosultságuk, ezért tagjaiknak ideológiai alapon be kell tagolódniuk a román pártokba. Cosmin Gusa az egyik vezető egyénisége annak a koalíciónak, amelynek az RMDSZ is tagja. Markó Béla szövetségi elnök Gusa kijelentéséről így nyilatkozott: – A magyarok akkor fognak betagolódni a román pártokba, amikor ezek az alakulatok megoldást kínálnak sajátos problémáikra. /(Béres Katalin): Meddig lesz szükség az RMDSZ-re? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./2005. április 16.
A Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) módosító javaslatokat nyújtott be a nemzetbiztonsági törvényhez. Cozmin Gusa, a PIN elnöke elmondta, „az Elnöki Hivatal illegalitásban” van, és a módosítással akarnak segíteni Basescunak, hogy megszűnjön ez az illegális állapot. Gusa emlékeztetett az államfő másfél hónappal ezelőtti nyilatkozatára, amely során a korrupciót nemzetbiztonsági problémának nevezte. Azonban az Igazságügyi Minisztériumban a SIPA tagjai meg mindig vezető tisztségeket töltenek be. /A SIPA az egyik titkosszolgálat, a minisztériumban működik./ Ilyen egyetlen NATO-tagországban sem létezik. Ezért javasolják, hogy az említett titkosszolgálatot vonják ki a minisztériumból. Gusa példaként Ureche (volt szekus) tábornokot említette, akinek, mint mondta, a szerepe tagadhatatlan Ioan Petru Culianu meggyilkolásában. /Mózes Edith: Illegalitásban az Államelnöki Hivatal? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./2005. október 22.
Október 22-én Cozmin Gusa, Lavinia Sandru és Sergiu Constantinescu részt vett a Nemzeti Kezdeményezés Pártja temesvári székházának avatóján. Cozmin Gusa országos pártelnök és fiatal kolléganője, Lavinia Sandru támadta az RMDSZ-t, sőt az egész romániai magyarságot. Lavinia Sandru szerint a magyarság olyan “veszélyben” van, hogy pozitív diszkriminációban élhet a románokkal és más kisebbségekkel szemben – ezzel a kisebbségekről szóló törvénytervezetet bírálták, ami szerintük csak plusz pénzkidobás lenne. Markó Béla Sandru szerint csak a pártelnöki mivolta miatt kapott kormányfő-helyettesi titulust, nem is foglalkozik Románia integrációjával. Gusa kijelentette, a kisebbségi törvénytervezet nemzet-, Európa- és alkotmányellenes. Egyébként a tavasszal alakult, a DP-vel szakított zsebpárt céljairól, programjáról érintőlegesen ejtettek szót, inkább csak a “magyar veszéllyel” foglalkoztak. /László Árpád: Nemcsak az RMDSZ-t, az egész magyarságot támadja. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./2005. október 22.
Amennyiben október 24-ig, hétfőig nem születik döntés a román parlament felsőházában a kisebbségi törvényről, a jogszabályt hallgatólagosan elfogadottnak tekintik – tájékoztatott Eckstein Kovács Péter szenátor. A szenátor valószínűnek tartja, hogy az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordul, és úgy próbálja megakadályozni a törvény létrejöttét. Az alsóházban sokkal több az esély arra, hogy a törvényt elfogadják. Cozmin Gusa logikátlannak, alkotmányellenesnek és Európa-ellenesnek nevezte a kisebbségi törvény tervezetét, Ioan Rus, az SZDP alelnöke pedig kijelentette: pártja nem ért egyet a törvénytervezet egyes pontjaival, és az ellen fog szavazni. /E.-R. F.: Hétfőig eldől a kisebbségi törvény sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./2005. november 11.
Ez a törvény csak rontaná a mostani törékeny egyensúlyt ebben a térségben – véleményezte a kisebbségi törvénytervezetet Cosmin Gusa Csíkszeredában. A Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) elnöke november 10-én a tervezet megvitatására általa szervezett tanácskozáson kifejtette, az RMDSZ nem viszonyul felelősen ehhez a kérdéshez. A megbeszélésen sem a helyi, sem a megyei önkormányzatok vezetői, sem az RMDSZ képviselői nem vettek részt, a tanácskozáson jobbára a két megyében működő román kulturális szervezetek, illetve egyes pártok helyi szervezeteinek vezetői jelentek meg. Többen kifejtették, semmi szükség erre az RMDSZ által erőltetett törvényre. Az is elhangzott, hogy a Hargita és Kovászna megyékben élő románok legalább annyi jogot szeretnének, mint amennyit az itt élő magyarok élveznek. Cosmin Gusa kitért Verestóy Attila szenátor és a kormányfő üzleti kapcsolatára is, mondván, hogy annak hátterében is Dinu Patriciu üzletember áll. /Szüszer-Nagy Róbert: Monológ a kisebbségi törvényről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./2005. november 23.
Ismét felerősödött a kisebbségi törvénytervezet ellen a román pártok részéről folytatott ellenkampány. Megszólalt a mindössze néhány törvényhozót számláló Nemzeti Kezdeményezés Pártja is, amely a kolozsvári származású Cozmin Gusa pártelnök révén kifejtette, hogy a tervezet elfogadása magyar enklávék létrehozását eredményezné. Emellett a Demokrata Párt egyre több képviselője fejezi ki nyilvánosan, hogy nem ért egyet a jogszabállyal. Korábban Daniel Buda Kolozs megyei képviselő jelentette be, hogy egyéni módosító javaslatot nyújt majd be. Újabban a rosszemlékű Nemzeti Egységpárt elnöke, most már DP-képviselő Valeriu Tabara kifejtette: javasolni fogja pártjának, kérjék a tervezet visszavonását a parlamentből. /Folytatódik a kisebbségi törvény elleni kampány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./2005. november 24.
November 23-án az Európai Parlament Külügyi Bizottsága elfogadta a Románia és Bulgária csatlakozásának állását vizsgáló jelentést. Ebben a kisebbségi törvény elfogadására sürgetik Romániát, de a restitúció és a magyar felsőoktatás kérdésének megoldása sem maradt ki. A Romániáról szóló jelentés a különböző politikai csoportokban ülő magyar képviselők által beadott indítványok hatására kiegyensúlyozott, ugyanakkor a kisebbségeket érintő kérdésekben kritikus hangvételű lett. Gál Kinga (Fidesz) módosító indítványának többsége bekerült a határozattervezet szövegébe, így az ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása, a romák védelmében sürgető intézkedések tényleges alkalmazása. A jelentés politikai kritériumként határozza meg a kisebbségek helyzetének javítását, többek között elégedetlenségét fejezve ki a még hatályban lévő választási törvény diszkriminatív volta miatt. Sikerült elérni, hogy a szöveg utaljon arra, hogy további lépések szükségesek a magyar kisebbség védelme területén: a szubszidiaritás és önkormányzatiság elvein alapulva. Felhívja a román hatóságok figyelmét, hogy teljes mértékben támogassák a magyar kisebbség felsőoktatását, mindehhez biztosítva a szükséges anyagi feltételeket. Tabajdi Csaba (MSZP) EP-képviselő úgy vélte, hogy „a kemény hangú jelentés a magyar EP-képviselők összefogásának és kiváló együttműködésének, valamint a Finnugor Fórum és a nemzeti kisebbségügyi EP-intergroup lobbyerejének köszönhető”. A Velencei Bizottság megjegyzéseit belefoglalják a kisebbségi törvénytervezetbe – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu. Markó Béla RMDSZ-elnök élesen bírálta a Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Pártja (NKP) álláspontját a tervezettel kapcsolatban. Markó elítélte a Gusa-féle zsebpártok magatartását, amelyek a kisebbségi törvény kapcsán kiújult magyarellenes retorikával igyekeznek szavazókat toborozni. /EP-s sürgetés a kisebbségi törvény elfogadására. A magyar felsőoktatás rendezését is a dokumentumba foglalták. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./2005. november 24.
Egyre több román politikus kifogásolja a kisebbségi törvény tervezetét. A Nagy-Románia Párt mellett a leghangosabb ebben a tekintetben egy zsebpárt, a Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN). A PIN felszólította a román pártokat és civil szervezeteket, foglaljanak állást a kisebbségi törvény ügyében, a kormányt pedig felszólította: vonja vissza a tervezetet. Valeriu Tabara, a Demokrata Párt képviselőházi frakcióvezető-helyettese leszögezte, a törvény tulajdonképpen az RMDSZ politikai célkitűzéseit jeleníti meg. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a koalíciós partnerekről nem állítható, hogy nacionalisták lennének. „Ám éppen azért, mert nemzeti kérdésekben nincs egy markáns programjuk, állandóan bizonytalanok, meg lehet őket ijeszteni” – tette hozzá. A magyar oldalról érkező támadásokról így vélekedett: „Az már az életünk abszurd kis színjátéka, hogy Funar megdicséri Szász Jenőt a román szenátusban, és utána a sajtónak nyilatkozva is, illetve az, hogy a hátunk mögött ők kezet fognak.” „A kisebbségi törvénytervezet kompromittálja hosszútávon az autonómiatörekvéseket. Ha ezt elfogadnák, úgy tűnne, mintha volna autonómia, mert úgy hívják, hogy kulturális autonómiatanács, és ebben benne van az autonómia szó, tehát akkor megvan az autonómia” – fogalmazott Szász Jenő MPSZ-elnök. Funar /Nagy-Románia Párt/ meggyőződése, hogy még 2-3 évig elhúzódik a tervezet ügye. Funar szerint a magyar kisebbség nem lojális a román államhoz, és a kisebbségi törvénytervezetet kezdeményező RMDSZ diszkriminálni akarja a román többséget és a többi kisebbséget. Ugyanakkor Funar szerint vannak a román állam alkotmányát tiszteletben tartó magyarok is Romániában, ilyen például Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, aki levélben fordult Nicolae Vacaroiuhoz, a szenátus elnökéhez. Ebben az MPSZ elnöke kérte, hogy a szenátus ne szavazza meg a tervezetet. /Román össztűzben a kisebbségi törvénytervezet. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./2005. november 25.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) EP-megfigyelői elmondták: a képviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a szenátus elutasította a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet. Arra utaltak, hogy Romániának problémái lehetnek a 2006 áprilisában esedékes országjelentéssel, ha a törvényhozás nem fogadja el a tervezetet. November 24-én a Demokrata Párt képviselői a képviselőház közigazgatási bizottságában nemmel voksoltak, vagy tartózkodtak a kisebbségi törvénytervezet elfogadásánál. A tervezetet végül 9 „igen”, 4 „nem” szavazattal és két tartózkodással fogadták el. Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (NKP) elnöke azzal vádolta Olli Rehn EU-bővítési biztost, hogy túllépi hatáskörét, ha „pozitívan” beszél a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetről, anélkül, hogy megvizsgálná a kezdeményezés alkotmányosságát. Gusa szerint a kisebbségi tervezet nem lehet része a csatlakozási kritériumoknak, ahogyan azt Gál Kinga magyarországi EP-képviselő javasolta. /Kisebbségi törvény: NLP aggodalom, DP-árulás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./2005. november 26.
Az egyik román adón, a Realitatea tévécsatornán a Robert Turcescu által vezetett jó beszélgető-műsorban a kisebbségi törvény volt terítéken. A nemrégiben Cosmin Gusaék által megalakított Nemzeti Kezdeményezés Pártjához tartozó Aurelian Pavelescu képviselő volt a vendég, aki szerint nem szabad megszavazni a kisebbségi jogszabályt. Szász Jenő „MPSZ-es vezér” a kisebbségi törvénytervezetet alkotmányellenesnek nevezte. /Köllő Katalin: Kicsoda ellenünk? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./2005. november 26.
Az RMDSZ, illetve már a román kormány által előterjesztett kisebbségi törvény elleni heves román tiltakozások hangzanak el. Az ismert nagy-román nacionalisták magatartása e törvényjavaslattal szemben várható volt, a most ellenzékben lévő PSD-vezetők is igyekeznek megakadályozni a törvény megszavazását. A Cosmin Gusa elnökölte PIN (Nemzeti Kezdeményezés Pártja) a legotrombább támadással igyekszik híveket szerezni magának, mindent összehord a kisebbségi törvényjavaslat ellen – azt is, amit a Nagy-Románia Párt, azt is, amit a székelyudvarhelyi Szász Jenő hívei kifogásolnak a törvényben. A mérvadó újságírók, mint Cristian Tudor Popescu vagy Emil Hurezeanu arról beszélnek, hogy Traian Basescu elnök vonzódik a volt Szekuritáté embereihez, a lehallgatási technikákhoz. /Kántor Lajos: Hol van hidegebb? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./2005. november 30.
Székelyföldi körúton hívja fel a figyelmet a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) három vezetője, Cozmin Gusa elnök, illetve Lavinia Sandru és Aurelian Pavelescu az RMDSZ-nek arra a szándékára, hogy Hargita és Kovászna megye területén „magyar enklávét” hozzon létre. November 29-én Csíkszeredában a politikusok elmondták, a PIN készül beperelni az RMDSZ-t amiatt, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet „Románia ellen lobbizik az európai intézményeknél”. A PIN kifogásolta, hogy Gál Kinga, Magyarország európai parlamenti képviselője is „Románia ellen lobbizik”. Gusa szerint megengedhetetlen, hogy Gál Kinga – aki román állampolgár volt és Szilágyi Zsolt egykori RMDSZ-képviselő felesége – most magyar állampolgárként bírálja Romániát. Lavinia Sandru elmondta: arra készül, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelenti az RMDSZ-t amiatt, hogy a szövetségnek egyetlen női képviselője sincs a parlamentben. A három politikus az RMDSZ vezetői ellen is támadást intéztek. Lavinia Sandru tudomása szerint „Verestóy Attila szenátor és Borbély László miniszter az egykori kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, míg Markó Béla együttműködött a Szekuritátéval”. „A PIN-esek kijelentései szemenszedett hazugságok” – szögezte le Borbély László megbízott miniszter. Hozzátette: „A PIN elnökének tudnia kellene, hogy azok, akik a parlamentben vannak, átestek egy CNSAS-s átvilágításon, amiből kiderült, hogy nem működtek együtt semmilyen formában a titkosszolgálatokkal.” /CNSAS : Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság/ A miniszter szerint Cozmin Gusa egy teljesen hitelét vesztett figura: miután három pártból kirakták, most egy zsebpártot alakított. Cristian Parvulescu politológus leszögezte, hogy ádáz harc folyik a határozatlan szavazókért. Ebben a helyzetben egyesek a nacionalizmus eszközéhez térnek vissza. Cozmin Gusa az OTV éjszakai műsorában is megszólalt. A szélsőséges politikusok gyakori megszólaltatásáról ismert csatorna elsősorban a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban képviselt elutasító álláspontjáról faggatta a PIN elnökét. Gusa a titkosszolgálatok manipulációit emlegetve beszélt a tizenöt éve tartó „magyar összeesküvésről”, melynek célja Románia feldarabolása és a Székelyföld enklavizálása. Az élő műsorba betelefonált Halász János, az ITD-Hungary Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője, aki figyelmeztetett, hogy a magyarellenes hangulatkeltés negatívan befolyásolja a román-magyar gazdasági kapcsolatokat. Gusa mikrofonját is lecsatolva elutasította a párbeszédet, azonban jelezte a nézőknek, hogy Halász János mint nyolcvankilenc előtt is aktív külkereskedelmi tisztviselő „a titkosszolgálatok embere, amely akkor egyet jelentett a szovjet KGB-vel”. „Ez a fajta hangulatkeltés árt a magyar gazdaságnak – jelentette ki az Új Magyar Szónak Halász János. – Egyfajta elbizonytalanodás ugyanis már amúgy is létezik Romániában a magyar befektetőkkel szemben”. „Gazdasági diplomataként kötelességem kormányom kapcsolatait megvédeni” – indokolta Halász döntését, hogy betelefonált az OTV éjszakai műsorába. „Bárhova nyúlunk az OTV-ben, mindenhol hibát találunk” – nyilatkozta Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. November 29-i ülésén is két esetben kifogásolta a testület az OTV munkáját: burkolt reklámok miatt küldtek megrovást, pár napja 250 millió régi lejes pénzbüntetést is kiróttak. Jelenleg a CNA és a tévécsatorna között húsz per van folyamatban, ugyanis a csatorna eddig egyetlen, a testület által kiszabott büntetést sem volt hajlandó kifizetni. A CNA kivizsgálást indított a mostani műsor ügyében. /”PIN-kód”: székelyföldi körúton a magyarellenesség új zászlóvivői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2005. december 7.
„Kétezer-ötszáz lejbe került az OTV-nek a kisebbségi törvény” – fogalmazott az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) ülését követően Gáspárik Attila, a testület alelnöke. A CNA az Új Magyar Szó jelzésére indított kivizsgálást a csatorna november 28-i műsorával kapcsolatosan. Ekkor a meghívott Cosmin Gusa a Nemzeti Kezdeményezés Pártja /PIN/ elnöke a kisebbségi törvénytervezetről és „tizenöt éve tartó magyar összeesküvésről” értekezett. A testület eleinte mindössze megrovást akart adni az OTV-nek, közel egyórás vita folyt a pénzbüntetés súlyáról. „Azzal érveltem, hogy ilyen súlyos helyzetben meg kell torolnunk a vétséget, hiszen éppen ezzel bizonyíthatják: a kisebbségek védelme tökéletesen működik Romániában” – nyilatkozta Gáspárik Attila. Az OTV-nek jelenleg húsz pere van folyamatban, ugyanis a TV-csatorna minden egyes eddig kirótt CNA-büntetést megfellebbezett. /Gergely Edit: Fogást talált az OTV-n a médiafelügyelet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2005. december 9.
Traian Basescu megkérdezettek 52 százaléka bízik, derül ki a CURS felméréséből. Őt követi, Mona Musca liberális politikus, volt művelődési miniszter (47 százalék). Sorrendben a harmadik Theodor Stolojan elnöki tanácsos (35 százalék), majd Mircea Geoana (33 százalék), illetve Corneliu Vadim Tudor (32 százalék). A közvélemény-kutatás szerint a kisebbségi törvény körüli vita miatt Markó Béla volt az a politikus, akinek a bizalmi indexe a leginkább romlott (74 százalék). Őt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök követi (73 százalék), majd Ion Iliescu volt elnök (72 százalék) és Adrian Nastase (71 százalék). Mind a liberális és demokrata pártból álló D.A. Szövetség, mind pedig a Szociáldemokrata Párt (SZDP) támogatottsága enyhén csökkent novemberhez viszonyítva 2, illetve 3 százalékkal. A Nagy-Románia Párt (NRP) népszerűsége mintegy 5 százalékkal ugrott meg, az RMDSZ, a Konzervatív Párt (KP) megítélése nem módosult különösképpen. /Sz. K.: Máris érezteti hatását a kisebbségi törvény körüli vita. Növekszik a Nagy-Románia Párt és vezetőjének népszerűsége? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ A kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban a szemfüles Cozmin Gusa felismerte a tálcán kínálkozó lehetőséget: betölteni az ellenzéki szerepkörben is eléggé szűk mozgástérben keletkezett űrt. Tizenhat évvel a rendszerváltás után azonban már nem olyan egyszerű zsebpártokat felduzzasztani. Gusa és Boc, a Demokrata Párt elnöke észre sem veszik, hogy a tervezet elleni támadásaikkal a sokszor eltemetett Vadim Tudort erősítik. Ezt jelzi, hogy sok év után először a Nagy-Románia Párt támogatottsága növekedni kezdett, a közvélemény-kutatások szerint. /Salamon Márton László: A nevető harmadik. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./