Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 87 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-87

Névmutató: Jánó Mihály

2005. július 30.

A tizenkilenc Háromszék megyei kormányhivatal közül a mai napig hétnek az élére nem nevezték még ki az új magyar vezetőket – közölte Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke. A koalíciós partnerekkel az egyezség megtörtént, a késedelem a központon múlik. Ezért nincs több mint fél évvel a kormányváltás után új vezetője a megyei művelődési igazgatóságnak, ahová Jánó Mihály, a versenyhivatalnak, ahol Jesány Péter, a környezetvédelemnek, ahol Kovács István kinevezésére várnak; a sportigazgatóságnál Kicsid Gábor, a vízügynél Szőke András, a lakásügynökségnél Király Sándor, az ifjúsági és táborigazgatóságnál pedig Tischler Ferenc a jelölt. /(s): Heten még a kinevezésre várnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

2005. szeptember 20.

Népi vallásosság a Kárpát-medencében témával szeptember 20-21-én kétnapos konferenciát rendez Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum és a veszprémi Lackó Dezső Múzeum. Selmeczi Kovács Attila és Jánó Mihály tart összegző előadást A Magyarok Nagyasszonya, mint nemzeti jelkép a népművészetben, valamint Kire nyilaz a kun? Egy jelenet a Szent László-legenda falképeiről címmel. A konferencia munkálatai több szekció keretében folytatódnak. A vallási néprajz hazai és magyarországi szakemberei többek között az egyházművészetről, egyháztörténetről – kisegyházakról és vallásgyakorlásról, a vallási népszokásokról, népi erkölcsről és szent szövegekről, szakrális kommunikációról tartanak előadásokat. /R. P. E.: Vallási néprajzi fórum Szentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

2006. január 28.

Borsos Miklós szobrászművész székelyföldi vándorkiállítását január 27-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Jánó Mihály művészettörténész és Kozma Imre atya nyitotta meg. /(A. L.): Borsos Miklós Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

2007. június 23.

Megnyílt Kosztándi B. Katalin tárlata. Kosztándiné Bálint Katalin szülőfaluja Székelyvarság. Innen költözött családja végül Malomfalvára. Kosztándiné Bálint Katalin a kolozsvári képzőművészeti főiskolán folytatta tanulmányait. Később férjével, Kosztándi Jenővel Kézdivásárhelyen telepedtek meg. Kosztándi B. Katalin életművében a hó, a téli táj mindegyre visszatérő motívum. /Jánó Mihály: Szél, havas táj felett (Kosztándi B. Katalin tárlata). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

2007. július 18.

Baász Imre képzőművész-performer emlékének elhanyagolására hivatkozva Sepsiszentgyörgyről Marosvásárhelyre akarja elvinni a tizenhat évvel ezelőtt elhunyt neves grafikus és művészeti szervező hamvait özvegye, Baász Szigeti Pálma. A marosvásárhelyi születésű Baász Szigeti Pálma szerint hat évvel ezelőtt, férje halálának 10. évfordulója alkalmából a megye két elöljárója megígérte, hogy a rangos művészeti szervezőről nevezik el a sepsiszentgyörgyi városi képtárat, illetve szoborállítással tisztelegnek emlékének. Albert Álmos polgármester az özvegy nyilatkozatára reflektálva elmondta: „Pálma csak ne elégedetlenkedjen, mert támogattuk minden kezdeményezését, de amikor azok összeálltak, akkor nem nyerték meg a tetszését. Megvannak a keretek, szabályok a dolgokhoz, ezeket kell igénybe venni. ” Cáfolta az elhunyt művész emlékápolásának hiányát Jánó Mihály művészettörténész, a képtár igazgatója. Elmondta, a képtárban Baásznak külön terme van a Pantheon elnevezésű állandó kiállítás keretében, az intézmény tulajdonában lévő munkákból. Baász Imre (Arad, 1941. febr. 22. – Sepsiszentgyörgy, 1991. július 16.) grafikusi oklevelet Kolozsváron szerzett, 1976-től Sepsiszentgyörgyön élt és dolgozott. Nevéhez kötődnek a Kalevala-illusztrációk (1972), a Médium országos kortárs művészeti seregszemle (1981), az AnnArt performansz-napok a Szent Anna-tónál (1990). 1985-ben elnyerte a romániai képzőművész-szövetség Grafika Nagydíját, 1988-1989-ben Finnországban Kalevala-ösztöndíjas volt. 1990-től haláláig a Kolozsvári Állami Magyar Színház díszlettervezője, majd a bukaresti Szépművészeti Akadémia tanára. /Domokos Péter: Sírköltöztető happening. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2007. július 23.

A hét végén harmadik alkalommal megszervezett falunapok keretében került sor Márkosfalván az iskola névadó ünnepségére: a kis falu tanintézménye felvette legnagyobb szülöttjének, Barabás Miklósnak, a nemzet festőjének a nevét. Jánó Mihály művészettörténész a Székely Nemzeti Múzeum nevében egy Barabás Miklós-önarckép reprodukcióját nyújtotta át Szőcs K. Ervinnek, amit az igazgató az iskola legjobb tanulójának ajándékozott. Vetró András, a dombormű alkotója arra kérte a márkosfalviakat, pályázzanak, hogy a gipszbe öntött plakett bronzból is elkészülhessen. Az emlékparkban az 1970-ben felállított, Hunyadi László által készített Barabás-mellszobrot koszorúzták meg. A falunapok alkalmával felavatták a 12,80 méter hosszú és 5,70 méter magas székely kaput, a torjai Pethő Sándor munkáját. A kapuállítást Tusa Levente szentkatolnai polgármester kezdeményezte, aki elmondta: jövőre Imecsfalva bejáratához állítanak székely kaput. /Iochom István: Iskolakeresztelő és székelykapu-avató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

2007. augusztus 21.

A felsorolások mindig veszélyesek, valakik kimaradnak. Sepsiszentgyörgyre gondolva emlékezni kell Balogh Lászlóra /1946-2003/, akinek regényírói munkássága a kilencvenes években teljesedett ki. Jánó Mihály művészettörténész munkássága többirányú, a múlt feltárása éppúgy foglalkoztatja, mint a jelen képzőművészete. Nem hiányozhat Zágoni Attila humorista neve sem. Fontos könyvet adott ki Gocz József (3006 év hadifogságban), s több kötetet is megjelentetett Szonda Szabolcs, akit már igazán nem lehet az ,,induló tehetségek” közé sorolni… És fontos tanulmányokat írt a történész és régész Székely Zoltán /1912-2000/, remélhetőleg ezek is megjelennek egyszer könyv alakban. /Bogdán László: Adalék a városhoz és irodalmához. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./

2007. november 23.

Inkább figyelemfelkeltő gesztusnak, mint kiállításnak nevezte Jánó Mihály művészettörténész a november 22-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban nyílt tárlatot, melyben Ördög Csaba Zsolt építész hallgató párhuzamba állította Sepsiszentgyörgy műemlék épületeinek homlokzatát hasonló magyarországi és finnországi épületekével. A rendezvény célja rávezetni az embereket arra, hogy figyeljenek környezetükre. /Szekeres Attila: Párhuzamok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./

2008. január 23.

Nem egészen egy évtizedet tanárkodott Sepsiszentgyörgyön Huszka József /1854- 1934/ s ezalatt a székelyföldi templomok egykori falképeinek tucatjait tárta fel, rajzolta le. Jánó Mihály művészettörténész kötetébe /Huszka József székelyföldi falképmásolatai, Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ Huszka munkásságának csupán töredékét válogatta be. /Váry O. Péter: Néhai faliképeink nyomában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

2008. január 26.

Jánó Mihály művészettörténész legújabb könyvéről /Huszka József székelyföldi falképmásolatai/ úgy beszélt: lehetne ,,egy elképzelt és elmaradt kiállítás katalógusa”. Én optimista vagyok, remélem, az általa megálmodott tárlat nem marad el végképp. Huszka Józsefnek a középkori falképfestészet terén végzett értékmentése felmérhetetlen: az utókor az ő rajzaiból ismerheti meg, hogyan néztek ki belülről a templomok. Olyan színvonalú és történetileg is jelentős középkori falképeket tárt fel, amelyek teljesen ismeretlenek voltak, és gyakorlatilag Székelyföld középkori festészetének az üres lapjait írták be. Az általa feltárt templomi falfestmények nagy része már elpusztult, a templomokat átépítették. A meszelés alól az utóbbi években tárják fel a falképeket Kilyénben, Csíkmenaságon, Sepsikőröspatakon. A homoródszentmártoni templom elpusztult, az erdőfüleit újraépítették, a sepsibesenyőit lebontották, a maksait átépítették, de azért néhány megmaradt. 1882-ben talált meg hét templomban falképeket. Gyakorlatilag Európa az ő rajzaiból ismerhette meg, hogy milyen középkori festészet volt a történelmi Magyarország területén, így a Székelyföldön is. Az egyetlen sajátos magyar téma a középkori falfestészetben a Szent László-legenda. A középkori magyar művészeti emlékek az ország központi részén elpusztultak a török hódoltság idején. Székelyföldön és Felvidéken maradtak meg nagyobb számban Szent László-falképciklusok. /Váry O. Péter: Egy elképzelt és elmaradt kiállítás széljegyzetei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

2008. február 12.

Február 11-én megnyílt Vetró András szobrászművész plakettjeinek kiállítása Sepsiszentgyörgyön. Megnyitóbeszédet Vargha Mihály múzeumigazgató, Bogdán László író és Jánó Mihály művészettörténész mondott. /Albert Levente: Szoborerdő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

2008. február 23.

Sepsiszentgyörgyi képzőművészek közös tárlata nyílt meg február 21-én Kecskeméten az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központban. A testvérvárosi kapcsolatok bővítésére hivatott bemutatkozón Sepsiszentgyörgy huszonnyolc kortárs képzőművészének alkotásai láthatóak. A tárlatot Jánó Mihály művészettörténész nyitotta meg. /(vop): Képzőművészeink Kecskeméten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

2008. április 19.

Április 18-án a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban megnyílt M. Péter János festészeti kiállítása. Sylvester Lajos mondott megnyitóbeszédet, Jánó Mihály művészettörténész pedig a magyar vidék egyik legjobb koloristájának nevezte a művészt. /(a. l.): Színek inváziója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

2008. október 17.

Megkezdődött a Kolozsvár Társaság szervezésében zajló Kolozsvár térben és időben című tudományos konferencia, amelyet Egyed Péter író, egyetemi tanár vezetett be. Rathmann János Budapestről Corvin Mátyás levelezéséről beszélt, ezt követően az olasz Luciano Artese Girolamo Fortis itáliai humanista íróról értekezett. Fortisról kevesen tudják, hogy Mátyás király második felesége, Aragóniai Beatrix udvarában élt és tevékenykedett. Nicolae Sabau a jezsuiták kincses városbeli jelentőségéről beszélt, és bemutatta a rend kiemelkedő építészeti nevezetességeit a városban. Janó Mihály a Szent Mihály katedrális Schleuning kápolnájának falképeit ismertette. /Varga Melinda: A tér és idő reneszánsza. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

2008. december 13.

Megjelent Jánó Mihály Színek és legendák /Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című kötete, ebben a szerző az erdélyi falfestészet számos kiemelkedő fontosságú emlékét is feldolgozza. Jánó Mihály a fennmaradt falképanyag aktív kutatója, feltárója, sőt, megmentője is. /Jékely Zsombor: Megjelent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

2009. január 31.

Megjelent Jánó Mihály művészettörténész élete fő műve: Színek és legendák (tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez) című vaskos könyve. Jánó Mihály felidézte indulását. Kézdivásárhelyen a múzeumban dolgozott, a hetvenes évek vége felé áttanulmányozta a gelencei plébánia irattárát. A Szent László legenda elterjedéséről és a gelencei templomról a nyolcvanas években írt egy nagyobb tanulmányt. Jánó Mihály 1983-ban került Sepsiszentgyörgyre. A millenniumi időszakban készültek nagy számban a történelmi Magyarországon a történelmi személyiségek szobrai. Székelyföldön elmondható, csak szórványosan, most pótlódik, s közben kiesett száz év. Nagy a törés, a folyamat nem egységes. Jánó Mihály a falfestményeket kezdte tanulmányozni, minden szabad idejében ezzel foglalkozott. /Bogdán László: A féltett szabadság (Beszélgetés Jánó Mihály művészettörténésszel) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

2009. február 19.

Kettős könyvbemutatóra és kiállításmegnyitóra került sor február 18-án a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban. Bemutatták a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatában megjelent Vinczeffy László-albumot, továbbá Jánó Mihály művészettörténész Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez című kötetét. Vinczeffy László festőművész tárlatát Márton Árpád csíkszeredai festőművész nyitotta meg. /Szekeres Attila: Múlt és jelen festményeken (Művek, könyvek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

2009. március 4.

Kápolnává varázsolták Sepsiszentgyörgy a Székely Nemzeti Múzeum Lovagtermét a bemutatóra, a falakon középkori Mária-képekről készült fényképfelvételek sorakoztak. Gombosi Beatrix művészettörténész ,,Köpönyegem pedig az én irgalmasságom” – Köpönyeges Mária-ábrázolások a középkori Magyarországon című könyvének bemutatóján, s a képekből kialakított tárlaton Jánó Mihály művészettörténész méltatta a kötetet és a kiállítást. /Szekeres Attila: Köpönyeges Mária Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

2009. november 21.

A Szervátiusz Jenő-díjat a szobrász születésének századik évfordulóján alapította fia, a Kossuth-díjas Szervátiusz Tibor szobrászművész azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a Kárpát-medencében születő magyar művészetre, művészekre. Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész kapott Szervátiusz Jenő-díjat a magyar művészet bemutatásáért, értékeléséért. /(vop): Jánó Mihály Szervátiusz Jenő-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

2010. március 30.

Műemlékvédelem Erdélyben
IV. szovátai konferencia
Kétévente szervezik, az idén már a negyedik konferencián vehettek részt mindazok, akiket szakmájuk vagy egyéb kötődöttségük okán érdekelnek a műemlékvédelem cseppet sem elhanyagolható kérdéskörei. Az idén körülbelül negyvenen vettek részt az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány és az Arcus Egyesület által a hét végén szervezett, Műemlékvédelem Erdélyben című szovátai konferencián, a Teleki Oktatási Központban, ahol az elmúlt két évtizedben Erdélyben és a Partiumban az épített örökségről készült felmérésre összpontosították a figyelmet, illetve arra keresték a választ, hogy a műemlékeket megvédeni hivatott állami, egyházi, illetve civil intézmények milyen adatbázissal rendelkeznek. Ugyanitt mutatták be az épített örökség és annak ingóságain végzett kutatások és helyreállítások eredményeit. Csortán Ferenc műemlékvédelmi szakembertől megtudtuk: a viszonylag alacsony költségvetéssel megszervezett ülésszak igen rangosnak és színvonalasnak bizonyult.
– A két és fél napos konferencia vasárnap délután ért véget, szombat este Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter is megérkezett műemlékvédelmi tanácsosával, számos szakember gondjait meghallgatta. Műemlékvédelmi szakemberek, építészek, restaurátorok vettek részt az ülésszakon, amelyen számos igen érdekes és nívós előadás hangzott el, új könyveket mutattak be, amelyeket meg is lehetett vásárolni. A résztvevők közül több szakemberrel megnézetik a készülő műemlékvédelmi törvénykönyvet – mondta Csortán Ferenc.
Az ülésszakra húszperces előadásokkal lehetett jelentkezni, amelyeket követően még tíz percet szántak a témával kapcsolatos vitára a szervezők. A résztvevők a következő címeken tartottak előadásokat (a többnapos programból a teljesség igénye nélkül válogattunk): Jánó Mihály: Megjegyzések a kolozsvári Szent Mihály-templom falképeinek ikonográfiájához, Kiss Tímea – "De cultu imaginum". Adalékok a 16. századi erdélyi protestáns nyomtatványok képillusztrációihoz, Orbán János: "Csíki Márton őkegyelme új házot építtetett" – a marosvásárhelyi Sáros utca 1. szám alatti épület történetéből, Marián Gyöngyvér: Fritz Balthes, egy segesvári építész a 20. század elején, Magdó Eszter: A vízaknai fürdő kiépülése a század eleji építészet tükrében, Entz Géza: Műemléki inventarizáció Magyarországon és a Dehio kézikönyv, Tőkés Erzsébet: Házsongárdi restaurálások, Sófalvi András: Udvarhelyszéki várak és mesterséges barlangok felmérése és régészeti kutatása (2005- 2009), Soós Zoltán: Régészet és rekonstrukció, a marosvásárhelyi ferences kolostor feltárása és lehetséges hasznosítása, Csortán Ilona: Urbanisztikai és kulturális adatbázis az aktuális területfejlesztési folyamatokban, Barabás Kisanna: Római katolikus egyházi gyűjtemények Marosvásárhelyen, Berke Márta: "Ezen ajtó nyílik ..." – Kastélyok, kúriák és udvarházak ajtajai a 17- 18. századi Erdélyben, Feketics Erika: A Teleki Téka két vászonképének a restaurálása, Pál Péter: A székelyderzsi és székelydályai falképrestaurálás eredményei 2008-ban és 2009-ben, Nagy Béni: A tűzkárosodott besztercei evangélikus templom elveszett értékei.
Nagy Botond. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-87