udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
278
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-278
Névmutató:
Göncz Árpád
1994. április 6.
Az 1956-os forradalom romániai megtorlásának negyvenkét áldozata Budapestre jött, ahol Göncz Árpád köztársasági elnök kitüntetést nyújtott át nekik. A kitüntetettek Üzenet magyarországi testvéreinkhez címmel a megbékélésre, a nemzeti viszály kerülésére szólítottak föl. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./1994. június 9.
Kolozsvárott jún. 9-én, a memorandum per centenáriumán felavatták a memorandisták emlékművét, felolvasták Iliescu elnök üzenetét. A hírhedt magyargyűlölő Raoul Sorban felszólalásában éles kirohanást intézett az RMDSZ és Göncz Árpád elnök ellen. Mindaddig nem lesz békesség, amíg meg nem szűnik a magyar beavatkozás a románok egysége ellen. Az RMDSZ főpapjai elfelejtették a románság ellen Hitler segítségével elkövetett atrocitásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11-12./1994. június 29.
A Mátyás-szobor próbaköve a romániai magyarság helyzetének, a romániai jogállamiságnak és demokráciának - állapította meg Tőkés László püspök az Új Magyarországnak adott interjújában. Demokratikus államban nem történhet meg, hogy ugyanazon időben eltávolítják egy humanista keresztény uralkodó szobrát, miközben szobrot kívánnak emelni a diktátor és tömeggyilkos Ion Antonescunak. - A távozóban levő magyar kormány szakított egy több évtizedes nemzetellenes politikai szemlélettel, az ún. "aradi típusú" politizálással. Tőkés László nem ért egyet az alapszerződéssel kapcsolatos felelőtlen ígérgetésekkel. Ilyen elhangzott Horn Gyula és Göncz Árpád elnök részéről. Michal Kovác és Göncz Árpád Amerikában köttetett barátságára nem lehet építeni a két ország közötti alapszerződést. /Új Magyarország, jún. 29./ 1994. augusztus 5.
Aug. 5-én kezdődött az Európai Régiók Kisebbségi Folklórfesztiválja Jászberényben. Az immár negyedszer összehívott találkozó célja a Kárpát-medencében élő kisebbségek kulturális hagyományainak, valamint a határon túli magyarság értékeinek bemutatása. A fővédnökök: Göncz Árpád köztársasági elnök és Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke. A program Hodorog Luca moldvai csángó énekes emlékére tartott szentmisével kezdődött. Kiállításokat tartottak és kerekasztal-beszélgetés folyt a Kárpát-medence magyar népművészetéről, ahol többek között Andrásfalvy Bertalan, Csoóri Sándor és Kallós Zoltán szólalt fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./1994. augusztus 22.
Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa Romániából Budapestre érkezett, tárgyalt Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Horn Gyula miniszterelnökkel, Kovács László külügyminiszterrel. A látogatását záró sajtóértekezleten kifejtette, hogy egész Európa élénk érdeklődéssel várja a román-magyar alapszerződés megkötését, ennek minél előbb meg kell lennie. /Magyar Nemzet, aug. 22./1994. augusztus 29.
Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke aug. 29-én Budapestre utazott, az európai rektorok konferenciájára. Göncz Árpád is fogadja. Constantinescu Budapestről Münchenbe utazik, hogy részt vegyen a bajorországi Keresztényszociális Unió kongresszusán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug.31./1994. augusztus 31.
Göncz Árpád köztársasági elnök aug. 31-én fogadta a Parlamentben Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció elnökét, bukaresti egyetemi rektort, aki az európai rektorok budapesti konferenciáján vett részt. /Népszabadság, szept. 1./1994. szeptember 2.
Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke szept. 2-án Budapesten tárgyalt Szent-Iványi István külügyi államtitkárral, fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Szekeres Imre az MSZP és Pető Iván az SZDSZ frakcióvezetője /Magyar Hírlap, szept. 3./ és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter. Constantinescu a német-francia kiegyezéshez hasonló megoldást, közös infrastrukturális fejlesztést javasolt. /Magyar Nemzet, szept. 3./1994. szeptember 5.
Melescanu külügyminiszter szept. 5-én Budapestre látogatott, tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, majd fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Az egynapos villámlátogatás a két külügyminiszter közös sajtótájékoztatójával zárult. Kovács László szerint a legjárhatóbb út az, hogy az alapszerződés rögzítse a legfontosabb elveket, a kisebbségi jogok részletezését pedig külön kisebbségvédelmi megállapodás tartalmazza. Melescanu elmondta, hogy szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségéről, üzleti tanács létrehozásáról és a határátkelőkről is tárgyaltak. Megállapodtak abban, hogy novemberben a szakértők találkoznak Bukarestben. Meggyőződéses optimista vagyok a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok fejlődésének esélyeit illetően, jelentette ki Melescanu a román rádióban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./1994. október 16.
Okt. 16-án háromnapos látogatásra Magyarországra érkezett Teoctist bukaresti pátriárka. Gyulára, Méhkerékre látogat, majd Budapesten Göncz Árpád köztársasági elnök fogadja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./1994. november 21.
A 86. születésnapjához közeledő Méliusz József írónak nov. 21-én a magyar nagykövetségen Rudas Ernő nagykövet átadta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, amit Göncz Árpád köztársasági elnök adományozott a neves írónak. A kitüntetett érdemeit Pomogáts Béla és Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar írók PEN klubjának elnöke méltatta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./1994. november 22.
Iliescu elnök bárhol és bármikor kész találkozni a magyar vezetőkkel, hangoztatta Traian Chebeleu elnöki szóvivő az Adevarul nov. 22-i számában. Iliescu reméli, hogy az EBEÉ budapesti csúcsértekezletén módja lesz találkozni Göncz Árpád elnökkel és Horn Gyula miniszterelnökkel. /Népszabadság, nov. 23./ 1994. november 26.
Göncz Árpád államfő címzetes államtitkárrá nevezte ki Lábody Lászlót, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, valamint Wolfart Jánost, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökét. Lábody László elmondta, hogy ez világos jelzés arra vonatkozóan, hogy a kormány a két területet azonos súllyal kezeli. Tabajdi Csaba államtitkár egyeztető tárgyalások sorozatát bonyolította le az RMDSZ-szel, illetve a szlovákiai magyar pártokkal, az alapszerződéssel kapcsolatban. Ennek eredményeként a HTMH konkrét szövegjavaslatot tehetett a Külügyminisztérium asztalára. /Népszava, nov. 26./1994. december 6.
Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta a Budapesten tartott EBEÉ csúcskonferenciára érkezett Iliescu elnököt. A tervezettnél hosszabb, több mint egy órás volt a tárgyalásuk. Iliescu a közös érdekek dominanciáját tartotta fontosnak. "Feladatunk, hogy a pozitív elemeket emeljük ki és ezekre épüljenek a román-magyar kapcsolatok" - mondta és hibának tartotta, hogy a két ország viszonylatában állandóan a feszültségeket emlegetik, noha pozitív példák is vannak. Göncz Árpád válaszában leszögezte, hogy helytelen lenne a problémákról megfeledkezni, azokat meg kell oldani. A Romániában élő magyarság helyzete belpolitikai problémát jelent Magyarországon, mondta. Iliescunak arra a megjegyzésére, hogy mintegy 10 millió román él az anyaország határain kívül, Göncz Árpád javasolta, hogy a román és magyar elnök a jövőben együtt lépjen fel a kisebbségi jogok védelmében a nemzetközi fórumokon. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7., Magyar Nemzet, Népszabadság, dec. 7./1994. december 6.
Iliescu elnök hazatérve nyitott, baráti jellegűnek nevezte Horn Gyula miniszterelnökkel és Göncz Árpád elnökkel lezajlott megbeszéléseit. Áttekintették az összes, közös érdeklődésre számot tartó kérdést, mondta. Traian Chebeleu szóvivő szerint a megbeszélésen szerepeltek a magyar kisebbség nézetei, így az etnikai alapú autonómia. Iliescu véleménye: "az ilyen nézetek a bizalmatlanságot táplálják és elősegítenek bizonyos szélsőséges álláspontokat." Iliescu meghívta Göncz Árpádot romániai látogatásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./1994. december 6.
Tőkés László püspök Göncz Árpád elnökhöz írt levelében kifejtette, hogy a magyar vezetők találkozása Iliescuval "akaratlanul is" a romániai magyarság rosszabbodásához vezethet. Romániában tovább romlik a magyarság helyzete és belpolitikai téren egyetlen jel sem mutat arra, hogy a román félnek őszinte szándéka volna az alapszerződés megkötése, illetve - ennek alapfeltételeként a kisebbségi magyarság sorsának rendezése. A püspök utalt Oliviu Ghermannak, a kormánypárt elnökének levelére, az SRI parlamenti jelentésére, a zászlótörvényre. Tőkés László szembeállította a román kormányzat "Európát megtévesztő demonstratív látszatpolitikáját" az "ennek szögesen ellentmondó valós hazai helyzettel." Mindezek alapján kifejtette, hogy a találkozó egyetlen indokolt célja a kisebbségi állapotok őszinte feltárása. "Ellenkező esetben Ön a legjobb szándéka ellenére is elősegítené a félrevezető román politikai manőverezések sikerét" - írta. Tőkés László hasonló tartalmú levelet küldött Horn Gyula miniszterelnöknek is. /először beszámolt a levélről: Magyar Nemzet, dec. 6., az MTI alapján a legrészletesebben: Pest Megyei Hírlap, dec. 7., ismertette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./ 1994. december 8.
Iliescu elnök a Dimineata dec. 8-i számában megjelent interjújában bírálta Tőkés Lászlót, amiért a püspök azt kérte Göncz Árpádtól és Horn Gyulától, hogy ne találkozzanak az EBEÉ-összejövetel alkalmából Budapesten tartózkodó román elnökkel. Tőkés lépése tiszteletlen, hiszen tanácsokat osztogat a magyar elnöknek és kormányfőnek és fellép a jószomszédi kapcsolatok fejlődése ellen, jelentette ki a román államfő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10-11., Magyar Hírlap, dec. 9./1995. január 7.
Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./1995. január 12.
Otthonában köszöntötték Méliusz József Bukarestben élő írót, 86. születésnapja alkalmából. A magyar nagykövetség nevében Kálmán Béla tanácsos, a romániai magyar írók PEN-klubja részéről Gálfalvi Zsolt köszöntötte. Életútjáért nemrég Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét adományozta az írónak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14-15./1995. január 23.
A Magyar Kultúra Napján Budapesten, az Országház kupolatermében Göncz Árpád köztársasági elnök több művészt tüntettek ki, köztük van Lohinszky Lóránt, marosvásárhelyi színművész, aki a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét kapta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./