udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
148
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-148
Névmutató:
Gujdár Gabriella
2004. március 12.
Újabb javaslat látott napvilágot csütörtökön az aradi Szabadság-szobor visszahelyezésével kapcsolatban. A Tűzoltó térre helyezendő másik, román emlékmű alkotója, Ioan Bolborea szerint a Szabadság-szobrot úgy kellene fordítani, hogy az egymástól mintegy 50 méter távolságra tervezett román és magyar alkotás – a megbékélés jegyében – szembenézzen egymással. Bolborea tervei szerint a román hősöknek emléket állító diadalíven négy-öt allegorikus – az Egyesült Európát, Romániát és kisebbségét jelképező – alak lenne látható. A tartóoszlopokat a 1848-as forradalom román alakjait, Avram Iancut, Nicolae Balcescut megmintázó domborművek díszítenék. Király András szerint a Szabadság-szobor talapzata maradni fog a jelenlegi állapotában és helyén, mert nem lehet olyan egyszerűen megforgatni. Az Aradi Polgármesteri Hivatal visszavonta a Nagy-Románia Párt március 14-ére igényelt tüntetési kérelmének jóváhagyását. A Gheorghe Funar vezette nagy-romániások a Tűzoltó tér helyett 14-én az Avram Iancu téren gyülekezhetnek. /Gujdár Gabriella: Szembenéző megbékélés Aradon? = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./2004. március 18.
Az igazságügyi és helyhatósági intézményekhez egyaránt panaszt nyújtott be a Nagy-Románia Párt (PRM) Arad megyei szervezete, amelynek vezetői a Szabadság-szobor visszaállítása érdekében tett lépések törvénytelenségét igyekeztek bebizonyítani. Éjjel ismeretlen tettesek „Gyilkosok emlékműve” és hasonló feliratokkal festették tele Aradon a munkatelepet elkerítő pannókat. /Gujdár Gabriella: Panaszt tett a PRM. A Szabadság-szobor visszaállításának kivizsgálását kérik. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./2004. március 22.
Amennyiben Dorel Popa, Arad polgármestere, illetve a PSD polgármesterjelöltje teljesíti a magyar közösséggel szemben fölvállalt kötelezettségeit, a szobor felállítását, akkor a helyi RMDSZ szövetség saját jelölt indítása helyett a kormánypárt jelöltjét támogatja a helyhatósági választásokon. Mindezt Cziszter Kálmán, az aradi RMDSZ politikai szakbizottságának elnöke a Markó Béla szövetségi elnök aradi villámlátogatását követően megtartott Arad városi jelöltállító küldöttgyűlésen jelentette ki. /Gujdár Gabriella: A PSD-t támogatnák. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./2005. november 15.
November 15-én kezdődik az Országgyűlésben a magyar költségvetés részletes vitája, amelynek a határon túli magyar közösségek számára is hatalmas a tétje. Ugyanis annak ellenére, hogy a magyar büdzsé jövőre 11 százalékkal nő, egyes számítások szerint a határon túli magyarok támogatása 25 százalékkal csökkenhet 2005-höz képest. „A tervezett csökkentés hírére az RMDSZ is készül felülvizsgálni az Erdélyt érintő tételek helyzetét” – jelezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke. „„Ha valóban 25 százalékkal kisebb összegről beszélünk, akkor a véleményünk egyértelmű: ez számunkra nagyon rossz lesz” – fogalmazott Markó. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) egyharmados csökkenést számolt ki, és kéréssel fordult a magyarországi pártok frakcióvezetőihez, kérve, ebben a formájában ne szavazzák meg a költségvetést. A Pénzügyminisztérium honlapján is fellelhető tervezetből kiderül: jövőre 9,6 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány a határon túli magyarokat. A Transindex.ro portál elemzése szerint a jelenlegi tervezethez képest a 2004-ben határon túliak körében is nagy felzúdulást kiváltó Draskovics-csomag is mindössze 15 százalékkal „kurtította meg” az előirányzott támogatásokat. Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint elképzelhető, hogy bizonyos területeken részben átcsoportosítással vagy más módon változások lesznek. A támogatáscsökkentés indokául az államtitkár egy „takarékosabbra és feszesebbre” szánt költségvetés elkészítését jelölte meg. Szabó Béla, a HTMH megbízott elnöke úgy értékelte: összegszerűen a 2006-os tervezetből a határon túli magyarságnak az ideihez hasonló nagyságrendű támogatás jön ki. „A múlt évben mintegy 12 milliárd forintot hagytak eredetileg jóvá, most 9,6 milliárdot irányoztak elő – fejtette ki az elnök. – Ha csak a 3,3 milliárdos oktatási-nevelési támogatást vesszük, amely várhatóan 5,5 milliárdos lesz, és amit mindenképpen ki fog fizetni a kormány, hisz felülről nyitott tételről van szó, és csak ezt az összeget hozzáadom a 9,6 milliárdhoz, ugyanott vagyunk, mint tavaly. Ugyanakkor még van más tétel is, amely felülről nyitott, mint például a Szülőföld Alap.” Szabó Béla szerint a végösszeg az ideihez hasonlóan alakul. Markó Béla szerint le kell ülni a magyar kormány képviselőivel, és meg kell beszélni ezt a kérdést. Kifejtette: „Az RMDSZ ezzel kapcsolatosan már állást foglalt ezelőtt legalább két hónappal, amikor szintén fölmerült, hogy bizonyos számítások szerint 25 százalékkal kevesebb összeg jutna a magyar költségvetésből a határon túli magyaroknak.” A Transindex adatai szerint a magyar kormány 2005-ben a 6582 milliárd forintra rúgó költségvetés 0,195 százalékát költötte a határon túliakra. Egy adófizető minden ezer forintja után 2 forint ment a határon túlra. 2006-ban a magyar államigazgatás 7309 milliárd forintból gazdálkodhat, ehhez képest a támogatások a rendelkezésre álló büdzsé mintegy 0,132 százalékát teszik ki. Ez azt jelenti, hogy ezer forintonként csupán 1,3 forintot áldoznak határon túli támogatásokra. Hogyha a teljes magyar költségvetéshez viszonyítjuk, 2006-ban a határon túli támogatások 37 százalékkal csökkennek. /Gergely Edit, Gujdár Gabriella: Háromnegyedére csökkenhet a határon túli magyarok támogatása. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./2005. november 16.
November 15-én Bogdan Liviu Ciuca, a Konzervatív Párt (PC) képviselője bejelentette: a párt alsóházi frakciója, a felsőházi állásfoglaláshoz hasonlatosan, mindaddig nem szavazza meg a kisebbségi törvénytervezetet, amíg a parlament jóvá nem hagyja a hazai vagy külföldön élő román kisebbségek helyzetére vonatkozó kezdeményezést. /Gujdár Gabriella: Újabb PC-s nem a kisebbségi törvényre. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./2005. november 25.
Diszkriminatív helyzetet teremt az Erdélyi, illetve Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Romániai Unitárius Egyház döntéshozó testülete, amikor a női jelentkezők számára hátrányos módon írja ki a felvételit a Protestáns Teológiára – állította a Désiré Alapítvány és a Transindex kiadója, a Média Index Egyesület a Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) eljuttatott átiratban. Kató Béla, református püspök-helyettes szerint szó sincs diszkriminációról, mi több a protestáns egyház a legliberálisabb Európában. „Előbb meg kell kérdezni a katolikus egyházat, utána az ortodox egyházat, hogy vesznek-e föl nőket. Mi elsők voltunk Európában, akik kimondtuk a nők ordinációját, úgyhogy minket kell utolsónak megkérdezni ebben a kérdésben. A mi erdélyi körülményeink egyelőre nem teszik lehetővé, hogy annyi nőt tudjunk munkába állítani, mint amennyi férfit” – nyilatkozta Kató Béla. A gyülekezeti érdek azt kívánja, hogy a lelkipásztor a gyülekezetben lakjon, ez azonban Kató szerint a családalapítás után a nő lelkipásztorok számára nehezebben megoldható. Kelemen Attila, a Transindex főszerkesztője a református püspök-helyettessel ellentétben azt gondolja, hogy a nőknek igenis meg kell adni a jogot arra, hogy maguk dönthessék el, hogyan akarnak élni. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke elmondta, hogy az ügyben kivizsgálás indul. A hátrányba kerülő női felvételizők, illetve hallgatók a törvény értelmében bírósági úton kártérítést követelhetnek az egyházaktól az elszenvedett diszkrimináció miatt. /Gujdár Gabriella: Diszkriminálják a protestáns egyházak a leendő teológusnőket? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./2005. november 29.
November 28-án Romániába látogatott James Jones amerikai tábornok, a NATO európai haderőinek (SACEUR) főparancsnoka, Teodor Atanasiu védelmi miniszterrel és Eugen Badalan vezérkari főnökkel találkozott. A főparancsnok elismerését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az országnak nagyon rövid idő alatt látványos eredményeket sikerült elérnie. „Mi a NATO-ban azzal mérjük az elkötelezettséget, hogy egy országnak miként sikerül megvalósítania azt, amire ígéretet tett. Márpedig Románia megtette azt, amit célul tűzött ki” – szögezte le James Jones. Gujdár Gabriella: NATO-főparancsnok dicsérte Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./2005. december 6.
Hajlandó lenne visszavonni az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz eljuttatott feljelentését a Désiré Alapítvány és a Transindex kiadója, a Média Index Egyesület. November 24-én beadott panaszukban kifogásolták, hogy az Erdélyi, illetve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Romániai Unitárius Egyház döntéshozó testülete hátrányos helyzetet teremt a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet felvételi vizsgáján a női jelentkezők számára. A feljelentés visszavonásáról csak akkor lehet szó, ha egy magas beosztású egyházi személy nyilvánosan megígéri: a protestáns teológia jelenlegi felvételi rendszerét felszámolják. Erről tájékoztatott Kelemen Attila, a Transindex főszerkesztője. „A médiakommunikációt mindenképpen megnyertük” – mondta a főszerkesztő, aki ezzel a Transindexen és az ÚMSZ honlapján megjelent nagy számú hozzászólásra utalt. Kató Béla református püspök-helyettes nem kívánta kommentálni a panaszosok ajánlatát. A Transindex honlapján Czire Szabolcs unitárius lelkész, a Protestáns Teológia tanára megjelentetett egy nyílt levelet. Jelezte, hogy az egyházban már jó ideje folyik a kérdésről párbeszéd, és fontosnak tartja a nők szolgálatát az egyházban. Magyari Vincze Enikő szociológus, a Désiré Alapítvány elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy a két egyházkerület és az unitárius egyház összesen 19 férfi és csupán 3 női helyet írt ki a Teológia Intézetbe. Magyari-Vincze Enikő már elindított egy olyan aláírásgyűjtési akciót, amely a felvételin alkalmazott kvótarendszer felszámolását szorgalmazza. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke közölte, a testület legutóbbi ülését követően úgy határoztak: csupán azután hoznak döntést, hogy megkapták a református és unitárius egyház, illetve a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet vezetőinek az üggyel kapcsolatos véleményét. /Gujdár Gabriella: Alkut kínál a Désiré és a Transindex. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec.6./2005. december 7.
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter december 6-án Romániába érkezett, Traian Basescu államelnökkel folytatott megbeszélést. Az amerikai vendég rövid látogatásakor aláírták a megállapodást, amelynek értelmében az amerikai hadsereg Románia területét kiképzésre, felszerelésének raktározására, és szükség esetén csapatainak állomásoztatására használhatja. A szerződés szövegében hivatalosan nem katonai „bázisokról” van szó, hanem olyan amerikai katonai létesítményekről, amelyeket átmeneti jelleggel telepítenének Románia egyelőre három, távlatban pedig öt kiszemelt pontján. A román államfő bejelentette, hogy Mihail Kogalniceanu, Babadag, Cincu si Smardan ad otthont majd az amerikai létesítményeknek. A feltételezett titkos CIA-börtönök nem kerültek szóba. Traian Basescu a Rice-szal tartott közös sajtónyilatkozaton határozottan cáfolta a titkos börtönök létezését. Az ABC televízió szerint a CIA csak a múlt hónapban zárta be kelet-európai börtöneit, azt követően, hogy az ügy sajtónyilvánosságot kapott. /Négy amerikai támaszpont Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ Condoleezza Rice újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Washington azért választotta Romániát, mert ez az ország az Egyesült Államok egyik legaktívabb partnere a térségben, beleértve a NATO katonai reformját is. „Románia nemcsak erős és elkötelezett barátja Amerikának, hanem bajtársa is” – fogalmazott Rice, utalva ezzel a román katonák iraki és afganisztáni jelenlétére. Milyen kockázatot vállal Románia azzal, hogy beengedi területére az amerikai csapatokat? – kérdezték az újságírók Traian Basescu államfőtől. Az elnök röviden azt válaszolta, Románia kezdettől fogva tudatában volt az ezzel járó kockázatoknak, amelyek az amerikai katonák befogadásával nem nőnek jelentősen. Az aláírt megállapodásról az amerikai sajtó külön tájékoztatót kapott. Ebben olyan háttérinformációk szerepeltek, amelyek a romániai újságírókhoz nem jutottak el. A dokumentumból kiderül, hogy az Egyesült Államok 1500 katona állomásoztatását tervezi két helyszínen, a Mihai Kogalniceanu légitámaszponton és a Babadag kiképző bázison. A Cincu és a Smardan kiképző zónákat használják majd a katonák felkészítésére, kiképzésére, amelyeken Románia engedélyével más nemzetek katonái is részt vehetnek. Románia először a Konstanca melletti Mihai Kogalniceanu bázist nyitotta meg az amerikaiak előtt, itt 2003-ban majdnem 4000 különböző missziókon részt vett amerikai katona fordult meg. Az amerikai katonai támaszpontok romániai létrehozása Washington hosszú távú, tíz éves védelmi stratégiájának része. Washington Németországból 30 ezer, Dél-Koreából pedig 15 ezer katonát vezényelne át amerikai, illetve kelet-európai, közel-keleti, közép-ázsiai és afrikai területen létesített katonai bázisaira. Rice bukaresti látogatásán részt vett Nicholas Taubman az Egyesült Államok új romániai nagykövete is. /Gujdár Gabriella: Valami Amerika – katonai bázisokat hozott Romániába Condoleezza Rice. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2005. december 8.
Két titkosszolgálat vezetőségének leváltásáról döntött a Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ december 7-i ülésén. Menesztették Gabriel Naghit, a kormányőrség (SPP) igazgatóját, akinek megüresedő helyét Lucian Pahontu tábornok veszi át. Naghi-ot a CSAT tábornokká léptette elő és tartalékállományba küldte. Helyettesének szintén mennie kell; helyét Cretu Ioan Gabriel veszi át. Vezetőváltás történik a Különleges Távközlési Szolgálatnál (STS) is: Tudor Tanase igazgató helyére Marcel Opris kerül. Helyettese Vasilica Ionel Sorinel ezredes lesz. A Védelmi Tanács döntött a katonai hírszerzés vezetőjének kinevezéséről is. Az új igazgató Constantin Croitoru, a katonai elhárításé pedig Francisc Radis lesz. A katonai hírszerzés korábbi vezetőjét, Sergiu Medar tábornokot nemzetbiztonsági tanácsadóvá nevezte ki az államfő. Akkor mindenki azt gondolta, hogy Medar vezeti majd a Hírszerzési Közösséget. Traian Basescu elnök azonban közölte: a közösség élére mást nevez ki, mégpedig Daniel Andrei Moldoveanut. Két helyettese Aurel Sorin Zugravu és Ioan Vasile Cranganu lesz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) részéről. Basescu elnök reagált az orosz kormány azon bejelentésére is, amely szerint Oroszország kiléphet az európai hagyományos erőket korlátozó, úgynevezett CFE-szerződésből. „Tiszteletben tartjuk és tudomásul vesszük mindegyik kormány bejelentését, de Romániában nem létesülnek állandó NATO-bázisok, hanem csak katonai létesítmények a román-amerikai kapcsolatok alapján. A keddi egyezmény nem NATO-bázisok létesítésére vonatkozik” – mondta. A CSAT engedélyezte a Külügyminisztériumnál, a Védelmi Minisztériumnál, illetve a Gazdasági Minisztériumnál levő, a Varsói Szerződés és a KGST összes dokumentumának átküldését az Állami Irattárba. /Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Új vezetők a titkosszolgálatok élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./2005. december 8.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) hatéves tevékenysége szinte teljesen fölösleges volt, ezért a működését szabályozó 1999/187-es törvényt módosítani kell – ezt a következtetést vonták le a Pro Democratia Egyesület által december 7-én Bukarestben szervezett kerekasztal résztvevői. Köztük volt Ticu Dumitrescu, a jogszabály megalkotója is. Mint mondta, a legnagyobb baj a „nemzetbiztonság” fogalmának bevezetése volt és az, hogy Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke e kifejezés mögött keresett menedéket. „Hogyan engedhette meg magának Onisoru úr, hogy, a büntetőjogi törvényeket megkerülve, aláírjon olyan iratokat, amelyekben elismeri: nagyon rövid idő alatt százezernél több dossziét vizsgált át és ezeket a nemzetbiztonság védőszárnyai alá helyezte?” – tette föl a kérdést Ticu Dumitrescu a titkosított szekusdossziékra utalva. A CNSAS megreformálásra szorul. A módosító törvénytervezetet már benyújtották. Marius Oprea történész leszögezte: szerinte a szekusok most is köztünk vannak, villákban laknak, üzleteket működtetnek és vezetőtanácsok tagjai. Cristian Parvulescu mindezek ellenére kijelentette: reméli, megkapják a kellő támogatást a Szekuritáté leleplezéséhez. /Gujdár Gabriella: CNSAS-reform és szekustörvény-módosítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Számos civil szervezet a szekusdossziékat átvilágító bizottság (CNSAS) elnökét, Gheorghe Onisorut és a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) vádolja az irattár feltárása terén elért gyenge eredményekért. A Pro Demokrácia szervezet nyilvános vitáján mind a civil szervezetek, mind a CNSAS egyes tagjai elégedetlenségüknek adtak hangot a bizottság működésével kapcsolatban. Legtöbb vád a bizottság elnökét és a SRI-t érte, kifogásolták ugyanis, hogy a hírszerző szolgálat nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtagadja egyes dossziék átadását a bizottságnak. A SRI döntése nyomán több tízezer dosszié hozzáférhetetlen a CNSAS számára. Változtatni kell a jelenlegi törvényen, a liberális párt már be is nyújtotta az erre vonatkozó módosító törvényjavaslatot. Radu Stroe liberális párti szenátor elismerte, tévedés volt Onisorut jelölni a bizottság élére. A Krónikának nyilatkozva Gheorghe Onisoru nevetségesnek minősítette az őt ért vádakat, és elmondta, mandátuma alatt tizenhárom kilométernyi dosszié került át a SRI-től a CNSAS-hez. Onisoru nem találta furcsának, hogy a SRI több tízezer dosszié átadását megtagadja, szerinte ugyanis ezek valóban nemzetbiztonsági ügyek. /Farcádi Botond: Kereszttűzben a CNSAS elnöke. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./2005. december 9.
Bihar megye több mint 50 települése részesül abban a 12 millió összértékű támogatásban, amelyet infrastrukturális beruházások befejezésére utalt ki december 8-i ülésén a tartalékalapból a román kormány. Ez csupán egyike a több erdélyi magyar megyét is közvetlenül érintő kormányhatározatnak. Borbély László közmunkaügyi miniszter közölte, a kormánytámogatásban részesült 24 megye közül 8 kifejezetten magyarlakta. A Bihar megyei kedvezményezett települések között van Szalonta, illetve Biharfélegyháza, Értarcsa, Hegyközcsatár és Tóti község. Ezek a magyarlakta helységek – a helyi és megyei RMDSZ szervezetek kezdeményezésére – összesen 2 millióhoz jutottak. A pénzt vízvezeték- és úthálózat-javításokra fordítják. Hargita megye összesen 4,5 millió értékű támogatást kapott. Az összeg Csíkszereda, Csíkcsicsó, Gyergyótölgyes, Gyergyóremete, Balánbánya, Felsőboldogfalva, valamint a megyei tanács között oszlik meg, szintén infrastrukturális beruházások befejezésére, út- és hídjavításra költik. Kovászna a megyei és községi utak, pallók és hidak, felüljárók javítására, illetve a csatornahálózat felújítására fordítja majd a kiutalt másfél milliót. Hasonló a rendeltetése a Szatmár megyének kiutalt 2 millió lej támogatásnak is, Brassó megye 2 milliót költhet a Brassó és Kovászna megyét összekötő megyei út – javítására. Hargita megye újabb 3 milliót, Maros megye székhelye és a közigazgatásilag Marosvásárhelyhez tartozó Marosszentgyörgy pedig másfél milliót kapott a lakossági fűtéspótlék biztosítására. /Gujdár Gabriella: Jelentős összegű kormánypénz ütötte a „magyar megyék” markát. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./2005. december 14.
A volt politikai rendőrség tizenkét kilométernyi dossziéhalmazát adta át december 13-án a Román Hírszerzőszolgálat (SRI) a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS), amely birtokba vette a dossziék elhelyezésére berendezetett új székházat. A SRI a beérkezett dossziék átláthatósága érdekében elektronikus formátumban is átadta ezeket. Az esemény azért is rendkívüli fontos, mivel a CNSAS hatéves fennállása alatt alig pár százezer dossziét vizsgált meg, a most átadott 1,3 millió átvilágítása pedig még hátravan és ez a munka oroszlánrészét jelenti. „Azon személyek dossziéi, akik 1989 előtt – magánemberként vagy alkalmazottként – a politikai rendőrség tagjai voltak, nem lehetnek máshol, csakis a CNSAS-nál” – nyilatkozta Traian Basescu államfő, akiről Emil Constantinescu ex-államelnök azt állítja, hogy szintén kapcsolatban állt a titkos rendőrséggel. A CNSAS december 13-án kihallgatta a volt államfőt. /Gujdár Gabriella: 12 kilométernyi dossziét kapott a CNSAS. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./2005. december 15.
Összesen 65 milliárd lejt utalt ki a kormány erdélyi magyar iskolák támogatására. Az RMDSZ tájékoztatója szerint Kolozs megyében a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum, a kalotaszentkirályi iskola, a kőrösfői, az isztolnai, a kisfenesi általános iskola, a tordaszentlászlói és magyarfenesi általános iskola, illetve óvoda kezdeményezhet felújítási munkálatokat kormánytámogatás segítségével. /Kormánytámogatás a magyar iskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Hargita megyében négy óvoda és tizenkét iskola, Kovászna megyében két óvoda és nyolc iskola részesül kormánytámogatásban. Hunyad megyében a Téglás Gábor Iskolacsoport, Maros megyében az erdőszentgyörgyi Szentgyörgy Általános Iskola, Brassóban az Áprily Lajos Kollégium, Szilágy megyében a szilágysomlyói Általános Iskola. Temes megyében a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, az igazfalvi Általános iskola, a végvári Általános Iskola számára utalt ki pénzt a kormány. Bihar megye egy óvodával és három iskolával, Szatmár megye 15 iskolával, Kolozs megye pedig két óvodával és hét iskolával szerepel a kedvezményezettek listáján. A kisebbségi közösségek tagjai hamarosan anyanyelvüket is használhatják azon települések helyi intézményeiben, ahol számuk eléri, illetve meghaladja a 20 százalékot, ez a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott és a prefektus intézményét szabályzó törvényben szerepel. Január 1-től a prefektusi intézményt politikamentesítik, ami azt jelenti, hogy a kormánybiztosok nem lehetnek párttagok. /Gujdár Gabriella: Újabb 14 millió vándorol a „magyar megyékhez”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./2005. december 16.
Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, szerinte a jelentés elfogadása és az, hogy abba belefoglalták a kulturális autonómia fogalmát, nemcsak a szövetségnek jelent segítséget, hanem a román kormánynak is. A magyarországi EP-képviselők eltérően szavaztak a módosító javaslatok kapcsán, abban viszont a többség egyetértett, hogy a kulturális autonómia fogalmának bevitele a jelentése előrelépést jelenthet a kisebbségi törvény elfogadásában. Dobolyi Alexandra /MSZP/ képviselő rámutatott: a magyar képviselők által a kisebbségek helyzetének javítására tett ajánlásoknak nincs kimondottan kényszerítő erejük. Szentiványi István /SZDSZ/ képviselő is jónak találja a jelentést. /Gujdár Gabriella, Isán István Csongor: Európa a kulturális autonómia mellett tette le a garast. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./2005. december 22.
A decentralizációs folyamat felgyorsítását tekinti egyik legfontosabb jövő évi prioritásának az RMDSZ – hangzott el az RMDSZ december 21-i sajtóértekezletén. Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető elmondta, hogy az új koncepció alkalmazásával lehetőséget kell biztosítani a helyhatóságoknak az egymással való partnerkapcsolatok kialakítására. A politikus a decentralizáció hiányával magyarázta azt is, hogy több székelyföldi magyarlakta megyének a román megyékhez képest kevesebb SAPARD-támogatást sikerült elnyernie. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a kisebbségi törvény mihamarabbi megszavaztatása mellett, szintén a decentralizációs törvény elfogadtatását említette legfőbb 2006-os teendőjeként. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, hogy sikerült olyan fontos jogszabályokat elfogadtatni, illetve módosítani, amelyek a magyarság számára is lényegesek. „Ilyen például a restitúciós törvény is, amely nem csupán a teljes visszaszolgáltatást, de a méltányos kárpótlást is lehetővé teszi” – mondta. /Gujdár Gabriella: A decentralizáció az RMDSZ egyik 2006-os prioritása. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./2006. január 9.
Szabó Barnát nevezte ki a Közbeszerzéseket Szabályzó és Felügyelő Országos Hatóság főtitkári tisztségébe Calin Popescu-Tariceanu kormányfő. Az új köztisztviselő 2005. december 14-én vizsgázott sikerrel a meghirdetett posztra. A hatóságot 2005 júliusában, az Európai Unió nyomására hozták létre, annak érdekében, hogy az ötmillió euró fölötti közbeszerzések felülvizsgálata által átláthatóbbá váljék a közpénzek felhasználása. A sepsiszentgyörgyi születésű, jelenleg doktorandusz Szabó Barna 47 éves, nős, két lánygyermek édesapja. 1982-ben végzett a brassói egyetem országúti gépjármű szakán, 1990-ig tervezésben és kutatásban dolgozott. Tizenhárom évig a közúti felügyelet Kovászna megyei kirendeltségének vezetője volt. /Gujdár Gabriella: Magyar főtitkár a közbeszerzési hivatal élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./2006. január 10.
A Legfelső Bírói Tanács (CSM) ügyészei teljesen elszakadtak a realitástól, és nem látják, vagy nem akarják látni azokat a korrupciós problémákat, amelyekbe az egyszerű ember naponta beleütközik – nyilatkozta január 9-én Calin Popescu-Tariceanu kormányfő. Ezt a következtetést a miniszterelnök az Országos Korrupcióellenes Stratégia Alkalmazása Vezetőtanácsának ülését követően vonta le. Elsősorban azt sérelmezte, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét önkényesen, felelősségektől mentes szabadságként értelmezik az ügyészek. A kormányfő felhatalmazta Monica Macovei igazságügyi minisztert az összes megszorító intézkedés alkalmazására a korrupció elleni harcban. A szellemi tulajdonra vonatkozó törvénykezés a másik olyan terület, amelyen az EB komoly elmaradásokat, hiányosságokat regisztrált Bulgária mellett Romániában is. Az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal mára teljeses EU-átvette a jogszabályokat, a gond ezek alkalmazásával van. A „vámhatóság és a gazdasági rendőrség azonban nem alakította ki azokat a megyei struktúrákat, amelyek a törvény betű szerinti alkalmazását ellenőrizhetnék” – nyilatkozta Varga Gábor. az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal vezérigazgatója. /Gujdár Gabriella: Korrupcióellenes csúcs Bukarestben – haladékot kapott a bírói testület. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./2006. január 12.
Az RMDSZ a folyamatos provokációk ellenére kormányon marad és a 2006-os év politikai stabilizációs tényezője kíván lenni a román kormányban és a parlamentben egyaránt. Így foglalható össze Markó Béla szövetségi elnök január 11-i nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a Demokrata Párt (PD) teljesen kiiktatná a kisebbségi törvénytervezetből a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet. Hangsúlyozta: az RMDSZ nem mond le a kulturális autonómiáról. Markó szerint a PD-nek el kell döntenie, hogy az RMDSZ-el vagy a Nagy-Románia Párttal akar koalíciót. /Gujdár Gabriella: A provokációk ellenére kormányon marad az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./2006. január 19.
A román alkotmány módosítására lesz szükség a közeljövőben – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök a bukaresti sajtótájékoztatóján. Az ország alaptörvényének az európai parlamenti választásokra vonatkozó cikkelye ugyanis nem felel meg az Európai Unió direktíváinak. Az európai parlamenti választásokon ugyanis az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok is részt vehetnek. Tánczos Barna, az Állami Földalap vezérigazgatója közölte, hogy a mezőgazdasági életjáradékot, mindazok a 62 éven felüli személyek igényelhetik, akik 2005. július 22. után adták el vagy bérbe legfeljebb 10 hektáros földterületüket. /Gujdár Gabriella: Alkotmány-módosítást szorgalmaz az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./