udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
318
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 301-318
Névmutató:
Gazda József
1997. július 8.
Amikor megjelent Gazda József Így tudom, így mondom című válogatása, tudható volt, hogy ez csak ízelítő az általa gyűjtött oral history anyagból. Gazda József nem hagyta abba magnós portyázását, túlcsapva Erdélyen, a Partiumon, a Regáton, a Kárpát-medence utódállamaiban, hellyel-közzel Magyarországon is elidőzött a több mint ezer históriaidéző beszélgetőtársat toboroztában, így született meg az "emlékezet-kalangya": Jaj, mik történtek, jaj, mik is történtek /A szétszabdalt magyarság XX. századi sorstörténete/ (Püski Kiadó, 1997) című könyve, mutatta be a könyvet Szilágyi Aladár. Akár "szenvedésmonográfiának" is lehet nevezni a két kötetes munkát. Ennek a könyvnek a millecentenáriumi rendezvények kezdetén kellett volna megjelennie. /Szilágyi Aladár: A népi emlékezet kalangyája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./1997. július 22.
Négy és fél évtizedig csak elítélően lehetett beszélni a bécsi döntésről. Gazda József megszólaltat idős embereket, akik megélték ezt az időszakot. Szinte elviselhetetlen arányokat öltött Romániában felülről szított gyűlölködés, napirenden volt a magyar nyelv üldözése. Embereket lehajítottak a vonatból, mert más nyelven beszéltek. Egy rendőr egy magyarul beszélőnek az utcán olyan hatalmas pofont adott, hogy az illetőnek felrepedt a szája, a nyoma ma is látszik az arcán. A vasgárdisták külön vonatot kaptak, azzal jöttek Marosvásárhelyre, ahol törték, zúzták a magyar iskolákat. Arra is emlékeznek, milyen nagy boldogság volt a magyarok bevonulásakor. /Gazda József: A bécsi döntés az emlékezetben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./1997. augusztus 17.
Szent-Iványi István /SZDSZ/, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke felelőtlenséggel vádolta Orbán Viktornak, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökének az Erdélyi Naplóban közölt kijelentését, miszerint nemzetközi szempontból elfogadhatóak, támogathatók a romániai magyarság autonómiatörekvései, a magyar egyetemért és az elkobzott egyházi javakért folytatott harca. Gazda József visszautasította az SZDSZ-politikus minősítését, mondván ezek az erdélyi magyarság legfontosabb követelései. Felháborító, hogy egy vezető politikus felelőtlennek minősítette ezért Orbán Viktort. Az viszont igaz, hogy van az erdélyi magyarságnak legitim vezetése, ezért ezt nekik kell harcolniuk. Gazda József arra következtet, hogy "a magyar kormányzat reánk hárítja" a problémák megoldását, nem hajlandó nemzetközi tekintélyével e követelések jogosságát elismerni. Gazda József felidézte Antall Józsefet, aki lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érezte magát. "Nos, hogy a 15 millió magyar érdekét fölvállaló kormányzatot képviselne Szent-Iványi István, attól - épp e nyilatkozat tükrében - egyelőre nem kell tartanunk." /Gazda József: Felelőtlen volt-e Orbán Viktor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./1997. augusztus 30.
Aug. 28-án Kovásznán találkoztak a Művelődés folyóirat munkatársai az olvasókkal. Az 50 éve megjelenő lapot Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Egyesület elnöke méltatta. A szerkesztők elmondták, hogy a lap anyagi gondokkal küszködik, kérdéses, hogy megélik-e az év végét. Sajnálatos, hogy Háromszék magyar lakosságából csak 18-an járatják a folyóiratot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./ 1997. szeptember 10.
Romániában rendszeres a magyarellenes kampány, melyet különös hatékonysággal használ a románság félrevezetésére a mindenkori román uralkodó politika. Király Károly terjedelmes írásában kemény hangon bírálta az RMDSZ politikáját. A Sepsiszentgyörgyön élő idős politikus vitatja az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételének jogosságát, ostorozza a "mindenkori román uralkodó politikát", a "demokratikusnak mondott koalíciós román kormány bűnös cinkosságát" az általános magyarellenes kampánnyal. Bírálta a magyar kormány "Románia sorsa iránti aggodalmat tanúsító" reagálását /ennek alátámasztására Göncz Árpád nyilatkozatait idézte/. Szerinte az RMDSZ vezetői "mindent elkövetnek, hogy megfeleljenek a magyar kormánypolitika követeléseinek", és nem merik vállalni az önrendelkezésen alapuló nemzeti autonómia megvalósítását. Ezzel szemben áll a másik irányzat, amely "szembeszegül a hagyományos román homogenizáló ortodoxiával és a nemzetállam eszméjével" és következetesen síkraszáll az önrendelkezésért. Ide tartozónak mondja önmagán kívül Tőkés Lászlót, Krizbai Imrét, Kincses Elődöt, Borsos Gézát, Sántha Pál Vilmost, Katona Ádámot, Fábián Ernőt, Csutak Istvánt, Gazda Józsefet, Gazda Árpádot, Patrubány Miklóst, a magyar történelmi egyházak püspökeit és papjait. Mindent el kell követni, hogy ez az irányzat kerekedjék felül az októberi RMDSZ-kongresszuson, mivel ez "egyre nagyobb teret hódít az erdélyi magyarság soraiban". /Király Károly: Az uborkaszezon és a Ciorbea kormány dilemmái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ A Romániai Magyar Szó közölte Tokay György Mire szerződtünk, mire vállalkoztunk? és Verestóy Attila A sehova sem vezető út című válaszcikkeit is, akik elutasították Király Károly álláspontját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./1997. szeptember 30.
Gazda József felhívta a figyelmet arra, hogy a régi és új kormánynak egyaránt szüksége van a "belső ellenzékre", mert ez segíti "rejtett szándékai" megvalósításában. Abban, hogy "ne is merjük az autonómia szót kiejteni a szájunkon, álljunk el attól a tervünktől, hogy önálló oktatási hálózatot akarunk kiépíteni". Funar és társai a szükséges ellenzék. És mit teszünk mi? - tette fel Gazda József a kérést. "Mi a saját belső ellenzékünket kiátkozzuk, igyekszünk teljesen kiszorítani" az RMDSZ vezetéséből, annak ellenére, hogy ez az ellenzék éppen az érdekvédelmért harcol. Holott "nekünk is van egy közös ügyünk, a nemzet ügye, a magyarság ügye". Gazda József szerint "nem használjuk ki harcunkban ezt az ellenzéket, ahogy a román politikai élet is teszi." /Gazda József: RMDSZ, figyeljünk a román modellre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./1997. október 2.
Az RMDSZ-nek - súlyánál fogva - szava lehetne a nemzetközi politikai életben, azonban alig hallatszik a szervezet szava. Gazda József szerint az az oka, hogy "vert helyzetből politizálunk! Szinte még ki sem merünk mondani olyan jogos követeléseket, melyek a nemzetközi dokumentumokban mint már elért, elfogadott, megszavazott, szabványosított..." és Románia is aláírta. Ez a felfogás nem helyes. "Merjünk kezdeményezni, merjünk akár új eszméket megfogalmazni, harcra kelni érettük." – mondta. /Gazda József: Legyen nemzetközi politikai tényező az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./1997. november 12.
Gazda József figyelmeztetett: a hatalom ragaszkodik ahhoz, hogy semmilyen új magyar nyelvű egyetem vagy egyetemi tagozat ne jöjjön létre. A székelyföldi román tagozat indítását az igények nem támasztják alá. A székelyföldi magyarok körében viszont túljelentkezés lesz, kényszerűségből majd ők mennek a román tagozatra. Az RMDSZ vezetőinek ezt észre kell venni. /Gazda József: Vesszük-e észre? /Adalék a Bolyai Egyetem vitájához/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./1998. január 10.
Jan. 10-én Árkoson, a Szentkereszty kastélyban osztották ki A kultúr szabadságáért díjakat, a kitüntetettek személyére a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség tett javaslatot. A díjazottak között volt Szilágyi Zsolt, a Vox Humana kamarakórus vezetője, aki huszonöt éve karnagy, Incze László a kézdivásárhelyi Céhmúzeum igazgatója, Ütő Gusztáv képzőművész az AnnART nemzetközi performance-fesztivál és a Medium nemzetközi alternatív kiállítás továbbéltetéséért, Filip Ignác zenész a Reneszánsz Táncház létrehozásáért, Kelemen Antal,a rétyi iskola igazgatója a Kováts András Fúvóegyesület elnöke a rétyi fúvóstalálkozó megszervezéséért, Demeter János, Barót polgármestere, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, a Kájoni Consort régizene-együttes vezetője Erdővidék kulturális életéért kifejtett tevékenységéért, Gazda József tanár, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke a Kőrösi Csoma napok megszervezéséért és közművelődési munkásságáért, továbbá Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológus-könyvtárosa, aki egymaga szerkeszti az Alutát, emellett egy székelyföldi tudományos kutatóközpont létrehozását kezdeményezte. /Szekeres Attila: A kultúra szabadságáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./1998. február 7.
Gazda József nagyszabású, 1200 oldalas vállalkozása /Jaj, mik is történtek, Püski Kiadó, Budapest, 1997/ népi emlékezéseket, vallomásokat tartalmaz. A szerző korábbi könyveihez hasonlóan magnóval járta a határon túlra szorult magyar tájegységeket, népcsoportokat, bekopogtatott a házakba Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján, Õrvidéken, sőt az anyaországban is. A népi emlékezet rögzítéséről van szó. Beszédes a könyv alcíme: A szétszabdalt magyarság XX. századi sorstörténete. Sombori Sándor így összegezi véleményét Gazda József könyvéről: "Megindító volt olvasni, hogy az egész magyar nyelvterületen élő magyarok sorsa mennyire hasonló volt az utódállamokban, s hogy a különféle tájegységeken élő magyarok véleménye is mennyire hasonló. Hiába szaggattak széjjel, gondolkozásban, érzésben, szemléletben nagy általánosságban egyek vagyunk." /Sombori Sándor: Jaj, mik is történtek... = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./1998. március 25.
Gazda József vázlatosan bemutatta a moldvai csángók múltját és kilátástalan jelenüket, a nagymértékû nyelvvesztést, a hatalom ugyanis mindent elkövet mielõbbi beolvasztásukért. 1948-50-ben még a magyar folklór kincsesbányája volt az északi csángók néhány faluja, de ma már csak Szabófalván, Kelgyesten, Újfaluban - és ott is csak az öregek körében - él a magyar nyelv. Megtörtént a zenei anyanyelv elvesztése, s folyamatosan a befejezéséhez közeledik a nyelv és a kultúra teljes elhalása is. Az ok: a folyamatos beolvasztási politika, a nemzeti jogok el nem ismerése. Tudatosan, megtervezetten számolják fel, "mintegy a mindenkori román hatalmi gépezet szakaszosan megtervezett beolvasztási politikájának a "soros" áldozatait. Helyzetük annyira kényessé vált, hogy már az RMDSZ is "kivonult a térségbõl', utolsó akciójuk" 1996 áprilisában volt, amikor Klézsén egy csángó szervezet megalapításáért gyûltek volna össze, de a karhatalmi erõk által felbéreltek tettleg bántalmazták a megjelenteket. Az "RMDSZ azóta semmit nem tesz a csángóságért, s mint kormányzati tényezõ még csak szóba sem hozza helyzetük orvoslását." "Nem hozza szóba helyzetüket a magyar kormány sem". A párhuzamosság alapján pedig lehetne rájuk hivatkozni, amikor a román kormány az erdélyi magyarok és a magyarországi románok közé tesz egyenlõségjelet..." Óriási veszélyeket rejt a csángóság pusztulása iránti közöny. Az "elcsángósodás" veszélye ugyanis az egész határon túli magyarságra kiterjedhet. Ettõl megóvni "nemzetünket az anyaországnak, anyanemzetnek nemcsak joga, hanem kötelessége is." /Gazda József: Csángóság - elcsángósodás - nemzetvesztés - párhuzamosság. Az anyaország felelõsségérõl. = Napi Magyarország, márc. 25./ Gazda József Kovásznán élõ közíró.1998. május 5.
Évrõl évre megtartják a Kõrösi Csoma Sándor Napokat Csomakõrösön és Kovásznán. Már a Ceausescu-diktatúra idején is Gazda József szervezte az ünnepségeket. Hegedûs Loránd dunamelléki püspök hirdetett igét a templomban, majd Egyed Ákos történész mondott beszédet. Bárdi László pécsi professzor bejelentette, hogy a Magyarok Világszövetsége 1999-et Kõrösi Csoma Sándor-évnek tekinti, az egész világ magyarsága ünnepelni fogja a nagy keletkutató születésének 215. évfordulóját. Az egész Kárpát-medence ünnepévé akarják tenni a Kõrösi Csoma Sándor Napokat, mondta Gazda József, a Kõrösi Csoma Sándor Közmûvelõdési Egyesület elnöke. Hagyománya van a Kõrösi Csoma Sándor Napokon a képzõmûvészeti kiállításnak is. Jelentõsek az ilyenkor szervezett tudományos ülésszakok is. A Kõrösi Csoma Sándor Közmûvelõdési Egyesület idén Bernard le Calloc'h francia kutatónak ítélte a Csoma Sándor-emlékérmet. Az egykori diplomata, egyetemi tanár Csoma kalkuttai éveirõl küldött könyvnek is beillõ dolgozatot - ékes magyar nyelven. /Kõrösi Csoma Sándor Napok' 98. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 5./ Bernard le Calloc'h több éve Kõrösi Csoma Sándor munkásságának kutatója, emellett kitûnõen beszél magyarul. 1998. szeptember 1.
Gazda József kiállt a magyar egyetem mellett, rámutatva, hogy a román koalíciós pártok és az ellenzékiek egyaránt az erősítik: nem kell magyar egyetem. Azonban ez az ellenkezés segít, írta Gazda József, mert segít fenntartani a kérdést, felhívja a világ figyelmét, hogy itt valami nincs rendben a kisebbségi jogok körül. /Gazda József: Az egyetem ellen, az egyetemért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 1./ Ugyancsak a magyar egyetem problémáját feszegette Ujj János is: mindegy, melyik párt lesz többségben a parlamentben, a homogén nemzetállam óhaja egy táborba sodorja őket. /Ujj János: (Eredeti) román demokrácia és magyar egyetem. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 1./1998. november 13.
Kovásznán augusztusban kezdték meg a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum és Dokumentációs Központ építését. A tervrajzot Makovecz Imre irányításával Csernyus Lőrinc magyarországi építőművész készítette. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület vezetője, Gazda József által kezdeményezett létesítményben helyezik majd el a nagy tudós emlékét őrző tárgyakat, az itteni könyvtár összegyűjti a róla szóló munkákat, ide kerülnek a róla készült szobrok, grafikák és itt fogják tartani a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezvényeit: szimpóziumokat, tudományos ülésszakokat, kulturális műsorokat. /Épül a Kőrösi Csoma Sándor-központ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./1999. január 7.
Építsük fel Kőrösi Csoma Sándor emlékházát és emlékmúzeumát, hangzott el a felhívás Csomakőrösről. Az emlékház - egy régi típusú parasztépület, amelyben Kőrösi Csoma Sándor született - már tető alatt van és a Kőrösi Csoma Sándor-napok keretében ápr. 11-én tervezik a megnyitását. A felhívás hatására már érkeztek támogatások, átutalások, a püspökök is adakoztak. /Gazda József: Kőrösi Csoma Sándor emlékév. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./1999. április 14.
Ápr. 7-11-e között rendezték meg Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor Napokat, az 1989-es fordulat óta tizedszer. Ennek keretében számos hazai és külföldi kutató vett részt a Kőrösi Csoma Sándor és a magyarság török /ázsiai/ eredete című kétnapos tudományos ülésszakon. Gazda József, az emlékező napok és kiállítások lelkes szervezője minden évben meghirdet egy témát és arra érkeznek a művészek alkotásai. /Bodor János: Csoma és kapocs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 20./ Ápr. 11-én tartották a Kőrösi Csoma Sándor Napok zárórendezvényét. Dr. Csiha Kálmán református püspök hirdetett igét, majd Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke hivatalosan megnyitotta a VMSZ által meghirdetett Kőrösi Csoma Sándor emlékévet. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a szülőföld iránti elkötelezettségről beszélt. A Kőrösi Csoma Sándor Napok felemelő pillanata volt egy hatvanöt évvel ezelőtt született terv megvalósulása, a Kőrösi Csoma Sándor Emlékház ünnepélyes felavatása. Az 1991-es alapkő-letételen is jelen volt Csiha Kálmán, aki most megáldotta az épületet. /Flóra Gábor: Emlékházat avattak Csomakőrösön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./1999. július 1.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület jún. 28-án tartotta soron levő beszámoló és tisztújító közgyűlését, melyen a 121 fős tagságból közel harmincan voltak jelen. Gazda József, az egyesület elnöke beszámolójában a Csoma-napok rendezvényeinek megszervezését, illetve lebonyolítását, a rendszeres népfőiskolai előadásokat, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum és Dokumentációs Központ, valamint a csomakőrösi emlékház építkezésével kapcsolatos, eddig elért eredményeket az egyesület fő megvalósításai közé sorolta. A jelenlevők egyöntetűen továbbra is Gazda Józsefet találták a legalkalmasabbnak az elnöki tisztség betöltésére. /Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./1999. augusztus 31.
A Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat augusztusi számában Benkő Levente beszélgetett Kisgyörgy Zoltán hidrogeológussal, pályafutásáról és sokrétű kutatási munkásságáról. Kisgyörgy Zoltán Kriza család genealógiájáról írt, Gazda József a Székelyföld XX. századi történelméről. A folyóirat közölte Demeter Béla jelentését az 1944-45-ös, háború utáni észak-erdélyi gazdakörök helyzetéről. /Augusztusi Székelyföld. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./1999. október 2.
Okt. 1-jén kezdődtek a Kovásznai Napok. A városi könyvtárban megnyílt a Kovászna tegnap és ma című könyvkiállítás. A Kőrösi Csoma Sándor Líceum udvarán felavatták az iskola elhunyt tanárai és diákjai emlékére állított kopjafát. Pro Urbe-díjjal tüntették ki dr. Benedek Géza nyugalmazott főorvost, Csorja Ferenc ny. tanárt, a református egyház dalárdájának karmesterét, Fábián Ernő ny. tanár-filozófust, politikai közírót és esszéírót, Gazda József ny. tanárt, írót és műkritikust, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnökét, Kádár Gyulát, a kovásznai kisipari szövetkezet hajdani elnökét, továbbá a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületet. /Kovásznai Napok ?99. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2., Pro Urbe-díjasok Kovásznán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1999. október 7.
Kovásznán szeptember 25-én emlékünnepség keretében rendezték be Ignácz Rózsa emlékszobáját a református parókián. A szervezők között volt Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke. Az előadók között volt Fábri Anna, Kántor Lajos író, dr. Szilágyi Ferenc Csoma-kutató is. Kisgyörgy Zoltán Ignácz Rózsa utolsó erdélyi útjára emlékezett. A református parókia falán újólag felavatott emlékműre (Vetró András domborműve) civil szervezetek helyezték el a kegyelet koszorúit. Az egyik kis utcát Ignácz Rózsáról neveztek el. /A kegyelet koszorúi. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 7./