udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 83 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-83

Névmutató: Pop, Liviu

2014. augusztus 29.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem – (3.)
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a MOGYE egy állami felsőoktatási intézmény Marosvásárhelyen. Az egyetem a Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Orvosi Karából nőtte ki magát 1948-ban. A második bécsi döntést követően Kolozsvárott újraalakult a Ferenc József Tudományegyetem. Az 1944-es kiürítési parancsok és a háborús viszonyok ellenére a tanítás folytatódott az egyetemen és 1945-ben felvette a Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem nevet. Mivel ugyanebben az évben Nagyszebenből Kolozsvárra költözött az I. Ferdinánd király Tudományegyetem és a kolozsvári klinikákon nem volt elég hely, az orvosi kart áthelyezték Marosvásárhelyre. Ezen a héten, befejezésül még erről az intézményről írunk lapunk olvasóinak.
Bevezetik a kétnyelvű oktatást…
Az 1948-as tanügyi reformot követően a marosvásárhelyi orvosi kart különválasztották a Bolyai Tudományegyetemtől és létrehozták a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetet, melynek rektora dr. Csőgör Lajos lett.
1962-ben a román állam, anélkül hogy hivatalos dokumentumot adott volna ki és ezáltal megváltoztatta volna az 1945, 1946, 1948-as törvényrendeleteket, mely szerint az egyetemet a magyar kisebbség számára hozták létre és a tanítás nyelve magyar, bevezette a kétnyelvű oktatást. Az előadásokat románul és magyarul, a gyakorlati órákat csak románul lehetett hallgatni. A magyar diákok részaránya azóta fokozatosan csökkent.
Történelmi visszapillantó: a letartóztatott egyetemi vezető
Amint azt már összeállításban említettünk, az intézmény első rektora tehát Csőgör Lajos volt, aki 1904-ben született. Negyven és negyvennégy között tanársegédként tevékenykedett a kolozsvári Ferenc József Egyetem fogorvosi tanszékén, azonban negyvenkilencben politikai okból letartóztatták. Tíz évvel később azonban rehabilitálták. Ennek nyomán hetvenegyben megkapta a szocialista munka hőse kitüntetést, hetvenkettőben pedig a kiváló orvos címet.
A birtokunkban lévő dokumentumok nem tartalmazzák azt, hogy Csőgör Lajos rektort miért tartóztatták le és zárták börtönbe, azonban ismeretes az a tény, hogy abban az időben gyakoriak voltak az ilyen kirakatperek – ezt támasztja alá az egyetem legkiemelkedőbb tanárának, Miskolczy Dezsőnek a dossziéja is (az irat a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsánál található).
A kommunista rezsim látszatkeltése
Miskolczy Dezső nemzetközi szinten is ismert magyar neurológus volt, aki amerikai és nyugat-európai tudósokkal is tartotta a kapcsolatot. Sorina Buta kapta meg a választ arra, hogy ez miként is volt lehetséges…
A kommunista rezsim azt a látszatot akarta kelteni, hogy tudományok terén nyitott a kommunikációra. Így lehetett fenntartani a külföldi kapcsolatokat, és felnéztek azokra, akik ezekben részt vettek.
Miskolczy pályafutása a szekuritátás dossziéja, és a koholt vádak
A professzor Budapesten végezte tanulmányait, aztán kutatóként dolgozott egy neves madridi intézetben. Harminc és negyven között a szegedi egyetem tanára és tanszékvezetője volt, aztán kinevezték a kolozsvári egyetem ideggyógyászati tanszékének vezetőjévé, ezután a kolozsvári elmegyógyintézet igazgatója lett, majd pedig egyetemi tanárként folytatta pályáját a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, ahol neurológiát és endokrinológiát tanított. Ugyanakkor kitűnő ismerője volt a latin, német, spanyol, olasz és francia nyelveknek, sőt még románul is megtanult.
Tudni kell azonban még azt is, hogy a Magyar-, illetve a Román Népköztársaság között kötött szerződés tette lehetővé, hogy itt taníthasson. Hatvannégyben tért vissza Magyarországra.
A szekuritátés dossziéjában szereplő adatok szerint negyvenkilencben részt vett a marosvásárhelyi egyetem szabotázsakciójában. A leírtakból azonban az nem derül ki, hogy pontosan mit követett el, nyilvánvaló tehát, hogy koholt vádak voltak ezek. Sokak előtt ismeretes az a tény, hogy zavart idők jártak akkor, és sok ilyen „képzelt” összeesküvési kísérletet vélt felfedezni a rendszer.
A román tagozat pedagógusainak itt van lehetőségük arra, hogy feljebb kapaszkodjanak a ranglétrán…
A hatvanas években megalakult az egyetem román tagozata. Az itt tanító pedagógusok többsége szintén Kolozsvárról érkezett. Ott tanársegédek vagy dolgozatvezetők voltak, Marosvásárhelyen azonban lehetőségük adódott arra, hogy feljebb kapaszkodjanak a ranglétrán.
De akár pár példával is élhetünk… E tekintetben Liviu Popovici-ot kell megemlíteni, aki ötvenegyben kezdett el tanítani Kolozsváron, hatvanhatban jött Marosvásárhelyre, és talán az egyetem egyik legkiemelkedőbb személyisége lett. Csakis azért említjük az ő nevét, mert az alvásról végzett kutatásai és az epilepszia mechanizmusáról írt tanulmányai az országhatáron kívül is ismertté tették a román ideggyógyász nevét. Így nyolcvannégyben a Francia Akadémia tagjává választották, és számos rangos kitüntetésben volt része nem csak Franciaországban, hanem Prágában és Moszkvában is.
És hadd említsünk meg még egy nevet. Az egyetem másik meghatározó tanára Gheorghe Simu volt, akit az egyik legjelentősebb román patológus szakembernek tartanak. Az ő tanulmányait is számos rangos nyugat-európai onkológiai szaklapok is elismerve publikálták.
Román tanárok, akik magyarul is tanítottak
Megemlítünk még pár nevet. A lentiekben az is ki fog derülni, hogy ezt miért is tesszük… Az orvosi egyetem szemészeti tanszékét Vasile Săbădeanu vezette. Ő a marosvásárhelyi római katolikus líceumban végezte tanulmányait, aztán felkészítő tanárként tevékenykedett a kolozsvári szemészeti klinikán, majd egyetemi tanársegéd lett, és noha Kolozsvárott lehetősége lett volna arra, hogy egyetemi tanári pályát fusson be, áthelyeztette magát a marosvásárhelyi járóbeteg-rendelő mentőszolgálatára, majd pedig a társadalombiztosítási pénztárnál töltött be vezető tisztséget. Negyvenöt és negyvenhat között a marosvásárhelyi kórházban dolgozott szemész főorvosként, és közben tanított is előbb magyar, majd román nyelven.
De az egyetem tanárai között volt Zeno Barbu is. Ő a kolozsvári egyetemen végezte tanulmányait, és esetében is kimondottan fontos megjegyezni és leírni, hogy magyarul tanított, sőt mi több: ötvenkettőben írt egy magyar nyelvű tüdőgyógyászati szakkönyvet is. Ötvenegy és nyolcvanöt között a tüdőgyógyászati klinika vezetője volt.
2007-ben az egyetem falaira magyar feliratok kerülnek
1990. márciusában az egyetem magyar hallgatói sztrájkba kezdtek, egyenlő jogokat követelve. A sztrájkhoz később a tanárok is csatlakoztak, de a román hatóságokkal nem tudtak megegyezni. Ezek az események voltak a későbbi fekete március néven elhíresült pogrom kezdetei. Csak 17 évvel a rendszerváltozás után, 2007 áprilisában sikerült elérni, hogy magyar feliratok is kerüljenek az egyetemre. A kommunizmus éveinek szabályszerű numerus claususa után hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a román és magyar tannyelvű helyek aránya valamelyest kiegyenlítődjön.
Az egyetem magyar oktatói és a magyar politikai, érdekvédelmi, tudományos és diákszervezetek elszánt küzdelme folytán fokozatosan emelték ugyan a magyar helyek számát, de egészen a kétezres évek végéig a román tannyelvű helyek voltak többségben.
Az orvosi oktatásban az 1989. decemberi forradalom óta tehát voltak bizonyos eredmények – így helyreállították a magyar nyelvű előadásokat az összes diszciplínákon. A jelen feladati körül egy probléma különleges jelentőségű és fontosságú: a diákság és a fiatal orvosok körében kialakult elvándorlási láz fékezése.
1991-ben az intézmény nevét Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem-re módosították. Az egyetem jeles tanárai, diákjai
Benedek Imre, Benedek István, Grépály András, Gyergyay Ferenc Pál, Lőrincz Ernő András, Máthé Ákos, Maros Tibor, Mártha-Papp Ilona, Mártonfi László, Mátyás Mátyás, Miskolczy Dezső, Molnár Vince, Mühlfay László, Nemes László, Sipos Emese, Steinmetz József, Szabó Béla, Szabó Endre, Száva János Zoltán, Székely Károly, Székely Melinda Gyöngyi, Toró Árpád, Tóth Katalin Tünde, Tőkés Béla, Veress Albert – és minden bizonnyal, még nagyon, nagyon sokáig sorolhatnánk. Nagy-Bodó Szilárd
Nagy-Bodó Tibor
Központ
Erdély.ma

2014. december 14.

Itt a negyedik Ponta-kormány minisztereinek listája
Nem tölti be többé a kormányfő-helyettesi tisztséget Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnöke, aki helyett Gabriel Oprea (UNPR) lesz a kormány második embere – derül ki az átalakított kormány névsorából, amelyet vasárnap délután mutatott be a PSD ügyvezető elnökségének Victor Ponta miniszterelnök.
E szerint a Pénzügyminisztérium élére Darius Vâlcov eddigi költségvetésért felelős tárca nélküli minisztert jelölte ki Victor Ponta. A Környezetvédelmi Minisztréium élén Korodi Attila utódja Graţiela Gavrilescu (PLR) lesz. A Călin Popescu Tăriceanu vezette liberális párt e mellett megkapta az Energetikai Minisztériumot, amelynek élére Andrei Gerea kerül.
A gazdasági tárcát egy PSD-s képviselő, Mihai Tudose irányítja majd, az oktatási miniszter pedig a konzervatív párti (PC) Sorin Câmpeanu lesz a negyedik Ponta-kormányban. A Távközlési Minisztérium élére Sorin Grindeanut (PSD), a Kulturális Minisztériuméra pedig Ionuţ Vulpescut (PSD) nevezné ki a miniszterelnök.
Adrian Anghel (PSD) szenátor a határon kívül élő románok hivatalát, Liviu Pop (PSD) szenátor a Társadalmi Párbeszéd Minisztériumát vezeti ezentúl. A kabinet többi tagja ugyanaz maradt, mint a harmadik Ponta-kormányban.
maszol/mediafax

2014. december 16.

Újabb Ponta-kormány
Egyórás késéssel kezdődött tegnap délután a parlament két házának egyesített ülése, melyen Victor Ponta legújabb, az RMDSZ kormányból való kilépése után alakított kabinetjét, illetve annak programját mutatta be. Az RMDSZ és Dan Diaconescu Néppártja már előzőleg bejelentette, bizalmat szavaz a 4. Ponta-kormánynak, késő este a parlament 377 igen, 134 nem szavazattal elfogadta a legújabb kormányösszetételt.
A parlament két házának egyesített ülése előtt a házbizottságokban zajlott az új miniszterek meghallgatása, a késést az okozta, hogy a szórványban élő románokért felelős miniszteri tisztségre az eredetileg javasolt Adrian Anghel kinevezését a parlamenti bizottságok elutasították, ezért a kormányfőnek Angel Tîlvăr személyében új javaslatot kellett tennie. A 4. Ponta-kormányban miniszteri tisztséget kapott a Călin Popescu Tăriceanu alapította Liberális Reformpárt, támogatásáért cserében a Dan Diaconescu Néppárt államtitkárai tisztségükben maradhattak. A plénum előtt mondott beszédében Victor Ponta azt kérte a képviselőktől, javítsanak a parlament és a kormány közti kapcsolaton. Kormányprogramja ismertetése során semmi újjal nem rukkolt elő, csupán az élelmiszertermékek áfájának csökkentéséről beszélt részletesebben, kijelentve, legkésőbb 2016 januárjától csökkenthető a pékipari termékek mellett más élelmiszerek adója is, de ehhez a mezőgazdasági területek jobb mértékű szubvenciójának megszervezése szükséges. Előzőleg, házbizottsági meghallgatásán a pénzügyminiszternek javasolt Darius Vâlcov kijelentette, a költségvetési többlet és a meg nem valósított kiadások függvényében szándékszik majd csökkenteni az áfát.
A 4. Ponta-kormány összetétele: Liviu Dragnea, regionális fejlesztés; Gabriel Oprea, belügy; Daniel Constantin, mezőgazdaság; Rovana Plumb, munkaügy; Nicolae Bănicioiu, egészségügy; Mihai Tudose, gazdaság; Darius Vâlcov, pénzügy; Robert Cazanciuc, igazságügy; Eugen Teodorovici, európai alapok; Ioan Rus, szállítás; Ionuţ Vulpescu, kultúra; Bogdan Aurescu, külügy; Mircea Duşa, védelem; Szabó Gabriella, sport és ifjúság; Sorin Grindeanu, távközlés; Angel Tîlvăr, diaszpóra; Eugen Nicolicea, parlamenti kapcsolat; Sorin Cîmpeanu, oktatás; Andrei Gerea, energetika, kis- és közepes vállalkozások; Graţiela Gavrilescu, környezet és Liviu Pop, társadalmi párbeszéd.
Bizalom látatlanban
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap, még a két ház együttes ülése előtt bejelentette, a szövetség parlamenti képviselői többségi vokssal úgy döntöttek, hogy megszavazzák a 4. Ponta-kormányt a parlamentben, és megemlítette, hogy a pozitív voksot részben a kormányprogram kapja, amely változatlan. „Megállapítottuk, hogy az SZDP-n kívül senki nem akar kormányozni – az országot azonban kormányozni kell. Láttuk, hogy a kormányprogram, amelyhez mi márciusban csatlakoztunk, nem változott, megmaradt a kisebbségekre vonatkozó fejezet is, és figyelembe véve, hogy nem tettek ki minket a kormányból, hanem jószántunkból távoztunk, illetve a kormányfővel ma folytatott megbeszélésemet, a kollégák nagy többségével úgy döntöttünk, hogy látatlanba bizalmat szavazunk a kormányfőnek, elsősorban Victor Ponta kormányfőnek, de általában véve a kormánynak” – mondta Kelemen.
Az RMDSZ elnöke hozzáfűzte, meg van győződve arról, hogy Victor Ponta kormányfő „megfelelő” megoldást fog találni a Kovászna megyei feszült helyzetre, amelyet a prefektus idézett elő. Kelemen korábban beszélt Pontával a Kovászna megyei helyzetről, és rámutatott, ez a dolog változtatott az RMDSZ eredeti álláspontján, hogy a 4. Ponta-kormányt megszavazza. „Beszámoltam neki a Kovászna megyei gondokról, mivel mi úgy gondoljuk, hogy az interetnikus viszonyoknak nem kell kárt szenvedniük, és nem kell még jobban rontani azokon, mint amennyit a Kovászna megyei prefektus rontott rajtuk, csak azért, mert mi távoztunk a kormányból” – mondta Kelemen, miután beszélt Pontával a parlamentben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. december 16.

Kormányalakító nagyüzem Bukarestben
Meghallgatták a parlamenti bizottságok hétfőn Victor Ponta negyedik, az RMDSZ kilépése nyomán megalakuló kormányának tagjait. A várhatóan este véget érő együttes ülésen a parlament két háza minden bizonnyal szavaz is az új kabinetről.
Az eredményt előrevetítette, hogy a miniszterjelöltek a szakbizottsági meghallgatásokat követően Adrian Anghel határon túli románokért felelős tárcavezető-jelölt kivételével kedvező elbírálást kaptak.
A kormányból kilépett RMDSZ is úgy döntött, támogatja a kormányt. A szövetség elnöke, Kelemen Hunor korábban még azt mondta: a Kovászna megyei konfliktusok miatt a szövetség a délután folyamán készült eldönteni, hogy megszavazza-e a kabinetet. Kelemen közölte: tájékoztatta a kormányfőt arról, hogy egyetlen ember – a Kovászna megyei prefektus miatt – vált feszültté a helyzet a megyében, és a kormányfő feladata a helyzet megoldása.
Meg nem erősített sajtóértesülések szerint a kabinet támogatásának egyik feltétele az volt, hogy ne kerüljön be a büntető törvénykönyvbe a román nemzeti jelképek megsértése, amit Marius Popică Kovászna megyei prefektus javasolt.
Az RMDSZ frakcióival folytatott egyeztetést követően Kelemen közölte: mivel ugyanarról a kormányról van szó, amelynek ők is tagjai voltak, és önszántukból távoztak, a kormányfővel folytatott egyeztetés nyomán úgy döntöttek: „biankó csekket” adnak Pontának, mivel a kormánynak elő kell még állnia a költségvetés tervezetével.
A kilenc új minisztert soraiban tudó kabinet annak nyomán állhatott bizalmi szavazásra a parlament elé, hogy Ponta Ponta vasárnap este megegyezett a kormányát támogató kisebb koalíciós pártokkal a kabinet struktúrájának és személyi összetételének átalakításáról.
Ponta bejelentette: mind az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a kisebb koalíciós pártok – Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR), Konzervatív Párt (PC), valamint a kormányba most belépő Liberális Reform Párt (PLR) – választmánya megszavazta az eddiginél karcsúbb új kabinet névsorát.
Az RMDSZ a Szövetségi Állandó Tanács korábbi javaslatát szombaton jóváhagyó Szövetségi Képviselők Tanácsa döntése értelmében nem vesz részt az új kormányban.
A kormánynak az eddigi négy helyett egy miniszterelnök-helyettese marad Gabriel Oprea belügyminiszter, az UNPR elnöke személyében, ami azt jelenti, hogy Liviu Dragnea eddigi közigazgatásért felelős kormányfő-helyettes is elveszíti posztját, csupán régiófejlesztési és közigazgatási miniszter marad. A külügyi és a védelmi tárca élén nem lesz változás, vagyis Bogdan Aurescu, illetve Mircea Duşa marad a helyén.
A kormánytagok száma a tervek szerint 25-ről 21-re csökken. Több olyan területet, amelyet tárca nélküli miniszter felügyelt, politikusok által vezetett, nagyobb minisztériumoknak rendelnek alá. Megszűnik többek között két párton kívüli technokrata – az ország energetikai stratégiáját kidolgozó Răzvan Nicolescu energiaügyi, illetve Florin-Nicolae Jianu kis- és középvállalkozásokért felelős tárca nélküli miniszter – posztja, hogy egy új tárcát hozzanak létre Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök vezette PLR számára, amelyet Andrei Gerea korábbi gazdasági miniszter tölt majd be.
Szintén a PLR-hez kerül a környezetvédelmi tárca, amelyet eddig Korodi Attila, az RMDSZ politikusa vezetett. A vízügyekkel kiegészülő minisztérium élére Grațiela Gavrilescu képviselőt jelölik. A PC elnöke, Daniel Constantin megmarad a mezőgazdasági tárca élén, de nem lesz már kormányfő-helyettes.
Pártja politikai súlyát azzal növeli a kormányban, hogy a PC jelöli az új oktatási minisztert, Sorin Câmpeanu, a Bukaresti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem rektora személyében. A kulturális tárca irányítását Ionuț Vulpescu, a PSD politikusa veszi át az RMDSZ-es Hegedüs Csillától.
Ioana Petrescu helyét a pénzügyi tárca élén Darius Vâlcov eddigi költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter veszi át. A határon túli románokért felelős minisztériumot Adrian Anghel, a társadalmi párbeszédért felelős minisztériumot pedig Liviu Pop vezeti majd.
Mint ismeretes, 2016 végén jár le a 2012 decemberében kezdődött parlamenti ciklus. Victor Ponta novemberben megpályázta az államfői tisztséget, és alulmaradt a küzdelemben a jobbközép jelöltjével, Klaus Johannisszal szemben. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy a választók megvonták a bizalmat Pontától, de a szociáldemokrata politikus bejelentette: folytatni akarja a 2012-ben elfogadott kormányprogram gyakorlatba ültetését.
A politikai elemzők szerint Ponta legitimitását szeretné demonstrálni: ezért eszközölt annyi változást a kormányban, amelyhez már a törvényhozás jóváhagyására is szükség van. A negyedik Ponta-kormány hétfőn járul bizalmi szavazásra a parlament elé.
Ponta még vasárnap este úgy nyilatkozott: az új kabinet előnyös helyzetben van, mivel a 2015-ös nem választási év, ezért folytathatók a megkésett reformok, és könnyebben meghozhatók a radikálisabb, kevésbé népszerű intézkedések.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

2014. december 16.

Victor Ponta kormányfő lemond a doktori címéről
Victor Ponta kedden Facebook-oldalán közölte, hogy lemond a doktori címéről. Mint ismert, a miniszterelnököt azzal vádolják, hogy részben másolta a disszertációját.
A kormányfő a közösségi oldalon arról számolt be, hogy döntéséről levélben értesítette a Bukaresti Egyetem rektorát is. „Ez a lépést már akkor meg kellett volna tennem, amikor megjelentek a disszertációmmal kapcsolatos plágiumvádak. Azért nem tettem meg, mert úgy gondoltam, hogy jóhiszeműen próbáltam cáfolni a vádat, és nem akartam a szakmát keverni a politikával” – írt a miniszterelnök.
A kormányfő közölte azt is, hogy szándékában áll újra próbálkozni – "a kor tudományos követelményeinek megfelelően" – a doktori cím megszerzésével, ám csak politikai pályafutása lezárása után. Ezzel arra is utalt, hogy korábban azzal védekezett: lehet, hogy dolgozatának egy részét másolta, de 2003-ban, amikor a disszertációját megvédte, a dolgozata megfelelt "az akkori követelményeknek".
A Nature írta meg először
Mint ismert, a plágiumvádakról a Nature folyóirat írt elsőként 2012-ben. A plágium tényét az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) meg is állapította 2012 júliusában Victor Ponta doktori dolgozatával kapcsolatban. Ám a testületet ülése idején Liviu Pop ideiglenes oktatási miniszter egy rendelettel átszervezte, és döntéseit érvénytelennek nyilvánította.
Ezt követően az oktatási minisztériumnak alárendelt Országos Etikai Tanács (CNE) szakmai bizottsága – melynek összetételét Liviu Pop szintén megváltoztatta – arra a következtetésre jutott, hogy a miniszterelnök disszertációja nem minősíthető plágiumnak.
„Szabad szemmel láthatóan csalt”
Az ügyet azonban a Bukaresti Egyetem is megvizsgálta, mert a politikus a fővárosi felsőoktatás intézmény jogi karán védte meg a dolgozatát. A rektor felkérésére készített szakértői véleményezés 2013-ban megállapította: a dolgozat „nyilvánvaló plágium". A véleményezést a jogtudományok három szaktekintélye készítette: Simina Tănăsescu, a bukaresti jogi kar professzora, Vlad Constantinesco, a strasbourgi egyetem oktatója és Claudia Ghica, a párizsi Sorbonne Egyetem jogi fakultásának dékán-helyettese.
A Bukaresti Egyetem a jelentés közzététele után fordult Ecaterina Andronescu akkor oktatási miniszterhez, vonja vissza Ponta doktori címét. A tárcavezető korábban több alkalommal is azt nyilatkozta, „nincs ideje” ezzel az üggyel foglalkozni. Tavaly novemberben egyetemi professzorok, tudósok, kutatók nyílt levélben kérték az oktatási minisztert, hogy vonja vissza a kormányfő doktori címét. Végül a minisztérium nem vonta vissza a kormányfő doktori címét.
Az ügyben 2012-ben a maszol.ro is megkeresett egy doktorátusvezető egyetemi professzort, aki – név nélkül nyilatkozva – a kormányfő interneten hozzáférhető doktori dolgozatát megvizsgálva szintén megállapította: a politikus „szabad szemmel láthatóan” a forrásmunkák megjelölése nélkül másolta a disszertációja nagy részét.
maszol.ro

2014. december 18.

Letette hivatali esküjét az új Ponta-kormány
Letette hivatali esküjét december 17-én, szerdán a Victor Ponta miniszterelnök által vezetett új kormány.
A parlament bizalmát hétfő este kényelmes többséggel megszerző, immár negyedik Ponta-kabinet tagjai az elnöki hivatalban tették le esküjüket. Traian Basescu államelnök a ceremónia előtt kijelentette: két miniszter személyével ugyan nem ért egyet, de kénytelen elfogadni őket, ugyanis az alkotmány szerint nem tehet semmit.
Az elnök Sorin Cîmpeanu oktatási és kutatási minisztert, valamint Liviu Pop társadalmi párbeszédért felelős tárca nélküli minisztert kifogásolta, akik tagjai voltak korábban annak a minisztériumi bizottságnak, amely két évvel ezelőtt felmentette a kormányfőt a plágiumvád alól. Ponta kedden jelentette be, hogy lemond doktori címéről. A Nature című brit tudományos hetilap 2012 júniusában internetes oldalán arról adott hírt, hogy Ponta 2003-ban a Nemzetközi Büntetőbíróságról írt román nyelvű doktori disszertációjának több mint fele plágium.
Cîmpeanu a Gandul.info portálnak elmondta, hogy a parlamenti szakbizottsági meghallgatáson kérdezték őt a kormányfőt ért plágiumvádról, amelyről úgy nyilatkozott, hogy nem volt köze hozzá. 2012 áprilisától ugyanis egyszerű bizottsági tag volt – magyarázta –, a testület elnöki tisztségét csak szeptembertől töltötte be, amikor már nem tárgyalták a kormányfő plágiumügyét.
A miniszter azt mondta Pontát tájékoztatta a bizottsági meghallgatás tartalmáról, aki akkor közölte vele, hogy lemond a doktori címről, mert nem akarja, hogy újabb mandátuma elején továbbra is a gyanú árnyéka vetüljön rá és kabinetjére.
A média emlékeztet arra, hogy Liviu Pop 2012-ben ideiglenes oktatási miniszterként feloszlatta és újjászervezte a szóban forgó Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanácsot, egy nappal azelőtt, hogy a testület hivatalból akart vizsgálatot indítani az ügyben. Pop volt az egyedüli miniszter, akivel az eskütétel után Basescu nem fogott kezet.
A kormány fő erejét továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD) alkotja, amely két kisebb koalíciós partnerével, a Konzervatív Párttal (PC) és a Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR) kormányoz. Miután az RMDSZ úgy döntött, hogy kilép a kormányból, Ponta a szenátus liberális házelnöke, Calin Popescu Tariceanu által vezetett Liberális Reform Pártot (PLR) hívta meg a koalícióba.
Népújság (Marosvásárhely)

2014. december 19.

Belföldi hírek
Az RMDSZ módosító javaslatai
A jövő évi állami költségvetés-tervezethez az RMDSZ képviselői és szenátorai számos szakterületen fogalmaztak meg módosító indítványokat, javaslataik nagy többsége a magyarok lakta megyékben zajló infrastrukturális befektetések folytatásáról, valamint újabb munkálatok elkezdéséről szólnak, így a szövetség javaslatainak elfogadásával folytatódhatna a magyar települések modernizációja – nyilatkozta Erdei-Dolóczki István, a költségvetési, pénz- és bankügyi bizottság tagja, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője.
A jövő évi költségvetés-tervezethez az RMDSZ 33 módosító indítványt nyújtott be, amelyeknek nagy része a helyi infrastruktúra fejlesztésére vonatkozik, de a Brassó–Kolozsvár–Bors autópálya megépítésére tervezett finanszírozás megemelését is kérik, valamint terelőutak megépítésére Bánffyhunyad, Nagyszalonta, Érmihályfalva, Margitta, Élesd, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Szatmár és Marosvásárhely városoknak. A 2015-ös évre a szövetség képviselői és szenátorai 71 500 000 lejjel emelnék meg a műemlékek restaurálására elkülönített összeget, valamint pénzalapot biztosítanának az államkasszából annak érdekében, hogy kisebbségi szakmai továbbképző központot hozzanak létre a pedagógusok számára.
Johannis ismét győzött
Alina Gorghiu jogász lett a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke, aki a tisztségben az államfővé választott Klaus Johannis elnököt váltja. Az NLP tegnap tartotta vezetőségi ülését, amelyen a résztvevőknek a Johannis által támogatott Gorghiu, valamint a Crin ANtonescu volt liberális pártelnök által pártfogolt Ludovic Orban közül kellett elnököt választaniuk. A szavazás során Gorghiu 47 voksot kapott, Orbanra csak 27-en szavaztak. Elemzők szerint a választás eredménye azt jelenti, hogy Crin Antonescu befolyása az NLP-ben erőteljesen csökkent, még inkább háttérbe szorul pártjában, és kisebb az esélye visszatérni a politika élvonalába.
Összevonnak két ügynökséget
A kormány úgy döntött, hogy megszünteti a Munkaügyi Felügyelőséget és a Kifizetési Ügynökséget, és helyettük összevonással egy új ügynökséget hoz létre Munkaügyi Felügyelőség és Társadalmi Biztonság Ügynöksége néven, amely a munkaügyi minisztérium felügyelete alatt fog állni. Az új ügynökség a két összevont intézmény személyzetét veszi át, az alkalmazottak nem veszítik el állásukat, jelentette ki Liviu Pop szociális párbeszédért felelős miniszter, aki az átszervezést azzal indokolta, hogy az új ügynökség létrehozásával megerősödik a fekete munka feletti ellenőrzés. A kormány ugyanakkor egy másik ügynökség létrehozásáról is döntött, a Fogyatékkal Élők Országos Hatósága átveszi a tevékenységet a munkaügyi minisztériumtól, finanszírozását azonban az állami költségvetésből biztosítják a munkaügyi tárca büdzséjén keresztül.
Kevesebb a hagyományos élelmiszer
A hagyományos élelmiszerek száma idén 298-ra csökkent a tavalyi 4500-ról, miután a tanúsító szabályok szigorúbbá váltak – jelentette ki Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető kifejtette, az egyik legfontosabb módosítás, ami miatt annyira lecsökkent a hagyományos élelmiszerek száma, az, hogy ezeket a termékeket tilos ipari módon előállítani. Hozzátette, a törvény módosítása arra kötelezi a termelőket, hogy ne csapják be többé a fogyasztókat. Constantin szerint a hagyományos termékeknek főként belföldön van piaca, a mézet kivéve, amelyet exportra is visznek.
Fogy Románia lakossága
Közel 19,95 millió állandó lakosa van Romániának 2014-ben, 174 330-cal kevesebb, mint a legutóbbi, 2011-es népszám­láláskor – áll az Országos Statisztikai Hivatal kimutatásában. 1992-ben Románia állandó lakossága 22 810 035 személyt számlált, huszonkét év alatt a csökkenés több mint 12,6 százalékos. A romániai lakhellyel rendelkező lakosság száma is csökkent, az 1992-ben regisztrált 23 143 860-ról 22 299 730-ra 2014-ben, azaz 844 130 személlyel. Az adatok  rávilágítanak arra is, tavaly az országban a természetes szaporulat negatív volt, 64 654 személlyel több halt meg, mint ahány született. Tavaly ugyanakkor több kivándorló (161 755) volt, mint bevándorló (153 646).
 
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. január 14.

Újra lehet kutatni a nagyváradi levéltárban
2012-ben épült fel a Nemzeti Levéltár Bihar megyei igazgatóságának épülete, de szinte két évet vett igénybe az iratok áthozatala, a kutatómunka pedig csak néhány napja lehetséges ismét.
A költözés júniusban fejeződött be, de – amint Dulgău Bujorel Petru igazgató elmondta – ellenőrizniük kellett az iratok nyilvántartási eszközeit a törvény által előírt procedúrák betartásával, így a kutatómunka csak január 12-e óta lehetséges. Sőt, még mindig csak az iratok egy kis hányadát adják ki kérésre, de az elkövetkezendőkben bővíteni fogják a listát. Egyelőre a legkeresettebb dokumentumok kérhetők ki, azaz az anyakönyvi kivonatok és az egyházi dokumentumok, ezek mellett pedig a Bihar megyei Prefektúra működéséhez kapcsolódók, a sajtókollekciók, továbbá az egykori Román Kommunista Párt archívumához tartozó iratok, de a személyi dossziék nélkül, ezeket ugyanis csak a létrehozataluktól számított 75 év elteltével bocsáthatják a kutatók rendelkezésére. Ingyenes engedély
Bárki végezhet kutatómunkát, még csak a román állampolgárság sem feltétel, és 2011 óta az olvasóteremben mindenki korlátlanul használhatja saját digitális fényképezőgépét is, vagy fénymásolatot készíttethet az intézmény fénymásolójával. A fényképek készítéséért napi hét lejt kell fizetni, a fénymásolás pedig dokumentumonként egy lejbe kerül. Ottjártunkkor négyen-öten tanulmányoztak különféle iratokat az olvasóteremben.
Mint megtudtuk, az olvasóterem hétköznap fél kilenc és 15.30 között tart nyitva, a kutatáshoz szükséges engedélyt ingyen állítják ki egy helyben kitöltött kérvény alapján. A kért iratokat szintén kérvény alapján adják ki, a kérvények átfutási ideje pedig legfeljebb harminc nap.
A városi rendőrség épülete melletti, Traian Blajovici utcai három emeletes, korszerű épület felépítése 14 millió RON-ba került, a pénzt a belügyminisztérium biztosította, de az igazgató kiemelte Liviu Popa megyei rendőrparancsnok közbenjárását is ez ügyben. Intézményként ugyanis a levéltár a belügyminisztérium struktúrájához tartozik, de logisztikailag és pénzügyileg a Megyei Rendőrség fennhatósága alatt vannak. 1961 és 2012 között a levéltár a Nagyváradi Várban működött, az alkalmazottak fűtetlen, vagy alig fűtött helyiségekben, nedves falak között dolgoztak és a kutatómunka is ilyen körülmények között zajlott. A nagy hőmérséklet különbségek és a nedvesség mindemellett az iratokat is rongálta.
Iratkilométerek Az iratok átvitele az új épületbe sziszifuszi munka volt, főleg, mivel jobbára csak a levéltár alkalmazottai végezték a munkát, s nem kevesebb, mint kilenc kilométernyi dokumentumot és egy kilométernyi folyóiratot kellett rendezett körülmények között átvinniük. 2014-től viszont támogatást kaptak a nagyváradi ingatlanügynökségtől, valamint a szalárdi Constructorul cégtől. Huszonhárom teremben helyezték el a dokumentumokat, ezek mindegyikében plafonig érő polcokon sorakoznak a dossziék és regiszterek.
A teljes iratmennyiségnek jelenleg mintegy 10%-a kérhető ki. Részben azért csak ennyi, mert ahhoz, hogy kiadhassák, előzőleg a dokumentumok egy ellenőrzési folyamaton kell átmenjenek (bekötik és számozzák az iratokat), másrészt a különféle típusú dokumentumok csak egy meghatározott idő elteltével bocsáthatók kutatók rendelkezésére. A törvény előírja, hogy a bírósági archívumok iratait csak keltezésüktől számított 90 év elteltével lehet nyilvánossá tenni, a személyekhez kapcsolódó iratok pedig csak az illető személy elhalálozását követő negyven év múlva adhatók ki kutatási célokra, kivéve az anyakönyvi dokumentumokat, melyek csak a halált követő száz év leteltével vizsgálhatók. Viszont vannak iratok, amelyek esetében „csak” harminc esztendőnek kell eltelnie keltezésüktől.
Sok a munka
A kutatómunka ugyan szünetelt a költözés ideje alatt, azonban a közönségszolgálat fennakadás nélkül működött, mondta az igazgató. Az idei évre amúgy fél kilométernyi dokumentumot fognak átnézni és ily módon kutatási célból kikérhetővé tenni. A levéltárnak az igazgatóval együtt jelenleg tizenkét alkalmazottja van, tudtuk meg. A különféle dokumentumok rendezése mellett feladataik közé tartozik a különféle, iratokat előállító és birtokló intézmények ellenőrzése olyan szempontból, hogy a kiállítás, leltározás stb. rendben zajlik-e; szintén ők ellenőrzik a cégek elévült iratait és hagyják jóvá ezek megsemmisítését és ők adják ki a magánszemélyeknek a visszaszolgáltatások alapját képező dokumentumokat is.
Neumann Andrea
erdon.ro
Erdély.ma

2015. július 7.

Román–magyar járőrszolgálat a határ menti üdülőkben
Idén is közösen járőröznek a román és magyar rendőrök Bihar, illetve a magyarországi Hajdú-Bihar megye népszerű üdülő- és kirándulóhelyein.
Az erre vonatkozó megállapodást hétfőn írta alá Ártándon Gyurosovics József dandártábornok, a Hajdú-Bihar megyei rendőr-főkapitányság vezetője és Liviu Popa, a Bihar Megyei rendőr-főkapitányság vezetője.
A magyar rendőrség közleménye szerint a többéves múltra visszatekintő együttműködés keretében július 27-étől augusztus 24-ig két román rendőr fog járőrszolgálatot ellátni a román állampolgárok körében nagy népszerűségnek örvendő Hajdú-Bihar megyei üdülőhelyen, Hajdúszoboszlón.
A magyar rendőrök a magyarországiak által is kedvelt Bihar megyei kirándulóhelyeken, Félixfürdőn, Pádison, Sonkolyoson, Réven és idén első alkalommal Aranyosfőn járőröznek. Az együttműködés célja a szakmai tapasztalatok cseréjén túl, hogy a rendőrök segítsék a magyar, valamint a román turisták és a helyi rendőri szervek közötti kapcsolatfelvételt, kommunikációt.
Az együttműködési szerződés aláírása alkalmából elhangzott, hogy a 2005-ben bevezetett és immár hagyományossá vált közös járőrszolgálatok mind magyar, mind román oldalon hozzájárultak az üdülő- és kirándulóhelyek közbiztonságának, közrendjének megszilárdításához, a szabálysértések, bűncselekmények megelőzéséhez, valamint a turisták nyugalmának biztosításához. Ennek mintájára immár a román–bolgár, illetve román–moldovai határ mentén is bevezették a közös járőrözéseket.
Liviu Popa arra hívta fel a figyelmet, hogy a román–magyar járőrszolgálat bevezetése óta a két térségben jelentősen csökkent a bűncselekmények száma. Hangsúlyozta, az együttműködésnek inkább megelőző szerepe van, meg akarják akadályozni, hogy állampolgáraik bűncselekmények áldozatai legyenek a szomszédos országban.
Gyurosovics József rámutatott, a román rendőrök hajdúszoboszlói jelenléte elsősorban a román turisták szempontjából fontos, de az is jelentősen hozzájárult a közbiztonság növeléséhez, hogy a közös járőrszolgálat a nap 24 órájára kiterjed.
Székelyhon.ro

2015. szeptember 29.

Hosszú idő után ismét több a dolgozó, mint a nyugdíjas Romániában
Romániában hosszú idő után ismét meghaladja a dolgozók száma a nyugdíjasokét – nyilatkozta kedden Liviu Pop társadalmi párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter.
Pop közölte, hogy jelenleg 6 millió 60 ezer munkaszerződéssel rendelkező személy szerepel nyilvántartásban és 5 millió 137 ezer nyugdíjas. A miniszter szerint az elmúlt három évben 406 ezerrel nőtt az új egyéni munkaszerződések száma.
Hozzátette: a jövő évtől hatályos új adótörvény hatására az újonnan létesített munkahelyek számának további növekedésére számítanak. Ez a jogszabály egyebek mellett 24 százalékról 20 százalékra csökkenti január 1-jétől az általános forgalmi adót (áfa). A miniszter az egyéni munkaszerződések számának eddigi növekedését azzal magyarázza, hogy a bukaresti kormány 2014 októberétől öt százalékponttal csökkentette a munkáltatóra háruló nyugdíjjárulékot, és júniustól kiterjesztették az élelmiszerekre a kedvezményes, 9 százalékos áfát az addigi 24 százalék helyett.
A 19,9 millió lakossal rendelkező Romániában júliusban 1849 lej volt a nettó átlagbér, az átlagnyugdíj 886 lej.
erdon.ro

2016. június 29.

Szakvélemény: plagizált Victor Ponta a doktori dolgozatában
Plagizált doktori dolgozata Victpr Ponta – állapította meg a Mediafax hírügynökség szerint végső jelentésében az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) szakbizottsága.
A testület Victor Ponta doktori címének visszavonását javasolta, amiről a várhatóan csütörtökön dönt a CNATDCU – közölte meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a Mediafax hírügynökség. Amennyiben a jelentést elfogadják, a tanács Adrian Curaj oktatási miniszternek javasolja, hogy a tárcavezető vonja vissza a volt kormányfő 2003-ban a Bukaresti Egyetem jogi karán szerzett doktori címét.
Plagizált doktori dolgozata Victpr Ponta – állapította meg a Mediafax hírügynökség szerint végső jelentésében az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) szakbizottsága.
A testület Victor Ponta doktori címének visszavonását javasolta, amiről a várhatóan csütörtökön dönt a CNATDCU – közölte meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a Mediafax hírügynökség. Amennyiben a jelentést elfogadják, a tanács Adrian Curaj oktatási miniszternek javasolja, hogy a tárcavezető vonja vissza a volt kormányfő 2003-ban a Bukaresti Egyetem jogi karán szerzett doktori címét.
Az eljárás szerint Pontának ekkor két hét áll rendelkezésére óvást emelni a döntés ellen.
Mint ismert, a plágiumvádakról a Nature folyóirat írt elsőként 2012-ben. A plágium tényét a CNATDCU már 2012-ben megállapította, ám a testületet ülése idején Liviu Pop ideiglenes oktatási miniszter egy rendelettel átszervezte, és döntéseit érvénytelennek nyilvánította.
Ezt követően az oktatási minisztériumnak alárendelt Országos Etikai Tanács (CNE) szakmai bizottsága – melynek összetételét Liviu Pop szintén megváltoztatta – arra a következtetésre jutott, hogy a miniszterelnök disszertációja nem minősíthető plágiumnak.
Az ügyet azonban a Bukaresti Egyetem is megvizsgálta, mert a politikus a fővárosi felsőoktatás intézmény jogi karán védte meg a dolgozatát. A rektor felkérésére készített szakértői véleményezés 2013-ban megállapította: a dolgozat „nyilvánvaló plágium".
maszol.ro

2017. június 28.

Megvan az új kormány összetétele
szavazta a PSD országos végrehajtó bizottsága az új kormány névsorát. A végrehajtó bizottság egyhangúlag fogadta el a miniszterek névsorát. Az új kabinetnek három miniszterelnök-helyettese lesz, közülük egy tárca nélküli miniszter. Livi Dragnea PSD-elnök be is jelentette a miniszterek névsorát.
Ezek között vannak olyanok, akik a Grindeanu-kormány tagjai is voltak, és új nevek is (utóbbiak kiemelve): Miniszterelnök: Mihai Tudose
Miniszterelnök-helyettesek:
fejlesztési miniszter: Sevil Shhaideh
környezetvédelmi miniszter: Graţiela Gavrilescu
tárca nélküli miniszterelnök-helyettes: Marcel Ciolacu (képviselő, a PSD Buzau megyei elnöke) belügyminiszter: Carmen Dan
külügyminiszter: Teodor Meleşcanu
védelmi miniszter: Adrian Țuţuianu (a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke)
pénzügyminiszter: Ionuţ Misa (az ANAF konstancai igazgatója)
igazságügyi miniszter: Tudorel Toader
mezőgazdasági miniszter: Petre Daea
munkaügyi miniszter: Olguţa Vasilescu
gazdasági miniszter: Mihai Fifor (a PSD szenátusi frakcióvezetője)
energiaügyi miniszter: Toma Petcu
szállításügyi miniszter: Răzvan Cuc
kkv-kért felelős miniszter: Ilan Laufer (államtitkár)
egészségügyi miniszter: Florian Bodog
kulturális miniszter: Lucian Romascanu (szenátor, korábban a Cancan és a Libertatea bulvárlapok menedzsere és a KanalD tévécsatorna igazgatója)
vízügyi és erdőgazdálkodási minisztérium: Doina Pana (ugyanezt a tisztséget korábban a Ponta-kormányban is betöltötte)
oktatási miniszter: Liviu Pop (szenátor, korábbi társadalmi párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter, tanügyi szakszervezeti vezető)
kutatási miniszter: Lucian Georgescu (államtitkár)
ifjúsági miniszter: Marius Alexandru Dunca
turisztikai miniszter: Mircea Dobre
a határon túli románokért felelős miniszter: Andreea Păstârnac
a parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter: Viorel Ilie
európai alapokért felelős miniszter: Rovana Plumb
európai ügyekért felelős miniszter: Victor Negrescu (EP-képviselő) (hírszerk.) Transindex.ro

2017. július 6.

Kódolt kormánybukás
Sokan bocsátkoztak már találgatásokba, vajon melyik volt Románia leggyengébb, legkártékonyabb kormánya a ’89-es rendszerváltás óta. Mivel nagyon nehéz egyetemes mércét felállítani, nem könnyű elkészíteni a toplistát, hiszen egyeseknek az első, Petre Roman vezette, a rablógazdálkodásra alapozott vadkapitalizmus melegágyát megvető kabinet, míg másoknak éppenséggel a példátlan megszorításokat végrehajtó Boc-kormány lehet a „favoritjuk”. Egyikőjükkel sem áll módunkban vitába bocsátkozni, mert mindegyik meglátásban van némi igazság, mindazonáltal mi most nem a leköszönt kormányokat, hanem éppenséggel a frissen kenyérbe esett bukaresti kabinetet kívánjuk górcső alá venni. Amelyikről jóformán borítékolni lehet, hogy az ország leghalványabb végrehajtó hatalmaként fog bevonulni a történelemkönyvekbe.
Román véleményformálók valósággal hüledeztek annak kapcsán, hogy miközben a jelenkori Románia kialakulásakor olyan kaliberű államférfi töltötte be a miniszterelnöki tisztséget, mint Ion I. C. Brătianu, a nagyromán egyesülés centenáriumakor egy Mihai Tudose-féle „politikusi utánzat” ül majd a Victoria-palotában. A félelem részben alaptalan, mert Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök bábjára – elődjéhez, Sorin Grindeanuhoz hasonlóan – valószínűleg átmeneti szerep hárul, és Tudosénak még a 2018. decemberi évfordulós ünnepségek előtt fel kell állnia a kormányfői székből. Elég nagy baj azonban, hogy egy időre oda ültették. Tudose – akinek kinézete és raccsolása máris mémek tucatjait csalogatta elő a világhálón – egyik gyenge pontja a sok közül, hogy két évvel ezelőtt plágiumbotrányba keveredett a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) bukaresti akadémiáján megvédett doktori dolgozata kapcsán, a megfogalmazott vádak hatására pedig tavaly lemondott doktori címéről. A politikus ugyanakkor ezer szállal kötődik a belföldi titkosszolgálathoz, amelynek akadémiáján lektori tisztséget is betölt. Ez a névjegykártya már elegendő érvvel szolgálhatott volna Klaus Johannis államfő számára, hogy a saját maga támasztotta feddhetetlenségi feltételek alapján visszautasítsa Tudose kinevezését. De sírógörcs kerülgeti az embert az új, nem a Grindeanu-kabinetből örökölt tárcavezetők „kompetenciája” láttán is.
Rejtély, miként irányítja majd a gazdasági minisztériumot a filológus végzettségű Mihai Fifor, akinek a közlekedési tárca élére való kinevezését Johannis két évvel ezelőtt éppen a vélelmezett hozzá nem értése miatt vétózta meg. Kulturális körökben megrökönyödést váltott ki, hogy az a Lucian Romașcanu szenátor került a kulturális minisztérium élére, aki korábban az ország legnagyobb bulvárlapjait menedzselte, továbbá a török tulajdonban lévő KanalD tévécsatorna igazgatója volt. De nem sok jót ígér – a magyar nyelvű oktatás számára sem –, hogy a tanügyi reform nagy ellenzőjeként közismert Liviu Pop szakszervezeti vezető lett az oktatási miniszter, aki korábban arról híresült el, hogy körömszakadtáig igyekezett védeni a plágiumbotrányba keveredett Victor Ponta miniszterelnököt.
A képlet egyszerű.
A tavaly felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, egy másik büntetőperében újabb ítéletre váró Liviu Dragnea azt a feladatot tűzte második bábkormánya elé, hogy végezze el a rebellis Grindeanu által félbehagyott munkát, és iktassa ki a büntető törvénykönyvből, de legalábbis „szelídítse meg” a befolyással üzérkedés fogalmát, így biztosítva be a PSD-elnök igazságszolgáltatással szembeni immunitását. Sokan azt vélelmezik, hogy Dragnea háttéralkut köthetett a titkosszolgálattal „védettsége” érdekében, amit azonban soha egyik fél sem fog elismerni. Fölöttébb gyanús ugyanakkor az is – és hasonló paktumot sejtet –, hogy Johannis elnök ellenvetés nélkül, rekordgyorsasággal megbízta kormányalakítással Tudosét, egyféleképpen mégis csak kezességet vállalva az új miniszterelnökért. Meglehet persze, hogy második mandátuma reményében az államfő arra számít, hogy az önmagukat lejárató balliberálisok valószínűsíthető népszerűségvesztése nyomán gond nélkül megnyeri majd a 2019-es államfőválasztást.
Vagyis az ország érdeke fikarcnyit sem számított a Bukarestben röpke két hét alatt lezajlott kormányváltást övező, kifejezetten a politikusok túlélését szolgáló machinációk során.
Közben saját kormányuk megbuktatásával Dragneáék kétmilliárd eurós kárt okoztak az államkasszának, a Tudose-kabinet tervezett adópolitikája hallatán zuhanórepülésbe fogott a bukaresti tőzsde, a lej árfolyama, az üzleti világ pedig pánikba esett. Nem semmi, erre a „teljesítményre” más kormányoknak bizony több évre volt szükségük a rendszerváltás után.
Rostás Szabolcs / Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2017. július 7.

Rise Project: bűnszövetkezetet irányított Liviu Dragnea Teleorman megyében
Egy Teleorman megyei bűnszövetkezet vezetőjeként hatalmas összegű közpénzekhez juttatta cégét éveken keresztül Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke – írja egy állítólagos 2011-es titkosszolgálati dokumentumra hivatkozva a Rise Project. Az oknyomozó portál szerkesztőségére a cikk közlése előtt néhány órával csaptak le az adóhatóság (ANAF) ellenőrei.
A Rise Project riporterei a belügyminisztérium titkosszolgálatának (DGPI) tulajdonított dokumentumot ismertettek írásukban. A jelentés szerint „egy Teleorman megyei döntéshozókból álló bűnszövetkezet”, élükön Liviu Dragnea akkori tanácselnökkel, uniós alapokból és kormányzati forrásokból származó összegeket térített el.
A pénz az állítólagos titkosszolgálati dokumentum szerint a Teldrum nevű útkarbantartó vállalathoz jutott, amelynek többségi tulajdonosa a szociáldemokrata politikus volt. Liviu Dragnea a kincstárjegyekhez hasonló, úgynevezett bemutatóra szóló részvényeket birtokolt a cégnél, így a neve nem szerepelt a cégbírósági nyilvántartásban. Hivatalosan a vállalkozást a jelenlegi PSD-elnök volt évfolyamtársai, barátai irányították.
A Teldrum törvénytelen módon több mint egy évtizedig sorra nyerte az útkarbantartásokra kiírt versenytárgyalásokat a megyében, a munkálatokról szóló szerződések egy része pedig fiktív volt – olvasható a jelentésben. A cég ugyanakkor illegálisan finanszírozta a PSD választási kampányait 2008-2009-ben.
A Teleoman megyei rendőrség akkori parancsnoka, Iulian Ciorobescu a Rise Projectnek elmondta, hogy ismeri ezt a titkosszolgálati jelentést. Közlése szerint a DGPI tisztjei által összeállított dokumentumot személyesen továbbította Liviu Popa akkori országos rendőrparancsnoknak. Ezt Popa is megerősítette az oknyomozó portálnak, de arra egyik rendőrségi vezető sem tudott magyarázatot adni, hogy miért nem jutott el a jelentés az ügyészségre.
Írásában a RISE Project emlékeztet arra, hogy a PSD júniusban kezdeményezett törvénymódosítása révén a DGPI irányítása kizárólag a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik, és a Legfelső Védelmi Tanács többé nem szólhat bele a titkosszolgálat vezetőjének kinevezésébe.
Annak ellenére, hogy az oknyomozó portál által ismertetett jelentést magas rangú rendőrségi vezetők is hitelesnek nevezték, a DGPI csütörtök este tagadta, hogy a jelentés a belügyminisztérium titkosszolgálatától származna, és "határozottan elutasította az intézmény bevonását a politikai csatározásokba" – írja az Agerpres.
Megjelentek a ANAF ellenőrei a szerkesztőségben
A Rise Project már csütörtökön délben beharangozta, hogy egy titkosszolgálati dokumentum birtokában van, amely fontos infomációkat tartalmaz Liviu Dragnea múltjáról. Néhány órával később szerkesztőségükben megjelent az Országos Adóhatóság (ANAF) két ellenőre, akik az oknyomozó portált működtető cég könyvelési irataira voltak kíváncsiak. Egyikük egyébként az ANAF alelnöke és a Teleorman PSD megyei szervezetének volt kincstárnoka, Florin Tunaru volt.
Az ANAF elnöke, Bogdan Stan pénteken azt nyilatkozta, hogy az ellenőrzés egy feljelentés alapján történt, és semmi köze a Rise Project portálján megjelenő tartalmakhoz. Az adóhatósági akciótól Liviu Dragnea már csütörtök este elhatárolódott. „Mivel egy idő óta a Rise Project a személyemmel kapcsolatos témákról ír, kijelentem, hogy semmi közöm nincs az ANAF felügyelői megjelenéséhez a Rise Project szerkesztőségében, felháborítanak a történtek, az az érzésem, hogy le akarnak járatni” – olvasható a PSD elnökének közleményében.
A sajtószabadság tiszteletben tartását monitorozó ActiveWatch elítélte a Rise Project ellen irányuló „megfélemlítési akciót”. A szervezet állásfoglalása szerint az adóellenőrök megjelenése az oknyomozó portál szerkesztőségében szoros összefüggésbe hozható azzal, hogy a Rise Project az utóbbi időben Liviu Dragnea ügyei kapcsán kezdett oknyomozó munkába.
A PNL az ANAF elnökének menesztését kéri
A történtek után a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a sajtószabadság megsértése miatt az Országos Adóhatóság elnökének azonnali menesztését kérte. Ludovic Orban szerint ANAF visszaélt hatalmával amikor kivizsgálást indított egy tényfeltáró újságíró csoport ellen.
„Ez a magatartás megengedhetetlen egy olyan országban, amely tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat. Semmiképpen sem tekinthetjük véletlennek, hogy néhány órával azután, hogy a Rise Project újságírói leleplező adatokat tettek közzé Liviu Dragneáról, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökéről, az ANAF ellenőrei lerohanták a szerkesztőséget” – olvasható a közleményében.
Orban szerint, ha nem lépnek fel az ilyen akció ellen, az azt jelenti, hogy eltűrik az alkotmány által szavatolt szabadságjogok súlyos megsértését. A politikus ugyanakkor kérte az ellenőrzést elrendelő tisztségviselők menesztését is.
Tăriceanu szerint nem hiteles a jelentés
A PSD koalíciós partnere, az ALDE vezetője, Călin Popescu-Tăriceanu azt nyilatkozta csütörtök este, hogy a Rise Project által közzétett dokumentumnak szerint semmilyen valóságalapja sincs. „Semmi sem bizonyítja, hogy a Rise Project által közzétett úgynevezett dokumentum valóban egy titkosszolgálattól származik. Ez az úgynevezett dokumentum mindenféle kapcsolatokat sejtet, aminek semmilyen valóságalapja nincs. (...) 2005-be nem is ismertem Liviu Dragneát, én az akkori politikai többséghez tartoztam, Dragnea ellenzékben volt" - mondta el a Digi24 televízióban Călin Popescu-Tăriceanu, aki a 2004-2008-as időszakban Románia miniszterelnöke volt.
Megszólalt a legfőbb ügyész és a DNA is
Augustin Lazăr legfőbb ügyész pénteken újságírói kérdésre kijelentette: ha a Rise Project által ismertetett dokumentum hiteles, akkor a korrupcióellenes ügyészség (DNA) hatáskörébe tartozik a bűnvádi vizsgálat lefolytatása. „Hacsak nem dolgozik máris a DNA ezen az ügyön” – tette hozzá.
Néhány órával később a korrupcióellenes ügyészség megerősítette: a Rise Project által ismertett esetek egy részét már idén február óta vizsgálja a DNA. Egyelőre csak úgynevezett in rem eljárás zajlik, ami azt jelenti, hogy a korrupciós bűncselekmény elkövetésére irányuló gyanú megalapozottságát vizsgálják. maszol.ro

2017. július 29.

Tankönyvből tornázhatnak majd a diákok, miközben tornatermekre lenne igény
Felháborodást váltott ki a szülők és pedagógusok körében, hogy Liviu Pop oktatási miniszter új tankönyvek megjelenését jelentette be. A tárcavezető szerint az ötödikesnek testnevetésből is lesz könyvük, de az osztályfőnöki órát is könyv alapján tartanák. A kifogásolók szerint fölösleges kiadásról van szó, miközben nincs elegendő tornaterem az országban.
Testnevelésből is lesz tankönyvük az ötödikeseknek a következő tanévtől, jelentette be Liviu Pop oktatási miniszter, aki szerint ezután egyetlen óra sem lesz, amelyen ne lenne tankönyv, így az osztályfőnöki órán is lesz kiadvány. A tárcavezető Facebook-oldalán arról számolt be, augusztus 7-én zárul le a versenytárgyalás azokra a tankönyvekre, amelyek esetében megóvták a licitet. A szomorú azonban az, hogy a kiadók nem nyújtottak be ajánlatot minden szükséges tankönyvre. Ezekre a helyzetekre is keresem a megoldást” - írta a tárcavezető.
A miniszter bejegyzésében megadott hivatkozásra kattintva meg is tekinthető az egyik jóváhagyott tankönyv, mely hat fejezetből áll: az első a motorikus tevékenységek megszervezéséről, a második a harmonikus testi fejlődésről, a harmadik a motorikus képességekről szól. A negyedik fejezet a különféle sportágakat taglalja, míg az ötödik részben a személyi higiéniáról tanulhatnak a diákok. A hatodik fejezet a Magatartás és attitűdök címet viseli, számolt be az Agerpres.
„Senki nem fog dolgozatot írni tornából” Liviu Pop oktatási miniszter pénteken, a Szociáldemokrata Párt (PSD) nagyszebeni székhelyén tartott sajtóértekezletén visszatért a sokak által kritizált témára, kifejtve, hogy az ötödik osztályban bevezetett testnevelés tankönyvet az akadémia és az egyetemi szakoktatók javaslatai alapján állították össze. Ez nem jelenti azt, hogy a gyerekek nem fognak mozogni testnevelés órán, hangsúlyozta a tárcavezető.
„A tankönyv egy eszköz, ami a diákot, tanárt és szülőt is segíti. Mindenki csak nyerhet belőle. Nem értem, hogy mi a gond azzal, hogy van egy tankönyv. Senki nem fog ellenőrző dolgozatot írni ebből, és házi feladatot sem adnak a testnevelés tankönyvből” - érvelt a miniszter.
Elmondta, azt az elképzelést is támogatja, hogy ötödiktől tizenkettedikig minden osztályban legyen testnevelés tankönyv. Hiába mondjuk a reklámban, hogy „tornázzon naponta 30 percet”, mert nem nagyon tudjuk, hogy hogyan kellene tornázzunk, mutatott rá a miniszter.
„Európa legtöbb országában létezik testnevelés tankönyv. Franciaországban az első osztálynak is van és ez nagyon is hasznos a szülőnek, tanulónak és tanárnak. (...) A tankönyv bevezetését a romániai oktatási programokat kidolgozó intézetek javasolták” - számolt be a részletekről Liviu Pop. A miniszter szerint egyébként a jövőben egyetlen óra sem lesz, amire ne lenne tankönyv, így az osztályfőnöki órára is bevezetik azt. „Osztályfőnöki órán kell jogi, egészségügyi, pénzügyi, természetvédelmi, családdal kapcsolatos alapfogalmakat tanítani, tehát indokolt a tankönyv bevezetése” - közölte a miniszter.
Marian Suta, a szaktárca tankönyvek kiadását vizsgáló központjának igazgatója a Hotnews hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy a testneveléstankönyvből három variáns készült, három különböző kiadótól. Ezeket jövő héten töltik fel a szaktárca honlapjának manuale.edu.ro menüjébe, ahol tanulmányozhatják őket a pedagógusok, majd augusztus 7-11. között megrendelhetik a nekik tetszőt. Hozzátette, „eléggé vékony” kiadványokról van szó, 70-80 oldalasak, az egészséges étkezésre és testmozgásra vonatkozó tanácsokat is tartalmaznak.
A hírportál ismerteti a Didaktikai és Pedagógiai Kiadó kiadványát, melyben két főszereplő, Laura és Laur segítségével ösztönzik testmozgásra az ötödikeseket. Ebből a diákok megtudhatják, mit jelentenek a vezényszavak, mint az Állj!, vagy Pihenj!, és hogyan kell sorba állni, illetve kettős sort alkotni.
Fölösleges, „elszállt” kiadás Liviu Pop miniszter tornatankönyvre vonatkozó bejelentése kisebb felháborodást váltott ki a közösségi portálokon, a hozzászólók zöme a tárcavezető üzenőfalán is negatív kritikával illette a kezdeményezést. „Teljesen fölösleges tankönyv” - írta egyikük, ugyanis meglátása szerinte az ebben leírtakat a sporttanárok megtanulták az egyetemen, így fölösleges könyvben is leírni, „elszállt kiadásokba” bocsátkozni. Másikuk arra hívta fel a figyelmet, hogy a tornagyakorlatokat nem lehet elméletben „megtanulni”, ezeket a tanár megmutatja a diákoknak, így semmi értelme tankönyvbe foglalni a leírásukat.
Miniszter úr, egy intelligens jogszabályt, amely megkönnyíti a gyerekem iskolatáskáját, tudna hozni?” - teszi fel a kérdést egy újabb hozzászóló. Hozzá hasonlóan számos másik szülő is azt kifogásolja, hogy a diákoknak így is hatalmas súlyt kell naponta cipelniük, az új tankönyvekkel ez csak tovább növekszik. Ugyanakkor többen azt is szóvá tették, hogy a minisztérium tankönyvből akar testmozgást taníttatni, miközben nincs elegendő tornaterem az országban.
A kritikákra reagálva Liviu Pop miniszter arra is kitért, hogy a kormány fenntartja a tornaterem-építési programot, illetve figyel a meglévőknek felszereléssel és eszközökkel való ellátásra. „Tankönyvvel vagy anélkül, tornatermeket mindenképpen építenünk kell. Jelenleg nincs megfelelő számú tornaterem” - állapította meg a miniszter. A tornatermek számát firtató újságírói kérdésekre azonban nem tudott válaszolni, mint mondta, ezekért a fejlesztési minisztérium felel, ráadásul van, amit helyi, mást országos vagy uniós forrásokból építenek. Pontos képet tanévkezdés előtt, szeptember első felében kapnak majd, mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy „amúgy sincs elegendő” tornaterem.
A tanulók ősztől nem teljesítenek portaszolgálatot az iskolában, jelentette be Liviu Pop oktatási miniszter pénteken Nagyszebenben. Meg kell szüntetni ezt a gyakorlatot, ugyanis ezáltal fölöslegesen vonják el a tanóráról a diákokat. „Mit csinál ott a tanuló tulajdonképpen? Nézi, hogy ki jár ki-be” - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy erre a kisegítő személyzet köréből is lehet találni embert. Liviu Pop arról is beszélt, hogy több iskola őrizet nélkül marad az órák idejére, mert a helyi hatóságok azt állítják, nincs pénzük őrökre. Hozzátette: bízik abban, hogy szeptember 11-ig, az új tanév kezdetéig, a hatóságok megoldják ezt a problémát.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)

2017. augusztus 2.

Oktatási miniszter: minden iskolában lesz internet. Mikor?
Liviu Pop oktatási miniszter bejelentette: két éven belül minden iskolában lesz internet, a szülők pedig valós időben értesülnek majd a jegyekről és a hiányzásokról, egy virtuális osztálynapló révén.
Liviu Pop Gyulafehérváron tartott mai sajtótájékoztató keretében elmondta: az oktatási és a távközlési minisztérium három pályázatot nyújt be az Európai Bizottsághoz, összesen százmillió euró értékben, amelyek révén minden iskolában lesz internet, virtuális iskolai könyvtár, illetve virtuális osztálynapló. „Dacára annak, hogy idén csak az ország iskoláinak 66 százalékában van internetkapcsolat, azt szeretnénk, ha két éven belül ez mindenhol megvalósulna. Szükség van a modern eszközökre a minőségi oktatáshoz és neveléshez” – jelentette be Liviu Pop.
Az oktatási miniszter hozzátette: két éven belül a szülők egy online platform révén valós időben értesülhetnek majd a gyerekeik jegyeiről és a hiányzásairól.
„A kormányprogram és az elektronikus osztálynapló révén legtöbb két év múlva minden hiányzás és minden jegy online elérhető lesz a szülő számára. Minden, a gyerek előmenetelével kapcsolatos adat felkerül a platformra. Ezek az elemek az oktatás minőségének javulásához vezetnek majd” – fogalmazott a miniszter.
Liviu Pop egyébként úgy nyilatkozott, bizakodó a projektek megvalósításának tekintetében.
„Mindhárom pályázat integrált, épp múlt héten tárgyaltam a távközlési minisztériummal, hogy a három pályázatot finanszírozásra benyújtsuk az Európai Bizottsághoz. Összesen maximum 100 millió eurót lehet rájuk nyerni” – mondta a tárcavezető. Szabadság (Kolozsvár)

2017. augusztus 3.

MEGTILTANÁ A TELEFONHASZNÁLATOT. Megtiltaná Liviu Pop oktatási miniszter, hogy az iskolások óra közben használják a mobiltelefonjukat, ugyanakkor szorgalmazza a tanulói portaszolgálat megszüntetését is – mindezt az oktatási-nevelési folyamat hatékonyabbá tétele érdekében. Hozzátette, mindezekkel kapcsolatban a közoktatás szervezeti és működési szabályzatáról szóló vitán születik végleges döntés, az egyeztetésen a tanulók és a szülők képviselői is részt vesznek. Agerpres; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. augusztus 10.

Húszperces interjú alapján nevezik ki az iskolaigazgatókat
Könnyített feltételekkel, interjú alapján foglalhatók el a júliusi iskolaigazgatói versenyvizsga nyomán üresen maradt vezetői állások a tanintézetekben. A mandátum azonban csak egy évre szól.
A tanintézetek nem maradhatnak vezető nélkül, így a júliusban tartott iskolaigazgatói és aligazgatói versenyvizsga után betöltetlen tisztségekre könnyített feltételekkel pályázhatnak egyéves mandátumra a pedagógusok.
Az oktatási minisztérium közleménye szerint az el nem foglalt vezetői posztokat egy interjút követően lehet megszerezni, a mandátum viszont csak egy tanévre fog szólni, míg a sikeresen versenyvizsgázott igazgatókat négy évre nevezték ki. Azok a tanítók és tanárok, akik tagjai az országos oktatásmenedzsment-testületnek.
augusztus 17-ig írásban jelezhetik a megyei tanfelügyelőségen, hogy megpályázzák az egyéves mandátumot.
A legtöbb húszperces interjúra augusztus 21-én és 22-én kerül sor, a maximális 30-ból pedig legalább 21 pontot kell elérni. Amennyiben ennek nyomán sem sikerül mindegyik igazgatói és aligazgatói tisztséget betölteni, a tanfelügyelőségnek kell kineveznie valakit, miután konzultált az illető iskola tantestületével. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő a Krónikának elmondta: természetesen azok az igazgatók tudják leghitelesebben gyakorlatba ültetni a tanintézet fejlesztésére vonatkozó elképzeléseiket, akik sikerrel vettek részt a versenyvizsgán, de ha az állásra nem jelentkezett senki, akkor is be kell tölteni a tisztséget.
Háromszéken tizenkét településen nincs igazgató, és tizenegy iskolába keresnek még mindig aligazgatót. Kiss Imre rámutatott: a pedagógusok tisztában vannak azzal, mekkora felelősséggel és munkával jár egy tanintézet vezetése, ezért sokan nem szívesen vállalják a megbízatást, úgy döntenek, inkább „nem bonyolítják az életüket”. A főtanfelügyelő viszont bátorítja a tanárokat, tanítókat, hogy jelentkezzenek az interjúra, vállaljanak felelősséget a közösségért.
Emlékeztetett: a bérezés is kedvezőbb, most már nem az alapfizetésre számolják rá a 25 százalékot, így egy kezdő tanár is megkaphatja igazgatóként ugyanazt a fizetést, mint idősebb kollégája. Ha az interjúra sem jelentkeznek elegen, akárcsak tavaly télen, ezúttal is egyenként próbáljuk meggyőzni azokat, akiket a tantestület alkalmasnak talál, hogy vállalják a tisztséget” – magyarázta Kiss Imre. Kovászna megyében egyébként a júliusi versenyvizsgára 25-en jelentkeztek, és mindenki sikerrel vette a megmérettetést.
Hargita megyében 66 igazgatói és aligazgatói tisztség maradt betöltetlenül – tudtuk meg Bartolf Hedvig tanfelügyelőtől, aki azt is elmondta, hogy ha az interjún többen pályáznak egy állásra, a főtanfelügyelő dönti el, hogy kit neveznek ki. Az interjúk után is üresen maradt tisztségekre olyan pedagógusokat is ki lehet nevezni egy évre, akik nem tesznek eleget az eredeti kritériumoknak.
Liviu Pop oktatási miniszter szerdai sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a júliusi versenyvizsgát követően országos szinten 1972 iskolaigazgatói és aligazgatói állást foglaltak el, és 1536 állás maradt szabadon. Krónika (Kolozsvár)

2017. augusztus 11.

Káosz tanévkezdés előtt
Új seprű jól seper, tartja a mondás, csakhogy a román tanügy élére felkent friss miniszterek többnyire nem söprűként, sokkal inkább úthengerként akarnak rendet tenni az oktatás háza táján. Különösen igaz ez Liviu Pop tárcavezetőre, aki már röviddel beiktatása után „munkába” lendült, nagy látszata tevékenységének ugyan nincs, de hetente, olykor naponta felkavarja az állóvizet egy-egy nyilatkozattal.
Még jóformán el sem ült a tornatankönyv bevezetése miatti botrány, lecsapott az iskolai segédeszközökre, betiltott mindent, míg egy bizottság nem ellenőrzi azok tartalmát. Négy héttel az iskolakezdés előtt, amikor rengeteg diák továbbra is tankönyvek nélkül vág neki a következő osztálynak, a falusi tanodák tetemes részében álom a vezetékes víz, az angolvécé, sőt, most már igazgatókban, aligazgatókban is hiány mutatkozik, a meghirdetett helyek közel felére nem is akadt jelentkező, a szakszervezeti vezetőből miniszterré nőtt Pop nem ezen ugyancsak jelentős gondok megoldásán szorgoskodik, hanem újabbakat teremt.
A lassan már elavuló 2011-es „új” tanügyi törvény reformintézkedéseinek alkalmazása elérkezett az ötödikbe indulókhoz, megfelelő tankönyvük azonban továbbra is csak hellyel-közzel lesz a gyermekeknek, az óvások miatt késik sok könyv megjelenése, és számos tantárgyból még ajánlattal sem jelentkeztek a kiadók. Nagy a gond országszerte, de a magyar gyermekeket még román társaiknál is súlyosabban érinti a hiány. Legjobb helyzetben az elsősök vannak, valláson kívül minden tantárgyból lesz könyvük, a másodikosoknak azonban csak románból és magyarból, a harmadikosok legfennebb az idegennyelv-tankönyvet, a negyedikesek pedig csak a románt találják majd padjukon az induláskor. A ötödikeseknek elkészült a specifikus románkönyv két változatban, és várhatóan kikerül a nyomdából a magyar és a római katolikus vallástankönyv is. A többi tantárgy oktatása a tanítók, tanárok találékonyságán múlik majd, s szükség lesz fantáziájukra, főként, hogy immár a segédeszközök használata is tilos.
A tanügyminiszter azonban nem a tankönyvkiadás észszerűsítésével, hatékonyabbá tételével töltötte a nyarat, nem a rendszer buktatóit igyekezett felszámolni, elérni, hogy bár a két-három évvel ezelőtt aktuális könyvek elkészüljenek, hanem egy huszárvágással leváltotta az Országos Tankönyvkiadó vezetőségét. Ám úgy tűnik, így, augusztus idusán ez már édeskevés. Számos találékony tanügyminiszterünk volt már, de Liviu Pop mintha mindannyiukat igyekezne lekörözni. Bolyong az oktatási rendszer útvesztőiben, lecsap hol ide, hol oda, de a legégetőbb gondokat képtelen megoldani, újító ötletei riasztóak, nyilatkozatai botrányosak. Első tárcavezetői szereplései egyikén szellemesnek szánt kijelentéssel rukkolt elő: tiszteletben tartják az alkotmányt, az oktatás valóban ingyenes a gyermekek számára, az állam és szüleik (!) állják a költségeket. Ez a kicsavart logika jellemzi tárcavezetői tevékenységét. Nyomában káosz és zűrzavar.
Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. augusztus 18.

Tankönyv helyett útmutató az ötödikesek számára
Az ötödikeseket kivéve minden tankönyv az iskolákban van – jelentette ki pénteken Liviu Pop tanügyminiszter a kormányülés kezdetén.
„Az ötödikeseket kivéve minden tankönyv az iskolákban van. Ötödik osztályban az első két hónapra van egy megoldásunk: minden diák útmutatót kap, és a kiadók óvásainak rendezését követően tanév közben vezetjük be a tankönyveket számukra.
Szeptember 11-én minden ötödikes diák megkapja az útmutatókat, a tanárokat felkészítjük, hogy rendes órákat tarthassanak” – nyilatkozta Pop az Agerpres szerint.
A szaktárca vezetője elmondta, megbüntetik azokat a tanügyminisztériumi alkalmazottakat, akik felelősek a kialakult helyzetért.
Pop elmondta, a technokrata kormánynak már tavaly novemberben le kellett volna zárnia az ötödikesek tankönyveivel kapcsolatos kérdéseket, azonban márciusig halasztották ennek határidejét, a tanügyminisztériumban pedig zavar volt, ezért márciusban nem hozták meg a megfelelő döntéseket. A tanügyminiszter elmondta, megkeresik a felelősöket és menesztik őket a minisztériumból. kronika.ro



lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-83




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék