udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
85
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-85
Névmutató:
Kiss Elemér
2002. december 2.
A tudomány a lírában - a líra a tudományban - e kettősség jegyében tartották november 29-30-án a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének kétnapos bicentenáriumi emlékülését a szovátai Teleki Oktatási Központban. "A semmiből egy új, más világ világot teremtettem" címet viselő emlékülés Kocsis István Bolyai János estéje című monodrámájának második részével kezdődött. Lászlófy Pál, a szövetség elnökének nyitóbeszédét követően Toró Tibor egyetemi tanár, az MTA külső tagja tartott előadást. A marosvásárhelyi Kiss Elemér professzor a több mint ezer oldalas Bolyai-kéziratok sorsáról és az általa megtalált számelméleti felfedezések jelentőségéről értekezett. Dr. Oláh-Gál Róbert, a BBTE adjunktusa számolt be a Bolyaiak családfájáról, illetve Bolyai János életének levéltári dokumentumairól. Az V. posztulátum történetéről Dáné Károly marosvásárhelyi matematikus, az Appendix Egyesület elnöke beszélt. /(bodolai): A Bolyaiak emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./2002. december 13.
Dec. 12-én ülésezett Budapesten az Országgyűlés Külügyi Bizottsága. A kormány még decemberben be kívánja terjeszteni a kedvezménytörvény módosítását a parlament elé - szögezte le Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. A kancelláriaminiszter hangsúlyozta, hogy még nem zárultak le a konzultációk a kedvezménytörvényről Romániával és Szlovákiával. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke kifejtette, hogy a jelenlegi kormány bizonytalanságot mutat a határon túli magyarokkal kapcsolatos kérdésekben, ami felbátorított bizonyos szomszédos országokat. Szerinte Magyarország és a magyarság defenzívába került érdekei érvényesítésében. A kormány jelentős késében van a kedvezménytörvény módosításával. Németh Zsolt megjegyezte, hogy az Orbán-Nastase memorandum megnyitotta az utat a kedvezménytörvény módosítása előtt, a mostani kormány ennek ellenére felajánlotta a lehetőséget Romániának a jogszabállyal kapcsolatos változtatásokra. Az ülésen vitát váltott ki Kovács László külügyminiszter bukaresti tárgyalásai után elhangzott nyilatkozata. A kedvezménytörvény módosítását vezérlő hét alapelv közül, amelyeket a miniszter említett, ellenzéki képviselők leginkább azt kifogásolták, hogy a törvény hatálya az Európai Unió tagállamainak polgáraira nem terjed ki. Kifogásolták azt is, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) nem vett részt Kovács László bukaresti tárgyalásain. Kiss Elemér jelezte, hogy az ideihez képest 10 százalékkal növekszik jövőre a határon túli magyarság költségvetési támogatása. Az ellenzék képviselői vitatták a támogatás növekedését. Németh Zsolt rámutatott arra, hogy az ő számításai szerint idén összesen 12 milliárd támogatást kaptak a határon túli magyarok, míg jövőre csupán 8,4 milliárd forintra számíthatnak. Szó volt Medgyessy Péter részvételéről a román nemzeti ünnep alkalmából dec. 1-jén Budapesten rendezett fogadáson, amit a kancelláriaminiszter nem kívánt kommentálni. A bizottság ülésén résztvevő határon túli magyar szervezetek képviselői közül Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnöke megjegyezte, hogy az elmúlt három évben a román vezetők együtt koszorúztak márc. 15-én a magyarság képviselőivel. Az ügyet a romániai magyar politikus túldimenzionáltnak minősítette. Szóba kerültek még a HTMH-nál történt személyi változások. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke visszautasította, hogy tisztogatás folyt volna a hivatalnál. Mint mondta, a HTMH-tól eltávozott 12 munkatárs közül ötöt még az előző kormány mentett fel végkielégítéssel, a többieknek olyan munkakört ajánlottak, amely megfelelt volna korábbi beosztásuknak. Hozzátette, hogy a HTMH volt elnöke, Szabó Tibor november vége óta betegállományban van, a neki felkínált szakmai főtanácsadói posztot nem fogadta el. /A kedvezménytörvényről vitázott az OGY külügyi bizottsága. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./2002. december 16.
Ünnepi megemlékezést tartott dec. 14-én, Kolozsváron a Farkas Gyula Egyesület a kétszáz éve született legnagyobb magyar matematikus emlékére. A tudományos ülésen több előadás elhangzott Bolyai János munkásságáról, korszakalkotó felfedezéséről. Kiss Elemér marosvásárhelyi szakember Bolyai János az újabb kutatási eredmények tükrében című előadása a tudósnak a Teleki Tékában őrzött 14 000 oldalnyi, máig sem teljesen feldolgozott kéziratába engedett bepillantást. Benkő Samu az egyaránt kétszáz éve született Bolyai és Kossuth közötti hasonlóságokat vette számba. Az előadók között volt többek között Oláh-Gál Róbert (Csíkszereda), Toró Tibor (Temesvár), Weszely Tibor (Marosvásárhely). Megkoszorúzták a Bolyai János szülőházánál (Bolyai utca 1.) elhelyezett emléktáblát, valamint az ünnepeltnek a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépületének udvarán található mellszobrát. Este az Állami Magyar Operában ünnepi előadásra került sor, 58 év, amely megrengette a geometriát címmel. Itt részletek hangzottak el Németh László, Tabéri Géza, Orbán Balázs, Lászlóffy Aladár, Kölcsey Ferenc, Babits Mihály műveiből. A műsor összeállítója Szőcs Géza volt. /Ördög I. Béla: Kétszáz éve született Bolyai János. Tudósok és művészek méltatták munkásságát Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./2003. január 20.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten jan. 18-án átadták a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjait. Alapítványi fődíjat kapott Csikós Nagy Béla közgazdász akadémikus gazdaságtudományi-kutatói életművéért és Szabó István filmrendező-egyetemi tanár filmalkotói és művésztanári életművéért. Az alapítvány Pázmány Péter felsőoktatási díjat adományozott Fabiny Tibor teológiai tanárnak, Izsák Lajos történész, egyetemi tanárnak. Kerekes Sándor közgazdász, egyetemi tanárnak, Deák Ferenc kutatási díját Kemény István szociológusnak, Nagyné Szegvári Katalin jogász, egyetemi tanárnak, Trefort Ágoston közoktatási díjat kapott Magyar Józsefné Wild Katalin egyetemi tanár, Z. Orbán Erzsébet tanár, Kodály Zoltán közművelődési díjat ítéltek Csepeli István fafaragó népművésznek, a Rajkó Zenekarnak, ifj. Sapszon Ferenc karnagynak és zenetanárnak, Kemény Zsigmond-díjat adományoztak Szilágyi István Kossuth-díjas, Kolozsváron élő írónak. Nemes Nagy Ágnes-esszédíjjal jutalmazta az alapítvány Bányai János újvidéki irodalomtörténészt, egyetemi tanárt és Hankiss Elemér szociológust, egyetemi tanárt. /A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjátadása. Kemény Zsigmond-díjat kapott Szilágyi István író. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./2003. február 10.
A TVS tévéadó febr. 8-i Téma című műsorában Kiss Elemér, a magyar Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, és Szabó Vilmos, a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó politikai államtitkár válaszolt nagyváradi magyar főszerkesztők, illetve a nézők kérdéseire. A kedvezménytörvény módosítása ügyében Kiss Elemér kancelláriaminiszter elmondta, hogy a magyar kormánynak kötelessége az Európai Unió normáinak, a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelő tervezetet elkészíteni, és a szomszédos országok kormányaival a megfelelő egyeztetést lefolytatni. "Az a célunk, hogy egy olyan módosító tervezet jöjjön létre és kerüljön a parlament elé, amivel a legtöbb kedvezményt és a leghatékonyabb módon lehet majd nyújtani a határon túli magyarság számára" - mondta Kiss Elemér. Szabó Vilmos államtitkár hozzá tette, a kedvezmények nem fognak szűkülni, sőt: ahol lehet, ott bővülnek majd. Az Illyés Közalapítványban a kuratórium tagjai közötti csere lassan megy, mivel bírósági eljárásra van szükség. Remélik, hogy most már egy héten, tíz napon belül működőképessé válik a kuratórium. /Téma: a módosuló kedvezménytörvény. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./2003. február 10.
A magyar kormány 320 millió forinttal támogatja a nagyváradi Mecénás Alapítvány és a római katolikus egyház közös, ifjúsági központ létrehozását célzó projektjét. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület azonban magának mondja a projekt ötletét, amelynek megvalósítására tavaly szintén 320 millió forintos pályázatot nyert, ám a pénzt most a Mecénás kapja meg.Fodor József, a nagyváradi római katolikus egyházmegye általános helynöke szerint két éven belül megvalósítandó projekt ifjúsági komplexum felépítését célozza, amelyen belül szórakoztatási és kongresszusi központot, szállodarészleget, üdültetésre alkalmas létesítményt hoznak létre. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) szerint az Orbán-kormány 320 millió forintot különített el. Ebből Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten közel 300 férőhelyes szállodából, külföldi, főleg magyarországi vendégek fogadására szánt termálfürdőből álló komplexumot építettek volna, amely alkalmas lett volna író-olvasó találkozók, alkotótáborok megszervezésére is. A magyarországi kormányváltás után viszont Szabó Vilmos államtitkár levélben értesítette az egyházkerületet: a pályázat megvalósítására a Mecénás Alapítványt és a római katolikus egyházat kérik fel. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke sajnálatát fejezte ki a református egyházkerület felháborodása miatt. "Nekem arról van tudomásom, hogy az előző kormány utolsó munkanapján, május 27-én Rockenbauer Zoltán korábbi kulturális miniszter levélben tájékoztatta Tőkés püspököt az adományról. Ezután a miniszter át is adta hivatalát az új miniszternek. Ez a sajátos körülmény sok mindent elárul" - nyilatkozta a Krónikának a HTMH-elnöke. Félixfürdőn jeles budapesti vendégekkel rendezték meg a Mecénás Bált. - Nagyon jó hangulatú esemény volt, állapította meg Bálint-Pataki József HTMH-elnök. Rajta kívül a magyar kormány Kiss Elemér kancelláriaminiszterrel, Szabó Vilmos MEH-államtitkárral és Mesterházy Attila GYISM-államtitkárral képviseltette magát a rendezvényen. A fiatal egyetemi hallgatók szülőföldön maradását ösztöndíjak odaítélésével elősegítő bál mintegy 150 meghívottja idén is jelentős összeggel támogatta a Mecénás Alapítványt. Az eseményen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is, az RMDSZ számos parlamenti képviselőjével együtt. /Rostás Szabolcs: "Átirányított" támogatást kapott a Mecénás? = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./ A Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) szervezésében ifjúsági fórumot rendeztek febr. 8-án Nagyváradon, a Sas Palotában lévő RMDSZ-székházban. Megjelent Mesterházy Attila politikai államtitkár, aki a Magyar Ifjúsági Konferenciáról (MIK) leszögezte, megpróbálják hatékonyabbá tenni a MIK működését, intézményesített formában. Mesterházy bemutatta a szaktárca idei pályázati keretprogramját is. Tavaly 46,9 millió forintot, idén 58 milliót osztanak szét pályázati úton. Eddig három, most négy kategóriában lehet pályázni. Az első kategória a helyi ifjúsági közösségek újjáéledését, megerősödését szolgálja. A második kategória a határon túli régiók kulturális, szabadidős programjára vonatkozik. A harmadik kategória a határon túli ifjúsági médiára vonatkozik. A negyedik, új kategória a demokratikus értékek elterjesztését, megismertetését, a kistérségek támogatását szolgálja. Az Agora információs irodákban is le lehet adni ezentúl a pályázatokat. 30 millió forint van elkülönítve normatív támogatásokra, ifjúsági szervezetek működésének megkönnyítésére. Információs pontok hálózatának kialakítását tervezik. Az esten a Magyar fiatalok a Partiumban és Belső-Erdélyben az ezredfordulón című könyvet mutatta be a három szerző, Veres Valér, Magyari Tivadar és Csata Zsombor. A szociológiai gyorselemzés eredményeként számos regionális különbségre fény derült, amelyekre az eddigi kisebb mintás (kevesebb személyt megkérdező) kutatások nem tudtak rámutatni. /Tóth Hajnal: Ifjúsági fórum és könyvbemutató. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./2003. február 12.
Peres úton is kész érvényt szerezni igazának a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, mivel úgy véli, a Mecénás Alapítvány és a katolikus egyház eltulajdonította az NKÖM-hez tavaly benyújtott 320 millió forintos pályázatát. A pénzt egy Érmindszenten létesítendő Ady-emlékhely költségeire pályázta az egyházkerület. Ezt állapította meg sajtótájékoztatóján Tőkés László református püspök. Kincses Előd ügyvéd véleménye szerint felmerül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) felelősségének kérdése is. Az egyházi, kulturális és turisztikai célokat szolgáló Ady-zarándokhely projektjét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 7 millió forintért készíttette el az NOS Kft.-vel, magyar költségvetési támogatásból, az Orbán-kormány idején. Rockenbauer Zoltán miniszter 2002. máj. 24-i keltezésű levelében tájékoztatta Tőkés Lászlót arról, hogy az egyházkerület projektjét elfogadták, és arra az egyházi kulturális alapból 320 millió forintot utalnak ki. A kormányváltást követően a támogatás ügye elakadt. A püspök több, Medgyessy Péter miniszterelnökhöz és Kiss Elemér kancelláriaminiszterhez intézett levélben sürgette a pénz folyósításának megkezdését, mindhiába. Ennek ellenére novemberben letették az emlékhely alapkövét. Tőkés László dec. 12-én Szabó Vilmos államtitkárral folytatott megbeszélésén értesült arról, hogy az érmindszenti tervet úgymond "Tempfli József püspöknek adták". A valóság az, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által elnyert pályázati támogatást a Mecénás Alapítvány és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség rendelkezésére bocsátotta, amint ez Szabó Vilmos jan. 21-i keltezésű, Tőkés Lászlónak címzett leveléből kiderül. A püspök szerint a magyar kormány határon túlra exportálta klientúraépítő törekvését. A püspök bejelentette, levélben fordult Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, Kiss Elemér kancelláriaminiszterhez, Szalay István államtitkárhoz, Rockenbauer Zoltán és Matolcsy György volt miniszterekhez, tegyenek annak érdekében, hogy a támogatás a projekt tulajdonosához, a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez kerüljön. Fodor József, a nagyváradi római katolikus püspökség általános helynöke elmondta: "Mi nem nyújtottunk be pályázatot az Ady-központra, ezt nekünk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részéről felajánlották, és mi elfogadtuk." /Pengő Zoltán: Tőkés László kártérítést követel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./ A Mecénás Alapítványt Meggyessy Péter miniszterelnök barátja, Mudura Sándor vállalkozó alapította, Medgyessy tehát barátjának adta az eredetileg Tőkés Lászlóék által pályázott és elnyert összeget, 320 millió forintit. Nem ez az első eset, hogy Medgyessy barátját segíti, emlékeztetett a Magyar Nemzet. Az állami tulajdonú Eximbank szokatlan módon hétéves futamidőre adott tízmilliós hitelt a bevásárlóközpont építésére. /Lukács Csaba: Újabb százmilliók baráti alapon. = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 14./2003. február 22.
Távozik a magyar kormányból Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, akinek pénteken benyújtott lemondását elfogadta a kormányfő. A döntést Medgyessy Péter pénteken jelentette be. "Sajnálom, de így kellett lennie" - fogalmazott a miniszterelnök. Közölte, legkésőbb hétfőig a kormány minden tagja közzéteszi, hogy az elmúlt öt évben milyen tisztségeket töltött be különböző cégeknél, illetve milyen tulajdonrésze volt egyes vállalkozásokban. "Ez kell ahhoz, hogy átlátható, tiszta kormányzás legyen" - jelentette ki Medgyessy Péter, hozzátéve: ehhez továbbra is ragaszkodik. A kormányszóvivő jelezte: Kiss Elemér felkérte azt az ügyvédi irodát, ahol korábban dolgozott, hogy mondjanak fel minden állami szerződést. - A Malév Rt.-nél a vizsgálatot elvégezték, de ezért a pénzt nem veszik fel, a Nemzeti Autópálya Rt. felmondta az ügyvédi iroda megbízását - közölte. Medgyessy hozzátette: Kiss Elemér intézkedése révén a Közlönykiadó is felmondta a szerződést a Forgács és Kiss Ügyvédi Irodával.. /Lemondott Kiss Elemér kancelláriaminiszter. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./2003. március 1.
A választásokon a Magyar Szocialista Párt győzött. Ment is minden, mint a karikacsapás. Febr. 20-án Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter lemondott, mert ügyvédi irodája állami megrendeléseket vett föl. Feddhetetlen. Mondta a miniszterelnök. Kovács László pártelnök szerint ez a lemondás európai szintű megoldás volt. Európai szintű megoldás, mint Medgyessy Péter miniszterelnöké, aki III/II-es ügynöki mivoltának tavaly július végi felszínre kerülésekor tagadott, írta Asztalos Lajos. És európai szintű megoldásként nem mondott le. Július elején az Erzsébet-hídon a szavazatok újraszámlálásáért tüntetőket a rendőrség durván megtámadta. Ez európai szintű megoldás. A Terror Háza Múzeumról a miniszterelnök is elismerően nyilatkozott. Utólag ugyan meggondolta magát, mert mint mondta, nincs egyensúlyban a nyilas meg a kommunista terror bemutatása. Igaz is. Miközben a kommunista rémuralom nyolc-kilenc, az 1956 utáni terror, majd parancsuralmi rendszer röpke harmincvalahány évig tartott, a nyilas iszonyúan hosszú öt és fél... hónapig. Így ez utóbbinak kellett volna szentelni a kiállítás legnagyobb részét. Mert mi az, hogy vörös terror? Kommunista terror? Egy ezt bemutató múzeum sok gyermeknek sérti a... az önérzetét. Szegénynek az apukája milyen rendes ember volt. Hogy közben ártatlanokat kínzott halálra? Aljas rágalom. Erre mi történik, kiteszik a fényképét az ávós verőlegények érettségi tablójára! Felháborító! Ezért az illetékesek százötven millió forinttal csökkentették a múzeum évi költségvetését. Amúgy európaiasan. Na, de ne túlozzunk, a miniszterelnök megígérte, hogy a kormány mindent megtesz a múzeum zökkenőmentes működéséért. Le kell bontani a pengefalat, amelyen ott van az ötágú csillag. És ez sérti azokat a... szegény dolgozókat, akik itt keresték szerény kenyerüket. A pengefal után jöhet a többi. Az átvilágító bizottság elkészült a miniszterelnök átvilágításával. A bizottság fölszólította Medgyessy Pétert, harminc napon belül mondjon le képviselői megbízatásáról és miniszterelnökségéről. Amennyiben ezt nem teszi meg, az átvilágítási bizottság nyilvánosságra hozza jelentését. A harmincnapos határidő 2003. márc. 5-én jár le. Mi lesz? A megoldás európai szintű lesz? Vagy a Horn Gyula által odavetett "Na és"? /Asztalos Lajos: Ménkű, európai szintű megoldása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./2003. május 22.
Az Erdélyi Riport hetilapban Hankiss Elemér beszélgetett Lengyel Lászlóval. Lengyel kijelentette: "Belenyugodtam, hogy alapvetően magyar nyelvű, magyar társadalomtudós és író vagyok. De ennek nincs köze Erdélyhez, Kisbaconhoz és Kolozsvárhoz, Sepsiszentgyörgyhöz és Brassóhoz. E titkos hazára valójában akkor gondolok, amikor Magyarországot elviselhetetlennek érzem. Itthon vagyok, de nem vagyok otthon." "De mielőtt félreértenéd, e titkos hazának semmi köze valamilyen nemzeti sérelemhez. Nekem Erdély egészen más, mint amiről itt az urak beszélnek. Semmi köze ahhoz a nemzetesdihez, amit először Antall József, majd később Orbán Viktor kokárdázott magára. Dédapám, Benedek Elek, e nemzetesdi elől ment haza, s lett Erdélyben szabadelvű baloldali a "gerófok és a pispekek" ellenében. Nem is fogadták be az urak se Erdélyben, se Magyarországon." /Hankiss Elemér beszélget Lengyel Lászlóval. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), máj. 22./Benedek Elek az olvasmány nélkül maradt erdélyi magyar gyerekeknek szerkesztette a Cimborát.2003. augusztus 18.
Aug. 16-án Bólyán felavatták Bolyai János matematikus szobrát, Ioan Candea nagyszebeni szobrászművész alkotását. Az avatáson a település román és német lakói is részt vettek. A Bolyai-szobor avatóján tartott beszédekben elhangzott: a matematikus szobra a tudás és egymás megbecsülésének jelképe lehet. A rendezvényen Kötő József EMKE-elnök kifejtette: a Bolyai-szobor "a kultúra mementója", amely lehetővé teszi a fejlődést. Szombathfalvi-Török Ferenc, a Szeben megyei RMDSZ elnöke elmondta: a szoborállítás ötlete a tavalyi Bolyai-ünnepségek kapcsán született, de pénz hiányában a műalkotás csak most készülhetett el. A szoborállításhoz szükséges pénzösszeget a Szeben megyei önkormányzat biztosította. A Bolyai-emlékszoba létrehozása óta számtalan belföldi és határon túlról érkező turista, matematikus, kutató, diák látogatott el Bolyára. A szoboravató előtt átadták a bólyai római katolikus felekezeti iskola felújított épületét. /Antal Erika: Bolyai-szobrot avattak Bólyán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./A fő szervező, a Szeben megyei RMDSZ elnöke, Szombatfalvi Török Ferenc szerint talán ez az egyetlen olyan magyar vonatkozású szobor Romániában, amely - az 1989-es események után állami pénzből készült. A 600 lelkes Bólya faluban mindössze nyolcvanan magyarok, ők is vegyes házasságban élnek, kivéve egy idős házaspárt. Bolyai János ifjúkorában sok időt töltött Bólyán. Emlékét tavaly óta a katolikus templom udvarán levő plébánia épületben berendezett Bolyai-emlékszoba is őrzi. A világhírű matematikusokra sokan emlékeztek a szoboravató alkalmával, többek között dr. Kiss Elemér akadémikus, a ma élő talán legjelesebb marosvásárhelyi Bolyai-kutató; Szombatfalvi Török Ferenc, a szoborállítás ötletgazdája; valamint Gheorghe Giurgiu, a Szeben Megyei tanács alelnöke. Ioan Anghelina polgármester beszédében kijelentette, felemelő érzés, hogy "egy román népből vétetett matematikus ilyen nagy tudós lett"... Döbbenetes volt a marosvásárhelyi népes küldöttség tagjai számára (közöttük a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem matematikusai; Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester; Székely Emese, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója; Horváth Gabriella tanárnő, a Bolyai Farkas Líceum aligazgatója; dr. Weszely Tibor, a másik jeles Bolyai-kutató és sokan mások) az, hogy a szoboravatás előtt, és közvetlenül utána tendenciózusan, fülsiketítően a legradikálisabb, magyarellenes román dalokat (pl. a "Noi suntem romani" címűt) harsogták a hangszórók. Kérdésemre, hogy miért volt erre szükség, a Szeben megyei RMDSZ-elnök ennyit mondott: a faluval el kell fogadtatni azt, hogy ez az emlékmű elsősorban az övék. /(Máthé Éva): Bolyai János-szobrot avattak Bólyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./2004. január 28.
Bolyai János halála évfordulóján a Bolyai Baráti Társaság, a Bolyai Líceum, az öregdiákok képviselői, valamint Kiss Elemér és Weszely Tibor kutatók koszorút helyeztek el Marosvásárhelyen annak a háznak a falán levő emléktáblán, amelynek helyén a nagy matematikus utolsó éveinek otthont adó épület állt. A helyszínen Csegzi Sándor alpolgármester, az EMTE helyi szervezetének vezetője közölte, hogy az épületet meg szeretnék vásárolni. Azt tervezik, hogy ide a tudós nevét viselő Tudomány és Technika Házát rendezik majd be. A tisztelgők a két Bolyai sírját is megkoszorúzták. /(v. gy.): Bolyai Jánosra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./2004. november 23.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ – Romániai Magyar Akadémia Testület tagjai kötelességüknek tekintik, hogy állást foglaljanak a kettős állampolgárság ügyében. Ez a nemzet jövőjét meghatározó távlati döntés: a határozott IGEN szavazat a nemzeti szolidaritást, együvé tartozást nyilvánítja ki, azt a nyelvi és szellemi egységet, amely összekapcsolja az anyaország, a Kárpát-medence és a világ magyarságát. Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kiss Elemér, Kiss István, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia külső és tiszteleti tagjai, Lászlóffy Aladár, a Román Akadémia levelező tagja /EME – állásfoglalás a kettős állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./2004. december 14.
Dec. 12-én tudományos estet tartottak a marosvásárhelyi Bolyai – Gauss Információs és Kommunikációs Központban. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság által szervezett előadás fő témája a két Bolyai és Gauss tudományos és baráti kapcsolata volt. Köllő Gábor (az EMT országos elnöke) üdvözölte a jelenlevőket, majd Weszely Tibor és Kiss Elemér matematikusok bemutatták Bolyai Farkas és Carl Friedrich Gauss életpályájának és levelezésének momentumait. /Demeter Attila: Bolyai – Gauss tudományos est. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ 2005. július 27.
A Szülőföld Alap Tanácsa július 27-én a Parlamentben tartja alakuló ülését – jelentette be Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára Budapesten. A tizenöt tagú testület elnökévé a miniszterelnök a határon túli szervezetek javaslata alapján Kiss Elemért nevezte ki. Nemzetközi tanácskozást is szervez a hét végén a magyar kormány, amelyen a szakértők a határon túli magyaroknak állampolgárság nélküli útlevél kiadásának, illetve egy különleges, a magyarországi magyar állampolgárokétól eltérő státusú állampolgárság megadásának lehetőségét tárgyalják. A tanács megalakulása az első konkrét lépés azóta, hogy az Országgyűlés elfogadta a Szülőföld Alapról szóló törvényt. A testületben – amely fele-fele arányban áll határon túli, és magyarországi tagokból – minden határon túli magyar régió képviselteti magát, a Magyar Állandó Értekezleten részt vevő szervezetek jelölése alapján. A tanács felépítéséhez hasonló formában megalakulnak a támogatásokra kiírt pályázatokat elbíráló kollégiumok is. A kollégiumokban elsősorban azok az államigazgatási intézmények – így a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTHM) – kapnak majd helyet, amelyek a konkrét lebonyolításban vesznek részt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke élesen bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy Szülőföld Program esetében még semmi konkrét előrelépés nem történt. /Csütörtökön alakul meg a Szülőföld Alap Tanácsa. Nemzetközi tanácskozás a határon túli magyarok közjogi státusáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./2005. július 28.
Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban elmondta, hogy a sajtóból értesült Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő bejelentéséről, miszerint a hét végén nemzetközi konferenciát szerveznek a határon túli magyarok közjogi státusáról Nyilvánvaló, hogy mindenképpen próbálkoznak a kettős állampolgárság megadása nélküli megoldást találni a kettős állampolgárság kérdésére. Nem kaptak felkérést konzultációra. Egy megbeszélésre hivatalosak, a Szülőföld Alap Tanácsának megalakítására, amelyen Kelemen Hunor képviseli majd az RMDSZ-t. Kelemen Hunor el fogja mondani, hogy itt van augusztus, miközben a Szülőföld Alap kapcsán a határon túli magyarok még semmiféle támogatásban nem részesültek. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott szerint a leendő tanács elnöki tisztségében a határon túli magyar szervezetek egyértelműen támogatták Kiss Elemért. Markó elmondta, hogy nem volt közös szavazás vagy megbeszélés, de Kiss Elemért támogatni tudták, amikor ezt megkérdezték tőle. /Kiss Csaba: Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a nemzetpolitikai fejleményekről. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./2005. július 29.
Július 28-án megalakult a Szülőföld Alap Tanácsa Budapesten. – Mégis létezik a nemzeti konszenzus minimuma a határon túli magyarság kérdésében, a hozzájuk fűződő alkotmányos felelősségben – nyilatkozta Budapesten Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter a Szülőföld Alap Tanácsának megalakulása alkalmával. Somogyi és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára átadta a megbízó levelet a tanács 15 tagjának, köztük Kiss Elemér korábbi kancelláriaminiszternek, akit a határon túli magyar szervezetek javaslatára Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tanács elnökévé nevezett ki. Kiss Elemér elmondta, hogy négy konkrét javaslat is elhangzott, a határok menti önkormányzatok együttműködése, az oktatás fejlesztése különösen a közoktatás területén, a szórványban élő magyar gyermekek oktatásának fejlesztése, illetve az, hogy évente bizonyos határon túli magyar szervezeteket preferáljanak, és részesítsenek kiemelt támogatásban. E tekintetben a kárpátaljai és vajdasági szervezeteket említették. Avarkeszi Dezső, letelepedéssel és honosítással foglalkozó kormánymegbízott felidézte, hogy országgyűlési képviselőként az ő javaslatára módosították a vonatkozó törvényt, hogy az 1 milliárd forint kezdeti forrással működő alapot évente legalább 1 milliárd forinttal egészítsék ki. Avarkeszi kiemelte az állampolgársági törvény kivételesen egyhangúlag megszavazott módosítását, amely következtében január 1-jétől 42 hónapról 19–20 hónapra csökkenhet az idő, amely a határon túli magyarok letelepedési engedélye és állampolgársági esküje között eltelik. Augusztus 20-ig várják a további javaslatok benyújtását, a Határon Túli Magyarok Hivatalán (HTMH) keresztül. A tervek szerint a Szülőföld Alap Tanácsának következő ülésére augusztus végén vagy szeptember elején kerül sor. A Szülőföld Alap Tanács tagja Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Dolinszky Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség, Szenn Péter lelkész, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége, Tomka György, a szlovéniai Mura-vidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, Kulmann Ernő, az Ausztriai Magyar Népcsoport Tanácsa, Vörös Péter, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség képviseletében lett. A testületben helyet foglal még Tamás Pál, az MTA Szociológiai Intézet igazgatója, Bodor Pál közíró, Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke, illetve Lábody László, az Új Kézfogás Közalapítvány, Annus József, az Apáczai Csere János Közalapítvány, Pomogáts Béla az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Köteles Lajos, a Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Intézetének igazgatója. /Megalakult Budapesten a Szülőföld Alap Tanácsa. Augusztus 20-ig várják a javaslatok benyújtását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./2005. július 29.
Budapesten megtartották a Szülőföld Alap Tanácsának alakuló ülését. Ennek befejeztével Balla Mihály (Fidesz) közleményében úgy vélte: az alap létrehozása a kormány tartalom nélküli PR-akciója, amelyet szerinte a jobboldali elfogultsággal nem vádolható határon túli magyar politikusok is bírálnak. A képviselő közleménye szerint az eredetileg egymilliárd forinttal induló alapból a költségvetési megszorítások miatt 500 milliót rögtön vissza kellett utalni a Külügyminisztériumnak. A politikus közölte: egyes értesülések szerint mindössze 250 millió forint áll rendelkezésre a szervezet felállítására, mivel a határon túli magyaroknak szánt pénzből máris részesültek egyes, a kormányhoz közel álló itthoni alapítványok és intézetek. Balla Mihály szerint a kormány „elkötelezettségét” a határon túli magyarok ügye iránt jól mutatja, hogy egyes tervek szerint a költségvetési megszorítások miatt a Külügyminisztériumtól 5 milliárd forintot vonnak el, amely összegnek több mint felét, hárommilliárdot a Határon Túli Magyarok Hivatalán spórolnának meg. „Mindent elárul a Gyurcsány-kormány szándékainak komolyságáról az a tény, hogy a Szülőföld Alap Tanácsa élére Kiss Elemért tervezi kineveztetni, egy többszörös korrupciós botrányba belebukott minisztert” – írta az ellenzéki képviselő közleményében. (MTI) /Létezik a nemzeti konszenzus minimuma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./2005. augusztus 4.
A Bolyai Nyári Akadémia a tanárok részére szervezett nyári továbbképzés. A matematikatanárok részére ez a képzés először Kovásznán kezdődött, majd több mint 10 éven át a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum látta vendégül a rendezvényt, idén pedig Segesváron, a Gaudeamus Alapítvány kollégiuma. A szervezésről Farkas Miklós, a Gaudeamus Alapítvány elnöke gondoskodott. Az előadók egy része anyaországi volt. Kiemelkedő volt dr. Maurer Gyula professzor előadása a Bolyai Egyetem történetéről és az ott dolgozó kiváló matematikusokról. A tanfolyamot két kirándulás egészítette ki, amelynek során a hallgatók a Bolyaiak nyomdokain járhattak. Marosvásárhelyen a kirándulást dr. Kiss Elemér, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja vezette, majd a Bólyára és Domáldra szervezett tanulmányi kirándulás vezetője dr. Weszely Tibor egyetemi tanár volt. /Katona Zoltán: BONYA 2005, a Bolyaiak nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./2005. szeptember 1.
Augusztus 31-én ülésezett a Szülőföld Alap tanácsa. Idén Vajdaság és Kárpátalja részesül kiemelt támogatásban – nyilatkozta Kiss Elemér, a tanács elnöke. Elmondta, hogy a pályázati támogatásoknál hét prioritást jelöltek meg, ezekben kiemelt szerepet játszanak az oktatási, kollégiumi, kulturális és területfejlesztési-önkormányzati területek. A tanács egyhangúan támogatta, hogy idén Vajdaság és Kárpátalja kapjon kiemelt támogatást. Idén egymilliárd forint áll rendelkezésre, és a tanács hozzájárult, hogy a felálló kollégiumok kötelezettséget vállalhassanak a jövő évi hasonló összeg 15 százalékára, vagyis 150 millió forintra a pályázatok elbírálásánál. A tanács három kollégiumra tesz javaslatot a Külügyminisztériumnak: az egyik az oktatással, kultúrával, szociális és egyházi támogatásokkal, a másik gazdaságfejlesztéssel, a harmadik az önkormányzati és területfejlesztési témakörökkel foglalkozik. Amint a külügyminiszter megteszi javaslatát a három kollégium elnökére, a tanács tagjai szavaznak róluk. Az ülésen a tanács alelnökévé választották Kelemen Hunort, a romániai magyar közösség delegáltját, az elnök távolléte esetén ő fogja ellátni feladatait. – A határon túli magyarok Európai Unión belüli utazását a magyar kormány – görög mintához hasonló – speciális személyi okmánnyal kívánja biztosítani. Az erről szóló javaslatot a miniszterelnök szeptember 5-én ismerteti a határon túli szervezetek vezetőivel – közölte Avarkeszi Dezső kormánymegbízott. A megoldás vízummentes beutazást és korlátozott tartózkodást tenne lehetővé a schengeni térséghez tartozó államokban a határon túli magyaroknak, hasonlóképpen, mint az Albániában élő görögök esetében. A speciális személyi okmányt az kaphatná meg, aki valamilyen módon igazolni tudja nemzetiségi hovatartozását. Avarkeszi Dezső szerint ebben a magyarigazolványnak is lehet szerepe. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy az elképzelést el kell még fogadtatni az Európai Unióval, továbbá tárgyalásokat kell folytatni az érintett szomszédos országokkal. /Vajdaság és Kárpátalja kap kiemelt támogatást. Kelemen Hunor lett a Szülőföld Alap Tanácsának alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./