udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
37
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-37
NĂŠvmutatĂł:
LĂĄszlĂł LĂĄszlĂł
2014. augusztus folyamĂĄn
Csendes jubileum
- Megjelent a zilahi Hepehupa 50. szĂĄma â
âHiĂĄba ĂŠl, aki senkinek sem hasznĂĄl.â
(BĂĄthori IstvĂĄn)
Lehet-e, szabad-e a SzilĂĄgysĂĄgban â Zilahon â mĹąvelĹdĂŠsi folyĂłiratnak talĂĄlĂłbb cĂmet adni? Abban a tĂĄjhazĂĄban, melynek nevĂŠt BĂĄthori IstvĂĄn, Ilosvai Selymes PĂŠter, WesselĂŠnyi MiklĂłs, KĂślcsey Ferenc, Ady Endre, BĂrĂł Lajos⌠s mĂŠg oly sok hĂressĂŠg emelte a magyar szellemi ĂŠlet jelkĂŠpes Pantheonjai sorĂĄba, termĂŠszetes gesztus, hogy egy irodalmi lap fejlĂŠcĂŠn, cĂmlapjĂĄn Ady Endre hĂres versĂŠnek â HepehupĂĄs vĂŠn SzilĂĄgyban â sorai visszhangozzanak bennĂźnk, mely egyszerre utal a tĂśrtĂŠnelmi vĂĄrmegyĂŠre s annak termĂŠszeti adottsĂĄgĂĄra, melyrĹl Beke GyĂśrgy (1927â 2007) oly ĂŠrzĂŠkletesen, ihletetten Ăr az 1975-ben megjelent riportkĂśtete â SzilĂĄgysĂĄgi hepehupa â ProlĂłgusĂĄban: âMaga a termĂŠszet Ărta elĹ, mikor e tĂĄjat megalkotta. EgymĂĄsra szabadĂtva hegyeket-dombokat, hogy mindegyre Ăśsszeugorjanak, de bĂŠkĂtve is Ĺket, hogy szorĂtĂĄsuk elernyedjen, ĂślelĂŠs vĂĄlhasson belĹle. A SzilĂĄgysĂĄgrĂłl csak ezzel lehet kezdeni a krĂłnikĂĄt: a hepehupĂĄval⌠(âŚ) ErrĹl a hepehupĂĄrĂłl sokĂĄig azt hittem â tĂĄn van mĂŠg, aki Ăgy hiszi â, hogy szĂŠp hasonlat, kĂśltĹi kĂŠp csupĂĄn, hangzatos, el lehet jĂĄtszani vele. E tĂĄj megtanĂt, hogy ez itt nem dĂszlet, hanem lĂŠnyeg. (âŚ) DombrĂłl vĂślgybe, lefelĂŠ szĂĄll, szalad a hepehupĂĄs tĂĄj, ez a tĂśrvĂŠnye. De a vĂślgy aljĂĄbĂłl kĂśvetkezik megint a domb, a kapaszkodĂł, minĂŠl mĂŠlyebb a tĂĄj bugyra, annĂĄl meredekebben, tĂśrvĂŠny ez is, szilĂĄgysĂĄgi parancsolat. NyugtalanĂtĂł, de meg is nyugtatĂł szabĂĄly.â
A lĂĄtvĂĄny ihlette termĂŠszeti kĂŠpet â mutatis mutandis â kivetĂthetjĂźk a tĂĄjegysĂŠg tĂśrtĂŠnelmĂŠre, szellemi ĂŠletĂŠnek Petri MĂłr 1901-ben megjelent monogrĂĄfiĂĄjĂĄbĂłl kiolvashatĂł hullĂĄmmozgĂĄsĂĄra is, melynek csĂşcsain ott talĂĄljuk a ReformĂĄtus KollĂŠgium megalapĂtĂĄsĂĄt (1646), a WesselĂŠnyi EgyesĂźlet lĂŠtrehozĂĄsĂĄt (1883), a WesselĂŠnyiâ ĂŠs a Tuhutum-szobor felavatĂĄsĂĄt (1902), a tĂśrtĂŠnelmi megye vĂĄrosaihoz â Zilah, SzilĂĄgysomlyĂł, ZsibĂł, SzilĂĄgycseh, TasnĂĄd⌠â kĂśthetĹ megannyi tĂĄrsadalmi, mĹąvelĹdĂŠsi esemĂŠnyt, melyek meghatĂĄroztĂĄk arculatĂĄt, szellemi ĂŠletĂŠnek alakulĂĄsĂĄt. KĂśzĂŠjĂźk tartoztak a megyeszĂŠkhelyen indĂtott, megjelent lapok â SzilĂĄgy (1877), SzilĂĄgy ĂŠs VidĂŠke (1883), SzilĂĄgy-SomlyĂł (1883)⌠â, amelyek nem csupĂĄn egy tĂĄj informĂĄciĂłs igĂŠnyĂŠt voltak hivatottak kielĂŠgĂteni, hanem kĂśzvĂŠlemĂŠnyt formĂĄltak, igĂŠnyes szellemisĂŠgĂźkkel a kĂśzĂśssĂŠg mĹąveltsĂŠgi szintjĂŠnek emelĂŠsĂŠt is szolgĂĄltĂĄk.
Az 1968-as terĂźleti-adminisztrĂĄciĂłs ĂĄtszervezĂŠs kĂśvetkeztĂŠben robbanĂĄsszerĹąen felduzzasztott megyeszĂŠkhelyen a magyarsĂĄg arĂĄnyszĂĄma mĂŠlypontra sĂźllyedt. De az 1989/90-es fordulat valĂłsĂĄggal tĹązbe hozta, egysĂŠgbe kovĂĄcsolta, cselekvĂŠsre buzdĂtotta a megye szellemi embereit. Az elsĹ hĂłnapokban lĂŠtrejĂśtt az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet ĂŠs az ErdĂŠlyi KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet helyi fiĂłkja, a SzilĂĄgy TĂĄrsasĂĄg, A Pro Zilah EgyesĂźlet, a szilĂĄgysomlyĂłi BĂĄthori IstvĂĄn AlapĂtvĂĄny, a Zilahi Kincs Gyula Alap, a szilĂĄgycsehi TĂśvishĂĄt KulturĂĄlis TĂĄrsasĂĄg⌠Ăjraindul a SzilĂĄgysĂĄg hetilap (1991). 2000-ben megalakul, s egy ĂŠv mĂşlva szilĂĄgysĂĄgi mĹąvelĹdĂŠsi folyĂłiratkĂŠnt, negyedĂŠves periodicitĂĄssal jogi bejegyzĂŠst is nyer a Hepehupa, melynek elsĹ szĂĄma 2002 januĂĄrjĂĄban jelent meg. A kezdettĹl igen igĂŠnyes tartalmi ĂŠs nyomdai kivitelezĂŠsben megjelenĹ lap alapĂtĂłja ĂŠs kiadĂłja Major IstvĂĄn nyomdatulajdonos, a zilahi Color Print kft ĂźgyvezetĹ igazgatĂłja, tĂĄmogatĂłi sorĂĄban pedig ott talĂĄljuk a SzilĂĄgy megyei tanĂĄcsot, a SzilĂĄgy Megyei MĹąvelĹdĂŠsi ĂŠs MĹąvĂŠszeti KĂśzpontot, a Communitas AlapĂtvĂĄnyt.
A megpezsdĂźlt szellemi mozgalom animĂĄtorai kĂśzĂśtt meghatĂĄrozĂł szerepet vĂĄllal a Petri MĂłr-dĂjjal kitĂźntetett FejĂŠr LĂĄszlĂł ĂşjsĂĄgĂrĂł, aki a kezdetektĹl fĹszerkesztĹkĂŠnt jegyzi a lapot, tovĂĄbbĂĄ tanĂĄrok, mĂşzeumi szakemberek, kutatĂłk, kĂŠpzĹmĹąvĂŠszek, a kulturĂĄlis ĂŠlet jeles szemĂŠlyisĂŠgei. A Hepehupa lett a tĂĄjegysĂŠg elsĹ magyar nyelvĹą mĹąvelĹdĂŠsi kiadvĂĄnya, hisz korĂĄbban csak hetilapok lĂŠteztek. A folyĂłirat cĂŠljairĂłl a fĹszerkesztĹ tĂĄjĂŠkoztatott:
âA kiadvĂĄny indulĂĄskor kitĹązĂśtt cĂŠlja a helybeli â szilĂĄgysĂĄgi ĂŠs innen elszĂĄrmazott â szerzĹknek kĂśzlĂŠsi lehetĹsĂŠget nyĂşjtani. ElĹzĹleg helytĂśrtĂŠneti, nĂŠprajzi tanulmĂĄnyok, irodalmi alkotĂĄsok csak rĂŠtegkiadvĂĄnyokban, illetve magyarorszĂĄgi lapokban jelenhettek meg. A folyĂłirat szilĂĄgysĂĄgi jellegĂŠt biztosĂtjĂĄk a SzilĂĄgysĂĄg-kutatĂĄs tĂŠmakĂśrĂŠben â a GyĂśkerek rovatban â kĂśzĂślt tanulmĂĄnyok: helytĂśrtĂŠnet, mĹąvelĹdĂŠs-, mĹąvĂŠszet- ĂŠs gazdasĂĄgtĂśrtĂŠneti munkĂĄk, nĂŠprajzi ĂŠs nĂŠpkĂśltĂŠszeti gyĹąjtĂŠseket ĂśsszegzĹ dolgozatok, egyhĂĄztĂśrtĂŠneti ĂrĂĄsok. A kivĂĄlĂł helyi szerzĹk ĂŠs kutatĂłk mellett helyet kaptak a lapban szilĂĄgysĂĄgi tĂŠmĂĄkat feldolgozĂł, az egyetemes magyar kultĂşrĂŠrtĂŠkeket bemutatĂł ĂrĂĄsok szerzĹi is. KĂśzĂźlĂźk emlĂtenĂŠm Papp ZoltĂĄn debreceni ĂŠs KovĂĄcs MiklĂłs vĂĄci tĂśrtĂŠnĂŠszt, HalĂĄsz PĂŠter budapesti nĂŠprajzkutatĂłt, KarĂĄcsonyi KĂĄroly, NĂŠmetorszĂĄgban ĂŠlĹ termĂŠszettudĂłst, dr. Kiss LĂĄszlĂł szlovĂĄkiai orvos-tĂśrtĂŠnĂŠszt, BĂbor MĂĄtĂŠt, a budapesti OrszĂĄgos SzĂŠchĂŠnyi KĂśnyvtĂĄr levĂŠltĂĄrosĂĄt, egyetemi oktatĂłt, Petkes JĂłzsef kĂŠpzĹmĹąvĂŠszt ĂŠs nĂŠprajzostâŚ
Az elmĂşlt ĂŠvekben megjelent sorozatok kĂśzĂźl emlĂtenĂŠm KovĂĄcs MiklĂłsnak a volt WesselĂŠnyi KollĂŠgium tĂśrtĂŠnetĂŠt, LĂłga Zsoltnak a szilĂĄgysĂĄgi vasĂşthĂĄlĂłzat kiĂŠpĂtĂŠsĂŠt bemutatĂł dolgozatĂĄt, a nemrĂŠg elhunyt Majos MiklĂłs tanĂĄrnak a szilĂĄgysĂĄgi kertĂŠsz-falvak ĂŠletĂŠt bemutatĂł ĂrĂĄsait. FĂśltĂŠtlen szĂłlnom kell az ĂŠvfordulĂłkhoz kĂśtĹdĹ tematikus szĂĄmokrĂłl: Ady Endre zilahi ĂŠletĂŠrĹl (2002), a kuruc szabadsĂĄgharc 300. ĂŠvfordulĂłjĂĄrĂłl (2003) â e szĂĄmban kĂśzĂśltĂźk TĂłthâMĂĄtĂŠ MiklĂłs: RodostĂł cĂmĹą egyfelvonĂĄsos drĂĄmĂĄjĂĄt, amelyet KassĂĄn mutattak be elĹszĂśr â, tovĂĄbbĂĄ a MunkĂĄcsy MihĂĄly alkotĂĄsainak csĂkszeredai kiĂĄllĂtĂĄsa alkalmĂĄval szĂźletett ĂrĂĄsokatâŚ
FĂślvĂĄllaltuk a helyi, illetve innen elszĂĄrmazott ĂrĂłk ĂŠs kĂśltĹk â Simonfy JĂłzsef, B. Simon GyĂśrgy, MĂźller DezsĹ, Boda Edit, Kiss Lehel, GyĹrfi Simone, Fazakas LĂĄszló⌠â alkotĂĄsainak kĂśzlĂŠsĂŠt. Ugyanakkor helyet kap a lapban a magyar nyelvterĂźlet szĂĄmos alkotĂłja: a kĂĄrpĂĄtaljai VĂĄri FĂĄbiĂĄn LĂĄszlĂł, az anyaorszĂĄgi ĂjhĂĄzy LĂĄszlĂł, Devecseri ZoltĂĄn, BorbĂŠly LĂĄszlĂł, VillĂĄnyi LĂĄszlĂł, Grendel LĂĄszló⌠Verssel, prĂłzĂĄval volt jelen a lapban a szebeni szĂĄrmazĂĄsĂş Franz Hodjak, az amerikai Peter Cooper⌠IrodalomtĂśrtĂŠneti tĂŠmĂĄjĂş ĂrĂĄsaink hasonlĂłkĂŠppen tĂĄgĂtjĂĄk azt a szellemi kĂśrt, ami olvasĂłink tĂĄjĂŠkozĂłdĂĄsĂĄt segĂti.
Nagy figyelmet fordĂtunk a megye kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti ĂŠletĂŠnek bemutatĂĄsĂĄra. A lap ÂťminitĂĄrlataÂŤ az elsĹ ĂŠs hĂĄtsĂł borĂtĂłkon szĂnes reprĂłkban, igĂŠnyes nyomdai kivitelben jĂĄrul hozzĂĄ a kiadvĂĄny tematikus palettĂĄja megjelenĂtĂŠsĂŠhez. SzabĂł Vilmos, Barta Ilona, AdorjĂĄn Ilona, Sepsi JĂłzsef, HajdĂş Attila, SzervĂĄtiusz JenĹ, Wagner PĂŠter alkotĂĄsai, tovĂĄbbĂĄ a New York-ban ĂŠlĹ Frank Deak fotĂłmĹąvĂŠsz szilĂĄgysĂĄgi, illetve a vilĂĄg mĂĄs tĂĄjain kĂŠszĂźlt fekete-fehĂŠr ĂŠs szĂnes kĂŠpei szĂĄmottevĹen gazdagĂtottĂĄk, emeltĂŠk a mĹąvĂŠszeti rovat fĂŠnyĂŠt.
A tematikai gazdagsĂĄgot jelzik a lapban kĂśzĂślt tudomĂĄnyos munkĂĄk, Egyed Ăkos, a nemrĂŠg elhunyt Csetri Elek, VĂŠkov KĂĄroly, Kozma DezsĹ, PĂŠntek JĂĄnos szilĂĄgysĂĄgi vonatkozĂĄsĂş vagy ĂĄltalĂĄnos tĂŠmĂĄt feldolgozĂł munkĂĄi a lap szĂŠlesebb beĂĄgyazĂłdĂĄsĂĄt szimbolizĂĄltĂĄk, nĂśveltĂŠk ĂŠrtĂŠkĂŠt ĂŠs ismertsĂŠgĂŠt.
A 10. ĂŠvfolyam idejĂŠn vĂŠgzett ĂśsszegzĂŠs szerint a Hepehupa hasĂĄbjain szĂĄznĂĄl tĂśbb szerzĹ 1226 ĂrĂĄsa jelent meg, ebbĹl 110 tanulmĂĄny, 57 nĂŠprajzi dolgozat, 25 ĂśnĂŠletĂrĂĄs, szĂĄmos vers, kisregĂŠny, regĂŠnyrĂŠszlet, drĂĄma, vallĂĄsi tĂĄrgyĂş dolgozat, kĂśnyv- ĂŠs lapismertetĹ jelent meg.
FolyĂłiratunk nĂŠpszerĹąsĂtĂŠsĂŠt, ismertetĂŠsĂŠt szolgĂĄltĂĄk az olvasĂłkkal szervezett talĂĄlkozĂłk a megyĂŠben, tovĂĄbbĂĄ KolozsvĂĄron, Szebenben, NagybĂĄnyĂĄn, SzamosĂşjvĂĄron, NagyvĂĄradon, valamint a hatĂĄrainkon tĂşl: Budapesten, GyĹrben, GyulĂĄn, BĂŠcsbenâŚ
MunkatĂĄrsaimmal â BekĹ N. IldikĂł, Kiss Lehel, KovĂĄcs Kuruc JĂĄnos, LakĂłnĂŠ Hegyi Ăva, LĂĄszlĂł LĂĄszlĂł, Zsigmond Attila, SzĹke Anna, Major Ăva, NiculaĹ Tudoran Cristian â azon munkĂĄlkodunk, hogy az indulĂĄskor felvĂĄllalt szolgĂĄlatunkat ĂŠs szerepĂźket a lehetĹ legjobban teljesĂthessĂźk.â
Egy maroknyi csapat zĂĄszlajĂĄra Ărta, hittel vallja BĂĄthori IstvĂĄn erdĂŠlyi fejedelem szavait: âHiĂĄba ĂŠl, aki senkinek sem hasznĂĄl.â Ez a kitĹąnĹen szerkesztett lap, a kivĂĄlĂł nyomdai kivitel is igazolja, hogy ĂĄldozatos hittel ĂŠs munkĂĄval ki lehet emelkedni a hepehupa vĂślgyeibĹl, hogy a kommunista diktatĂşra idejĂŠn palackba zĂĄrt jĂł szellem, a nyilvĂĄnossĂĄgtĂłl eltiltott, a tevĂŠkenysĂŠgĂŠben korlĂĄtozott, a bĂŠklyĂłitĂłl megszabadult alkotĂł akarat csodĂĄkat tud teremteni. Ilyen csodaszĂĄmba menĹ siker a Hepehupa Ăśtven szĂĄma â tĂĄvol a tudomĂĄnyos, kulturĂĄlis centrumoktĂłl, jelezve azt, hogy a hasznĂĄlni akarĂł, a tĂĄjhaza ĂŠs lakĂłi, az egyetemes magyar szellemi ĂŠlet szolgĂĄlatĂĄra elszegĹdĂśtt, ihlettel ĂŠs cselekvĹ akarattal megĂĄldott szemĂŠlyisĂŠgek valĂłban hasznĂĄra lehetnek a magyar kultĂşrĂĄnak ĂŠs szellemi ĂŠletnek.
MĂĄriĂĄs JĂłzsef, MĹąvelĹdĂŠs (KolozsvĂĄr)2015. ĂĄprilis 9.
KezdĹdik a tantĂĄrgyverseny
Zilahon szervezik meg a tanĂźgyminisztĂŠrium ĂĄltal szervezett Mikes Kelemen magyar nyelv ĂŠs irodalom tantĂĄrgyverseny orszĂĄgos szakaszĂĄt. Rozs Rita, a SzilĂĄgy Megyei TanfelĂźgyelĹsĂŠg magyar szakos tanfelĂźgyelĹje elmondta: az ĂĄprilis 9-e ĂŠs 12-e kĂśzĂśtt lebonyolĂtandĂł orszĂĄgos rendezvĂŠnyre 144 diĂĄkot vĂĄrnak az orszĂĄg 18 megyĂŠjĂŠbĹl.
A tanulĂłk 23 kĂsĂŠrĹtanĂĄrral ĂŠrkeznek, a dolgozatokat 20 magyartanĂĄr javĂtja. A magyar tantĂĄrgyversenyt 2004-ben szerveztĂŠk meg utoljĂĄra Zilahon. Az ĂźnnepĂŠlyes megnyitĂł ĂĄprilis 9-ĂŠn, csĂźtĂśrtĂśk dĂŠlutĂĄn 6 ĂłrĂĄtĂłl kezdĹdik a Zilah kĂśzpontjĂĄban talĂĄlhatĂł VigadĂł nagytermĂŠben. Az ĂrĂĄsbeli vizsgĂĄra pĂŠnteken dĂŠlelĹtt kerĂźl sor a Zilahi WesselĂŠnyi ReformĂĄtus KollĂŠgiumban. DĂŠlutĂĄn a kĂśzĂŠpiskolĂĄsok KrasznĂĄra kirĂĄndulnak, a lĂceumi tanulĂłk pedig meghallgathatjĂĄk BalĂĄzs Imre JĂłzsef ĂrĂł, BBTE-oktatĂł elĹadĂĄsĂĄt, majd a LĂĄtĂł szĂŠpirodalmi folyĂłirat munkatĂĄrsaival talĂĄlkozhatnak. Szombaton ellĂĄtogatnak SzilĂĄgycsehbe ĂŠs a zsibĂłi WesselĂŠnyi-kastĂŠlyba, dĂŠlutĂĄn pedig LĂĄszlĂł LĂĄszlĂł tĂśrtĂŠnelemtanĂĄr tart elĹadĂĄst. A tervek szerint a dĂjkiosztĂĄs vasĂĄrnap dĂŠlelĹtt vĂĄrhatĂł.
NAGY-HINTĂS DIANA
SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2017. februĂĄr 3.
SzilĂĄgysĂĄgi barangolĂĄsok
A maga nemĂŠben pĂĄratlan gazdagsĂĄgĂş nĂŠprajzi tĂĄrlat szĂnhelye nĂŠhĂĄny napja az ApĂĄczai GalĂŠria, amely ĂŠvek Ăłta teret biztosĂt a hasonlĂł, honismereti jellegĹą megnyilvĂĄnulĂĄsoknak. ĂnmagĂĄĂŠrt beszĂŠl, ahogyan fĂĄradsĂĄgot nem ismerve a kĂŠtnapos rendezvĂŠnyt magĂĄtĂłl ĂŠrtetĹdĹ ĂśnzetlensĂŠggel felkarolta az Ăźgyben ĂŠrdekelt, a szilĂĄgysĂĄg szellemi-nĂŠprajzi javait kutatĂł, azt megĹrizni ĂŠs az elkĂśvetkezendĹ nemzedĂŠkek szĂĄmĂĄra ĂĄtĂśrĂśkĂteni akarĂł tĂśbb kĂśzismert szemĂŠlyisĂŠg.
A fentiekben megfogalmazĂłdĂł gondolatok jegyĂŠben ĂźdvĂśzĂślte VĂśrĂśs AlpĂĄr, az ApĂĄczai Csere JĂĄnos ElmĂŠleti LĂceum igazgatĂłja a szilĂĄgysĂĄgi vendĂŠgeket ĂŠs a kolozsvĂĄri kĂśzĂśnsĂŠget, kifejtve azon vĂŠlemĂŠnyĂŠt, miszerint a lĂceum ĂŠletĂŠben jelentĹs szerepet tĂśltenek be az ilyen, immĂĄr tĂśbbĂŠves hagyomĂĄnyra visszatekintĹ honismereti rendezvĂŠnyek, amelyek erĹsĂtik diĂĄkjainkban a szĂźlĹfĂśld irĂĄnti szeretetet ĂŠs ragaszkodĂĄst. Nem is beszĂŠlve arrĂłl, hogy az ĂŠvenkĂŠnt megismĂŠtlĹdĹ hasonlĂł jellegĹą, ihletadĂł rendezvĂŠnyek mentĂŠn, a programban rĂŠszt vevĹ diĂĄkok kezenyomĂĄn ĂŠrzĂŠkletesen kifejezĹ, ugyanakkor tĂĄrgyszerĹąen hiteles kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti alkotĂĄsok szĂźletnek, amelyeket nemcsak az ApĂĄczai GalĂŠriĂĄban, hanem KolozsvĂĄr ĂŠs ErdĂŠly mĂĄs kiĂĄllĂtĂł-helyisĂŠgeiben is megtekinthetnek alkalomadtĂĄn az ĂŠrdeklĹdĹk.
A pĂŠntek dĂŠlutĂĄn sorra kerĂźlt megnyitĂł mĂĄr kezdeti âhangleĂźtĂŠsĂŠbenâsokat sejtetett ezen kĂŠtnapos nĂŠprajzi esemĂŠny jellegĂŠnek szĂĄndĂŠkĂĄbĂłl, miszerint nemcsak elmĂŠleti vonalon, hanem ĂŠrzĂŠkletesen hiteles nĂŠpmĹąvĂŠszeti produkciĂłk (nĂŠptĂĄnc, ĂŠnek, citerazene) rĂŠvĂŠn is igyekezett mintegy âillusztrĂĄlniâa szĂnvonalas, ugyanakkor a nem szakemberek szĂĄmĂĄra is kĂśvethetĹen ĂŠrdekes, vetĂtĹkĂŠpes elĹadĂĄsokat.
Mindennek megvalĂłsĂtĂĄsa ĂŠrdekĂŠben kĂźlĂśnĂśsen sokat tett SzabĂł Attila, a zilahi mĂşzeum muzeolĂłgusa, aki az ĂĄltala meghĂvott âZilahi Csuprosokâ gyermek citerazenekar, valamint SĂźle ĂdĂĄm nĂŠpdalĂŠnekes egyetemi hallgatĂł kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠt igĂŠnybe vĂŠve, jelentĹs rĂŠszt vĂĄllalt a tĂĄrlatrendezĂŠsben ĂŠs annak megnyitĂĄsĂĄban, illetve az aznapi ĂŠs mĂĄsnapi ismeretterjesztĹ konferenciĂĄn kĂśzremĹąkĂśdĹ elĹadĂłk nĂŠvsorĂĄnak kialakĂtĂĄsĂĄban.
AÂ tĂĄrlat ĂŠs a rendezvĂŠny egĂŠszĂŠnek kiemelĂŠsre mĂŠltĂł komponense a Posta RozĂĄlia nĂŠpmĹąvĂŠsz-oktatĂłnak a szilĂĄgysĂĄgi, ĂŠs azon belĂźl hangsĂşlyosan a szilĂĄgynagyfalusi varrottasokat ĂŠs szĹtteseket felvonultatĂł rendkĂvĂźl gazdag gyĹąjtemĂŠnye, illetve annak ĂĄltala tĂśrtĂŠnt kĂśzvetlen hangnemĹą, szakszerĹą bemutatĂĄsa. Amint megtudtuk tĹle, a kĂśzĂŠpkorban a jobbĂĄgyoknak nem volt szabad ugyanazt a mintĂĄzatot, illetve textĂliĂĄt hasznĂĄlni, mint a fĹuraknak. IdĹk mĂşltĂĄn viszont ezen tilalom lassankĂŠnt lazult, ĂŠs âmenetkĂśzbenâ sajĂĄt maga szĂĄmĂĄra is âkamatoztattaâ a falu nĂŠpe az udvarhĂĄzakbĂłl ellesett tudĂĄsanyagot.
TanulsĂĄgos volt, amint a megnyitóßnnepsĂŠg alkalmĂĄval RozĂĄlia nĂŠni a tĂĄrlaton lĂĄthatĂł anyagon â az 1800-as ĂŠvekbĹl eredeztethetĹ daraboktĂłl kezdve, az 1970-es ĂŠvekkel bezĂĄrĂłan â lĂŠpĂŠsrĹl-lĂŠpĂŠsre haladva bemutatta a kĂźlĂśnbĂśzĹ idĹszakok szĂśvĂŠs- ĂŠs varrĂĄsmĂłdjainak alakulĂĄsĂĄt, illetve ĂzlĂŠsmĂłdbeli vĂĄltozĂĄsĂĄt. MegismerhettĂźk, hogy a szĂśvĂŠs-varrĂĄs alakulĂĄsĂĄban milyen fontos szerepet jĂĄtszott a âkelengyeâ, mint a lĂĄnyok fĂŠrjhezmenetelĂŠnek elengedhetetlen âtartozĂŠka â, amelyet ĂśkrĂśs szekĂŠrrel, a falu szemelĂĄttĂĄra vittek a legĂŠnyeshĂĄzhoz. A kelengye tulajdonkĂŠppen a hĂŠtkĂśznapi ĂŠs Ăźnnepnapi ĂŠletvitelhez szĂźksĂŠges âkellĂŠkeketâ tartalmazta, mint pl. a komakendĹk, komatĂĄlak, asztalterĂtĹk, falvĂŠdĹk, vĹfĂŠlykendĹk, kĂźlĂśnfĂŠle ruhanemĹąk stb.
Ugyancsak a pĂŠntek dĂŠlutĂĄni megnyitĂł alkalmĂĄval KovĂĄcs-Kurucz JĂĄnos tĂśrtĂŠnelemtanĂĄr elĹadĂĄsĂĄban ismerkedhettĂźnk meg Petri MĂłrral (1863â1945), Ady Endre zilahi magyartanĂĄrĂĄnak a hat kĂśtetben 1901â1904 kĂśzĂśtt megjelentetett SzilĂĄgy vĂĄrmegye cĂmĹą monogrĂĄfia szerzĹjĂŠnek ĂŠletĂştjĂĄval, aki ezen fĹmĹąvĂŠvel mintegy irĂĄnyt szabott, hivatkozĂĄsi alapot biztosĂtva az utĂĄna kĂśvetkezĹ, ilyen irĂĄnyban elkĂśtelezett tĂśrtĂŠnĂŠszek szĂĄmĂĄra. TulajdonkĂŠppen maga az elĹadĂł, KovĂĄcs-Kurucz JĂĄnos is rĂŠszben Petri MĂłr nyomdokain haladva ĂĄllĂtott Ăśssze ĂŠs kĂŠszĂtett el kiadĂĄsra nĂŠgy kĂśtetet a SzilĂĄgysĂĄgi magyarok cĂmĹą kĂŠpes krĂłnika sorozatĂĄbĂłl, amelynek elsĹ darabja, a SzilĂĄgysĂĄgi magyarok cĂmĹą, a Kriterion gondozĂĄsĂĄban 1991-ben megjelent monogrĂĄfia, amelynek szerzĹi kĂśzĂśtt talĂĄljuk tĂśbbek mellett Wolf Rudolfot (az ApĂĄczai-lĂceum nĂŠhai igazgatĂłjĂĄt), Egyed Ăkost, Sipos GĂĄbort, SzabĂł Zsoltot, Vicsai JĂĄnost, GĂĄspĂĄr AttilĂĄt, KovĂĄcs-Kurucz JĂĄnost.
DĂĄnĂŠ Tibor, a MĹąvelĹdĂŠs fĹszerkesztĹje ismertette a folyĂłirat TĂśvishĂĄt cĂmĹą, a SzilĂĄgysĂĄg ezen karakterisztikus arculatĂş tĂĄjegysĂŠgĂŠt bemutatĂł mellĂŠkletĂŠt. NĂŠhĂĄny, a mellĂŠklet tartalmĂĄra utalĂł cĂm: NĂŠpi ĂŠpĂtkezĂŠs a TĂśvishĂĄton (Sipos GĂĄbor), Etnikai egyensĂşlyhelyzetek, lokĂĄlis egyĂźttĂŠlĂŠsi modellek (BiczĂł GĂĄbor), A hagyomĂĄnyĹrzĹ szilĂĄgysĂĄgi nĂŠptĂĄncmozgalom (SzĹke Anna),HagyomĂĄnyĹrzĂŠs SzamosardĂłn (Kis TĂłth Ilona).
Csepei MĂĄria magyarszakos tanĂĄr, a szombati ĂŠrtekezlet nyitĂĄnyakĂŠnt a kĂĄrĂĄsztelki ragadvĂĄnynevekrĹl ĂŠrtekezve elmondta, hogy ezek alkalmazĂĄsĂĄt az amĂşgy reformĂĄtus kĂśrnyezetĹą katolikus telepĂźlĂŠsen fellelhetĹ kisszĂĄmĂş csalĂĄdnĂŠv (SzabĂł, KovĂĄcs, GyĂśrgy, LĹrincz, Nagy) tette elsĹsorban szĂźksĂŠgessĂŠ. Amint kifejtette a ragadvĂĄnynevek egy rĂŠsze viselĹjĂŠnek testi tulajdonsĂĄgĂĄra utal: hosszĂş, kĂśvĂŠr, mĂĄzsĂĄs, szĹke. De utalhat az adott szemĂŠly foglalkozĂĄsĂĄra: asztalos, tejes. TudĂĄsszintjĂŠt is jelezheti: âbusmaâ (buta). Becenevek: Palcsi, KingĂĄcska, KatĂĄcska.
OlĂĄh MihĂĄly lelkĂŠsz vetĂtĹkĂŠpes elĹadĂĄsĂĄban a szilĂĄgysĂĄgi kĂśzĂŠpkori templomok kĂśzĂźl mutatott be nĂŠhĂĄnyat, szakszerĹąen ĂŠlmĂŠnyszerĹą elĹadĂĄsban. ElmondĂĄsa szerint az egyik legrĂŠgebbi a XIII. szĂĄzad kĂśzepe tĂĄjĂĄn ĂŠpĂźlt romĂĄnkori freskĂłtĂśredĂŠket ĹrzĹ, ugyankkor koragĂłtikus jegyeket is (pl. a nyolcszĂśgletĹą torony) hordozĂł somlyóújlaki templom. KĂźlĂśnĂśs ĂŠrdekessĂŠge a falba ĂŠpĂtett oldalkarzata. A tovĂĄbbiakban szĂł esett a gĂłtika elĹhĂrnĂśkĂŠnek tekinthetĹ krasznai templomrĂłl, a kusalyi kifinomult, eredetileg ferences kolostortemplomrĂłl, amelynek nyugati fekvĂŠsĹą, szamĂĄrhĂĄt-Ăves portĂĄlĂŠja Enzt GĂŠza mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz szerint kassai mintakĂŠpre utal. MegismerkedhettĂźnk a kĂŠsĹ gĂłtika egyik pĂŠldĂĄjĂĄval, a mĂŠreteiben is impozĂĄns szilĂĄgynagyfalusi templommal, valamint a kolozsvĂĄri Farkas utcai templom âkistestvĂŠrĂŠvelâ, az 1480-as ĂŠvek utĂĄn ĂŠpĂźlt magyarkeceli kĂŠsĹ gĂłtikus, fatornyos templommal.
A XIX.âXXI. szĂĄzadi szilĂĄgysĂĄgi nĂŠprajzi kutatĂĄsok eredmĂŠnyeicĂmmel, CzĂŠgĂŠnyi DĂłra egyetemi adjunktus elĹadĂĄsĂĄban kĂśzelkĂŠpbe kerĂźltek mindazon nĂŠprajzkutatĂłi tĂśrekvĂŠsek, amelyek meghatĂĄroztĂĄk a SzilĂĄgysĂĄg nĂŠprajzi ĂŠrtelemben vett arculatĂĄnak megrajzolĂĄsĂĄt, feltĂŠrkĂŠpezĂŠsĂŠt. ElmondĂĄsa szerint mindezt olyan, a SzilĂĄgysĂĄg irĂĄnt elkĂśtelezett szemĂŠlyisĂŠgek tartottĂĄk feladatuknak, akik alapkĂŠpzettsĂŠgĂźket illetĹen nem tekinthetĹk nĂŠprajzkutatĂłknak. ĂttĂśrĹnek bizonyult tĂśbbek kĂśzĂśtt KĹvĂĄry LĂĄszlĂł (1819â1907) FĂśld-ĂŠs orszĂĄgtani vĂĄzlatok SzilĂĄgysĂĄgrĂłl cĂmĹą mĹąve. JelentĹs szerepet jĂĄtszott SzilĂĄgysĂĄg megismerĂŠse terĂŠn Kincs Gyula (1859â1915) polihisztor, a koedukĂĄciĂł egyik elĹfutĂĄra, aki szerint SzilĂĄgysĂĄg MagyarorszĂĄg kapuja, hatĂĄr ErdĂŠly ĂŠs az AlfĂśld kĂśzĂśtt. Az elĹbbiekben mĂĄr emlĂtett Petri MĂłr a âmezsgyeâ kifejezĂŠst hasznĂĄlja SzilĂĄgysĂĄg fĂśldrajzi helyzetĂŠre vonatkozĂłlag, fontosnak tartva tĂśbbek kĂśzĂśtt a szilĂĄgysĂĄgi ĂźnnepkĂśrĂśk, halottkultusz, nĂŠpgyĂłgyĂĄszat, babonĂĄk tanulmĂĄnyozĂĄsĂĄt. A SzilĂĄgysĂĄg elkĂśtelezett kutatĂłi voltak mĂŠg tĂśbbek kĂśzĂśtt BirĂł Lajos (1856â1931) vilĂĄghĂrĹą zoolĂłgus ĂŠs BoĂŠr MiklĂłs (1859â1915), a Magyar NyelvĹr cĂmĹą szaklap elindĂtĂłja (1872), a SzilĂĄgysĂĄg nĂŠpeirĹl cĂmĹą kĂŠtkĂśtetes mĹą szerzĹje. A XX. szĂĄzadi szerzĹk ĂŠs mĹąveik kĂśzĂźl emlĂtĂŠsre kerĂźlt Beke GyĂśrgy SzilĂĄgysĂĄgi hepehupĂĄja (1976), a kĂśnyv cĂmĂŠt illetĹen immĂĄr emblematikussĂĄ vĂĄlt kĂśtete, tovĂĄbbĂĄ dr.KĂłs KĂĄroly, Szentimrei Judit ĂŠs dr. Nagy JenĹ SzilĂĄgysĂĄgi magyar nĂŠpmĹąvĂŠszet, valamint AlmĂĄsi IstvĂĄn SzilĂĄgysĂĄgi magyar nĂŠpzene cĂmĹą kiadvĂĄnyok.  Â
Mivel GĂĄspĂĄr Attila zenetanĂĄr ĂŠs nĂŠpzenekutatĂł szemĂŠlyes okobĂłl adĂłdĂłan nem lehetett jelen a szombati ĂŠrtekezleten, az Ĺt helyettesĂtĹ SzabĂł Attila ĂĄltal âtolmĂĄcsoltâ szĂśveg alapjĂĄn megtudhattuk: a szilĂĄgysĂĄgi nĂŠpi ĂŠnekek, nĂŠpdalok elsĹ lejegyzĹit, felhasznĂĄlĂłit a reformĂĄciĂł ĂŠvszĂĄzadĂĄban kell keresnĂźnk. EmlĂtĂŠsre mĂŠltĂłnak talĂĄlta, hogy olyan jeles kĂśltĹk, mint Balassi BĂĄlint, Ilosvai Selymes PĂŠter vagy a kĂŠsĹbbiekben Arany JĂĄnos â, akinek Ĺsei SzilĂĄgynagyfalubĂłl kĂśltĂśztek NagyszalontĂĄra â, kĂśltemĂŠnyeiket, verseiket gyakran nĂŠpdalokra szereztĂŠk. Nem is beszĂŠlve arrĂłl, hogy Arany JĂĄnos maga is fontosnak tartotta az ĂĄltala ismert nĂŠpdalok, ĂŠnekek, gyermekdalok, diĂĄkdalok lejegyzĂŠsĂŠt. Tudni kell viszont azt is, hogy a szilĂĄgysĂĄgi magyar nĂŠpdalok (talĂĄn) elsĹ tudatos lejegyzĹje a szilĂĄgyperecsenyi szĂĄrmazĂĄsĂş BoĂŠr MiklĂłs (1857â1905) volt.
A szilĂĄgysĂĄgi nĂŠpviselettel ĂŠs nĂŠptĂĄnccal Lelik Berta nĂŠptĂĄncoktatĂł, illetve az ĂĄltala irĂĄnyĂtott krasznai BokrĂŠta tĂĄncosainak kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel ismerkedhettĂźnk. Az elĹadĂł nagyfokĂş szakĂŠrtelemmel szĂłlt a tĂśvishĂĄti, illetve a berettyĂłmenti ĂŠs a krasznamenti viselet sajĂĄtossĂĄgairĂłl, mikĂśzben a kĂśzĂśnsĂŠg âĂŠletkĂśzelbĹlâ figyelhette meg a tĂĄncospĂĄrok ĂśltĂśzĂŠkĂŠn, illetve a kiĂĄllĂtĂĄson szereplĹ ruhadarabokon az elmondottakat. Ugyanezen ĂŠletszerĹąsĂŠg jellemezte a kĂźlĂśnfĂŠle szilĂĄgysĂĄgi nĂŠptĂĄnc vĂĄltozatok ismertetĂŠsĂŠhez fĹązĹdĹ elĹadĂĄst is, amely sorĂĄn kĂśzelkĂŠpbe kerĂźlt tĂśbbek kĂśzĂśtt a tĂśvishĂĄti âkĂŠtlĂŠpĂŠses csĂĄrdĂĄsâ, a Kraszna- ĂŠs BerettyĂł-menti âkettĹs csĂĄrdĂĄsâ, âgyors csĂĄrdĂĄsâ ĂŠs âugrĂĄlĂłsâ.Â
LĂĄszlĂł LĂĄszlĂł tĂśrtĂŠnelemtanĂĄr a szilĂĄgysĂĄgi szemĂŠlyisĂŠgekrĹl tartott elĹadĂĄsĂĄban szĂźksĂŠgesnek tartotta megjegyezni, hogy a teljessĂŠg igĂŠnye nĂŠlkĂźl teszi mindezt, hiszen rendkĂvĂźlien gazdag ilyen tekintetben a âvĂĄlasztĂŠkâ. A tĂśbbi elĹadó åltal is emlĂtettek mellett tĂśbbek kĂśzĂśtt szĂźksĂŠgesnek vĂŠlte kiemelni a âzsibĂłi bĂślĂŠnyâ idĹs WesselĂŠnyi MiklĂłs ĂŠs az â ĂĄrvizi hajĂłsâ ifjĂş WesselĂŠnyi MiklĂłs szemĂŠlyĂŠt vagy a SzilĂĄgysĂĄmsonon szĂźletett Szikszai Lajos honvĂŠdhadnagyot, aki az 1848-49-es magyar forradalom ĂŠs szabadsĂĄgharc idejĂŠn hĹsiesen harcolt, majd jelentĹs szerepet jĂĄtszott a vasĂşthĂĄlĂłzat szilĂĄgysĂĄgi âmeghonosĂtĂĄsĂĄbanâ, jelentĹsen hozzĂĄjĂĄrulva a WesselĂŠny-szobor Zilah fĹterĂŠn tĂśrtĂŠnĹ felĂĄllĂtĂĄsa ĂźgyĂŠhez.
SzabĂł Zsolt, a MĹąvelĹdĂŠs cĂmĹą folyĂłirat nyugalmazott fĹszerkesztĹjĂŠtĹl megtudhattuk, hogy a SzilĂĄgysĂĄgot jĂłszerint immĂĄr szĂźlĹfĂśldjĂŠnek tekinti, jĂłllehet csak az idĹk folyamĂĄn kerĂźlt ezen tĂĄjegysĂŠggel egyre szorosabb kapcsolatba. Ărzelemteljes ĂŠs szemĂŠlyes emlĂŠkekben bĹvelkedĹ elĹadĂĄsĂĄnak (ĂŠs a kĂŠtnapos honismereti rendezvĂŠnynek is akĂĄr!) a mottĂłja lehetne azon gondolat, miszerint lĂŠtezik egy ĂśrĂśk SzilĂĄgy ĂŠs egy felfedezĂŠsre vĂĄrĂł SzilĂĄgy...!
A konferencia zĂĄrĂłakkordjakĂŠnt hangzott el SzabĂł Attila SzilĂĄgysĂĄgi fazakassĂĄg cĂmĹą vetĂtĹkĂŠpes elĹadĂĄsa, amely sorĂĄn â, mint ezen nĂŠpmĹąvĂŠszeti ĂĄgazat irĂĄnt kĂźlĂśnĂśsen elkĂśtelezett gyĹąjtĹ ĂŠs kutatĂł â kiemelten beszĂŠlt a dĂŠshĂĄzi nĂŠpi kerĂĄmiĂĄnak, mint olyanak a SzilĂĄgysĂĄgban (ĂŠs nemcsak) betĂśltĂśtt kivĂŠteles szerepĂŠrĹl. A tĂĄrlat anyagĂĄban is megtekinthetĹ a komaszilkĂŠk, tĂĄnyĂŠrok, csuprok, vizes korsĂłk forma-, motĂvum- ĂŠs szĂnvilĂĄgĂĄnak elemzĂŠse sorĂĄn, kitĂŠrt a nĂŠpi fazekassĂĄg olyan helyszĂneinek bemutatĂĄsĂĄra is, mint Zilah, Kraszna, SzilĂĄgysomlyĂł, TasnĂĄd.
A rendezvĂŠny egyik fĹ mozgatĂłjakĂŠnt SzabĂł Attila szĂźksĂŠgesnek vĂŠlte megosztani azon gondolatĂĄt, miszerint elĂŠgtĂŠtelt jelent szĂĄmĂĄra, hogy hozzĂĄjĂĄrulhatott a tĂĄrlat lĂŠtrehozĂĄsĂĄhoz, valamint elĹadĂłkĂŠnt az ĂŠrtekezlet tartalmasabbĂĄ tĂŠtelĂŠhez. Ugyanakkor kifejezte abbĂŠli remĂŠnyĂŠt, hogy a rendezvĂŠny ĂŠs azon belĂźl a kiĂĄllĂtott nĂŠpmĹąvĂŠszeti anyag inspirĂĄlĂł ereje megtermĂŠkenyĂtĹleg hat az ApĂĄczai-lĂceum diĂĄkjai alkotĂłfantĂĄziĂĄjĂĄra, amelynek eredmĂŠnyekĂŠnt olyan minĹsĂŠgi gyermekalkotĂĄsok szĂźletnek, amelyeket alkalomadtĂĄn Zilahon ĂŠs a SzilĂĄgysĂĄg mĂĄs telepĂźlĂŠsein is Êrdemes lesz majd bemutatni.
(A SzilĂĄgysĂĄgi barangolĂĄsok cĂmĹą, januĂĄr 27-e ĂŠs 28-a kĂśzĂśtt lezajlott honismereti rendezvĂŠny alkalmĂĄval megnyitott tĂĄrlat megtekinthetĹ februĂĄr 20-ig, munkanapokon 14-20 ĂŠs szombaton 9-20 Ăłra kĂśzĂśtt.
SZĂKELY GĂZA
SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2017. februĂĄr 6.
ZenĂŠs kĂśnyvbemutatĂł HodgyĂĄban
FalustĂĄrsai, rokonai, szomszĂŠdai jelenlĂŠtĂŠben mutatta be a hodgyai szĂźletĂŠsĹą LĂĄszlĂł ZoltĂĄn Isten ĂŠs ember cĂmĹą verseskĂśtetĂŠt vasĂĄrnap a reformĂĄtus templomban.
A szerzĹ, aki a szĂŠkelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely ReformĂĄtus KollĂŠgium zenetanĂĄra, gitĂĄrkĂsĂŠrettel adta elĹ nĂŠhĂĄny megzenĂŠsĂtett versĂŠt ĂŠs dalfeldolgozĂĄsĂĄt â nĂŠmelyikbe a hallatĂłsĂĄg is bekapcsolĂłdott.
LĂĄszlĂł ZoltĂĄn hĂŠtĂŠves korĂĄig HodgyĂĄban nevelkedett, ott jĂĄrt ĂłvodĂĄba. MĂĄig megvan nagyszĂźlei bennvalĂłja, nem szakadt el a falutĂłl. Vallja: a szĂve oda hĂşzza. Hiszen az ott tĂśltĂśtt, kĂśzmondĂĄsos âelsĹ hĂŠt ĂŠvâ meghatĂĄrozta ĂŠletĂŠt. Egyik verse felolvasĂĄsa utĂĄn meg is jegyezte: a papĂrra vetett strĂłfĂĄkat a templomhoz kĂśzeli kertjĂźk ihlette.
A hodgyai egyetemes imahĂŠt egyik jellegzetessĂŠge, hogy a zĂĄrĂłnapon meghĂvjĂĄk a telepĂźlĂŠshez kĂśtĹdĹ egy-egy mĹą ĂrĂłjĂĄt vagy kĂśltĹjĂŠt. A nap vendĂŠge Ăşgy ĂŠrezte magĂĄt, mint MĂłzes, amikor Isten megszĂłlĂtotta a csipkebokorbĂłl: sajĂĄt falujĂĄban, Vele tolmĂĄcsolta az Ĺ szavĂĄt. Megtudtuk: tizenhat ĂŠvesen mĂĄr szerelmi dalokat komponĂĄlt. 1991-ben KovĂĄcs LĂĄszlĂł segĂtsĂŠgĂŠvel CD-n adta ki a huszonegy ĂŠves korĂĄig âlelkĂŠbĹl szĂźletettâ alkotĂĄsait.
ElsĹ versĂŠt 2012-ben Ărta. Ez az ĂŠv olyan idĹszakban volt, amikor mindenki nagy vĂĄltozĂĄsra vĂĄrt. A fĂŠlelemtĹl motivĂĄlt emberek a vilĂĄg vĂŠgĂŠt, a FĂśld pusztulĂĄsĂĄt vĂĄrtĂĄk, a spirituĂĄlisabb beĂĄllĂtottsĂĄgĂşak â bizonyos asztrolĂłgiai jelekbĹl, jĂłslatokbĂłl kĂśvetkeztetve â Ăşgynevezett dimenziĂłvĂĄltĂĄst. A fenti ĂŠrtelemben ezek nem kĂśvetkeztek be, de a szerzĹ Ăşgy ĂŠrzi, a nem lĂĄtvĂĄnyos, az emberek lelkĂŠben zajlĂł vĂĄltozĂĄsok folyamata ma is tart. A âbĂślcs ĂŠs okosâ ember helyĂŠbe a âkrisztusi embernekâ kell lĂŠpnie â a tiszta kĂŠpnek, tiszta hangnak.
A LĂĄszlĂł ZoltĂĄn ĂĄltal ĂĄtĂrt dalok Ăźzenete is ez: a negatĂv tartalmat fel kell vĂĄltania a pozitĂvnak. Az ugyanazon ĂŠvben megjelent CD-n, melyen felesĂŠgĂŠvel ĂŠnekelt, a szintĂŠn helybĂŠli LĂĄszlĂł LĂĄszlĂł is kĂśzremĹąkĂśdĂśtt. JuhĂĄsz ZoltĂĄn hodgyai reformĂĄtus lelkĂŠsz abban erĹsĂtette a hallatĂłsĂĄgot, amiben az elhangzott versek kĂśltĹje: nem mindegy, milyen tartalmakat ismĂŠtlĂźnk. BĂĄr forr a vilĂĄg, a bennĂźnk lĂŠvĹ aranyszĂĄlat ki kell bontanunk.
MolnĂĄr Melinda
SzĂŠkelyhon.ro2017. ĂĄprilis 7.
âAhol a tĂśrtĂŠnelem egyĂźtt ĂŠl a faluval
A templom az otthonunk
RomĂĄnia egyetlen olyan magyar mĹąemlĂŠke, az 1999 Ăłta az UNESCO-vilĂĄgĂśrĂśksĂŠg rĂŠszĂŠt kĂŠpezĹ szĂŠkelyderzsi unitĂĄrius vĂĄrtemplom felĂşjĂtĂĄsi munkĂĄlatairĂłl hallhattak elĹadĂĄst a legutĂłbbi Tortoma ĂnkĂŠpzĹkĂśr rĂŠsztvevĹi.
A vilĂĄgĂśrĂśksĂŠg-listĂĄn 1052 nĂŠv szerepel, ezek kĂśzĂźl egyik a szĂŠkelyderzsi unitĂĄrius vĂĄrtemplom, Ăgy ennek felĂşjĂtĂĄsa nem volt egyszerĹą feladat, ugyanis kĂźlĂśnĂśs odafigyelĂŠst ĂŠs szakszerĹą beavatkozĂĄst igĂŠnyelt. A kĂśzel tĂz ĂŠvig tartĂł munkĂĄlatokrĂłl a vĂĄrtemplom lelkĂŠsze, a kĂśzĂśssĂŠget tizenkĂŠt ĂŠve szolgĂĄlĂł Demeter SĂĄndor LorĂĄnd szĂĄmolt be az ĂŠrdeklĹdĹknek.
Az 1419-ben kĂŠszĂźlt, Szent LĂĄszlĂł-freskĂłirĂłl, szalonna- ĂŠs gabonatĂĄrolĂĄsĂĄrĂłl hĂres templom felĂşjĂtĂĄsĂĄnak fĂŠlve fogtak neki, hiszen a tapasztalat szerint nem mindig megy zĂśkkenĹmentesen egy hasonlĂł kaliberĹą ĂŠpĂźlet teljes renovĂĄlĂĄsa. Ennek ellenĂŠre rengeteg kutatĂĄs, dokumentĂĄciĂł, tervezĂŠs ĂŠs elĹzetes egyeztetĂŠs utĂĄn elkezdĹdtek a munkĂĄlatok, amelynek szakaszosan, nagy-nagy kitartĂĄssal idĂŠn sikerĂźlt a vĂŠgĂŠre jĂĄrni.
A lelkĂŠsz elmondĂĄsa szerint annyira kĂśzel ĂĄll hozzĂĄ ĂŠs a csalĂĄdjĂĄhoz a templom, hogy kislĂĄnyuk is Ăşgy tekint rĂĄ, mintha lakĂĄsuk egyik szobĂĄja lenne.
â CsodĂĄkkal vagyunk kĂśrĂźlvĂŠve, de gyakran elillanunk mellettĂźk. Nem vesszĂźk ĂŠszre, nem lep meg bennĂźnket, pedig kitĂślti a szemĂźnket, szembejĂśn velĂźnk. SzĂĄmomra ez a templom egy csoda. Ăn Ăgy ĂŠlem meg lelkĂŠszsĂŠgem minden napjĂĄt â fogalmazott.
A hosszĂş munka meghozta gyĂźmĂślcsĂŠt, amely elmondĂĄsa szerint nĂŠgy pillĂŠren ĂĄllt: ĂĄldĂĄs, fegyelem, csapat ĂŠs csalĂĄd. Ăgy vĂŠli, ezek nĂŠlkĂźl nem sikerĂźlhetett volna.
Demeter SĂĄndor LorĂĄnd kitartĂĄsa pĂŠldaĂŠrtĂŠkĹą lehet bĂĄrmely mĂĄs hasonlĂł helyzetben levĹ szemĂŠlynek vagy akĂĄr egyesĂźletnek, hiszen bebizonyĂtotta, hogy rengeteg munkĂĄval ĂŠs akarattal a szinte lehetetlen is sikerĂźlhet. A templomot ajĂĄnljuk lĂĄtogatĂĄsra mindazoknak, akik kĂvĂĄncsiak a tĂśrtĂŠnetĂŠre, a munkĂĄlatok rĂŠszleteire, mert ĂśrĂśksĂŠgĂźnk szerves rĂŠszĂŠt kĂŠpezi. Ahogyan azt az UNESCO is meghatĂĄrozza: âĂrĂśksĂŠgĂźnk mindaz, amit a mĂşltbĂłl hagytak rĂĄnk, amivel ma egyĂźtt ĂŠlĂźnk, ĂŠs amit tovĂĄbbadunk az utĂĄnunk jĂśvĹ nemzedĂŠknek. KulturĂĄlis ĂŠs termĂŠszeti ĂśrĂśksĂŠgĂźnk is inspirĂĄlt ĂŠs pĂłtolhatatlan forrĂĄsa az ĂŠletĂźnknek.â ĂljĂźnk tehĂĄt ekkĂŠppen, ĂŠs prĂłbĂĄljunk ennek fĂźggvĂŠnyĂŠben odafigyelni a kĂśrĂźlĂśttĂźnk lĂŠvĹ csodĂĄkra.
A talĂĄlkozĂł keretĂŠben Magyari Hunor szĂŠkelyudvarhelyi fotĂłs bemutatta az Ahogy az egy Isten lĂĄtja â 42 erdĂŠlyi unitĂĄrius templom cĂmĹą, LĂĄszlĂł LĂĄszlĂł ĂŠs GyĂśngyĂśssy JĂĄnos szerzĹtĂĄrsaival 2016-ban megjelentetett kĂśtetĂŠt.
LĂĄzĂĄr SzilĂĄrd / SzĂŠkely HĂrmondĂł (KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely)2017. ĂĄprilis 29.
MagyarsĂĄgtĂśrtĂŠnet-oktatĂĄs ErdĂŠlyben: olimpia egy felnĹttĂŠ vĂĄlt tantĂĄrgybĂłl
BeszĂŠlgetĂŠs dr. RĂźsz-Fogarasi EnikĹ egyetemi tanĂĄrral
Ăprilis 20. ĂŠs 22. kĂśzĂśtt zajlott CsĂkszeredĂĄban az I. MagyarsĂĄgtĂśrtĂŠneti Olimpia orszĂĄgos szakasza, amelyet a BabeĹ-Bolyai TudomĂĄnyegyetem Magyar TĂśrtĂŠneti IntĂŠzete szervezett. A hatodikos ĂŠs hetedikes magyar diĂĄkok szĂĄmĂĄra meghirdetett vetĂŠlkedĹn Ăśtven csapat versengett az orszĂĄg tizenkĂŠt megyĂŠjĂŠbĹl. Az esemĂŠny a maga nemĂŠben rendkĂvĂźlinek szĂĄmĂt, egy rĂŠgi terv megvalĂłsulĂĄsa. A tantĂĄrgyverseny ĂśtletĂŠrĹl, a magyarsĂĄgtĂśrtĂŠnet oktatĂĄsĂĄnak perspektĂvĂĄirĂłl dr. RĂźsz-Fogarasi EnikĹvel, a BBTE TĂśrtĂŠnelem ĂŠs FilozĂłfia KarĂĄnak dĂŠkĂĄn-helyettesĂŠvel, a Magyar TĂśrtĂŠneti IntĂŠzetĂŠnek egyetemi tanĂĄrĂĄval beszĂŠltĂźnk.
â A nemrĂŠg megrendezett magyarsĂĄgtĂśrtĂŠneti olimpia elsĹ alkalommal kerĂźlt megrendezĂŠsre, bĂĄr magĂĄt a tantĂĄrgyat immĂĄr hĂşsz ĂŠve oktatjĂĄk az iskolĂĄkban. Milyen volt a tantĂĄrgyverseny megszervezĂŠsĂŠig ĂŠs kivitelezĂŠsĂŠig vezetĹ Ăşt?
â A magyarsĂĄgtĂśrtĂŠnet oktatĂĄsa a 6. ĂŠs 7. osztĂĄlyos diĂĄkok szĂĄmĂĄra valĂłban mĂĄr hĂşsz ĂŠvre tekint vissza, azĂłta hasznĂĄljĂĄk a mĂĄig ĂŠrvĂŠnyben lĂŠvĹ, LĂĄszlĂł LĂĄszlĂł ĂŠs Vincze ZoltĂĄn tĂśrtĂŠnĂŠsz-pedagĂłgusok ĂĄltal szerkesztett tankĂśnyvet (LĂĄszlĂł LĂĄszlĂł â Vincze ZoltĂĄn, A romĂĄniai magyar nemzeti kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠnelme ĂŠs hagyomĂĄnyai â TankĂśnyv a VI. ĂŠs VII. osztĂĄlyosok szĂĄmĂĄra, 1997). Az egyetemi oktatĂĄsban a magyarsĂĄg tĂśrtĂŠnete jĂłval kĂŠsĹbb vĂĄlt hivatalos tantĂĄrggyĂĄ, elsĹsorban Toader NicoarÄ egyetemi tanĂĄr segĂtsĂŠgĂŠnek kĂśszĂśnhetĹen. A tantĂĄrgyolimpia Ăśtlete nagyon sokĂĄig puszta remĂŠny volt. ElsĹsorban azĂŠrt tartottuk fontosnak, szĂźksĂŠgesnek, mert a diĂĄkok hajlamosak a magyarsĂĄgtĂśrtĂŠnetet, mint mellĂŠktantĂĄrgyat ĂŠrtelmezni, szemben a ârendes tĂśrtĂŠnelemnekâ nevezett vilĂĄgtĂśrtĂŠnelemmel vagy romĂĄn tĂśrtĂŠnelemmel. A magyar diĂĄkok a nyelvi akadĂĄlyok miatt sajnos ritkĂĄn jutnak be az orszĂĄgos tĂśrtĂŠnelemversenyre, rĂĄadĂĄsul dolgozataikat a bizottsĂĄg szĂĄmĂĄra mindig lefordĂtjĂĄk romĂĄn nyelvre, amely olykor hĂĄtrĂĄnyos helyzetbe hozta a magyar diĂĄkokat.
Mivel orszĂĄgos tantĂĄrgyversenyt a minisztĂŠrium csak tĂz megye rĂŠszvĂŠtelĂŠvel tud szervezni, ez a kitĂŠtel szĂĄmunkra sokĂĄig akadĂĄlyt jelentett. Az idĂŠn megrendezett verseny kĂśzvetlen elĹkĂŠszĂźletei legalĂĄbb hat ĂŠven ĂĄt folytak, mĂg vĂŠgĂźl a Hargita megyei tanfelĂźgyelĹsĂŠg a Magyar TĂśrtĂŠneti IntĂŠzethez fordult, hogy vĂĄllalja Ĺ a verseny megszervezĂŠsĂŠt, lebonyolĂtĂĄsĂĄt. Nagy GabriellĂĄnak, az oktatĂĄsi minisztĂŠrium tanĂĄcsosĂĄnak nagy szerepe volt abban, hogy az ĂŠvek Ăłta dĂŠdelgetett tervĂźnket, az orszĂĄgos magyarsĂĄgtĂśrtĂŠneti olimpiĂĄt megszervezhettĂźk.
A tantĂĄrgyverseny dossziĂŠjĂĄt elkĂŠszĂtĹ ĂŠs azt a minisztĂŠrium elĂŠ terjesztĹ bizottsĂĄgnak nagyon kellett iparkodnia, nehogy lekĂŠssĂŠk az orszĂĄgos versenykalendĂĄrium vĂŠglegesĂtĂŠsĂŠt, ebben az esetben ugyanis az idĂŠn sem rendezhettĂźk volna meg tĂśrtĂŠnelmi tantĂĄrgyversenyĂźnket. SzerencsĂŠre februĂĄr vĂŠgĂŠre a minisztĂŠrium elfogadta javaslatunkat, Ăgy ĂĄprilis 1-re kihirdethettĂźk a magyarsĂĄgtĂśrtĂŠneti tantĂĄrgyverseny megyei szakaszĂĄt. BĂĄr az orszĂĄg 16 megyĂŠjĂŠben tanĂtanak magyarsĂĄgtĂśrtĂŠnetet, az orszĂĄgos szakaszra csak 12 megye nevezett be, igaz, a legvĂĄltozatosabb telepĂźlĂŠsekrĹl, ĂŠs â nagy ĂśrĂśmĂźnkre â, kistelepĂźlĂŠsekrĹl is sikeres csapatok ĂŠrkeztek. EltĂŠrĹen a tĂśbbi orszĂĄgos tantĂĄrgyversenytĹl, ebben az esetben kĂŠt tagbĂłl ĂĄllĂł csapatok jelentkezhettek: a csapat egyik tagja az âĂrĂłdeĂĄkâ, azaz a verseny elsĹ, ĂrĂĄsos feladatait oldotta meg, mĂg a mĂĄsodik rĂŠszben egy rĂśvid, nĂŠgy perces drĂĄmajĂĄtĂŠkot kellett elĹadniuk. A CsĂkszeredĂĄban, ĂĄprilis 20. ĂŠs 22. kĂśzĂśtt megrendezett verseny zsĹąrijĂŠben ĂŠs szervezĹbizottsĂĄgĂĄban tĂśbb megye neves tĂśrtĂŠnelemtanĂĄra volt jelen: LĂĄszlĂł LĂĄszlĂł, MĂĄr IstvĂĄn, Fazakas GĂĄbor, Kedei ElĹd, Wolf Ăgnes, VĂĄradi Ăva-Andrea. SzintĂŠn a bizottsĂĄg tagja volt a BBTE tĂśbb oktatĂłja, Nagy RĂłbert ĂŠs TĂłth SzilĂĄrd, valamint jĂłmagam, mint a bizottsĂĄg elnĂśke.
A verseny nem csak a nagyszĂĄmĂş, mintegy szĂĄz rĂŠsztvevĹnek, de a bizottsĂĄgnak is rendkĂvĂźli ĂŠlmĂŠny volt. A diĂĄkok a mĂĄsodik, a szabadon vĂĄlasztott tĂŠmĂĄjĂş drĂĄmajĂĄtĂŠk formĂĄjĂĄban elĹadandĂł feladatot rendkĂvĂźl szellemesen oldottĂĄk meg, bĂĄr alig kĂŠt hĂŠt ĂĄllt rendelkezĂŠsĂźkre a megyei ĂŠs az orszĂĄgos megmĂŠrettetĂŠs kĂśzĂśtt. Emese ĂĄlmĂĄt pĂŠldĂĄul hĂĄrom csapat is elĹadta. Az egyik csapat egy ritka, csĂĄngĂł vidĂŠkeken fĂśnnmaradt legenda-vĂĄltozattal mutatta be az Ĺsmagyar mĂtoszt, mĂĄsok KĂĄroly RĂłbert szemĂŠlyĂŠbe bĂşjtak, aki feltĂĄmadva a jelenkori MagyarorszĂĄgra ĂŠrkezik ĂŠs a 14. szĂĄzadi viszonyokat prĂłbĂĄlja megtalĂĄlni a kortĂĄrs tĂĄrsadalomban.
Az orszĂĄgos megmĂŠrettetĂŠsen hat csapat kĂŠpviselte KolozsvĂĄrt, nĂŠgyen a JĂĄnos Zsigmond UnitĂĄrius KollĂŠgiumbĂłl, kettĹ pedig a ReformĂĄtus KollĂŠgiumbĂłl. KivĂŠtelesen jĂłl teljesĂtettek a kistelepĂźlĂŠsek, elsĹsorban DicsĹszentmĂĄrton ĂŠs SzilĂĄgycseh csapatait ĂŠrdemes kiemelni, akik kivĂĄlĂł eredmĂŠnnyel vĂŠgeztek, utĂłbbiak kĂŠt dĂjat is hazavittek.
A tantĂĄrgyversenyt kĂśvetĹen kiĂŠrtĂŠkelĂŠsre kerĂźlt sor a tĂśrtĂŠnelemtanĂĄrok kĂśrĂŠben. A zsĹąrivel ĂŠs orszĂĄgos bizottsĂĄggal egyĂźtt Ăşgy dĂśntĂśttĂźnk, hogy a nagy sikernek ĂśrvendĹ drĂĄmajĂĄtĂŠkot jĂśvĹre is megtartjuk, hiszen ez nagyon kreatĂvan mutatja be a magyarsĂĄg tĂśrtĂŠnetĂŠnek momentumait, mind a diĂĄkok, mind a zsĹąri szĂĄmĂĄra kĂźlĂśnleges ĂŠlmĂŠny.
â A jelenleg is ĂŠrvĂŠnyben lĂŠvĹ tankĂśnyv idĂŠn lesz hĂşsz ĂŠves. Milyen alternatĂvĂĄkat hasznĂĄlhatnak jelenleg a tĂśrtĂŠnelemtanĂĄrok?
â A LĂĄszlĂł LĂĄszlĂł ĂŠs Vincze ZoltĂĄn ĂĄltal szerkesztett tankĂśnyv a maga korĂĄban rendkĂvĂźl jĂłl megĂrt ĂŠs a kor szakirodalmĂĄra ĂŠpĂźlĹ kĂśtet volt. NehĂŠzkes szĂśvege miatt azonban nem igazĂĄn gyerekbarĂĄt munka, Ăgy mĂĄra szĂĄmos helyen revĂziĂłra szorul, tehĂĄt Ăşj tankĂśnyv megĂrĂĄsa rendkĂvĂźl sĂźrgĹs igĂŠnye ĂŠs tartozĂĄsa a romĂĄniai magyar oktatĂĄsnak. Ezt felismerve szĂźletett nĂŠhĂĄny alternatĂva, pĂŠldĂĄul a SzabĂł Csaba ĂŠs VĂĄradi Ăva-Andrea ĂĄltal Ărt romĂĄn nyelvĹą magyarsĂĄgtĂśrtĂŠnet vagy a nemrĂŠg megjelent ĂŠs sajnos botrĂĄny Ăśvezte szĂŠkelyfĂśldi segĂŠdkĂśnyv. UtĂłbbi sajnos nĂŠhĂĄny pontjĂĄban szintĂŠn mĂłdosĂtĂĄsra szorul, ugyanakkor meglehetĹsen sok hadtĂśrtĂŠneti rĂŠszt tartalmaz. Egy, a romĂĄniai magyar diĂĄkoknak szĂĄnt tankĂśnyv szerzĹinek igyekezniĂźk kell olyan munkĂĄt kiadni, amely nemcsak a SzĂŠkelyfĂśld, de a bĂĄnsĂĄgi, partiumi ĂŠs kĂśzĂŠp-erdĂŠlyi magyarsĂĄg mĂşltjĂĄrĂłl is szĂłl.
â A tantĂĄrgyverseny szĂĄmos megye tĂśrtĂŠnelemtanĂĄrĂĄt egyesĂtette egy kĂśzĂśs cĂŠl ĂŠrdekĂŠben. SzĂźksĂŠgesnek lĂĄtja-e az ErdĂŠlyi Magyar TĂśrtĂŠnelemtanĂĄrok EgyesĂźletĂŠnek lĂŠtrehozĂĄsĂĄt?
â Egy ilyen jellegĹą szervezet megalapĂtĂĄsa mĂĄr rĂŠg megfogalmazĂłdott, de sajnos soha nem valĂłsult meg. Ennek tĂśbb objektĂv oka volt, de mĂĄra Ăşgy ĂŠrzem, hogy felnĹtt egy olyan fiatal ĂŠs dinamikus tĂśrtĂŠnelemtanĂĄr-nemzedĂŠk ErdĂŠlyben, amely kĂŠpes lenne egyesĂźletbe tĂśmĂśrĂźlni, ĂŠs pĂŠldĂĄul a most megszervezett tantĂĄrgyverseny ĂźgyĂŠt, vagy akĂĄr tovĂĄbbi, ehhez hasonlĂł mĂŠretĹą rendezvĂŠnyeket felvĂĄllalni, megszervezni. BĂĄr egyelĹre ezzel kapcsolatban konkrĂŠt Ăśtletek nem szĂźlettek, megemlĂtendĹ, hogy SzovĂĄtĂĄn a RomĂĄniai Magyar PedagĂłgusok SzĂśvetsĂŠgĂŠnek Teleki OktatĂĄsi ĂŠs MĂłdszertani KĂśzpontja az Emberi ErĹforrĂĄsok MinisztĂŠriuma tĂĄmogatĂĄsĂĄval 2017. ĂĄprilis 22â23-ĂĄn tudomĂĄnyos konferenciĂĄt szervezett a romĂĄniai magyar kĂśzoktatĂĄsban, oktatĂĄsi intĂŠzmĂŠnyekben tĂśrtĂŠnelmet, honismeretet, helytĂśrtĂŠnetet, helyismeretet tanĂtĂł tĂśrtĂŠnelemtanĂĄroknak. Az esemĂŠnyt akĂĄr egy ilyen, az erdĂŠlyi magyar tĂśrtĂŠnelemtanĂĄrokat tĂśmĂśrĂtĹ egyesĂźlet elsĹ lĂŠpĂŠsekĂŠnt is ĂŠrtelmezhetjĂźk, amely keretĂŠben remĂŠljĂźk, hogy mĂŠg szorosabbĂĄ fĹązi a romĂĄniai magyar tĂśrtĂŠnelemtanĂĄrok kapcsolatĂĄt.
T. SzabĂł Csaba / SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2017. oktĂłber 30.
HitvallĂł nappal zĂĄrta a reformĂĄciĂł emlĂŠkĂŠvĂŠt a SzĂŠkelyudvarhelyi ReformĂĄtus EgyhĂĄzmegye
Bocskai IstvĂĄn fejedelem szobrĂĄnak leleplezĂŠsĂŠvel ĂŠs faĂźltetĂŠssel avattĂĄk fel FelsĹboldogfalvĂĄn a ReformĂĄciĂłi emlĂŠkparkot, majd az udvarhelyi belvĂĄrosi reformĂĄtus templomban Ăşrvacsorai istentiszteleten adtak hĂĄlĂĄt a reformĂĄciĂł emlĂŠkĂŠvĂŠĂŠrt a SzĂŠkelyudvarhelyi ReformĂĄtus EgyhĂĄzmegye hĂvei ĂŠs vendĂŠgeik.
SĹąrĹą sorokban ĂŠrkeztek szombaton az egyhĂĄzmegye kis ĂŠs nagy gyĂźlekezeteinek kĂŠpviselĹi a felsĹboldogfalvi reformĂĄtus mĹąemlĂŠk templom kĂśrĂźl kialakĂtott ReformĂĄciĂłi emlĂŠkparkba. NyitĂĄnykĂŠnt elhangzott a 90. ZsoltĂĄr majd RemĂŠnyik SĂĄndor Csendes csodĂĄk cĂmĹą versĂŠt szavalta el Lajos Ăgnes.
Munka, mellĂŠĂĄllĂĄs
Eddig ha elmentek is az ĂĄtutazĂłk a mĹąemlĂŠk templom mellett, most munkĂĄval, mellĂŠĂĄllĂĄssal Ăşj megvilĂĄgĂtĂĄsba kerĂźlt, ĂŠs megĂĄllĂĄsra kĂŠsztet â Ăśsszegezte Moldovan Radu helyi reformĂĄtus lelkipĂĄsztor.
A kĂśzĂśssĂŠgi tĂŠrbe ĂŠrkezĹt a nagy tettekrĹl valĂł elmĂŠlkedĂŠsre hĂvjĂĄk a pannĂłkon Ăśsszefoglaltak, ĂŠs vĂŠgigkĂsĂŠrik a reformĂĄciĂł eurĂłpai, magyar ĂŠs erdĂŠlyi ĂŠvszĂĄzadain. Ugyanakkor bepillanthatunk ĂĄltaluk a reformĂĄtorok ĂŠs az erdĂŠlyi reformĂĄtus fejedelmek ĂŠletĂştjĂĄba. A szĂśvegek lĂŠtrehozĂĄsĂĄban kĂśzremĹąkĂśdĂśtt BekĹ Anna, Benedek TĂźnde, Capcalo DĂĄniel, LĂĄszlĂł LĂĄszlĂł, FehĂŠr JĂĄnos, SĂłgor GĂŠza, Magyari Hunor ĂŠs Magyari TĂźnde â hangzott el az avatĂłn. A munka nem ĂŠrt vĂŠget, a gyepesĂtĂŠs tavasszal folytatĂłdik, ĂŠs kĂŠt Ăşjabb szobor elhelyezĂŠsĂŠt is tervezik. Az emlĂŠkpark feladatot is jelent: tovĂĄbbvinni a reformĂĄciĂłi ĂśrĂśksĂŠget.
ReformĂĄciĂłi mĂŠrfĂśldkĂśvek
Dr. BekĹ IstvĂĄn MĂĄrton szĂŠkelyudvarhelyi lelkipĂĄsztor cĂmszavakba ĂŠs lelkesĂtĹ gondolatokba foglalta mindazt, amire rĂĄtekintettek ĂŠs amiĂŠrt az 500. jubileumi ĂŠvben hĂĄlĂĄt adtak: a vilĂĄgot megvĂĄltoztatĂł reformĂĄcióÊrt. KiindulĂł dĂĄtuma 1517. oktĂłber 31-e volt, helyszĂne a nĂŠmetorszĂĄgi Wittenberg, szemĂŠlye Luther MĂĄrton, irata a 95 tĂŠtel.
âA reformĂĄciĂłt Isten Lelke tovĂĄbbvitte.
EzĂŠrt aki Luthert mond, KĂĄlvint, Zwinglit ĂŠs Bullingert is mondania kell. Aki Wittenberget emlegeti, nem feledheti Genfet ĂŠs ZĂźrichet.
A reformĂĄciĂł megvĂĄltoztatta a magyarsĂĄgot. TĂśrtĂŠnelmet ĂŠs jĂśvĹt formĂĄlĂł tĂŠnyezĹ lett a bibliĂĄs ĂŠs zsoltĂĄros hit â mondta BekĹ IstvĂĄn MĂĄrton. TĂśrtĂŠnelem, nyelv, hit, kultĂşra, felemelkedĂŠs, jelen ĂŠs jĂśvendĹ, mindezek egyĂźtt benne vannak a reformĂĄciĂłban. Az esemĂŠny ĂŠs annak hatĂĄsa Ăśsszetartozik: megĂşjĂtotta a 16. szĂĄzadi egyhĂĄz hitbeli ĂŠs teolĂłgiai ĂŠletĂŠt, ĂŠs ĂŠvszĂĄzadokra meghatĂĄrozta azt. Isten igazsĂĄgossĂĄgĂĄnak gondolata hozzĂĄjĂĄrult a felszabadulĂĄs, a megbocsĂĄtĂĄs ĂŠs a kegyelem ĂĄtĂŠlĂŠsĂŠhez, amely teljes mĂŠrtĂŠkĹą hitbeli-lelki vĂĄltozĂĄst eredmĂŠnyezett. A reformĂĄciĂł eredmĂŠnyezte az egyĂŠn Isten szĂne elĹtti szemĂŠlyes felelĹssĂŠgvĂĄllalĂĄsĂĄt. Az egyetemes papsĂĄg elve kihatott a kegyessĂŠgre, az oktatĂĄsra, a politikĂĄra, a csalĂĄdra ĂŠs az egyĂŠn ĂŠletĂŠnek vĂĄltozĂĄsĂĄra. A Biblia kiemelt helyre kerĂźlt. MĂĄr nem pusztĂĄn forrĂĄsa a kegyes ĂŠletnek, hanem egyben mĂŠrĹzsinĂłr az egyhĂĄz ĂŠs hĂvĹ szĂĄmĂĄra, hogy hite ĂŠs cselekvĂŠse megfelel-e kĂźldetĂŠsĂŠnek.â
A bibliafordĂtĂĄsok ĂĄltal a reformĂĄciĂł alapvetĹen hozzĂĄjĂĄrult a nyelv alakulĂĄsĂĄhoz, ezĂŠrt nyelvesemĂŠny is.
TovĂĄbbvinni
Teljesen Ăşj, bibliai alapĂş egyhĂĄzszervezet jĂśtt lĂŠtre. Az iskolĂĄk alapĂtĂĄsa is elvĂĄlaszthatatlan a reformĂĄciĂłtĂłl. A reformĂĄciĂł mentĂŠn ĂĄllamszĂśvetsĂŠgek alakultak, amelyek egymĂĄs segĂtsĂŠgĂŠre siettek veszedelmek ĂŠs hĂĄborĂşk esetĂŠn. HathatĂłs politizĂĄlĂĄst ĂŠs vĂĄlaszt eredmĂŠnyezett az OszmĂĄn Birodalom terjeszkedĂŠse idejĂŠn. A reformĂĄtus hit megtartĂł erĹnek bizonyult a megszĂĄllĂĄsok ideje alatt. âMagyarsĂĄg ĂŠs erdĂŠlyi lĂŠt tekintetĂŠben bĂĄtran ĂĄllĂtjuk, hogy a reformĂĄciĂł egyhĂĄzai mindenkor a nĂŠp megmaradĂĄsĂĄnak szolgĂĄlatĂĄban ĂĄlltak. Mit kezdĂźnk ezzel az ĂśrĂśksĂŠggel ma? AmikĂŠppen az egykoron megreformĂĄlt keresztyĂŠn hit vĂĄlaszt adott az emberek kĂŠrdĂŠsĂŠre ĂŠs bibliai megoldĂĄst nyĂşjtott ĂŠgetĹ problĂŠmĂĄikra, azonkĂŠppen ma is. (âŚ) HĹąek maradunk a Krisztusban megjelent ĂśrĂśmhĂrhez, a bibliai alapokhoz, ĂŠs folyamatosan meg akarunk maradni ĂŠs megĂşjulni azon az ĂśrĂśksĂŠgen, amelyet elĹdeink nekĂźnk hĂĄtrahagytak. AlĂĄzatosan kĂŠrĂźnk IstentĹl tovĂĄbbi kegyelmi idĹt ĂŠs jĂśvendĹt e nĂŠpnek. Mert tudjuk, hogy ma is igaz az apostol vallomĂĄsa, amely Bethlen GĂĄbor hagyatĂŠka s egyhĂĄzunk jelmondata: ha Isten velĂźnk, kicsoda ellenĂźnk?
SzoboravatĂĄs
A visszaemlĂŠkezĂŠs utĂĄn Farkas BalĂĄzs szavalt, majd KatĂł BĂŠla, az ErdĂŠlyi ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet pĂźspĂśke Ăśsszefoglalta a jubileumi ĂŠv lelki ĂŠs hitĂŠleti megvalĂłsĂtĂĄsait. EgyĂźttlĂŠteinkben erĹ van â nyomatĂŠkosĂtotta. A mĂşlt ĂŠs jĂśvĹ hatĂĄrmezsgyĂŠjĂŠn a park- ĂŠs szoboravatĂł ĂĄldĂĄsban kĂŠrte, tegyĂźnk tanĂşsĂĄgot a szĂźntelenĂźl Istent keresĹ lelkĂźletrĹl.
Majd az egyhĂĄzkerĂźlet ĂŠs az egyhĂĄzmegye fĹgondnoka leleplezte Bocskai IstvĂĄn szobrĂĄt, Zavaczki Walter Levente szĂŠkelyudvarhelyi mĹąvĂŠsz alkotĂĄsĂĄt. Zilinszki NĂłra ĂŠneklĂŠse utĂĄn kĂśszĂśntĹbeszĂŠdek hangzottak el. Brendus RĂŠka, a MiniszterelnĂśksĂŠg Nemzetpolitikai ĂllamtitkĂĄrsĂĄga ErdĂŠlyi OsztĂĄlyĂĄnak vezetĹje a kilencszĂĄz ĂŠves templom udvarĂĄnak csendjĂŠben a reformĂĄciĂł Ăśt tĂŠtele alapjĂĄn az Ăśnmagunkra talĂĄlĂĄst emelte ki. Nem a bezĂĄrkĂłzĂĄs, hanem a jelenlĂŠt ĂŠs a kĂśzĂśssĂŠg felemelĂŠsĂŠt jelentĹ cselekedetek teszik mĂşlhatatlannĂĄ azt, amit elĹdeink megteremtettek. KĂśszĂśntĹbeszĂŠdet mondott tovĂĄbbĂĄ DĂŠzsi ZoltĂĄn egyhĂĄzkerĂźleti fĹgondnok, SĂĄndor JĂłzsef polgĂĄrmester, VerestĂły Attila szenĂĄtor, BĂrĂł Barna Botond, Hargita Megye TanĂĄcsĂĄnak alelnĂśke, KĹrĂśsi Viktor DĂĄvid, MagyarorszĂĄg CsĂkszeredai FĹkonzulĂĄtusĂĄnak konzulja ĂŠs BorbĂŠly IstvĂĄn, FelsĹboldogfalva kĂśzsĂŠg alpolgĂĄrmestere.
ĂrĂśmlakoma
A ReformĂĄtus DiĂĄkotthontĂłl az egyhĂĄzmegye Ăşj zĂĄszlaja alatt vonult a sokasĂĄg a szĂŠkelyudvarhelyi belvĂĄrosi reformĂĄtus templomba. Az ĂşrvacsoraosztĂĄsos istentiszteleten kĂśzremĹąkĂśdĂśtt a Fundamentum zenekar ĂŠs a Baczkamadarasi Kis Gergely ReformĂĄtus KollĂŠgium kĂłrusa. KatĂł BĂŠla pĂźspĂśk Ămosz prĂłfĂŠtĂĄtĂłl vĂĄlasztotta a reformĂĄciĂł alapigĂŠjekĂŠnt ismert isteni ĂgĂŠretet: âfelemelem DĂĄvid leomlott sĂĄtorĂĄt, ĂŠs kijavĂtom repedezĂŠseit, ĂŠs felemelem omladĂŠkait, ĂŠs megĂŠpĂtem azt, mint volt hajdanĂĄnâ. Eme sĂĄtor tartĂłoszlopa szĂĄmunkra Krisztus â tovĂĄbbi ĂŠpĂtkezĂŠseinknek erĹs ĂŠs vĂŠgleges megoldĂĄsa. Az igekĂśzpontĂş templombĂłl kell kiĂĄramolnia a hitvallĂł ĂŠletnek a gyĂźlekezetre, a csalĂĄdokra, a fiatalokra ĂŠs mindenik kĂśzĂśssĂŠgĂźnkre, munkĂĄnkra. Szembe kell nĂŠznĂźnk ugyanakkor a repedĂŠsekkel, betĂśmnĂźnk azokat, ĂŠs az omlĂĄsokat Isten kĹmĹąveseikĂŠnt kell Ăşjraraknunk. ErĹt adĂł, fĂŠszekmelegĹą kĂśzĂśssĂŠg tudja magĂĄhoz emelni a didergĹt. AzĂŠrt imĂĄdkozott, hogy Ăşj erĹre kapjunk, adjuk ĂĄt ĂśrĂśksĂŠgĂźnket, tudjunk kĂśzĂśsen cselekedni az 501. ĂŠvben is.
Ărvacsorai beszĂŠdĂŠben PitĂł Zsolt bĂśgĂśzi lelkipĂĄsztor az ĂśrĂśmlakomĂĄrĂłl mint hĂĄlaadĂĄsi alkalomrĂłl szĂłlt. AzĂŠrt, amit Isten tett ĂśtszĂĄz ĂŠvvel ezelĹtt, ĂŠs hogy a jubileumon ennyien egyĂźtt emlĂŠkezhettek rĂĄ. Az ĂśrĂśm gyĂśkere pedig, amit Isten mond ĂŠs mutat az ĂrasztalĂĄnĂĄl. Igaz ĂŠletet ad. Amit tovĂĄbb kell adnunk a csalĂĄdban ĂŠs kĂśzĂśssĂŠgeinkben, mert ott van a jĂśvĹ, ahol Krisztus van.
Az istentisztelet utĂĄn LĂĄszlĂł Judit karnagy bemutatta a jubileumra kĂŠszĂźlt lemezt, amelynek dalanyagĂĄt az Ăşj ĂŠnekeskĂśnyv alapjĂĄn a gyĂźlekezetek dalosainak kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel a nyĂĄron rĂśgzĂtettek a szĂŠkelyszenterzsĂŠbeti reformĂĄtus templomban. A szeretetvendĂŠgsĂŠg elĹtt mindent rĂŠszvevĹt megajĂĄndĂŠkoztak az egyhĂĄzmegye templomait madĂĄrtĂĄvlatbĂłl bemutatĂł leporellĂłval, amely tartalmazza a reformĂĄtus lĂŠt legfontosabb tudnivalĂłit is. MolnĂĄr Melinda / SzĂŠkelyhon.ro