udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
62
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62
Névmutató:
Dragan, Iosif Constantin
1999. augusztus 21.
A temesvári Magyar Ház jogi helyzetének tisztázását nehezíti, hogy Iosif Constantin Dragan meg akarja vásárolni a Timpress Rt. még állami tulajdonban levő részvényeit. A Timpress évek óta pereskedik a Magyar Ház Rt-vel az épület tulajdonjogáért. Az 1994-ben újjáalakult Magyar Ház Rt. az épületet a húszas években felépítő és a negyvenes évekig üzemeltető, hasonló nevű Rt. jogutódjaként próbált fellépni, és visszaszerezni az ingatlant a bánsági magyarság számára. A Magyar Ház rákerült az 1998/13-as sürgősségi kormányrendelet által jogos tulajdonosuknak visszaszolgáltatott ingatlanok listájára, azonban ezt a mai napig sem sikerült érvényesíteni. /Temesvár: Fellebbezés Magyar Ház-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./1999. augusztus 23.
Iosif Constantin Dragan professzor saját napilapjában, a temesvári Renasterea Banateana aug. 21-i számában "A román népet nem lehet többé elítélni" című írásában Ion Antonescu marsall rehabilitálását követelte. Dragan ezzel a marsall tervezett lugosi szoborállítását kívánta erkölcsileg megindokolni. Dragan szerint Románia átállását a szövetségesek oldalára a második világháború idején Antonescu marsall készítette elő, de Iuliu Maniu és Mihály király aljas módon letartóztatták és átadták őt az oroszoknak, majd később kivégeztették. A cikk az egekig magasztalta a háborús bűnös Ion Antonescut. Dragan Antonescu marsall perét "a román nemzet becsülete elleni merényletnek" nevezte és követelte, hogy országszerte állítsanak szobrokat emlékére. /(Pataki Zoltán): Dragan professzor Antonescu marsall rehabilitálását követeli. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./1999. augusztus 24.
A Dragan Alapítvány közleménye után, amely a Kolozsvári nyilatkozat állítólagos aláírói elleni támadás, a temesvári Renasterea Banateana augusztus 19-i számában megjelent a Lugosi nyilatkozat, amely részben elismételte a közlemény vádjait, majd név szerint támadta Bakk Miklós lugosi városi tanácsost. Bakk Miklós RMDSZ tanácsos reagált a vádaskodásra. Számtalan támadás érte a helyi sajtóban, majd nyilatkozatban ítélte el nyolc helyi képviselőtársa. Azt állítják, hogy a Bánság a tolerancia földje, akkor viszont elvárható lett volna, hogy e toleranciát gyakorolják is a másfajta gondolkodás irányában. Dialógust kellett volna keresniük, s nem az ügyészségi eljárás megindítását. Bakk Miklós emlékeztetett: több kérdésben egyedül fogalmazott meg markáns különvélemény a lugosi városi képviselőtestület előtt, ezek közül a Iosif Constantin Dragan díszpolgársága elleni vált közismertté.- Az Antonescu-szoborállítás tervét a Nagy Románia Párt tűzte napirendre, Bakk Miklós tiltakozott a szoborállítás ellen. /Pataki Zoltán: Antonescu szoborállítás - a "bánsági tolerancia" nevében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ Megjegyzés: 1993. okt. 22-én avatták Románia első Antonescu-szobrát Slobozia kisvárosban, egy belügyi államtitkár és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnökének avató beszédével. /Vasárnapi Hírek, okt. 24, Népszabadság, 1993. okt. 25./ 1994 júniusában Karánsebesen, 1994. nov. 12-én Piatra Neamton avattak - katonai tiszteletadással - újabb Antonescu-szobrot, emlékeztetett Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995.aug. 30./ 1999. október 1.
A tízhez közeledik a Sabin Ghermant célozó feljelentések száma. A Pro-Transilvania kiáltvány szerzőjét legutóbb az alkotmányos rend elleni összeesküvés vádjával illette, feltehetően a Iosif Constantin Dragan vezette Dragan Alapítvány. A Monitorul de Cluj napilapnak nyilatkozva Sabin Gherman kijelentette, hogy szükség esetén az illegalitást is vállalja. /(Turós-Jakab László): Kereszttűzben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./1999. október 19.
Gheorghe Funar polgármester kijelentette, hogy a városnév - Kolozsvár-Napoca - az idegenek számára "nehezen kiejthető", így eljött az ideje annak, hogy ezentúl csak Napocának nevezzék a várost. A Napoca név - Ceausescu utasítására - 1974-ben került a Cluj mellé, elsősorban Iosif Constantin Dragan "történésznek" köszönhetően. /Szabó Csaba: Kolozsvár napocásításán ügyködik a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./2000. április 20.
I.C. Dragan professzor temesvári napilapjában (Renasterea Banateana, 2000. április 14.) vezércikket közölt TRANS-SILVA-NIA - Transilvania (Erdély) címmel. Dragan nem érti, hogy a román történészek hogyan fogadhatták el az Erdély - Transilvania földrajzi nevet. Ez ugyanis "mogyor" kitaláció, annyit tesz, hogy az "erdőkön túli ország". Szerinte a X. században Voicu (Wajk), Géza és a román Sarolta (!) fia lett a mogyorok királya. Ez a Voicu nyugati módra megkeresztelkedett és felvette az István nevet, majd hozzáfogott az "erdőn túli ország" meghódításához. Dragan szerint a Transilvania nevet használják a "román nép árulói" is, akik azt szeretnék, hogy ez a terület önállóvá váljon. Az igazságszolgáltatás eddig nem büntette meg az RMDSZ keretein belül szeparatista propagandát kifejtő mogyorokat és székelyeket. Pedig az ultranacionalista és revizionista "mogyorok" Nagy-Magyarország megteremtésén fáradoznak! - írta Dragan. /Pataki Zoltán: Szent István (Voicu...) is román volt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./2001. február 8.
Temesvári napilapjában megjelent vezércikkében (Renasterea Banateana, febr. 6.) a jelenlegi román hatalomhoz közel álló Iosif Constantin Dragan is csatlakozik a közigazgatási törvény kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó kitételeit szidalmazók kórusához. Az ország szétdarabolása (Destramarea tarii) című írásában az Olaszországban élő, dúsgazdag, kétes múltú Dragan kijelentette, hogy a nemrég megszavazott törvénytervezet a "Nagy-Magyarországot, kettős állampolgárságot akarók nyomására született meg, és előkészíti a haza feldarabolását, elveszejtését". Szerinte megengedhetetlen a kétnyelvű feliratok (utca- és helységnevek) használata egy szuverén országban, ahol az elnevezések csak a hivatalosak lehetnek. Dragan az Európai Konföderáció mellett foglalt állást, svájci modell szerint. Dragan bizonyára nem tudja, hogy Svájcban egy kicsi nemzeti közösség, a rétoromán is hivatalosan használhatja az anyanyelvét. /Pataki Zoltán: I. C. Dragan és a svájci modell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./2001. február 17.
James C. Rosapepe amerikai nagykövet Gheorghe Funar nacionalista megnyilvánulásai miatt visszamondta kolozsvári látogatását, az Ötcsillagos város kitüntetés átadására nem került sor. A nagykövet sajtónyilatkozatban ismertette távolmaradása okát. "Funar polgármesternek az a határozata, hogy az én mára tervezett látogatásomat nacionalista nagygyűlés megrendezésére használja fel, elterelheti a figyelmet a helyi adminisztráció által végzett kiváló munkáról", hozzátette: "a kolozsvári románok tudják, hogy jobban kell félniük a viszály nyelvétől, mint egy idegen nyelvtől". Vasile Soporan prefektus, és Nelu Pop megyei rendőrfőkapitány, és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter ugyan törvényellenesnek ítélték a tervezett tüntetést, azonban egyikük sem tett semmit az akció betiltásáért. Febr. 16-án Gheorghe Funar polgármester megtartotta a "román nyelv védelmére és az alkotmány betartására" összehívott népgyűlést. Az akció szélsőségesen nacionalista, magyarellenes tüntetésbe torkollott. A tüntetők túlnyomó többségét nemcsak a Nagy-Románia Párt különböző szervezeteinek különjárattal érkezett tagjai, hanem a kötelező módon kirendelt kolozsvári városházi alkalmazottak tették ki. Gheorghe Funar örömét fejezte ki, hogy "a románok nagy számban jelentek meg a román nyelv védelmére szervezett népgyűlésen". Valer Voda, a Hargita, Kovászna és Maros megyéből Elűzött Románok Egyesületének elnöke elmondta: azért kellett elköltözniük, mert "egyesek szerint rontották az etnikai egyensúlyt". Ioan Mihai Nastase nagy-romániás képviselő Iosif Constantin Dragannak az üzenetét olvasta fel. A Román Élet Pártjának elnöke, Pavel Corut felszólalásában átkot szórt "a budapesti fasiszták, revizionisták által irányított" RMDSZ-re. Beszédét a tömeg "Románia, a régi határok között" bekiáltással szakította meg. Szerinte a székelyeknek semmi közük a magyar nemzethez. A székelyeket erőszakosan magyarosították el - mondta Corut. Corneliu Vadim Tudor több mint másfél órás beszédet tartott. Szerinte a jelenlegi hatalom választási csalást követett el. Azért nem jöttek el többen a tüntetésre, mert a Román Hírszerző Szolgálat megakadályozta őket - mondta. Az RMDSZ-ről elmondta: nincs mit keresnie a parlamentben, be sem jegyezték a törvényszéken mint politikai pártot. - Az RMDSZ pont olyan fasiszta párt mint a németországi bőrfejűek - jelentette ki Vadim. A tüntetés az esti órákban népdalokkal és tűzijátékkal zárult. /Magyarellenes népgyűlés a Bocskai téren. Rosapepe nagykövet visszamondta kolozsvári látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./2001. május 10.
A felperes Timpress Rt. elsőfokon megnyerte a temesvári Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. ellen indított pert. A határozatnak megfelelően a pervesztett cégnek hatvannégymillió lejt kell törlesztenie a több mint százmilliós adósságából. Az 1930-as években Temesváron közpénzekből felépített Magyar Házat jelenleg birtokló Iosif Constantin Dragan-féle médiabirodalom pert indított a temesvári Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. Ellen, követelve a magyar lap kilakoltatását. Az Olaszországban élő Iosif Constantin Dragan sajtómágnás cége az egykori Magyar Házban székelő Reflex Kft. kilakoltatását kérvényező per mellett - melyet másodfokon is megnyert - indította meg a bírósági eljárást. Dragan a temesvári lapkiadót 124 millió lejes adósság-felhalmozással vádolta. A Graur János vezette lapkiadó a tárgyalás során azzal érvelt, hogy az ingatlantulajdonosként fellépő Timpress Rt. a rendszeresen behajtott házbér mellett jogtalanul követelt külön közköltségtérítést. /Gurzó K. Enikő: Hatvannégymilliót fizet a Reflex Kft. Kedvezőtlen döntést hozott a temesvári törvényszék. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./2001. június 12.
Chelaru tábornok, a nemzetvédelmi minisztérium vezérkari főnöke jelen volt, amikor is a Nagy-Románia Párt Antonescu mellszobrot avatott Bukarestben a Calarasi úti ortodox parókia előtti téren. Az avatóünnepségen szintén megjelent Corneliu Vadim Tudor pártelnök és Iosif Constantin Dragan is, aki a Vadim-féle és más nacionalista akciókat anyagilag támogatja. Antonescunak nem ez az első szobra az országban. Antonescu tettét, a zsidók tömegeinek kivégzését - rendszerektől függetlenül - próbálták eltussolni Romániában. Az ogyesszai vérengzésről Romániában szívesen megfeledkeznek. Köztudott, hogy a román hadsereg nagyobb erőkkel vett részt a szovjetek ellen a második világháborúban, mint a magyarok, akiket szívesen titulálnak ma is "Hitler utolsó csatlósainak". Az Antonescu-szoborállítást kényesebb kérdéssé teszi, hogy most rehabilitálják, illetve ismerik el Mihály király érdemeit a román kiugrásban. Nem nagylelkűségből, hanem azért, hogy Mihály újra segítsen a Nyugathoz kötődésben, mint azt a háború végén tette. Chelaru tábornok ezeket a diplomáciai vizeket zavarta, ezért visszafogott, szelíd korholásban részesült, és sikerült meggyőzni, jobb, ha most félreáll, s ezzel elkerülik a nemzetközi botrányt. /Sylvester Lajos: A marsall szobra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./ 2001. június 18.
A bukaresti Dulles teremben gyűltek össze azok a volt vasgárdisták, illetve a mozgalom szimpatizánsai, akik tagadják a holokauszt valóságát. A meghívottak között volt Iosif Constantin Dragan, Ion Coja és Mircea Chelaru nyugalmazott tábornok, tudósított a Cotidianul című bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./2001. június 29.
Nem kell költöznie a temesvári Magyar Házból a Bánság magyar nyelvű hetilapjának és az irodáiba befogadott magyar intézményeknek. A Temesvári Táblabíróság jogerős ítéletben utasította el az épület tulajdonosaként fellépő Timpress Rt. keresetét a kilakoltatási perben, amelyet a Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. ellen indított. A magyar lap kiadója és szerkesztősége még nem nyugodhatott meg végképp. A ki nem fizetett közköltségek miatt és amiatt, a Reflex Kft.-nek közel 80 millió lejt kell fizetnie. Az ítéletet elfogadták, és a szerkesztőség emeletén működő RMDSZ-szel már meg is állapodtak arról, hogy fele-fele arányban fizetnek. A bánsági magyarság közadakozásából 1930-ban felépített, majd államosított Magyar Házat jogi ügyeskedések útján szerezte meg a Josif Constantin Dragan Olaszországban élő milliomos temesvári sajtócége. 1997-ben kormányrendelet mondta ki az épület visszaadását. A bánsági magyarság mégsem kapta vissza épületét, mert a Magyar Ház Rt. minden szinten elveszítette a pert, a kormányhatározatot pedig az Alkotmánybíróság hatálytalanította. /Maradnak a Magyar Házban. Nem kell kiköltöznie a Heti Új Szónak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./2001. október 19.
A temesvári Táblabíróság határozata értelmében nem kell elköltöznie a Heti Új Szónak a Magyar Ház első emeletéről. Az ítélőbírók ugyanis megalapozatlannak ítélték a Timpress Rt. fellebbezési keresetét, mely szerint az egyetlen temesvári magyar nyelvű hetilap jogtalanul bitorolja az olaszországi multimilliomos, Iosif Constantin Dragan említett sajtócégének nevére telekkönyvezett épület néhány helységét. A magyarellenességéről hírhedt Dragan 1994-ben indította meg a Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. kilakoltatását kérelmező pert, miután Graur János főszerkesztő, a lapkiadó kft. tulajdonosa visszautasította az albérleti státusát szavatoló szerződés aláírását. Az 1930-as években közpénzekből felépített Magyar Ház adminisztrátori jogkörét magáénak valló Timpress Rt. a közköltségek ki nem fizetése miatt a kereskedelmi törvényszéken is vádat emelt a lapkiadó ellen. /Gurzó K. Enikő: Pert nyert a Heti Új Szó. Maradnak a temesvári Magyar Házba". = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./2002. március 20.
A Nastase-kormány egy héttel azelőtt jelentette be a háborús bűnösök kultuszát betiltó kormányrendelet elfogadását, hogy a NATO-csatlakozásra váró országok képviselői Bukarestben országuknak a holokauszthoz való viszonyulását is megvitatják. Az Amerikai Zsidó Tanács által szervezett nemzetközi megbeszélést a vilniusi csoport néven nyilvántartott országok március 25–26-i bukaresti tanácskozásával egy időben tartják az illető államok zsidó szervezeteinek részvételével. A rendezvényre meghívták a vilniusi csoport országainak nemzetiségi kérdésekben illetékes kormányhivatalnokait, akik arról számolnak majd be, hogy az illető államban hogyan kezelik a zsidó közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás kérdését, a holokauszttörténet oktatásának és a népirtással kapcsolatos felelősségvállalásnak a problémáját.A résztvevőknek arról is számot kell adniuk, hogy országukban hogyan lépnek fel az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A sürgősségi kormányrendelet meghozatalát márc. 18-án bejelentő Adrian Nastase kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban 2001 őszén tett látogatása során a NATO-csatlakozáshoz kért zsidó lobbinak ígéretet tett: Románia orvosolni fogja a restitúció és az antiszemitizmus problémáit, és betiltja a háborús bűnösök, köztük Ion Antonescu marsall kultuszát.Bejelentését akkor a román kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták. Adrian Paunescu a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt. Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. A Demokrata Párt parlamenti frakciója azt kifogásolta, hogy Nastase kormányfő attól függően kezeli a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik. A Nemzeti Liberális Párt értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvény csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bűnösök kultuszát. Adrian Nastase ígérete nem volt az első a hasonló ígéretek sorában. 1994 januárjában Abraham Foxmannak, egy amerikai zsidó elöljárónak Ion Iliescu államfő levélben fejtette ki: "Románia elnökeként – amint eddig is tettem – továbbra is határozottan fel fogok lépni bárminemű Antonescu rehabilitálását célzó kísérlet ellen, valamint azok ellen, akik megpróbálják elfelejteni háborús bűnök miatti felelősségét." Az államfő azonban nem lépett fel a marsall kultuszának elterjedése ellen. E kultusz eredményeként ma legalább hét Antonescu-szobor áll Romániában – köztük a Maros megyei Nagysármáson három évvel ezelőtt leleplezett szobor –, és szinte valamennyi nagyvárosban neveztek el utcát a marsallról. Az első Ion Antonescu szobrot 1993. október 22.-én – két nappal azután, hogy az Amerikai Kongresszus megszavazta Románia számára a Legnagyobb Kereskedelmi Kedvezményt – a sloboziai rendőrség udvarán avatták. Az ünnepségen részt vett Mihai Ungureanu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Corneliu Vadim Tudor és Romulus Vulpescu szenátor, Iuliu Furo, Dan Ioan Mirescu és Leonida Lari képviselők, valamint a rendőrség képviselői. A szobor leplezését Josif Constantin Dragan, a Ion Antonescu Marsall Liga tiszteletbeli elnöke végezte.1994 márciusában néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter első sajtótájékoztatóján kijelentette: "Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse. Tudatosan öltötte magára a Krisztus-inget vállalván az ország vezető szerepét, amikor Romániának egy autoriter vezetőre volt szüksége.“ 1994. november 12.-én Piatra Neamton lepleztek le katonai tiszteletadással újabb Antonescu- szobrot. A leleplezési ceremónián koszorúval voltak jelen a Neamt megyei prefektúra képviselői. 2000 szeptemberében az ortodox egyház emelt Bukarestben szobrot Antonescu marsallnak. Emil Constantinescu államfő rövid úton felmentette tisztségéből a szoboravatáson megjelent vezérkari főnököt, Mircea Chelarut. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Törleszt a kormány. Időre született meg az Antonescu-rendelet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./2002. július 19.
Júl. 17-én a kolozsvári bíróságon kihallgatták Sabin Ghermant, az Erdély-Bánság Liga elnökét. Az ellene felhozott vád: az alkotmányos rend elleni összeesküvés. Az eljárást, Ghermannak a Románia - decentralizációs folyamat elnevezésű dokumentuma és az Euro Transilvania folyóirata alapján Iosif Constantin Dragan (Európai Alapítvány) kezdeményezte. /Bíróságon Sabin Gherman. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./ Dragan külföldön élő vasgárdista, jó kapcsolatban volt Ceausescuval is.2002. november 7.
A Capital című gazdasági folyóirat becslés alapján közzétette Románia száz leggazdagabb emberének nevét. Bukaresti lapértesülések szerint a lista részben azért hiányos, mert több érintett visszautasította azt, hogy neve ebben az összeállításban megjelenjen. Elsősorban a politikusok tartották távol magukat a nyilvánosságtól, hogy vagyonukat ne lengje körül a korrupció gyanúja. A százas listán két romániai magyar szerepel. A 27. helyen megjelenő 32 éves nagyváradi Teszáry Zoltán vállalkozó vagyona 60-70 millió amerikai dollárra tehető, a 82. helyen pedig az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Verestóy Attila szerepel, aki 15-20 millió dolláros vagyonát a lap szerint a faiparhoz kapcsolódó vállalkozásaival szerezte. A sportolók különlistáján felbukkan a harmadik magyar is, Szabó Gabriella személyében. Románia első húsz leggazdagabb embere: Iosif Constantin Dragan 700-900 millió USD, Ion Tiriac 600-700 millió, Ioan és Viorel Micula testvérek 500-600 millió, George, Valentin, Viorel Paunescu 500-600 millió, Sorin Ovidiu Vantu 400-500 millió, Ioan Niculae 250-300 millió, Camelia és Corina Voiculescu 250-300 millió, Frank Timis 200-250 millió, Dinu Patriciu 150-200 millió, George Copos 100-150 millió, Nicolae Badea 100-150 millió, Dimitrie Sturzda 100-150 millió, Gigi Becali 100-150 millió, Fathi Taher 100-150 millió, Joseph Seroussi 100-150 millió, Viorel Catarama 80-100 millió, Marius és Emil Cristescu 80-100 millió, Ovidiu Lucian Tender 80-100 millió, Gelu Tofan 80-100 millió. - A lap közzétette a világ száz leggazdagabb emberének névsorát is. A listán egyetlen magyar származású üzletember szerepel: Soros György, vagyona 6,9 milliárd dollár. /Románia száz leggazdagabb embere. Két romániai magyar szerepel a listán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2002. december 3.
Minden jel arra mutat, hogy még magát a népnyomorító politikai rendőrség múltját átvilágítani hivatott testületet is a régi Securitate mai utódai ellenőrzik. Csakis az kerülhet napvilágra, amit a régi és az új rezsim titkosszolgálatai akarnak. A valahai szekusok (fizetett kémek, verőlegények, ügynökök, besúgók stb.) mindenütt jelen vannak. Van, akiből nagyhatalmú politikus lett, mások újgazdag vállalkozókká váltak, de közülük sokan a mostani a kormányberkekben, állami intézmények vezetőségeiben ténykednek. Sok volt szekus üzletet nyitott, vállalkozást, bankot, export-import céget alapított. Mint Hristea Priboi szekustiszt, aki a brassói munkások 1987-es kommunistaellenes felkelésének leverésekor vallató volt, most a képviselőház és a kormánypárt oszlopos tagja. Vagy Dumitru Jude, akinek az Amerikába menekült kémfőnök Ion Mihai Pacepát kellett volna eltennie láb alól, jelenleg pedig ismert cégvezető. Volt úgy, hogy a román főváros üzleti negyedében szinte csak kvietált tisztek voltak a cégtulajdonosok. Ők tudták, hogy milyen számlákon vannak a fegyverkereskedelemből származó valutaösszegek, hol vannak elrejtve a különböző titkos vagyonok, párt- és állami pénzek: el is osztogatták szépen egymás közt. Mind a mai napig nem tudja senki, hogy mennyi volt és hova lett az RKP, a KISZ, a szakszervezetek vagyona meg a különböző titkos és féltitkos számlákról a pénz. Romániában nem számolnak el az újsütetű multimilliárdosok. A Securitatéhoz valaha igencsak közel álltak a Paunescu-fivérek. Kétséges Sorin Ovidiu Vantu vagy Viorel Catarama vagyona is. Sokan állítják, hogy a kormánypárttal összefonódva haladó Román Humanista Párt nevű szervezet vezére, Dan Voiculescu sem keresztényi módon hozta össze a vagyonát. Végig kell futni a száz leggazdagabb romániai közkézen forgó listáján. Az első Iosif Constantin Dragan, a valahai vasgárdista. Ilie Ilascu szenátor, akit egy köztörvényes bűnözőknek fenntartott transznisztriai börtönből importált Románia a honatyai székbe, azért nem kaphat vízumot az Egyesült Államokba, mert a szovjet Vörös Hadsereg tisztjeként a robbanóanyagok gyártására és bevetésére szakosodott. A román közigazgatás kiskirálya, Octav Cozmanca valamikor a Ceausescu családot szolgálta. A kilencvenes évek elején Petre Roman miniszterelnök megkérdezte: ki ez a fickó? Cozmanca, Nicu Ceusescu volt fullajtára - jött a válasz. Azonnal menesszék! - zengte a kormányfő. Nem lehet, replikáztak a tanácsadói, ő ismeri a kódokat, telefonszámokat és irodakulcsokat. Hát akkor maradjon, de semmi tisztsége ne legyen - egyezett bele a miniszterelnök. És Cozmanca maradt. Annyira, hogy Petre Roman mára nincs sehol, Cozmanca viszont teljhatalmú miniszterként uralkodik. Romániát meghívták a NATO-ba. Egy olyan országot, amelyben virágzik a korrupció, a kulcspozíciókban pedig a diktatúra második vonalából jövő "pártkáderek" és egykori szekusok ülnek. /Román Győző: Szekusék a NATO-ban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./2003. november 12.
A háromszáz leggazdagabb romániai személy vagyona összesen 12 milliárd dollár, azonban egyetlen vagyon sem éri egy az egymilliárd dollárt, derül ki a Capital című hetilap összeállításából. A leggazdagabb román állampolgár az idén is a vasgárdista, szélsőséges Iosif Constantin Dragan, akinek vagyonát 800-850 millió dollárra becsülik. Dragan a ButanGas társaság alapítója. A rangsor második helyén Victor és Ioan Micula, az European Drinks csoport tulajdonosai állnak mintegy 650 millió dollárral. Szintén a második helyen áll Ion Tiriac volt teniszjátékos 650-700 millió dolláros vagyonnal. A toplistán következik a Paunescu család 640-650 millió dollárral, Sorin Ovidiu Vintu 460 millió dollárral, Ioan Nicolae, az INteragro főrészvényese 330-350 millió dollárral, Dinu Patriciu, a Rompetrol többségi tulajdonosa 300 millió dollárral, a Voiculescu család, a Grivco csoport és az Intact sajtótröszt tulajdonosa 250-260 millió dollárral. A leggazdagabb sportolók a Capital szerint Gheorghe Hagi 35-40 millió dollárral, Mircea Lucescu 28-30 millió dollárral, Gheorghe Popescu 25 millió dolláros vagyonnal, Adrian Ilie 13-15 millió dollárral, Anghel Iordanescu 13-15 millió dollárral, Dan Petrescu 10-12 millió dollárral, Ilie Dumitrescu 9-10 millió dollárral. Viorel Moldovan 9-10 millió dolláros, Adrian Mutu 6-7 millió dolláros vagyonnal rendelkezik, Cristian Chivunak 5 millió dollárja van. /Dúsgazdagok toplistája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./ A leggazdagabb romániai magyarok toplistája 1. Teszári Zoltán /Nagyvárad/- RCS&RDS csoport - Romania Cable Systems kábeltelevíziós társaság - 80 millió dollár.2. Prosszer Zoltán és Gabriella /Marosvásárhely/ - Paneuro csoport - 55-60 millió dollár.3. Verestóy Attila - 25 millió. 4. Mudura Sándor - Lotus Market Nagyvárad - 25 millió. 5. Bába György - Cosmo üzletlánc - 22-24 millió. 6. Szarvadi Loránd - Domo üzletlánc - 21-23 millió. 7. Hegedűs Ferenc - Domo üzletlánc - 15-17 millió. 8. Kurkó János György - idegenforgalmi és ingatlanbefektetések -13-15 millió. 9. Fodor Zsolt és Szilvia - EuroGSM - 12-14 millió. 10. Hristea Erika - SecpralPro - 8 millió. /Incze Ferenc: Vagyonosok toplistája. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./2004. november 2.
Okt. 8–11. között Gyulafehérvár vendégül látta a Congresul spiritualitatii romane (A román szellemiség kongresszusa) elnevezésű kirakatrendezvényt, 1993 óta sorrendben a nyolcadikat. Huszonnégy ország román nemzeti kisebbségének, illetve diaszpórájának 300 képviselője egyhangú szavazattal nyilvánította ki egyetértését olyan javaslatokkal, mint a határok fölött átívelő érdekképviselet, a románok világszövetségének megalakítása, az anyanyelvű oktatás feltételeinek megteremtése, az autonómia, a nemzeti jelképek szabad használata. Mélységes elismeréssel és követendő példaként emlegették, hogy Besszarábiában, Szerbiában, Magyarországon élő testvérközösségek szobrokat, egyéb emlékműveket állítanak a román kultúra nagyjainak. A román média nem vett tudomást a gyulafehérvári eseményről, mert a kongresszust kisajátította a szélsőséges sovén-nacionalizmus. Már az 1993. évi első herkulesfürdői összejövetelén ott bábáskodott Adrian Paunescu szenátor, akkor még a Román Kommunista Párt hagyományait felvállaló Szocialista Munkáspárt 2. számú (Ilie Verdet után) élharcosa. Most, 11 év után, a VIII. kongresszuson az igazgatótanács elnökének visszaválasztott Adrian Paunescu mellett a vezetőségben helyet kapott a fia, Andrei Paunescu is. Jelen volt Raoul Sorban, a román sovinizmus veteránja, Mircea Chelaru, a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) elnöke, Carolina Ilica, a Vatra Romaneasca alapító tagja, valamint Viorel Roman, a Iosif Constantin Dragan ex-vasgárdista milánói román hazafi, Vatra-díszelnök Natiunea című extrémista hetilapjának németországi munkatársa. Az 1993. évi első kongresszus elnöki asztalánál ott volt Gheorghe Funar, akkor még PUNR-elnök, ma a Nagy-Románia Párt főtitkára. 1993-ban Augustin Buzura író vezette Román Kulturális Alapítvány szervezte meg Mamaián A keleti románság konzultatív összejövetele című fórumát, és azóta azt évente megtartják. Paunescunak tehát állandó versenytársa van. /Barabás István: Jó anya? Rossz anya? Határon túli nemzetrészek örök dilemmája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./2005. július 2.
Ha élne, Eminescu a Nagy-Románia Párt tagja lenne – hangzott el 2002. január 14-én Botosani-ban, a költő születésnapjának a Nagy-Románia Párt rendezte ünnepségén, Vlad Hogea képviselő szájból, aki jelenleg a Tricolorul pártlap főszerkesztője is. 1995-ben újra kiadták bálványuk, Constantin Papanace (1904–1985) művét, az Eminescu – un mare precursor al legionarismului románesc (Eminescu, a román legionarizmus előfutára) című könyvet. Szerzője a Vasgárda egykori ideológusa, 35 könyvet írt a Hitler-barát mozgalom szolgálatában, köztük az említett Eminescu-méltatást. A bukaresti Vestfalia Kiadó 1997-ben megjelentette Eminescu Sfantul pamant al Transilvaniei című publicisztikai gyűjteményét, benne az Echilibrul (Egyensúly) című eszmefuttatását a magyarokról, megjelent a pesti Federatiunea 1870. május 4-i számában. A 20 éves Eminescu, az ifjú titán így látta (Pesten!) a magyarokat: „A nyelvük? Szégyellniök kellene. Hangjai elborzasztják a követ is…, durva, kifejezéstelen, ósdi nyelv, a német utánzata. Művelődéstörténetük nulla, törvényeik a középkorból maradtak fenn, barbárabbak a barbárságnál. Művészetük és irodalmuk? Átvették a németektől, ahogy az ipart is. Kereskedelmük? A zsidók kezében.” Ugyancsak a Vestfalia Kiadó 1998-ban Chestiunea evreiasca (A zsidókérdés) cím alatt csokorba gyűjtötte Eminescu ilyen tárgyú írásait. A Timpul 1879. július 7-i számában megjelent vezércikkében Eminescu így írt: „a zsidó faj nyelve vulgáris, barbár dialektus”. A 29 éves Eminsecu Doina című versében megírta: az idegenek a Dnyesztertől a Tiszáig elárasztják a románságot, ezért szívüket a kutyák egyék meg, házuk váljék pusztasággá, haláluk után varjak és akasztófák vegyék gondjaikba őket. Eminescut Ion Iliescu akkori államelnök 2000. november 9-én a határon túli románok IV. kongresszusához küldött üzenetében a román szellemiség jelképének nevezte. Eminescu idegengyűlölő műveit Iosif Constantin Dragan, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke költségén adják ki. A Vatra-kötődést tükrözi, hogy Cornel Brahas Ne e sila címmel 1991-ben kiadta Eminescu sovén-nacionalista, antiszemita cikkeinek gyűjteményét. Brahas akkor, közvetlenül a forradalom után Új Jobb néven neofasiszta mozgalmat próbált szervezni, de kudarcot vallott. 1994-ben Gheorghe Funar Román Nemzeti Egységpártjába igazolt át, ott megrögzött magyargyűlöletének köszönhetően nyomban alelnök lett. – Gheorghe Funar ezelőtt két héttel törvénykezdeményezést nyújtott be a szenátusban: Románia minden városa állítson márványszobrot Mihai Eminescunak. Barabás István újságíró a majdani Eminescu-emlékmű márvány talapzatára ajánlja La Arma! (Fegyverbe) című, kevésbé ismert versének néhány sorát. Arról van szó benne, hogy a román a Kárpátok sólyma, fogjon hát végre fegyvert, irtsa ki Erdély vak, kegyetlen, kutyafejű magyarjait. Állkapcsukat el kell mozdítani a helyéről, nyelvüket ki kell tépni a torkukból és a románok öklével betömni szájukat. Ne tűrjék tovább a szégyent, hogy szent földjüket vad magyarok és mocskos kezű zsidók (a versben: jidani) gyalázzák. /Barabás István: Eminescu és Funar találkozása a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./