udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
70
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70
Névmutató:
Madéfalvi Tamás András
2008. március 31.
Március 29-én a hagyományokhoz híven Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Ismételten elhangzott: alaptalanok azok az aggályok, amelyek a tavaly, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külföldi területi bizottságaként megalapított Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) kapcsán merültek fel, mert az nem osztja meg, inkább kiegészíti a romániai magyar tudományos életet. A közgyűlésen megjelent anyaországi vendégek is megerősítették, hogy az EME a továbbiakban is élvezi az MTA anyagi és erkölcsi támogatását. Az EME 2007-es tevékenységének mérlege tudományos szempontból biztató, de elkobzott javainak visszaszerzésében nem történt előrelépés. Egyed Ákos elnöki jelentéséből kiderült: az EME munkája folyamatos és eredményes maradt. Az MTA által létrehozott KAB és az EME között a legszorosabb partnerséget alakították ki, az előbbi használatára, szerződéses alapon, három évre adták át a Tamás András/Ghica utcai Moll-házat. Az idei tervek között szerepel a projektfinanszírozású tudományos kutatás ösztönzése, az EME és kutatóintézete integrálódásának szorgalmazása a romániai tudományszervezetbe, az együttműködésre való törekvés a Sapientia EMTE-vel, a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel, a Partiumi Keresztyén Egyetemmel, a Kolozsvári Történelmi Múzeummal és az Egyetemi Könyvtárral, a székelyföldi múzeumokkal stb. Követelmény a belső kommunikáció javítása és az egyéni felelősségvállalás érvényesítése. Görömbei András (MTA, Határon Túli Magyar Tudományosság Elnöki Bizottság elnöke) átadta a Vizi E. Szilveszter MTA-elnök által aláírt együttműködési megállapodást, amely 2008-ra 5 millió forintnyi műhelytámogatásban részesíti az EMÉ-t. Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) igazgatója és a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke szintén az összefogás fontosságát hangoztatta, kiemelve, hogy 2009-ben az OSZK elkészíti az EME elektronikus könyvtárát. Bitay Enikő EME-főtitkári jelentésében többek közt arról számolt be, hogy 2007-ben 23 előadást és 6 könyvbemutatót tartottak, nagy sikernek örvendett „A magyar tudomány napja Erdélyben” című konferencia, és hogy jelenlegi taglétszámuk 4762 (tavaly 123 új taggal gyarapodtak). Muzsnay Csaba felszólította az EME elnökségét, hogy aktivizálja EP-képviselőket a Bolyai Egyetem és annak a BBTE-ről eltávolított két kezdeményezője ügyében. Garda Dezső erkölcsi támogatást kért az ellene beindult politikai lejáratási kampánnyal szemben, amiért a törvényesség keretein belül segítette a tudományos múlttal rendelkező, idős Demény Lajost, hogy a hatóságok ne tegyék ki bukaresti lakásából. Az alapszabály értelmében megújították az EME választmányának 1/3-át: az 1. szakosztályban Wolf Rudolf, az 5-dikben Prezenszky István és Talpas János jutott ebbe a tisztségbe. Entz Géza díjat nyújtottak át dr. W. Kovács Andrásnak A Wass család cegei levéltára című levéltár-ismertető kötet összeállításáért. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett munkássága elismeréseként Gr. Mikó Imre emléklapot kapott Muckenhaupt Erzsébet csíkszeredai muzeológus, könyvtörténész és Bajusz István zilahi régész, valamint tiszteletbeli taggá választották Kósa Ferencet az erdélyi nyelvészeti kutatások terén végzett tudományos és oktatói munkásságáért. /Ördög I. Béla: Évi közgyűlést tartott az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./2008. május 2.
A nemzeti örökség átmentése Torockón az immár hivatalosan is bejegyzett Kriza János Kulturális Egyesület körül körvonalazódik. Több évtizedes szünet után ismét összeállt egy 15 fős csapat, és ma már újra van fúvószenekara Torockónak, újra szól a rezesbanda. Hangszereket egy megszűnt kolozsvári fúvószenekartól kölcsönöztek, az 50 éves tapasztalattal bíró Petrucz Sándor kolozsvári zenész pedig vállalta a betanítást. A Kárpát-medence egyik legszebb magyar népviseletének, a torockóinak a fennmaradása érdekében az utóbbi három évben a fiatalság a csipkeverést is megtanulta. Zenei kultúrájuk mellett a torockói népviseletet szeretnék felújítani. Az egyesület következő célja a nőszövetség megalakítása, illetve egy giccs elleni fórum létrehozása. /Tamás András: Giccsellenesség Torockón. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./2008. május 26.
Kapunyitás, szociális gondoskodás, összefogás, jó gyakorlatok, lehetőségek a csatlakozás után címszavakkal a falugondnokság perspektíváival kapcsolatos konferenciát tartottak a múlt hét végén Torockószentgyörgyön. A tanácskozáson magyarországi és romániai kormányzati meg civil szervek képviselői vettek részt. 2007-ben Székelyudvarhelyen bejegyezték a Romániai Falugondnokságok Szövetségét. /Tamás András: Torockói kapunyitó. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./2008. június 2.
„Nem annyira az ünnepségen van a lényeg, hanem nyílt napokon szülők, tanárok, érdeklődők részt vehettek a délelőtti oktatáson, délutánonként pedig közös tevékenységeket szerveztünk” – fogalmazott Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója a múlt heti ünnepség alkalmából. A Bethlen-napok keretében Fehér megye összes nyolcadik osztályos gyerekét pedagógusaival együtt vendégül látták, hogy bemutassák nekik a tantermeket, laboratóriumokat, bentlakásokat, étkezdét, azzal a nem rejtett szándékkal, hogy a következő tanévtől a Bethlen Gábor Kollégiumot válasszák. A kollégium hatodikos tanulói az Itt járt Mátyás király című színdarabot mutatták be, a Collegium Gabrielense régizene-együttes pedig reneszánsz táncokat lejtett a várban. /Tamás András: Tornabemutató és reneszánsz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./2008. július 17.
Ahol állami oktatás folyik egyházi ingatlanban, az épület állagmegőrzési és felújítási munkálataira a Tanügyminisztérium nem adhat állami támogatást, közben az épületek állaga romlik. Mindezek miatt Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár, Kató Béla református püspök-helyettes, Ladányi Árpád Fehér megyei alprefektus, Mihai Horatiu Josan nagyenyedi polgármester, illetve Cornel Sandu megyei főtanfelügyelő tanácskozott a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium helyzetéről. Pásztor Gabriella államtitkár példaként hozta fel a sepsiszentgyörgyi Mikó és a református kollégiumok, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna református, illetve a Szent László római katolikus kollégiumok esetét, melyek a Regionális Operatív Program (ROP) keretében elkezdték a szükséges hatástanulmányok elkészítését. Az állami tulajdonban eltelt hatvan év jelentősen megrongálta az enyedi Bethlen Kollégium épületkomplexumát. A nyolc épületből álló csoport három főépületére ez év januárjában 12 éves haszonkölcsön szerződést kötött a református egyházkerület a polgármesteri hivatallal, melynek értelmében az első öt év bérleti díját teljes mértékben felújításokba fektetik – ez elég lenne a ROP-nál benyújtott pályázat önrészének a fedezésére. Szabó Zsuzsa, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium igazgatója elmondta, már elkezdték a szükséges hatástanulmány elkészítését, amellyel a ROP-hoz fordulnak. Ötvenezer lejt kapott a hatástanulmány elvégzésére a Szent László Katolikus Gimnázium, közölte Zalder Éva igazgató. Az épület elfogadható állapotban van, a villanyhálózat cseréjére, valamint külső köntöscserére van mindössze szükség – közölte az igazgató. Regionális Operatív Programon keresztül próbálják korszerűsíteni a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot is. A Székely Mikó Kollégium egyébként nem részesülhetne minisztériumi támogatásban, mert az épület a református egyház tulajdona. A megoldást a ROP jelenti. /D. Mészáros Elek, Illyés Judit, Tamás András Hogyan tovább, kollégium? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./2008. augusztus 19.
Semmilyen esélyük sem volt beleszólni a Fehér megyei választási térkép megrajzolásába a helyi magyaroknak, így Torockó vidéke a Mócvidékhez került, ami kemény érvágás az ottani magyarságnak – háborgott Kerekes Hajnal, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. Nem jobb a helyzet a többi település esetében sem, a magyarlakta vidékek nagyon szét vannak osztva. A Fehér megyei RMDSZ mindezek ellenére keresi azokat a közismert személyeket, akik hozhatnak néhány száz szavazatot a magyarságnak. A Fehér megyei magyarság 1996-ig két parlamenti képviselőt juttatott a parlamentbe, megyei tanácsost 2004-ig, azóta viszont mindez nem sikerült. /Tamás András: „Kis-Trianon” Fehér megyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./2008. október 7.
Október 6-án Kolozsváron közel ötven fő volt jelen Tamás András honvéd alezredes házsongárdi emlékművének megkoszorúzásakor. Délután a Farkas utcai református templomban gyűltek össze a szabadságharc hőseire emlékezők. /(N. -H. D.): A szabadságharc hőseire emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./2008. október 7.
Az Inter-Art alapítvány háromnapos nagyenyedi fotó–rövidfilm rendezvényén Portrégaléria címmel a kolozsvári Képzőművészeti Akadémia fotó-videó részlege, Feleki Károly professzor diákjai állítottak ki, az Inter-Art galériában pedig nemzetközi fotókiállítás nyílt. Rövidfilm kategóriában a legnagyobb sikert a nagyenyedi Lőrincz Zoltán Prison Art filmje aratta. /Tamás András: Fotó és film átjárhatósága. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./2009. január 12.
Polgárháború és vérengzések Alsó-Fehér vármegyében 1848–49-ben című háromnapos rendezvénysorozattal emlékeztek Nagyenyeden az 1849. januári vérengzésekre. Előadásokkal, könyvbemutatóval, kiállítással elevenítették fel az 1849. január 8-án történteket, amikor Axente Sever Csombordnál, a befagyott Maros jegén feleskette embereit, mindent megtesznek, hogy kő kövön ne maradjon Nagyenyeden. A város magyarságának nagy része, körülbelül nyolcszázan estek áldozatul a vérengzésnek, amely tovább folytatódott Fehér megye magyarlakta településein. „Nem két fegyveres erő állt itt egymással szemben, a befagyott Maroson átkelő portyázók etnikai tisztogatást végeztek” – fogalmazott Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök. Sógor Csaba európai parlamenti képviselő is szólt az egybegyűltekhez, feltette a kérdést, hogy miért nincs jelen a román nép képviseletében senki, hiszen együtt kellene szembenézni a múlttal a közös jövőért. Az ünnepi istentisztelet után az egybegyűltek kopjafát helyeztek el Nagyenyeden. /Tamás András: Kopjafát állítottak Enyeden. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Bemutatták Domonkos László Nagyenyedi ördögszekér című, a témát feldolgozó könyvét. Az előadók kitértek az Alsó-Fehér vármegyében történt magyarellenes vérengzésekre. Sógor Csaba hangsúlyozta: „1849. január 8. Fehér megye magyarságának a holokausztja, hiszen ekkor vesztette életét többek között Nagyenyed, Magyarigen, Boroskrakkó, Sárd magyar lakosságának nagy része. ” „Az örmények, zsidók nagyobb tragédiák után talpra álltak, úgyszintén a világháborúk vesztesei: japánok, törökök, németek. Meg kell tanulnunk összefogni, a múlt hibáiból tanulni, hogy szellemiekben, lelkiekben, anyagiakban és számszerűen gyarapodhassunk. Ma a forradalom nem karddal zajlik, a gazdasági verseny, az európai uniós buktatók és lehetőségek között kell hősi túlélőknek lennünk” – tette hozzá Sógor Csaba EP-képviselő. /Sógor: nekünk hősi túlélőknek kell lennünk. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./2009. április 10.
Tizenhárom év alkotómunkájára tette fel a koronát New Yorkban, az ENSZ kiállítótermében megnyitott kiállítás, fogalmazott Balog István, a nagyenyedi Inter-Art művészeti alapítvány megálmodója. Az Inter-Art alkotótáborban az évek során megfordult művészek színpalettájából összeállított válogatás eddig Gyomaendrődön, Bombayben, Isztambulban, Bukarestben, Kolozsváron, illetve a Washingtonban tárult az érdeklődők elé. A négytagú nagyenyedi küldöttség a New York-i Barks Community TV egyenes adásában bemutatta a német, francia, angol, román és magyar nyelven megjelent Egy más korbeli Nagyenyed képekben című, régi fotókat tartalmazó albumot. /Tamás András: Inter-Art New Yorkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./2009. május 26.
Árpád fejedelem-díjban részesült május 23-án a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és Erdély-Hegyalja magyarsága, többek között a 160 évvel ezelőtt a magyarság ellen végrehajtott kegyetlen mészárlás emlékére. A díjat a Bethlen-napok keretében Gubcsi Lajos író adta át a híres kollégiumban, ahol külön műsorral is fellépett az Árpád-díj kuratóriumi tagsági tisztségét is betöltő Kobzos Kiss Tamás énekes. A hétvégi Bethlen-napokon a vetélkedők mellett a diákok, tanárok képzőművészeti kiállítását nyitották meg. A meghajlás művészete címmel a Korunk fiatal szerzőinek antológiáját mutatta be Balázs Imre József főszerkesztő. Az ünnepségen a függetlenségi nyilatkozat 160 éves évfordulója alkalmából a Kossuth Lajos-emlékszobor átadása után ünnepi gálaműsor következett. /Tamás András: Árpád fejedelem-díjat kapott a Bethlen Gábor Kollégium. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./2009. július 8.
A torockói Forrás borozó amolyan szellemi műhely. Megjelent Balogh Szabolcs Torockó titkai című kötete, melyben négy évtizedes gyűjtését, kutatását foglalta össze. A kis példányszámban megjelent könyv könyvesboltokba nem került, csak a borozóban kapható A szerző olyan, a közösség életében fennmaradt történeteket, legendákat gyűjtött össze, amelyeket ő még gyermekkorában hallott, és amelyekre ma már alig emlékeznek az emberek. Ez is adta az alapötletet, hogy ezeket a történeteket a bányászmúltról, Balogh Szabolcs a legendákon túl három jelentős kéziratot ismertetett. A Balogh János-féle krónikaként emlegetett kézirat – a település kiváltságainak ügyét tárgyaló história – a bécsi udvarhoz előterjesztett periratot tartalmazza, amely a lakosságra erőltetett jobbágysorból való felszabadítást szorgalmazza. A könyv tartalmazza a Sebes Pál-féle krónikát is, amelyet a torockói unitárius templom aranyozott toronygombjában még 1828-ban helyeztek el, és 1972-ben találtak meg. A harmadik régi kézirat az ércbányászat helyi történetét ismerteti. /Tamás András: „Borozó könyv” Torockó titkairól. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./2009. július 10.
A gyulafehérvári érseki palota felújított szárnyában a millenniumi év keretében kiállítás nyílt meg a napokban, a tárlaton az egyház ezeréves múltjának különböző bizonyítékai láthatók: az 1000–1100 körüli templom monumentális kövei, Nagyszebenből, Székelyföldről, Csíkszereda környékéről származó szobrok, XIV– XVII. századi püspöki öltözet, Majláth Gusztáv, illetve Márton Áron püspökök által használt kellékek, különböző liturgikus tárgyak, dokumentumok stb. /Tamás András: Szent művészet Fehérváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2009. július 22.
Sikeres volt a negyedik ifjúsági képzőművészeti alkotótábor Nagyenyeden, amint ezt az Inter-Art Galériában bemutatott munkák is bizonyítják. A táborban a Portugáliából, illetve Magyarországról /Gyomaendrődről/ érkezett gyerekek megismerhették Nagyenyed, illetve Torockó kulturális közösségét. /Tamás András: Palackba zárt gondolatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./2009. augusztus 13.
A szabadság témáját variálta a nagyenyedi Bethlen-kastélyban megnyitott XI. mail-art kiállítás. /Tamás András: Variációk a szabadságra. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./2009. augusztus 17.
Benyújtották a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium felújítását megcélzó hatmillió euró értékű pályázatot a Regionális Operatív Fejlesztési Programhoz (ROFP). Más esély nincs, a tulajdonosnak, a református egyházkerületnek nem állt a szükséges összeg a rendelkezésére, mondta el Szőcs Ildikó a kollégium igazgatója. Az iskola, a református egyházkerület, illetve a nagyenyedi önkormányzat 25 évre kötött bérleti szerződést, ennek értelmében ez utóbbi pályázaton nyert támogatást és önrészt (két százalékot) fordít a felújításra. Felújításra szorul a villanyhálózat és a fűtésrendszer, illetve kiépítésre vár az internet hálózat. /Tamás András: Pályázat a nagyenyedi Bethen-kollégiumért. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./2009. szeptember 16.
A tanévkezdés alkalmából a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban átadták a felújított óvodát és tornacsarnokot. A munkálatokhoz szükséges csaknem négymilliárd lejes alapot állami forrásokból finanszírozták. /Tamás András: Iskolafejlesztés Nagyenyeden. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./2009. november 9.
Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje Közép-Erdélyben folytatta kampánykörútját. Előbb Kolozs megyei településeken találkozott a helyi magyarsággal, majd a Fehér megyei Nagyenyeden tartott sajtótájékoztatót, találkozott a helybéli fiatalokkal. „Legyőzni a kishitűséget, ami a mi legnagyobb ellenségünk. Megmutatni azt, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni az országban élő másfélmillió magyart” – mondta Nagyenyeden Kelemen Hunor. „Ahhoz, hogy minden kisebbség valóban itthon érezze magát Romániában, kollektív jogokra van szükség”, hangsúlyozta. „Ebben az országban a lakosság 10 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik. Ha nemzetállamról beszélünk, akkor ezt a réteget nem tartjuk Románia lakosainak. Már Franciaország is kivette az alkotmányából a nemzetállam kifejezést, Spanyolországban kiegészítésként iktatták a kisebbségek elfogadására vonatkozó passzust az alkotmányba, emlékeztetett Kelemen Hunor. /Tamás András: Kelemen: új célokra van szükség. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./2009. november 10.
Csávossy György író-költő, borászati szakember evangéliumokkal kapcsolatos elmélkedéseit Hív a harang címmel kötetbe fűzve mutatta be a Nagyenyedi Magyar Napon. Írásai, elmélkedései a Vasárnap című katolikus hetilapban jelentek meg, külön-külön három liturgiai év alatt. /Tamás András: Magyar Napok Enyeden. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2010. december 9.
Ötéves ME.dok-szülinap
A vasárnap zajló Erdélyi médiajelentés című kommunikáció- és médiatudományi konferencián mutatják be a ME.dok című tudományos folyóirat ötéves születésnapi számát.
Ötödik születésnapját ünnepli a Kolozsváron megjelenő ME.dok, Média–történet–Kommunikáció című tudományos folyóirat, mely a szerkesztők szerint az előzetesen eltervezett irányba tart, ami egyfajta biztosítéka a kiadvány hosszú életének.
Cseke Péter: befutottunk
A negyedévente megjelenő, Erdélyben egyedülálló ilyen profilú, magyar nyelvű publikáció megvalósításokban és kudarcokban egyaránt bővelkedő múltjáról a lap főszerkesztője, Cseke Péter látható megkönnyebbüléssel nyilatkozott lapunknak: „Az első év volt a legnehezebb. A 2005-ben felvételizett doktorandusaimmal indított lap immár, úgy érzem, befutott. Ismertekké váltunk, mind belföldre, mind külföldre számos könyvtárba és tanszékre sikerült eljuttatnunk ezt a folyóiratot – és mindenhonnan pozitív visszajelzést kaptunk”.
A kolozsvári Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Újságírói Tanszékének professzora elmondta, hogy nemrégiben folyamodtak az Oktatási és Kutatási Minisztérium szakbizottságához azért, hogy a lap megkapja a B+ tudományos fokozatot (a ME.dok jelenleg C kategóriás lap – szerk. megj.). „Reméljük, pozitív választ kapunk egy-két hónap múlva” – bizakodott a professzor.
A MEDEA Egyesület által kiadott tudományos folyóirat szerkesztői hangsúlyozzák: a publikációnak nem szándéka, hogy kizárólag erdélyi tematikákkal foglalkozzon, ezért szívesen befogadnak bármilyen, releváns médiajelenséget elemző, bármilyen nyelvű írást. Jelent már meg cikk a filmtrendekről, a magyarországi sajtómozgásokról, de svájci, ausztriai és olaszországi professzorok tollából született tudományos írások is.
Sajtótörténeti szintézis
„A kis költségvetésű, de lelkes csapattal dolgozó lap végső célja a romániai magyar sajtótörténeti szintézis elméleti alapjainak az elkészítése. Az összefoglalót reméljük néhány éven belül sikerül kidolgozni és megjelentetni” – hangsúlyozta Cseke. Hozzátette: a lap másik fő törekvése az, hogy fórumként szolgáljon a kortárs szociográfiának. A 2009/3-as szám ennek, az elhanyagolt műfajnak a feltámasztására tett kísérlet volt.
Botházi Mária szerkesztő is derűlátóan nyilatkozott a lapról. Jelezte, hogy a 2010/4-es, „születésnapos” lapszámnak az ünnepi bemutatója december 12-én, vasárnap lesz az Erdélyi médiajelentés című kommunikáció- és médiatudományi konferencián, amely 9 órakor a Kolozsvári Akadémiai Bizottság székházában (Ion Ghica/Tamás András utca 12.) veszi kezdetét. Botházi lapunk megkeresésére elmondta, kik azok, akiknek a munkája hozzájárult a lap megszületéséhez.
Könczey Elemér például a ME.dok azóta is használatban lévő arculatát dolgozta ki és megnevezte azokat a neves fotósokat (például Móser Zoltánt vagy Szentes Zágont), akik „fényképeikkel a lap által szolgáltatott vizuális élmény intenzívebbé tételéhez járultak hozzá”. Az első lapszámokat Máté Erzsébettel, Buzogány Klárával, Jakab-Benke Nándorral együtt sikerült összeállítani. Hozzátette: „sok ifjú tehetség tanul a BBTE Újságírói Szakán, akik közül már sokan el is kezdtek publikálni a folyóiratban, így jó eséllyel indíthatják szakmai pályafutásukat a ME.dok szerkesztőségében.”
Péter Árpád, Új Magyar Szó (Bukarest)