udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
82
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-82
Névmutató:
Csató Béla
2004. január 24.
Csató Béla főesperes nyitotta meg január 23-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban a harmadik alkalommal megszervezett Kereszténység és közélet tanulmányi napokat, amelynek célja Európa és az erdélyi magyarság kapcsolatának vizsgálata a keresztény értékek jegyében. A Deus Providebit Ház, a budapesti Justita et Pax Bizottság, a Márton Áron Társaság valamint az RMDSZ szervezésében zajló rendezvényen az együttgondolkodás fontosságát hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /(bodolai): Kereszténység és közélet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./2004. március 8.
1949 márc. 2-án éjjel majdnem minden erdélyi közép- és főnemesi udvarháznál, kúriánál, kastélynál teherautók álltak meg, az alvókra törték az ajtót, majd rájuk parancsoltak, hogy szedjenek össze huszonöt kilónyi holmit, csak ruhaneműt, ékszert, pénzt, órát semmiképp, felrakták a családot a teherautóra, és elhurcolták őket. Kit kényszerlakhelyre, kit kényszermunkára. Erről a szomorú éjszakáról és következményeiről tartott megemlékezést márc. 5-én a Castellum Alapítvány Marosvásárhelyen, a Vártemplomban. Beszédet mondott Ötvös József református esperes, Csató Béla római katolikus főesperes, Nagy László unitárius lelkész és Benkőné Zonda Tímea evangélikus lelkész. Nagy Mihály Zoltán történész-kutató Az erdélyi magyar nemesség jogfosztottságának beteljesedése – 1949 címmel tartott előadást. Gál Mária D.O. (kényszerlakhely), /Kolozsvár, 1996/ című könyvéből olvastak fel részleteket. /Nagy Botond: Ötvenöt éve történt. A sorsforduló (fegyveres) éjszakája. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./ Csávossy György író, nyugalmazott egyetemi tanár, Castellum-tag előadásában a történelmi családok lelkialkatát vizsgálta Ellentétben a kommunista propagandával, ez a történelmi réteg az ország és nemzet szolgálatát tekintette legfontosabb feladatának. Az egyszerű emberek tiszteletére, közcélú adakozásra, hagyománytiszteletre, lovagiasságra, keresztény erkölcsre, összetartásra, nagylelkűségre nevelték őket. A meghívottként jelen lévő Sütő András író elismeréssel beszélt a pusztakamarási Kemény és a New Jerseyben élő Hámos családról. Méltatta Hámosné Sándor Margit nemrég megjelent könyvét, amely figyelmet érdemlő erkölcsi örökség tanúbizonysága. Sütő András javasolta, hogy a Castellum indítson könyvsorozatot tagjainak visszaemlékezéseiről, és az alapítvány éljen a jogszerzés eszközével az elkobzott vagyonok visszaszerzésére vagy kártalanítására. /K. Gy.: A sorsforduló éjszakája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 9/2004. május 5.
Csató Béla római katolikus főesperes, a marosvásárhelyi Unirea, volt II. Rákóczi Ferenc Fiú Főgimnázium, illetve a Művészeti Líceum, volt Római Katolikus Leánygimnázium jövőbeni sorsáról leszögezte, hogy nem az egyházi iskolákat szolgáltatták vissza, csupán az iskolák épületét, vagyon nélkül. A törvény értelmében az egyház köteles 5 évre szóló szerződést kötni az épületben működő tanintézménnyel, amely bérleti díjat fizet majd az egyháznak. A római katolikus egyháznak újra működtetnie kell egy testületet, az iskolaszéki testületet, amelynek végig kell gondolnia, mi lesz öt év múlva. Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora a jelenlegi Bolyai Farkas Líceumról kifejtette: céljuk, hogy a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban keresztény szellemben minőségi oktatás folyjon. Jelenleg öt kollégium az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona. Az első hármat – a kolozsvárit, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot – már régebb visszaszolgáltatták. A marosvásárhelyit és a székelyudvarhelyit csak most sikerül visszaszerezni. /Mezey Sarolta: Mi lesz a visszaszolgáltatott iskolákkal? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./2005. január 24.
Marosvásárhelyen a Kereszténység és közélet című konferencia második napján Csató Béla főesperes jelezte, a tanulmányi napokat ezúttal különösen a romániai politikai elitre való tekintettel rendezték, ennek ellenére ők voltak a legkevésbé jelen. Kádár Béla közgazdász, akadémikus kiemelte, hogy először értékelődik fel a történelemben a közép-európai és a délkelet-európai térség, amely geostratégiailag mind Magyarország, mind Románia számára lehetőségeket kínál az EU ilyen irányú kibővítésével kapcsolatosan. Románia Európában azok közé az országok közé tartozik, amelyeket az 1920-as területi megnagyobbodás ellenére az európai történelem fő áramlatai végül is kedvezőtlenül érintettek. Románia leszakadása Nyugat-Európáról sokkal nagyobb mértékű volt az elmúlt 70 esztendőben, mint a közép-európai országok, vagy akár Magyarország esetében. A sikeres magyar-román gazdasági együttműködés feltételei adottak, szögezte le Kádár Béla, az uniós strukturális alapok egy tizede szolgál az Európai Unióval szomszédos országokkal való együttműködés projektumainak a finanszírozására. Entz Géza történész rámutatott, hogy Románia fejlődése gyökeres ellentéte volt annak, amit regionalizmusnak neveznek. Az előadó a regionalizmust és a tudást nevezte létfontosságúnak. Entz Géza szerint az autonómiának önkormányzati rendszerre kell épülnie. Szükség van a székelyföldi területi autonómiára, azonban ezzel mint politikai programmal előállni Európában nem célszerű. A régiók természeti, gazdasági, társadalmi meghatározottságok szerint működnek, ehhez jó megoldás a kistérségi mozgalom, ami a Székelyföldön működik. /Mózes Edith: Kereszténység és közélet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./2005. május 30.
A Don-kanyari áldozatok tiszteletére Marosvásárhelyen állított emlékmű avatásán Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei elnöke ünnepi beszédében leszögezte: „ Immár nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk el, hogy helyrehoztuk az elmúlt évtizedek kényszerű mulasztását, a doni áldozatok és családtagjaik szenvedéseinek agyonhallgatását, és távlatokat nyitottunk a nyilvános megemlékezéseknek.” A történelmi egyházak és egyes civil szervezetek 2002 februárjában hozták létre az emlékbizottságot, amely összeállította a Maros megyei áldozatok névsorát. A térségből 577 honvéd és munkaszolgálatos vesztette életét, tűnt el vagy sebesült meg a Don-kanyarnál. A római katolikus temető főbejáratához állított, Bocskay Vince, Sánta Csaba és Dóczy András által alkotott emlékművet elsőnek a házigazda Csató Béla római katolikus főesperes szentelte fel a református, unitárius, evangélikus egyházak és az izraelita hitközség képviselői követték. A résztvevők hiába várták az ortodox és a görög katolikus lelkészeket, ígéretük ellenére egyikük sem jelent meg az ünnepen. Pedig az 577 áldozatnak mindössze egyharmada volt magyar nemzetiségű. /Szucher Ervin: Túlélők és emlékezők. Felavatták a Don-kanyari áldozatok emlékművét. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./2005. június 18.
Június 17-én több ezren gyűltek össze a szőkefalvi római katolikus templom udvarán, hogy Rózsikával, a világtalan látnokkal együtt újra a csodát lássák, hallják. Az ország minden tájáról magyarok és románok, római katolikusok, görög katolikusok, ortodoxok és reformátusok is elzarándokoltak Szőkefalvára. A szentmisén 75 pap vett részt. A celebrálás magyarul és románul folyt. Szűz Mária az egyszerű világi asszonynak 10 év alatt 27-szer jelent meg. Akik korábban jártak itt elmondták, más alkalmakkor napcsodát is láttak. Az imádság alatt Rózsika fényt látott, s jelezte, ismét kapcsolatba került Szűz Máriával, aki ezúttal szép magyar beszéddel szólt hozzá. A dialógusban a látnok arra kérte a Szűzanyát, hogy óvja meg népét, s fájdalmában, bánatában ne hagyja el őket. – Ez a hely zarándokhely marad s minden év júniusában kegyelem árad majd azokra, akik velünk lehetnek – mondta Rozália, aki ezzel jelezte, hogy többet nem lesz jelenés. Az események emlékére várhatóan Szőkefalva is a Mária-jelenések kegyhelyei közé kerülhet. Csató Béla római katolikus esperes elmondta: a jelenésekről a megyéspüspök jelentést tesz a Vatikánnak, ahol évtizedekig is eltarthat a csodatevés kivizsgálása. Ezzel az üggyel a jelenlegi XVI. Benedek pápa, Joseph Ratzinger bíborosként is foglalkozott, aki még akkor megígérte, Szőkefalvára látogat. A 2005-ös utolsó jelenés, – amelynek üzenetét az esperes úgy fogalmazta meg, ahol Isten van, ott a béke és a szeretet, s mindenki saját anyanyelvén gyakorolhatja vallását – a közös Miatyánk elhangzásával zárult. /Vajda György: Az utolsó Mária-jelenés Szőkefalván. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./2005. július 3.
Az ország minden tájáról magyarok és románok, római és görög katolikusok, ortodoxok és protestánsok jöttek Szőkefalvára, Mária–jelenésre, jöttek külföldről is. Szűz Mária a vak asszonynak, Marián Rózsikának – állítása szerint – 10 év alatt 27-szer jelent meg, szavait 153 sorban nyomtatták ki. Az első jelenés 1995. június 17-én volt. Az utolsó jelenés idén június 17-én, a látnokasszony előre jelezte, többé nem lesz jelenés. György István szőkefalvi plébános úgy érzi, ami itt történik, mélyen él a szívében. A gyulafehérvári érsekség tartózkodó állásponton van, nem tiltják és nem is szorgalmazzák, megengedték, jöjjön, aki úgy érzi szívében, hogy hívja a Szűzanya. Az egyház egyelőre megfigyeli a jelenséget. Jakubinyi György érsek a plébános jelentését már korábban felterjesztette Rómába. A Szentszék arra a megállapításra jutott, hogy ahol annyi imádság, vezeklés és szeretet van, az nem jöhet a gonosz lélektől. Csató Béla főesperes úgy tudja, az üggyel Joseph Ratzinger, azaz XVI. Benedek pápa bíborosként is foglalkozott, még akkor megígérte, hogy Szőkefalvára látogat. A 2005-ös utolsó jelenés üzenetét a főesperes úgy fogalmazta meg: ahol Isten van, ott a béke és a szeretet, s mindenki saját anyanyelvén gyakorolhatja vallását. /Lokodi Imre: Utolsó Szőkefalvi Mária-jelenés? = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 3./2005. szeptember 4.
Szőkefalva egyformán vonz magyar és román Mária-tisztelőt, hogy két nyelven imádják Istent. Június 17-én volt az utolsónak hirdetett Mária-jelenés. Sokféle közösséghez tartozóak az emberek gyűltek össze. Csató Béla főesperes kifejtette, Szőkefalva igazi üzenete: ahol szeretet, egyetértés és rend van, ott van Isten, ahol meg szítás és ellenségeskedés folyik, akár az utcán, akár a parlamentben történjen, ott Isten nincs ott. A rózsafüzérnél egy tized magyarul, egy tized románul hangzott el. Románok és magyarok, görög katolikusok, római katolikusok, reformátusok és ortodoxok (apácák és szerzetesek is) együtt voltak Szőkefalván. Az utolsó jelenés magyarul volt, az eddigiek románul. A látnok egy elmagyarosodott, évekkel ezelőtt a cukorbetegség miatt megvakult cigányasszony. /Keul Mária: Két hónapja voltam Szőkefalván. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 4./2005. október 12.
A múlt héten a régi helyett egy új kápolna alapkövét helyezték el a Bekecs-tetőn. Az esemény szervezői, a nyárádselyei katolikus egyház és a Nyárádmagyarósi Polgármesteri Hivatal szerint ide a környékbeli katolikusoknak szeretnének zarándokhelyet létesíteni, ugyanakkor a megépítendő kápolna turisztikai célponttá is válhat. Az alapkövet Csató Béla római katolikus esperes áldotta meg és helyezte el, a szervezők, illetve az RMDSZ nevében Szabó Árpád beszélt. Az alapkőnél és az 1916-ban meggyilkolt magyar hősök emlékművénél díszőrséget álltak a gyergyói Mátyás lovas huszárezred tagjai. /v.gy.: Kápolnaavató a Bekecsen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./2005. december 10.
Nagyenyeden elhunyt Izmael László történelem–orosz szakos tanár. 1947-től volt tanára a Bethlen Kollégiumnak majd 1956–58 és 1963–1978 között igazgatója. Közel két évtizedig igen nehéz időkben vezetőként szolgálta a Kollégiumot. Kiváló segítőtársakra talált Nemes János, majd Biális János aligazgatók személyében. Tiszteletreméltó küzdelmet folytatott a nagy múltú iskola nevének és jellegének megőrzésében. Nem egyszer kellett elhárítania az iskolaegyesítés és beolvasztás veszélyét. 1972-ben Nemes Jánossal együtt egyik legfontosabb szervezője volt a 350 éves évfordulónak. Búcsúztató beszédet mondott Józsa Miklós volt kollegája, ny. magyartanár. Véndiákként Ladányi Sándor marosszentkirályi református lelkész emlékezett az elhunytra. Végakarata szerint szülővárosában, Marosvásárhelyen a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra dec. 8-án. A temetési szertartást Csató Béla katolikus esperes celebrálta. /Bakó Botond: Izmael László emlékére (1924–2005). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./2006. november 21.
November 18-án Marosvásárhelyen a Keresztelő Szent János plébánia nőszövetsége által szervezett hagyományos Katalin-bálra meghívták az ötven éve létrehozott Állami Székely Népi Együttes alapító tagjait. Az 1956-ban megalakult együttes 12 alapító tagját Csató Béla főesperes köszöntötte. /(b. gy.): A Katalin-bálon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./2006. december 28.
Marosvásárhelyen Csató Béla esperes Keresztelő Szent János-plébánián tartott karácsonyi éjféli misén a szeretetről beszélt. Szászrégenben a polgármesteri hivatal 10.000 új lej értékben osztott ki csomagot a gyerekeknek. December 16-án a szászrégeni MADISZ az ifjúsági házban Kék nefelejcs címmel néptánctalálkozót szervezett, amelyen több környékbeli hagyományőrző együttes vett részt, a radnótfáji templomban pedig egyházi kórustalálkozó volt. December 22-én Szászrégen művelődési házában az RMDSZ helyi szervezete és a pedagógusok kisiskolásoknak szerveztek közös karácsonyi ünnepséget. A marosvásárhelyi Tálentum Tehetséggondozó Alapítvány az idén 15. alkalommal szervezte meg a közös karácsonyt az alapítvány által indított különböző foglalkoztatási csoportokban részt vevő gyerekeknek. Először a Habakuk bábszínjátszó csoport lépett fel, majd a Kilyén Ilka színművésznő által irányított színjátszó csoport tagjai Charles Dickens Karácsonyi ének című darabjának részletét vitték színre. Szerepeltek még a modern táncosok is. /-vagy-: Karácsony megyénkben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./2007. február 24.
A marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ idén az Áldás, népesség mozgalom által kezdeményezett Beszéljünk a népességről című konferencia köré építette kétnapos /február 21-22./ rendezvénysorozatát, melyen egyházi és civil szervezetek, intézmények képviselői vettek részt. A nagycsaládok csak az egyházra számíthatnak – mondta Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom kezdeményezője. Két nyárádmagyarósi családot, a 11 gyerekes György Gézáét és a 10 gyermekes Nagy Béláét, egyenként 2500 lejes pénzadománnyal jutalmazta meg az Erdélyi Református Egyházkerület. A Beszéljünk a népességről konferencia Csép Sándor előadásával kezdődött, majd Kovács Istvánt, az egyházkerület diakóniai ügyosztályának tanácsosát, Csató Béla római katolikus főesperest, Peták Istvánt, a Magyar Televízió kurátorát, Bornemissza Esztert, az MTV Magyar Ház műsorának vezetőjét, Benkő Ágotát, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnökét, Csíki Sándort, az Erdélyi Nagycsaládosokért Egyesület elnökét, Fülöp Dénesnét, a vártemplomi Diakóniai Otthon ügyvezetőjét és dr. Ábrám Zoltánt, a MOGYE egyetemi tanárát hallgathatták meg a jelenlévők. Csép Sándor két filmjét mutatták be. Az egyik 1975-ben a gazdag Kalotaszegen készült /Egyetlenem/, a másik 2000-ben, a szerényebb Szilágy megyei Désházán. Az első filmben a pompás, jó móddal épített házakban élő párok egy szem gyerek nevelésére vállalkoztak, arra is nehezen, mert a vagyont fontosabbnak tartották a gyermekáldásnál. A második film a désfalviak életét mutatta be, ahol a családok – kevesebb földi jóban dúskálva – bátran vállalták a 3-4 gyermeket. Menni vagy maradni? címmel pályázatot hirdettek a Református Asszisztensképző Iskola diákjai számára. A díjazottak pénzjutalomban is részesültek, amelyet a dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspök által működtetett alapítvány ajánlott fel. /Mezey Sarolta: Bod Péter Napok másodszor. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./2007. május 9.
Főesperesek mandátumát hosszabbította meg, illetve új főespereseket nevezett ki a gyulafehérvári érseki hivatal. A főegyházmegyéhez tartozó tizenkét főesperesi kerület vezetői közül nyolc további öt évig betöltheti tisztségét, legközelebb 2012. május elsején kell az érsekségnek döntenie sorsukról. Két kerületbe került új főesperes, illetve két egyházi méltóság mandátumát csupán idén augusztusig hosszabbították meg. Valamennyi döntést az illető kerület papságának a megkérdezése után, az egyházi törvénykönyv, valamint a zsinati rendelkezések értelmében hozták meg – áll az érseki hivatal közleményében. A sepsi-barcasági, valamint a gyulafehérvári és hunyadi főesperesi kerületbe Hajdu János szentszéki tanácsos-plébánost, illetve Varga Rezső esperes-plébánost nevezték ki. A döntés szerint augusztus elsejéig marad tisztségében Czirják Árpád, a kolozs-dobokai, illetve Csató Béla, a marosi és küküllői kerület főesperese. Potyó Ferenc érseki helynök magyarázata szerint Czirják és Csató további sorsa még nem végleges. /Lázár Lehel: Czirják és Csató augusztusig marad. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./2007. május 10.
Az egyházban most időszerű a főesperesek áthelyezése, ez természetes folyamat, azonban még nem született döntés arról, hogy kit hova helyeznek– nyilatkozta Potyó Ferenc gyulafehérvári római katolikus általános helynök. Csató Béla pápai káplán, marosi és küküllői főesperes, valamint dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök, kanonok, kolozs-dobokai főesperes megbízatását csak 2007 augusztusáig hosszabbították meg. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Még nincs döntés a főesperes-cseréről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./2007. május 24.
Marosvásárhelyre érkezett a Vatikánból kerékpárral visszatérő Ferkó Zoltán. Marosvásárhelyig 31 nap alatt összesen 2717 kilométert kerékpározott Ferkó Zoltán magyarországi tanár, aki a csíksomlyói búcsúra tart. Jövő héten a iasi-i római katolikus püspökségre látogat, és átnyújtja azt a beadványt, amelyet Rómában XVI. Benedek pápához is eljuttatott. Ebben a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel együtt az anyanyelvű misék engedélyeztetését kéri a moldvai csángók számára. „Kerékpáros zarándokutam célja, hogy segítsek abban a küzdelemben, amelyet a csángó közösség hosszú ideje vív a magyar nyelvű misék bevezetéséért. Meggyőződésem, hogy annak, amit a Szentírás, az alkotmány és nem utolsó sorban a józan ész diktál, előbb-utóbb meg kell valósulnia” – adott hangot reményének a 31 éves fiatalember, aki két éven keresztül a Bákó megyei Lábnyikon tanított magyar nyelvet. Ott ismerkedett meg az ellentmondásos helyzettel, hogy az egész faluban magyarul beszéltek – egyetlen hely kivételével. „Ez a hely sajnos a templom. De a Vatikánból kapott biztatások után remélem, hogy a felemás helyzet megoldódik” – mondta el Ferkó Zoltán. Tőkés András, a Bolyai Farkas Elméleti Gimnázium tanárának osztálya a város maroskeresztúri bejáratánál várta a zarándokot. A főtéren összegyűltek autogramot kértek Ferkó Zoltántól. A helyszínen pillanatok alatt megjelenő közösségi rendőrök a magyarországi állampolgár útlevelére voltak kíváncsiak. A rendfenntartók ellentmondást nem tűrő hangnemben felkérték, hagyja el a város főterét, és amennyiben a fogadtatására érkezőkkel akar beszélgetni, menjen be a plébánia udvarára, ahol Csató Béla főesperes várja. Az újságíró érdeklődésére, hogy Romániában melyik törvény alapján utasítanak ki közterületről valakit, aki a járókelőkkel és az újságírókkal beszélget, a közösségi rendőrök nem tudtak választ adni. „Nem az a baj, hogy az újságírókkal beszélget, hanem az, hogy sokan gyűltek össze” – próbált érvelni a mintegy tíz-tizenkét fős tömegre mutatva Moldován Péter közösségi rendőr, aki szerint a megjelentek nem kértek a városházán gyülekezési engedélyt. Kiss Dénes szervező azonban bemutatta az okiratot, melyben időben a helyi rendőrség tudomására hozták, hogy Ferkó Zoltán – a forgalmi tilalomra való tekintettel kerékpárját maga előtt tolva –a főtérre érkezik. /Szucher Ervin: Kérdőre vont zarándok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./2007. június 19.
Csató Béla római katolikus főesperes a marosvásárhelyi közélet ismert személyisége, a Marosvásárhelyi Napok alkalmával a város díszpolgára cím megkapta. Hamarosan elhagyja marosvásárhelyi gyülekezetét, új megbízatás várja. Csató Béla úgy érzi, hogy benne a tüzet, a lelket Márton Áron püspök gyújtotta meg. Ő tanította meg, hogy a népünkért fel kell vállalni a munkát. Az egyik nagy megvalósítása a Deus Providebit Ház, Marosvásárhelyen léteznie kell egy szellemi kisugárzó központnak. Eddig meg kellett teremteni egyfajta infrastruktúrát, így plébániák létesítését. Most kezdődik el a legutolsó templom építése az Egyesülés negyedben. Nagy álma volt a katolikus egyetem, ez nem valósult meg, de ennek a szellemiségéből született ez a ház, ahol a Sapientia megkezdhette marosvásárhelyi működését. Csató Béla engedelmeskedik az érseknek, mert a katolikus pap engedelmességi fogadalmat tett, de az elhelyezés ténye bántja őt. /Makkai János: „Bennem a tüzet Márton Áron gyújtotta meg”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./2007. június 21.
A Marosvásárhelyi Napok keretében díszpolgári címet és Pro Urbe kitüntetést adnak át a város jeles személyiségeinek. A magyar kitüntetettek: Csató Béla főesperes, dr. Horváth Attila tanár, Weszely Tibor matematikus, Bolyai-kutató. Pro Urbe-díjat vett át az Amerikai Egyesült Államokba emigrált Bálint József. Csató Bélát /sz. Csíkszereda, 1944. máj. 26./ Gyulafehérváron 1967-ben szentelték katolikus pappá. 1992 óta Marosvásárhelyen plébános, 1997 óta főesperes. Dr. Horváth Attila /sz. Marosszentkirály, 1920/ 1944-ben doktorált vegytan-fizika és ásványtanból. 1948-ban egyike volt a marosvásárhelyi gyógyszerészeti kar megalapítóinak. A tanügyi intézményből 1952-ben elbocsátották azzal a kifogással, hogy „polgári-objektív” módon tartja az előadásokat. 1960-ban részt vállalt a hároméves Tanárképző Főiskola megalapításában, ahol hosszú évekig tanszékvezető, majd a fizika-kémia és a matematika szak dékánja volt. Weszely Tibor professzor /sz. Brád, 1936. jan. 16./ 1959-ben a Bukaresti Egyetem matematika karán diplomázott, majd 1971-ben megszerezte a matematika doktora címet. Több oktatási intézetben tanít: Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban, a Tanárképző Főiskolán, a Sapientia Egyetemen, valamint a rabati (Marokkó) Al Laymoune Középiskolában. Weszely professzor 31 tudományos dolgozat, két egyetemi kurzus, 8 kézikönyv és monográfia szerzője, több mint 80 szaklapban jelentek meg írásai. /Antalfi Imola: Marosvásárhelyi Napok. Díszpolgárokat avattak és Pro Urbe-díjakat adtak át. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./2007. június 29.
Kovács Sándor jelenlegi székelyudvarhelyi főesperes váltja Czirják Árpádot a Kolozs-Doboka főesperesi kerület élén augusztus elsejétől – tájékoztatott Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök. A kolozsvári főesperes további sorsáról egyelőre nem döntöttek. „Czirják Árpád választhat magának plébániát, vagy nyugdíjba is vonulhat” – magyarázta az érseki helynök. Czirják Árpád áthelyezésének terve a főpap híveinek ellenállásába ütközött, akik néhány hete több mint háromezer aláírást tartalmazó dokumentumot nyújtottak be az érsekséghez a főesperes tisztségben tartását kérve. A székelyudvarhelyi főesperesi tisztséget augusztustól Mátyás Károly szentszéki tanácsos veszi át, aki jelenleg a jegenyei plébániát vezeti. Csató Béla marosi és küküllői főesperes mandátumát csak augusztus elejéig hosszabbítják meg. Csató a csíkszentkirályi plébániára kerül, helyét pedig Csintalan László veszi át, ő jelenleg a sepsi-barcasági főesperesi kerületet vezeti. Csintalan helyébe az érsekség korábbi közleménye szerint Hajdu János szentszéki tanácsost nevezték ki. /Lázár Lehel: Hiába tiltakoztak a hívek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./2007. augusztus 13.
Augusztus 12-én megtelt a kolozsvári főtéri Szent Mihály-plébániatemplom. Búcsúmiséjét celebrálta Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök, kanonok, Néhány hónappal ezelőtt Jakubinyi György érsek úgy döntött, hogy áthelyezi őt. Voltak, akik állást foglaltak a döntés ellne, aláírást gyűjtöttek, küldöttségben járultak az érsek elé, nyílt levelekben fogalmazták meg ellenvetésüket, tiltakozásukat, de eredménytelenül. Czirjáknak sok az ellenzője is. A főesperes megbízatása augusztus elsején lejárt, utóda a székelyudvarhelyi Kovács Sándor lesz. A leköszönő kanonok a szentmisén bejelentette: megalázónak tartja az eljárást, ezért kérte nyugdíjaztatását. A szentmisén megjelentek a plébánia mellett működő intézmények, a Caritas, a Nőszövetség, a Filantróp Alapítvány, a Pázmány Péterről nevezett Római Katolikus Gimnázium, valamint az Agapé-komplexum vezetői, Boros János alpolgármester, Vekov Károly volt képviselő és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A szentmise végeztével Czirják Árpád elmondta: márciusban az érseki hivatal rövid faxban értesítette őt arról, hogy brassói, valamint marosvásárhelyi főesperes-társaival (tehát Csató Bélával és Csiszér Alberttel) együtt elhelyezik tisztségéből. Felajánlották neki, hogy válasszon a másik két pozíció közül, vagy válassza akármelyik másik plébániát a főegyházmegye területéről. Ő az ajánlatot visszautasította, mert megalázónak tartja, hogy annyi évi szolgálat után ilyen formában közlik vele az áthelyezést. Ha a főpásztor így megalázott itt, megalázhat máskor, más plébánián is – fogalmazott a búcsúzó főesperes. Úgy döntött, hogy – bár még 11 évig jogosan szolgálhatna – nyugdíjazását kéri. Kifejtette: továbbra is papi életet fog élni, amit ebben a minőségében a népért, a közösségért megtehet, azt ezentúl is megteszi. A búcsúbeszéd után a jelenlevő személyiségek szólaltak fel. A legtöbben méltatták Czirják érdemeit, közösségépítő munkáját, a sok intézmény létrehozását és támogatását. Boros János alpolgármester a közösség, a város nevében megköszönte a kitartó munkát, az áldozatvállalást. Czirják Árpád a Donát úton épülő Szent István-templom melletti házba költözik. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Czirják Árpád: nyugdíjba vonulásom tiltakozás! Búcsúmisét celebrált a leköszönő főesperes. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./