udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 40 találat lapozás: 1-30 | 31-40

Névmutató: Márton András

2015. június 20.

Szociális térképet készítenek a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáért
A Norvég Alap támogatásával Kovászna, Hargita és Maros megyében kutatják fel a szociális kirekesztés veszélyének kitett közösségeket és azokat a lehetőségeket, amelyek révén lehetséges a hátrányos rétegek felzárkóztatása. A programot a három megye önkormányzata, valamint szociális ellátási és gyermekjogvédelmi igazgatósága a Gyulafehérvári Caritasszal közösen valósítja meg, a felméréseket a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem szociológiai kara végzi – ismertették a pályázat lebonyolítói a Sepsiszentgyörgyön tartott tájékoztatón.
A több mint 1,3 millió lej értékű projektet 90 százalékban támogatja a Norvég Alap, a tízszázalékos önrészt a Caritas teszi hozzá. A program elsődleges kedvezményezettjei a szociális ágazatban dolgozó szakemberek, az ebben érdekelt közintézmények alkalmazottai, a társadalmi integráció területén tevékenykedő civil szervezetek és a pályázat egyéves futamideje alatt fejlesztésre kiválasztott közösségek szociális feladatokat vállaló önkéntesei. Ők különböző szintű képzésekben részesülnek annak érdekében, hogy növeljék munkájuk hatékonyságát.
A tájékoztatón Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója elmondta, céljuk, hogy a legégetőbb társadalmi kérdések megoldásába vonják be az érintett közösségek tagjait, ne nélkülük döntsenek arról, hogy mire van szükség az adott településen. Ludescher László, a szervezet szociális ágazati felelőse ismertette a program egyes lépéseit, amelyek alapját az a felmérés képezi, amelyet a BBTE szociológus hallgatói végeznek el a szegénységi gócpontok felkutatására, valamint az érintett közösségekben rejlő erőforrások feltérképezésére.
A második lépésben egy régiós és hat megyei szociális hálózatot terveznek meg, ahol konkrét megoldási javaslatokat rögzítenek a szociálisan hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáért. Ez legalább tizenöt olyan önkormányzat bevonását jelenti a programba, ahol a roma lakosság aránya meghaladja az 5 százalékot, majd kiválasztják azt a három önkormányzatot, ahol a megoldásra váró gondok mellett a helyi erőforrások is megvannak ahhoz, hogy kimozdítsák a közösséget a jelenlegi mélypontról.
Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke hangsúlyozta: a kezdeményezés előkészítője olyan pályázatoknak, amelyek konkrét fejlesztési tervek megvalósítását célozzák, és a három megye szociális térképének elkészítése kiindulópontja a jövőbeni stratégiák megalapozásának.
Fekete Réka
Háromszék
Erdély.ma

2015. október 7.

Jubileumi zarándoklat Gyulafehérvárra
25 éves a Caritas
Több százan buszokkal érkeztek október 4-én, vasárnap a gyulafehérvári Szent Mihály- székesegyházba, ahol a Caritas sokrétű, felebaráti szeretetből fakadó negyed évszázados munkájára tekintettek vissza. A zarándokok Isten áldását kérték, hogy Erdély-szerte betegek, elesettek, idősek között továbbra is teljesíthessék a szeretetszolgálat parancsát. A szentmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta, dr. Márton András igazgató köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták a Caritas munkáját.
Akik bekopognak a legeldugottabb házakba is
Az tudja igazán, mit is jelent a Caritas munkája, aki feküdt már ágyban betegen, egyedül, s nem volt, aki benyissa az ajtaját. Nem volt, aki egy pohár vizet vagy egy szelet kenyeret adjon, s nem volt, aki egy szót szóljon hozzá, megnézze, él-e vagy hal-e. Vagy nem volt, aki egy veder vizet hozzon a kútról, s felvágja a tűzifát.
– Ha nem lett volna a kis gondozóm, megfagytam volna a télen! – mondta egy ágyhoz kötött idős vidéki asszony terepjárásunk alkalmával. Amikor a Szent Mihály-székesegyház előtt megpillantottam a templomba igyekvő sok piros dzsekis, Caritas-jelvényes zarándokot, óhatatlanul ezek az élethelyzetek jutottak eszembe. Ők azok a segítők, akik Erdély legeldugottabb falvaiban a legmesszebb eső házakba is bekopognak, s megkérdezik: hogy tetszik lenni? Aztán jöhet a vérnyomásmérés, a kötözés, az injekciózás, a gyógyszeradagolás, a mosdatás és még ki tudja, mi minden, ami a betegek gondozásakor adódik. Ők azok, akik azt a szeretetszolgálatot végezik nap mint nap, amit más senki. Ők azok, akik 25 éve Márton Áron püspök szellemiségét képviselik. Velük telt meg délelőtt a templom, s egy kora délután erejéig tőlük lett ismét többségében magyar ajkú a jobb időket is megélt gyulafehérvári vár és a fejedelmi-püspöki palota környéke.
Krisztus szeretete sürget minket!
Dr. Jakubinyi György érsek a jubileumi ünnepen arról a szeretetről és szolgálatról beszélt, amelyet Jézus rendelt el, s amelyet a Caritas 25 éve intézményesen vállalt fel.
– Az Úr Jézus idejében a hittudósok, rabbik azt vitatták, hogy a Tórában szerepelő 613 parancs közül melyik fontosabb a másiknál. A vitába bevonták az Úr Jézust is, aki az Isten iránti és felebaráti szeretetet nevezte meg, és először mondta egyenrangúnak a kettőt. Jézus mértéket is ad: "úgy szeresd felebarátodat, mint önmagadat, ahogyan én szeretlek titeket". Krisztus szeretete sürget minket! – Caritas Chisti urget nos! Ez a Caritas alapja. A felebarátban szolgáljunk Istennek! Mit kívánjunk a Caritasnak a 25. születésnapján? Százhúszig! – fogalmazott az érsek.
Ludescher László, a Caritas szociális ágazatának igazgatója, aki jelenleg hat megyében 240 munkatárssal dolgozik, a zarándoklaton elmondta, hogy a Caritas 25 éves működése tulajdonképpen az ég és föld találkozása, kapocs a kettő között, az Isten, az eszmék és a realitás, a szenvedés és a szükségletek között. A Caritas próbálta ezeket úgy összekapcsolni, hogy a kettő ne legyen két külön elvont világ. Ez a nagy célkitűzés a továbbiakban is, hogy megtaláljanak minden szenvedő embert, és segítő kezet nyújtsanak a bajban levőknek.
Dr. Márton András, a Caritas igazgatója megható beszédében mutatott rá, hogy újkori történelmünk nyilvánvalóan megmutatta: a szép, a jó, az igaz és a szent nem magától értetődő velejárói közösségi életünknek. Meg kellett tapasztalnunk, hogy a számunkra annyira fontos értékek, mint az ember méltósága, a felebaráti szeretet, a szabadság, a bizalom, a felelősség, nem önmagukban létező értékek. Bár a Jóisten mélyen beleírta mindnyájunk szívébe, nem elég vágyakozni utánuk. Valósággá csak akkor válnak, ha cselekvő módon megvalósítjuk, ha mindennapi életünknek, kapcsolatainknak részévé tesszük. Felebarátunk méltósága attól lesz valósággá, ha méltósággal közelítünk hozzá. A szabadság, a bizalom, a felelősség, a felebaráti szeretet akkor válik valóra, ha megajándékozzuk egymást vele.
Köszönet elöljáróknak, munkatársaknak, támogatóknak
– A Caritas 25 éves története kitartó törekvés a bennünk és közöttünk újjáépülő, a cselekvő szeretet, a méltóság, a szabadság, a bizalom és a felelősség emberi és intézményes kereteinek építésére. Hálás vagyok minden percért, amikor ezt szolgáltuk, és javára válhattunk bajba jutott, elkeseredett, kiszolgáltatott testvéreinknek. Szívből bánok minden percet, mikor ez ellen bármilyen módon vétettünk. Számos kiváló ember éltette, gazdagította jóra való törekvéseinket. Köszönetet szeretnék mondani, és hálát adni mindenkiért, aki munkájával, példájával, bátorításával jó szándékainkban támogatott, imádságában hordozott. Elsősorban munkatársainkért, akik sokszor több emberre méretezett erőfeszítések árán, de kitartottak a közös küldetésben. A családtagokért, akik szeretetükkel hordozták, támogatták munkatársainkat, munkánkat, szándékainkat, elviselték szeretteik távollétét, küldetésükből adódó terheltségét. Ft. Vencser László és ft. Szász János igazgató urakért, akik életre hívták és stabil pályára állították szervezetünket, akikkel öröm és megtiszteltetés volt együtt dolgozni, akik tanácsára, támogatására, imáira továbbra is számítunk. Köszönet jár a főegyházmegye elöljáróinak, hogy első perctől fontosnak látták és teret adtak a Caritas munkájának, megajándékoztak bizalmukkal, bátorítottak, ki-álltak mellettünk és törekvéseink mellett – mondta dr. Márton András igazgató, aki román és német nyelven is megismételte beszédét.
A szentmise végén Molnár József, a Caritas közkapcsolati felelőse minden zarándokot közös szeretetlakomára hívott meg az érseki palota udvarára. Itt kiosztották a munkatársaknak, önkénteseknek járó okleveleket. Az érdeklődők megtekinthették többek között a székesegyházi kriptát, Márton Áron lakosztályát az érseki palotában, a fejedelmi termet, az egyházművészeti múzeumot és a nemrégiben uniós alapokból felújított várat.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

2016. január 19.

Caritas: ellehetetlenítik a segíteni vágyók munkáját
Ellehetetleníti a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil és egyházi szervezetek működését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium azáltal, hogy évről évre csökkenti a központi költségvetési támogatást – írja közleményében a Gyulafehérvári Caritas.
A forráskiesés egyre súlyosabban érinti a szervezet programjait. Teljes mértékben elestek a központi támogatástól a Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelykeresztúr környéki, valamint a Kovászna és Fehér megyei otthoni beteggondozó központok. Nem kapott támogatást a búzásbesenyői Gondviselés Háza idősotthon, a diódi gyermekotthon, a hátrányos helyzetű gyermekeket, fiatalokat felkaroló sepsiszentgyörgyi és erdőszentgyörgyi programok és a fogyatékkal élő fiatalokat foglalkoztató csíkszeredai Szent Ágoston Nappali Foglalkoztatóközpont sem.
Összesen csaknem kétmillió lejes forráskieséssel kell számolnia idén a Caritasnak, ami több mint 2.800 gondozott ellátását teszi kétségessé. Ilyen körülmények között még nagyobb szükség lesz a helyi közösségek és önkormányzatok támogatására – hangsúlyozza közleményében dr. Márton András igazgató.
marosvasarhelyiradio.ro. Erdély.ma

2016. január 20.

Csökkent az állami támogatás
Az elesetteken csattan az ostor
Ellehetetleníti a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil és egyházi szervezetek működését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium azáltal, hogy évről évre csökkenti a központi költségvetési támogatást. A Gyulafehérvári Caritas például idén a 2013-as támogatásnak az egyharmadát kapta, tehát ismét azokon csattan az ostor, akik felkarolják a rászorulókat, s azt a réteget, akikről valójában az állam kellene gondoskodjon.
Dr. Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója lapunkhoz eljuttatott közleményében aggodalmának adott hangot amiatt, hogy folytatódik a szervezet szociális szolgáltatásainak a fenntartására jóváhagyott állami támogatás visszaszorítása, miközben egyre növekszik az igény ezen szolgáltatások iránt.
– A forráskiesés egyre súlyosabban érinti programjainkat. Idén az otthoni beteggondozó szolgálat is jelentős hiánnyal kezdi az évet. Tíz otthoni beteggondozó központunknak kértünk támogatást, de csupán a fele kapott részleges finanszírozást. Teljes mértékben elestek a támogatástól a Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelykeresztúr környéki, valamint a Kovászna és Fehér megyei központok. Ugyanez a helyzet a búzásbesenyői Gondviselés Háza idősotthonunkkal, a diódi gyermekotthonnal, a hátrányos helyzetű gyermekeket, fiatalokat felkaroló sepsiszentgyörgyi és erdőszentgyörgyi programjainkkal, a fogyatékkal élő fiatalokat foglalkoztató csíkszeredai Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató- központtal.
A 2016-os év elején a szükségletekhez képest gyakorlatilag 1.972.024 lejes forráskieséssel kell számolnunk, amely kétségessé teszi több mint 2.800 gondozottunk ellátását. Míg 2013-ban 3.650 személy ellátását támogatta a szaktárca, az idén csak 809 gondozott ellátását finanszírozza.
A rendszerváltás óta eltelt 25 esztendőben – számos más civil és egyházi kezdeményezéssel együtt – az embertől emberig történő intézményes segítség kiépítésének, hozzáférhetővé tételének úttörői voltunk. Úgy tűnik, ebben az erőfeszítésben továbbra is és egyre inkább csak a helyi közösségekre, önkormányzatokra számíthatunk. Velük tanácskozva, egyeztetve kell eldöntenünk stratégiai magatartásunkat az elkövetkező évekre: mi az, ami vállalható abból a sok mindenből, amire szükség van – fogalmazott dr. Márton András, aki szerint a munkatársak és partnerek hozzáállásának köszönhetően sikerült átvészelniük az elmúlt két év drasztikus visszavágásait anélkül, hogy ez az ellátottaikat hátrányosan érintette volna.
A 2013. évi összeg egyharmadából kell idén gazdálkodniuk
Megkeresésünkre Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas szociális ágazatának a vezetője kifejtette, 2013-hoz viszonyítva, amikor 3,7 millió lejes állami támogatással gazdálkodhatott a szervezet, tavaly és tavalyelőtt már kevesebbet, 2,3 milliót, idén pedig alig több mint egymillió lejt kaptak, tehát a 2013-as évben kiutalt összeg alig egyharmadát. Az állami támogatás megvonása több, a szervezet által évek óta sikeresen működtetett programot érint. A korai nevelő és fejlesztő programra, amelynek keretében heti rendszerességgel több száz gyereknek tartanak fejlesztő foglalkozásokat, idénre már nem is pályáztak, olyan megszorításokkal kellett számolni, és a szaktárca már 2014-ben világossá tette, hogy nem prioritás számukra a korai nevelés. – Emiatt kénytelenek voltunk növelni a résztvevőkre háruló hozzájárulást, emellett a megyei tanács is besegít, illetve sikerült több céget találni, amelyek profitadójukat felajánlották erre a célra. Mindezeknek, valamint a kollégák lelkiismeretes munkájának köszönhetően sikerült továbbvinni ezt a programot – fogalmazott az igazgató. Az idősek körében oly népszerű Teréz Anya Központban zajló tevékenységekre részfinanszírozást kaptak, ami körülbelül fele a kért összegnek. Ez esetben is kénytelenek voltak növelni a hozzájárulást, viszont ez mindenképpen jövedelem függvénye, hogy a szerényebb anyagi körülmények között élők is férjenek hozzá a tevékenységekhez. A marosszentgyörgyi roma program szintén részfinanszírozást nyert, a búzásbesenyői idősotthon, valamint az Erdőszentgyörgyön zajló és hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását célzó projekt állami támogatását is elutasította a minisztérium, de remélhetőleg a helyi önkormányzatok anyagi hozzájárulásával, valamint más pályázati lehetőségek kiaknázásával sikerül továbbvinni ezeket a programokat.
"A betegekért vagyunk"
Koszta Piroska, a Caritas otthoni beteggondozásért felelős illetékese elmondta, az általa koordinált, úgynevezett Maros csapat tizenkét településen van jelen: Marosvásárhelyen, Marosszentgyörgyön, Szászrégenben, Nyárádszeredában, Székelyberében, Nyárádmagyaróson, Csíkfalván, Hodoson, Nyárádremetén, Mezősámsondon, Nyárádgálfalván és Szentpálon. Ezeken a településeken havonta 850 idős, beteg embert lát el a szervezet 33 munkatársa, segítenek rajtuk, hogy ne szoruljanak intézményes ellátásra. Marosvásárhelyt kivéve a helyi önkormányzatok mindenik településen részben hozzájárulnak a szolgáltatás költségeinek a fedezéséhez.
– Hatvan év fölötti, zömében ágyhoz, illetve házhoz kötött betegek az ellátottaink, van, akit naponta egy-kétszer pelenkázunk, fekélyes, felfekvési sebeket kötözünk, ha kell, ágyneműt cserélünk, gyógyszereket váltunk ki, tartjuk a kapcsolatot a családorvosokkal – sorolta a szakápolói végzettséggel rendelkező munkatársaik napi teendőit Koszta Piroska. Az otthoni beteggondozói szolgáltatást több forrásból fedezik, egyik pillére volt az állami támogatás, amit idén teljes egészében megvontak. Ebből fedezték többek között az üzemanyagot – hiszen az ápolók folyamatosan járták a falvakat –, illetve a fogyóeszközöket. Kérdésünkre, hogy miként pótolják a kieső állami támogatást, az illetékes elmondta, a betegekért vannak, továbbra is el kell őket látni, tehát fogódzóként marad az ellátottak hozzájárulása – amit az egy főre eső jövedelem alapján számolnak ki –, a Maros Megyei Tanács támogatása, emellett további szponzorokat keresnek. Néhány önkormányzat már jelezte, hogy inkább más területekről vesznek el, de kiszorítanak valahogy egy nagyobb összeget az otthoni betegápolásra, ugyanis nagy szükség van – főként az elöregedő vidéki településeken – erre a szolgáltatásra.
Menyhárt Borbála. Népújság (Marosvásárhely)

2016. január 20.

Az erdélyi Caritas kifogásolja a szociális szolgáltatások állami finanszírozásának csökkentését
Kifogásolja a Gyulafehérvári Caritas a szociális szolgáltatások román állami finanszírozásának drasztikus csökkentését, ami szerinte ellehetetleníti a legtöbb hasonló romániai civil és egyházi szervezet működését is.
Márton András igazgató kedden egy közleményben kifejtette: a Gyulafehérvári Caritas aggodalommal vette tudomásul, hogy folytatódik a szociális szolgáltatások állami támogatásának csökkentése, ami egyre súlyosabban érinti programjaikat. Idén az otthoni beteggondozó szolgálat kezdi jelentős hiánnyal az évet, mert tíz otthoni beteggondozó központra kért támogatásból csak a fele kapott részleges finanszírozást. A 2016. évben 1,9 millió lej forráskieséssel kell számolniuk a szükségletekhez képest, ami kétségessé teszi több mint 2 800 gondozott ellátását. Az igazgató emlékeztetett, hogy míg 2013-ban 3 650 személy ellátását támogatta a román munkaügyi minisztérium, az idén csak 809 gondozottét finanszírozza. A romániai rendszerváltás után alapított Gyulafehérvári Caritas egyre nagyobb mértékben kénytelen csak a helyi közösségekre, önkormányzatokra számítani, és velük egyeztetve kell eldöntenie stratégiáját a következő évekre – olvasható a közleményben. A közhasznú szervezet státust 2004-ben elnyerő Caritast a római katolikus Gyulafehérvári Főegyházmegye alapította 1990-ben. A karitatív szervezet egyebek mellett betegápolási, idősgondozási és családsegítési szolgáltatásokat biztosít hat erdélyi megyében. erdon.ro

2016. január 22.

A Caritas vásárolta meg Sütő András házát
December végén új gazdára talált Sütő András író marosvásárhelyi háza. Amint az író fia, dr. Sütő András kérdésünkre elmondta, a volt Vörösmarty utcai házat a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritasnak adták el. Örülnek, hogy jó kezekbe került, és jó célt fog szolgálni az épület. Amint Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója elmondta, szociális, egészségügyi tevékenységük bővítésére és képzési központként szeretnék használni, ha sikerül megteremteni az anyagi alapokat. Ugyanakkor mindig büszkék lesznek arra, hogy egy olyan épületben láthatják el segítő tevékenységüket, amelyen emléktábla őrzi Sütő András emlékét. Az író gazdag könyvtára több új tulajdonoshoz került. A család által megőrzött könyveken kívül a kéziratokat, az írónak dedikált könyveket dr. Sütő András és Cselényiné Sütő Ágnes a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumnak adta át, néhány könyv (főleg az író művei), a személyes tárgyak és bútorok a puszta- kamarási Sütő-emlékházba kerültek, 3050 könyvet a marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumnak adományoztak.
(b) Népújság (Marosvásárhely)

2016. május 25.

Nem engedik elkallódni a vidéki gyermekeket
Hátrányos helyzetű gyermekeket segít új projektjével a Gyulafehérvári Caritas. Hargita megyében Székelyudvarhelyen és kilenc vidéki – köztük hét udvarhelyszéki – településen indítanak szeptemberben iskola utáni programot.
A tavaly elindított, United Networks – integrált kezdeményezés hátrányos helyzetű közösségek felzárkóztatásáért című projekt keretében Maros, Hargita és Kovászna megye húszezernél kevesebb lakosú kistelepüléseinek átfogó feltérképezését végezték el a Babeş– Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékének munkatársai. A kutatás során a szegénységet és a kirekesztéssel szembeni veszélyeztetettséget térképezték fel. A folyamat első fázisából kiderült, hogy a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha a gyerekek kimaradnak az iskolából – mondta el Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója.
Noha nem tartozik a kistelepülések közé, Székelyudvarhelyen – a Budvár utcában található szociális központban – is indítanak iskola utáni foglalkoztatást, ugyanakkor Etéden, Siménfalván, Székelyderzsen, Újszékelyen, Zetelakán, Korondon, Parajdon, Csíkszentdomokoson és Csíkszentimrén is. Ezek a központok arra szolgálnak, hogy a szakemberek nyugodt környezetben segítsenek felzárkózni a hátrányos helyzetben lévő gyermekeknek, hiszen nekik a családban gyakorolt életminták is másak. Arról még semmi biztosat nem lehet tudni, hogy mennyi ideig fognak működni ezek a központok és a program, hiszen a szakemberek csak segíteni tudják a közösségeket. Amennyiben ők értékként tekintenek a programra és partnerek ebben, egészen hosszú távon is működhet – tudtuk meg Márton Andrástól.
A Caritas jelenleg partnerségben áll a helyi iskolákkal, önkormányzatokkal, kollégáik vannak a településeken is, segítségükkel választják ki a programba bekerülő gyermekeket. Van, hogy az iskola munkatársai jeleznek, más esetben hozzátartozó vagy szomszéd. „Nem engedhetjük meg, hogy elkallódjanak, márpedig ha nem mennek iskolába, akkor elkallódnak” – fogalmazott Márton András. Hozzátette, hogy az önkormányzatok részéről, illetve az említett közösségekben megvan az igény a programra, de összességében nem igényről van szó, hanem szükséghelyzetről.
A szeptemberben induló program előkészítése még javában zajlik, így pontosan még nem tudni, hogy milyen helyszíneken zajlanak majd ezek a foglalkozások – a jelenlegi elképzelések szerint iskolák, közösségi házak termeiben kapnak majd helyet. Márton András azt is elmondta, hogy egy évre egyetlen központ költsége hatvanötezer és hetvenezer lej körül van. Ennek huszonöt százalékát a helyi önkormányzatok biztosítják, huszonöt százalékát a megyei önkormányzat, a másik felét a Caritas és partnerei teremtik elő.
Dávid Anna Júlia
Székelyhon.ro

2016. június 16.

Hungarikum Napok Nagyszebenben
Újra megszervezik Nagyszebenben a Hungarikum Napokat, a változatos programsorozatot kínáló, immár hetedízben tartandó rendezvény július 1-je és 3-a között várja a közönséget.
Mint a szervező Híd – Szebeni Magyarok Egyesülete közölte, partnerek és támogatók segítségével tartják meg a magyar értékeket bemutató nyári fesztivált. Az előző évekhez hasonlóan családias hangulatban vonultatják fel a magyar jellegzetességeket, szabadtéri és gyermekműsorok, gulyásfőző verseny, kiállításmegnyitók, jurtaépítés, kézművesek vására, operettgála szerepel a programban.
A Hungarikum Napok a nemzeti értékek bemutatását és ápolását szolgálja, kulturált kikapcsolódási lehetőséget biztosít a helyi közösség és a vendégek számára. A szervezők közölték, Szolnokról érkező vendégek kiállítással, táncelőadással, gasztronómiai bemutatókkal, magyarnóta-előadással gazdagítják a műsort. A szolnoki Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat a szervező egyesület partnere, igyekeznek tovább fejleszteni Nagyszeben és a magyarországi város között a hivatalos kapcsolatokat.
A fesztivál kínálatában szerepel még többek közt a Nonkonformizmus és művészi szabadság című tárlat megnyitója, amelyet vasárnap 11 órakor tartanak a református templom galériájában. A kiállításnak, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola pályaképét mutatja be, és amely több erdélyi városban bemutatkozott már, Szebeni Zsuzsa a kurátora. A részletes program aSzeben.ro honlapon olvasható.
A nagyszebeni magyarok egyesülete 2004-ben alakult Guttman Márta, Bándi István, Márton András, Fám Erika, Serfőző Tünde és Serfőző Levente kezdeményezésére, 2005-ben jegyezték be mint jogi személyt. Az egyesület elnökét, Serfőző Leventét áprilisban tüntette ki az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Kolozsváron a szebeni magyarság kultúrájának minőségteremtő ápolásában, önszerveződésének ösztönzésében vállalt kiemelkedő munkásságáért.
Krónika (Kolozsvár)

2017. április 24.

Maros megyében 500 személy ellátásáról kénytelen lemondani a Gyulafehérvári Caritas
500, otthoni gondozásban lévő vidéki személy ellátásáról kénytelen lemondani a Gyulafehérvári Caritas Maros megyében a finanszírozások késése miatt. A szociális szolgáltatásokat nyújtó magánszervezetek a csőd szélén állnak Maros megyében - nyilatkozta hétfői sajtótájékoztatóján a Gyulafehérvári Caritas igazgatója, Márton András.
"Maros megyében körülbelül 2.000 gondozottunk van, közülünk 500 személyről le kell mondanunk. A többieket kiszolgáljuk, ahogyan tudjuk. Meg kell válnunk az alkalmazottainktól, vagy csökkentjük a munkaidejüket. Rengeteget fektettünk az alkalmazottak képzésébe és oktatásába. Az ilyen jellegű szolgáltatások mögött óriási humán tőke van, amelyet most hagynak elúszni. Ezért is vagyok felháborodva, mert egy évtizedes munkáról van szó, amibe rengeteg energiát fektettünk" - fogalmazott Márton András.
A Caritas nem az egyetlen szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezet, amely anyagi gondokkal küszködik. A hétfői sajtótájékoztatón több szervezet és egyesület képviselője jelentette be, hogy a csőd szélén állnak, nem tudják folytatni a több ezer speciális szükségletű gyerek és felnőtt foglalkoztatását az új közbeszerzési törvény miatt.
"Krízishelyzetben vagyunk. A 2016. december 31-én lejárt partnerségi megállapodásokat nem hosszabbították meg, így január elsejétől kezdve a közbeszerzési folyamat végéig a civil szervezetek nem reménykedhetnek anyagi támogatásban. Másrészt a hiányos kommunikáció miatt is aggódunk. Jelen pillanatban sem tudjuk, hogy pontosan mi a helyzet. A szervezeteknek nincsenek anyagi tartalékaik, és a szolgáltatások megszüntetését helyezték kilátásba" - nyilatkozta Andreia Moraru, a sérült személyek számára szolgáltatásokat nyújtó egyesületeket tömörítő Dizabnet szervezet elnöke.
Moraru szerint a megyében működő non-profit szervezeteknek január elseje óta vannak anyagi gondjaik a szolgáltatások szerződtetésére vonatkozó új eljárások miatt, amelyek közbeszerzési eljáráshoz vannak kötve, de ezeket még ki sem írta a megyei önkormányzat.
A Maros Megyei Tanács elnöke, Péter Ferenc hétfőn bejelentette, hogy április 27-én szociális kerekasztal-megbeszélést tart a megyében működő civil szervezetekkel és parlamenti képviselőkkel.
Szintén április 27-én esedékes a megyei tanácsülés, amelynek napirendi pontjai között szerepel a szociális szolgáltatásokra vonatkozó éves cselekvési terv elfogadása, és amennyiben megszavazzák, elindulhatnak a SEAP-rendszerben a közbeszerzési eljárások. Idén 3,8 millió lejt szán a megyei önkormányzat szociális szolgáltatások támogatására. maszol.ro

2017. december 16.

Ezernél több könyv szegény gyermekeknek
A Kobak és a Caritas közös jótékonysági akciója
Idén karácsonykor a cipősdobozba csomagolt ajándék mellett egy szép meséskönyvet vagy ifjúsági regényt is kapnak a Gyulafehérvári Caritas szolgáltatásaiból részesülő nehéz helyzetű gyermekek. Az Egy könyv = Egy mosoly könyvadományozási akciót – amint arról még novemberben hírt adtunk – a Bookyard Companyval közösen szervezte a Caritas.
Az ezernél több olvasnivalót péntek délelőtt adta át Trombitás János, a Bookyard Kiadó, illetve a Kobak és Irka könyvesboltlánc tulajdonosa a Gyulafehérvári Caritas illetékeseinek, akik az elkövetkezőkben a rászorulókhoz juttatják el a gazdag adományt.
– Pár éve ráerősítettünk arra, hogy hátrányos helyzetben levő gyermekekkel, illetve a gyermekek tanulási lehetőségeivel foglalkozzunk. Vidéken sokszor drámai a helyzet, minden harmadik diák idő előtt elhagyja az iskolát. Ennek egyrészt a kilátástalan anyagi helyzet, másrészt a könyvhöz való viszony leépülése az oka. Ezért tartjuk fontosnak az ilyen jellegű kezdeményezéseket, és ezért örültünk nagyon a Kobak könyvesboltlánc megkeresésének – mondta Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója. Arra is kitért, hogy a Babeş–Bolyai Tudományegyetemmel közösen végeztek egy szociológiai felmérést, amelynek eredményeként egy tanulmány, ezen belül pedig egy szegénységtérkép is készült. A hátrányos helyzetű vidékeken élők érdekes módon mindenhol a tanulást nevezték meg prioritásként – tette hozzá Márton András, majd egy babitsi gondolattal fogalmazta meg a könyv jelent a jelennel összekötő, emberi világokat találkoztató szerepét.
Molnár József, a Caritas közkapcsolati felelőse kérdésünkre elmondta, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyében összesen körülbelül 600 gyermek vesz részt a szervezet nappali foglalkoztató programjában, amelynek célja megfelelő körülményeket biztosítani a délutáni tanuláshoz azon gyermekek számára, akiknek otthon erre nincs lehetőségük. A karácsonyi ajándékozás után megmaradó könyvek ezekbe a foglalkoztató központokba kerülnek.
Egész évre kiterjesztenék
Trombitás János elmondta, hogy a könyvgyűjtés és -ajándékozás gondolata az ősszel fogalmazódott meg benne, amikor a Védem Egyesület felkérésére egy tanszergyűjtő akciónak vált részesévé.
– Minden boltunkban elhelyeztünk egy adománygyűjtő dobozt, amelyben jó állapotban levő, gyermekeknek szóló kiadványokat hagyhattak a látogatók. Marosvásárhelyi, szászrégeni, parajdi és gyergyói üzleteinkben összesen 813 könyv gyűlt össze, ezt a Bookyard Kiadó ajándékaként 200-zal megtoldottuk, így 1013 könyv talál új gazdára az ünnep idején. Régi, szép meséskönyveket, illetve „pöttyös” könyveket is hoztak a boltunkba betérők, de az is előfordult, hogy valaki tőlünk vásárolt meg egy kiadványt, aztán beletette az adománydobozba. Szeretnénk egész évre kiterjeszteni a könyvgyűjtést, a tőlünk vásárolt és adományként felajánlott könyvekhez pedig kedvezményeket adnánk – mondta a könyvesboltlánc tulajdonosa, majd megköszönte a felajánlásokat, illetve a kezdeményezést diákjaik körében népszerűsítő pedagógusok segítségét. Jövőben még hamarabb szeretnék meghirdetni az akciót, hogy minél többen értesüljenek róla – tette hozzá Trombitás János.
A könyvesboltlánc másik kezdeményezése az üzenőfa, amelyet a marosvásárhelyi Kobakban meg is csodálhattunk. A fát óvodás csoportok rajzos üzenetei díszítik, de írott szöveg is rejtőzik ágai között. Ezek az apró ajándékok a szegény gyermekek karácsonyát megszépítő könyvekbe vándorolnak, így személyesebb lesz a meglepetés.
Márton András megjegyezte, hogy Nyugat-Európában már megtalálták az ajándékozó és megajándékozott közötti kapcsolatteremtés formáit, Németországban ezt egy telefonos applikáció teszi lehetővé, és úgy tűnik, nálunk is nyitottak erre az emberek. A Kobak könyvadományainak némelyikében az ajándékozó beírása teszi igazán élővé, személyessé az ajándékozást – tudtuk meg Trombitás Jánostól. Az egyik könyvbe például több gyermek aláírásával ez olvasható: Megajándékozlak, jó éjt! Nagy Székely Ildikó / Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-30 | 31-40




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék