udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
92
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-92
Névmutató:
Erdei Ildikó
2006. augusztus 21.
A többség nem törődik a bánsági kisebbséggel, ezen változtatni kell, a kisebbségi értékeket be kellene emelni a helyi közös értékvilágba – hangsúlyozta Buziásfürdőn a hagyományossá vált Szent István-napok megnyitóján Bodó Barna, a szervező temesvári Szórvány Alapítvány elnöke. A szakmai tanácskozás célja a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió magyar közösségeit felölelő honismereti stratégia bemutatása és megvitatása volt. „A többségben is tudatosítani szeretnénk, hogy Temesvár legrégebbi műemlék épületét Hunyadi-kastélynak hívják” – tette hozzá az elnök. A komplex szemléletmódra alapozott, történelemmel, irodalomtörténettel, néprajzzal és természettudományokkal is foglalkozó honismereti stratégiát Erdei Ildikó pszichológus ismertette. Eszerint e stratégia kulcsszavai: önismeret, önbecsülés, a regionális identitás átérzése és építése. Fontos eleme a stratégiának, hogy fakultatív tantárgyként a kisebbségi oktatási folyamatba bekerüljön a honismeret. Schwarz Katalin pszichológus bemutatta a Bánsági kronológiát, amelynek alapján elkészül majd a honismereti tankönyv. Fontos elem, hogy a kronológiába bekerülő sajátos és különleges történelmi eseményeket egységes szemlélet alapján írják le, attól függetlenül hogy az eurorégió melyik térségében jelenik meg a tankönyv. A tanácskozáson szó esett még a bánsági magyar életrajzi lexikon elkészítéséről. Augusztus 20-án a résztvevők megkoszorúzták Trefort Ágoston egykori kultuszminiszternek a buziásfürdői református imaház kertjében felállított szobrát. Ünnepi beszédet mondott Toró T. Tibor parlamenti képviselő. /Pataki István: Buziásfürdő – honismerettel. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./2007. május 17.
Temesváron a Bartók Béla Elméleti Líceumban tartották meg a Temes megyei tanítók szakmai tanácskozását, amelyen Erdei Ildikó pszichológus a különleges képességekkel rendelkező gyerekek és a speciális nevelési igényű tanulók integrálásáról tartott előadást. /Stan Orsolya: A Bartók háza tájáról. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./2007. július 24.
Idén második alkalommal szervezik meg a Temesváron a Bolyai Nyári Akadémia keretében a fakultatív magyarnyelv-oktatási továbbképző tanfolyamot. A július 23-án tartott megnyitón Erdei Ildikó ötletgazda, valamint Magyari Sára, a program szakmai irányítója volt jelen. Magyari Sára elmondta, hogy a fakultatív magyarnyelv-oktatás hiánypótlóként jön a romániai tanügyi rendszerhez. Van, ahol mostohagyermekként kezelik a témát. Nincs szabályozott programja, sem a tanterve, nincs rá külön szakképesítés. /László Árpád: Bolyai Nyári Akadémia Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./2007. november 30.
A térségben alighanem egyedülálló tehetséggondozó módszert indított útjára a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum az internetes oktatás alkalmazásával, aminek eredményét bemutatták az iskolában, a PHARE-program révén uniós alapokból finanszírozott Tálentum elnevezésű projekt záró rendezvényén. Virginás-Tar Judit igazgató és Erdei Ildikó pszichológus, a projekt ötletgazdája és egyik szakmai irányítója egyaránt kiemelte, ezért hoztak létre egy “virtuális osztályt”. A 10–15 éves diákok a www.etanulas.bartok.ro internetes oldalon léphettek be ebbe az osztályba, egyénileg és csoportosan vetélkedhettek, és a természettudományi feladatok megoldására kapott pontok alapján alakult ki a rangsor. Egyénileg több mint 120, csapatokban több mint 150 diák vett részt ebben. A Bartók líceum partnere a Vajdaságból a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, valamint a temesvári Doszitej Obradovics szerb tannyelvű iskola voltak, ezenkívül az összes Temes megyei iskolát is bevonták a programba, amelyekben működik magyar tagozat. /P. L. Zs. : Jelképes tanévzáró a “virtuális osztályban” = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./2007. december 12.
A négy évvel ezelőtt létesült Civil Tanács számba vette szervezeteit, és körvonalazta jövőbeli terveit Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban szervezett tanácskozáson. A gyűlést elnöklő Erdei Ildikó, a Civil Tanács vezetője ismertette az idei felmérés eredményeit, kiemelve, hogy a Temes megyében számon tartott 60 civil szerveződés közül mindössze 27-en tettek eleget a felkérésnek, szolgáltattak adatokat működésükről, 12-ről pedig másodkézből vannak információik. Bár a civilszervezetek többsége 1990-ben, majd egy újabb hullámban 2000-ben alakult, azóta is alakultak újabb szervezetek. A jogi státust illetően, eddig 20 a bejegyzett szervezetek száma, több esetben pedig a bejegyzés folyamatban van. A leggyakoribb működési gondok: a tagság érdektelensége, a székház, valamint egy állandó alkalmazott hiánya, a könyvelés problémája. Mindezek ellenére sok jól működő civilszervezet van Temesváron, Lugoson, Végváron, Zsombolyán és a megye még 11 településén. Ezek közül a Start Tanácsadó és Továbbképző Iroda, a Szórvány Alapítvány és az Integratio Alapítvány mutatta be főbb tevékenységi területeit, ismertette számottevő sikereit. A tanácskozás második részében a civilszervezetek tapasztalatcseréje, problémáik megbeszélése zajlott, majd a jövőbeli tervek kerültek szóba. Az eddigi megbeszélések alkalmával már többször is felmerült egy Civil Nap szervezésének gondolata. A közös rendezvénnyel kapcsolatos ötleteit Fazakas Csaba református esperes, a Civil Tanács alelnöke ismertette. /Szekernyés Irén: Civilszervezetek tanácskozása. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./2008. május 12.
Május 9-én Temesváron került sor az első Civil Mecenatúra-díj átadására. A kitüntetést a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy viszonozza a támogatását azoknak a tehetőseknek, üzletembereknek, akik nagy összegeket áldoznak a kultúrára, a hagyományőrzésre, a civil szféra munkájának segítésére. Elsőként Herczeg András temesvári vállalkozót tüntették ki, aki az alapítvány könyvkiadói tevékenységéhez nyújtott anyagi támogatást; az ő hozzájárulásával jelenhettek meg igényes kivitelezésben többek között Vicze Károly és Jancsó Árpád temesvári helytörténészek könyvei. A kitüntetést – egy Könczey Elemér grafikus tervezte oklevelet és Szakáts Béla szobrászművész munkáját – Bodó Barna és Erdei Ildikó, az alapítvány elnöke és munkatársa adta át Herczeg Andrásnak. /Pataky Lehel Zsolt: Átadták az első Mecenatúra-díjat. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./2008. augusztus 23.
A temesvári Szórvány Alapítvány idén kilencedik alkalommal szervezte meg hagyományos Szent István napi rendezvényét Buziásfürdőn. Az augusztus 22-én megtartott szakmai tanácskozás központi témája ezúttal a helyi történelmi-művészeti értékek védelme volt. Dr. Bodó Barna alapítványi elnök a temesvári, lugosi, dettai, buziási és nagycsanádi, honismerettel is foglalkozó civil szervezet mintegy 20 képviselőjét hívta meg a találkozóra, amelynek bevezető előadása során arra hívta fel a figyelmet: a feladat nemcsak helyi magyar értékeink megtartása, hanem a köztudatba való bevitele, népszerűsítése is. Virginás-Tar Judit és Erdei Ildikó bemutatták Temes megye kulturális térképét, valamint a megye történelmét és földrajzát magyar nyelven bemutató kiadványt, amelyek egy Phare projekt keretén belül jelentek meg és oktatási segédeszközként használják őket. Vicze Károly helytörténész a Bánság magyar emlékhelyei című készülő kötetét ismertette. A tanácskozás résztvevői ezután elzarándokoltak Trefort Ágoston XIX. századi magyar kultuszminiszter buziási szobrához, ahol Fazakas Csaba református esperes mondott beszédet Szent-István napja alkalmából. A szakmai tanácskozás a bánsági emlékhelyek gondozására kidolgozott program bemutatásával folytatódott. /Pataki Zoltán: Buziásfürdő. Szent István-napi tanácskozás és koszorúzás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./2008. augusztus 25.
A hagyományos Szent István Napok keretében „Helyi történénelmi–művészeti értékeink védelme” című szakmai tanácskozásra invitálta augusztus 22-én Buziásfürdőre a bánsági magyar civil szervezetek képviselőit a Szórvány Alapítvány. Dr. Bodó Barna elnök, Erdei Ildikó és munkatársaik bemutatták az alapítvány honismereti stratégiáját és eddigi eredményeit a Temes megyei magyar közösség értékeinek, emlékhelyeinek, kiemelkedő személyiségeinek feltérképezése területén. A tanácskozás során a résztvevők elemezték a hivatalosan nyilvántartott emlékhelyek, műemlék épületek jegyzékét: a 333 tételt magába foglaló listán alig szerepel néhány magyar vonatkozású történelmi emlékhely. Dr. Bodó Barna arra hívta fel a figyelmet, hogy a Piarista Líceum épület–együttes azért kerülhetett fel a hivatalos műemlék–listára, mert Szász Enikő elnök kezdeményezésére a Temesvári Magyar Nőszövetség 6–7 évig tartó szívós munkával beemelte a köztudatba. – Hihetetlenül sok értékünk van, ezeket mind be kell emelni a közös értékek tárházába, amit csak összefogással lehet elérni. Nem egy civil szervezet fogja végigvinni ezt a feladatot, hanem a megye területén működő valamennyi magyar civil szervezet, kezdve Csanádtól Nagyszentmiklóson át, folytatva Zsombolyával, Végvárral, Dettával, Újszentessel, Igazfalvával, Bodófalvával, Szapáryfalvával, el egészen Lugosig és Temesvárig, nyilatkozta dr. Bodó Barna. A Szórvány támogatást nyújtana a magyar civil szervezeteknek abban, hogy megkeressék azokat a helyi értékeket, amelyeknek képviselete állandósíthatja a tevékenységüket. A Szórvány Alapítvány 7–8 éve módszeresen foglalkozik helytörténettel és honismerettel, könyveket, kiadványokat jelentetett meg erről a témáról, létrehozta a Bolyai János emlékszobát. /Pataki Zoltán: Szórvány Alapítvány – Értékmentő civil összefogás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./2008. szeptember 22.
Tőkés László EP-képviselő és az EMNT Bánsági Regionális Tanácsa kezdeményezésére, szeptember 19-én Magyar jövőkép a Bánságban címmel szerveztek kerekasztal beszélgetést Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban. Toró T. Tibor EMNT alelnök elmondta: a most induló értelmiségi műhelymunka célja a valós helyzet feltárása, egy átfogó közösségmegtartó stratégia kidolgozása céljából. Ifj. Toró Tibor szociológus Demográfiai trendek a Bánságban című dolgozata a helyi magyar közösség fogyásának okait elemezte, riasztó prognózist festve: ha 2002-ben még 50. 000 volt a Temes megyei magyarság lélekszáma, 2032-re kevesebb mint a felére, 24. 000 főre apadhat a közösség! Erdei Ildikó pszichológus Nyelvi környezetünk állapota című dolgozatában egy 2004-es kutatás eredményeit tárta a nyilvánosság elé, amelyből kiderül: a Temes megyei magyar fiatalok több mint fele vegyes házasságban él és a “tiszta magyar” családokban sem beszélnek feltétlenül magyarul. Sok esetben azért adják magyar óvodába, elemi iskolába a gyereket, hogy majd “ott megtanul a gyerek magyarul” A magyar iskolában a szünetben románul beszélnek a gyerekek egymással. Mészáros Ildikó, a Régi(j)óvilág honismereti folyóirat főszerkesztője elmondta: a magyar nyomtatott és elektronikus sajtóban megfogalmazott üzenet nem biztos, hogy eljut ahhoz a célcsoporthoz, amelynek szánták. Dr. Bodó Barna A politikai érdekképviselet dilemma és viszonya a civil társadalommal című előadásának lényegét, a szerző távollétében, Toró Tibor ismertette a hallgatósággal. A végszóra érkezett Tőkés László a temesvári Új Ezredév református központ helyzetét szimbolikusnak nevezte. “1990-ben elhelyeztük a központ alapkövét, jövőbe vetett hitünk szimbólumát. A központ jelenlegi helyzete ugyanakkor megmutatja, hogy mekkora szakadék tátong az általunk megálmodott jövő és a mai valóság között”. Az EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai magyar kisebbségi kérdés Brüsszel számára gyakorlatilag nem létezik: jelentéktelennek tartják. Tőkés László ezért azt javasolja, hogy a 13–15 milliós magyar nemzet ügyét egységesen kezelve, a magyar ügyet kell képviselni Brüsszelben. /Pataki Zoltán: Bánsági magyar jövőkép. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./2008. november 24.
November 21-22-én a tehetséggondozás lehetőségei és kihívásai címmel tartottak szakmai konferenciát Temesváron a Bartók Béla Gimnáziumban, magyarországi, vajdasági és erdélyi oktatási szakemberek részvételével. A szakmai műhely útjára indította a Tálentum 2 internetes tehetséggondozó programot, amelynek célja a vidéki diákok továbbtanulási esélyeinek javítása, illetve egy virtuális iskolahálózat létrehozása Temes megyei és vajdasági oktatási intézmények részvételével. A tehetséggondozó program címe Valódi testvériskolai kapcsolatok. – Tehetséggondozás reál szakterületen e-tanulással. Virginás Tar Judit, a Bartók Béla Líceum igazgatója, projektfelelős megnyitó beszédében hangsúlyozta: az első Tálentum program sikerét bizonyítja, hogy 250 diák és 30 pedagógus részvételével beindulhat a második tehetséggondozó program, amely hazai viszonylatban úttörő tevékenységnek számít. A 8 éve működő sárospataki Arany János tehetséggondozó program tapasztalatait Tóth Tamás (Árpád Vezér Gimnázium, Sárospatak) osztotta meg a konferencia résztvevőivel. A Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetében tanárokat részesítenek tehetséggondozó szakmai képzésben – a debreceni tehetségműhelyről dr. Dávid Imre tartott előadást. A találkozó során felmerült, hogy erdélyi pedagógusoknak is javára válna a tehetséggondozó szakértői képzésen való részvétel. A most induló, 2008 szeptemberétől 2009 szeptemberéig tartó Tálentum határon átnyúló e-tanulásos tehetséggondozó programot Erdei Ildikó pszichológus mutatta be. A program keretében technikai játszóház létesül a vajdasági Zentán. Az on-line képzés eredményességét a program befejező szakaszában szervezett vetélkedőkön mérik fel. /Pataki Zoltán: Tálentum 2 tehetséggondozó program. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24/2009. január 15.
Decemberben ünnepelte a régió egyik legtevékenyebb magyar civil szervezete, a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány tizenötödik születésnapját, melynek Bodó Barna a vezetője. Az alapítvány létrehozatalánál egy szűkebb csoport bábáskodott, Bakk Miklós politológus, Albert Ferenc szociológiaprofesszor, Bodó Barna politológus, Bálintfi Ottó filozófus és Salló Ervin professzor. Akkor csak egyesületet lehetett létrehozni, nem alapítványt, 2001-ben állították vissza az alapítványi formát, a kezdeti elképzelésnek megfelelően. Szükség volt egy olyan intézményre, amelyik egyrészt felvállalja az etnikumok közötti kapcsolatok kutatását, másrészt pedig az erre vonatkozó projekteket kidolgozza és lebonyolítja. A szórványoktatással kapcsolatosan kutatásra Magyarországtól kaptak pénzt. 1996-tól minden évben tartottak legalább egy konferenciát, hol egyedül szerveztek, hol társszervezőként. A szimpóziumok anyagát hét Szórvány Füzetben jelentették meg. Emellett folyamatos volt kutatómunkájuk. A Diaszpóra könyveket 2002-től indították el, három tanulmánygyűjtemény jelent meg, ezek általában a szórványkérdéssel, illetve a regionalizmussal kapcsolatosak. 2000-ben indították el a Romániai Magyar Évkönyvek sorozatát, ez az egyedüli olyan tudományos kiadvány Erdélyben, amely a romániai magyarság általános helyzetét tárgyalja. 2002-től látnak napvilágot a Helyzet-Kép könyvek, az önismeret, a helytörténet témakörében. A sorozat keretében eddig hat könyvet adtak ki. Az utolsó kötet 2008 decemberében jelent meg, Vicze Károly munkája, a Temesi emlékhelyek, mely egy korábbi kötet párja. Delesaga Gyula professzor írta meg a Temesvári kalauzt, amely az első magyar nyelvű útleírás Temesvárról 1910 óta. Viczének még két kötetét hozták, az egyik Az vég Temesváron…, a másik a Temesközi történelem, és megjelentették Jancsó Árpád könyvét a B-csatorna történetéről, A Béga – a Bánság elkényeztetett folyója címmel. Következő sorozatuk, az Interferentiae Banaticae az etnikumközi kapcsolatok jegyében született meg. Eddig három kötet látott napvilágot, az első Hagyomány és interkulturalitás címmel, a második Kisebbségi lét és kommunikáció, a legutóbbi pedig a nyelvi jogokkal kapcsolatos kötet, a Nyelvi jogok, nyelvpolitika. A FESS-füzetek újabb sorozatuk. Ez egy betűszó, a Feleljünk együtt saját sorsunkért rövidítése, 2004-ben indult. Ezek kézikönyvek, Erdei Ildikó a közösségfejlesztésről állított össze egy kiadványt, majd a pályázatírásról jelentettek meg egy füzetet, legutóbb pedig azt a helytörténeti stratégiát foglalták kötetbe, amely egyedülálló a térségben. Létezik egy újabb kiadványcsoport, ezek más intézményekkel közös kiadványok. 2000-ben indult meg Székely László, Temesvár első főépítésze életművének és munkásságának a feltárása. Legutolsó közös kiadványuk Temesvár első egyetemének a négynyelvű – román, magyar, német, szerb – monográfiája. Ezt Stevan Bugarski írta meg, a hatszáz oldalas monumentális munkát a Szórvány Alapítvány adta ki. 2003-ban elindították a képzési programot. 2006-tól honismereti műhelytábort is szerveztek. /Szilágyi Aladár: Bodó Barna politológus, egyetemi tanár: A szórvány a nemzet határa. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 15./2009. január 29.
Január 27-án Temesváron, a Bartók Béla Gimnáziumban tanácskozott a Temes Megyei Civil Fórum, amelyre 39 magyar szervezet küldte el mintegy 70 képviselőjét. Erdei Ildikó elnök összegezte a 2003-ban alakult Civil Tanács működtetésének eddigi tapasztalatait: a civil szervezetek munkáját segítette a pályázatíró műhely, a szakmai képzések, a képviselői iroda által felajánlott közösségi alap, a 2%-os adományok összegyűjtését célzó kampány. Idén létrejött a www.temes.ro honlap, amelynek egyik célja a civil szervezetek közötti kommunikáció elősegítése és adatbázis létrehozása. Javasolták, hogy össze kellene békíteni a megyében működő magyar hagyományőrző csoportokat. Erdei Ildikó, a Civil Tanács elnöke szerint várakozáson felüli volt az érdeklődés, más szervezetek is jelezték együttműködési szándékukat. /Pataki Zoltán: Temes Megyei Civil Fórum. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./2009. március 3.
A februárban megtartott Temes Megyei Civil Fórum döntései alapján a magyar civil szervezetek küldöttei március 2-án a temesvári Bartók Béla Líceumban megalakították a Civil Tanácsot. A mintegy 40 civil szervezet felölelő testület bizalmat szavazott Erdei Ildikó CT-elnöknek és Fazakas Csaba alelnöknek, a tanács másik alelnökévé Ilonczai Zsoltot választották. Vita tárgya volt, hogy szakbizottságok vagy műhelyek, esetleg kerekasztalok működjenek-e a tanácson belül. Az oktatási szakbizottságot Virginás Tar Judit, az egyházi szakbizottságot Pataki Adél, a közösségépítéssel foglalkozó szakbizottságot Vetési Zoltán vezeti a következő időszakban. A Civil Tanács prioritásai között van az anyanyelvi oktatás támogatása és a hagyományőrző csoportok közötti feszültségek megszűntetése. A civil szervezetek együttműködését elősegíti a www.temes.ro honlap. A Civil Tanács ügyintézését a következő Civil Fórumig a Szórvány Alapítvány vállalta, mert a CT-nek nincs önálló jogi személyisége. /Pataki Zoltán: Szerveződő magyarok. Újjáalakult a Temes Megyei Civil Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./2010. március 26.
Magyar civil szervezetek seregszemléje – „Az anyanyelvhez való jog nem számszerűség kérdése
Temesváron a belvárosi református gyülekezet Újvárossy Ernő termében szerdán este tartották meg a Civil Fórumot, amelynek fő célja a tagszervezetek részletes bemutatkozása volt.
A résztvevő 25 szervezet képviselőit Erdei Ildikó, a Temes megyei magyar nemkormányzati szervezeteket tömörítő Civil Tanács elnöke és a házigazda Fazakas Csaba esperes, a CT alelnöke köszöntötték. Az eseményt a megye egyik legrégibb magyar egyesülete, az 1971-ben alakult és azóta folyamatosan működő Bartók Béla Kórus fellépése vezette be.
A 25 magyar civil szervezet látványos, vetített prezentációkkal fűszerezett előadásainak célja, a bemutatkozás mellett a részt vevő szervezetek közötti kommunikáció javítása, a kölcsönös ismerkedés és az együttműködési lehetőségek jobb kiaknázása volt. A szervezetek elhozták az eseményre a tevékenységüket és elérhetőségeiket bemutató szórólapokat is, amelyek a szünetben cseréltek gazdát. A civil seregszemlén bemutatta tevékenységét és partnerséget ajánlott fel két költségvetési forrásokból fenntartott intézmény: a Bartók Béla Elméleti Líceum és a Csiky Gergely Állami Magyar Színház. A bemutató megszervezésében oroszlánrészt vállalt Ilonczai Zsolt informatikus, a TEMISZ képviselője bejelentette: a Temes megyei magyar civil szervezeteket bemutató közös kiadvány megjelentetését készíti elő, pályázati forrásokból. A kiadványt a június 19.-ére tervezett Civil Nap keretében szeretnék bemutatni, amely lehetőség lesz arra, hogy a magyar civil szervezetek a magyar közösség tagjainak is bemutatkozhassanak.
A résztvevő szervezetek egyhangúlag elfogadták a Civil Tanács állásfoglalását, amelyben tiltakoznak a gazdasági világválság következményeinek az oktatási, egészségügyi és kulturális intézmények érintő megszorításokkal való „kezelése”, a vidéki iskolák és ezen belül a kisebbségi iskolák összevonása, illetve bezárása ellen. „Minden kisebbséghez tartozó, adófizető román állampolgár nevében kijelentjük, az anyanyelvhez való jog nem számszerűség kérdése. Az anyanyelv elsajátításának feltétele az anyanyelvű oktatás léte és működése, óvodától egyetemig. Az Európai Unió a kisebbségek Európája, a nyelvi és kulturális sokszínűség tárháza, nem olvasztótégely. Ezért úgy érezzük, a szűken értelmezett – vélt vagy valós – gazdaságossági megfontolásból született megszorító intézkedés ellenkezik az európai szellemmel” – áll a Temes megyei magyar civil szervezetek által elfogadott állásfoglalásban.
Pataki Zoltán. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)2010. április 18.
Az EMNT szórványkonferenciája Brassóban
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Brassó Megyei Szervezete 2010. április 16–17-én szervezte meg az I. Konferenciát az Erdélyi Szórványért. A konferencia fő témájaként az szórványban éltethető autonómiatörekvéseket jelölték meg, és arra próbáltak rávilágítani, hogy a megmaradás küszöbén lévő szórványmagyarság különös odafigyelést, sajátos stratégiákat, programokat igényel. A kulturális és személyi elvű autonómia teljes körű megvalósítása szórványban csak összehangolt cselekvéstervvel, egyeztetett döntések által lehetséges.
A konferencia felvezetésében Toró Tamás házigazda, az EMNT Brassó Megyei szervezetének elnöke köszöntötte a meghívottakat, a konferencia védnökeit, Tőkés László európai parlamenti képviselőt, valamint Bajtai Erzsébet nagykövetné asszonyt, illetve az objektív okok miatt jelen nem lévő Németh Zsoltot, az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnökét, fideszes országgyűlési képviselőt. Toró Tamás Brassó szerepét emelte ki a dél-erdélyi szórványban, és rámutatott arra, hogy az EMNT konszociatív stratégiájának köszönhetően könnyen válhat a szórványt összefogó ernyőszervezetté.
Németh Zsolt levelét Szesztay Ádám olvasta fel. Levelében a KHTMB elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz, amely a választásokon megszerezte a szavazatok több mint felét, azon dolgozik, hogy a kormányalakítás után azonnal teremtse meg a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét a szülőföld elhagyása nélkül. A szórványra vonatkozóan kifejtette, hogy Magyarország nem tudja megállítani a szórványban zajló negatív folyamatokat, de mindazon személyek és intézmények mögé tud állni, akik helyi szinten tenni tudnak ezek visszaszorításáért. A levél felolvasása után Bajtai Erzsébet Magyarország romániai nagykövetsége részéről köszöntötte az egybegyűlteket.
A konferencia első előadását Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke tartotta, aki az Európai Unióban zajló folyamatokat ismertette, valamint világviszonylatban is kitért például Tibetre vagy az ujgur kérdésre. Elmondta, hogy Uniós szinten nemhogy a szórványkérdés, de még a kisebbségi kérdés sem vetődik fel hangsúlyosan a napi politika szintjén. Véleménye szerint a magyar kérdést egységében kell megjeleníteni uniós szinten, és ezen belül jutnának szerephez a kisebbségi- vagy a szórványlét kérdései. A szórványlétből fakadó jellegzetes gondok jó ismerőjeként – hisz Brassóban, Désen és Temesváron is szolgált lelkészként – külön stratégiát javasolt ezek orvoslására.
Szesztay Ádám, az Országgyűlés Külügyi Hivatalának főosztályvezető-helyettese Vetési László lelkipásztorral, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szórvány-munkacsoportjának vezetőjével közösen tartott előadásán a KMKF szórványstratégiáját ismertette. A szakpolitikai célok megfogalmazása után kifejtette, hogy a meglévő, már kiépült intézményrendszerre támaszkodva lehet ezt a szórványstratégiát hatékonyan gyakorlatba ültetni.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, a temesvári Integratio Alapítvány elnöke Bodó Barnával, a Sapientia–EMTE oktatójával, a temesvári Szórvány Alapítvány elnökével tartott közös tudományos előadást a szórványról mint társadalmi kérdésről. Elmondta, hogy még a szakemberek körében sincs egyértelmű definíciója a szórványnak, sőt egyes nyelvekben – például a románban – nincs is kifejezés rá. Az előadók szerint a szórványkérdés leginkább a nyelvi határ létével azonosítható; a szórvány egy védősáv, amelynek védelme kiemelt nemzeti prioritás kell, hogy legyen.
Kovács Lehel, a Sapientia–EMTE oktatója, az EMNT Brassó megyei szervezetének ügyvezető elnöke Erdei Ildikó pszichológussal, a temesvári Nyugati Tudományegyetem oktatójával, a Temes megyei Civil Tanács elnökével közösen vetítették a közösségépítés stratégiáit a szórványra. Az előadás rámutatott arra, hogy a szórvány a magyarsággal kapcsolatos szimbólumokat értékként mutatja, vigyázza és ezek őrzésére kiválóan alkalmasok a közösségükért felelősséget vállaló csoportok. Az előadást Brassó-megyei helyzetelemzéssel, esettanulmányok bemutatásával zárták.
Ifj. Kerekes Zoltán tanító, a Viczei Bástya Alapítvány elnöke a szórványközpontok felette szükséges voltáról értekezett, majd ismertette a Bástya Alapítvány munkásságát. Az előadástól meghatódottan Bajtai Erzsébet nagykövetné felajánlotta, hogy a nagykövetség által szervezett idei Hungária jótékonysági bál bevételeit az Alapítványnak ajánlja fel.
A délután folyamán szekciókba tömörültek az oktatás, a sajtó, a művelődés, a gazdaság és az egyház szakemberei és műhelymunkákon elemezték a szórvány és az egyes szakterületek viszonyrendszerét, a prioritásokat és cselekvési stratégiákat.
Az oktatás szekciót Farkas Anna parlamenti képviselő moderálta, a műhelygyakorlaton részt vettek a Brassó megyei magyar intézményvezetők és pedagógusok. Konklúzióként azt emelhetjük ki, hogy Brassó megye minden településén a magyar nyelvű elemi oktatást biztosítani kell annak ellenére, hogy a fejkvóta-rendszer nem kisiskola párti; valamint azt, hogy két nagy szórvány-iskolaközpontot kellene létrehozni a megyében, az egyik az elméleti, a másik a gyakorlati oktatást karolná fel.
A gazdasági szekcióban a Brassó megyei magyar vállalkozók találkoztak. A Gábor Imre városi tanácsos és vállalkozó moderálta műhelymunkán előadást tartott Juhász Jácint egyetemi oktató, aki kiemelte, hogy míg a magyarság számaránya Romániában 6,6%, addig a gazdasági szférában a magyar vállalkozások nem érik el ezt az arányt. A szekcióülés fő eredménye az volt, hogy létre kell hozni a Brassói magyar vállalkozók szövetségét.
A szórvány és sajtó szekciót, melyet Veres Emese néprajzkutató, újságíró moderált, levélben köszöntötte Ambrus Attila újságíró, a MÚRE elnöke, aki az elmúlt másfél évtized legfontosabb Brassó megyei konferenciájának nevezte a rendezvényt. A műhelygyakorlaton B. Nagy Veronika tévés személyiség szórványról készült filmeket vetített, majd bemutatkoztak a Brassó megyei írott és elektronikus médiumok.
A művelődés, helytörtének, honismeret műhelygyakorlatot Kovács Lehel moderálta. A szekción megfogalmazódott, hogy értékeink megmentésének, átadásának legfontosabb közege a honismeret. Felvetődött egy egységes Brassó megyei honismereti tankönyv megírásának gondolata.
A szórvány és egyház szekciót Szegedi László esperes, a Kőhalmi Szórványdiákotthon vezetője moderálta. Kiemelte az egyház megtartó szerepét, hiszen rengeteg településen már csak az egyház az egyedüli magyar intézmény. Rávilágított, hogy ifjúsági házakat csak akkor szabad építeni, ha valóban van ifjúság az adott településen, ezzel azt sugallva, hogy a már meglévő, jól működő szórványközpontokat kell támogatni. Kihangsúlyozta, hogy a legkisebb magyar közösségeinkkel is kiemelten kell foglalkozni.
A konferencia záróakkordjaként plenáris kerekasztalon egyeztette a brassói szórvány politikai képviseletére, érdekvédelmére valamint autonómiatörekvéseire vonatkozó stratégiát a Brassó-megyei RMDSZ és EMNT. A Toró T. Tibor által moderált kerekasztal beszélgetésen Farkas Anna, Kovács Attila, a Brassó-megyei RMDSZ elnöke, a megyei tanács alelnöke, valamint Toró Tamás és Kovács Lehel vettek részt. Mind a két fél egyetértett abban, hogy az Erdélyi Magyar Egyztető Fórumot (EMEF) meg kell valósítani megyei szinten is, ennek előfutára lehetne Brassó megye. Románia régiókra való felosztása szempontjából két álláspont alakult ki: lehet, hogy a brassói magyarság szempontjából jobb, ha Székelyföldhöz és nem Szebenhez csatolják Brassót, de a nemzeti érdek szempontjából egy egységes Székelyföld régió, amely Maros, Kovászna és Hargita megyéket foglalná magába, hamarabb vezetne az óhajtott területi autonómiához.
A konferencia zárónyilatkozatban nyilvánította ki, hogy szórványgondjaink orvoslására, a szórvánnyal kiemelten foglalkozó stratégia megalkotására létrejön az EMNT Szórványtanácsa, amelynek koordinálását a Brassó megyei EMNT végzi. A kezdeményező testület döntése alapján a Szórványtanács összetétele kettős, a szórványmegyék területi képviselői mellett a tanácsban helyet kapnak mindazok a szakemberek és személyiségek, akik kiemelten foglalkoznak a szórványkérdéssel. Döntés született arról is, hogy 2010 májusának folyamán hívja össze az EMNT elnöksége az alakuló ülést.
Brassó, 20102011. március 17.
Toró T. Tibor: Most már hazánk is van!
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke és családja Szegeden, a Kormányhivatalnál adta be állampolgársági kérelmét.
Népes temesvári küldöttség adta be állampolgársági kérelmét az egyszerűsített honosítás keretében Szegeden, a Kormányhivatal Integrált Kormányzati Ügyfélszolgálatánál március 17-én.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke és népes családja mellett jelen volt Kása Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Temes megyei szervezetének elnöke és családja, Erdei Ildikó, a Temes Megyei Civil Tanács elnöke és családja, valamint Szabó Ferenc Temesvár önkormányzatának magyar képviselője és családja.
A temesvári küldöttség mellett meghívást kapott és jelen volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Arad megyei szervezete részéről Nagy István megyei elnök, valamint Murvai Miklós, az aradi Demokrácia Központ igazgatója, továbbá a Vajdasági Magyar Szövetség részéről Pál Károly ügyvezető alelnök és Juhász Bálint alelnök. A temesváriak, az aradiak, valamint a vajdaságiak összesen hatvanan képviseltették magukat az eseményen, közülük több mint ötvenen adták be honosítási kérelmüket.
A küldöttséget B. Nagy László kormánymegbízott köszöntötte, majd a meghívottak kaptak szót. Toró T. Tibor, az Erélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke hangsúlyozta: „Eddig csak országunk és szülőföldünk volt, most már hazánk is van, nemcsak a magasban, hanem itt a Földön is.” Az ünnepi esemény végén felkértek mindenkit, hogy sorszámot húzzon és annak alapján járuljanak mappáikkal a kormányablakok munkatársaihoz. A neves személyiségek között jelen volt Kalmár Ferenc szegedi országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Parlamenti Bizottságának tagja is.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és az anyakönyvezető hivatalok mellett március 16-tól a Kormányablakok is fogadják a magyar állampolgárságot igénylőket. Előreláthatóan a temesvári, valamint az aradi Demokrácia Központok zöld sávok kapnak majd a szegedi Kormányhivatalnál, ahová kiemelten küldhetik az ügyfeleiket a kérelmeiket tartalmazó mappákkal.
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – Temes megyei szervezet
Erdély.ma2011. május 16.
A szórvánnyal való foglalkozás a nemzet önvédelme
A Kárpát-medence magyar szórványstratégiájának az elõkészítése volt a feladata a Szórvány és nemzetépítés címû nemzetközi konferenciának, amelyre május 13-14-én került sor a temesvári Bartók Béla Líceumban.
A tanácskozás résztvevõit Répás Zsuzsanna államtitkár köszöntötte, aki ez alkalommal elmondta: 2010 óta kiemelten fontos a magyar kormány számára a külhoni magyarság helyzete és ezen belül is prioritást élveznek a szórványközösségek. Ezért létrehozták a MÁ?RT két új albizottságát, amelyek a Kárpát-medencei szórványközönségekkel és a nyugati diaszpórával foglalkoznak. A Kárpát-medencei szórvány albizottság elnöke dr. Bodó Barna és feladata a szórványstratégia kidolgozása, ebbe épülnek majd be a temesvári konferencia tapasztalatai. Répás Zsuzsanna azt is jelezte: az a cél, hogy a szórványközösségeket ne csak a támogatások tartsák életben, hanem önállóan is életképes közösségekké váljanak.
A konferencia elsõ napján a szórványkutatók és a politikusok elemezték a Kárpát-medencei magyar szórványközösségek helyzetét. Dr. Biczó Gábor (Miskolci Egyetem) az asszimiláció fogalmának különféle értelmezéseit elemezte, hangsúlyozva: többség és kisebbség élhet úgy is együtt, egyensúlyban, hogy nem történik asszimiláció, ennek az esetnek különös jelentõsége van egy szórványstratégia kidolgozása szempontjából. Dr. Gyurgyik László a felvidéki magyarság elszórványosodásának folyamatát mutatta be statisztikai adatokkal, demográfiai térképekkel illusztrálva. Dr. Bodó Barna elõadása során arra hívta fel a figyelmet, hogy szórvány fogalma szellemi hungarikum, a többi Kárpát-medencei nemzet nem tesz különbséget a szórvány és a diaszpóra fogalma között. A dr. Balogh Balázs (az MTA Néprajzi Intézetének igazgatója) moderálta panelbeszélgetés során Kárpát-medencei politikusok értékelték az erdélyi, délvidéki és felvidéki szórványközösségek helyzetét. Székely István (RMDSZ) a szórványkollégiumok és a magyar házak hálózatának kialakítását tartotta a legfontosabbnak, hangsúlyozva, hogy a szórványközösség külsõ támogatás nélkül nem tudja megõrizni identitását. Toró Tibor (EMNT) szerint a szórványstratégiát ki kell emelni a pártpolitikai csatározások körébõl és csak konszenzusos alapon lehet kidolgozni, ugyanakkor a szórványstratégia a nemzetstratégia része kell legyen.
A konferencia második napján a szakemberek mellett az egyházak és a civil szervezetek képviselõi is kifejthették álláspontjukat a szórványközösségek helyzetével kapcsolatosan. Rendkívüli eredményekrõl számolt be Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke: a Kallós és a Téka Alapítványoknak a mezõségi szórványban sikerült több mint 200 fiatal számára a magyar nyelvû oktatást, a pezsgõ kulturális életet biztosítani, akikben sikerült feléleszteni alig pislákoló magyar identitásukat. Nagy gondot okoz, hogy sem a román, sem a magyar állam nem veszi ki részét a két intézmény mûködtetésébõl. A Csete ?rs moderálta panelbeszélgetés során, amelyben részt vett Csûry István református püspök, a csángóföldi Hegyeli Attila, a kárpátaljai származású Gecse Géza, a brassói Toró Tamás és a temesvári Halász Ferenc is, a szórványstratégiába beépítendõ kulcsfogalmakat, a szórvány fogalmának pozitív értelmezéseit keresték a résztvevõk. ?rdekes volt a pusztinai Hegyeli Attila megközelítése, aki szerint a szórványra nem áldoz a magyar kormány, hanem befektet, hiszen gazdasági téren hatványozottan megtérülhet a szórványra elpazarolt pénz.
A temesvári tanácskozást azzal a szándékkal hívtuk össze - nyilatkozta a Nyugati Jelennek dr. Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke -, hogy összegezzük azokat az elméleti, illetve szakpolitikai kérdéseket, amelyek a szórvánnyal kapcsolatosan felmerülnek. ?gy vélem, minden résztvevõ számára hozott újat ez a konferencia. Ha arra gondolunk, hogyan írta le Balázs-Bécsi Attila az intézményépítést, amit õk a szórványban végeznek civilként, erre nem úgy kell tekinteni, hogy õ egy hõs, hanem azt kell megnézni: kik azok, akik elmulasztják az ilyen akciók mellé való odaállást. Erdei Ildikó elõadásából hallhattuk, hogy a szórványban mûködõ magyar iskolának a nyelvi kisebbségi szocializációs feladatokat is fel kell vállalnia. Ezeket az új értelmezéseket végig kell gondolni, hihetetlenül nagy feladatok elõtt állunk. Ahhoz, hogy a nemzet a pozitív önértelmezés jegyében tudjon tovább lépni, a szórványt be kell emelni a pozitív diskurzusba. Nincs közösség határ nélkül - a nemzeti közösségnek a természetes határa a szórvány. A politikusok számára mentalitásváltást kell jelentenie annak, hogy a szórványt nem támogatni kell, hanem a szórvánnyal való foglalkozás a nemzet önvédelme. Ha szórvánnyal foglalkoznak és biztosítanak számára olyan eszközöket, amelyekkel a szórvány képes a hosszú távú megmaradásra - a saját nemzetét védi, aki ezt cselekszi!
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)2011. május 18.
Szórványkonferencia Temesvárott
A rendezvény utolsó hozzászólója, a dél-erdélyi Lippán élõ Szebán Ferenc szerint nemzeti és nem nemzetközi volt a kétnapos temesvári konferencia. Lássuk be, volt igazság abban, amit mondott, bár ez alkalommal inkább örülhetünk, hogy több országból jöttek elõadók.
?s annak is, hogy jobb késõn, mint soha. Május 13-án ugyanis ennek a jegyében kezdte mondandóját a konferencia elsõ határon túlról érkezett vendége, Répás Zsuzsanna államtitkár, aki szerint: 2010 óta a magyar kormány számára kiemelten fontos a külhoni magyarság helyzete és ezen belül is prioritást élveznek a szórványközösségek. Ezért alakította meg a közelmúltban a magyar kormány a MÁ?RT két új albizottságát, amelyek egyike a Kárpát-medencei szórványközösségekkel, míg a másik a nyugati diaszpórával foglalkozik. Az államtitkár asszony azt is elmondta, hogy a Kárpát-medencei szórvány albizottság elnökévé, a mostani rendezvény fõszervezõjét, Bodó Barnát nevezték ki, akinek a legfõbb feladata e stratégia kidolgozása.
A Szórvány Alapítvány létrehozójaként ismert Bodó Barna a Szórvány és nemzetépítés nevet adta a rendezvénynek, amelyen Répás Zsuzsanna azt is hangsúlyozta: cél az is, hogy a szórványközösségeket ne csak a támogatások tartsák életben, hanem képesek legyenek önállóan is mûködõ közösségekké válni.
A konferencia elsõ napján, Temesvár egyetlen magyar nyelvû középiskolájában, a Bartók Béla Líceumban a Miskolci Egyetemen tanító Biczó Gábor kultúrantropológus az asszimiláció fogalmának különféle értelmezéseit sorolta, hangsúlyozva: többség és kisebbség élhet együtt úgy, hogy egyik a másikat nem asszimilálja, aminek döntõ jelentõsége lehet a szórványstratégia kidolgozásakor. A Selye János Egyetem oktatója, Gyurgyík László szociológus a felvidéki magyarság elszórványosodásának folyamatát demográfiai térképekkel és statisztikai adatokkal tette érzékletessé. Ladányi Lajos, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának szórványszakértõje arról beszélt, hogy nemcsak az anyaország, hanem a külhoni magyarság körében is szükséges a szemléletváltás, mivel a szórvány visszaszorulása - az õ tapasztalatai szerint - a gyakorlatban a szomszéd népek terjeszkedését és a szórvány asszimilálását jelenti, ami szerinte borzasztó. A délvidéki Csorba Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábban a Tisza völgyében és a Vajdaság északi részén tömbben élõ magyarság - néhány települést leszámítva - napjainkra szórványhelyzetbe került. Sürgõsen tenni kellene valamit ennek a folyamatnak a fékezésére - mutatott rá az újvidéki egyetem oktatója.
Bodó Barna elõadásában a szórvány fogalom értelmezésére vállalkozott, ugyanis az eltérõ és nem eléggé pontos értelmezések szinte lehetetlenné teszik a szórványokról való értõ és a helyzetet értelmezõ nyilvános beszédet. A szórvány a kulturális nemzet határa - a Kárpát-medencében egyetlen nemzet esetében sem esik egybe a kulturális és a politikai nemzet határa - ezért a szórványért vállalandó felelõsség a nemzet egészéért való fellépés. A nemzetszemlélet jelentõségére is felhívta a figyelmet. Az a mód, ahogyan az anyaország viszonyul szórványaihoz, az illetõ ország nemzetpolitikájának a függvénye: jelentõs eltérések mutatkoznak például a német, a román illetve a magyar nemzetpolitika között. A románok ugyanis például a román állam 1859-es létrejötte óta mindig is erõteljesen a területre koncentrálnak, míg a magyarok szemlélete közösségelvû. Hangsúlyozta, hogy a többi Kárpát-medencei nemzet nem tesz különbséget a szórvány és a diaszpóra fogalma között, míg a magyarok - igen, akiknek megközelítésmódja eltér az õket körülvevõ, többi nemzetétõl, így a románokétól is.
A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének igazgatója, Balogh Balázs kalotaszegi munkáját az amerikai asszimiláció-kutatásokkal vetette össze. Az általa vezetett szekció-beszélgetésben az RMDSZ szakértõje, az egyébként szórványközösségben felnõtt Székely István a kollégiumok és a magyar házak hálózatának kialakítását tartotta kulcsjelentõségûnek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezetõ elnöke, a nagyvárosi, konkrétan a temesvári szórványban élõ Toró T. Tibor szerint a szórványstratégiát konszenzusos alapon lehet kidolgozni, hiszen annak a nemzetstratégia részének is kell lennie, ez pedig csak akkor tud kellõ hatékonyságú lenni, ha minden politikai irányzat támogatását bírja, és nem képezi pártpolitikai csatározások tárgyát. Közös feladat a nagyvárosi szórványmagyarság identitásának védelme. Temes megye ötvenezres lakosságának a fele például néhány településen szétszórva él, míg a másik fele Temesváron. Azokról, akik nem Temesváron laknak, pontosan tudják, hogy milyen körülmények között élnek, de a megyeszékhelyen élõ embereknek csupán az egyharmada látható a többiek rejtõzködõ magyarok. Vannak közöttük olyanok, akik magyarul már nem is beszélnek, viszont a népszámlálások alkalmával - ennek ellenére - mégis magyarnak vallják magukat. Ezek megtalálása és megszólítása komoly feladat - fogalmazott Toró.
Miközben a szórványtelepülések identitásuk fenntartásához több forrást igényelnének, a Vajdaságba irányuló támogatások nagyobbik része az utolsó két évtizedben a többségi területekre érkezett. Legalábbis a délvidéki Zsoldos Ferencnek ilyen tapasztalata volt, amikor a Magyarországról érkezõ támogatások szerkezetét vizsgálta. Az egyetlen kivételt talán az Apáczai Közalapítvány támogatásai jelentették - hangzott el.
A konferencia következõ, szombati napján az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója, Csete ?rs mutatta be a vendégeket. A Szegedi Egyetemen tanító Barna Gábor antropológus a szomszédos országok római katolikus egyházaiban, illetve azok intézményeiben elfoglalt magyar pozíciókat és az ebbõl következõ tanulságokat ismertette. Romániában - a Bánságban is - a katolikus egyházban a magyar hívek többséget alkotnak, míg Szlovákiában kisebbséget, s ennek megfelelõen más és más ezeknek az intézményeknek a politikája és magyar érdekérvényesítõ képessége is.
Ilyés Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének fõmunkatársa a felvidéki Zoboralja szórványosodásáról tartott elõadást. Erdei Ildikó temesvári pszichológus különbözõ szintû kétnyelvûség-vizsgálatainak eredményét ismertette. Elõadásából kiderül annak az oka is például, hogy miként lehetséges, hogy Temesvár egyetlen magyar nyelvû középiskolájában a gyerekek egymással a szünetben románul beszélgetnek. Fel kell hívni a tanárok figyelmét arra, hogy ne bánjanak ilyenkor a magyar diákokkal gorombán akkor sem, ha a gyerekek nem beszélnek tökéletesen magyarul, mert ezzel elriaszthatják õket - hangzott el. Horváth Zsófia, a Sapientia Marosvásárhelyen lakó pszichológus elõadója az erdélyi magyar fiatalok én-képérõl tartott elõadásában elmondta, hogy a városi és a falusi diákok között fedezhetõ fel éles határ. A szamosújvári Balázs-Bécsi Attila azt foglalta össze, hogy a Kallós és a Téka Alapítványnak a mezõségi szórványban hogy sikerült több mint 200 fiatal számára a magyar nyelvû oktatást biztosítani. A Téka Alapítvány elnöke azt is elmondta: az is nagy gondot okoz, hogy sem a román, sem a magyar állam nem veszi ki a részét a két intézmény mûködtetésébõl. Projektekbõl próbálunk eltartani központokat, pedig a mûködtetés állandó forrásokat igényelne! - fogalmazott Balázs-Bécsi. Csûry István református püspök az egyház szórványgondozó munkája során tapasztaltakat ismertette. A székelyföldi származású, de tíz éve immár a moldvai Bákóban tevékenykedõ Hegyeli Attila kiemelte, mekkora a jelentõsége annak, hogy a divatnak köszönhetõen Csángóföld a közérdeklõdés tárgyává vált, ami jelentõs mértékben könnyíti munkájukat. Szerinte egyébként a szórványra a magyar kormány nem áldoz hanem befektet, hiszen hatványozottan megtérül az erre fordított pénz. Gecse Gézát, a Magyar Rádió szerkesztõjét Bodó Barna az Aspektus vitaestek szervezõjeként mutatta be, aki elmondta, hogy - a siker érdekében - szórványügyben nemcsak az erdélyiek, hanem a magyarországiak meggyõzésére is szükség van. Ebben teljesen egyetért Csete ?rssel, de a téma kommunikációjának a fontosságát nem lehet elég erõteljesen hangsúlyozni. A brassói Toró Tamás és a temesvári Halász Ferenc a szórványstratégiába beépít2011. november 13.
Elkezdte működését az EMNT Szórványtanácsa
A Szórványtanács megalakulásával, annak konkrét struktúrájának, céljainak meghatározásával zárult a Konferencia az Erdélyi Szórványért második, brassói tanácskozása. A november 12-i eseményt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Brassó megyei szervezete a Brassói Magyar Napok keretén belül szervezte a Reménység Házában, olyan neves előadók részvételével, mint dr. Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) Zrt. vezérigazgatója és Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója. A Szórványtanács alakuló ülését Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke vezette, a jelenlévők között szerepelt Bajtai Erzsébet nagykövetné asszony, Szegedi László, a Brassói Református Egyházmegye esperese, Máté Sándor, unitárius lelkész, ifj. Kerekes Zoltán, a vicei Bástya Egyesület elnöke, Boros Rezső, az Erdélyi Magyar Ifjak Szórványért szakcsoport tagja, Szász Ágnes, az Erdélyi Kárpát Egyesület brassói osztályának elnöke, valamint helyi vállalkozók és az EMNT területi szervezeteinek képviselői.
A Szórványtanács megalapítását hosszabb előkészítő munka előzte meg, melynek alapjait a május 13-14. között Temesváron lezajlott Szórvány és nemzetépítés című konferencia rakta le (itt született meg annak a szórványstratégiának a vitairata is, melyet Bodó Barna, a Magyar Állandó Értekezlet Szórvány Szakbizottságának elnökeként tett le a MÁÉRT asztalára).
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke az alakuló ülésen elmondta: „Az EMNT harminc Demokrácia-központtal, körülbelül száztíz munkatárssal rendelkezik, erre építhet az újonnan megalakult Szórványtanács.” A konkrét munkacsoportot viszont egy ennél szűkebb csapat képezi, melyet az EMNT szórvány-megyei szervezeteinek vezetői, illetve elismert szórványügyi szakemberek, köztük dr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke, dr. Erdei Ildikó, a Temes Megyei Civil Tanács elnöke, Gergely István „Tiszti”, a Lasarus Alapítvány elnöke, és nem utolsó sorban Szegedi László református esperes, a kőhalmi szórványközpont vezetője, akit a jelenlevők felkértek a Szórványtanács irányítására, dr. Kovács Lehel István, az EMNT brassói alelnöke titkári segítségével. „A diagnózis felállítása érdekében a közös problémák feltárása az elsődleges cél.” – jegyezte meg Szegedi László, miután megköszönte a bizalmat, kihangsúlyozva, hogy a szórványkérdést depolitizálni kell. Szegedi László aláhúzta, hogy az új munkacsoportból kihagyhatatlan az egyház, az iskola és a civilek, valamint újra be kell vonni a vállalkozói réteget, akik saját forrást is biztosítanak majd a munkacsoport programjaihoz.
A Szórványtanács munkáját máris elkezdte, – körülbelül egy év alatt kívánja feltérképezni a szórványmegyék településeinek jelenlegi helyzetét, valamint az ott élő magyarok problémáit –, személyes felkeresések, kérdőívezés, statisztikai felmérések előzik majd meg a konkrét megoldás-csomagot.
Erdély.ma2011. november 14.
Külön-külön szervezett szórványkonferenciát a hétvégén az RMDSZ és az EMNT
Fel kell mérni a szórványban élő romániai magyarság valós helyzetét, hogy megőrizhesse identitását, s hogy fékezni lehessen az asszimilációs folyamatot – e gondolatok jegyében foglalkozott külön-külön a témával a hétvégén az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
Kész a tervlajstrom. Déván elhangzott, az RMDSZ kiemelt célja az integrációs asszimiláció fékezése
Az RMDSZ a magyar szórvány napja alkalmából szervezett szórványkonferenciát Déván. Az erről kiadott zárónyilatkozatban a résztvevők emlékeztetnek: az RMDSZ 10. kongresszusa november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésének napját a magyar szórvány napjának nyilvánította, ennek alkalmából tanácskoztak Déván a szórványmagyarság helyzetéről. „Kiemelt célunk az intergenerációs asszimiláció fékezése, negatív hatásának csökkentése, valamint az átfogó nyelvi tervezés, az anyanyelv használati körének kiszélesítése” – olvasható a dokumentumban.
A konferencián utaltak azokra a programokra, amelyeket az RMDSZ indított útnak e célok érdekében. Megállapították: a szórványkollégiumok létrehozása, működtetésük és fejlesztésük segítése, a magyar diákok ingázását vagy bentlakását lehetővé tevő programok, valamint az ezekhez kapcsolódó, a tanárok ingázását segítő támogatások jelentős mértékben hozzájárulnak az anyanyelvű oktatás beindításához és megerősítéséhez olyan térségekben, ahol a magyar nyelvű oktatás feltételei nem biztosítottak. Az új oktatási törvény rendelkezései új megoldási lehetőségeket kínálnak a szórványban élő fiatalok anyanyelvű oktatására. A magyar házak rendszerének kiépítése megerősítette a szórványközösségek kulturális infrastruktúráját – olvasható a zárónyilatkozatban.
A konferencia résztvevői hasznosnak és fejleszthetőnek tartják a székelyföldi és más, többségében magyarok által lakott régiók, valamint a szórványban élő közösségek között kialakuló testvérkapcsolatokat, kulturális programokat.
Ugyancsak a hétvégén alakult meg az EMNT Szórványtanácsa, annak konkrét struktúráját, céljait a Konferencia az erdélyi szórványért második, brassói tanácskozása határozta meg. Az erről szóló közlemény szerint az új testület megalapítását hosszabb előkészítő munka előzte meg, amelynek alapjait a május 13. és 14. között Temesváron lezajlott Szórvány és nemzetépítés című konferencia rakta le. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke az alakuló ülésen elmondta: az EMNT harminc demokrácia-központtal, körülbelül száztíz munkatárssal rendelkezik, erre építhet az újonnan megalakult Szórványtanács.
A konkrét munkacsoportot viszont egy ennél szűkebb csapat képezi, melyet az EMNT szórványmegyei szervezeteinek vezetői, illetve elismert szórványügyi szakemberek alkotnak, köztük Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke, Erdei Ildikó, a Temes Megyei Civil Tanács elnöke, Gergely István, a Lasarus Alapítvány elnöke és Szegedi László református esperes, a kőhalmi szórványközpont vezetője, Kovács Lehel István, az EMNT brassói alelnöke.
„A diagnózis felállítása érdekében a közös problémák feltárása az elsődleges cél” – jegyezte meg Szegedi László, hangsúlyozva, hogy a szórványkérdést depolitizálni kell. Szegedi László aláhúzta, hogy az új munkacsoportból kihagyhatatlan az egyház, az iskola és a civilek, valamint újra be kell vonni a vállalkozói réteget, amely saját forrást is biztosít majd a munkacsoport programjaihoz. A Szórványtanács körülbelül egy év alatt kívánja feltérképezni a szórványmegyék településeinek jelenlegi helyzetét, valamint az ott élő magyarok problémáit.
Krónika (Kolozsvár)