udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
75
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-75
Névmutató:
Robu, Ioan
2004. március 22.
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fennállásának kétszázadik évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat egyik fővédnökeként látogatott márc. 21-én Szatmárnémetibe Ion Iliescu államelnök. Az elnököt és kíséretét a repülőtéren egyházi és politikai vezetők fogadták, köztük Schönberger Jenő megyés püspök, Szabó István, a Megyei Tanács elnöke, Gheorghe Ciocan prefektus, Riedl Rudolf alprefektus, Viorel Solschi polgármester és Ilyés Gyula alpolgármester. Ion Iliescu a székesegyházban vett részt az ünnepi szentmisén, amelyet Ioan Robu bukaresti érsek celebrált. A latin, román, magyar és német nyelven tartott misén Schönberger Jenő megyés püspök szentbeszédében a tékozló fiú esetéről beszélt, akit atyja nem büntetett meg vétkei miatt, hanem megünnepelte hazatérését. Ünnepi beszédében Ion Iliescu kifejtette, a római katolikus egyház jelenléte a görög katolikus egyházé mellett kapu Nyugat felé. Az államfő elismeréssel szólt az egyház szociális tevékenységéről, mely a Caritas közreműködésével és a román állam anyagi támogatásával is, Szatmár megyében jelentős eredményeket ért el. Kiemelte, hogy a bajba jutottak nemzetiségüktől és vallásuktól függetlenül számíthatnak az egyház segítségére. /Túrós Lóránd: 200 éves a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./2004. június 21.
Szatmárnémetiben a katolikusok legnagyobb helyi ünnepe a székesegyházhoz kötődő Jézus szíve búcsú. A mostani zarándoklatnak külön hangsúlyt adott az a tény, hogy az egyházmegye az idén ünnepli alapításának 200. évfordulóját. Először Ion Robu bukaresti érsek románul, majd Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek német nyelven celebrált misét. Aztán a város régi főterén álló kéttornyú székesegyház előtt kezdetét vette a magyar nyelvű mise, melyen Seregély István egri érsek hirdetett igét, beszélt többek között a hit, a kultúra, a nyelv megtartó erejéről, a magyarság összetartásának szükségességéről. A szentmisére és az azt követő főtéri körmenetre mintegy 8-10 ezer hívő jött el Máramarosszigettől Béltekig, Nagykárolytól Felsőbányáig. Ott voltak a máramarosi és avasi katolikus románok, szlovákok, ukránok, s a közös hitben együtt örvendtek a magyarokkal. /(Sike Lajos): Három nyelven miséztek. Tízezer hívő a Jézus szíve búcsún. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./2004. október 1.
Szept. 30-án Ion Iliescu államfőt a Vatikánban magánkihallgatáson fogadta II. János Pál pápa. Az államfő ötödik alkalommal találkozott a Szentatyával. Iliescut elkísérte vatikáni látogatására Ioan Robu, a bukaresti római katolikus érsek, Daniel moldovai metropolita, valamint Ileana Stana Ionescu színésznő, az olasz kisebbség parlamenti képviselője. II. János Pál pápa felelevenítette 1999-ben Romániában tett látogatását, békeüzenetet küldött a román népnek és megáldotta a romániai küldöttséget. /II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadta Ion Iliescut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./2005. február 17.
Néhány moldvai faluban magyarul misézhet, aki ezt igényli – jelentette ki Ioan Robu bukaresti érsek, a romániai katolikus püspöki kar elnöke azon a február 14-én Budapesten tartott sajtótájékoztatón, amely a Kelet- és Közép-Európa bíborosai és katolikus püspöki karai elnökeinek háromnapos találkozóját zárta. Robu rámutatott arra, keresik a megoldást a csángók magyar anyanyelvű misék bevezetésére vonatkozó kérésére. Az egyik iránynak nevezte a csángó, a másiknak a magyar nyelv használatát a hitéletben, megjegyezve, hogy pillanatnyilag nincs liturgikus könyv csángó nyelven. Szólt ugyanakkor arról, hogy – biztosan nem végleges megoldásként – néhány moldvai faluban magyarul misézhet, aki ezt igényli. /Magyar mise Moldvában? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./2005. február 19.
Nagy veszteség lenne, ha magyar liturgikus könyveket használva magyar nyelven miséznének a csángó közösségekben, mert elveszne a csángó dialektus – nyilatkozta sajtófelelőse révén Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek. Robu a hét elején egy budapesti egyházfői találkozót követően arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, néhány moldvai faluban magyarul misézhet, aki azt igényli. A négy nap eltéréssel adott, két különböző tartalmú választ Francisc Ungureanu sajtófelelős úgy kommentálta, az érsek budapesti nyilatkozatát tévesen értelmezte a hírt közlő MTI. A Kelet- és Közép-Európa bíborosai és katolikus püspöki karai elnökeinek budapesti találkozójáról tájékoztatva az MTI írta: ,,Ioan Robu bukaresti érsek, a román püspöki kar elnöke (...) rámutatott arra, keresik a megoldást a csángók kérésére. Az egyik iránynak nevezte a csángó, a másiknak a magyar nyelv használatát a hitéletben, megjegyezve, hogy pillanatnyilag nincs liturgikus könyv csángó nyelven. Szólt ugyanakkor arról, hogy – biztosan nem végleges megoldásként – néhány moldovai faluban magyarul misézhet, aki ezt igényli.” A moldvai csángómagyarok 1990 óta folyamatosan kérik a magyar mise bevezetését falvaikban. Nyisztor Tinka kezdeményezésére és vezetésével a pusztinaiak több rendben jártak Petru Ghergheli jászvásári római katolikus püspöknél és Jean-Claude Perisset bukaresti pápai nunciusnál; 1991-ben Budapesten a magyar misére vonatkozó kérést nyújtottak át II. János Pál pápának; kérvényt juttattak el dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekhez; a vonatkozó dokumentációt átadták Gabriel Andreescunak, 1999 nyarán pedig a Budapesten adták át Göncz Árpád köztársasági elnöknek; 2001-ben Pusztinán vette át a kérelmezett magyar mise iratcsomóját Tytti Isohookana-Asunmaa finnországi Európa tanácsi képviselő, a moldvai csángók anyanyelvű misézéséért az Európa Tanács is fellépett a 2001/15021-es ajánlásában. 2004 decemberében szintén a pusztinaiak vitték az egyházmegyei zsinat elé ebbéli kérésüket. /(fekete): Csángó mise igen, magyar mise nem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./2006. február 8.
A legmostohább sorsú moldvai magyar közösség lélekszáma enyhe gyarapodást, a magyarul tanulni akaró csángó gyermekeké pedig rohamos növekedést mutat. Pontosabban mutatna, ha akadna még vagy harminc tanító, magyar tanár, aki felvállalná az anyanyelvi oktatást. A ma Moldvában élő majdnem 300 ezer, magát római katolikusnak valló ember többsége román anyanyelvű, kisebb része, mintegy 60–70 ezer fő magyar anyanyelvű, illetve ért magyarul. A csángók román voltát hangsúlyozza az elrománosodott csángók 2001-ben alakult Moldvai Római Katolikusok Dumitru Martinas Egyesülete. Legutóbb pedig január 27-én a Román Tudományos Akadémia kolozsvári Folklórintézetében mutatták be Ion H. Ciubotaru Catolicii din Moldova. Universul culturii populare (’A moldvai katolikusok. A népi kultúra világa’) című, a moldvai csángók román származása mellett kardoskodó könyvének harmadik kötetét. Ezzel szemben a román történészek más része és általában minden más szakértő arra az eredményre jutott, hogy a moldvai csángók magyar eredetűek. Kevesen tudják, hogy a Pruton túli Moldovai Köztársaság római katolikus püspöke, a chisinaui Anton Cosa (Kósa Antal) egy Iasi megyei csángó falu szülöttje, és nemrég nyilvánosan és többször is megszólalt anyanyelvén – azaz magyarul. Nem így tesz azonban Petru Gergheli (Gergely Péter) jászvásári (iasi) római katolikus püspök és Ioan Robu (Rab János) bukaresti római katolikus érsek. Mindketten moldvai születésűek, a jelek szerint értenek magyarul, mégis a moldvai csángók magyar misézésének legelszántabb ellenzői. 2001 májusában az Európa Tanács elfogadta Strasburgban Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselő és jelentéstevő javaslatát a csángó kérdésben. Az 1521-es számú Ajánlás, amelyet ugyanaz év novemberében megerősített az ET miniszteri határozata, nem kért egyebet Romániától, csupán hogy tartsa tiszteletben saját törvényeit: „az anyanyelvi oktatás lehetőségét biztosítani kell Románia alkotmánya és az oktatási törvénykezés értelmében. Ugyanakkor osztálytermeket kell hozzáférhetővé tenni a helyi iskolákban, és a falvakban a csángó nyelvet oktató pedagógusokat meg kell fizetni”. Az oktatáshoz a szükséges pénzt hosszabb távra a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma ajánlotta meg, vállalva, hogy évente 13 millió forintot költ az elemisták és általános iskolások helyi és 16-ot a középiskolások Moldván kívüli magyar nyelvű oktatásáért. – Az utóbbi időben többször elkeseredtünk, mert úgy éreztük, hogy Magyarországon olykor keresztbe tesznek a programunknak – jelentette ki Hegyeli Attila. – 2005 júniusa és decembere között öt hónapon keresztül teljesen támogatás nélkül maradt a program, pedig már huszonhét főállású oktató munkájáról volt szó. Az ideiglenes pénzhiány lépésre kényszerítette a csángóföldi magyar oktatás elkötelezettjeit. Beindították a Keresztszülő-programot. Ennek során bárki, aki magára vállalja egy magyarul tanuló csángó gyerek évi taníttatási költségét, jelképesen a keresztszülőjévé válik. A keresztapa-keresztanya programba 99 százalékban magyarországiak, a fennmaradó 1 százalékban pedig nyugat-európaiak kapcsolódtak be. Az erdélyi magyarság közömbös maradt – jegyezte meg Hegyeli. A Rekecsin falu határában felépítendő líceumért a Böjte Csaba testvér vezette Dévai Szent Ferenc Alapítvány és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége fogott össze. A csángók körében a jelenlegi huszonhét fős tanári gárda kétharmada erdélyi magyar, a többi felsőfokú tanulmányait elvégzett, és a szülőföldjére visszatért magyar csángó. /Balló Áron: Magyar tanárok kerestetnek Csángóföldre. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./2006. június 12.
Az Adevarul című bukaresti lap sorozatban mutatja be a romániai egyházakat. A június 9-én megjelent oldal címe: A római katolikus egyház. Ennek nevében nyilatkozik Ioan Robu bukaresti érsek, akiről a mellékelt rövid életrajzból megtudjuk: 1944-ben született moldvai katolikus családban, 1968-tól pap. 1983-ig a iasi-i Teológiai Intézet rektora volt. 1984-ben lett püspök, 1990-ben érsek. Nyilatkozatában a romániai katolikusok számát 1,4 millióra becsüli, de sokan hagyták el az országot, ennek következményeként nyugaton egyre több „a román nyelvű katolikus közösség”. A kommunista rendszer üldözöttjei közül csak néhai Vladimir Ghicát és Durkovici püspököt említette. Egy szót sem ejtett arról, hogy Romániában él 850 ezer magyar, valamint nagy számú német, szlovák és bolgár katolikus, arról sem, hogy létezik a Jakubinyi György vezette gyulafehérvári érsekség és több püspöksége. Említés sem történik az erdélyi múltról, Márton Áron legendás alakjáról, Majláth Gusztávról, Jakab Antalról, de arról sem, hogy a kutatás számára miért hozzáférhetetlen ma is a bukaresti püspökség levéltára. A Dosarele Istoriei 2003/9-es számában viszont Ovidiu Bozgan bukaresti egyetemi tanár tanulmányt közölt A római katolikus egyház a kommunista Romániában címmel. Ebben bemutatta a Szent István által 1103-ban létesített váradi püspökséget, kitért az 1111-ben alapított gyulafehérvári püspökség történetére, majd sorra vette Temesvárt, Szatmárt, és végül megemlítette: XIII. Leó pápa 1883-ban létrehozta a bukaresti, majd egy év múlva a iasi-i püspökséget is. A kommunista rendszer az egyház javait államosította, az 1948. évi 1111 parókiából 1988-ra 637, az 1317 papból 1982-re 685 maradt. A szerző nagy teret szentelt Márton Áronnak: életútjának, börtönéveinek, harcainak, amelyek egyháza és a romániai magyarság túlélést szolgálták. Bemutatta Csíksomlyó fontosságát a katolikus ellenállásban; a pünkösdi búcsúkon minden hatósági bojkott ellenére is, 12-15 ezer zarándok vett részt. Minderről Robu érsek nem tett említést. Hargita Népe, 2006. június 5.: Június 3-án több mint 300 ezer hazai és külföldi zarándok vett részt a csíksomlyói búcsún. A szentmise kezdetén Jakubinyi György érsek mondott fohászt: „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!” Hangsúlyozta: az idei csíksomlyói zarándoklat célja megegyezik az Erdő Péter bíboros-prímás által meghirdetett nemzeti imaév szándékával. /Barabás István: Bukarest és Csíksomlyó között. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./2007. május 3.
Kétnyelvű prédikációt terveznek május 13-án a pusztinai templomban, jelezte Berszán Lajos gyimesfelsőloki római katolikus pap. A Bákó megyei településen még mindig népes azok tábora, akik előítéleteket táplálnak a magyar nyelvű misével szemben. Ha a kétezer katolikus hívet és mintegy 350 magyart számláló település templomában megtarthatja prédikációját, Berszán Lajos lesz az első pap, aki Pusztinán Isten házában magyarul szól a hívekhez. A Berszán által vezetett Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban ugyanis az a szokás, hogy a lelkész-igazgató sorra felkeresi a ballagás előtt álló diákok településeit, ahol ünnepi mise keretében búcsúztatja őket iskolájuktól. Aki Pusztinán anyanyelvű misét akart hallgatni, eddig Dani Péterné Nyisztor Ilona udvarára szorult. Legutóbb, húsvétkor több mint százan gyűltek össze az idős özvegyasszony portáján, hogy meghallgassák Palkó Ágoston gyimesbükki káplán prédikációját. A faluban mind a magyar misét követelők, mind a kezdeményezést ellenzők táborában akadnak olyanok, akik kételkednek abban, hogy néhány nap múlva a templomban magyarul is felcsendülhet a szertartás. Nyisztor Tinka, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége vallási ügyekért felelős vezetője szerint ég és föld a különbség Benchea plébános és elődje, Deac Eugen között. „Ha töri is a nyelvet, Benchea atya akkor is többnyire magyarul beszél a hívekkel. Ezzel szemben a régi káplán, Sabau Marius még azt is megtiltotta, hogy anyanyelvemen szóljak a gyermekekhez a templomban. Hasonlóan szélsőséges nézeteket vallott felettese, Deac is” – mesélte a csángómagyar szervezet vezetője. „Minden a bukaresti érsektől függ. Ioan Robu sajnos szélsőséges, nacionalista ember, aki hallani sem akar a magyar nyelvű misézésről” – állította Nyisztor. Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke és Nyisztor Tinka, a szervezet vallási felelőse a napokban Olaszországba indultak. Céljuk elkísérni Rómáig a moldvai magyar mise ügyéért zarándokútra kelt Ferkó Zoltánt. Az MCSMSZ hetekkel ezelőtt a Vatikánba küldött levelében kérte a küldöttség magas szintű hivatalos fogadását. /Szucher Ervin: Kételyek a mise előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./2007. szeptember 6.
A keresztény önazonosság, az európai értékrend és az egyházak közötti építő párbeszéd gondolatának jegyében kezdődött meg szeptember 5-én Nagyszebenben a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés, amelyet főszervezőként Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke és Jean-Arnold de Clermont, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) elnöke nyitott meg. A háromnapos találkozón 2500 katolikus, protestáns és ortodox egyházi képviselő vallja meg hitét, állást foglalva az európai nemzetek megbékélése és együttműködése mellett a keresztény értékrend és életforma szellemében. A tanácskozás meghívottjai között szerepel Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Jakubinyi György római katolikus érsek és Adorjáni Dezső evangélikus püspök. A rangosabb világi vendégek között van José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is. Üdvözlő beszédet mondott Josip Bozanic zágrábi érsek, a CCEE alelnöke és Jakubinyi György érsek. Szólt a küldöttekhez Daniel moldvai metropolita, Ioan Robu érsek, a román katolikus püspöki kar elnöke, Kirill metropolita, az orosz ortodox egyház külügyeinek irányítója és Wolfgang Huber püspök, a németországi evangélikus egyház elnöke. A pápai üzeneten kívül Rowan Williams canterbury érsek üzenete is elhangzott. Tőkés László püspök nem vesz részt a nagyszebeni eseményen, az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyház (KREK) alacsonyabb szinten van jelen. Számos megmagyarázhatatlan esemény érte Nagyszebenben a III. Ökumenikus Nagygyűlésen részvevő magyar református delegációt – közölte Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház (MRE) szóvivője. „Az, hogy a magyar delegáltak szállásával sem volt minden rendben, talán jelentéktelen dolognak tűnik, de az a tény, hogy a megnyitót követő ünnepi fogadásra egyetlen magyar református delegáltat sem hívtak meg, több mint véletlen” – fogalmazott. Pap Géza püspök elmondta, a köszöntésen a román államelnök jelenlétében csak román nyelvre nem fordították le köszöntő szavait. /Erdő bíboros nyitotta meg az ökumenikus nagygyűlést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./2007. október 3.
Két magas rangú ortodox egyházi vezetőről is megállapíthatja a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS), hogy a rendszerváltás előtt együttműködtek a kommunista titkosrendőrséggel. A Rompres hírügynökség szerint Pimen Zainea, Suceava és Radauti érseke, valamint Calinic Argatu, Arges és Muscel püspöke tartozott 1989 előtt a Szekuritáté kötelékébe. Más egyházak vezetőinek a neve is szerepel egy jegyzőkönyvben, amely a Szekuritáté által 1989 decemberében megsemmisített dossziékról szól. Ezek egyike Ioan Robu római katolikus érsek. A CNSAS kihallgatásra hívta Andrei Andreicutot, Gyulafehérvár ortodox érsekét, aki megtámadta a testület döntését, amelynek értelmében együttműködött a Szekuritátéval. /Balogh Levente: CNSAS: kollaboráns ortodox egyházfők. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./2008. február 10.
Kräuter Sebestyén nyugalmazott temesvári megyéspüspök életének 86 évében elhunyt. Kräuter Sebestyént /Niczkyfalva, 1922. dec. 22. – Temesvár, 2007. jan. 29./ Pacha Ágoston megyéspüspök szentelte pappá Temesváron 1946-ban. II. János Pál pápa 1990. március 14-én nevezte ki a temesvári egyházmegye püspökévé, 1990. április 28-án szentelték püspökké. 1999. augusztus 28-án vonult nyugalomba. A püspököt február 1-jén helyezték örök nyugalomra Temesváron, a székesegyház kriptájában. A gyászmisét celebrálta és román nyelven szentbeszédet mondott dr. Ioan Robu bukaresti érsek. Magyar nyelven dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, német nyelven Roos Márton megyéspüspök emlékezett az elhunytra. /In memoriam Kräuter Sebestyén – ny. temesvári püspök. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 10./2008. április 30.
Aki tanulmányozza a csángók életét, értetlenül áll a sorozatos elutasítás előtt, amellyel az egyházi szervek fogadták a csángók kérését, hogy anyanyelvükön, magyarul hallhassák a misét. A román hatóságoknak az anyanyelvi oktatásra, a szabad nyelvhasználat megtagadására vonatkozó politikája viszont érhető: nekik nincs szükségük nemzeti kisebbségre egy olyan régióban, amelyet színtiszta nemzeti területnek mutatnak meg a nagyvilágnak. Kevésbé ismert, hogy Moldva tudós kutatója, rövid ideig fejedelme, Dimirie Cantemir a Descriptio Moldaviae /1716/ című latin nyelvű munkájában a csángókat Moldva magyar anyanyelvű katolikusoknak írta le. Viszont Ioan Robu, Bukarest római katolikus érdeke szerint „a csángók csángóul beszélnek”…A moldvai csángók legismertebb szólólója, Domokos Pál Péter több mint másfél évtizede, 1992-ben távozott közülünk. Helyét senki sem vette át, de akadnak, akik makacs szívósággal nem törődnek bele a csángók beolvadásába. Egyikük Ferkó Zoltán, aki a közelmúltban Rómáig kerékpározott a magyar anyanyelvű misék ügyében. A csángókérdés megszállottja a székelyudvarhelyi Bálint Mózes is, az ottani szerszámkészítő gyár nyugalmazott mestere. Több mint két évtizede fáradhatatlanul járja a moldvai csángó falvakat, írja krónikáit, jelentéseit, nyílt leveleit. Most könyvvel rukkolt elő. Először Kallós Zoltán néprajzkutató segítségével indult el az a kis csapat, melynek tagja, krónikása lett Bálint Mózes. Bálint Mózes 1990-2007 között készített feljegyzései megjelentek Testvérmentő /Udvarhelyszéki Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 2008/ címen, a Gondolkodó magyarok sorozat 2. kiadványaként. A szerző megírta, hogy útjai során társa volt sokszor a budapesti dr. Atzél Endre, a csángók Bandi bácsija, akit könyvében „Ingajáratnak” nevezett. Atzél Endre váratlanul bekövetkezett haláláig fáradhatatlanul dolgozott, segített – ingajáratban. /Ujj János: Ismét a csángókról. = Szövétnek (Arad), 2008. április/2008. szeptember 18.
„A Iasi Egyházmegyében a különböző anyanyelvű hívek lelkipásztori ellátása különböző feladatokat jelent, keresik a megoldás lehetőségeit" – áll többek között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményében, amelyben a román és a magyar püspöki konferenciák delegációinak szeptember 16-án tartott budapesti találkozójáról tájékoztat.,,Ennek érdekében két fiatal csángó papot küldött a megyéspüspök Budapestre tanulmányaik folytatására. Ők három év múlva visszatérnek egyházmegyéjükbe. " A közlemény nem tér ki arra, hogy visszatérésük után lesz-e magyar mise Moldvában, és arra sem, hogy Ioan Robu bukaresti érsek és Erdő Péter bíboros reagált-e a budapesti székhelyű Keresztszülők Egyesületének keretében működő vallásügyi munkacsoport anyanyelvű misézésre vonatkozó levelére. Említett munkacsoport nemrég megalkotta az első modern kétnyelvű liturgiát, amelyben a szentmise magyar és román nyelvű szövegét egymás mellett tüntetik fel. A budapesti megbeszélés az egyházi élet és az egyház társadalmi jelenlétének számos más kérdését is érintette, többek között szó esett a hitoktatásról, a katolikus iskolákról, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a romániai görög katolikus egyház különleges státusáról. A nemzeti kisebbségek anyanyelvi lelkipásztori gondozása témában a temesvári és a szatmári egyházmegyében gyakorlatban lévő, az igényeknek megfelelően biztosított többnyelvű misézés került terítékre, a moldvai helyzetről, a már említett megoldáskeresésen kívül konkrétum nem hangzott el. /Fekete Réka: Nem állt ki a csángók mellett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./2008. szeptember 19.
Nem kívánta kommentálni a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára az Új Magyar Szó megkeresésre azokat a vádakat, melyek Erdő Péter bíborost, prímást, esztergom-budapesti érseket érték az elmúlt napokban Budapesten zajlott román–magyar püspöki találkozó után. A román és magyar püspöki konferenciák delegációi Erdő Péter bíboros és Ioan Robu bukaresti érsek, a Román Katolikus Püspöki Konferencia elnöke vezetésével szeptember 16-án találkoztak Budapesten. A tanácskozást követően közleményt adtak ki, melyben megemlítik, hogy szó esett a nemzeti kisebbségek anyanyelvi lelkipásztori gondozásáról is, a Szatmári Egyházmegyéről, ahol „a katolikusok többsége magyar nemzetiségű, de a román és német ajkú híveknek is biztosítják az anyanyelvi lelki gondozást”. Megemlítették a iasi-i egyházmegyét is, ahol „a különböző anyanyelvű hívek lelkipásztori ellátása különböző feladatokat jelent, keresik a megoldás lehetőségeit”. Ennek érdekében két fiatal csángó papot küldött a megyéspüspök Budapestre, tanulmányaik folytatására. Erdő Péter bíborost olyan vádak érték, miszerint nem állt ki a csángók anyanyelvi misézése mellett, magukra hagyta őket. A következő találkozóra jövőre Bukarestben kerül sor. Schönberger Jenő szatmári katolikus püspök elmondta, a csángók anyanyelvi lelkipásztori gondozása kapcsán a találkozón elhangzott, a kurzív magyar nyelvet nem beszélő közösségnek igencsak nehéz lelkipásztort biztosítani. „A második vatikáni zsinat előírja, hogy a híveknek jogában áll saját anyanyelvűkön imádkozni, és ezt az egyháznak biztosítani kell” – nyilatkozta lapunknak a püspök. Petru Gherghel iasi-i püspök úgy fogalmazott: „szívesen együtt dolgozik a magyar püspöki karral mindaddig, amíg nem csinálnak a felekezeti problémákból politikai ügyet, és amíg nem cselekednek ellene”. /Fleischer Hilda, Kánya Gyöngyvér: Magyar–román püspökterefere. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2008. szeptember 21.
Erdő Péter bíboros, az MKPK elnökének meghívására szeptember 16-án Magyarországra látogatott a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia küldöttsége Ioan Robu elnök, bukaresti érsek vezetésével. A két testület küldöttségei megbeszélést folytattak többek között a nemzeti kisebbségek anyanyelvi lelkipásztori gondozásról. (Az MKPK sajtóirodája) /Magyar–román püspöki találkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 21./2009. március 9.
Böcskei László temesvári vikáriust, pápai prelátust a nagyváradi bazilikában március 7-én szentelték a nagyváradi egyházmegye eddigi legfiatalabb püspökévé. Böcskei Lászlót XVI. Benedek pápa 2008. december 23-án nevezte ki Tempfli József utódjának az egyházmegye élére. A püspökszentelést Roos Márton temesvári megyéspüspök, az új püspök eddigi főpásztora, valamint két társszentelő, Ioan Robu bukaresti érsek és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek végezték. Tempfli József búcsúbeszédében megköszönte „a sok sok jóságot és szeretetet”, mellyel 19 éves püspöki szolgálata során találkozott. Határokon innen és túlról érkeztek hívek a szentelésre. Köszöntő beszédet mondott Ioan Robu érsek, a Román Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Sofronie Drincec nagyváradi ortodox püspök, az Erdélyi Magyar Püspöki Konferencia nevében pedig Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A szentelési ceremónia négy nyelven zajlott: magyarul, románul, németül és latinul. /Totka László: Történelmi fiatalítás történelmi egyházaknál. Böcskei átvette a pásztorbotot. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2009. június 22.
A szatmári katolikus egyházmegye legnagyobb búcsújára, a Jézus Szíve búcsúra sokan jöttek el Szatmárnémetibe, június 21-én, szinte betöltve a régi főteret. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi-budapesti érsek mondott szentbeszédet. „Aki nem szereti testvérét, nem szereti az Istent sem” – hangsúlyozta a bíboros, majd felidézte a jilavai börtönben mártírhalált halt szatmári püspök, Scheffler János alakját. Előtte a reggeli órákban a Kálvária templomban Böcskei László nagyváradi püspök német, Ioan Robu bukaresti érsek pedig román nyelven tartott szentmisét. A háromnyelvűség már hosszú évek óta része a Jézus Szíve búcsúnak. A búcsú végén sokan kilátogattak Erdődre, ahol az itteni magyarok utóbbi időben megélénkült aktivitásának köszönhetően egy éven belül a harmadik magyar személyiség szobrát avatták fel. Károlyi Sándor-szobor és a Petőfi–Júlia-páros után most a mind ez ideig egyetlen magyar pápajelölt, az erdődi jobbágysorból felemelkedő Bakócz Tamás míves bronzszobrát leplezték le a helyi római katolikus templom kertjében. Erdődön a június 21-én tartott szoboravatáson jelen volt Erdő Péter bíboros, Szabó Vilmos budapesti államtitkár, Csehi Árpád megyei tanácselnök, Gergely Zoltán szobrászművész, Füzes Oszkár magyar nagykövet és Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul is. /Sike Lajos: Búcsú és szoboravatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./2009. szeptember 3.
A bukaresti római katolikus érsekség nyílt levélben kéri a tanügyminisztertől, hogy a jövőben a vallás legyen érettségi tantárgy. Ioan Robu érsek saját javaslatcsomagot terjesztett elő, az iskolai vallásoktatás reformjára vonatkozóan. Ennek értelmében a vallás az alaptanterv részét képezné, nemcsak az alsó tagozatos, de a felső tagozatos és a gimnáziumi oktatásban is. Augusztus végén az ortodox egyház feje, Daniel pátriárka fordult nyílt levélben az államfőhöz, amelyben a Miclea-féle tanügyi törvényjavaslatot vallás- és egyházellenesnek nevezte. /Vallás-érettségit kérnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./2009. október 8.
„Meggyőződésem, hogy néhány moldovai csángó faluban, ahol ezt a hívők kérik, még a közeli jövőben tarthatnak magyar nyelvű miséket!” – jelentette ki Ioan Robu bukaresti érsek azon a sajtóértekezleten, amelyet a romániai katolikus püspökök szatmárnémeti konferenciáját követően rendeztek. Nyisztor Tinka, a Pusztinai Szent István Egyesület elnöke korábban Ioan Robu érseket nevezte a magyar nyelvű szentmisék egyik fő akadályának. /Sike Lajos: Magyar mise Csángóföldön? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./2009. október 16.
A közösség megoldatlan gondjai között van a moldovai csángó-magyarok anyanyelvi miséjének kérdése. Egy-két alkalomszerű esettől eltekintve, a magyar igehirdetés mindmáig nem lett valóság, hiába a sok ígéret, köztük a pápa által is megerősített. A Szatmárnémetiben megtartott katolikus püspöki konferencia sajtóértekezletén, az újságíró erről kérdezte Ioan Robu bukaresti érseket. Robu érsek idegesnek látszott, amiért úgymond már Szatmárnémetiben sem hagyják békén a magyar-csángó üggyel. Kiselőadást rögtönzött a csángók nyelvéről, amit azzal zárt le, hogy nem volna helyénvaló ezt az archaikus nyelvjárást a magyarral megmásítani. Arra a kérdésre viszont már kevésbé tudott válaszolni, hogy a románnal miért volna helyénvaló. Majd azt hozta fel, hogy a mise-ügy, nem az ő, hanem a iasi-i püspök, Petru Gherghel kompetenciája. A lap munkatársa megjegyezte: úgy látszik az államhatalom lojálisabb, mint a helyi katolikus egyház, mert huszonkét moldovai csángó faluban már tanítják az iskolásoknak a magyar nyelvet, miközben rendszeres magyar mise még nincs! „Hogy mondhatja: a hatalom lojálisabb, mint az egyház?! Kérem, vonja vissza!”- szólt erélyesen. Sike Lajos nem vonta vissza. Megismételte. Ekkor az érsek csöndesebb lett és azt mondta: „Néhány (unele) csángó faluban a közeli jövőben lesz magyar mise!” – Volt már ilyen ígéret. /Sike Lajos: Csángós. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./