udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
80
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-80
Névmutató:
Debreczeni Hajnalka
2006. május 17.
A Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán visszakerült a református egyház tulajdonába a magyar iskolának kiszemelt tordai épület. Az ingatlan visszaigénylését a bíróság már korábban jóváhagyta, de ez ellen a tordai önkormányzat fellebbezett. Elvileg nincs akadálya a tordai magyar iskola létrehozásának, még a helyi tanács döntése szükséges. Ezt a kérdést azonban eddig nem sikerült napirendre tűzni, ezért vasárnap tüntetést szerveznek a tordai magyar egyházközségek, az RMDSZ, valamint a Petőfi Társaság. /Debreczeni Hajnal: Iskolaépület már van Tordán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./2006. május 26.
Az Új Magyar Szónak nyilatkozó szemtanúk szerint sem írtak alá alapító okiratot a kolozsvári Babes és Bolyai egyetemek 1959-beli, pártdöntésre végrehajtott egyesítésénél. Ennek alapján meglehet, hogy jogilag nem is létezik a mai Babes-Bolyai Tudományegyetem. Az alapító okirat hiányát a Bolyai Kezdeményező Bizottság vetette fel, a felsőoktatási intézmény vezetősége szerint ezt a kérdést a volt kommunista intézmények és személyek kivizsgálására hivatott szervekre kellene bízni. „Mindennemű jogi formaságot mellőző pártdöntés volt a Babes és a Bolyai Egyetem egyesítése. Nem tudok róla, hogy bármiféle alapító okirat létezett volna a két tanintézmény összeolvasztásánál” – mondta el Péter György professzor, aki 1959-ben személyesen is jelen volt azon a nagygyűlésen, ahol Nicolae Ceausescu bejelentette a két egyetem egyesítését. „Az 1956-os események után személyesen Ceausescu jött Kolozsvárra, hogy elemezze a helyzetet, ő irányította a két egyetem egyesülését. A fő érv az volt, hogy a magyarság nem élhet szeparatizmusban” – emlékezett a fél századdal ezelőtti eseményekre a professzor. Kása Zoltán volt rektor-helyettes szerint az akkori minisztertanácsnak kellett volna alapító-okiratot kibocsátania, ilyen viszont nem létezik. Kötő József oktatásügyi államtitkár szerint a volt Bolyai Egyetem megszüntetése mindenképpen elfogadhatatlan lépés volt, amely jogorvoslatot kíván. Eközben a BBTE jogászai is megkezdték a kutatómunkát az ügyben, jelezte Ovidiu Pecican, a BBTE szóvivője. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora közleményében élesen bírálja a BKB tagjait, és azt javasolja, hogy „hagyják a történelmet a történészekre, ezt a kérdést pedig a volt kommunista intézmények és személyek kivizsgálásával foglalkozó hivatalos szervekre, ők pedig foglalkozzanak azzal, amiért az egyetem fizeti őket. Ha nem tetszik a jelenlegi helyzet, szabadon távozhatnak” – áll a rektor közleményében. /Debreczeni Hajnal: Egy szemtanú az egyesítésről. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./2006. május 30.
A nyugalmat keresi Faludy György, a neves író, ezért akar Tordaszentlászlón házat vásárolni – mondta el Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke. Szerinte Faludy évente 3-4 hónapot tölt majd el a Kolozsvártól alig 30 kilométerre fekvő faluban, ahol azonban nem lesz teljesen elszigetelve, hiszen itt vannak az E-MIL-tagok, akik bármikor az író rendelkezésére állnak, ha valamire szüksége lenne. Faludy Györgynek már szokásává vált, hogy nyáron legalább egy hónapot a Székelyföldön nyaral. Faludy május 29-én Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban bemutatta Karoton című regényét és Test és lélek című, 1400 műfordítást tartalmazó kötetét. Ezt követően az íróval Szőcs Géza beszélgetett. /Debreczeni Hajnal: Tordán „házal” Faludy. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./2006. június 15.
Június 14-én leleplezték az első kolozsvári egyetem, a Báthory István fejedelem által alapított jezsuita kollégium megalapítására emlékeztető táblát. A táblán a Báthory-ediktum latin szövege mellett csak román felirat szerepel. A magyar fordítást az Erdélyi Magyar Ifjak sokszorosította és az éjszaka folyamán több helyre – köztük az emléktáblára is – kiragasztotta, de ezt órák alatt eltüntették a falakról, oszlopokról. A leleplezés után a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jelen levő rektor-helyettese, Nagy László elmondta: már huzamosabb ideje kérik az egyetem vezetőségétől azt, hogy – amint egy multikulturális egyetemen szokás – valamennyi felirat jelenjen meg magyar nyelven is. Örült volna annak, ha ezen a táblán is megjelenik a magyar nyelv, különös tekintettel arra, hogy Báthory István a magyar nemzetet képviselte – fogalmazott a rektor-helyettes. /E.-R. F.: Magyar tiltakozás és bíborosi diplomácia. Báthoryra is románul emlékezik a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./ Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke elmondta: céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet: a multikulturalizmus elvét csak hangoztatja, nem gyakorolja a BBTE. Az emléktáblát Andrei Marga, az Akadémiai Tanács elnöke, és Zenon Grocholewski bíboros, a Katolikus Nevelés Kongregációjának prefektusa, a Gergely Pápa Egyetem nagykancelláriája leplezte le. A magas rangú vatikáni méltóság Jean-Claude Périsset bukaresti apostoli nuncius és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kíséretében érkezett Kolozsvárra, felkereste a görög katolikus és az ortodox teológiát is. Andrei Marga visszautasította, hogy válaszoljon a sajtó kérdéseire. Ovidiu Pecican, a BBTE szóvivője az ÚMSZ-nek kifejtette, nem akartak senkit megsérteni azzal, hogy az állam hivatalos nyelvén és latinul feliratozták az emléktáblát. /Debreczeni Hajnal: Magyarul nem emlékeznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./2006. június 23.
A Bakonyi Poroszkáló Túra Klub – Katonai hagyományőrző sportegyesület hat tagja közel tíz órát rostokolt Halminál, az ukrán-román határon, ahol a román vámosok nem akarták beengedni az országba a huszárruhába öltözött, és lóháton közlekedő hagyományőrzőket. A hatóság képviselői nem indokolták meg konkrétan a belépési engedély elutasítását. „A vám állatorvosa folyton bukaresti felettesére hivatkozott, aztán azt mondta, nincsenek teljesen rendben az irataink, végül pedig azzal érvelt, hogy nem biztosított a lovak elszállásolása” – tájékoztatott Eördög András, miután jelezték, hajlandóak anyagi áldozatot hozni, a vámhatóság rendezte ügyüket. A kis csapat a 3500 kilométeres zarándoklat részeként már végigjárta Szlovákiát és Ukrajnát, a terv szerint pedig a Székelyföldön áthaladva érnének el Nándorfehérvárra (ma Belgrád). Az 1997-ben létrejött egyesület haditornákon, hagyományőrző rendezvényeken igyekszik minél hitelesebben bemutatni a XVI. századi végvári vitézi életmódot. Az egyesület emellett iskolák számára tart „élő történelemórákat”, szintén végvári vitézi öltözetben, fegyverzettel. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Magyar huszárok kényszerpihenője. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./2006. június 26.
A romániai magyar sajtónak távolságtartással kell szemlélnie a magyarországi politikai eseményeket, megfigyelőként, nem pedig politikai cselekvőként kell viszonyulnia ezekhez – olvasható abban az állásfoglalásban, amelyet a romániai magyar újságírók egy csoportja hozott vasárnap nyilvánosságra. Az aláírók (Balázsi Pál Előd, Borbély Tamás, Cseke Péter Tamás, Debreczeni Hajnal, Parászka Boróka, Kelemen Attila Ármin, Rostás-Péter István, Salamon Márton László, Simon Judit, Stanik István, Szőcs Levente) a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) vezetőinek minapi – a magyar állam- és kormányfőhöz intézett – nyílt levelére reagáltak, amelyben a romániai újságíró társadalom nevében tiltakoztak „a romániai magyarság információs ellátásának, társadalmi közérzetének felelőseiként” a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) megszüntetése ellen. Az állásfoglalás aláírói indokolatlannak tartják, hogy egy szakmai szervezet nem szakmai jellegű kérdésben foglal állást. /Állásfoglalás a MÚRE nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Az aláírók elsősorban az Új Magyar Szó munkatársai.2006. június 26.
Június 26-án ül le tárgyalni Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke és Matekovits Mihály, a szaktárca nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős vezérigazgatója annak a tizenöt fősre tervezett szakértői csoportnak az összetételéről, amely a közoktatás minden szintjén román nyelv és irodalom tantervet dolgoz ki a magyar diákok számára. Nemrégiben az Országos Diszkriminációellenes Tanács felszólította az oktatási tárcát, küszöbölje ki a román nyelv tanítása terén tapasztalt esélyegyenlőtlenséget a román és a magyar diákok között. A szakmai találkozón részt vett Markó Béla oktatásért felelős kormányfő-helyettes is, aki Lakatos Andrást bízta meg a bizottság összeállításával. „Valószínűleg a jövő tanév kezdete még nem hozza meg ebben a kérdésben az eredményt, de nem kizárt, hogy előbb-utóbb eredménnyel ér véget” – nyilatkozta az Markó. Lakatos András szerint várhatóan őszig elkészülnek azok a tantervek, amelyek a diszkriminációellenes tanács határozatából kiindulva alternatívát jelenthet a jelenlegi tantervekre. A vezérigazgató leszögezte: nincs jogi lehetőség arra, hogy a tanügyi törvény módosítása előtt a magyar diákok a románokétól eltérő tételeket kapjanak a képességvizsgán. /Cseke Péter Tamás, Debreczeni Hajnal: Alternatíva a román nyelv oktatására. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2006. június 29.
Nem tagja a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) annak a Kolozsvári Diákszervezetek Konzorciumának, amely a Demján Sándor Alapítvány által felajánlott 1 millió eurós ösztöndíjalapot fogja kezelni. Emiatt tagjai gyakorlatilag nem részesülnek ebből az ösztöndíjból. Béres Csaba, a KMDSZ elnöke elmondta, már léteztek megkeresések, valószínűnek tartja, hogy a közeljövőben a KMDSZ is tagja legyen a konzorciumnak. Pászkány Árpád, a Demján Sándor vezette TriGránit Fejlesztési Részvénytársaság részét képező kolozsvári Polus Transilvania elnök-vezérigazgatója június 27-én jelentette be, hogy Demján Sándor Romániában első ízben Kolozsváron ajánl fel ösztöndíjat, amely a nehéz anyagi helyzetű és rendkívüli tanulmányi eredményeket felmutató egyetemi hallgatóknak szól. Az ösztöndíjalapból 1250 diákot támogathatnak. Az alapot a Kolozsvári Diákszervezetek Konzorciuma kezeli. A BBTE Diákszövetsége bejelentette, gyanúsnak találja ezt az ösztöndíjalapot, mivel szerintük az a szándék húzódik mögötte, hogy minél több diákot és diákszervezetet vonjanak egy, szerintük kétes létű ernyőszervezet alá. A BBTE diákszervezete azt rója fel Iancu Serbanescunak, a konzorcium elnökének, hogy 2004-ben politikai propagandát folytatott a diákok között a PSD mellett. /Debreczeni Hajnal: Ösztöndíj: magyarok nélkül? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./2006. július 5.
A Magyar Közszolgálati Televízió (MTV) műsorrácsának erdélyi tudósításokat érintő, őszi átalakulása felbolygatta az erdélyi régiókból tudósító stúdiókat. Az eddigi Kárpáti Krónika, Héthatár, Határátkelő, Palackposta, Átjáró, Aranyfüst és Földközelben műsorokat megszüntetik, de az össz-adásidő megközelítőleg azonos marad. „Stúdióvezetőként engem nem értesített senki a műsorrács változtatásáról” – nyilatkozta Marius Tabacu, a kolozsvári Videopontes Stúdió vezetője. Székelyudvarhelyen aggódnak a magyar televízió tudósítói, szerintük a beígért változások alacsonyabb nézettséget, kevesebb rendelést és így kevesebb pénzt jelentenek. Szabó Attila, az MTV állandó helyi tudósítója leginkább attól tart, hogy a tévécsatorna végképp fel akarja számolni a határon túliakról szóló műsorait. Szabó Attila a Héthatár című műsorba készített tavalyi riportjaiért elnyerte az MTV Magyar Ház díját. Berszán-Árus György, a gyergyószentmiklósi Rubin Stúdió vezetője jelezte, eddig folyamatosan munkát biztosítottak. 2004-ben a lakiteleki fesztivál három díját hozták el Az áldozat című filmükkel, tavaly pedig szintén három díjat nyertek a Kinda Lázár és a csíki traktor cíművel. Most meg az egészet összemossák, egy olyan kora reggeli időpontban, amit senki sem fog nézni. A lehetőségek szűkítése nagyon érzékenyen fogja érinteni a határon túli tudósítók mindegyikét, kivétel nélkül – fogalmazott a gyergyói Zsigmond Attila. „Évek óta minden szinten továbbképzéseken vettünk részt, kialakult egy tudósítói csapat. Sokan közülünk ebből élünk, ezt csináljuk. A tudósítók jó része saját pénzéből szerelte fel önmagát többmillió forintos befektetéssel, és ezt a technika folyamatosan felújításra is szorul.” – nyilatkozta Simon József, az MTV háromszéki tudósítóinak egyike. A Palackposta, Határátkelő és egyéb műsorok korábbi 330-360 perces időtartama helyett most a határon túliak egy blokkban kapják meg a politikai, kulturális, társadalmi információkat napi 25 percbe sűrítve. Az erdélyi tudósítók felvetéseire reagálva Dobos Menyhért, az MTV közéleti igazgatója elmondta: az MTV maga készíti el a műsorterveit, nem konzultált a tudósítói hálózattal. Szerinte a kora reggeli sugárzási idő „nem rossz sáv”. Kiemelte, román idő szerint 12-kor ismétlik e műsorokat az m2-esen. /Barabás Márti, Bögözi Attila, Debreczeni Hajnal, Domokos Péter, Gergely Edit, Tóth Adél: A magyar televízió újratárgyalja őszig szerződéseit az erdélyi tudósítókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2006. július 6.
Július 5-én ügyrendi vitával kezdődött a Babes–Bolyai Tudományegyetem Etikai Bizottságának ülése, amelyen a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjait hallgatták ki. A vád szerint Hantz Péter, Bodó Barna és Kovács Lehel hamis információkat terjesztettek az egyetemről, és lejáratták az intézményt. Az Etikai Bizottságnak hat tagja jelent meg a tárgyaláson, a BKB-tagok először is tudni szerették volna, hogy döntőképes-e a testület, egyszersmind látni óhajtották azt az okmányt, amellyel a szenátus a tagokat kinevezte. A testület előkerítette az okiratokat, ebből kiderült, hogy a bizottság legitim és döntőképes de csak akkor hozhat határozatot, ha a jelenlevő tagok egyhangúan szavaznak. Az ülésre a sajtó képviselőit nem engedték be, annak lefolyásáról a BKB szóvivője, Hantz Péter a következőket nyilatkozta: a testület azt kívánta tudni, mikor, és hogyan félemlítették meg a magyar tanárokat? Hantz elmondta, hogy tudomása szerint a fizika kar dékánjára nyomást gyakoroltak, megpróbálták rávenni, hogy szakmailag lehetetlenítse el a BKB-szóvivőt. A bizottság kérdésére megnevezett egy személyt, aki az ezzel kapcsolatos párbeszédnek tanúja volt. A második kérdés az volt, hogy honnan veszik azt az információt, miszerint a jogi karon mindössze egy magyar oktató van? A BKB-tagok erre felmutatták az egyetem saját kiadású tájékoztató füzetecskéjét, ahol ez az információ szerepelt. Végül, arra voltak kíváncsiak, hogyan és miért szólították fel a szenátus magyar tagjait az ülések bojkottálására? Hantzék pontosítottak: ők csupán arra kérték a magyar tanárokat, vegyék fontolóra a szenátus üléseinek bojkottálását, figyelembe véve, hogy a testület úgyis minden magyar javaslatot elutasít, tehát véleményük szerint, jelenlétük a szenátusban puszta formaság. Felmerültek kisebb, fegyelmi jellegű kérdések is, az Etikai Bizottság tagjai Hantz Péter utazásaira voltak kíváncsiak. Az adjunktus kifejtette: mindössze két alkalommal távozott el hosszabb időre, és mindkét alkalommal tájékoztatta erről feletteseit. Az Etikai Bizottság határozatainak csupán konzultatív jellege van, tehát még ha el is marasztalják a BKB tagjait, annak csak akkor lesz következménye, ha a szenátus és az egyetem rektora is ennek megfelelően dönt. /E.-R. F.: Kérdőre vonták Hantzékat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Ami a BKB-tagok szakmai előmenetelét illeti, Bodó Barna kijelentette, ez rá vonatkozik egyedül, ugyanis ő már három éve teljesítette az előmenetelhez szükséges feltételeket, ez azonban máig nem történt meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, ő nem állította soha, hogy azért nem halad szakmailag, mert a BKB tagja. Az etikai bizottság tagjai közül hiányzott a 2 magyar, illetve 1 német tag, továbbá hiányzott egy diák, aki szintén tagja a bizottságnak. Az etikai bizottság tagjai – a sajtó kérdéseit elkerülendő – egy másik kijáraton hagyták el a termet. /Debreczeni Hajnal: Etikai vádak a BKB-sok ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2006. július 17.
Ismeretlen tettesek koszorúkat és virágcsokrokat loptak el Balló Áron, a Szabadság kolozsvári napilap július 14-én eltemetett néhai főszerkesztőjének sírjáról. A kolozsvári Házsongárdi temetőben gyakori a frissen hantolt sírok meggyalázása vagy a sírhantokról történő viráglopás. A tetteseket még soha nem sikerült kézre keríteni. /Debreczeni Hajnal: Meggyalázták Balló sírját. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./2006. augusztus 9.
Több mint huszonkétezren jelentkeztek a Babes-Bolyai Tudományegyetemre, ebből magyar nyelvű szakokra összesen háromezren. A BBTE sikerszakai a közgazdaságtan, a földrajz és a jog, a magyar diákok is elsősorban a közgazdaságtan szakon szerettek volna tanulni. A legtöbb magyar nyelvű felvételiző a Székelyföldről érkezett. Nem volt kelendő az idén sem a fizika, itt mind a román, mind a magyar vonalon maradtak még államilag támogatott helyek, ugyanez a helyzet a geológián is. /Debreczeni Hajnal: Nem megy a fizika a BBTE-n. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./2006. szeptember 11.
Tizenkét évig épült Bánffyhunyadon az az iskolaépület, amelyet a hétvégén adtak át, és amelyben 16 osztályterem várja az V-VIII. osztályos tanulókat. „Az esemény egy közös összefogás eredménye. Az, hogy az iskolát 12 év után sikerült befejezni, közös siker, így természetes, hogy mindannyian, akik ebben részt vettünk, itt legyünk a megnyitón” – hangsúlyozta Nagy Zsolt miniszter. Kolozs megyében az elmúlt évben Tordán és Bánffyhunyadon okozott vitát és konfliktust az önálló magyar iskola kérdése, ennek beindítása mindannyiszor a román koalíciós partnerek ellenállásába ütközött. /Debreczeni Hajnal: Iskolaépület már van Bánffyhunyadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./2006. szeptember 12.
Török Ferenc, a Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes székébe kerülhet a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum igazgatónőjének leváltása körüli botrány. László Attila alátámasztja Tárkányi Erika álláspontját. „Nem arról döntöttük, hogy Kósa Máriának mennie kell, hanem arról, hogy üljünk le, beszéljünk mindenkivel” – hangsúlyozta. Török László főtanfelügyelő-helyettes azt mondja, többször is kiállt Kósa Mária mellett, veszélyeztetve ezáltal saját funkcióját. Kósa Mária cáfolta a tanfelügyelő vádjait. Ami a képességvizsgát illeti, az igazgatónő beismerte, hogy tévedett. „Velem együtt a másik négy igazgató is. Mindenkit le kellett volna váltani” – mondta. László Attila nyilatkozta, hogy Törököt le kell váltani, mert nem végzi megfelelőképpen a munkáját. /Debreczeni Hajnal: Török székébe kerülhet Kósa menesztése. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./2006. október 3.
A Sapientia Alapítvány Kuratóriuma október 2-án tartott ülésén egyhangúlag megválasztotta az Erdélyi Magyar Tudományegyetem új rektorát, dr. Dávid László professzor személyében. Dávid László 2004 márciusa óta az egyetem rektor-helyettese, megalakulása óta a marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar Villamosmérnök Tanszékének vezetője. Rektori kinevezése 2007. január 1-től lép érvénybe. Az új rektor hivatalba lépéséig a rektori feladatokat továbbra is Szilágyi Pál rektor látja el. /Új rektor a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./ Kató Béla, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, új rektorra azért van szükség, mert az egyetem akkreditációs folyamatában követelmény, hogy a vezető tisztségeket aktív, ne nyugdíjas korú személyek töltsék be. – Szilágyi Pál rektor azt nyilatkozta: „rég időszerű volt már ez a váltás, túl vagyok már azon a koron, hogy vezető szerepet lássak el”. /Debreczeni Hajnal: Új rektor a Sapientia-EMTE élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2006. október 13.
Erdélyi dokumentumfilmek vetítésével kezdődött a Filmtettfeszt Kolozsvárott. A nyitó napon olyan erdélyi filmesek alkotásait lehet megtekinteni, mint Bálint Arthur, Lakatos Róbert vagy Száva Enikő. A Filmtett mozgóképes folyóirat filmszemléjének állandó helyszíne a Győzelem mozi, a vetítések után pedig az alkotókkal lehet majd beszélgetni. – A Filmtettfeszt 6. kiadása születésnapi ünnepségként is értelmezhető – mondta el Zágoni Balázs, a filmes lap főszerkesztője. Látható lesz még Szemző Tibor Csoma-legendáriuma, továbbá a Sapientia EMTE fotó, film, média szakos hallgatóinak munkái, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak a diplomafilmjei. /Debreczeni Hajnal: Tortabontó Filmtettfeszt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2006. október 16.
Történelmi pillanatnak nevezték a résztvevők a Magyar Evangélikus Konferencia megalakulását, amelyre Észak Amerikától, Nyugat-Európán át a Kárpát-medencéig mindenhonnan érkeztek magyar anyanyelvű evangélikusok Orosházára. A konferencia első rendű célja a „világon bárhol élő magyar anyanyelvű evangélikus egyházak, gyülekezetek szolgálati közössége”. A konferencia záróakkordjaként bemutatkoztak a világon szétszórva élő gyülekezetek. /Debreczeni Hajnal: Magyar evangélikusok első világtalálkozója Magyarázkodás helyett magyarázat. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./2006. október 18.
„Nem szégyellik magukat? Ott vannak a magyar tagozatok a Babes-Bolyain, az nem elég maguknak?” – mondta egy idős hölgy arra a kérdésre, amely a kolozsvári főtéren álló sátor oldalán volt olvasható: „Kit zavarna egy állami magyar egyetem?” A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) sátrának oldalain – Mátyás király szobra mellett – számtalan román és magyar felirat hirdette: „Magyar egyetemet a mi adónkból!”, „Vissza a Bolyai Egyetemet!”, „Szabadságot egyetemünknek!” A szórólapokon pontokba szedve elolvasható, miért szükséges az állami magyar egyetem. /Debreczeni Hajnal: Kit zavar(na) Kolozsváron az állami magyar egyetem? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./2006. október 20.
Kelet-Európa első hangszer-restauráló műhelyét nyitotta meg október 19-én Kolozsváron Márkus Barbarossa János képzőművész, zenész, zeneszerző, író, ahogy ő mondja, életművész. A hangszer-restaurátori mesterséget Európában tanulta, vándorútra kelt, és olyan helyeken állt meg tanulni, mint Bécs, Prága, Párizs, London vagy München. Kolozsváron oktatni is fogja ezt a mesterséget, ingyenesen. Barbarossa nemcsak restaurál, hanem szakvéleményez is hangszereket Bécsben, Brüsszelben, Düsseldorfban vagy Milánóban. /Debreczeni Hajnal: Barbarossa életművészete. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./2006. október 24.
Kolozsvárott folytatódnak a megemlékezések az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából. A történelmi egyházak mindegyike ünnepségek keretében emlékezett meg a jeles évfordulóról. Az unitárius egyház ünnepi istentiszteletén részt vett Markó Béla RMDSZ-elnök is, emléktáblát lepleztek le. „Angyal, vigyél hírt a csodáról” – 1956-2006, 50 éve történt címmel rendezett emlékünnepséget a kolozsvári Római Katolikus Szent Mihály Caritas október 23-án. Megemlékező előadást Jakab Gábor pápai káplán tartott, majd a Brassai-gimnázium volt és jelenlegi diákjai In memoriam 1956 címmel verses-zenés összeállítást adtak elő. /Debreczeni Hajnal: In memoriam 1956 – emlékezés Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./