udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
99
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-99
Névmutató:
Elek György
2002. augusztus 15.
Tizenegyedik évébe lépett az 1991-ben alakult Szatmárnémeti Szent István Kör, emlékezett Thoroczkay Sándor elnök. Egyre többen jelezték, hogy szeretnék megismerni népük történelmét a honfoglalástól napjainkig. Ekkor vállalta fel egy csoport történelemtanár, hogy az RMDSZ-en belül kialakít egy csoportot, melynek tagjai megpróbálnak eleget tenni ennek az igénynek. A spontán szerveződés egy önálló civil szervezetté nőtte ki magát, így jött létre a Szent István Kör. Hagyományosan a névadó ünnepét, azaz aug. 20-át ünnepi előadással ünnepelik meg. Ilyenkor előadásokat a magyar történetírás neves alakjai, ilyen előadó volt Csetri Elek, Egyed Ákos, Imreh István, Fodor István, Bartha János és még sokan mások. A Szent István Kör egyéb rendezvényeket is szervez, havi gyakorisággal. /Elek György: Tizenegyedik évébe lépett a Szatmárnémeti Szent István Kör. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 15./2002. augusztus 19.
Kevesen vettek részt Lázári Napján. Az esemény koszorúzással kezdődött, a főterén felállított emlékműveknél. A millenniumi emlékművet a polgármester, a helyi RMDSZ-szervezet és a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés képviselői koszorúzták meg. A későbbiekben a sportpályán folytatódtak a rendezvények. Dénes Erzsébet énekelt népdalokat és nótákat, ezt követően került sor a lázári iskola, majd a Sógor Duó műsorára. /Elek György: Tegnap volt Lázári Napja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 19./2002. október 14.
Okt. 12-13-án megrendezték Szatmárnémetiben a tizenkettedik Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. Az idei versenyen 22 versenyző indult, 16 megye képviseletében. A második napon tizenöten vettek részt a Kárpát-medencei döntőn, a zsűri (Almási István népzenekutató - Kolozsvár, Birinyi József népzenekutató, a KÓTA alelnöke - Budapest, Guttman Mihály zenetanár, a Romániai Dalos Szövetség tiszteletbeli elnöke - Kolozsvár, Kovács László népzenész, a Népművészet mestere - Budapest, Major László, a Romániai Magyar Dalos Szövetség elnöke - Farkaslaka, Miskolczy Mariska népdalénekes - Budapest, Szép Gyula zenetanár - Kolozsvár) döntése alapján két első (Boros Erzsébet - Szamosújvár és Müller Borbála - Kolozsvár), egy második (Csűri Katalin - Érmihályfalva) és egy harmadik helyezett (Kiss Kamilla Bíborka - Magyarlapád) kapott díjat. /Elek György: Hajnal akar lenni - tizenkettedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 14./2002. október 23.
Hankovszki Ferenc, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye ifjúsági lelkésze a II. Egyházmegyei Ifjúsági Találkozón elmondta, hogy az egyházmegyében az ifjúsági pasztoráció a 90-es évek elején indult. 1996-ban Reizer Pál püspök létrehozta a Világiak Apostolkodási Irodáját, amely bizonyos szinten magára vállalta az egyházmegyei ifjúsági élet szervezett fellendítését. Majd 1998 őszén az egyházmegye vezetése külön struktúraként létrehozta az Ifjúsági Irodát. Az egész egyházmegye fiatalságát csak a nagy találkozók tudják egybegyűjteni. Egy-két éves továbbképző tanfolyamokat szervezését tervezik. Vannak olyan szórvány falvak, ahol havonta egyszer van szentmise. Ilyen helyekre jönnek a szekták. /Elek György: Hankovszki Ferenc, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye ifjúsági lelkésze. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 23./2002. december 17.
A Szatmárnémetiben és Szamoskrassón megrendezett Bem-napokon előadóként vett részt dr. Bona Gábor magyarországi hadtörténész, akit foglalkozásáról kérdezett az újságíró. Bona Gábor 1973-ban végzett az akkori debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Harminc éve foglalkozik a XIX. századi magyar és egyetemes hadtörténelemmel, elsősorban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelmével. Erről jelent meg két nagy összefoglalása és öt egyéb könyve a szabadságharc tisztikaráról, melyekben a honvédsereg tizenegyezer tisztjének az életrajza olvasható. Még vannak hiányosságok, de ezeket pótolni lehet. Szatmárnémetiben olyan anyagokhoz jutott, amelyek felhasználásával kiegészítheti saját kutatásait. Régen bizonyos tevékenységek a Honvédelmi Minisztériumhoz tartoztak, ezek mind katonai helyek voltak. 1986-ban Bona lett a Történelmi Közlemények főszerkesztője, ami azt jelentette, hogy őrnagyként felvették a hadseregbe. Később egy időre intézményük bécsi levéltárának lett a vezetője 1987-1992 között, majd a Hadtörténeti Intézet igazgatójaként (ez egy tudományos kutatóintézet, ahol közel húsz ember dolgozott). 1992-ben mint katona, nyugállományba került, és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa maradt, ez évtől tanít Debrecenben, az egyetemen. Óraadóként eddig is tanított a Pázmány Péter Tudományegyetemen, és most várja a professzori kinevezését Miskolcra. /Elek György: "Szatmárnémetiben is vannak olyan történészek, akiktől érdemes tanulni". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 17./2003. február 3.
Szatmárnémetiben a helyi RMDSZ és a Szent István Kör imádsággal és történelmi előadásokkal emlékezett a hatvan évvel ezelőtti, a Don-kanyarnál bekövetkezett katasztrófa áldozataira és túlélőire. Tőkés László püspök emlékeztetett: a háború ideje alatt megfosztottak bennünket attól a jogtól, hogy eltemessük halottainkat. Erdély történelmét ma is meghamisítják. Takaró Mihály, budapesti egyetemi tanár, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára beszédében kiemelte, a magyarság megszokta már, hogy leggyakrabban a veszteségeikre emlékezik. A Don-kanyarnál harcoló katonákat ma már nem háborús bűnösöknek, hanem hősöknek nevezhetjük. Sipos Miklós esperes rámutatott, a II. Magyar Hadseregnek 200 ezer áldozata volt, a legutóbbi népszámlálási adatok szerint Erdély ugyanennyi magyart vesztett el békés körülmények között 1990 és 2002 között. Ha egy nép elfelejti a múltját, az azt jelenti, hogy újra át kell élni a múlt eseményeit, hangsúlyozta. /Elek György: A II. Magyar Hadsereg 60 évvel ezelőtti áldozataira és túlélőire emlékeztek a Németi református templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 3./ 2003. február 17.
Febr. 15-én Szatmárnémetiben tartották az egyházi kórusok XIII. ökumenikus seregszemléjét. A szervezők nevében Muzsnay Árpád köszöntötte a résztvevőket, majd Láng Pál kanonok, a Székesegyház plébánosa mondott rövid imát. Fellépett a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont Harmónia Vegyeskara, a kaplonyi Római Katolikus Kórus, a koltó-katalini Református Egyházközség Vegyeskara, a nagybányai Krisztus Király Felnőtt Vegyeskar, a mezőfényi Gyertyaláng Ifjúsági Kórus és az általános iskola kórusa, a Nagybánya-óvárosi Református Egyházközség Vegyeskara, a Szamos-negyedi református egyház Vegyeskara, a szatmárnémeti Láncos templom kórusa, a Szatmári Római Katolikus Székesegyház Kórusa, a szatmári Zárda templom Vegyeskara, a szatmárnémeti Magyar Baptista Gyülekezet Vegyeskara, a szilágypéri Budai Ézsaiás Vegyeskar, a tasnádi Maestoso Kórus. Vendégkórusként lépett fel a fehérgyarmati Erkel Ferenc Városi Vegyeskar. /Elek György: "És énekelének új éneket". Hazai és külföldi énekkarok a XIII. ökumenikus kórus-seregszemlén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 17./2003. március 26.
Hadad általános iskolája felvehette a Wesselényi nevet. A névváltoztatást Kaszta András igazgató kezdeményezte. Az iskola új névtáblájának a felavatására április utolsó vasárnapján kerül sor. Az igazgató tervezi, hogy a következő tanévtől bevezetik a helytörténet és néprajz oktatását, hogy minél több fiatal ismerkedjen meg Hadad történetével és néprajzi értékeivel. Pályázati pénzből szeretnék felújítani a Wesselényi-kriptát, olvashatóvá tenni a falán lévő feliratokat és a latin szöveget magyarra fordíttatni, hogy az bárki számára érthető legyen. A Wesselényi család itteni családi levéltára jobbára feldolgozatlan. Erdőközi Zoltán foglalkozott az anyag rendszerezésével és tanulmányozásával, monográfia is készült Hadadról, de még mindig van mit rendszerezni és tanulmányozni. /Elek György: Hadad: A Wesselényi nevet vette fel az általános iskola. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./2003. április 9.
Szatmárnémetiben a Kölcsey Napok alkalmából szervezett író-olvasó találkozó vendégeke volt Kocsis István, a vidékről származó drámaíró. Nagy Gyula magyartanár elmondta, hogy az iskola egykori tollforgatói közül sokan váltak neves írókká és költőkké. Ezek többsége Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Magyarországra vagy nyugat-európai országokba költözött. Kocsis Istvánnak meghatározó élménye volt az erdélyi színjátszással való találkozás. Két és fél évtizeden át drámaírónak hittem magam, vallotta Kocsis István, de másfél évtizede - bár a regény- és drámaíráshoz is igyekszik hű maradni- inkább a történelemtudománnyal foglalkozik, ezen belül elsősorban közjog-történettel. Eleinte csupán a történelemhamisítás leleplezésével foglalkozott /Történészek a kereszten c. könyve/, később pedig a történelmi közjogfejlődés sajátosságaival, ide tartozik a Szentkorona-tan. Erről szól Magyarország Szent Koronája (Püski, Budapest, 2000) című munkája. /Elek György: Vendégünk volt Kocsis István író. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./2003. április 29.
Ápr. 27-én volt Hadad iskolájának névadó ünnepségén leplezték le az I-VIII. osztályos általános iskola falára elhelyezett táblát. Az iskola ezentúl a Wesselényi nevet viseli - mondotta ünnepi megnyitó beszédében Kaszta András igazgató. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy a Wesselényiek egykor példát mutattak a község lakóinak újításra való törekvéseikkel. /Elek György: Névadó ünnepség a hadadi iskolában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./2003. május 17.
Máj. 16-án kezdődtek Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban a Páskándi-ünnepségek a költő 70. születésnapja alkalmából. Az irodalmi tanácskozás témája Páskándi, az ember (A költő létmodellje) volt. Megnyitó beszédet mondott Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke. Az előadók között volt Dávid Gyula, Bertha Zoltán debreceni irodalomtörténész, Szakolczay Lajos budapesti irodalomtörténész, Demény Péter kolozsvári író és Takács Ferenc László budapesti politikai elemző. Székelyhídi Ágoston az Erdélyi Szövetség, a Rákóczi Szövetség és a Tokaji Írótábor nevében emlékérmet adott át Dávid Gyulának, Kötő Józsefnek és Muzsnay Árpádnak, az EMKÉ-ben kifejtett tevékenységük elismeréséül. Máj. 17-én Szatmárhegyen folytatódik a rendezvény, ahol felavatják a Volosin György vállalkozó által finanszírozott és Erdei István képzőművész által készített Páskándi-szobrot. /Elek György: Páskándi-ünnepségek 2003. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./2003. június 23.
Jún. 21-én több százan vettek részt Szinérváralján, a Sylvester János bibliafordító születésének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen, amelyet a helyi református gyülekezet szervezett. Tőkés László hirdetett igét. Beszédében az ősök tiszteletére és megbecsülésére hívta fel a figyelmet, azokra akik mindent megtettek nemzetünk, anyanyelvünk és kultúránk megőrzéséért és ápolásáért. Sylvester János életútjáról és pályájáról dr. Andrásfalvy Bertalan, volt magyarországi kultuszminiszter beszélt, majd Carabat Gheorghe polgármester szólt a résztvevőkhöz. Rövid beszédében elmondta: büszkeség tölti el, hogy jelen lehet a rendezvényen, és hogy annak a településnek a polgármestere, ahol egy olyan nagy egyéniség született mint Sylvester János. Beszédet mondott dr. Szűrös Mátyás, a rendszerváltás utáni Magyar Köztársaság első köztársasági elnöke. Dr. Antall Józsefné elmondta, nem vendégként érkezett az ünnepségre, hiszen azt abban a templomban rendezték meg, ahol őt és négy lánytestvérét megkeresztelték. A lelkésznő felolvasta Bocskai István végrendeletét. Ebből egy idézet: "... meghagyom s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyar Híveinket az egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemségek alatt lésznek is, el ne szakadjanak. A Magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőllök el ne taszítsák, tartsák ő atyjokfiainak, és ő véreknek, tagoknak..." Dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke ismertette a szövetség alapszabályzatát és azt, hogy milyen elvek szerint ítélik oda a Bocskai-díjakat. Minden évben olyan személyeket és intézményeket részesítenek elismerésben, akik igyekeznek megtartani Bocskai hagyatékát, és tesznek valamit a magyarság sorsának a jobbításáért. Nem úgy, mint a magyar parlament, amelyik törölte a Kedvezménytörvényből az egységes magyar nemzet fogalmát. "Meghagyták az ingünket és a kenyerünket - mondotta Kreczinger -, de elvették a hitünket." Ebben az évben Böjthe Csaba dévai Ferenc-rendi szerzetes, az Erdélyi Gyülekezet Reménység Szigete és dr. Andrásfalvy Bertalan volt magyar kultuszminisztere vehette át a díjat. A rendezvény a templomkertben folytatódott, ahol megkoszorúzták Sylvester János emlékoszlopát. Ez az emlékmű 1926-ban még a főtéren állt. Az akkori hatalom eltávolíttatta onnan, a hívek bevitték a templomkertbe. Ebben az évben új talapzatra helyezték. Amikor megbontották a talapzatot, megtalálták benne az 1926-ban született tanácsi határozatot, valamint az akkori tanácsosok és a református gyülekezet azon tagjainak a nevét, akik az emlékművet megmentették, és adományaikból a templomkertbe elhelyezték. Sylvester Jánosról Szinérváralján ma már teret neveztek el, a jelenlegi tanács kétnyelvű táblát helyezett el a téren elhaladó út mellett, figyelmeztetve arra, hogy ez a hely őrzi a bibliafordító emlékét. /Elek György: Ötszáz éve született Sylvester János. Ünnepi megemlékezés Szinérváralján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 23./2003. július 7.
Júl. 6-ától Szamoskóród is felkerült a Petőfi-emlékhelyek térképére. Júl. 6-án felavatták a szamoskóródi református parókia falára elhelyezett emléktáblát. A templom falai között került sor két előadásra. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke arról beszélt, hogy milyen szerepet játszott a nemesi osztály a polgárosodás küzdelemében, valamint a szellemi élet megerősödésének a küzdelmében. Bura László, a Babes-Bolyai Egyetem Tanítóképző Főiskola igazgatója Az oktatás múltja, jelene és jövője címmel tartott előadást, ebbe belefoglalva azt is, hogy miként alakult Szamoskóród közel kétszáz éves múltra visszatekintő oktatási rendszere a múltban. A parókia udvarán összegyűltek előtt Kónya László történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes mondott ünnepi beszédet. Ugyanezen a napon alakult meg a Szamoskóródi Petőfi Könyvtár. /Elek György: Szamoskóród: Petőfi-emléktáblát avatott a faluközösség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 7./2003. július 24.
Pettyén folyik a református templom felújítása. A 333 lelket számláló gyülekezet tagjai vállalták a költségek előteremtésének terhét. Ebben az évben csak a felújítási munkálatok felét tudja elvégeztetni a gyülekezet. A gyülekezeti tagok által végzett közmunkát Farkas Sándor gondnok irányítja. Az egyházközség visszakérte, de hivatalosan még nem kapta vissza iskoláját. /Elek György: Pettyén: Felújítás alatt a református templom. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 24./2003. augusztus 22.
Aug. 22-én Szatmárnémetiben, a székesegyházban a szatmári filharmonikusok előadásában, a marosvásárhelyi orgonaművész, Molnár Tünde közreműködésével Terényi Ede orgonára írt Requiemje hangzik el. Molnár Tünde orgonaművész 1978-ban kezdte pályafutását a brassói Fekete-templomban történő bemutatkozásával. Később felkerült Bukarestbe, a Ciprian Porumbescu Zeneakadémiára, ahol folytathatta orgonatanulmányait, majd Magyarországon Ella István, Lehotka Gábor, Gergely Ferenc tanította meg koncertszervezésre. Az egyetemi diploma megszerzése után két Csíkszereda melletti faluban volt zenetanár 1982-ig. Később Marosvásárhelyen lehetősége volt együtt dolgozni olyan nagy egyéniségekkel mint Csíky Boldizsár és más hasonló zeneszerzők és karmesterek. Molnár Tünde vallja, hogy az orgona egy művészi alkotás is, nagyon sok mű eljátszása és megértése az orgonakészítéstől függ. Misztótfaluban született, gyerekkorában sokat járt az orgonaépítő nagyapjánál. /Elek György: "Nekem a véremben van a hangszer szeretete és a zene". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./2003. augusztus 27.
Simon Attila tamásváraljai lelkipásztor elmondta, hogy Tamásváralja elszigetelt település, az emberek közt megmaradt az összetartás és az egymásrautaltság. Az elmúlt évben IKE-tábort szervezett a gyülekezet, és ez volt az év legnagyobb rendezvénye is. A gyülekezetnek 380 tagja van. /Elek György: "Én még mindig egrinek érzem magam" Beszélgetés Simon Attila tamásváraljai lelkipásztorral. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 27./2003. augusztus 29.
Pusztai János, jelenleg Budapesten élő író a vele készült interjúban felvázolta életét. 1934. jún. 19-én született Szatmárnémetiben. Itt éltem 1942 nyaráig. Ekkor családja Nagybányára költözött. Négy évet töltöttek Nagybányán, majd visszamentek Szatmárnémetibe. Itt élt 1958-ig, amikor Nagybányára került mint újságíró. Szatmárnémeti, a szülőföld meghatározta létét. Munkáiban a szatmári motívumok, az itt élő emberek kerültek előtérbe. Első trilógiája a tatárjárásról szólt, megírta Szatmárt az első nagy tatárjárás ürügyén (Futótűz, Hamu, Parázs). Ezután önéletírásba kezdett, 1940-től 1990-ig bezárólag korképet festett arról az ötven évről, amit Szatmáron átélt. Ez egy újabb trilógia lett. Három trilógiát írtam: a Zs-trilógiát, a Tatárjárás-trilógiát és az Önéletrajz-trilógiát. Az Önéletrajz-trilógiát követte a Nagy álomkönyv, 1995-től 2000. december 31-ig tart ez az álomsorozat. /Elek György: "Műveimben mindig a szatmári motívumok, az itt élő emberek kerültek előtérbe" - Beszélgetés Pusztai János íróval. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 29./2003. december 8.
Szamoskrassón a református templomban dec. 7-én volt a már hagyományossá vált Bem-ünnepség. Az eseményen részt vett Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Szabó Károly szenátor, Erdei D. István és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők, Kabai István, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés képviseletében Kereskényi Gábor, Kovács Máté és Kovács Jácint, a Szent István Kör képviseletében Thoroczkay Sándor, Kiss Zsuzsa és Danku Pál is. Kiss Zsuzsa történelemtanár, a Szent István Kör tagja Deák Ferenc életéről és pályájáról tartott előadást. Ezt követően a templom előtt megkoszorúzták az első és a második világháborúban elesett szamoskrassói hősök emlékére állított emléktáblákat. A Darvay-kúria előtt Kónya László történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes a Bem-emlékszoba és a Szamosháti Múzeum létrehozásának történetéről és Bem forradalmi szerepéről beszélt. /Elek György: Bem tábornokra és Deák Ferencre emlékeztek Szamoskrassón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./2003. december 29.
Schupler Tibor atyát Schönberger Jenő megyés püspök nevezte ki a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye gazdasági igazgatójává, aki a Caritasnál gazdag tapasztalatokra tett szert ezen a téren. Legfontosabb feladatának tartotta a gazdasági egyensúly megtartását. Vannak olyan közösségek, amelyek önerőből nem tudnának megmaradni, ezért szükség van a méltányos pénzelosztásra. Nagy hangsúlyt fektettek a szórványpasztorációra. A nagyobb közösségek támogatásával létrehoztak egy szórványalapot, amelyet pályázati úton osztottak el a kis közösségek számára. Népszámláláskor a szatmári római katolikus egyházmegyében 100 ezer személy vallotta magát római katolikusnak, de az egyházi nyilvántartásban csak 70 ezer személy szerepel. Tehát 30 ezer római katolikus nem tartozik semmilyen egyházközösséghez. - Még Reizer Pál püspök indította el az egyházi zsinatot, amely 2004-ben fog befejeződni. 2004 jubileumi év az egyházmegye számára. Egész évben rendezvényekkel ünnepelik meg az egyházmegye megalakulásának 200. évfordulóját. Elkezdődött a Hám János Iskolaközpont költöztetése és az új épület renoválása. Az egyházmegyében még 150 ingatlan vár visszaadásra. A Hám János Iskolacsoport és a nagykárolyi egyházi iskola mellett nagy szükség lenne a Cecil épületének visszaszolgáltatására, hogy az egy ifjúsági központ szerepét töltse be. /Elek György: "A 2003-as év második felében a legfontosabb feladat a gazdasági egyensúly megtartása volt". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 29./2004. január 26.
Egy nemzetiség mártíriuma néven január 24-25-én nyolcadik alkalommal került sor az 1945–ben Oroszországba deportált Szatmár megyei svábok emlékét idéző találkozóra. Az első napon a svábok lakta települések közül Túrterebes adott otthont a találkozónak. A helyi római katolikus templomban Schönberger Jenő a sváb települések papjainak közreműködésével szentmisét celebrált a mártírok emlékére. Czumbil József, a Német Demokrata Fórum túrterebesi szervezetének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Szabó Károly szenátor beszédében az összefogásra hívta fel a résztvevők figyelmét. Csendes István vezényletével a Német Demokrata Fórum kórusának, majd Fábián Elemér irányításával a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese lépett fel. Másnap Szatmárnémetben, a Kálvária–templomban folytatódott a rendezvény: magyar, német és román nyelvű szentmisén emlékeztek az elhurcolt svábokra. /Elek György: Egy nemzetiség mártíriuma. A sváb deportáltakra emlékeztek a hét végén Túrterebesen és Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 26./