udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
453
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 451-453
Névmutató:
Gauss, Carl Friedrich
1998. január 16.
Tolvajok jártak 1997. okt. 6-án éjjel Kézdiszentléleken, a fűrésztelepen. Másnap a helybeli rendőrségre hívatták a két éjjeliőrt, Medvés Andrást és Mészáros Bertalant. Mindkettőt rettenetesen összeverték, gumibottal ütötték a két férfit. Erőszakkal arra akarták rávenni őket, vallják azt, hogy ők lopták el a fát. Medvés Andrást azzal fenyegették, ha nem tesz vallomást, akkor Sepsiszentgyörgyön, a rendőrparancsnokságon vasrúddal verik agyon. Mészáros Bertalant egész nap verték. Nem kérdeztek semmit, csak azt mondták, hogy ő a tolvaj. Az újságíró kérdésére Dumitru Rusu, a szentléleki rendőrség őrmestere így válaszolt: "Nem igaz semmi abból, amit mondanak, nem vertünk mi meg egy magyart sem. Az a kettő lopott a lerakatból." A Kovászna megyei rendőrség ezredese, Gheorghe Magureanu jan.. 7-én így nyilatkozott a kézdiszentléleki ügyről: "A szentléleki rendőrség őrmestere olyan intézkedéseket tett, amelyek hatáskörébe tartoztak, azt kívánták így kideríteni, ki volt a tolvaj." Az ezredes közölte a sajtóval, hogy Dumitru Rusu őrmester megszegte az intézmény fegyelmi szabályait, fegyelmi büntetést kapott. /Dreguss Gyöngyvér: Gumibotrány. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 16./1998. május 14.
Nagy veszteség érte az Arad megyei és a romániai magyarságot. Máj. 8-án elhunyt Apácai Bölöni Sándor néprajzkutató, nyugalmazott pécskai magyartanár, a Kriza János Társaság tagja. 1931. okt. 16-án született Brassóban. Apácán töltötte gyermekéveit, Kolozsváron végezte el az egyetemet. Pécskára költözött, haláláig szolgálta a közösséget. Mintegy 4500 adat van néprajzi gyűjtésében, ebből eddig mintegy 600 jelent meg kötetben, elsősorban a tavaly kiadott könyvében /Apácai Bölöni Sándor: Cú, vénasszony bábája - Arad megyei népmesék és közmondások, szólások, Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, Pécska, 1997/, tehát a kéziratban maradt rész közzététele sürgős feladat. Apácai Bölöni Sándor 1997-ben átvehette a Kriza János Társaság és a pedagógusszövetség életműdíját. Az elhunyt részt vett az 1992 óta megjelenő Pécskai Újság egyes számainak készítésében is. /Nagy István: Búcsú Apácai Bölöni Sándortól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./1998. szeptember 11.
Szept. 11-én Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter találkozott Budapesten a külhoni magyar oktatási vezetőkkel. A határon túli magyar felsőfokú képzés és a magyar nyelvű önálló felsőoktatási intézmények létrehozásának támogatására Apáczai Csere János néven közalapítvány létrehozását javasolja a jövő évi költségvetés keretében az Oktatási Minisztérium - jelentette be a miniszter. Az alapítvány azért szükséges, hogy "magja lehessen egy lehetőség szerint anyanyelvű önálló egyetemnek", segítségével "minél hamarabb és minél stabilabb anyagi alapon jöhetnek létre határon túli magyar felsőoktatási intézmények". Megvizsgálják a Magyarok Világszövetsége javaslatát, hogy Debrecenben magyar nyelvű oktatási központot alakítsanak ki. Mindaddig, amíg ez a program nem körvonalazódik, az a jó megoldás, ha a határon túli pedagógusműhelyeknek és - szövetségeknek nyújt anyagi segítséget a magyar állam. A találkozón az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi, a szlovéniai és a vajdasági oktatási vezetők tartottak beszámolót az ottani magyar nyelvű oktatás helyzetéről. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Egyetem rektor-helyettese elmondta, hogy egy, már kidolgozott terv szerint a kolozsvári intézményen belül öt kart és negyven szakot foglalna magába egy önálló magyar nyelvű tagozat kialakítása. Emellett létre kellene hozni az erdélyi magyar felsőoktatási hálózatot is, különös tekintettel a mérnöki és a mezőgazdasági képzésre. Szigeti László felvidéki parlamenti képviselő a miniszteri beszámolóban elhangzottakkal egyetértve a külhoni pedagógiai, illetve tankönyves műhelyek anyaországi támogatását szorgalmazta. Felvetette, hogy a magyar kormány vállalja fel a felvidéki önálló magyar egyetem létrehozásának ügyét is. Korhecz Tamás, a Vajdasági Magyar Ösztöndíj Tanács elnöke szerint a magyar állam eddigi támogatása bizonyos értelemben céltalannak bizonyult, mert az anyaországban tanuló vajdasági diákok mintegy 70-80 százaléka elhagyta szülőföldjét. /Magyar miniszter eszmecseréje határon túli oktatási vezetőkkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Erdélyből részt vett a találkozón Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, Kötő József oktatásügyi államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, valamint Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is. A lap értesülései szerint Kötő József államtitkár és Asztalos Ferenc képviselő még a megbeszélések előtt találkozott Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel, a minisztérium oktatási államtitkárával és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. A találkozó során meghatározták a két tárca közötti együttműködés kereteit, módozatait, és számba vették az önálló magyar egyetem létesítésének fejleményeit. A romániai magyar kisebbség vezetői ugyanakkor üdvözölték a magyar oktatási minisztérium azon kezdeményezését, melynek értelmében a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására jövőre létrehoznák az Apáczai Csere János Közalapítványt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A határon túli magyar kisebbségek képviselői a magyar oktatásügyi minisztérium vezetőségével folytatott szept. 11-i találkozójukon többek között megvitatták a kolozsvári állami magyar egyetem létrehozásának ügyét, a magyarországi továbbtanulás lehetőségeit, a Magyarországon szerzett diplomák és oklevelek elismerésének kérdését - tájékoztatott Asztalos Ferenc képviselő. A találkozón Erdélyből még részt vett Kötő József oktatásügyi államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese és Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Szilágyi Pál rektor-helyettes az erdélyi magyar oktatás helyzetét, az önálló magyar állami egyetem létesítése körüli vitát ismertette. Lászlóffy Pál, a pedagógusszövetség elnöke a hazai tanügyi gondokról tájékoztatott. Kötő József oktatási államtitkár és Asztalos Ferenc képviselő a hivatalos találkozót megelőzően tárgyalt Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel, a minisztérium oktatási államtitkárával és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Meghatározták a két tárca közti együttműködés kereteit, módozatait, számba vették az önálló magyar állami egyetem létesítésének fejleményeit. A megoldásra váró kérdések feltérképezésekor szem előtt tartották Radu Vasile kormányfő október 14-i budapesti látogatását, amikor találkozni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel. Pokorni Zoltán oktatási miniszter ugyanakkor október 1–3. között Párizsban megbeszélést folytat Andrei Marga tanügyminiszterrel - mondotta Asztalos Ferenc. Egyetértettünk abban - folytatta Asztalos Ferenc -, hogy fel kell gyorsítanunk az oklevelek honosításának folyamatát, ugyanakkor szeptember 30-ra kijelöltük a két minisztérium között a két évre szóló együttműködési egyezmény aláírásának időpontját - hangsúlyozta Asztalos Ferenc. A romániai magyar kisebbség vezetői üdvözölték a magyar oktatási minisztérium kezdeményezését: a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására jövőre létrehoznák az Apáczai Csere János Közalapítványt.- Ha nem sikerül érvényt szereznünk az önálló magyar állami egyetem létesítésére vonatkozó elképzelésünknek, az alapítvány hathatósan részt vállalna egy magyar tannyelvű magán felsőoktatási intézmény működtetésében - mondotta Asztalos Ferenc. /Magyarországi közalapítvány a határon túli felsőoktatásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Pokorni Zoltán hangsúlyozta: az alapítvány célja nem a határon túli magyar nyelvű felsőoktatási képzés költségeinek finanszírozása, azonban hozzájárulhat az intézmény beindításához. Pokorni ugyanakkor fontosnak nevezte a határon túli magyar nyelvű oktatás szakmai és anyagi támogatását. A miniszter szerint el kell érni azt, hogy a Magyarországon tanuló, határon túli magyar fiatalok visszatérjenek szülőföldjükre. Segíteni kell, hogy hosszabb távon mindenkinek lehetősége legyen az anyaországban magyar nyelven tanulni. /Magyarországi állami támogatással. Közalapítvány a határon túli felsőoktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./1998. szeptember 25.
Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász négy év után, barátai meghívására érkezett erdélyi körútra. Marosvásárhelyen tartott előadást a romániai magyarság sorskérdéseiről. Az előadást követően a Népújság munkatársa készített interjút a politológussal. Előadásának az volt lényege, hogy nagy veszély előtt áll az erdélyi magyarság. Az elmúlt 80 év alatt nem javult a helyzet. "A probléma az, hogy a magyarság a mai napig nem élt az önrendelkezési joggal, mindig csak a kisebbségi jogokról beszélt." " Az önrendelkezési jog azt jelenti, hogy a nép dönthet a saját politikai státusáról, és autonómiát követelhet a belső önrendelkezés szintjén. Ami itt van, az az autonómiakövetelés már egy kompromisszum." Eva Maria Barki nagyon fontosnak tartotta az alsócsernátoni fórumot. Meg kell szabadulni a félelemtől, mert ez a legnagyobb ellenségünk, a legnagyobb akadálya annak, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogy kellene, mondta. "Elvileg a kettős állampolgárság nagyon szép dolog, s a schengeni egyezmény most szíven találta a magyarságot. Felébred, mert látja, hogy csak az álmokban van meg egy egységes magyar nemzet. Azért voltam visszafogott és kritikus a felszólalásban, mert elsősorban jogi kifogásaim voltak. Természetes, hogy minden kormánynak szuverén joga bárkinek állampolgárságot adni. Fennáll ez a joga a magyar kormánynak is. Az állampolgárság ugyanis nem köt egy bizonyos területhez. Egy állam területén kívül is lehetnek állampolgárok. De ugyanaz a szuverén joga megvan a román kormánynak is, hogy ha valaki felvesz egy idegen állampolgárságot, visszavonja a román állampolgárságot. Én azt mondtam, hogy csak akkor lehet felvenni a magyar állampolgárságot, ha biztosíték van arra, hogy a román kormány nem vonja esetleg vissza a román állampolgárságot. Magyarán egy kétoldalú szerződés szükséges, mert a nemzetközi egyezmények előírják: ilyen esetben minden kormány visszavonhatja az állampolgárságot." Szerinte nem az állampolgárságra kell koncentrálni, hanem a fő problémára, az önrendelkezési jogra, az autonómiára.- Az RMDSZ sokban tévedett. Az első nagy tévedés 1990-ben történt, "akkor kellett volna egy autonómia-koncepciót a nemzetközi tárgyalóasztalra tenni, mert akkor sokkal könnyebb lett volna, mint ma, akkor egész Európa mozgásban volt." "A másik tragikus hiba a kormányba lépés volt. Már kezdetben lehetett látni, hogy ez nem vezet eredményhez, mert csak a román kormánynak segítettek jobb képet kialakítani a Nyugat előtt. Ezt az ajándékot adta a magyarság Romániának, anélkül, hogy bármilyen ellenszolgáltatást kapott volna. Ez a nagy, tragikus hiba." - Először koncepciót kell kidolgozni és azzal kell lobbyzni, partnereket kell keresni. "Dél-Tirolban 1955 után kezdték konkrétan megfogalmazni a követeléseket és ezt a problémát 1959-ben az osztrák külügyminiszter először vitte az ENSZ-közgyűlés elé." /Mózes Edith: Beszélgetés Eva Maria Barki nemzetközi jogásszal. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./1999. június 9.
Dr. Cserey Zoltán történész, muzeológus 1994 óta a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum aligazgatója. 1964 óta dolgozik a múzeumban. Kedvenc szakterülete a székely határőrség története Háromszéken. /Kisgyörgy Réka: Exkluzív interjú dr. Cserey Zoltán történész-kutatóval, muzeológussal, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum aligazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./1999. június 23.
Az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöksége június 15-i ülésén elemezte az anyanyelvű oktatás helyzetét, ezen belül a meglévő oktatási hálózat szinten tartási, illetve bővítési lehetőségeit. A megyei szervezet oktatási bizottsága nyolc pontból álló munkatervet dolgozott ki, melyet Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnökét, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Arad megyei elnöke ismertetett. Egyre kevesebb gyermek jár magyar iskolába, fogynak a szakképzett pedagógusok, ezért ötéves időszakra történő felmérést készítenek. Vidéken több helyen ingyenes lakás várja a pedagógusokat, mégsem jönnek. Szorgalmazzák a szülői munkaközösségek megalakítását. /Anyanyelvű oktatásunk munkaterve. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./1999. július 27.
Júl. 25-én befejeződtek az idei Bolyai Nyári Akadémia 17 szekciójának munkálatai. Az óvónők /Székelyudvarhelyen/, a román szakosok /Brassóban/, a biológia szakosok /Szovátán/ tanfolyama, valamint a pszichodráma szekció Csíkszeredában már korábban véget ért, most zajlik Szovátán a kémia és Sepsiszentgyörgyön a drámapedagógia tanfolyam. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezi ezeket a nyári továbbképzéseket. Az előadások magas színvonalúak voltak. Ilyenkor együtt vannak a különböző régiók, vidékek, országok magyar pedagógusai. Az eltelt hét év tapasztalatainak birtokában a szervezők profi módon készítették elő és bonyolították le az idei Bolyai Nyári Akadémiát. Lászlófy Pál, a pedagógusszövetség elnöke leszögezte: a visszajelzések alapján a Bolyai Nyári Akadémia életében tartalmi és szervezési előrelépésnek lehet tekinteni ezt az évet. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./1999. augusztus 31.
A Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat augusztusi számában Benkő Levente beszélgetett Kisgyörgy Zoltán hidrogeológussal, pályafutásáról és sokrétű kutatási munkásságáról. Kisgyörgy Zoltán Kriza család genealógiájáról írt, Gazda József a Székelyföld XX. századi történelméről. A folyóirat közölte Demeter Béla jelentését az 1944-45-ös, háború utáni észak-erdélyi gazdakörök helyzetéről. /Augusztusi Székelyföld. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./1999. szeptember 7.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Kolozs megyei szervezete fennállásának legnagyobb sikerét könyvelhette el a napokban, amikor a tanfelügyelőség alkalmazottaival karöltve sikerült elérnie: Kolozsváron újra beindult a magyar tannyelvű iskolai szakoktatás. Tavaly ősszel még nem sikerült a kolozsvári magyar szakiskolai hálózat kialakítása. /Szabó Csaba: A pedagógusszövetség győzelme. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./1999. szeptember 15.
Határokon túli arányait tekintve határokon túl többen hallgatják nemcsak a Határok nélkül című műsort, hanem a Kossuth Rádiót is, mint az anyaországban. Nagyon fontos szerepük van a magyar nyelvű televízió-adásoknak is. Magyari Tivadar média-szociológust kolozsvári otthonában kérdezte Gecse Géza /Kossuth Rádió/ a legfrissebb közvélemény-kutatásokról.- Magyari elmondta, hogy helyi kutatást végeztek székelyudvarhelyi mintán, és ott a Príma Rádió áll az első helyen. Viszont a második a Kossuth Rádió. - Székelyföldön igazából a Kossuth Rádiót nem nagyon lehet fogni. Igen, de valószínű, hogy valamennyire behallatszik, mert a Kossuth Rádió elég jól jelen van, főleg a hírműsoraival. - A Príma Rádió magyar nyelvű kereskedelmi adó, ami nem régen kezdte meg a sugárzást a Székelyföldön. Főleg Székelyudvarhely területén és a hozzá tartozó falvakban fogható, ez 45 ezer embert érint. - A romániai magyar hallgató leginkább magyar nyelvű rádióadásokat hallgat, hiszen a tv meg a sajtó esetében inkább folyamodik román forrásokhoz.- Székelyföldön 3-4 kereskedelmi rádió működik - Az erdélyi magyar közösségek magyar nyelvű tájékoztatásában rendkívül nagy jelentősége van a magyar nyelvű televízióknak és a Kossuth Rádiónak is. Úgy néz ki, a Kossuth Rádió az élvonalas, a televíziózásnál viszont érdekes dolgokat lehet megfigyelni. Székelyföldön, például Székelyudvarhelyen a TV3 vezeti a tévézés toplistáját. Ugyanakkor erős konkurense a Duna Televíziónak, és egy idő óta az MTV-2-nek az egyik legnagyobb román kereskedelmi televízió, a Pro TV, amelyet a szórakozásra éhes néző igényel a leginkább. - Sepsiszentgyörgyön a legtöbben a Duna Televíziót helyett kérték a Pro TV felvételét a kábelszolgáltatások sorába. A kereskedelmi tévék szórakoztatóbb, könnyebb műsort adnak, és ilyen szempontból a székelyföldi ember sem különbözik sem a magyarországitól, sem az amerikaitól. - A Partiumban, például Szatmáron vagy Nagyváradon megint elég nagy arányú a magyar lakosság a nagyvárosokban, de a kisebb városokban is. Ott megengedik maguknak a kábelesek, hogy több magyar televíziót is feltegyenek a kínálatukba. - A pénzügyileg, gazdaságilag rosszul álló Duna Televízió meg a közszolgálati televíziók általában nehezen tartják a lépést az akár román, akár magyar kereskedelmi tévékkel. - Tartósan Közép-Erdélyben a Duna Televízió és az MTV-2 lesz és marad a fő magyar televízió az itteni magyarok számára. Székelyföldön nagyon erős konkurenciát jelentenek a magyar kereskedelmi televíziók. Székelyföldön az emberek szeretik a Szív Tv-t, a TV-2-t, a TV-3-at. - Határok nélkül c. műsor, Kossuth Rádió (1999. augusztus 19.) /Mit hallgatunk, nézünk? - Interjú Magyari Tivadar média-szociológussal. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 15./1999. szeptember 25.
Kolozsváron szept. 23-án, az Apáczai Csere János Líceum dísztermében megtartott hagyományos tanévnyitó pedagógusgyűlés fő témája a magyar nyelvű szakoktatás volt. A pedagógusszövetség Kolozs megyei elnöke, Székely Géza tanár hangsúlyozta: az idén még hamarabb fognak elindulni a nyolcadikosok továbbtanulási terveit felmérő űrlapok, mint tavaly. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes figyelmeztetett: a magyar nyolcadikosok 80 százaléka foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy elméleti líceumban folytassa tanulmányait, ez sok tanügyi szakember számára nem megnyugtató. - Azok a nyolcadikosok, akik épphogy átcsúsztak a képességvizsgán, nem valószínű, hogy időközben meg fognak táltosodni az elméleti líceumokban. Bálint Kelemen Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének oktatási alelnöke hangsúlyozta: a hazai pedagógustársadalom sok gondjára-bajára hozna gyógyírt a lelkiismeretes tanári-nevelői munka. Sajnos - mondta -, igen sokan panaszkodnak az RMDSZ-nél arra, hogy a magyar anyanyelvű tanárok, igazgatók nem végzik dolgukat úgy, ahogyan azt kellene. - A Könnyűipari Líceum PHARE-segéllyel kialakított géphálózatát - mondta - bármelyik iskola megirigyelhetné. Az olyanszerű jelszóval, hogy "elvtársak, szakoktatást kell csinálni", már nem lehet semmit elérni. Révész Erzsébet mérnök-tanár - akinek fontos szerepe volt a magyar tannyelvű szakoktatás beindulásában - határozottan kiállt a magyar szakoktatás továbbfejlesztésének terve mellett. /Szabó Csaba: Élénk vita a pedagógusok évnyitó gyűlésén. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./2000. január 15.
Molnár Gusztáv a Teleki László Intézet keretében 1995 óta folyó geopolitikai kutatások vezetője. Jelenleg a kolozsvári egyetem vendégtanára. Geopolitikai és regionális szerveződéseket szem előtt tartó megközelítése vitát váltott ki. A vitáról a Polirom Kiadó közölt válogatást Problema transilvania címmel. A kötetet Molnár Gusztáv Gabriel Andreescuval közösen szerkesztette. Molnár Gusztáv elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt készült tanulmányában /Volt Európának egy különös tartománya/ pesszimista álláspontra helyezkedett. Ezt az írását a Szekuritate akkor elkobozta. Akkor úgy gondolta, hogy Erdély mint közép-európai tartomány teljesen megsemmisül. Mai gondolkodásában viszont a reménystratégia van jelen. Lehet tervezni, építkezni. Erdélyben már vannak csoportok, melyek a kérdés politikai oldalát felvállalják, így Sabin Gherman ligája vagy az RMDSZ-en belül a Reform Tömörülés csoport. Molnár Gusztávot a dolog ideológiája, egy lehetséges közös erdélyi nyilvánosság, közös hagyomány megteremtése foglalkozatja. - Molnár Gusztávot a területek, tartományok lázadása érdekelte, ami a század- és ezredforduló világjelensége. "Quebecktől Kelet-Timorig és Skóciától Kasmírig mindenütt megmutatkozik. Európában ez a kérdés most a nyugati civilizáció-állam keleti határvonala mentén kialakuló új Frontier problémájaként jelenik meg." Azokra a tartományokra gondol, amelyek képesek lennének a Nyugathoz való csatlakozásra, de az országok, amelyekhez tartoznak, nem. - Ösztönstratégia kezd érvényesülni ezekben a tartományokban, állapította meg: a Nyugat közelsége dezintegratív erővel hat a közvetlen környezetére. Nem véletlen Adrian Nastase hisztériája, amikor a regionalizmus szóba kerül. Molnár Gusztáv 1997-es tanulmányában, amely a Problema transilvania kötet vitaindítója, megállapította, hogy Bukarest egy angol típusú devolúciós stratégiával kezelhető szinten tudná tartani a kérdést, megőrizve az állam egységét, ugyanakkor Erdély számára bizonyos intézményi önállóságot biztosítana. Vitapartnere, Andreescu másra érzékeny. Amennyiben beindul Erdélyben az autonómia intézményesülése, akkor Ó-Románia nem-nyugati jellemvonásai élesebben kiütköznek. Andreescunak, a Bukarestben élő nyugatos értelmiséginek ez nem érdeke. A kötetben Tom Gallagher azzal érvel Molnár Gusztáv okfejtése ellen, hogy Erdélyen belül a románság és a magyarság Erdély-képe olyannyira eltérő, hogy nem egyeztethetők össze egy közös erdélyi stratégia érdekében. Igaz, felelt erre Molnár Gusztáv, hogy eltérő, de meg lehet teremteni a közös stratégiát. Tom Gallagher a román erdélyiséget a Román Nemzeti Egységpárthoz közötte. Ma már azonban egyre gyengül ez a párt. Molnár Gusztáv hisz a közös erdélyi identitás megteremtésében. Először a közös erdélyi nyilvánosságot kell megteremteni. Amennyiben nem teremtik meg, figyelmeztetett Molnár Gusztáv, akkor "végzetesen megroppan - a németeké után - a magyar közösség ereje, konzisztenciája is." Akkor megkezdődik az Erdélyből való elvándorlás. Ez nagy veszély, "ezért az erdélyi regionalizmus nem elméleti kérdés, hanem egy vállalható, élhető létstratégia kérdése, amely nem mond ellent sem a román, sem egy régiófelelősséget is érző magyar nemzetstratégiának." Erdélynek két központtal is meg kell értetnie a maga igazát. /Bakk Miklós: Beszélgetés Molnár Gusztáv erdélyi származású politológussal. Erdélynek két központtal is meg kell értetnie a maga igazát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./2000. július 20.
Szegeden júl. 25-29-e között idén is megrendezik az Értelmiség 2000 - nyári egyetemet, melyre az előző években 50-100 fős határon túli magyar értelmiségiekből álló csoportot láttak vendégül. A mostani központi témáját a cím kifejezi: Európa-kapu. Az európai integráció és Magyarország, illetve Kelet-Európa helyzetét tekintik át a már megszokott előadókkal, Ágh Attila politológussal, Lengyel László politológussal. Szó lesz a Brüsszel által legutóbb meghirdetett két legfrissebb együttműködési programról /Kultúra 2000 és "e-Europe", az információs társadalomfejlesztési program/. Lesz területfejlesztés-műhely, Bodó Barna /Temesvár/ tart előadást. és lesz médiaszekció. /(Máthé Éva): Együtt az Európa-kapuban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./2000. november 27.
Nov. 25-én Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban kiosztották a pedagógustársadalom egyik legmagasabb kitüntetését, a Kolozs megyei érdemes oktató-nevelő díjakat. Wolff Rudolf igazgató házigazdaként üdvözölte a jelenlevőket, majd Székely Géza, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) Kolozs megyei elnöke méltatta az eseményt. Idén 18 pedagógust díjaztak. /Szabó Csaba: Kiosztották a megyei érdemes oktató-nevelő díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./2001. február 7.
Borsos K. László, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség megyei alelnöke a napokban beszámolt a szervezet 1996-os megalakulása óta történt változásokról. Elmondta: az RMPSZ-nek köszönhetően 1998-ban egyes tanárok részt vehettek a Bolyai Nyári Akadémia továbbképzésén, valamint magyarországi tanfolyamokon. 1999-től a Beszterce-Naszód Megyei Tanfelügyelőség is elismerte e módszertani továbbképzők hivatalos mivoltát. - A szervezet felvállalta a tankönyvek és munkafüzetek beszerzését, terjesztését, ezzel segítve a vidéki iskolák diákjait is. Januárban a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a magyar Oktatási Minisztérium jutalomban részesítette a Bethleni Iskolát. Borsos K. Lászlót munkásságáért december 20-án Gróf Klebelsberg Kunó díjban részesítette a magyar Oktatási Minisztérium. /Borsos Éva: Izmosodik a pedagógusszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./2001. március 8.
Magyar-magyar oktatási kapcsolatokról jó tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag nem beszélhettünk. Azóta oly sokrétűvé és szerteágazóvá vált, intézményes keretek között és civil kezdeményezések révén, átszőve az egész Kárpát-medencei magyarságot, hogy részletekbe menő számbavételük és régiók szerinti éles elkülönítésük szinte lehetetlenség. A Romániai Magyar Szó néhány olyan nagyobb programról kérdezte Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Az Apáczai Közalapítványt kormánydöntéssel 1998-ban hozták létre. Az alapítvány stratégiai programokkal beruházásokat, kifejezetten oktatási, döntően felsőoktatási kezdeményezéseket, pályázatokat támogat, évről évre nagyobb összegből gazdálkodva. A közalapítvány a határon túli magyar oktatás támogatására az idén valamivel több mint 750 millió forintot oszthat szét pályázati úton. A 2000/2001-es tanévben beindított Hallgatói Ösztöndíj Program a felsőoktatásban és a középfokú szakképzésben szülőföldjükön tanulóknak nyújt támogatást. Ennek keretében pályázati úton a Kárpát-medencében több mint 1500 magyar fiatal részesül 7000 Ft-nak megfelelő havi juttatásban. Az ösztöndíjak 51%-át Erdély kapja. A Magyarországon történő képzések esetében a hangsúlyt a részképzéses programokra fektetik. A minisztériumban működő Határon Túli Magyarok Főosztálya 2001-ben 400 millió forinttal gazdálkodik, amelyet részben magyarországi és szülőföldi ösztöndíjakra, részben pedig a máshol alig támogatott magyar nyelvű közoktatás fejlesztésére fordít, elsősorban a pedagógusok szülőföldi és magyarországi szakmai továbbképzésének, illetve a szomszédos országokban működő magyar pedagógusszövetségek munkájának támogatásával. - Magyarországon minden pedagógus 15-16 ezer forintot költhet a saját továbbképzésére évente, és kb. hasonló összeggel gazdálkodhat szakkönyvek vásárlására. Ezt a támogatási formát a státustörvény részeként szeretnék kiterjeszteni a magyar nemzetiségi oktatásban résztvevő pedagógusokra is. - Jelenleg folyik a határon túli magyar iskolák bekötése a magyarországi oktatási internetes hálózatba: 32 határon túli magyar iskoláról van szó. Most ennyire volt keret. A jövőben ez a hálózat bővíthető. A pedagógusszervezetek által kiválasztott iskolákat számítógépes laborokkal szerelik fel. Ez nyolc számítógépből áll és egy központi nagy szerverből, jár hozzá egy képleolvasó és egy nyomtató is. Ezek az informatikai laborok ugyanolyanok lesznek, mint amilyeneket a magyar iskolák kapnak, amikor bekötjük őket az internetre. A 32 oktatási intézmény közül 18 erdélyi, név szerint a következők: Nagyváradról a Sulyok István Református Főiskola, Nagyenyedről a Bethlen Gábor Kollégium, Székelyudvarhelyről a Benedek Elek Tanítóképő Főiskola, Kézdivásárhelyről a Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Gyimesfelsőlokról a Szent Erzsébet Katolikus Szeminárium, Aradról a Csíki Gergely Iskolacsoport, Brassóból az Áprily Lajos Elméleti Líceum, Csíkszeredából a Márton Áron Elméleti Líceum, Székelykeresztúrról az Orbánt Balázs Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklósról a Salamon Ernő Elméleti Líceum, Kolozsvárról a Báthory István Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgyről a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Nagybányáról a Németh László Elméleti Líceum, Marosvásárhelyről a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum, Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceum, Szilágysomlyóról a Református Oktatási Központ és a Teleki Oktatási Központ révén a Szovátai Elméleti Líceum. Az informatikai laborokat az iskolák csak használatba kapják, a tulajdonjog az iskolákat támogató alapítványoké lesz. - A Testvériskolai Program idén fog elindulni. A költségvetésből erre 40 millió forint van. Az a cél, hogy az Oktatási Minisztérium összefogja, és megpróbálja bővíteni, egyfajta mozgalommá formálni azokat az évek, illetve évtizedek óta létező szórványos kapcsolatokat. Most folyik a már kialakult kapcsolatok teljes körű felmérése, a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának keretében. Ez nagyon fontos a határon túli magyar gyerekeknek, hogy társaik, barátaik, partnereik legyenek itt. Ami talán még fontosabb: ez erősítené a magyarországi diákok ismereteit a határon túli magyarokról. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2000 áprilisában megkezdődött létrehozásának és fejlesztésének évtizedes munkája a jószomszédi politika jegyében történik. Hasonló fontossággal bír, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is erősödjön a magyar nyelvű képzés. Andrei Marga rektor úr is szorgalmazza a magyar nyelvű képzés bővítését, meghívására februárban nyolc magyarországi rektor látogatott Kolozsvárra. A Sapientia Alapítványt is meglátogatták, és tárgyaltak a román akkreditációs bizottság tagjaival is, hogy támogatásukat kérjék az EMTE szakjainak akkreditálásához. A folyamat befejezéséig az egyetem tulajdonosa és működtetője az erdélyi történelmi egyházak által életre hívott Sapientia Alapítvány. A magyar adófizető állampolgárok által nyújtott - az Országgyűlés által az 1999-es és 2000/2001-es költségvetésben is jóváhagyott - összesen közel 6 milliárd forintos támogatás nagylelkű és értékes segítség. Első lépése annak a hosszú távú tervnek, amelynek végeredménye egy teljes erdélyi egyetemi intézményrendszer lesz. A támogatási keretet a Külügyminisztérium felhatalmazása alapján a Határon Túli Magyarok Hivatala kezeli, amely szoros szakmai együttműködést valósít meg az Oktatási Minisztérium Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Programirodájával. A tervezett egyetemi hálózat rektorátusi központja a kolozsvári Bocskai-ház. Négy önálló campusszal - Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - várja a leendő hallgatókat. Csíkszeredai központtal az élelmiszeripari mérnök, környezetvédelmi mérnök, agrárközgazdász; könyvvitel, gazdasági informatika, rurális gazdaság és szociológia, valamint marosvásárhelyi székhellyel a szociálpedagógia szakok indítási kérelmei a román Akkreditációs Bizottság döntésére várnak, indításuk 2001 őszén várható. Folyamatban van a környezettudományok, az angol nyelv és kultúra, a műszaki informatikus mérnök, a gazdasági informatika, a könyvvitel és számítógépes nyilvántartás, a zenei felsőoktatás szakok akkreditációs csomagjainak összeállítása. Kolozsváron a posztgraduális és kiegészítő képzések igényszintjének felmérése zajlik. Januárban megkezdődött az EMTE jogász-közgazdász szakkollégiumának a szervezése is. Folyik egy több százezer kötetesre tervezett egyetemi könyvtár és informatikai központ terveinek kidolgozása, amely az elképzelések szerint egyben konferencia- és oktatási központ is lesz. Az oktatási programok összeállításával, a nemzetközi kapcsolatok felvételével, valamint az üzleti terv elkészítésével beindult az EMTE Üzleti Iskolájának kialakítása. Az Egyetem elkezdte saját kutatóintézetének felállítását Kutatási Programok Intézete néven. A doktorandusi ösztöndíjpályázat kiírásával elkezdődött a leendő oktatószemélyzet toborozása. - Hasonló ambíciójú, kulcsszerepet betöltő egyetemfejlesztés Szlovákia és Jugoszlávia irányában ebben az évben indult be. Természetesen ezek kisebb mértékűek lesznek, hisz Felvidéken és Vajdaságban a magyarság is kisebb lélekszámú. Szlovákia esetében Komáromban indulna a közgazdasági képzés, ha minden jól megy, akkor idén ősztől. A Vajdaságban is hasonló folyamat körvonalazódik. A komáromi egyetemfejlesztésre a tervek szerint 5-600 millió forintot fordítanánk évente. Vajdaságban terveznek valamilyen felsőfokú, alapítványi formában működő intézményt. - A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet - az úgynevezett státustörvény - érinti az Oktatási Minisztériumot is. /Guther M. Ilona: Interjú Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel. Szívemhez közel álló a Testvériskolai Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2001. március 10.
Szőcs Judit nyugalmazott tanár /Kolozsvár/, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke, a Gál Kelemen Oktatási Központ vezetője nyílt levelet intézett az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsához. Ebben megdöbbenését fejezte ki a kolozsvári diakonisszaképzés Marosvásárhelyre történő áthelyezésére vonatkozó döntésével kapcsolatban. Leszögezte: magyarként, reformátusként, tanárként, valamint a magyar tannyelvű oktatás ügyének pedagógusszövetségi szinten való elkötelezettjeként nem tudja elfogadni a döntést. "Az intézmény 1992-ben létesült Kolozsváron, ott ahol iskolát teremteni történelmi jellegű cselekedet volt. Továbbtanulási lehetőséget biztosít 5-6 megye végzős diákjainak az anyanyelven történő szakképzésre egy keresett szakon, s e megyékben élő magyar embereknek, ha kórházba kerülnek, a diakonisszák jelenléte magyar szót jelent, biztonságot a gyógyulás folyamatában. Kolozsváron, az ismert helyzetben leépíteni magyar iskolát, s tenni ezt egyházi vezetőként, magyarként megengedhetetlen. Az önök érvei helytállónak látszanak. De a lelkiség, a szellemiség, a nemzeti érdek nem eshet áldozatul anyagi meggondolásoknak, ún. "racionalizálásnak". Az oktatásban lényeges szempont a folytonosság, s az egymásra épülés. Az áthelyezés közvetetten a nehéz körülmények között beindított, és 10 év alatt komoly eredményeket felmutató, és még ma is otthonáért küzdő Református Kollégiumnak a gyengítését is jelenti. Mindezek alapján tisztelettel kérem az Igazgatótanácsot, a döntés újratárgyalása alkalmával legyen tekintettel a fenti érvekre, Kolozsvár iskola-egyetemi város magyar jellegének erősítése érdekében" - olvasható a nyílt levélben. - A Szabadság megkeresésére Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke nem óhajtott a kérdéssel kapcsolatban nyilatkozni. /Az RMPSZ tiltakozik a kolozsvári diakonisszaképzés áthelyezése ellen. Nyílt levél Pap Géza püspökhöz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./2001. március 16.
A tavaly elkészített Csíkszereda város kulturális évkönyve 2000 c. kötet kiváló alkalomnak bizonyult a megyeszékhely - önkormányzati költségvetésből finanszírozott - kulturális életének újraértékelésére. Az önkormányzati alárendeltségű kulturális intézmények (Csíki Játékszín, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíki Székely Múzeum, Megyei és Városi Könyvtár, Városi Művelődési Ház) tevékenységét az ún. civil szférába tartozó intézmények (könyvkiadók, magángalériák, egyesületek, alapítványok) munkája egészíti ki. A kulturális élet támogatási infrastruktúrájából a képzőművészet többnyire kimaradt, annak ellenére, hogy vidékünk "magas kultúráját" leginkább a képzőművészet határozza meg. Csíkszeredában jelenleg 30-nál több főiskolai végzettségű, aktív képzőművész él. 1999. nov. 3-án alakult meg Hargita Visual Art névvel a Csíkszeredában és Hargita megyében tevékenykedő képző- és iparművészek egyesülete. Csíkszereda tanácsa a Hargita Visual Art Egyesület használatára engedte át a közösségi tulajdonban lévő csíkszeredai Virág utcai galériát, melyet az egyesület közös műtermekként vállalt működtetni. (Így több fiatal alkotó jutott műteremhez: Berszán-Márkos Zsolt, Bartis Elemér, Botár László, Ferencz S. Apor, Léstyán Csaba, Siklódi Piroska.) Ebben a galériában csoportos tárlattal mutatkozott be a Hargita Visual Art művészegyesület. Szervezésükben nyílt meg Marosvásárhelyen Botár László festészeti tárlatára, majd Kolozsváron a Velum Kft. rendezett a csíkszeredai képzőművészeknek csoportos tárlatot. Kiállítás-sorozat indult Csíkszeredában, a Művelődési Házban. A színházi bemutatók előtti kiállítások támogatási, kerete az elmúlt esztendőben megteremtődött. Az egyesület programja szerint idén még 13 tárlat színhelye lesz a Virág utcai galéria. Csíkszeredában valóságos művészkolóniáról lehetne beszélni, annak ellenére, hogy a 89-es rendszerváltás felgyorsította a kivándorlást. (Elment többek között Adorjáni Endre, Beczássy Antal, Bogáti Kispál Lajos, Erőss István, Ferencz Ernő, Kántor József, Szabó Béla, Vincefi Sándor, Xántus Géza) - El kell készíteni a csíkszeredai képzőművészek művészettörténeti igénnyel szerkesztett katalógusát és adattárát. Az elkészült katalógussal/adattárral már szervezett keretek között lehetne részt venni országos és külföldi kiállításokon. A csíkszeredai képzőművészek elképzelésükhöz kiváló partnert kaptak a Velum cégben. A Velum Kft. Budapesten galériát nyitott, ahol az anyaországi közönség megismerkedhet Hargita megye képzőművészeinek alkotásaival. /Pozitív székely táj - A Hargita Visual Art sikerei. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./2001. április 21.
Bethlen magyarsága két évvel ezelőtt elhatározta, hogy a Beszterce-Naszód megyei magyarság szórványközpontjává növi ki magát. Ápr. 19-20-án kétnapos pedagógus továbbképzőt tartottak, amelyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bethleni fiókja szervezett. A továbbképző fő témája a pszichodráma volt - mondta a rendezvény lelke, Borsós K. László helyi pedagógusszövetségi elnök. A jelenlévő árpástói, magyardécsei, magyarnemegyei, almásmálomi és bethleni tanerők betekintést nyerhettek az iskolai konfliktusok kezelésének problémakörébe. /Sz. Cs.: Véget ért a pedagógus továbbképző. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./2001. május 9.
Kós Károly életműve a 3. évezred elején címmel háromnapos, máj. 8-án kezdődött nemzetközi konferencia zajlik Budapesten, a Mundus Egyetemi Kiadó rendezésében. A konferenciának több mint 30 társszervezője van: magyar állami intézmények és szakmai szervezetek, valamint erdélyi civil szervezetek (EMKE, EME, Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Kríza János Társaság stb.). A rendezvény védnöke a Határon Túli Magyarok Hivatala. A szervezők előzetes közleménye szerint "a konferencia célja az, hogy felmutassuk a közel egy századot átívelő életműből mindazt, ami élő üzenetnek számít a harmadik évezredbe lépő magyar társadalom és kultúra számára". A konferencia előadásai az alábbi főbb témák köré csoportosulnak: Kós Károly építészeti öröksége, életművének kisugárzása, nemzetközi szereplése, Kós Károly és Erdély, jelentősége a környezetalakításban, településfejlesztésben, a népi kultúrában, a magyar irodalomban, a műemlékvédelemben, a szépművészetekben, a magyar oktatásban, közéletben, de helyet adnak a felsoroltaktól eltérő témáknak is. Az eseményre Anthony Gall szerkesztésében megjelenik a Kós Károly műhelye c. életműalbum, teljes építészeti katalógussal. (Guther M. Ilona, Budapest): Kós Károly Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./