udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 258 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 241-258

Névmutató: Deák Ferenc

2003. július 5.

Nyolcadik alkalommal gyűlt össze Budapesten, jún. 29-júl. 8 között mintegy hatszáz határon túli magyar fiatal tucatnyinál több országból a Vendégségben Budapesten rendezvényre. A többszáz fiatalt a Kós Károly Kollégiumban szállásolták el, itt zajlott a programok egy része is. Az első nap a Rév-Komáromi Gimasz Diákszínpad lépett fel, másnap a Petőfi Csarnokban erdélyi, felvidéki, horvátországi, kárpátaljai, németországi és szlovéniai művészeti csoportok, szólisták mutatkoztak be. Erdélyből fellépett a gyimesközéploki Ordasok Hagyományőrző Együttes, a mákófalvi Kós Károly Népház Hagyományőrző Színköre, a mezőbándi Komlód Néptáncegyüttes, a balánbányai Ördögborda Gyermek Néptánc Együttes, a szamosújvári Kaláka Néptáncegyüttes és Mihók Előd Gyimesközéplokról. A program ideje alatt az előcsarnokban a határon túli magyarlakta tájegységek tárgyi kultúráját bemutató kiállítást lehetett megtekinteni. Július 1-én, a Nemzeti emlékezet napja c. program keretében a Rákóczi-szabadságharc 300., Deák Ferenc születésének 200. és Petőfi Sándor születésének 180. évfordulójára emlékeztek. Délután a budai várnegyed történelmi és építészeti emlékeivel ismerkedtek, este a Vidámparkban szórakoztak. Ellátogattak a Parlamentbe is. Idén Felvidék mutatkozott be. Minden évben más- más régió történelmével, néprajzával, jellegzetességeivel ismerkednek a résztvevők. A fiatalok megnézték a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, az egyik napon hatszáz népviseltbe öltözött résztvevő menettáncban vonult a Vörösmarty térre, bemutatót tartva a budapestieknek, mintegy nyitányaként a találkozó keretében első alkalommal megrendezésre kerülő ÉGTÁJAK - Határon Túli Magyar Művészeti Fesztiválnak. /(Guther M. Ilona): Vendégségben Budapesten. Zajlik a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2003. augusztus 22.

Zeteváraljának üzlete, kocsmája és nagy kapacitással működő deszkagyára van. 1941 óta viseli mai nevét, korábban Török-, illetve Zsigmond-telepként emlegették. A népes Zetelaka szaporodásával a községtől nagyobb, akár 15 km-es távolságban is erdei házakat, istállókat és szénapadlásokat építettek. Ma már önálló települések, Zetelakához tartoznak közigazgatásilag: Zeteváralja 6 km-re, Ivó 12, Deság 14, Sikaszó 18, Küküllőmező 23 km-re fekszik a községközponttól. Egyházilag is önállóvá lett, a templomhoz torony épült Mátyás Gábor plébánosnak köszönhetően, e plébániához tartozik Ivó, Deság, Sikaszó, Küküllőmező és a Libán is. Deák Ferenc szentábrahámi születésű tanító, aki több mint fél évszázada tanít Zetelakán és kutatja annak történetét, 2000-ben Székelyudvarhelyen kiadott kétkötetes munkájában (Zetelaka 1. Táj és ember, 2. Népélet - gazdasági élet) a következőket foglalja össze: 1895-től egy Török Sándor nevű fakereskedő az Ivó vizére turbinás fűrészgyárat épített, munkásokat toborzott, és bár pár év múlva a gyár megszűnt, Török-telepként emlegették e helyet. Zeteváralján 1956-ban 674, 1960-ban 784 fő, 1977-ben 765 fő lakott a településen. 1992-ben az állandó lakosság 732 fő volt, ebből magyar 685, román 46, orosz 1. Vallási megoszlásuk: 698 római katolikus, 23 ortodox, 8 református, 3 unitárius. Ugyanez évben 27 székely kapu állt a faluban. 1993-ban vette fel az iskola Jókai Mór nevét. A Zeteváraljáért Egyesületet, melynek elnöke Sólyom István, 2001-ben jegyezték be, és falufejlesztéssel, a kulturális élettel és az iskolával kíván foglalkozni. /P. Buzogány Árpád: Zeteváralja: a famunkához értenek itt a férfiemberek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 22./

2003. szeptember 2.

Kézdiszentlélek, Kézdialbis és Kászonújfalu lakossága együttesen sem haladja meg a 2500 főt. A Duna Televízió aug. 19-i közönségtalálkozójának apropója a Mire a levelek lehullanak című dokumentumfilm díszbemutatója volt, melyen a televíziót Csermák Zoltán, a film egyik alkotója képviselte. Az I. világháború észak-olasz hadszínterein a temetőkben sok magyar katona nyugszik. A Mire a levelek lehullanak három hősi halott, a kászonújfalui Szilveszter Mátyás, a kézdialbisi Bod Antal és a kézdiszentléleki Deák Ferenc sorsát követi a leszármazottak elbeszélése nyomán. A három település lakói ezelőtt nem tartották a kapcsolatot, most azonban az ott élő magyarokban feltámadt az igény a rendszeres találkozásokra. /Klausz Orsolya: Mire a levelek lehullanak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./

2003. október 18.

Kiegyezés, közmegegyezés, nemzeti minimum a Kárpát-medencében címmel rendezett emlékülést okt. 17-én Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából az RMDSZ Bihar megyei szervezete. Glatz Ferenc akadémikus, a Történettudományi Intézet igazgatója haza bölcsének személyiségét, életútját elemezte. Dávid Ibolya MDF-elnök előadásában kifejtette, a realitásérzék, a szellemi-kulturális háttér és a moralitás tették Deák Ferencet maximálisan alkalmassá azon történelmi feladatra, amelyet beteljesített. A kiegyezésről szólva Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, bár gyakran kissé szégyenkezve gondolunk erre a történelmi pillanatra, az 1867-es kiegyezés "szükséges jó" volt. Napjainkban Erdélyben először egymással kellene kiegyezniük a magyaroknak - értékelte Markó a jelen politikai helyzetet. "Ha egy közösség nem tud megegyezni saját sorain belül, hogyan tudna akkor a többségi románsággal? Aki azt hiszi, hogy az európai fórumok meg fogják határozni a kiegyezés feltételeit, téved" - jelentette ki az RMDSZ-elnök. Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke a koszovói és a vajdasági helyzetet hasonlította össze, míg Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "ha nem lesz magyar-magyar, és magyar-román kiegyezés, nem lesz európai segítség." /Pengő Zoltán: Deák Ferenc-emlékünnep Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

2003. október 20.

Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak okt. 18-án - a Szent István Kör szervezésében - a szatmárnémeti Scheffler János Lelkipásztori Központban. Ilyés Gyula alpolgármester értékelte a megemlékezés jelentőségét, mondván, nagy forradalmárok után a bölcs, megfontolt politikusok voltak azok, akik tovább vitték azt az eszmét, amiért egy-egy forradalom kitört. Takács Péter történész, a Debreceni Egyetem docense a nagy magyar államférfi reálpolitikai törekvéseit hangsúlyozta előadásában. Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke Deák Ferenc Erdéllyel való kapcsolatát ismertette a továbbiakban, ahova Wesselényi Istvánhoz fűződő barátsága révén jutott el. Kereskényi Sándor szenátor az autonómia kérdését világította meg egy sor dokumentum idézésével. Amint rámutatott, kétértelműen közelítik meg ma is az autonómia kérdését, tulajdonképpen ma is nehéz kodifikálni ezt a fogalmat. /B. I.: Deák Ferenc-emlékünnepség Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./

2003. október 20.

Okt. 19-én emlékeztek meg az 1672-ben Batizon hősi halált halt diákokról a helyi református egyházközség tagjai és a szatmárnémeti Református Gimnázium diákjai, illetve tanárai, a hagyománynak megfelelően. A gyülekezet Deák Ferenc emléke előtt is lerótta kegyeletét a templomban. Egyben Szilágyi Domokos-megemlékezésre is sor került, a református parókia homlokzatán lévő emléktáblánál. A Református Gimnázium diákjainak műsorát egy helyi fiatal, Kánya Edina szavalata egészítette ki, majd itt is koszorút helyeztek el a fenti szervezetek és intézmények képviselői. A rendezvényt szeretetvendégség zárta. /(fodor): Tegnap Batizon fiatal hősökre és Szilágyi Domokosra emlékeztek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./

2003. október 20.

Orbán Viktor szerint Magyarországon ma összefogásra van szükség annak érdekében, hogy meg lehessen állítani a "sodródást", s "ne tudjanak többet visszaélni az emberek bizalmával"; a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke erről a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában beszélt okt. 19-én. "Határozott kormányzati intézkedéseket kell kikövetelni annak érdekében, hogy a következő esztendőben ne legyen nehezebb az élet Magyarországon, tehát úgy érzem, hogy ma a párbeszéd ideje következett el" - tette hozzá. Orbán Viktor szerint a problémák és gondok közösek, "az árak mindenkinek emelkednek, a munkahelyek elvesztése miatti bizonytalanság minden családot gyötör, függetlenül attól, hogy milyen politikai értékeket vall magáénak". Kérdésre válaszolva a Fidesz elnöke kitért a Deák Ferenc söjtöri emlékházának felavatásakor szombaton történt eseményekre, amikor MIÉP-hívek megakadályozták, hogy Medgyessy Péter kormányfő elmondja avatóbeszédét. Orbán Viktor megítélése szerint a szólásszabadság mindenkire, így a miniszterelnökre is vonatkozik. "Ha nem vágunk egymás szavába, akkor nem állnak elő ilyen méltatlan helyzetek" - összegezte álláspontját Orbán Viktor. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a "magyar közélet jelentős változás előtt áll, összeomlott a célok helyébe az ellenségképet helyező politika", s a jólétet nem ellenségekkel, hanem közös célokkal lehet megteremteni. Hozzátette: ezek megvalósításához határozott kormányzati lépésekre van szükség. /Orbán Viktor: Magyarországon ma összefogásra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2003. október 28.

Kevesen vettek részt okt. 26-án Kolozsváron a Deák Ferenc emlékesten, melyet az RMDSZ és az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezett. Egyed Ákos történész, akadémikus és Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő és akadémikus tartottak előadást. Egyed Ákos Erdély és Deák Ferenc kapcsolatáról beszélt. /Farkas Imola: Deák Ferenc emlékest. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2003. október 29.

Okt. 25-én Buziásfürdő magyarsága a helyi Református Központ udvarán felavatta Deák Ferenc helyreállított pihenőpadját és megemlékezett a "haza bölcse" születésének 200. évfordulójáról. Deák Ferenc életpályáját Szabó Ferenc, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bánsági Osztályának elnöke idézte fel. Toró T. Tibor parlamenti képviselő a deákferenci életpálya a ma emberéhez szóló politikai üzenetét fogalmazta meg. A gyógyfürdő parkjából eltüntetett műemlék-pad helyreállításának történetét Balogh András helyi RMDSZ-elnök, Enyedi András református gondnok és Molnár József nyugdíjas villanyszerelő mester, a pad kivitelezői mondták el. Trefort Ágoston kultuszminiszter szobra és Deák Ferenc pihenőpadja a még épülő Református Központ udvarán áll. /(Pataki Zoltán): Buziásfürdőn felavatták Deák Ferenc helyreállított pihenőpadját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

2003. október 29.

Bővült Háromszék testvérmegyéinek sora: Veszprém, Békés és Heves mellé felsorakozott Zala megye is. Demeter János megyei tanácselnök részt vett a Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára szervezett ünnepségen, s egyúttal aláírta a Kovászna és Zala megye közötti együttműködési szerződést - közölte. Veszprém megyével novemberben véglegesítik a franciaországi Maine-et-Loire-ral kötendő hármas együttműködési szerződés szövegét, és december folyamán mindhárom önkormányzat elfogadja az erről szóló határozatot. Az ünnepélyes aláírásra január végén kerül sor. November elején Heves svédországi testvérmegyéje, Verbland küldöttsége látogat Háromszékre. Szintén hármas együttműködés kialakításán dolgoznak. Nemrég az angliai East Sussex megyében vett részt a megyeháza és Veszprém megye képviselete a harmadik alkalommal tartott természetvédelmi és hulladékgazdálkodási konferencián. A hármas együttműködés fejlesztése érdekében Háromszékre várják East Sussex elnökét. /(sz.): Újabb testvérmegye. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2003. november 20.

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezésében nov. 19-én Deák Ferencre emlékeztek. A "haza bölcséről" dr. Zakar Péter szegedi történész tartott előadást, az est házigazdája Ujj János történelemtanár volt. /Emlékezés Deák Ferencre. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./

2003. november 20.

Nemrégiben Söjtörön, Deák Ferenc felújított szülőházának megnyitásakor kifütyülték Medgyessy Péter miniszterelnököt, ráadásul tojást, almát, követ dobáltak feléje. Az úgynevezett régi demokráciákban, demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban is megtörténik hasonló eset. De ott nem kerítenek nagy feneket az effélének. Az egybegyűltek az október 23-i megemlékezések, koszorúzások alkalmával sem éppen lelkesedéssel fogadják a baloldali kormánypártok vezetőit. Kovács László külügyminiszter föltette a kérdést: miért mindig a jobboldal rendbontó? A baloldal vezetői soha nem gondolkodtak el azon, mi ennek az oka? Hiába vették ki a Magyar Szocialista Munkáspárt nevéből a Munkást, a párt vezetői az 1989. évi cégtáblacsere után ugyanazok maradtak, mint azelőtt. Ugyanazok, akik a forradalom vérbefojtásában részt vettek. Akik a véres megtorlást irányították, támogatták. Vagy azután, az elnyomó rendszert vezérlő párt első vonalbeli vezetői voltak. Akik a kivégzett és titokban elföldelt áldozatok sírját is titokban tartották, majd miután kiszivárgott, hol kaparták el őket, lovas rendőrökkel kergettették el a közelbe merészkedő hozzátartozókat. Horn Gyula karhatalmista, vagyis pufajkás, aki jelen volt a Nyugati pályaudvar előtti, 1956 decemberi sortűznél, aki állítólag szódásüveggel verte szét az áldozatok állkapcsát, akinek nyomtalanul "eltűntek" az e tevékenységére vonatkozó iratai, s aki, mikor 1994 után, miniszterelnöksége idején, mindezt ráolvasva, lemondásra szólították föl, egy cinikus "Na és?"-sel felelt. 1989 októberében, külügyminiszterként ő nyitotta meg az NDK-s turisták előtt a nyugati határt. Nos, 1989 októberében, a cégtáblacsere után Nyers Rezső lett az újsütetű MSZP elnöke, Németh Miklós pedig a miniszterelnök. Ők határozták el a határ megnyitását. De Horn Gyula hallani sem akart erről. Németh Miklós többszöri utasítása ellenére sem. Csak határozott parancsára. Arról sem igen tud a közvélemény, hogy 1989 júniusában, amikor Nagy Imre és társai ünnepélyes újratemetésekor Orbán Viktor a szovjet csapatokat megszállóknak mondta, Horn Gyula dührohamot kapott. Kovács László egy alkalommal kijelentette, nincs miért megkövetnie a magyar népet, mert a forradalom idején gyermek volt. Az persze csekélység, hogy 1989 előtt, Kádár elvtárs keze alatt hosszú évekig az MSZMP élvonalában tevékenykedett. Vagy Medgyessy Péter, ugye, az elnyomó rendszer D209-es titkos ügynöke. Megkövetni a magyar népet? Az áldozatokat? Igaz, Hiller István, a művelődésügyi miniszter, dicséretére legyen mondva, MSZP-s politikusként elsőnek, ezt megtette. A régi párt emberei a magánosítás során megszerezték a gazdasági hatalmat is, és most örök időkre be akarják betonozni magukat a politikaiba. A baloldalnak három nagy országos napilapja van (Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap), az ellenzéknek egyetlenegy, a Magyar Nemzet. De nekik ez is sok: hirdetési bojkottot szerveznek ellene úgy, hogy apróhirdetést se közölhessen, a nyomdát, ahol nyomják, ráveszik, az árakat tegye megfizethetetlenné. Megszüntették a közszolgálati tévé vasárnap esti, A Hét című műsorát, nemrég ugyanitt az Éjjeli menedéket. A Kossuth rádió Vasárnapi Újságját már régóta célba vették. Most egyenest a rádió elnökét, Kondor Katalint. Most nincs veszélyben a szólásszabadság. Csak akkor volt, , amikor ellenzékben voltak.. Ellenzékben azzal vádolták a Fidesz-MDF kormányt, hogy fajüldöző, mert menekülésre kényszeríti a zámolyi cigányokat, hogy fasiszta, mert a miniszterelnök a keresztényszocialista bajor miniszterelnökkel barátkozik, hogy zsidógyűlölő, hogy Magyarországon igenis zsidógyűlölet van. Júniusban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét, Szász Károlyt, máig ismeretlen tettesek kis híján agyonverték. Kitört a K&H sikkasztási és pénzmosási botrány, amelyben a jelek szerint több baloldali politikus is érintett. Nemrégiben, persze éjszaka, "kigyúlt" a Terror Háza pengefala. Az októberi megemlékezések alkalmával az 1956-os véres eseményeket megörökítő, az Országház előtt kiállított képeket letépték. A Fidesz-MDF-kormány idején kinevezett főügyészt az MSZP elnöke bűnpártolással vádolja, a Nemzeti Banknak az ugyanazon kormány idején kinevezett elnökét a kormány azzal szorongatta, hogy hígítsa a forintot. A jelenlegi hatalomnak erősen szúrja a szemét a Terror Háza Múzeum. Gondoljuk el, 1989 előtti rendszerük szennyese ott alaposan ki van teregetve. A múzeum évi költségvetését újra meg újra le akarják faragni, hátha sikerül megfojtani. Na és a gyűlöletbeszéd elleni törvény. Egyelőre csak tervezet. De ha meglesz, akkor mindenkinek kuss, aki a jelenlegi hatalom ellen ki akarná nyitni a száját. /Asztalos Lajos: Ó, az a megátalkodottan rendbontó jobboldal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2003. november 22.

Dr. Zakar Péter szegedi történész emlékezett a "haza bölcsére" a temesvári Kós Károly Közösségi Központban. A rendezvényt szervező Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság elnöke, dr. Matekovits György egyetemi tanár is beszélt Deák Ferencről. /(S.): Deák Ferenc a köztudatban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22/

2003. december 8.

Szamoskrassón a református templomban dec. 7-én volt a már hagyományossá vált Bem-ünnepség. Az eseményen részt vett Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Szabó Károly szenátor, Erdei D. István és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők, Kabai István, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés képviseletében Kereskényi Gábor, Kovács Máté és Kovács Jácint, a Szent István Kör képviseletében Thoroczkay Sándor, Kiss Zsuzsa és Danku Pál is. Kiss Zsuzsa történelemtanár, a Szent István Kör tagja Deák Ferenc életéről és pályájáról tartott előadást. Ezt követően a templom előtt megkoszorúzták az első és a második világháborúban elesett szamoskrassói hősök emlékére állított emléktáblákat. A Darvay-kúria előtt Kónya László történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes a Bem-emlékszoba és a Szamosháti Múzeum létrehozásának történetéről és Bem forradalmi szerepéről beszélt. /Elek György: Bem tábornokra és Deák Ferencre emlékeztek Szamoskrassón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./

2004. január 27.

Tordán a Népfőiskola utóbbi előadásán Egyed Ákos és Csetri Elek történészek, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos hallgatói tartottak előadást Deák Ferencről, a haza bölcséről. Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke január 23-án látogatott Tordára, ahol Deák Ferenc és Erdély viszonyáról beszélt a hallgatóságnak. Csetri Elek az erdélyi fejedelemség létrejöttéről, ezek előzményeiről, történetéről, jeles és kevésbé jeles uralkodóiról, ezek cselekedeteiről, családi háttereiről beszélt, majd Az erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka (1541–1690) című könyvet ismertette. Szabó Zsolt az általa szerkesztett közművelődési folyóiratról beszélt, valamint a gondozásukban megjelent könyvekről. A BBTE hallgatói Deák Ferencről értekeztek. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Népfőiskola Deák Ferencről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

2004. január 28.

Huszonkét beszélgetés Erdélyből elszármazott művészekkel Nagy Miklós Kund Műterem /Impress Kiadó, Marosvásárhely, 2003/ című, a képzőművészekkel folytatott interjúsorozatának harmadik kötete. Az előszó címe: A kör bezárul. Tulajdonképpen a szerző három azonos című kötetére történik utalás, s ez a mostani azt a kört hivatott kiteljesíteni, amely marosvásárhelyi műterem-látogatással indul, majd az Erdély-szerte munkálkodó művészekkel készített interjúkkal folytatódik, s úgy tér vissza a forrásokhoz, hogy külföldre telepedett hazai képzőművészeket szólaltat meg. A kötetben megszólaltatottak kitelepedésük előtt is komoly művészi múlttal rendelkező, ismert és elismert alkotóknak számítottak. Nem egyértelműen sikertörténetek. Az alkalmazkodás, az érvényesülés, a küzdelem dokumentumai. "Ahogy lehunyom a szemem, Marosvásárhelyről álmodom" – vallja az egyik interjú-alany, "a mai napig az otthoni élményeimből táplálkozom" – nyilatkozza a másik. A névsor önmagáért beszél: Árkossy István festőművész (Budapest), Balázs Imre festőművész (Vác), Bardocz Barna ötvösművész (Győr), Benedek József szobrászművész (Budapest), Borgó György Csaba festőművész (Százhalombatta), Damó István grafikusművész (Kecskemét), Deák Ferenc grafikusművész (Szeged), Deák Beke Éva textilművész (Szeged), Diénes Attila szobrászművész (Magyarpolány), Elekes Károly grafikusművész (Budapest), Katona Szabó Erzsébet textilművész (Gödöllő), Kiss Miklós üvegművész (Ajka), Kopacz Mária festőművész (Szentendre), Krizbai Sándor festőművész (Szentendre), Márkos András festőművész (Loeneberg), Paulovics László festőművész (Iserlohn-Barendorf), Péterfy László szobrászművész (Budapest), Szervátiusz Tibor szobrászművész (Budapest), Székely János Jenő szobrászművész (Székesfehérvár), Szilágyi Varga Zoltán grafikusművész (Kecskemét), Tamás Anna textilművész (New York), Tóth László festőművész (München). /N. J.: Műteremről műteremre Nagy Miklós Kund kalauzolásával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2004. április 1.

A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság a "haza bölcsének" emlékére szervezett irodalmi-történeti estet. Egyed Ákos történész tartott előadást Deák Ferencről. /Nagy Botond: Tulajdon és szabadság. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

2004. május 14.

Megjelent Kányádi Sándor: Noé bárkája felé /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete az író hetvenöt éves születésnapja alkalmából. A verseket Kovács András Ferenc válogatta. A válogatás az 1960-as, ’70-es és ’80-as években született verseket is tartalmazza, azokat, amelyek nem jelenhettek meg Erdélyben az akkori idők cenzúrája miatt. A nagy alakú kötetet Deák Ferenc, Munkácsy-díjas grafikus illusztrálta. /Kányádi Sándor: Noé bárkája felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2004. június 5.

Szép magyar könyv 2003 oklevéllel tüntették ki a kolozsvári Koinónia Kiadó által megjelentetett Kovács András Ferenc Vásárhelyi vásár című kötetet, melyet Deák Ferenc illusztrált. A Koinónia Könyvkiadónak nem ez az első díja, a Szép magyar könyv kategóriában 2000-ben is megkapta ezt a kitüntetést, Visky András Aranylevél című könyvért, illusztrátora, Bátki László volt. – Visky András Júlia /Fekete Sas Kiadó, Budapest/ című könyve megkapta az Artisjus, vagyis a Magyar Jogvédő Hivatal által alapított Év könyve díjat. Ez irodalmi díj, a Júliát dráma kategóriában díjazták. A könyvhéten a Koinónia Kiadó több könyvvel jelentkezett, köztük van Szűcs Teri Hogyan lett füle az erdőnek? című meséskönyve, Adorjáni Zoltán Ót és újat című, teológiai írásokat, esszéket tartalmazó kötete és Visky Ferenc Szerelme szorongat című emlékiratának első kötete. /Köllő Katalin: A jelentős alkotások ugyanolyan nagyok minden kultúrában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

2004. július 19.

Kolozsváron a Deák Ferenc/Hősök utca 1. szám alatti épület homlokzatán áll az emléktábla a következő felirattal: "E házban volt szállva BEM JÓZSEF honvéd tábornok 1848 deczember 25-iki győzedelmes bevonulásakor". A tábla leleplezése 1898. dec. 25-én történt. 1994. jún. 2-án Funar levakoltatta a táblát, de szeptember végén az RMDSZ néhány városi tanácsosa /Boros János mai alpolgármester, az azóta elhunyt Herédi Gusztáv és Mikó Lőrinc/ saját kezűleg levakarta a takaró réteget. /Ö. I. B.: A funárjárás sebei (XVI.). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 241-258




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék