udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
291
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-291
Névmutató:
Gál Éva Emese
1995. március 15.
A Duna Televízió egyik kisfilmje a bukaresti magyar konzulátus előtt sorban állókat mutatta be. Nagyon sok gyergyói várakozott, munkavállalási engedélyt kérnek. A gyergyói medencében igen magas a munkanélküliség aránya, olvashatjuk Gál Éva Emese írásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./1996. szeptember 6.
Aug. 24-én Gyergyószentmiklóson egy vendéglőben igazoltatták Sára Csaba 24 éves fiatalembert. Az igazolvány nem volt nála, ezért három rendőraltiszt, Arhire Sorinel, Ungureanu Daniel és Gaman Cristian verni kezdték a fiatalembert. Fölszólították a jelenlevőket, hogy hagyják el a helységet, majd tovább verték Sára Csabát, végül megbilincselve bevitték a rendőrségre, ahol a fűtőtesthez bilincselve tartották reggelig. Sára Csaba több mint egyhetes kórházi ápolásra szorult. Eltörött bal járomcsontja, enyhe agyrázkódást kapott, a hátán a gumibot nyomai maradtak. Dézsi Zoltán polgármester és Suciu Gábor tanácsos beadvánnyal fordult a Marosvásárhelyen működő katonai ügyészséghez és a gyergyószentmiklósi rendőrparancsnoksághoz, kérve, hogy távolítsák el a rendőrség soraiból e három altisztet. /Gál Éva Emese: Rendőrütlegek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./1996. szeptember 25.
Sára Csabát augusztusban megverték. A három vétkes rendőrt más városba helyezték, ügyükben semmilyen döntés nem született, a polgármester sem kapott választ beadványára. Azt hinné az ember, hogy Sára Csaba megverése után egy ideig visszafogják magukat a rendőrök. Nem így történt. Gyergyószentmiklóson a rendőrök megverték Cserkész Zoltánt, a kulcscsontja eltört. Hajnalban ment haza, eléállt két rendőr, hol volt, hova megy. Elmondta, ennek ellenére úgy megverték, hogy elvesztette az eszméletét. Másnap fölkeresték a rendőrök, hogy békül-e. Cserkesz a békülést elutasította. Olariu, a gyergyószentmiklósi rendőrség vezetője nem nyilatkozott, nem mondta meg a rendőrök nevét. Olariu szerint Cserkesz leesett a bicikliről, azért tört el a kulcscsontja. /Gál Éva Emese. /Folytatódó/ rendőri ütlegek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Előzmény: 1603, 1612. sz. jegyzet.1996. október 24.
Gál Éva Emese kárhoztatja a széthúzást. Elismerte: az "SZKT-határozat Borbély Imre képviselő ellen valóban vétett, mert jogfosztottá tette." Hozzátette: "De egy, személye ellen elkövetett vétek följogosítja-e őt arra, hogy a közössége ellen vétkezzen?!" /Gál Éva Emese: Magyar átok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./ 1997. január 15.
Szabó Tibor sepsiszentgyörgyi színészként vállalta el a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ igazgatói tisztségét. 1990 és 1994 között a Figura színésze volt, ez volt a Figura fénykora, Bocsárdi László vezette a csapatot. A műkedvelő társulatból került Szabó Tibor Sepsiszentgyörgyre, de fontosnak tartja a Figura tevékenységét. Néhány éven belül színész-túlkínálat lesz, állapította meg, hiszen most két főiskolán is folyik a képzésük, akkor majd megnő a Figura jelentősége is. /Gál Éva Emese: "Egy ütőképes társulat létrehozása" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./ Megkezdődött a Figura Stúdió Színház új színészgárdájának szakmai képzése. Szőcs Géza Romeo és Júlia című Shakespeare-játékát fogja a társulat bemutatni. /Figura-hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./1997. január 31.
Gál Éva Emese készített interjút Dézsi Zoltánnal, Hargita megye prefektusával. Dézsi Zoltán szerint a földtörvény következtében kialakult helyzet orvoslását kell megkezdeni minél előbb, nagyon fontos a földtörvény alkalmazását hatékonyabb rendszerbe foglalni, szakemberek segítségével. - Nagy gondot jelent a megyében a fűtőhálózat, mivel a meleg- és melegvíz-szolgáltatás rossz. Rendkívül rossz állapotban van Hargita megye a szolgáltatások terén, rosszak az útjaik, 52 településben nincsen villany. Szerinte a korrupció jelentőségét eltúlozták, annak felszámolása nem fogja megoldani az összes gondot. A magyar prefektus úgy véli, hogy egy rossz gazdaságpolitikához minden társul: korrupció, kompetenciahiány, versenyszellemhiány. Ha országos viszonylatban a növekedés nagyobb lesz, nagyobb lesz a megyében is, mivel most a költségvetés elosztásának kritériumai objektívebbek mint előzőleg, és a költségvetés elosztása végre normális helyzetbe hozza Hargita megyét ahol az önkormányzatok bevételi lehetőségeinek a növelésére is törekednek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./1997. február 8.
Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Irodalmi Kör febr. 10-i ülésén mutatták be a szerkesztők a Történetek a fogságból /Státus, Csíkszereda/ című, hatvan székely hadifogoly visszaemlékezéseit tartalmazó könyvet. A találkozón részt vett Ferencz Imre, a könyv szerkesztője, Birtók József, a kiadó igazgatója. /Gál Éva Emese: Történetek a fogságból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./1997. május 16.
Megjelent Gelu Pateanu Levelek a Fekete Madonnához /Ablak Kiadó, Székelyudvarhely/ című verseskötete, amely a költő /ismert nevén Gyalu/ magyar nyelvű verseinek egy részét tartalmazza. A kötetről beszámoló Gál Éva Emese arra figyelmeztetett, hogy Pateanu irodalmi hagyatékát nem lenne szabad elkallódni hagyni. /Gál Éva Emese: Gyalu, a költő és az ember. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./1997. május 18.
Máj. 18-án, pünkösdkor Gyergyószentmiklóson felavatták Kossuth Lajos egészalakos, műkőből készült szobrát, Miholcsa József szobrászművész alkotását. Márton Áron mellszobra és a Millecentenáriumi Emlékmű után a most fölállított szoborral a marosvásárhelyi művész már harmadik alkotásával kötődik Gyergyószentmiklóshoz. Az avatóünnepségen Pál Árpád polgármester köszöntötte a vendégeket, akik a csíksomlyói búcsú után eljöttek ide is, a magyarországiakon kívül jelen volt Bácstopolya küldöttsége és egy finnországi küldöttség is. Rokaly József történész tartott előadást Kossuth Lajosról, majd Dézsi Zoltán főispán mondott beszédet. Délután a Domokos Pál Péter Dalárda emlékezett névadójára, akinek öt évvel ezelőtt vették fel a nevét. Kiss Portik Irén néprajzkutató méltatta Domokos Pál Péter munkásságát. Fellépett az örmény katolikus egyház kórusa majd a három hónapja alakult református egyházi kórus. A Szent Miklós Kamaraegyüttes blockflöte számai után a 105 éves Ipartestület férfikórusa zárta a rendezvényt. A rendezvény lelke, szervezője, Páll Ibolya zenetanárnő, aki több kórust is vezet. /Gál Éva Emese: Rendhagyó pünkösd Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./1997. június 3.
Máj. 19-én a Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ Gyalura, Gelu Pateanura emlékezett. Pateanu háttérbe szorította saját irodalmi ambícióit, hogy műfordításaival egész életében a két nép közeledését szolgálja, tolmácsolva a román népnek a magyar irodalom értékeit. Kései szerelme versírásra késztette - magyarul. Ezeket a verseit tartalmazó kötete /Levelek a Fekete Madonnához, Ablak Kiadó, Székelyudvarhely, 1997/ csak halála után jelent meg. Az irodalmi körben megfogalmazták: Gyalut az erdélyi magyarság jobban tiszteli, mint saját nemzete, olvasható Gál Éva Emese beszámolójában. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./1997. június 20.
Csíkszeredán 1969-ben alakult meg, majd 1990-ben lett önálló líceum a később Nagy István festőművész /1873-1937/ nevét felvevő Zene- és Képzőművészeti Líceum. Jó eredményeket értek el, növendékeik közül sokan bejutottak a főiskolára, a tantárgyversenyen is jól szerepelnek. 1993-ban létrehozták a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Líceum Alapítványt, hogy támogassák a szegény sorsú, tehetséges diákokat, támogatókat keresnek, hogy az alapítvány elérhesse célját, tolmácsolta kérésüket Gál Éva Emese. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./1997. június 29.
Jún. 29-e Gyergyócsomafalva búcsúünnepe. Az idei ünneplés már jún. 28-án megkezdődött Szabó Szilveszter fiatal helybeli fafaragó egyházi és történelmi témájú munkáiból nyílt kiállítással, majd kerekasztal-megbeszélésre ült össze a helyi RMDSZ és a Borsos Miklós Alapítvány. A megbeszélésen a falu mindennapos gondjairól volt szó, amelyek hasonlóak a székelységéhez: egyre kevesebb a gyermek, terjednek a szív- és érrendszeri megbetegedések, folyik a kivándorlás. A fiatalok tavaly létrehozták a Csomafi Ifjúsági Szervezetet, rendszeresen összejönnek. Az alapítvány segíti a Fövényszem, Gyergyócsomafalva közéleti folyóiratának megjelenését. A falu tervezi a Kossuth-szobor felállítását. jún. 28-án az ünnepi szentmisét a faluban született dr. Czirják Árpád érseki helynök mondta. Este a műsorban fellépett a rézfúvós zenakar, a női kamarakórus és a színjátszó csoport. Eljöttek a magyarországi testvértelepülések, valamint a vajdasági Tóthfalu küldöttsége. /Gál Éva Emese: Ünnepnapok Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./1997. július 5.
Élete egyik legboldogabb pillanatát élte át dr. Garda Dezső képviselő, amikor jún. 26-án a képviselőházban elfogadták a közbirtokossági erdők visszaadásáról szóló törvényt. 1948-ban a kommunista hatalom egyszerűen megszüntette a közbirtokosságot. Garda Dezső régen harcolt a székely közbirtokosság visszaállításáért. A törvény a magán- és közbirtokossági erdőknél 30 hektáros átlaghatárt fogadott el. A következő harcot az új erdőtörvénynél kell megvívni. /Gál Éva Emese: Visszaadják a közbirtokossági erőket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5-6./1997. július 22.
Dr. Garda Dezső képviselő kezdettől fogva harcolt azért, hogy Gyergyószentmiklóson az ősztől induló turisztikai főiskolán magyar nyelven kezdődjön meg az oktatás, Markó Béla és Birtalan Ákos is melléállt. Júl. 12-én Garda Dezső tanácskozásra ült össze Béres András államtitkárral és Szilágyi Pállal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesével. A számos politikai és oktatási személyiség által aláírt kérést Markó Béla, Birtalan Ákos és Béres András vitatják meg Virgil Petrescu országos nevelésügyi miniszterrel, és a képviselő reményét fejezte ki, hogy a döntés kedvező lesz. /Gál Éva Emese: "A két főiskola oktatási nyelvének kérdése." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./1997. december 3.
Az RMDSZ-nek érvényesítenie kellene koalíción belüli súlyát, az erdélyi magyarság "választásokat sikerre vivő" szavazataival érvelve, fejtette ki Gál Éva Emese. Az anyanyelvű oktatás körüli helyzetet elemezve, úgy látja, az RMDSZ-nek ki kellene emelnie, hogy "a jövő választási sikereinek előfeltétele, hogy a koalíciós partnerek betartsák megállapodásaikat, mert különben elveszítik a tömegek bizalmát". A cikkíró szerint az RMDSZ elveszítheti a magyarság bizalmát, "ha föladja azokat a tételeket, amelyeknek kivívását megígérte", és azt javasolja, a szövetség ne hozzon olyan döntést, amely a magyarság elvárásaival ellentétes, "még akkor sem, ha érdekében tenné", mivel ezeket az érdekeket a mindennapi élet másként mérlegelheti, mint a magaspolitika. /Gál Éva Emese: Igényeiért az RMDSZ megfizetett a magyarság szavazataival.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./1997. december 10.
Tisztújító közgyűlést tartott Budapesten az Irodalmi Társaságok Szövetsége. Az eddigi elnök, Varga Domokos író lemondott, a jövőben ő lesz a tiszteletbeli elnök. Elnöknek dr. Medvigy Endrét, az ismert irodalomtörténészt választották meg. Az ügyvivői testület tagjai között van Gál Éva Emese költő-grafikus, a Romániai Magyar Szó munkatársa, Dánielisz Endre /Nagyszalonta/ irodalomtanár és Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./1998. január 6.
Megjelent dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő legújabb tanulmánykötete, amely román nyelven tárja az olvasó elé a Csíki- és Gyergyói-medence lakosságának társadalmi-demográfiai fejlődését a XVI-XVII. században /Mediu geografic si evolutia socio-demogafica in Bazinul Giurgeului si Ciucului in secoele XVI-XVII./. A könyvet az Alutus /Csíkszereda/ nyomda adat ki. Ez a kötet a szerző doktori disszertációjának változata. Azért adta ki románul, mert jelenleg Hargita és Kovászna megye lakosságát támadások, sértések érik a kormány, az ellenzéki pártok és társadalmi szervezetek részéről, ebben a helyzetben bemutatta, hogy milyen nehézségekkel küzdött meg a székely közösség az évszázadok folyamán. A székelység részt vett Moldova tatár uralom alóli felszabadításában, s a román vajdák küzdelmei a török uralom ellen nem sikerülhettek volna, ha a székelység nem áll melléjük. A székelység ugyanis olyan szervezett katonai erőt jelentett, amelynek felkészültsége megfelelt a különböző korok katonai követelményeinek. Garda Dezső könyvét eljuttatta több parasztpárti, liberális, demokrata képviselőtársának, akik meglepődve tapasztalhatták, hogy a székely társadalom milyen fejlett volt a XVI-XVII. században. /Gál Éva Emese: Egy tanulmánykötet üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./1998. január 23.
1996-ban a Jászberényi Tanítóképző Főiskola csíkszerdai távoktatási tagozatán 49 Hargita megyei tanítónő nyert diplomát. Diplomahonosítási kérelmüket azonnal benyújtották a minisztériumnak, de 1997 decemberéig semmilyen értesítést nem kaptak. Végül december 25-én telefonon értesítette őket a Hargita megyei tanfelügyelőség, hogy tíz nap múlva, 1998. január 5-én különbözeti vizsgát kell tenniük Bukarestben. A tanítók nem kaptak könyvészeti útmutatót, a 13 könyvcímet csak a vizsgán látták. Itt tudták meg azt, hogy a Maros megyei kollégák már tavaly októberben megkapták a vizsgákra a könyvészeti anyagot. Nincs válasz arra, hogy miért nem kapták meg a Hargita megyeiek a felkészüléshez szükséges anyagot. A Hargita megyeiek a magyar iskolák módszertanát tanulták, de ezt nem fogadták el a vizsgáztatók. Ezért a 35 Hargita megyeinek újból kell vizsgáznia. A tanítók azt kérték a minisztériumtól, hogy Hargita megyében szervezzék meg a különbözeti vizsgát. /Gál Éva Emese: Mi lesz 35 tanítóval? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./1998. április 15.
Dr. Garda Dezső képviselő a Csíki Magánjavak visszaadásának ügyében munkálkodik. A Csíki Magánjavakat az 1921-es földreform alkalmával föl akarták számolni, de akkor dr. Gál Endre munkásságának köszönhetően, a genfi Népbizottság döntése alapján sikerült visszaszerezni. 1944-ben a románok újra el akarták venni, erőszakkal, de a magyarság fellépésének köszönhetően Mihály király újra törvényes keretet biztosított a működésének. 1948-ben azonban ismét elvették, államosították. /Gál Éva Emese: Csíki magánjavak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./1998. április 16.
64 szerzőből mindössze 16-an jöttek el az Ablak Kiadó gondozásában ötödik alkalommal megjelenő, kortárs hazai magyar költőket felsorakoztató Fagyöngy 1997 és a harmadszor napvilágot látó, kortárs prózaírók terméséből válogató Erdélyi Dekameron 1997 antológiák székelyudvarhelyi bemutatójára. Az elmaradás egyik okát Majla Sándor, a kötetek szerkesztője abban látja, hogy most nem tudott útiköltséget téríteni. A bemutató napján, április 16-án Szász Jenő polgármester fogadta a szerzőket. Az antológiákat a művelődési házban mutatták be, számolt be az eseményről Gál Éva Emese. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./