udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 99 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-99

Névmutató: Dobos László

2000. augusztus 16.

Megjelent Határtalan hazában /Erdélyi Könyv Egylet, Stockholm/ címmel, a kolozsvári Dávid Gyula és a Stockholmban élő Veress Zoltán szerkesztésében az Erdély Kövei sorozat 10. kötete. A könyv 15 interjúra épül, amelyben a kérdezettek időszerű sorskérdésekről vallanak, illetve megneveznek és az olvasó asztalára tesznek egy-egy olyan szellemi terméket - verset, drámarészletet, esszét stb. -, mely a leginkább kifejezi, illetőleg folytatja gondolataikat. A kérdezettek - a történész Nemeskürty István, a Keresztény Szót főszerkesztő Jakab Gábor, a teológusprofesszor Kozma Zsolt, a Svédországban élő Szente Imre, a müncheni Magyar Intézetet vezető K. Lengyel Zsolt, Pomogáts Béla író, az ungvári Balla D. Károly, a felvidéki Dobos László, a vajdasági riporter Matuska Márton, Dávid Gyula, a SZER-es Borbándi Gyula, a szociológus Nagy Károly, a Tel Avivban élő Tabák László, a diplomata Jávorszky Béla, Benkő Samu - mellett így aztán szóhoz jut Sajó Sándor, Madách Imre, Makkai Sándor, Szőcs Géza, Babits Mihály, Berniczky Éva, Domonkos István, Tompa László, Szabó Zoltán, Illyés Gyula, Kodolányi János, Vörösmarty Mihály. /(Cseke Gábor): Határtalan hazában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2001. július 18.

Eddig páratlan sajtótájékoztatót tartottak júl. 17-én a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőségen, ahol - és ez az újdonság - a Belügyminisztérium kötelékébe tartozó egységek, a levéltár, a csendőrség, a tűzoltók, a számítógépes személyi nyilvántartó vezetői számoltak be tevékenységükről. Negrusa Ioan rendőrparancsnok hangsúlyozta, hogy a Belügyminisztérium Hargita megyében működő egységei között jó az együttműködés. Pozitívnak értékelte, hogy valamennyi egységben a nagyközönséget kiszolgáló személyzet beszél magyarul, így jobban ki tudják szolgálni a többségben magyar anyanyelvű megye lakosságát. Mohora Ilie alezredes az útlevélosztály tevékenységéről beszélt. Az első félévben Hargita megyéből 138 személy kérte a kitelepedést, 90 személy lemondott a román állampolgárságról, és 35-en költöztek vissza Romániába. Roman Ioan csendőrparancsnok elmondta, hogy magyar nyelvtanfolyamokat szerveznek a csendőrök számára. /Dobos László: Magyarul tanulnak a belügyiek.= Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./

2001. augusztus 24.

Tradíciója van már a magyarózdi találkozóknak, melyet a Horváth István Alapítvány 1993-tól rendez meg a költő Horváth István szülőfalujában. Az idei találkozó szept. 1-jén lesz. A költő lánya, Horváth Arany közölte: az idei találkozó témája nemzeti sors és irodalom. Nemzetben gondolkodó, határon belül és határon túl élő írókat hívtak meg, Magyarországról: Csoóri Sándor, Görömbei András, Pomogáts Béla, Pálfy G. István (a szimpózium moderátora) Felvidékről: Dobos László, Vajdaságból: Dudás Károly, Kárpátaljáról: Vári Fábián László, Erdélyből: Ferenczes István, Fodor Sándor, Lászlóffy Aladár, Markó Béla, Nagy Pál, Sütő András. Harmincegy évvel ezelőtt jelent meg Horváth István Magyarózdi toronyalja című könyve. Az idén is a torony aljában, a parókián gyűl össze az emlékező társaság. A toronyalatti dombon fogják fel állítani a marosvásárhelyi - de a szomszéd faluban született - Hunyadi Lászlónak a költőről készített szobrát. /(Csomafáy Ferenc): Magyarózdi Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

2001. december 12.

A Magyarok Világszövetsége sajnálatosnak tartja, hogy a bojkottáló "tizenkettek" néven elhíresült volt tisztségviselői a független magyar bíróság végzését is elutasítják. November 19-én a Fővárosi Bíróság összehívta jövőre a Magyarok Világszövetsége küldöttgyűlését és egyben Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökét nevezte ki a világszövetség felügyelő biztosává. Határozatának meghozatalakor a bíróság birtokában voltak azok a bizonyítékok, amelyek igazolták, hogy az új küldöttgyűlés összehívását indokló formai hiányosság szabályszerű rendezését 1999-ben csupán Patrubány Miklós és a világszövetség Erdélyi Társasága kezdeményezte. A kezdeményezés az MVSZ akkori elnöke és Dobos László régióelnök mulasztása miatt bukott meg - áll az MVSZ közleményében. /MVSZ-válasz "Tizenketteknek". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2002. július 20.

Czine Mihály 1999-ben elhunyt, már nem vehette kezébe a 70. születésnapjára készült tisztelgő kötetet (In honorem Czine Mihály, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999, szerk.: Görömbei András és Kenyeres Zoltán), hatalmas űrt hagyott maga után, a magyar irodalom határok nélküli terein. Nem örülhetett A kálvinizmus vonzásában című könyve megjelenésének sem, ugyancsak 1999-ben, amit a Kálvin János Kiadó juttatott el az olvasók asztalára, valamint a Kós Károly levelezése Czine Mihállyal című válogatásnak /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia, 2000/, és nem lehetett része abban a kései elégtételben sem, hogy több mint három évtizeddel előbb megírt műve, A magyar irodalom a huszadik században című könyve 2001-ben végre napvilágot látott a Kortárs Kiadónál, egykori hűséges tanítványa és eszmetársa, N. Pál József szöveggondozásában. Végh Károly nemrég adta ki a Czine Mihály-monográfiát /Pro Literatura Alapítvány, Budapest, 2002/. Czine Mihály egyetemi tanárként, irodalomtörténészként, kritikusként, különféle összejövetelek, találkozók hatásos előadójaként egyaránt elsőrendű feladatának tekintette a felvilágosító szolgálatot. Mélyen elkötelezett népi-nemzeti gyökerű tájékozódásában Ady és Móricz, Illyés Gyula és Németh László, Kós Károly és Tamási Áron volt az iránytű, a sorskérdések hivatott értelmezője. Kós Károllyal folytatott levelezése páratlan értékű dokumentáció a közelmúlt irodalmi viszonyait illetően. Czine Mihálynak Veress Péterről, Szabó Pálról, Sinkáról, Áprilyről, Reményikről, Nagy Lászlóról, Csoóri Sándorról, Horváth Istvánról, Balogh Edgárról, Kacsó Sándorról, Bözödiről, Sütő Andrásról, Dobos Lászlóról, Farkas Árpádról volt mindig tartalmas mondandója. Az MSZMP Központi Bizottsága 1958-ban elítélő állásfoglalást tett közzé a népi mozgalomról; a "kispolgári, harmadikutas nacionalizmus" vádját hangsúlyozva súlyos bírálattal illette Németh Lászlót, Illyést, Tamásit is. A Király Istvánék által megfogalmazott tézisekről vitát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében, ahol jelen voltak ezúttal a korabeli kommunista hatalom ideológiai vezérei is, élükön Aczél Györggyel. Egyedül Czine Mihály fejtette ki ellenvéleményét. Az ellenvéleményének kifejtésén túl pedig nyíltan megkérdőjelezte a Nagy Imréék kivégzésének szükségességét. Ilyen nyílt kijelentést az akkori idők "elvtársai" mindig retorzióval büntettek. Czinénél ez nem jelentett börtönt, de tudományos, szakmai pályájának megtörését igen. 1958 után súlyos támadások érték, méltatlan mellőzések akadályozták Czine Mihály irodalomtörténészi, tanári pályájának alakulását. A huszadik századi magyar irodalom történetét tárgyaló munkáját a hatvanas évek végén készítette el Czine, azonban csak jóval később (1976-ban) s csak szerb-horvát nyelven láthatott napvilágot Újvidéken - jócskán megcsonkítva. Czine életművében kiemelkedő fejezet a határokon kívül élő magyarok iránti figyelme. Felejthetetlen vándorutakat tett az erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai tájakon, baráti találkozásai voltak Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Pozsonyban, Újvidéken, Kassán élő pályatársakkal. 1972 októberében Czine az Írószövetség választmányi gyűlésén szenvedélyes hangon emelt szót az erdélyi magyar irodalom sokasodó gondjairól, a könyvkiadás területén mutatkozó hiányosságokról. Nem sokkal ezek után pedig Ilku Pál, az akkori művelődésügyi miniszter levélben kért tőle magyarázatot az elhangzottakkal kapcsolatban. Czine 56 (!) oldalas levélben válaszolt az aggodalmaskodó miniszternek. Ez a levél mindezideig nem került nyilvánosságra; könyvében Végh Károly azonban idézett belőle. Czinét dékáni "fejmosásban" részesítették, a Rádióban szerepléseit letiltották (nem beszélhetett Sütő Andrásról sem), a Kossuth Klubban törölték a Tamási-estet, ahol ő tartott volna bevezetőt /Nagy Pál: Irodalmunk igehirdetője: Czine Mihály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

2002. szeptember 16.

Szept. 14-én dr. Jeszenszky Géza és felesége, Edit asszony Kézdivásárhelyen, a Turóczi Mózes Általános Iskolában távoli rokonaival, a Turóczy nemzetség tagjaival találkozott. A volt magyar külügyminisztert Dobos László igazgató köszöntötte és mutatta be a tanintézményt, amelyik 1993 óta viseli Turóczi Mózes nevét. Dr. Jeszenszky Gézát távoli rokonai nevében Turóczy Botond köszöntötte és nyújtotta át neki a pávai Barabás Zsombor által készített faragott kazettát, rajta a Turóczyak címerével. A jelen levő Turóczyak megalakították a Turóczy Nemzetség Egyesületét. Elnöknek Turóczy Botondot, alelnöknek id. Turóczy Árpádot, tiszteletbeli elnöknek dr. Jeszenszky Gézát választották meg. Jeszenszky Géza elmondta: ismét szabad ember, szeptember elsejétől már nem washingtoni nagykövet, hanem visszatér a katedrára, és ősztől a Budapesti Közgazdasági Egyetemen és jövő év februárjától vendégtanárként a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen fog tanítani. /Iochom István: Megalakult a Turóczy nemzetség egyesülete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

2003. július 26.

A Hargita Megyei Önkormányzat júl. 25-én megszavazta azt a társulási projektet, melynek értelmében alapító tagja lesz a Pro Universitatae Siculorum Egyesületnek. A Csíki Magánjavak a volt csíksomlyói gyermekotthon épületének egy részével szállna be az egyesületbe. Az egyesület célja a székelyföldi felsőoktatás hátterének biztosítása, a megyei önkormányzat mellett a Csíkszeredai Tanács, a Sapientia Alapítvány és a Csíki Magánjavak az alapítók. A tanácsülésen jelen volt Lányi Szabolcs, az egyetem dékánja, a Csíki Magánjavakat pedig Hajdu Gábor volt szenátor képviselte. Az önkormányzati ülésen a kistérségi társulások tevékenységét mutatta be Mátéffy Mária. Hargita megyében 15 kistérségi társulás működik. /Dobos László: Sapientia háttérintézmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./

2003. november 3.

Október végétől Hargita megyében is hallgatható ultrarövid hullámsávon a Marosvásárhelyi Rádió, közölte Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió aligazgatója. Céljuk, hogy minden társadalmi réteg, minden korosztály számára szerkesszenek adásokat. A magyar szerkesztőségnek 16 alkalmazottja van és 10 külső munkatársa. Ez kevés lefedni a heti 50, napi 7 órás magyar műsort. Kimondottan rádiósképzés nincs Romániában, csak újságírói. Azonban a Magyar Rádió, sokat tanulhattak tőlük. Például a napokban hosszabb időre megérkezik Horváth Lajos, a Magyar Rádió nyugalmazott műsorvezetője, aki beszédtechnikát fog tanítani a munkatársaknak. /Dobos László: Közelebb a Székelyföldhöz. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

2004. május 27.

Több száz gyermek jár el rendszeresen a csíkszeredai Tanulók Klubjának (TK) iskolán kívüli tevékenységeire. Szabó Nándor igazgató elmondta, hogy a játék- és kézművesség-, valamint a néptánckörre járó tanítványokkal a jeles napok hagyományvilágát követve szervezik meg a foglalkozásokat. A múlt decemberben, harmadik alkalommal megrendezett Mesterségek napjai című rendezvénysorozaton a népi mesterségeket ismertették. Borsika tánccsoportjuk bukaresti és magyarországi vendégszereplésre készül. Népszerű a TK tájfutó köre. Van érdeklődés a turisztikai és környezetvédelmi csoport iránt is. A gyerekek egyik kedvelt köre a hajó- és autómodellezés. Ezen körök részt vesznek az országos bajnokságokon, ahol jó eredményekkel büszkélkedhetnek. Rajz- és fotókörük a hagyományos táborra és kiállításokra készül, érdeklődés van a színjátszó-, zene- és táncoktatással foglalkozó csoportok, akárcsak az elektronika és informatika iránt. A Tanulók Klubja az oktatási minisztériumhoz tartozik, központi költségvetésből működik, de ez kevésnek bizonyul a jó működéshez. /Dobos László: Gazdag tevékenység a csíkszeredai Tanulók Klubjában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

2004. december 18.

Dec. 17-én ünnepélyes keretek között emlékeztek meg Kézdivásárhelyen a Turóczi Mózes Általános Iskola fennállásának harmincadik évfordulójáról.  A megjelenteket Dobos László és Emilia Stefan, az iskola igazgatója, illetve aligazgatója köszöntötte magyar és román nyelven. A Turóczi Mózes Általános Iskolában 1974 őszén indult be az oktatói-nevelői munka 398 tanulóval, két év múlva a román tagozat is megalakult, s működik azóta is. Az iskolának a legnagyobb tanulólétszáma az 1987/88-as tanévben volt, amikor 1079 gyerek ült a padokban. 1989 óta látványosan csökkent a tanulók száma, ma már csak 451-en tanulnak az iskolában. A harmincadik évforduló tiszteletére ötszáz példányban megjelentették az iskola jubileumi évkönyvét. /(Iochom): Harmincéves iskola köszöntése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

2005. január 8.

Kétnyelvű feliratok jelentek meg a Hargita megyei prefektúrán Dézsi Zoltán alprefektus rendeletére. A Hargita megyei prefektúrán 1996 és 2000 között már léteztek kétnyelvű táblák, de a volt prefektus, Mircea Dusa levetette azokat. /Dobos László: Kétnyelvű feliratok a prefektúrán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

2005. február 16.

A Hitel folyóirat februári számának lap címoldalán ez olvasható: Nem, az nem lehet. Vallomások és elemzések 2004. december 5-éről. Csoóri Sándor, Vasadi Péter, Pozsgay Imre, Duray Miklós, Pap Géza, Sütő András, Gál Sándor, Lászlóffy Aladár, Dobos László, Dudás Károly, Vári Fábián László, György Attila, Zsidó Ferenc, Sepsiszéki Nagy Balázs, Csata Ernő, Magyari Lajos, Koncsol László, Fekete Gyula, Kodolányi Gyula, Tőkéczki László, Ablonczy László, Czakó Gábor, Tornai József, Tamás Menyhért, Domokos Mátyás, Nagy Gáspár, Ács Margit, Alföldy Jenő, Márkus Béla, Görömbei András, Bertha Zoltán, Cs. Nagy Ibolya, N. Pál József, Elek Tibor, Rott József, Száraz Miklós György, Sturm László, Prágai Tamás, Brém Nagy Ferenc, Mórocz Zsolt és Szabó István. A folyóirat kevés példányban jut el Erdélybe, Felvidékre, Kárpátaljára, Szabadka környékére, Lendvára. „Senki sem kötelezte a maradék Magyarországot arra, hogy megvonja az állampolgárságot azoktól, akik fölött áthelyezték az államhatárokat.” – írta Duray Miklós. „Egy néptől, mely évtizedeken át határain belül bambán tűri pusztítását, sőt besegít önpusztítással, nehogy nacionalistának pellengérezze ki a sajtó, nem várható el, hogy a határain kívül rekedt sorstársaiért ébredjen fel évszázada alvó lelkiismerete.” – állapította meg Fekete Gyula. Csoóri Sándor pedig arról írt, hogy a mai divatos és sikeres íróinknak egyetlen szavuk sincs arról, hogy miért sorvad, miért fogyatkozik ez a nép. „Magasban járó elmélkedésekből már régóta arra tudok következtetni, hogy saját esztétikájukat, gondolataikat, előítéletüket ismerik csupán. De azt a valóságot, amelyben maga az istenadta nép él idehaza vagy a határainkon kívül, egyáltalán nem ismerik, legfeljebb hallomásból, mint a hutukat.” /Nagy Pál: Mi történt velünk? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

2005. március 26.

A Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést adományozta Mádl Ferenc köztársasági elnök Farkas Árpádnak. Az ünnepélyes átadásra március 29-én Budapesten kerül sor. Mádl Ferenc 2001. november 29-én alapította a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést, a magyar állami elismerések között az egyetlent, amelyet nem miniszterelnöki vagy miniszteri előterjesztésre adományozhat az államelnök. Az eddig kitüntetettek között szerepel Béres József kutató, a Béres-csepp feltalálója, Böjte Csaba ferences szerzetes, Dobos László pozsonyi író, Gergely István csíkszeredai katolikus pap, Jókai Anna író, Kató Béla református lelkész, püspök-helyettes, Koltay Gábor filmrendező, Mikes Lilla színművész, Monspart Sarolta világbajnok sportoló, Sütő András író és dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Magyar Egyetem néhai rektora. Farkas Árpád február elején visszautasította a Magyar Köztársaság Középkeresztjét arra hivatkozva, hogy a december 5-i népszavazás után nem tekinthet el a magyar kormány szerepétől e kitüntetés odaítélésében. Udvarias levélben kért elnézést a magyar köztársasági elnöktől, hangsúlyozván: ,,az Ön sepsiszentgyörgyi, nemzeti sorskérdéseink iránt érdeklődő látogatása alkalmából futólag nyújtott kézszorítása többet jelent számomra minden, e jelenlegi kormány által javasolt és érintett érdemrendnél”. /Mádl kitüntetését elfogadta Farkas Árpád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./ A kitüntetettek között van Senkálszky Endre, a kolozsvári Állami Magyar Színház érdemes művésze, aki az erdélyi magyar színjátszás megőrzésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért, kimagasló művészetéért, életművéért részesült az elismerésben. /Erdélyieket tüntetett ki Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2005. június 25.

Június 24-én a Szent Anna-tónál megkezdődött az erdélyi magyar iskolák nyári Testnevelés és sporttalálkozója a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége keretében működő Testnevelés-Sport Tanítás Alapítvány szervezésében. Borbáth Istvánék tizedik alkalommal szervezik a találkozót, idéntől a debreceniek is eljönnek. Először sátorverésben mérték össze tudásukat a diákok, június 25-én főző- és a jelmezversenyt rendeznek, majd tó körüli futóverseny is lesz. /Dobos László: Sátortábor a Szent Anna-tónál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

2005. augusztus 17.

Az Udvarhelyi Híradó újraindulásának 15. évfordulóján emlékeztek augusztus 16-án Székelyudvarhelyen. A kicsik a Kuckó játszóháznál szórakozhattak, a sportkedvelők futóversenyen vehettek részt. A múzeumban sajtótörténeti, a művelődési házban pedig sajtófotó-kiállítást nyílt. /Dobos László: UH-születésnap. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./

2005. augusztus 26.

Farkaslakát, Tamási Áron szülőfaluját, akárcsak a többi árvíz sújtotta települést segítenünk kell minden lehetséges eszközzel – nyilatkozta Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki magánjellegű látogatáson tartózkodik Erdélyben. A hét első felében Nagyváradra, Kolozsvárra és Marosvásárhelyre látogatott, majd Szovátára és Parajdra vezetett útja, ahol Hargita megyei vendéglátóival együtt a sóbányát tekintette meg. Felkereste az árvíz sújtotta Korondot és Farkaslakát is. Szili Katalin megdöbbenéssel beszélt arról, amit a helyszínen látott. – Csíkszeredában megnézte az új, Makovecz Imre tervezte templomot. A szocialista politikus Csíkszeredában ellátogatott a Sapientia Egyetemre, ahol megmutatták neki az oktatási intézményt, fogadta Bíró Zoltán egyetemi tanár, aki vidékfejlesztés, az európai uniós csatlakozás és a térségfejlesztés romániai kérdéskörébe avatta be a vendéget, az egyetemi oktatás ezzel kapcsolatos feladatait vázolta. Találkozott az egyetem személyzetével, megtekintett több előadótermet, labort s a korszerű étkezdét is. Szili Katalin Csíksomlyón elzarándokolt a kegytemplomba, meglátogatott több nagycsaládost. A Székelyföldre először látogató elnök asszony hangsúlyozta: otthonról hazaérkezett. /Dobos László: Szili Katalin Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

2005. szeptember 24.

Háromszor öntött ki idén a Tatros Gyimesbükkön. Az ezeréves határ közelében július 12-én, illetve augusztus 12-én és 20-án egy méternél is magasabb volt a víz az udvarokon. Az áradások során 120 család szenvedett jelentős károkat, nagyon sok lakásban bokáig ért az iszap, tönkrementek a veteményesek, a krumpliföldek, hidak, kutak és pincék. Segély egyedül Magyarországról érkezett. Ezek elosztását az adományozók Deáky András tanárra bízták. Deáky ’90 után oroszlánrészt vállalt a magyar iskola újraindításában, a magyar szervezetek megalakulásában, jelenleg pedig nemzetközileg is elismert turisztikai vállalkozást vezet, történelemleckéket tart az idelátogatóknak. Magyar gazdák a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével 130 zsák búzát küldtek Gyimesbükknek. A Tápiógyörgy önkormányzata, a helyi egyházközösség és a helyi szervezetek több mint 1 millió forint értékű adományt nyújtottak Gyimesbükknek. A minden árvízkárosult családnak eljuttatott csomagokban voltak tartós élelmiszerek, illetve mosó-, fertőtlenítő- és tisztítószerek. A többségében magyarok lakta erdélyi település árvízkárosultjait nem látogatták meg az RMDSZ képviselői. /Dobos László: Magyarországi segélyek Gyimesbükknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./

2005. október 6.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács 5 millió régi lejjel büntette meg a Csíkszeredai Sportklubot a szurkolók rasszista megnyilvánulásai miatt Az eset februárban, a Bukaresti Steaua elleni döntő alkalmával történt, a tanács fél évvel később, idén júliusban, a Gardianul című román lapban megjelent cikk nyomán indított eljárást. Három cigányozó mondat hangzott el Csíkszeredán, a jegyzőkönyv szerint, ezért kapott pénzbírságot a Sportklub. A Sportklub nem tudja kifizetni a pénzbírságot, mert nincs semmilyen jövedelme, ezért megfellebbezi a döntést. Csíki András sportigazgató sajnálatosnak tartja az esetet, ugyanakkor emlékeztet, hogy a rasszista megnyilvánulások nem Csíkban kezdődtek, és érdekes módon elfelejtették azt az ominózus esetet is, amikor Bucenkót és Szőcs Szabolcsot brutálisan bántalmazták a bukaresti öltöző előtt. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács hasonló, 5 milliós pénzbírsággal sújtotta a Bukaresti Steauát is. /Dobos László: 5 millió cigányozásért! = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./

2006. január 27.

Párizs és Sydney után Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban nyitották meg a budapesti Magyar Sportmúzeum vendégkiállítását, a Magyarok az olimpiai játékokon, 1896–2004 című tárlatot. Az óriás-pannókon elhelyezett gazdag, színes anyag a magyar sportolók olimpiai részvételét, a bajnokokat mutatja be. A megnyitón Gyarmati Zsolt múzeumigazgató az ókori és újkori olimpiák rövid történetét elevenítette fel. /Dobos László: Magyar olimpiai bajnokok Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./

2006. március 16.

A Csíkszentmártontól alig néhány kilométerre lévő Nyergestetőn minden évben kétszer, augusztus 1-jén és március 15-én koszorúznak, ünnepséget tartanak az alcsíkiak és a kászoniak. Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere hangsúlyozta, hogy csak együtt lehet harcolni nemzeti érdekeinkért. Borboly Csaba, a Megyei Tanács alelnöke rámutatott, hogy a székelység jövője szempontjából fontos az autonómia, a nemzeti érdekekért vívott harcot csak szívós, kitartó munkával lehet elérni. Ráduly Róbert Kálmán, a Csík Területi RMDSZ elnöke szerint az autonómia-törekvések ott kell legyenek a székelység modern kori követeléseinek 12 pontja között, az autonómiáért folytatott harcot nem szabad feladni. A nyergestetői ünnepség második felében a csíkszentkirályi Vitos Mózes Általános Iskola diákjai mutatták be ünnepi műsorukat. /(Dobos László): Autonómia-követelések a Nyergestetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-99




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék