Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 54 találat lapozás: 1-30 | 31-54

Névmutató: Glatz Ferenc

2003. december 9.

Glatz Ferenc Kádár-kori történész Nagyváradon jártában azt mondta: "Erdély az erdélyieké". Illene tudnia azt, hogy Erdély egy középkori magyar képződmény, amely akkor keletkezett, amikor Magyarország háromba tört, és hogy Erdély lakói akkoriban nagyon nagy többségben magyarok voltak. Az erdélyiek azok, akik itt születtek, akiknek ide temetkeztek őseik; nem bevándorlók. Illene ma már eldönteni, hogy ki az erdélyi, az itt született itt élők vagy a Moldvából, Munténiából és Olténiából betelepítettek? - írta Toducz Endre. Erdély ma Romániáé, Erdély ma Románia; sok román bevándorlóval és velünk, szomorú, kevés, megtévesztett magyarokkal, akik halottak napján gyertyát gyújtunk őseink még megmaradt sírjain és lelkes beletörődéssel várjuk elmúlásunkat-elmulasztásunkat. A mi sírunkon lesz, ki gyertyát gyújtson? A bevándorlók nem fogják emlékünket ápolni, beérik egykori házaink, műemlékeink, sírjaink döntögetésével is- fejezte be Toducz Endre megjegyzését. /Toducz Endre. Mikháza: Glatz Ferenc blődségeiből. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 9./

2003. december 13.

Az Apáczai Közalapítvány szervezésében dec. 12-én kezdődött Budapesten a második Apáczai Konferencia. A kétnapos rendezvényen a határon túli magyar nyelvű oktatás helyzetéről és a támogatási lehetőségekről tárgyalnak. A konferencián közel kétszáz résztvevő van jelen, akik az Apáczai Közalapítványtól 2003-ban támogatást nyert pályázatoknak a szerzői, lebonyolítói. A rendezvény fővédnökei Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történelemtudományi Intézetének igazgatója és Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. A kuratórium döntése alapján idén az Apáczai Éremben részesült dr. Gáll Tibor, a nyitrai főiskolán tanuló magyar diákoknak szánt kollégium létrehozásáért, Vass Levente pedig a marosvásárhelyi tanári lakások és szakkollégium létrehozásának a koordinálásáért. A rendezvényen bemutatják a "Ki Kicsoda Adatbázis"-t is, amely a határon túli magyar nyelvű oktatásban tevékenykedő pedagógusok, intézményvezetők, programvezetők adatait tartalmazza. A szekcióülések témái: a határon túli magyar tannyelvű közoktatás, a középfokú szakképzés és felnőttképzés, valamint felsőoktatás fejlesztése. /P. M.: Oktatási támogatásokról tárgyalnak. Második Apáczai Konferencia Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2004. június 4.

Glatz Ferenc akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökének előadása nyitotta meg az Érmelléki Bocskai Napokat Székelyhídon jún. 2-án. Felvázolta, hogy a 16-17 századi erdélyi és európai történelmi miliőben a reformáció és anyanyelvűség kialakulásával mint jutott emberközelivé a kultúra. Bocskai Istvánnak, (1557-1606) tulajdonképpen egy szerencsés történelmi fordulat révén ölébe hullott Erdély és a magyarországi fejedelemség is, állapította meg Glatz Ferenc. Erdély mindig is sokszínű hely volt, ahol sokféle nemzet megtalálta helyét, homogenizálni sohasem lehetett. Bocskait 1605-ben választották Magyarország fejedelmévé, 1606-ban II. Rudolf elismerte a rendi jogokat és a vallásszabadságot, ami a bécsi békében öltött testet. Ezzel Erdély független fejedelemséggé vált. Az elavult nemzetállami értékrendet el kell felejteni, nyugalmat teremteni, fejtegette a Történettudományi Intézet vezetője. /Balla Tünde: Bocskai fejedelemtől bölcsességet tanulni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2004. augusztus 21.

Rajtunk áll, hogy az európai integráció valamennyiünk számára sikerrel járjon, s valamennyien nyertesei lehessünk – hangsúlyozta köszöntőjében Mádl Ferenc köztársasági elnök Budapesten, az Országházban, ahol államalapító Szent István király ünnepe alkalmából állami kitüntetéseket adott át. A legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét az államfő Glatz Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagjának, az MTA Történettudományi Intézet Igazgatójának és Frunda Györgynek, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátorának adományozta. (Frunda nem szakította meg egyiptomi nyaralását, az elismerést később veszi át.) A kitüntetettek között van Mózes Árpád evangélikus püspök, aki a közel fél évszázados lelkészi szolgálatáért, kiemelkedő egyházszervező munkásságáért, valamint Tempfli József, római katolikus megyéspüspök, aki az erdélyi magyarság érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő egyházszervező munkássága elismeréseként kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét (polgári tagozat). /Frundáé a legmagasabb magyar állami kitüntetés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2004. szeptember 20.

Szept. 17-18-án emlékeztek az ellenállási harc mártírjaira az 1989. decemberi forradalom egykori meghatározó személyiségei, a korábbi kommunistaellenes megmozdulások résztvevői és az érdeklődők Temesváron a református templomban, az Újvárossy Ernő nevét megörökítő gyülekezeti teremben. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök felolvasta a Református Világszövetség (amelynek elnöke) dokumentumát a vajdasági magyarokat ért atrocitásokról. – Tizenöt éve áldozta életét a decemberi forradalom előkészítésének szakaszában Újvárossy Ernő építészmérnök. A totalitárius rendszerrel való szembeszegülés első mártírjairól Péterszabó Ilona tartott előadást az ’56 után 57-en a temesvári perben /Arad, 2002/ című könyve alapján. A temesvári perben ártatlan embereket vetettek börtönbe, ítéltek halálra és végeztek ki feltehetőleg csak azért, hogy rettegésben tartsák a lakosságot. Erről az időszakról (1956) emlékeztek meg az egykori résztvevők, akik börtönnel, kényszerlakhellyel fizettek azért, mert volt bátorságuk felemelni szavukat a diktatúra törvénytelenségei ellen. Koczka György emlékezett arra, hogy főiskolai hallgatóként a kolozsvári Bolyai Egyetem 56-os rendezvényein vállalt szerepéért került börtönbe, majd kényszerlakhelyre a Baragánba. Oberten János líceumi diákként többedmagával kézzel írt háromnyelvű röpcédulát terjesztett az igazság védelmében. A büntetés börtön lett. Több szemtanú – Toró Tibor professzor, Wollner András, Tőkés László püspök – részletekkel egészítette ki az események résztvevőinek beszámolóját. Gazda József, aki elsőnek írt könyvet a temesvári forradalomról (Megváltó karácsony – erdélyi magyar túlélők emlékeznek, Aura Kiadó, Budapest, 1990) a város akkori hangulatát idézte fel. Szept. 18-án országos premieren bemutatták Koltai Gábor Trianon című filmjét. Neves magyar történészek – Raffay Ernő, Nemeskürthy István, Glatz Ferenc és mások – kommentálták a filmen bemutatott események hátterét. Tőkés László püspök felhívta a figyelmet: a filmet egyetlen tévéállomás sem volt hajlandó műsorába iktatni. A vetítést követően az 1989. decemberi események felidézése került előtérbe. Az egykori résztvevők és szemtanúk – Gazda Árpád, Balaton Zoltán, Makkai Zoltán és mások – elmondása nyomán számos fontos esemény háttere vált világosabbá a hallgatóság előtt. Többek között Újvárossy Ernő szerepe, akinek csupán annyi volt a “bűne”, hogy elvállalta a templom alagsora felújításának mérnöki tennivalóit, és cselekvően részt vett a (ma nevét viselő) gyülekezeti terem kialakításában. Tőkés László leszögezte: a kommunizmus elleni harc az országban még nem fejeződött be. Szégyellni valónak tartja, hogy a magyar közösséget képviselő RMDSZ vezetősége a kommunisták utódpártjával paktál. A rendezvénysorozat az erzsébetvárosi temetőben, Újvárossy Ernő sírjának megkoszorúzásával ért véget. /Sipos János: Mártírokra emlékeztek. Szemben a kommunizmussal. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

2005. január 10.

Január 8-án Sepsiszentgyörgyön bemutatták a Trianon című filmet, nem fért be mindenki a terembe, ezért a vetítést szervező Erdélyi Magyar Ifjak sepsiszentgyörgyi szervezetének még egyszer műsorra kell tűznie az alkotást. A vetítést követő beszélgetésen két magyarországi meghívott, Koltay Gábor filmrendező és Raffay Ernő történész elemezte a versailles-i békediktátumot követő, immár nyolcvanötödik éve tartó folyamatot. Koltay Gábor azután készítette a 130 perces, Trianon című produkciót, miután a magyar televíziók (köztük a Duna is) sorra elutasították a Velünk élő Trianon című, tizennégy egyórás részből álló dokumentumfilm sugárzását. A filmben megszólalók – Nemeskürty István, Raffay Ernő, Glatz Ferenc, Fejtő Ferenc, Pozsgay Imre, Szervátiusz Tibor, Csurka István, Tőkés László és Duray Miklós –Trianon máig ható következményeit is elemezték. Elhangzott, hogy a múlt században megkezdődött a magyar nemzeti tudat szétzilálása, Magyarország mélyrepülése. Pozsgay Imre ,,példátlan iskolai agymosásról, a nemzeti, történelmi tudat likvidálásáról” beszél, Szervátiusz Tibor ,,lelki összeomlást” emleget, míg Duray Miklós úgy fogalmaz: ,,a félelemmel teli emberek nemzetévé váltunk, nem bízunk önmagunkban”. Tőkés László szerint amíg nem történik meg a trianoni folyamat feltárása, esélyünk sincs a változtatásra, Raffay Ernő pedig egyenesen ,,a magyarok csángósodását” emlegeti, míg Duray Miklós nézetében a kilencvenes évekbéli rendszerváltozás valójában a hatalom átmentését jelentette, azóta a titkos ügynökök rendszere hálózta be ezt a térséget. Raffay Ernő elmondta, generációk nőttek úgy fel, hogy fogalmuk sem volt, mi történt Trianonban, hozzátéve, hogy a december 5-i népszavazás bebizonyította: az anyaországiak a saját múltjukkal és a határon túli magyarok jelenével sincsenek tisztában, s ez nem más, mint nemzeti tudatromlás. /Mélyrepülés agymosással és nemzeti tudatromlással (Dokumentumfilm Trianonról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

2005. január 24.

Az RMDSZ választási kampányában vállalta a különböző autonómiaformák megteremtését és ezt teljesíteni fogja: még 2005-ben elfogadtatja a kulturális autonómia létrehozásának jogi kereteit rögzítő kisebbségi törvényt és a közigazgatási, intézményi decentralizáció révén a következő négy évben elérhető közelségbe hozza a közigazgatási, területi autonómia megteremtését is – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes január 22-én Nagyváradon, a magyar kultúra napja alkalmából rendezett vitafórumon. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke tartott előadást a kulturális autonómia megteremtésének kérdéseiről. Az RMDSZ cselekvő részvétele Románia kormányzásában Trianon óta az első valóban sikeres nemzetpolitikai lépés – jelentette ki Glatz Ferenc. A fórumot követően a meghívottak részt vettek a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepi gálaműsoron is. A rendezvényen jelen volt Lakatos Péter képviselő, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, valamint Cseh Áron, kolozsvári magyar főkonzul is. /Magyar kultúra napja. Vitafórum Nagyváradon. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

2005. február 2.

A Trianon filmmel kapcsolatban fogalmazta meg véleményét Lucian Leustean a Curentul c. bukaresti napilap január 22-i számában. A Trianon „kétes minőségű dokumentumfilmnek és közepes kaliberű propagandaeszköznek tekinthető” – írta a román szerző. A magyar propaganda célja – legalábbis a két világháború közti időszakban – Nagy-Magyarország területi visszaállítása volt. Ebben a filmben vannak hazafias versek és indulók, gyertyalángok, sírok stb. George Barany magyar származású, amerikai történész megállapítása: „A magyar nacionalizmus – minél inkább változik, annál inkább ugyanaz marad!”. Lucian Leustean szerint a Trianon című film egy rendező (Koltay Gábor) és néhány, a trianoni szerződésnek a magyarokra és Magyarországra mért hatásairól a film keretében vélekedő személyek (Csurka István, Duray Miklós, Fejtő Ferenc, Glatz Ferenc, Nemeskürty István, Pozsgay Imre, Raffay Ernő, Szervátiusz Tibor, Tőkés László) kétségbeesett siránkozása…” A filmben Tőkés László püspök megfogalmazta: „A trianoni békeszerződés problematikáját fel kellett volna vetni 1989-ben, hiszen ez Erdély visszacsatolásához vezetett volna...”. Ugyancsak a református püspök mondta: „Amíg nem történik meg Trianon újraértelmezése, a népirtások és a holokauszt kontextusában való átminősítése, nem teremtődik meg a változást illető valós esélyünk.” A román cikkíró szerint Európát már nem érdeklik a kizárólagosságon alapuló autonómiák, a mesterséges elkülönülések és a mondvacsinált elszigetelődések. /Trianon és az általa ihletett film kapcsán. Egymásnak feszülő román vélemények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2006. november 24.

Örvendetes, hogy az embereket érdekli, foglalkoztatja Trianon kérdése, és azzal sincs semmi baj, hogy léteznek legendák körülötte. Semmiképp sem vezet jó irányba viszont, ha történelmi magyarázat épül rájuk – mondta dr. Ablonczy Balázs történész, a budapesti Teleki László Intézet tudományos főmunkatársa. A kutató A történelmi emlékezet furcsaságai címmel tartott előadást november 22-én Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén. Az Ablonczy által írt Trianon-legendák című tanulmány a 2002-ben, Romsics Ignác Mítoszok, legendák, tévhitek a XX. századi magyar történelemről című kötetben jelent meg. A történész szerint Trianon súlyos nemzeti csapásnak minősíthető, amely kihat a mai társadalomra, és nagyban meghatározza azt. A Glatz Ferenc szerkesztésében és vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársai által készített Magyarok krónikája című lexikon jó példa erre a tévedésekre. A kiadvány a trianoni szerződés aláírásának helyeként a Kis- és Nagy Trianon közötti folyosót nevezi meg, annak ellenére, hogy a két épület távol esik egymástól, folyosó pedig nem létezik. Hibásak azok a megállapítások is, amelyek szerint a Kis Trianon adott otthont az eseménynek, valójában a Nagy Trianon folyosója, amely a XIV. Lajos által építtetett kastély két szárnyát köti össze. Apponyi Alberttel kapcsolatban született a másik legendárium: kiváló szónoklatával hívta fel magára a figyelmet. A legendárium szerint Apponyi 1920. január 16-án három nyelven (franciául, angolul, olaszul) elmondott beszédében „vette védelmében” Magyarországot. Apponyi beszéde valójában franciául hangzott el, angolul csupán az egyes fejezeteket foglalta össze röviden, olaszul pedig a végén szólt néhány mondatot. Az idős miniszter tevékenysége és beszéde Ablonczy szerint is bámulatos, Apponyi elismertségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy már életében tereket és utcákat neveztek el róla. Egy másik legenda szerint Georges Clemenceau miniszterelnök magyar menye, Mihnai Ida iránt érzett gyűlölete testesült meg tulajdonképpen a trianoni döntésekben. Habár Clemenceau felelőssége és elfogultsága vitathatatlan a békeszerződés megalkotásában – a fiatalok válása egyáltalán nem befolyásolta a miniszter politikai döntéseit. Franciaország vélt vagy valós érdekei szerint cselekedett. /Ferencz Zsolt: Trianon-legendák. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2006. december 2.

Tőkés László püspök a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem 11 magyar díszdoktorához fordult az egyetemi feliratok ügyében. Oláh György Nobel-díjas tudósnak, Erdő Péter bíboros-prímásnak, Bölcskei Gusztáv református püspök-zsinati elnöknek, Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek, Abádi Nagy Zoltán, Bokros Lajos, Chikán Attila, Vajda Mihály és a norvégiai Csemay Lászó professzoroknak, valamint Pungor Ernő és Glatz Ferenc akadémikusoknak írt nyílt levelet Tőkés László, arra kérve őket, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktoraiként tekintélyüket latba vetve segítsenek a kolozsvári intézményben kialakult áldatlan helyzet megoldásában. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen olyan magyarellenes esemény bontakozott ki, amely felidézi 1919-et, amikor a bevonuló román karhatalom kilakoltatta székhelyéről az elődintézményt, a Ferenc József Egyetemet és tisztogatást hajtott végre a magyar oktatói karban, vagy azt, ahogyan 1959-ben Ceausescu vezényletével megszüntették a Bolyai Tudományegyetemet. Tőkés László kijelentette: napjainkban a multikulturálisnak álcázott kolozsvári intézményben szintén erővel akadályozzák meg az önálló magyar karok létrehozását, és nemhogy a Bolyai Tudományegyetem helyreállítására irányuló, jogos magyar követeléseknek nem tesznek eleget, hanem még az intézmény által előírt két- vagy többnyelvűségnek sem adnak teret. Elbocsátják állásukból, illetve a rendőrség kezére adják a törvényes jogokért, az ifjúság esélyegyenlőségéért kiálló magyar oktatókat – írta Tőkés László, súlyos etnikai diszkriminációnak minősítve Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok elbocsátását. Arra kérte a díszdoktorokat, hogy csatlakozzanak az Erdély-szerte kibontakozó, széles körű tiltakozó megmozdulásokhoz. Bodó Barna elmondta: ha nem sikerül előrelépni még idén, és nem változik meg az egyetem román vezetésének hozzáállása a kétnyelvűség és az egyenjogúság kérdésében, akkor azt tervezik, hogy az intézmény minden magyar vezetője lemond. (Magyar Rádió Online) /Erdély.ma, dec. 2./

2007. május 7.

A római katolikus szentmisét követő, immár hagyományos körmenettel, majd a színházban megtartott Varadinum-gálával május 6-án véget ért Nagyvárad magyarságának egy hétig tartó ünnepe, a XVI. Festum Varadinum. A körmeneten több mint ezren vettek részt, az egyházi vezetők mellett jelen voltak az RMDSZ helyi tisztségviselői. Május 4-én Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a Történettudományi Intézet igazgatója Nemzeti történelem és kultúra az Európai Unióban címmel tartott előadást. A rendezvényen először mutatták be Romániában a tavaly a legszebb magyar könyv címet elnyerő A magyarok krónikája című kiadványt. /Jeles vendégek a Festum Varadinumon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ A szentmisén a Magyar Művelődésért Díj kuratóriuma Árpád fejedelem-emlékdíjat adott át Tempfli József megyés püspöknek. Este a budapesti Honvéd Táncegyüttes gálaműsora zárta a Varadinum utolsó napját. A Novák Ferenc vezette táncegyüttes a Bartók útjai című produkciójának erdélyi bemutatója alkalmából a Varadinum-díjat is átadták. Sokaknak úgy tűnt: a városalapító Szent László tiszteletére, a helyi magyar értékek felmutatásának céljával rendezett programsorozat színvonala csökkent. Sárközi Zoltán, a helyi Magyar Polgári Egyesület volt elnöke felháborítónak tartja, hogy a város ünnepe alkalmával nem a helyi együtteseket, színházi társulatot népszerűsítettek a szervezők, hanem az importkultúra bemutatását karolták fel. Az Ady Endre Gimnáziumban Luxemburgi Zsigmondról szóló történelmi vetélkedő, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság történelmi pályázatának díjkiosztó ünnepsége zajlott. „Minden egyszerre történik, egymásra szervezték a programokat, nem csoda, hogy egy-egy helyszínen kevesen jelennek meg, jóval kevesebben, mint tavaly” – elégedetlenkedett Dukrét Géza, a műemlékvédő bizottság elnöke. Dukrét megalázónak tartja, hogy Csocsesz meg Zalatnay Sarolta fémjelzi az ünnepet. /Gergely Gizella: Importsztárok vagy helyi érték? = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

2008. május 14.

Ilyen még nem volt: május 23–24-én román–magyar történészkonferenciát rendeznek Bukarestben, Média és történelemtudomány címmel. Mint ismeretes, a legutóbbi közös magyar–román kormányülésen határozták el, hogy váltakozva, a két fővárosban üljenek össze a felek egy későbbi közös történelemkönyv kidolgozása érdekében. A jégtörőnek számító eseményen részvevő küldöttségeket Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetének igazgatója és Dan Berindei, a Román Tudományos Akadémia alelnöke vezeti. A hivatalos román történelemkutatás teljesítette a politikum történelemhamisító elvárásait, olyannyira, hogy közel tizennyolc esztendővel a nagy „változás” után is jelen van még ügyködésének eredménye a román szakkönyvekben. /Ördög I. Béla: Tudományosság kontra kontinuitás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2008. május 24.

Történelmi korszakokra bontva fogják ezentúl rendszeresen tanulmányozni román és magyar történészek a két nép közös múltját – nyilatkozott május 23-án Glatz Ferenc akadémikus a Bukarestben rendezett román-magyar történészkonferencia első napját követően. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet rendezésében a magyarországi História és a romániai Magazin Istoric című szakfolyóiratok történészei találkoztak egymással. Elhatározták, hogy rendszeressé teszik az ilyen jellegű találkozókat. Glatz közölte, várhatóan ősszel lesz a folytatása ennek a találkozónak, amikor román kollégáikat Budapestre hívják. Csorba László, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese elmondta: azért volt fontos ez a találkozó, mert létrejöhetett a szakfolyóiratok közötti együttműködési megállapodás. Csorba szerint az Európai Unió fel fogja ismerni, hogy az európai öntudat erősítéséhez az európai történelem új típusú ismeretére van szükség. Dorin Matei, a Magazin Istoric főszerkesztője is úgy látja, hogy a közös történelemkönyvnek meg kell születnie. – Itt az ideje annak, hogy végre közelítsük egymáshoz a párhuzamos történelmeket – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a Bukarestben megrendezett magyar-román történészfórumon. /Román-magyar történésztalálkozó kezdődött Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2008. május 26.

Történelmi korszakokra bontva fogják ezentúl rendszeresen tanulmányozni román és magyar történészek a két nép közös múltját – nyilatkozta Glatz Ferenc akadémikus a Bukarestben rendezett román-magyar történészkonferencián. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet rendezésében a magyarországi História és a romániai Magazin Istoric című szakfolyóiratok történészei találkoztak. Elhatározták, hogy rendszeressé teszik az ilyen jellegű találkozókat. Glatz közölte, hogy várhatóan ősszel lesz a folytatása ennek a találkozónak, amikor román kollégáikat Budapestre hívják. Csorba László, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese szerint az Európai Unió fel fogja ismerni, hogy az európai öntudat erősítéséhez az európai történelem új típusú ismeretére van szükség. A konferencián felszólalt Markó Béla RMDSZ-elnök is. „Itt az ideje annak, hogy végre egy történelmünk legyen, hogy végre közelítsük egymáshoz a párhuzamos történelmeket, amelyekben éltünk eddig mi, magyarok és románok” – hangoztatta a politikus. /O. M. : Feltárják a közös múltat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2008. június 18.

Június 17-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székhelyén ülésezett a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hatodik területi, egyben első határon túli bizottsága. Az ülésen részt vett Pálinkás József akadémikus, az MTA májusban újonnan megválasztott elnöke. Pálinkás József elmondta: a hagyományok szellemében az MTA továbbra is szoros kapcsolatot kíván ápolni a romániai magyar tudományos élettel, ezen belül a KAB-al és az EME-vel egyaránt. Segíti a kutatóprogramokat, a pályázati erőforrásokhoz jutást, a csereprogramokat. Nem zárkózik el a román tudományos élettel való együttműködéstől sem. A díszvendéget fogadta az EME elnöke, Egyed Ákos történész. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) ülésén Péntek János elnök üdvözölte az anyaországi vendégeket (az MTA-elnökön kívül Berényi Dénes akadémikust és Tarnóczi Mariann titkárt.) Pálinkás József a KAB szerepét hangsúlyozta a kárpát-medencei magyarság kulturális egységének megőrzésében. Ezt az összetartozási tudatot erősítették elődei: Kosáry Domokos, Glatz Ferenc és Vizi E. Szilveszter, ezt kívánja folytatni ő is. Az MTA a magyarországi tudomány egészének megjelenítője, minden, tudománnyal foglalkozónak a köztestülete. Pálinkás József szerint globalizálódó világunkban nagyon fontos megőrizni a hagyományos emberi kapcsolattartást. Az MTA nem tesz különbséget a KAB és más területi bizottságai között. Komoly probléma a kutatómunkához szükséges utánpótlás biztosítása. Szükségessé vált közbelépni a legtehetségesebb fiatalok megtartása és a társadalom szellemi egészségének megőrzése érdekében. /Ö. I. B. : Kolozsváron a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

2008. július 10.

2007 után a tudományos igényű magyarországi stratégiai tervezés nem hagyhatja figyelmen kívül az együttműködést a szomszédos államokkal, és nem hagyhatja figyelmen kívül a határokon túl élő magyar közösségek szempontjait. Erről az új történelmi helyzetről folytatott az elmúlt év során konzultációkat Glatz Ferenc, az MTA Stratégiai Tanulmányok vezetője Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártja elnökével, Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével és Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével. Megállapodtak, hogy július 8-án, Budapesten szűk körben, szakértők jelenlétében közös baráti eszmecserére jönnek össze. A vitára az akadémiai Stratégiai Tanulmányok vezető kutatóit, intézetigazgatókat és az EU-ban a kisebbségi kérdésben illetékes magyar parlamenti képviselőket hívtak meg. A találkozón egyetértés született a következőkről. Mind a magyar állam, mind a határokon túli kisebbségi magyar politikai szervezetek legyenek továbbra is elkötelezettek az európai kontinens etnikai-nemzeti sokszínűségének megtartásában és modernizálásában. A kisebbségi magyarság politikai szervezeteinek – de ugyanígy a magyar államnak – továbbra is fontos feladata a kisebbségek közösségi érdekérvényesítése és a magyarok önazonosságának erősítése. Olyan magyar nyelvű politikai szervezeteket tartanak kívánatosnak, amelyekben mind a nemzeti, mind a világnézeti-szociális önazonosságok megférnek. Kívánatos, hogy a térség magyarsága az itt élő különböző népek egymásrautaltságának megfogalmazója és az együttműködés ösztönzője legyen. A tudományos igényű magyarországi stratégiai tervek számoljanak a határon túli magyar politikai és értelmiségi elit együttműködésével. Legyen a térség magyarsága a regionális modernizációs stratégiai programok tervezésének és végrehajtásának motorja. Új szövetséget kell találni a párt- és szakértelmiség között. Tudomásul kell venni: a szakpolitika is része a nemzetpolitikának. A 2007 után kialakult új helyzetben, számba kell venni a magyar-magyar politikai kapcsolatok eszköztárát és intézményeit. A budapesti találkozón megegyezés született konkrét témakörökben szakmapolitikai stratégiai tervező testületek létrehozására. Ezen testületek helyzetfelmérés után konkrét cselekvési programokat fogalmazhatnak Négy stratégiai szakpolitikai tervező testületet hívnak létre szeptember 15-ig. Ezek: Kultúrpolitika (oktatási intézményrendszer és kulturális örökség katasztere); Természet- és vízgazdálkodás (éghajlatváltozás, mezőgazdálkodás és vízgazdálkodás, Duna-program); Területfejlesztés (határ menti térségek és vidékfejlesztés); Térbeli elérhetőség, infrastruktúra (közlekedés, informatika); Emberi és kisebbségi jogok Európában; A programok előkészítő munkálatait az MTA Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága koordinálja. Csáky Pál, Glatz Ferenc, Markó Béla, Pásztor István /Nyilatkozat. Európai magyarságpolitika. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10.

2008. augusztus 15.

„A rendszerváltás óta a román történetírás gyorsan nyitott a világra és az új irányzatokra. Ma lényegesen szélesebb spektrumú, mint a magyar. De nyitott fokozatosan a magyarokkal való szakmai vitákra, együttműködésekre is” – írta a Bukarestben, idén májusban tartott román–magyar történészfórum összefoglalásában a História című budapesti folyóirat augusztusi száma. A fórum a két ország történészei közötti vitás kérdésköröket tűzte napirendre: „Éppúgy az ellenségeskedések, mint a békés együttélés, vagy éppen közös állampolitikai fellépések történetét. A középkortól a jelenkorig” – fogalmaz a lap hasábjain Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének (TTI) igazgatója. Glatz Ferenc rámutatott, a bukaresti Magazin Istoric című népszerű történész-folyóirat az elmúlt években többször javasolt találkozót a két szerkesztőség között. Úgy látja, hogy a Magazin Istoric az utóbbi időben nyitott a magyar történeti problémák felé. Glatz Ferenc, aki 1989–1990-ben Magyarországon a művelődési miniszteri posztot is betöltötte, a szóban forgó bukaresti fórum előtt elküldött egy nyilatkozatot résztvevőknek. Egy szakma küldetése című nyilatkozatában többek között megállapította, hogy a magyar és román nemzet érdekei ma jobban találkoznak, mint korábban bármikor. A fórumon előadások hangzottak el a közös múltról a középkorban, az egyháztörténelemről a román–magyar kutatásokban, a nemzetté válás koráról, továbbá a 20. századi nagy szembenállásról, majd a nagy hallgatásról. Román részről Mihai E. Ionescu, Dan Berindei és Dinu C. Giurescu akadémikusok adtak elő. A magyar előadók: Zsoldos Attila, Csorba László, Szász Zoltán és Sipos Péter. A magyar–román történészkapcsolatok alakulásáról írt Szász Zoltán, a román–magyar történész vegyes bizottság magyar elnöke. Az 1971-ben, politikai intenciók alapján létrejött bizottság általában évente ülésezett: „Feszült légkörben, de egészében igényes tanácskozások voltak ezek, amelyekből kitűnt, hogy nem az ismeretanyag netáni hiánya, hanem szemléletbeli különbségek képeznek áthatolhatatlan akadályokat”. Hatása kevés volt a bizottságnak, de segítette a kölcsönös levéltári kutatásokat, amire persze a magyar kutatók voltak jobban rászorulva. 1983-at követően a hisztériakeltés évei következtek. Szász Zoltán emlékezett: „A polemikus történeti írásoknál nem lehetett megítélni, mit írt a tudós, s mi az, ami alá a nevét odaírták. Ami 1987 tavaszán történt, a háromkötetes Erdély-sorozat ürügyén, a politikai abszurd világába tartozik. Ki gondolta volna akkor, az elképesztő publicisztikai-politikai ágyúdörgés közepette, hogy három éven belül teljesen új korszak kezdődik Bukarestben is”. /Bajai Ernő: Végtelen történelem, változó idők. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

2009. május 8.

Ünnepi misével és körmenettel kezdődik május 10-én, vasárnap Nagyváradon a Varadinum rendezvénysorozat. Az egyhetes, május 10–17. között zajló ünnepségsorozatot immár tizennyolcadik alkalommal szervezi meg a négy történelmi magyar egyház, több magyar civil szervezet, illetve a nagyváradi RMDSZ. Kiállítások, könyvbemutatók, színházi és táncelőadások, koncertek, vetélkedők is lesznek, jelezte Biró Rozália alpolgármester, a Varadinum Alapítvány kuratóriumának elnöke. Többek között megnyílik Kristófi János neves váradi festőművész kiállítása, valamint az Árpád-házi királyokról hangzik el előadás. Újra lesz hagyományőrző mesterek találkozója Apáról fiúra címmel, illetve a város három magyar tannyelvű gimnáziuma is szervez egy-egy programot. Új rendezvények is lesznek, például a Matyi Műhely Bábszínház népi játékot mutat be, a Nagyvárad Táncegyüttes premierrel lép fel. /Felnőtté vált a Varadinum. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./ A Varadinum keretében Csiky Ibolya színművésznő pályakezdésének 40. évfordulója alkalmából mutatják be a Kedves hazugot. Érdekes lesz a Határtalan Partium néptáncbemutató. „A Varadinum a kárpát-medencei magyarság egyik legnagyobb kulturális rendezvénye” – jelentette ki Fleisz János egyetemi tanár, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke. „Örülök, hogy megmaradt az ünnepség értékközpontúsága” – fűzte hozzá. „Neves meghívottak jelzik a Festum Varadinum színvonalát” – mondta Lakatos Péter parlamenti képviselő, utalva többek között Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének Világrendváltás, vagy elég a mellény újragombolása? című előadására. /Ladányi Norbert: Bemutatjuk kulturális értékeinket. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 8./

2009. október 13.

Áttörésként értékelte a határon túli magyarság számára a szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvényt Markó Béla, az RMDSZ és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Budapesten, október 12-én tartott műhelybeszélgetésén. A Kárpát-medencei magyar kisebbség: helyzetkép és kilátások címmel zajló műhelybeszélgetésen Glatz Ferenc akadémikus kijelentette: a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP), az RMDSZ és a VMSZ sikerét „Trianon óta a legnagyobb magyar sikernek tartom a magam részéről, rájöttünk, hogy magunknak kell segíteni magunkon” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a romakérdésre végre felfigyelt az Európai Unió, de elképzelhető, hogy a romaügy háttérbe szoríthatja a „klasszikus” kisebbségek problémáit. Pásztor István, pártja, a VMSZ utóbbi években folytatott politizálását értékelve elmondta, hogy a kisebbségi politikának „a kisebbségek közösségi ambícióit kell megfogalmaznia és sikerre vinnie, különben a közösségi támogatás elolvad”. Szerinte ebben jelentős eredményeket sikerült elérni, például a szerbiai kisebbségi önkormányzatiságról, a lényegében kulturális autonómiát biztosító nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel, amelyet augusztus 31-én fogadott el a belgrádi parlament. Értékelése szerint ez új alapokra helyezi a szerb többség és a kisebbségek viszonyát. A törvény biztosítja a nemzeti tanácsok finanszírozását és az általuk működtetett intézményeknek fenntartását is. A nemzeti tanácsokról szóló törvény követendő példaként is felmutatható, például Szlovákia számára – mondta. Jelentős fejleményként említette meg azt a törvényjavaslatot is, amelyet a belgrádi parlament valószínűleg hamarosan elfogad, és amely a tartománynak az eddigieknél nagyobb hatáskört biztosít majd. Pásztor István szerint az is nagyon fontos, hogy talán sikerül létre hozni a második világháborúban a két közösség által egymással szemben elkövetett atrocitásokat kivizsgáló bizottságot, ez végre foglalkozna az 1944–45-ös délvidéki magyarellenes tömegmészárlásokkal is. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvény komoly „áttörés”, és különösen most jelentős, amikor Szlovákia éppen „vissza akar lépni” a kisebbségeknek adott jogok területén. Csáky Pál, az MKP elnöke szerint a szlovák politikai elit már megbánta a nyelvtörvény módosított változatának elfogadását, de nemzeti céljaik érdekében „belehajszolták magukat” ebbe. /Műhelybeszélgetés a Kárpát-medencei magyar kisebbségről. Markó szerint Szerbia előrelépett a kisebbségi jogok terén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2010. november 23.

300 éves méltánytalanság jóvátétele
Lőrincz László, a Bethlen Baráti Társaság elnöke
Bethlen Gábor (1580–1629), Erdély nagy fejedelme tiszteletére emléktáblát avattak november 16-án a gyulafehérvári római katolikus székesegyházban egy méltóságteljes rendezvény keretében. A három évszázada jeltelen síremlék, amelyet a történelem vihara sodort el 294 évvel ezelőtt, amikor is 1716-ban az osztrák császári csapatok feldúlták, megsemmisítették, immár bekerülhet a köztudatba. A sírokban Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Gelei, Alstedius és Bisterfeld (a Bethlen Kollégium német ajkú professzorai), Keresztúri és Pápai Páriz Imre hamvai nyugodtak.
A rendezvényt a Kárpát-medencei magyar Református Generális Konvent szervezte. Számos, külföldről és belföldről ide sereglett emlékező – becslések szerint több mint ezer résztvevő – jelenlétében zajlott az ünnepély. Az ünnepi istentiszteleten dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, Bethlen Gábort dr. Huszár Pál főgondnok, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke méltatta, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye nevében Msgr. Potyó Ferenc általános érseki helynök mondott köszöntőt. Az emléktábla a székesegyházban lévő Szent Anna- kápolnában kapott helyet. Itt találhatók többek között a Bocskai István fejedelem és Martinuzzi Fráter György emlékére állított emléktáblák, valamint Izabella királynő és János Zsigmond király szarkofágja is. Az emléktábla felirata Bethlen Gábor jelmondatával kezdődik:/ "SI DEUS PRO NOBIS,/ QUIS CONTRA NOS?"/ (Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk:?),/ BETHLEN GÁBOR/ 1580-1629/ Princeps Transsilvaniae, Comes Siculorum, Dominusque Partium Regnum Hungariae./ Erdély aranykorának református fejedelme emlékére állították a magyar reformátusok./ 2010. november 16/.
A XX. század végén és XXI. század elején ébredt rá az emberi társadalom arra, hogy megfelelő fejlődést és életszínvonal-emelést csakis a tudás alapú társadalom építésével lehet elérni, minek megvalósítása erkölcsi és anyagi támogatást jelent az iskolarendszer és a tudományos kutatás irányában. A nemzeti jövedelem 3%-át kellene erre fordítani!!!. Több iskolát létesíteni, nem pedig megszüntetni, az infrastruktúrát fejleszteni, a tanítás minőségét javítani kell, mindenkinek biztosítva az anyanyelvén való tanulást, a tanárok számát növelni. Vannak olyan fejlett országok, ahol három tanulóval foglalkozik egy tanár. Ez a befektetés hosszú távon meghozza gyümölcsét. A tudás erős fegyver. (Itt megjegyezzük, hogy a tudás a legnagyobb érték, amit senki és semmilyen hatalom nem képes elvenni tulajdonosától. Bármennyit is adunk ebből másoknak, nem leszünk szegényebbek, de azok, akik átveszik ezt, bizonyára gazdagabbak lesznek.) Nem elég azonban a tudásalapú társadalom építését csak a politikai ígéretek szintjéig vinni. Ez demagógia. Tudni kell, hogy az emberi társadalomban a legnagyobb rossz, ami csak létezhet, nem az atombomba, sem a súlyos betegségek, hanem a demagógia. A demokráciáknak is rákfenéje, ami ma – a XXI. században – jobban virágzik, mint bármikor.
Bethlen Gábor megelőzte korát, a fent említett problémákra ráérzett, és konkrét lépéseket tett ez irányban négyszáz évvel ezelőtt a tanügy és a tudomány pártolásával, anyagi támogatással. Négy hosszú évszázad, ezen érdemes kissé elgondolkozni. (Leonardo da Vinci is kb. ennyivel előzte meg korát.) A fejedelem külhoni neves tudósokkal vette magát körül udvarában, iskolákat és főiskolát hozott létre, biztosítva az anyagi javakat is az optimális működéshez, ezzel önellátóvá tette őket. Célja a költséges külföldi egyetemek helyett az országban nevelni értelmiségieket. Külföldi professzorokat hívott meg kollégiumába azzal a céllal, hogy megfelelően képzett, egészséges ifjú nemzedéket neveljen Erdély számára. Elképzelése jónak bizonyult, íme négy évszázad óta ma is működik kollégiuma, amelynek akadémiai rangja volt annak idején, mely intézmény a magyar nyelv megőrzésének Mekkája. A társadalom és a történetírás elismeri és értékeli érdemeit ezen a területen is, amellett, hogy jó politikus és jó hadvezér volt. Ami az emlékezetét illeti, bizony adósok voltunk. Sírja három évszázad óta jeltelen, sőt nem létezik síremléke, nem volt hely, ahol egy szál virággal tisztelegjünk nagysága előtt. Megjegyezzük, hogy a Bethlen Baráti Társaság tíz évvel ezelőtt, 2001-ben átiratban javaslattal fordult a legilletékesebb fórumhoz, a Magyar Tudományos Akadémiához és a Magyar Történelmi Intézethez, személyesen dr. Glatz Ferenc elnök úrhoz, a fejedelmi síremlék felállításának ügyében. Íme ez a probléma valamelyest jóvátétetett. Népújság (Marosvásárhely)

lapozás: 1-30 | 31-54