udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
197
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-197
Névmutató:
Mezey Sarolta
2006. február 24.
Az Andrássy-telepen épül a katolikus templom. Ambrus Vilmos marosludasi főesperes elmondta, hogy a templomot Esztány Győző csíkszeredai műépítész tervezte, aki az épületet a hit és a nemzet védőbástyájaként álmodta meg. Az építkezés kivitelezője Papp András. A helyi önkormányzat az ortodox templom építését támogatta, megígérte a polgármester, hogy őket is támogatja, eddig azonban egy lejt sem kaptak. /Mezey Sarolta: Száz évet késett a templom. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./2006. május 26.
Erdőcsinádon az I–VIII. osztályos általános iskola az egykori patrónus, Szutsáki Ferenc nevét vette fel. Május 25-én a gyülekezet, az iskola pedagógusai, a gyerekek, a meghívottak a templomban kezdték e jeles nap rendezvénysorozatát, ahol Lukácsy Szilamér református lelkész hirdetett igét. „Nekünk, akik idén ünnepeljük a marosvásárhelyi schola particula fennállásának 450. évfordulóját, s akiknek évszázadokon át jól kiépített oktatási hálózatunk volt, ma küzdenünk kell, hogy ismét saját óvodáink, iskoláink és egyetemeink legyenek” – fejtette ki. Nagy Ildikó, a Haza a magasban vetélkedő nyertese szavalta el Reményik Sándor Templom és iskola című költeményét. A népének felemelkedését támogató Szutsáki Ferenc 1723-ban született a Kolozs megyei Szucsákon. 1771-től Maros-Torda vármegye főispánja volt. Vagyonából sokat adományozott iskola- és templomépítésre. Körülbelül 60-70 erdélyi iskolát – köztük a marosvásárhelyi Református Kollégiumot – és templomot támogatott, az iskolamesterek, kántorok, tanítók fizetését saját adományával pótolta. Ő alapította az úgynevezett árvaszéket, amely az árva gyerekek nevelését vállalta fel. Gyereke nem volt, vagyonának legnagyobb részét Erdély kulturális fellendítésére szánta. Az erdőcsinádiak ezért döntöttek úgy, hogy az utókor annyival tartozik neki, hogy iskolájuk az ő nevét viselje. A névtáblát Incze Jenő polgármester leplezte le. Az ünnepi műsor a művelődési otthonban folytatódott. A környék egyetlen magyar nyelvű nyolcosztályos iskolájának jövője a gyereklétszámtól függ, küzdeni kell érte. /Mezey Sarolta: Névadó ünnepség Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./2006. május 29.
Az immár szórványtelepülésnek számító Marosludason május 27-én negyedszer szerveztek Gyöngykoszorú-találkozót, s erre az alkalomra magyarországi néptánccsoportot is meghívtak. A helybeli EMKE rendezvénye ismét a tájegységenkénti néptánc, népdal ünnepe volt. Fellépett többek között a marosludasi Hajdina, s ennek „kiscsoportja”, a Pohánka, a gernyeszegi Boglárka tánccsoport, a Maros Művészegyüttes utánpótlás-együttese, a Napsugár, a holtmarosi táncegyüttes, a szászrégeni Öröktűz Ápolói és a viszonylag újonnan alakult koronkai Gyöngyvirág. /Mezey Sarolta: Gyöngykoszorús örömök. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29/2006. június 27.
Szőcs Lajos 1996 óta a 700 éves Székelyvécke község polgármestere. Behatóan ismeri a hozzá tartozó települések –, Székelyszállás és Magyarzsákod – gondjait. A község, amelynek jelenleg 862 lakója van, évről évre kisebb költségvetésből gazdálkodik. A község legnagyobb gondja az elöregedés, a lakosság 70 százaléka 55 éven felüli. A községben 86 gyermek van, Véckén I-VIII. osztályos iskola és óvoda, Szálláson és Zsákodon I-IV. osztály és óvoda működik. Véckén az I-IV. osztályban csupán 9 gyerek tanul, egy tanítónővel. A francia Teloché településsel 1990 óta tart a kapcsolatuk. A franciák minden évben ellátogatnak ide, a polgármesteri hivatal vendégház-épületének felújításához járultak hozzá. Bevezették a vizet, fürdőt, konyhát alakítottak ki, elkészült két vendégszoba. Az iskolában korszerűsítették a mosdót, most alakítják át az igazgatói szobát. Segítségükkel az orvosi rendelőbe is bevezetik a vizet. Másik testvértelepülési kapcsolatuk a magyarországi Zamárdi, ők a volt kollektív gazdaság épületének átalakítására több mint félmillió forinttal járultak hozzá. Itt alakítják ki a magyar vendégházat. /Mezey Sarolta: Öregedő falu, szűkös költségvetés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./ 2006. augusztus 31.
Mezőbergenyén a református gyülekezeti ház a héten immár negyedik alkalommal ad otthont képzőművészeti alkotótábornak. A tábor fáradhatatlan szervezője ez alkalommal is Ősz Zoltán helybeli nyugalmazott tanár, aki maga is amatőr képzőművész. – A mezőbergenyei alkotótábor lényege, hogy a meghívott művészek megörökítsék a falu természeti, építészeti kincseit, a jellegzetes arcokat, felfedezzék a faluban azt, ami fölött a falubeliek tekintete könnyedén átsiklik. Az a cél, hogy a művészek megmentsék a még menthető értékeket, mondta Ősz Zoltán táborszervező. /Mezey Sarolta: Menteni, amit még lehet. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./2006. szeptember 1.
Marosvásárhelyen a munkaerő-közvetítő hivatal sajtótájékoztatóján arról próbálták meggyőzni a hallgatóságot, mennyire hatékony az intézmény munkája: egy év leforgása alatt 1552 személynek nyújtottak tanácsadást és 57 tanfolyamot szerveztek. A tanfolyamokon 742 munkanélküli személy vett részt és ezt összesen 355-en végeztek el sikerrel. A végzősök 50 százaléka jutott munkahelyhez. A Népújság feltette a kérdést: lévén, hogy Maros megye munkanélküli táborának legalább fele magyar nemzetiségű, szerveznek-e magyar nyelvű tanfolyamokat. Az irodavezető elmondta: egyetlen engedélyezett magyar szolgáltatóval sincs szerződésük! Azonban vannak előadók, akik a magyar nyelvű hallgatókat kisegítik akkor, amikor valamit nem értenek. Székelyberében tartottak egyedül magyar nyelvű oktatást. A vidékre kihelyezett többi kurzus – Kutyfalván, Cintoson, Magyarsároson, Zágorban – román nyelven folyt. /Mezey Sarolta: Magyar nyelvű szakképesítő tanfolyam csak egy volt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./2006. október 2.
Október 1-jén a lisieux-i Kis Szent Terézről elnevezett kármelita kolostort szentelt fel Marosszentgyörgy tófalvi határában dr. Jakubinyi György, a gyulafehérvári érsek. Életcélként az imádságot megnevező női szerzetesrend, a sarutlan karmeliták Erdélybe telepítése régi terve a Gyulafehérvári Főegyházmegyének, Jakubinyi György érseknek, aki ilyen értelemben vette fel a kapcsolatot a pécsi karmelita nővérekkel, akik vállalták a feladatot. Az alapkövet 2005 februárjában áldotta meg Jean Claude Perisset apostoli nuncius, az érsek és Tamás József segédpüspök. A munkálatok ezután kezdődtek meg. A kolostorban helyet kapnak: a kápolna, a közösségi terem, ebédlő, konyha, a nővérek cellái, gyertyakészítő és könyvkötő műhely, a varroda és a vendégfogadásra alkalmas helyiségek. Az építkezés költségét németországi és svájci segélyszervezetektől és érsekségektől, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferenciától, a magyarországi Miniszterelnöki Hivataltól, a romániai Kultuszminisztériumtól, egyházi elöljáróktól és a hívektől sikerült összegyűjteni. Dr. Jakubinyi György érsek kijelentette: a karmelita kolostor építésével Márton Áron püspök álma vált valóra. /Mezey Sarolta: Felszentelték a marosszentgyörgyi Kármel kolostort. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./2006. december 5.
A marosvásárhelyi 7-es iskola 100. évfordulójának ünnepét megelőzően kedvezőtlenül alakult az iskola névadási kísérlete. Andrássy Árpád igazgatónak, a magyar pedagógusoknak és a magyar szülőknek nem sikerült elérniük, hogy a tanintézményt az alapító dr. Bernády György egykori polgármesterről nevezzék el. A névadásra tett próbálkozás hatszor bukott meg. Bernády nevét még az emléktábláról is száműzték. /Mezey Sarolta: Beárnyékolt iskolaünnep. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./2006. december 11.
A mezőbergenyei művésztáborban született alkotásokból nyílt kiállítás december 10-én Marosvásárhelyen, a Teleki házban. Házigazdaként Ötvös József esperes, a Vártemplom lelkésze rámutatott, Bergenyét nem is mezőségi faluként, hanem székely mezőségi faluként kellene emlegetni. /Mezey Sarolta: Mezőbergenye művészszemmel. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./2007. február 2.
Február 1-jén ünnepelte a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban működő kolozsvári központú Diakóniai Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi fiókszervezete egy éves fennállását. Dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár, a kuratórium elnöke és Kántor Attila esperes, a kuratórium titkára tartott sajtótájékoztatót. Az otthoni betegápolásban a Caritas rendelkezik a legelterjedtebb hálózattal. Megyeszerte kilenc hasonló profilú alapítvány működik, de ez sem elegendő, ezért jött létre ez a szervezete, amelynek célja a város és a Maros megyei házi beteggondozó hálózat kiépítése. Kántor Attila esperes elmondta, hogy marosvásárhelyi egyházközségek diakónusokat alkalmaztak, akik egyenként 45-50 idős személy gondozását vállalják fel. /Mezey Sarolta: Egyéves a marosvásárhelyi Diakóniai Keresztyén Alapítvány. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./2007. február 24.
A marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ idén az Áldás, népesség mozgalom által kezdeményezett Beszéljünk a népességről című konferencia köré építette kétnapos /február 21-22./ rendezvénysorozatát, melyen egyházi és civil szervezetek, intézmények képviselői vettek részt. A nagycsaládok csak az egyházra számíthatnak – mondta Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom kezdeményezője. Két nyárádmagyarósi családot, a 11 gyerekes György Gézáét és a 10 gyermekes Nagy Béláét, egyenként 2500 lejes pénzadománnyal jutalmazta meg az Erdélyi Református Egyházkerület. A Beszéljünk a népességről konferencia Csép Sándor előadásával kezdődött, majd Kovács Istvánt, az egyházkerület diakóniai ügyosztályának tanácsosát, Csató Béla római katolikus főesperest, Peták Istvánt, a Magyar Televízió kurátorát, Bornemissza Esztert, az MTV Magyar Ház műsorának vezetőjét, Benkő Ágotát, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnökét, Csíki Sándort, az Erdélyi Nagycsaládosokért Egyesület elnökét, Fülöp Dénesnét, a vártemplomi Diakóniai Otthon ügyvezetőjét és dr. Ábrám Zoltánt, a MOGYE egyetemi tanárát hallgathatták meg a jelenlévők. Csép Sándor két filmjét mutatták be. Az egyik 1975-ben a gazdag Kalotaszegen készült /Egyetlenem/, a másik 2000-ben, a szerényebb Szilágy megyei Désházán. Az első filmben a pompás, jó móddal épített házakban élő párok egy szem gyerek nevelésére vállalkoztak, arra is nehezen, mert a vagyont fontosabbnak tartották a gyermekáldásnál. A második film a désfalviak életét mutatta be, ahol a családok – kevesebb földi jóban dúskálva – bátran vállalták a 3-4 gyermeket. Menni vagy maradni? címmel pályázatot hirdettek a Református Asszisztensképző Iskola diákjai számára. A díjazottak pénzjutalomban is részesültek, amelyet a dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspök által működtetett alapítvány ajánlott fel. /Mezey Sarolta: Bod Péter Napok másodszor. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./2007. március 19.
Március 17-én Marosvásárhely Arany János emlékére szavalóverseny tartottak, a költő halálának 125. évfordulója. A legjobb szavalókat díjazta a zsűri. Versmondó versenyekre szükség van. A vers tanulása hozzájárul a gyerekek általános műveltségének gyarapításához, a memória-, egyéniség- és személyiségfejlesztéshez. 2000 óta – amikor a Haza a magasban szervezését felvállalták -, minden évben esélyt teremtettek az öt-nyolc osztályosok megmérettetésére, nyilatkozta Nagy Olga, a Friedrich Schiller Gimnázium tanára. /Mezey Sarolta: Tele vagyok, dallal vagyok tele…= Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./2007. április 13.
A félreeső, kiöregedő falvak hiányos egészségügyi ellátásán az egyházi alapítványok az önkormányzatokkal együttműködve próbálnak javítani. A katolikus egyház által működtetett Caritas mellett az Erdélyi Református Egyházkerület Diakónia Keresztyén Alapítványa is beindította házi beteggondozó hálózatának kiépítését. A marosvásárhelyi fiókszervezet a Sárpatak községhez tartozó Pókában – a Bod Péter Központban és a Szászrégenben működő után –felavatta első falusi munkapontját. Pókán a négyszáz lelket számláló falu lakóinak fele idős ember, akik közül sokan betegségük miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. A családorvosi ellátás nem vállalhatja fel gondozásukat. A dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár által vezetett alapítványi kuratórium és az önkormányzat együttműködése tette lehetővé, hogy beindulhatott a szeretetszolgálat. A helybeli Juhász Zsuzsa ápolónő 40 idős, beteg embert lát el, a közeljövőben újabb tíz személy kerül az ápoltak listájára. /Mezey Sarolta: Otthoni beteggondozás Pókában. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./2007. május 14.
Május 12-én Marosvásárhelyen a vár kis színpada a Gyermek-gyöngykoszorú Fesztivál miatt muzsikaszótól, népdaltól volt hangos, a Mészárosok bástyájában pedig megnyílt a Habakuk Ifjúsági Bábjátszó Egyesület kiállítása. A Habakuk csoport Bartha Júlia vezetésével immár 11 éve működik. Jelenleg három csoportba osztott 23 gyermekkel dolgoznak. A mostani kiállítás visszapillantó az elmúlt évek tevékenységére: a bemutatott bábelőadások hősei láthatók. /Mezey Sarolta: Meséről mesére. Bábkiállítás és marionett-előadás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./2007. május 16.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete által a marosvásárhelyi várban május 12-én megrendezett gyerekek Gyöngykoszorú- találkozóján 18 néptánccsoport vett részt, mintegy ötszáz gyereket felvonultatva. Legnépesebb „küldöttsége” a mezőpaniti Kádár Márton Iskolának volt, akik iskolaigazgatójuk kíséretében nyolcvanan jöttek el a találkozóra. Három együttest alkottak, több táncrendet mutattak be. Szép tánca volt a dicsőszentmártoni Kökényesnek. A néptáncegyüttesek java része élő zenére táncolt. A Gyöngykoszorú délutáni programjába idén is népdalvetélkedőt iktattak. Ötvenkét gyerek nevezett be a Deus Providebit Házban szervezett versenyre. /Mezey Sarolta: Gyermek-Gyöngykoszorú. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./2007. június 1.
1996-ban, a millenniumi ünnepen született az ötlet, hogy Magyarsároson falumúzeumot létesítsenek. Az ötletadó Bandi Dezső népművész, a falu szülötte volt. Tóth Katalin és Tóth Gyula tanító házaspár másfél éve nekilátott a gyűjtésnek. Ebből lett a falumúzeum. A gyűjtők büszkék azokra az eredeti ruhadarabokra, amelyeket a múlt század derekán viseltek az emberek. Sáros története belefér a falumúzeumba. Kihalt mesterségek, foglalkozások, elfelejtett tárgyak, ünnepi és hétköznapi viselet, emberi sorsok. /Mezey Sarolta: Múzeumban a falu története. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./2007. június 4.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete kezdeményezésére Székesen a faluból származó gróf Bercsényi Miklósra és fiára, Bercsényi Lászlóra emlékeztek. A református templomban tartott ünnepségen jelen voltak Székes és a szomszédos Csejd testvérgyülekezetei is. A közel háromszáz lelket számláló falu életében rendkívüli esemény ez, hiszen kevésszer adatik meg, hogy a Kárpát-medence három országából öt református gyülekezet találkozzon itt. Az istentiszteletet követő előadásokban – dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke, László Márton történész, Miholcsa József szobrászművész, Bíró László helybeli lelkész – a két Bercsényi nagyságát méltatták. A család legkiemelkedőbb alakja, Miklós, II. Rákóczi Ferenc főtábornoka, számos katonai hadműveletben vett részt. /Mezey Sarolta: Székes nagy ünnepén a Bercsényiekre emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./2007. június 7.
A malomfalvi udvarházat nemrégiben szolgáltatták vissza az örökös Kemény család leszármazottainak. Az udvarház teljesen lepusztult, a hozzá tartozó park és kert megsemmisült. A család közeli dombon található sírkertjét övező vaskerítést évtizedek óta ellopták. A minap felfedezett síremlékgyalázás minden határt túllépett. – Évente legalább kétszer keressük fel a sírkertet, meséli dr. Czakó József, a báró Kemény család Németországban élő leszármazottja. Idén húsvétkor megtisztították a terepet, ugyanis a bozót benőtte a sírokat. Ekkor Kemény Pál (1793–1854) ledöntött sírkövét nagy erőfeszítéssel visszahelyezték a talapzatra. Dr. Czakó József e hónap elején ismét felkereste anyai elődei sírkertjét és megdöbbenve látta, hogy báró Kemény Pál sírkövét ismét a talapzat mellé döntötték. De nem csak az ő sírköve volt a földön, hanem Kemény Pálné Teleki Ráchel (1795–1865) sokkal nagyobb méretű sírköve is. A sírkert többi, márványlappal fedett sírjain is láthatók a korábbi rongálás jelei. – Elszomorítónak tartjuk, hogy a hat hónapja EU-tagságú országban hasonló események fordulnak elő – mondta dr. Czakó József. /Mezey Sarolta: Feldúlták a malomfalvi Kemény-síremlékeket. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./2007. június 9.
Maros megyében összesen 5890 nyolcadik osztályos ballagott, amelyből 3813-an a román, 2011-en a magyar, míg 66-an a német tagozaton végeztek. /Mezey Sarolta: Elbúcsúztak a nyolcadikosok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./2007. augusztus 15.
Botos Csaba helybeli lelkész bejelentette, hogy a somosdi általános iskola, amely két éve a Kovásznai Sándor professzor nevét viseli, visszakerült a református egyház tulajdonába. Az iskolát holland segítséggel, a református egyház közbenjárására 1990-ben újították fel, amikor bevezették a vizet és mosdót, illemhelyet is építettek. Ekkor az osztálytermeket új bútorzattal látták el. – Ameddig gyerek van a faluban, a felekezeti ingatlan iskola marad. Az épület rendeltetése nem változik meg – mondta Botos Csaba lelkész. /Mezey Sarolta: Visszaszolgáltatták a somosdi iskolát. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./