udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
83
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-60 | 61-83
NĂŠvmutatĂł:
Mindszenty JĂłzsef
2008. oktĂłber 6.
EmlĂŠktĂĄblĂĄt lepleztek le oktĂłber 4-ĂŠn NagyvĂĄradon az 1956-os forradalom kapcsĂĄn kivĂŠgzett vagy bebĂśrtĂśnzĂśtt ĂŠrmihĂĄlyfalvi csoport tagjainak emlĂŠkĂŠre. âAz ĂŠrmihĂĄlyfalvi csoport tagjai semmi mĂĄst sem tettek, mint egyĂźtt gondolkodtakâ â mutatott rĂĄ beszĂŠdĂŠben Cseke Attila kormĂĄnyfĹtitkĂĄr-helyettes ĂĄllamtitkĂĄr. A mostani PetĹfi SĂĄndor kultĂşrhĂĄzban hirdettĂŠk ki 1958. oktĂłber 4-ĂŠn a Sass KĂĄlmĂĄn ĂŠrmihĂĄlyfalvi lelkĂŠszre, a HollĂłs IstvĂĄn hadbĂrĂł szĂĄzadosra, tanĂĄrra ĂŠs a BalaskĂł Vilmos lelkĂŠszre kiszabott halĂĄlos ĂtĂŠletet. Sasst ĂŠs HollĂłst 1958. december 2-ĂĄn kivĂŠgeztĂŠk, BalaskĂł halĂĄlbĂźntetĂŠsĂŠt bĂśrtĂśnre vĂĄltoztattĂĄk. Mai napig nem tudni, hol vannak Sass KĂĄlmĂĄn ĂŠs HollĂłs IstvĂĄn fĂśldi maradvĂĄnyai, fejtette ki TĂłfalvi ZoltĂĄn ĂşjsĂĄgĂrĂł, tĂśrtĂŠnĂŠsz. Mint mondta, Sasst ĂĄllamellenes ĂśsszeeskĂźvĂŠs, hazaĂĄrulĂĄs, az ĂśnĂĄllĂł ErdĂŠly lĂŠtrehozĂĄsĂĄra irĂĄnyulĂł lĂĄzĂtĂĄs, felbujtĂĄs, a szocialista ĂĄllamrend elleni szervezkedĂŠs, a magyar ellenforradalommal valĂł szolidaritĂĄs ĂŠs kapcsolat vĂĄdjĂĄval ĂtĂŠltĂŠk halĂĄlra. A reformĂĄtus lelkipĂĄsztor SvĂĄjcban tanult, onnan hozta magĂĄval a kantonĂĄlis ErdĂŠly gondolatĂĄt. A per sorĂĄn meszkalinnal vallattĂĄk, azzal a szerrel, amellyel Mindszenty JĂłzsef hercegprĂmĂĄst is, emlĂŠkeztetett TĂłfalvi. RĂĄmutatott, a vĂĄdak kĂŠptelensĂŠgĂŠt az is mutatja, hogy AndrĂĄssy ErnĹ mihĂĄlyfalvi nĹgyĂłgyĂĄszt arrĂłl kĂŠrdeztĂŠk a per sorĂĄn, hol szĂĄllt le csalĂĄdi kriptĂĄjuk kĂśzelĂŠben a MĂźnchenbĹl ĂŠrkezett kĂŠmrepĂźlĹgĂŠp. A âkĂŠmhĂĄlĂłzatâ leleplezĂŠsĂŠnek Ăśtlete MĂŠszĂĄros Gyula debreceni ĂHV-s tiszt agyĂĄbĂłl pattant ki, aki szorosan egyĂźttmĹąkĂśdĂśtt a SzekuritĂĄtĂŠval, fejtette ki a tĂśrtĂŠnĂŠsz. A mĹąvelĹdĂŠsi hĂĄz elĹterĂŠben elhelyezett emlĂŠktĂĄblĂĄt, DeĂĄk ĂrpĂĄd szobrĂĄsz munkĂĄjĂĄt, Cseke Attila ĂŠs TĂłfalvi ZoltĂĄn lepleztĂŠk le. /Fried NoĂŠmi Lujza: EgyĂźtt gondolkodtak. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), okt. 6./2008. oktĂłber 6.
SzĂnhĂĄzi elĹadĂĄssal ĂŠrtek vĂŠget az Aradi Magyar Napok oktĂłber 5-i rendezvĂŠnyei. Az ĂĄllami szĂnhĂĄzban magyarorszĂĄgi vendĂŠgmĹąvĂŠszek adtĂĄk elĹ Pozsgai Zsolt Szeretlek, Faust cĂmĹą tĂśrtĂŠnelmi drĂĄmĂĄjĂĄt, amely Mindszenty JĂłzsef esztergomi ĂŠrsek meghurcoltatĂĄsĂĄrĂłl szĂłl. /Pataky Lehel Zsolt: KivĂĄlĂł szĂnhĂĄzi elĹadĂĄs. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./2008. december 6.
A 75 esztendĹs Hunyadi LĂĄszlĂł szobrĂĄszmĹąvĂŠsz Szent IstvĂĄnt, MĂĄrton Ăront, Apor Vilmost, OrbĂĄn BalĂĄzst, PetĹfi SĂĄndort, TamĂĄsi Ăront, de a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş ĂĄldozatainak emlĂŠkszobrĂĄt is megalkotta mĂĄr. ElsĹ PetĹfi-szobrĂĄt tizennĂŠgy esztendĹs korĂĄban kĂŠszĂtette, SĂźtĹ AndrĂĄs emlĂŠkezett meg rĂłla egyik ĂrĂĄsĂĄban. Ez megjelent Hunyadi LĂĄszlĂł mĹąvĂŠszetĂŠrĹl szĂłlĂł reprezentatĂv album bevezetĹjekĂŠnt MagyarorszĂĄgon, 2006-ban. Apor Vilmos SegesvĂĄr szĂźlĂśtte. A szobor elkĂŠszĂtĂŠsĂŠre a segesvĂĄri plĂŠbĂĄnos kĂŠrte fel a mĹąvĂŠszt. MĂĄrton Ăron szobrĂĄt SzĂŠkelyudvarhelyen ĂĄllĂtottĂĄk fel 1995-ben, ĂŠs ekkor mĂĄr az OrbĂĄn BalĂĄzs szobrĂĄnak felĂĄllĂtĂĄsa folyamatban volt SzĂŠkelyudvarhely fĹterĂŠn. MarosszentkirĂĄlyon ĂĄll Szent IstvĂĄn kirĂĄly mellszobra, egĂŠsz alakos Szent IstvĂĄn szobrĂĄt pedig KiskunfĂŠlegyhĂĄza rĂŠszĂŠre kĂŠszĂtette el. TamĂĄsi Ăron szobrĂĄt a farkaslakiak kĂŠrĂŠsĂŠre kĂŠszĂtette, azutĂĄn a farkaslakiak nem jelentkeztek. Tavaly vĂŠgĂźl is az egyik budapesti tĂĄrsasĂĄg megvette Hunyadi LĂĄszlĂłtĂłl a szobor, ĂŠs elvittĂŠk FarkaslakĂĄra. A mĹąvĂŠsz ismert munkĂĄja az agyagfalvi szĂŠkely nemzetgyĹąlĂŠs ĂŠs az 1848-as emlĂŠkmĹą. Erre pĂĄlyĂĄzatot hirdettek, jĂłval a rendszervĂĄltĂĄs elĹtt. KulcsĂĄr BĂŠla szobrĂĄszmĹąvĂŠszt megbĂztĂĄk, de Ĺ meghalt szĂvinfarktusban. A terv csak nagyjĂĄbĂłl kĂŠszĂźlt el. Akkor mĂŠg Fazakas JĂĄnos volt a pĂĄrt felsĹ vezetĂŠsĂŠben, s Ĺ elintĂŠzte, hogy Hunyadi LĂĄszlĂł kĂŠszĂtheti el. A mĹą hĂĄrom ĂŠvig kĂŠszĂźlt, huszonegy kĂśbmĂŠter kĹ alkotja. Kiss LeventĂŠvel egyĂźtt vĂŠgeztĂŠk el a kivitelezĂŠst. Hatalmas munka volt. KĹbĹl faragtĂĄk ki a formĂĄkat, hĂĄrom ĂŠven ĂĄt, tavasztĂłl kĂŠsĹ Ĺszig. A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş ĂĄldozatainak emlĂŠkĂŠre kĂŠszĂtett szobrĂĄt Keszthely vĂĄrosa kĂŠrĂŠsĂŠre alkotta meg. A kompozĂciĂłn a gyermek siratja az apjĂĄt, bĂĄtyjĂĄt, a megtĂśrt boltĂv a hĂĄborĂş rombolĂĄsĂĄt szimbolizĂĄlja. A kereszt megdĹlt, ahogy a Szent KoronĂĄn is lĂĄthatĂł. Hunyadi LĂĄszlĂł alkotĂĄsa Wass Albert sĂremlĂŠke MarosvĂŠcsen. TĂśbb helyen felĂĄllĂtottĂĄk ugyanezt a szobrĂĄt mĂĄsolatban: Debrecenben, Budapesten ZuglĂłban. Szigligeten nem engedtĂŠk az elvtĂĄrsak a felĂĄllĂtĂĄsĂĄt, ott magĂĄnterĂźletre kerĂźlt. A szobrĂĄszmĹąvĂŠsz KemĂŠny JĂĄnost is megformĂĄzta, akit szemĂŠlyesen is jĂłl ismert. ReprezentatĂv ĂŠremsorozatot kĂŠszĂtett az erdĂŠlyi Helikon ĂrĂłirĂłl. A 22 centimĂŠteres dombormĹąvek meghaladjĂĄk az ĂŠrem mĂŠretĂŠt, ĂŠs MarosvĂŠcsen lĂĄthatĂłk. Harminchat ĂŠrmet kĂŠszĂtett eddig, de ĂśtvenĂśt kell legyen. PongrĂĄtz Gergely 1956-os szabadsĂĄgharcos szamosĂşjvĂĄri ĂśrmĂŠny-magyar szĂĄrmazĂĄsĂş. RĂłla kĂŠszĂźlt szobra az â56-os mĂşzeumban lĂĄthatĂł KiskunmajsĂĄn. Hunyadi LĂĄszlĂł sokat dolgozott, ennek ellenĂŠre tele van a mĹąterme megkezdett, befejezetlen alkotĂĄsokkal. ErdĂŠlyben ĂŠs MagyarorszĂĄgon kĂśrĂźlbelĂźl tizenĂśt kĂśztĂŠri szobra van. Jelenleg Mindszenty JĂłzsef portrĂŠjĂĄn dolgozik, FertĹszĂŠplakon szeretnĂŠk felĂĄllĂtani. /Frigyesy Ăgnes: A szobor nĂŠma szĂnĂŠsz legyen, ne teĂĄtrĂĄlis. BeszĂŠlgetĂŠs a 75 esztendĹs Hunyadi LĂĄszlĂł szobrĂĄszmĹąvĂŠsszel. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), dec. 6./2009. mĂĄjus 3.
A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş vĂŠgĂŠn ĂŠs az 1956-os forradalom leverĂŠsĂŠt kĂśvetĹen MagyarorszĂĄgrĂłl szĂĄzezrek mentek kĂźlfĂśldre. A menekĂźlĹk kĂśzĂśtt kĂźlĂśnbĂśzĹ felekezetĹą papok is voltak, akik lelki tĂĄplĂĄlĂŠkot nyĂşjtottak a hontalannĂĄ vĂĄltaknak, felekezeti kĂśzĂśssĂŠgekbe szerveztĂŠk a hĂveket. TĂśbb mint egy ĂŠvszĂĄzadra vezethetĹ a meg-megĂşjulĂł kivĂĄndorlĂĄs. Ruzsa JenĹ evangĂŠlikus lelkĂŠsz Kanadai magyarsĂĄg cĂmĹą kĂśnyve (1940), TĂśrĂśk IstvĂĄn Katolikus magyarok Ăszak-AmerikĂĄban (1978), valamint P. MiklĂłshĂĄzy Attila SJ ny. pĂźspĂśknek A tengerentĂşli emigrĂĄns magyar katolikus egyhĂĄzi kĂśzĂśssĂŠgek tĂśrtĂŠnete Ăszak- ĂŠs DĂŠl-AmerikĂĄban, valamint AusztrĂĄliĂĄban (2008) cĂmĹą monografikus feldolgozĂĄsa jelzi, hogy az Ăşj hazĂĄban letelepedĹk megĹriztĂŠk hitĂźket, magyarsĂĄgukat, hagyomĂĄnyaikat. A kĂźlĂśnbĂśzĹ kĂśzĂśssĂŠgek ĂŠletĂŠnek mĂĄr megjelentek monografikus feldolgozĂĄsai, emlĂŠkiratok is napvilĂĄgot lĂĄttak. Az egyhĂĄztĂśrtĂŠneti feldolgozĂĄsa irĂĄnyba tett jelentĹs lĂŠpĂŠs CserhĂĄti Ferenc pĂźspĂśk kĂśnyve: Az egyhĂĄz ĂŠs az emigrĂĄnsok. VatikĂĄni megbĂzottak a kĂźlfĂśldi magyar lelkipĂĄsztori szolgĂĄlatban (1945â2006) /Szent IstvĂĄn TĂĄrsulat, Budapest, 2009/ hĂşszĂŠves gyĹąjtĹmunka gyĂźmĂślcse. CserhĂĄti Ferenc, a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠn kĂvĂźl ĂŠlĹ rĂłmai katolikus magyarsĂĄg pĂźspĂśke, a MĂźnchenben megjelenĹ ĂletĂźnk fĹszerkesztĹje immĂĄr tĂśbb kĂśnyvvel â HitĂŠbresztĹ, Ănnepszemle, SzĂvĂŠlyes lelkipĂĄsztori ĂźdvĂśzlettel, Az egyhĂĄzzal vagy nĂŠlkĂźle, SzentleckeâkĂsĂŠrĹ â jelentkezett. Az 1984-ben rendszeresĂtett ĂrtesĂtĹ szerkesztĂŠsĂŠben szerzett tapasztalatĂĄt kamatoztatja immĂĄr tĂśbb mint egy ĂŠvtizede az ĂletĂźnk fĹszerkesztĹjekĂŠnt. CserhĂĄti a mĂźncheni kĂśzĂśssĂŠg tĂśrtĂŠnetĂŠt feldolgozĂł kismonogrĂĄfia â Magyar Katolikus MissziĂł. Jubileumi ĂrtesĂtĹ (1988) â kiadĂĄsakor hatĂĄrozta el Nyugat-EurĂłpa magyar katolikus hitĂŠlete tĂśrtĂŠnetĂŠnek megĂrĂĄsĂĄt. XVI. Benedek pĂĄpa CserhĂĄti Ferenc szemĂŠlyĂŠben nem csak pĂźspĂśkĂśt â immĂĄr a harmadikat â adta a vilĂĄgban szĂŠtszĂłrt katolikus magyarsĂĄgnak. Esztergomi segĂŠdpĂźspĂśkkĂŠ valĂł kinevezĂŠsĂŠvel intĂŠzmĂŠnyesĂtve is visszacsatolta Ĺket az anyaegyhĂĄz nagy csalĂĄdjĂĄba. CserhĂĄti most megjelent kĂśnyve kronologikus sorrendben kĂśveti nyomon az esemĂŠnyeket 1945-tĹl. A lelkipĂĄsztori szolgĂĄlat koordinĂĄlĂĄsĂĄra jĂśtt lĂŠtre az EurĂłpai Magyar Papi SzenĂĄtus, az EurĂłpai Magyar Papi Konferencia. Az ifjĂşsĂĄg nevelĂŠsĂŠre hoztĂĄk lĂŠtre a Burg Kastl-i magyar gimnĂĄziumot, az egyetemistĂĄk ĂŠs fĹiskolĂĄsok mĂźncheni kollĂŠgiumĂĄt, a Paulinumot, az eurĂłpai cserkĂŠszmozgalmat; a lelkĂŠszeket tĂśmĂśrĂtĹ Papi EgysĂŠget, az Actio Catholica mozgalmat, a Pax Romana magyar tagozatĂĄt, a Mindszenty AlapĂtvĂĄnyt. A kĂźlĂśnbĂśzĹ orszĂĄgokban ĂŠs fĂśldrĂŠszeken szĂŠtszĂłrĂłdott katolikus magyarsĂĄg egyhĂĄzi ĂŠletĂŠnek rendezĂŠsĂŠben kiemelkedĹ szerepe volt az 1971-ben Nyugatra kĂŠnyszerĂźlt Mindszenty JĂłzsef prĂmĂĄsnak, aki nĂŠgy ĂŠven ĂĄt fĂĄradhatatlanul munkĂĄlkodott az emigrĂĄciĂł lelkipĂĄsztori szolgĂĄlatĂĄban. MĂĄr 1971 vĂŠgĂŠn arra kĂŠrte a VatikĂĄnt, hogy âa mintegy mĂĄsfĂŠl milliĂłnyi kĂźlfĂśldĂśn ĂŠlĹ magyar katolikus szĂĄmĂĄra segĂŠdpĂźspĂśkĂśket nevezzenek kiâ. 1983-ban II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa dr. IrĂĄnyi LĂĄszlĂł piaristĂĄt kinevezte cĂmzetes pĂźspĂśkkĂŠ ĂŠs megbĂzta a nyugati vilĂĄgban szĂŠtszĂłrt magyar katolikusok lelki gondozĂĄsĂĄval. HalĂĄla utĂĄn dr. MiklĂłshĂĄzy Attila SJ jezsuita szerzetes, cĂmzetes pĂźspĂśk lett az utĂłda. P. SzĹke JĂĄnos szalĂŠzi szerzetes 1984-tĹl tĂśltĂśtte be ezt a tisztsĂŠget. UtĂłda, 1996-tĂłl CserhĂĄti Ferenc mĂźncheni magyar plĂŠbĂĄnos lett. 2002-tĹl a NĂŠmet PĂźspĂśki Konferencia szintĂŠn Ĺt nevezte ki nĂŠmetorszĂĄgi magyar fĹlelkĂŠsszĂŠ. /MĂĄriĂĄs JĂłzsef: Az egyhĂĄz ĂŠs az emigrĂĄnsok. VatikĂĄni megbĂzottak a kĂźlfĂśldi magyar lelkipĂĄsztori szolgĂĄlatban (1945â2006). = VasĂĄrnap (KolozsvĂĄr), mĂĄj. 3./2009. oktĂłber 21.
XVI. Benedek pĂĄpa jĂłvĂĄhagyta MeszlĂŠnyi ZoltĂĄn vĂŠrtanĂş pĂźspĂśk boldoggĂĄ avatĂĄsĂĄt. E kiemelkedĹ esemĂŠnyre oktĂłber 31-ĂŠn kerĂźl sor az esztergomi bazilikĂĄban. MeszlĂŠnyi ZoltĂĄn 1892. januĂĄr 2-ĂĄn szĂźletett Hatvanban. RĂłmĂĄba kĂźldtĂŠk teolĂłgiĂĄt tanulni, 1915-ben szenteltĂŠk pappĂĄ. ElĹbb a prĂmĂĄsi palotĂĄban dolgozott, 1931-ben a fĹkĂĄptalan tagja lett, majd annak helynĂśke. XI. Pius pĂĄpa 1937-ben kinevezte cĂmzetes pĂźspĂśknek, a hercegprĂmĂĄs, esztergomi ĂŠrsek segĂŠdpĂźspĂśke lett. A kommunista ĂĄllambiztonsĂĄgi szervek 1948. december 26-ĂĄn Mindszenty JĂłzsef bĂboros-hercegprĂmĂĄst letartĂłztattĂĄk, s koncepciĂłs perben elĂtĂŠltĂŠk, a kinevezett ĂŠrseki helynĂśkĂśt, Drahos JĂĄnost pedig megĂśltĂŠk. MeszlĂŠnyi ZoltĂĄn lett az esztergomi ĂŠrseki helynĂśk. SzĂŠkfoglalĂłjĂĄban tett ĂgĂŠrete Ăgy hangzott: âKrisztus hĹą pĂĄsztorakĂŠnt a hitet ĂŠs EgyhĂĄzunk irĂĄnti hĹąsĂŠget nem tagadom soha! Isten engem Ăşgy segĂŠljen!â MeszlĂŠnyi ZoltĂĄnt 1950. jĂşnius 29-ĂŠn hurcoltĂĄk el az ĂĄllambiztonsĂĄg pribĂŠkjei. A hĂrhedt kistarcsai internĂĄlĂłtĂĄborba vittĂŠk, ahol elkĂźlĂśnĂtve ĹriztĂŠk ĂŠs rendszeresen kĂnoztĂĄk. Az ĂźtlegelĂŠsek, a tortĂşrĂĄk ĂŠs a vĂŠgkimerĂźlĂŠs kĂśvetkeztĂŠben 1951. mĂĄrcius 4-ĂŠn meghalt. /Fodor GyĂśrgy: Ăjabb magyar a boldogok sorĂĄban. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), okt. 21./2009. november 6.
OktĂłber 31-ĂŠn ĂźnnepĂŠlyes szentmisĂŠn hirdettĂŠk ki MeszlĂŠnyi ZoltĂĄn egykori segĂŠdpĂźspĂśk boldoggĂĄ avatĂĄsĂĄt az esztergomi bazilikĂĄban. MeszlĂŠnyi ZoltĂĄn egykori esztergomi segĂŠdpĂźspĂśk az elsĹ, akit a sztĂĄlinista egyhĂĄzĂźldĂśzĂŠs magyarorszĂĄgi ĂĄldozatai kĂśzĂźl az egyhĂĄz a boldogok sorĂĄba emel â mondta a szertartĂĄst vezetĹ ErdĹ PĂŠter bĂboros. A bĂboros emlĂŠkeztetett arra, hogy MeszlĂŠnyi ZoltĂĄn, Mindszenty bĂboros segĂŠdpĂźspĂśke 1950-ben olyan idĹpontban vĂĄllalta el a fĹegyhĂĄzmegye vezetĂŠsĂŠt, amikor a bĂboros bĂśrtĂśnben volt, meghalt a korĂĄbbi ĂŠrseki helynĂśk ĂŠs az ĂĄllami hatĂłsĂĄgok mĂĄs jelĂśltet szerettek volna vezetĹkĂŠnt lĂĄtni. MeszlĂŠnyi pĂźspĂśk misĂŠin arra szĂłlĂtotta fel a hĂveket, hogy legyenek hĹąsĂŠgesek bebĂśrtĂśnzĂśtt fĹpĂĄsztorukhoz. Az ĂĄllamvĂŠdelem kereste a lehetĹsĂŠgeket, hogyan lehetne rĂĄbĂrni a pĂźspĂśkĂśt az ĂĄllami hatalomnak tett engedmĂŠnyekre, azonban az ĂźgynĂśk azt jelentette rĂłla: MeszlĂŠnyi ZoltĂĄn olyan ember, akinek ânem kenyere a megalkuvĂĄsâ â idĂŠzte fel a pĂźspĂśk alakjĂĄt ErdĹ PĂŠter. MeszlĂŠnyit lakĂĄsĂĄrĂłl elhurcoltĂĄk ĂŠs a kistarcsai internĂĄlĂłtĂĄborban halĂĄlra kĂnoztĂĄk. HalĂĄlĂĄt hĂĄrom ĂŠv mĂşlva jelentettĂŠk be, majd Ăşjabb 12 ĂŠv mĂşlva engedtĂŠk meg, hogy hamvait a nyilvĂĄnossĂĄg kizĂĄrĂĄsĂĄval az esztergomi bazilikĂĄban helyezzĂŠk ĂśrĂśk nyugalomra. MeszlĂŠnyi ZoltĂĄn boldoggĂĄ avatĂĄsi eljĂĄrĂĄsĂĄt ErdĹ PĂŠter bĂboros kezdemĂŠnyezte. XVI. Benedek pĂĄpa jĂşlius 3-ĂĄn hagyta jĂłvĂĄ azt a dekrĂŠtumot, amely elismerte MeszlĂŠnyi ZoltĂĄn vĂŠrtanĂşsĂĄgĂĄt. MeszlĂŠnyi ZoltĂĄn a 28. magyar boldog. Az 1989/90-es fordulat utĂĄn II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa nĂŠgy magyar, illetve magyar vonatkozĂĄsĂş szemĂŠlyt avatott boldoggĂĄ: Apor Vilmos vĂŠrtanĂş gyĹri megyĂŠs pĂźspĂśkĂśt (1997), Romzsa Teodor vĂŠrtanĂş ungvĂĄri gĂśrĂśg katolikus pĂźspĂśkĂśt (2001), BatthyĂĄny-Strattmann LĂĄszlĂł orvost (2003) ĂŠs Habsburg IV. KĂĄroly osztrĂĄk csĂĄszĂĄrt ĂŠs magyar kirĂĄlyt (2004). 2006. szeptember 17-ĂŠn XVI. Benedek pĂĄpa kĂŠpviseletĂŠben ErdĹ PĂŠter bĂboros, prĂmĂĄs, esztergomâbudapesti ĂŠrsek a budapesti Szent IstvĂĄn-bazilika elĹtt boldoggĂĄ avatta SalkahĂĄzi SĂĄra vĂŠrtanĂşhalĂĄlt halt szociĂĄlis nĹvĂŠrt. A boldoggĂĄ avatĂĄsra vĂĄrĂł magyarok kĂśzĂśtt van Mindszenty JĂłzsef (1892â1975) bĂboros, MĂĄrton Ăron (1896â1980) erdĂŠlyi pĂźspĂśk, Kaszap IstvĂĄn (1916â1935) jezsuita novĂcius, Scheffler JĂĄnos (1887â1952) ĂŠs BogdĂĄnffy SzilĂĄrd (1911â1953) partiumi vĂŠrtanĂş pĂźspĂśkĂśk, Bogner MĂĄria Margit (1905â1933) vizitĂĄciĂłs nĹvĂŠr, Kelemen DidĂĄk (1683â1744) minorita szerzetes, P. Marcell Marton BoldizsĂĄr (1887â1966) karmelita atya, tovĂĄbbĂĄ BĂłdi MĂĄria Magdolna (1921â1945), Brenner JĂĄnos (1931â1957), CsepellĂŠnyi GyĂśrgy (1626â1674), Dr. Kucsera Ferenc (1892â1919) ĂŠs Torma JĂĄnos (1914â1937). /KihirdettĂŠk MeszlĂŠnyi ZoltĂĄn egykori segĂŠdpĂźspĂśk boldoggĂĄ avatĂĄsĂĄt. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), nov. 6./2009. november 10.
MĂĄsodik alkalommal rendeztek Magyar Napokat november 6-8-a kĂśzĂśtt Nagyenyeden. A szervezĹ Dr. SzĂĄsz PĂĄl EgyesĂźlet az elsĹ napon a Magyar KĂśzĂśssĂŠgi HĂĄz nĂŠvadĂłjĂĄra emlĂŠkezett. Arra a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtti erdĂŠlyi magyar politikusra, kĂśzĂŠleti emberre, aki hatalmas ĂĄldozatot vĂĄllalt azĂŠrt, hogy kĂśzĂśssĂŠgkĂŠnt is megmaradhassunk, mĂŠltatta tevĂŠkenysĂŠgĂŠt a cikkĂrĂł. Dr. SzĂĄsz PĂĄl (1881â1954) 55 ĂŠve halt ĂŠhhalĂĄlt a bĂśrtĂśnben. RĂĄcz Levente, a dr. SzĂĄsz PĂĄl EgyesĂźlet elnĂśke a hagyomĂĄnyteremtĂŠs nemes szĂĄndĂŠkĂĄrĂłl beszĂŠlt, majd dr. SzĂĄsz PĂĄlrĂłl, aki tĂśbbek kĂśzĂśtt 1948-ban utolsĂł fĹgondnoka volt a kollĂŠgiumnak, ĂŠs lĂŠtrehozta a Csombordi TĂŠli MezĹgazdasĂĄgi IskolĂĄt. SzilĂĄgyi MĂĄtyĂĄs kolozsvĂĄri fĹkonzul a mĂŠrfĂśldkĂśvekrĹl szĂłlt. A hĂşsz ĂŠv leltĂĄrĂĄba tĂśbb megvalĂłsĂtĂĄs is szerepel, tĂśbbek kĂśzĂśtt a Mindszenty JĂłzsef-szobor Budapesten, vagy a MĂĄrton Ăron szobor KolozsvĂĄron ĂŠs az 56-os emlĂŠkmĹą a SĂŠtatĂŠren. Dr. BenkĹ Samu akadĂŠmikus dr. SzĂĄsz PĂĄl egyĂŠnisĂŠgĂŠrĹl ĂŠrtekezett. MĂĄrton Ăron pĂźspĂśk kĂśrĂŠ csoportosult felekezeti hozzĂĄtartozĂĄstĂłl fĂźggetlenĂźl a magyar ellenĂĄllĂĄs, a hasonlĂłan gondolkodĂłk csoportja. Innen kerĂźltek aztĂĄn a vĂĄdlottak padjĂĄra azok a magyar vezetĹk, akiknek volt bĂĄtorsĂĄguk tenni is valamit. Dr. Vekov KĂĄroly a MĂĄrton Ăron per ĂŠs SzĂĄsz PĂĄl ĂŠletĂŠnek ĂśsszefĂźggĂŠseirĹl tartott elĹadĂĄst. 1946-ban volt egy terv, miszerint mindenkĂŠppen meg kell tĂśrni a magyar kĂśzĂśssĂŠg erejĂŠt. 198 nĂŠvbĹl ĂĄllĂł listĂĄt szerkesztettek, amelyen ott volt MĂĄrton Ăron, dr. SzĂĄsz PĂĄl ĂŠs Balogh EdgĂĄr neve is. KĂłnya-Hamar SĂĄndor Demeter BĂŠla, a kivĂĄlĂł ĂşjsĂĄgĂrĂł ĂŠletĂŠrĹl ismertetett rĂŠszleteket, aki szintĂŠn bĂśrtĂśnben halt meg 1951-ben. MĂĄsnap a hallgatĂłsĂĄg egy rĂŠsze VetĂŠsi LĂĄszlĂł kolozsvĂĄri reformĂĄtus lelkĂŠsz vezetĂŠsĂŠvel egy egĂŠsz napos Hunyad megyei kirĂĄndulĂĄsra indult, megemlĂŠkeztek Sipos PĂĄl matematikus, lelkĂŠsz ĂŠs filozĂłfus munkĂĄssĂĄgĂĄrĂłl. Este Kelemen Hunor elnĂśkjelĂślt tartott sajtóÊrtekezletet, majd szĂźreti bĂĄl kĂśvetkezett. RĂĄcz Levente eddigi munkĂĄssĂĄgĂĄĂŠrt megkapta a SzĂłrvĂĄnymagyarsĂĄgĂŠrt dĂjat, amit Kelemen Hunor elnĂśkjelĂślt nyĂşjtott ĂĄt neki. A harmadik nap a rĂłmai katolikus egyhĂĄzĂŠ volt. A szentmise utĂĄn dr. Marton JĂłzsef egyetemi tanĂĄr Az ErdĂŠlyi RĂłmai Katolikus PĂźspĂśksĂŠg ezer ĂŠve cĂmen tartott elĹadĂĄst. Dr. CsĂĄvossy GyĂśrgy kĂśnyvĂŠt (HĂv a harang, Mentor KiadĂł, MarosvĂĄsĂĄrhely 2009.) Jakab GĂĄbor mutatta be. TĂśbbek kĂśzĂśtt kifejtette, hogy ebben a munkĂĄjĂĄban a szerzĹ-kĂśltĹtĂĄrs âharangozĂĄsraâ, illetve az âigehirdetĂŠsâ nem kĂśnnyĹą feladatĂĄra vĂĄllalkozott. RĂĄcz Emese kolozsvĂĄri kĂśnyvtĂĄros kĂśnyvĂŠt /Az egykori Nagyenyedi Minorita RendhĂĄz kĂśnyvtĂĄrĂĄnak rĂŠgi ĂĄllomĂĄnya, OrszĂĄgos SzĂŠchĂŠnyi KĂśnyvtĂĄr, Biblioteca Centrala Universitara Lucian Blaga, BudapestâCluj-Napoca (KolozsvĂĄr, 2009)/ dr. GĂĄbor Csilla egyetemi tanĂĄr ismertette. /BakĂł Botond: Nagyenyed. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), nov. 10./2010. oktĂłber 15.
BoldoggĂĄ avatĂĄsok sora
JĂśvĹ ĂŠv jĂşlius 3-ĂĄn hirdetik ki Scheffler JĂĄnos szatmĂĄrnĂŠmeti pĂźspĂśk boldoggĂĄ avatĂĄsĂĄt, de a kĂśvetkezĹ ĂŠvekben vagy ĂŠvtizedekben tĂśbb magyar szemĂŠlyisĂŠget is boldoggĂĄ avathatnak â kĂśzĂślte SzĹke JĂĄnos szalĂŠzi szerzetes, BogdĂĄnffy SzilĂĄrd nagyvĂĄradi vĂŠrtanĂş pĂźspĂśk boldoggĂĄ avatĂĄsĂĄnak posztulĂĄtora, azaz az Ăźgymenet koordinĂĄtora az MTI-vel.
BeszĂĄmolĂłja szerint a kĂśvetkezĹ magyar szemĂŠlyek ĂźgyĂŠt kĂŠpviseli RĂłmĂĄban: Mindszenty JĂłzsef bĂboros, prĂmĂĄs, esztergomi ĂŠrsek, MĂĄrton Ăron erdĂŠlyi pĂźspĂśk, BĂĄlint SĂĄndor nĂŠprajztudĂłs, Marton BoldizsĂĄr karmelita szerzetes, SĂĄndor IstvĂĄn szalĂŠzi szerzetes, GyĂśrgypĂĄl Albert nagyvĂĄradi lelkĂŠsz, Orosz PĂŠter ĂŠs Chira SĂĄndor kĂĄrpĂĄtaljai gĂśrĂśg katolikus pĂźspĂśk. Rajtuk kĂvĂźl Brenner JĂĄnos vĂŠrtanĂş kĂĄplĂĄn boldoggĂĄ avatĂĄsĂĄt kezdemĂŠnyezte a Szombathelyi EgyhĂĄzmegye. A rendszervĂĄltĂĄs utĂĄn boldoggĂĄ avattĂĄk Apor Vilmos egykori gyĹri pĂźspĂśkĂśt, BatthyĂĄny-Strattmann LĂĄszlĂł orvost, MeszlĂŠnyi ZoltĂĄn esztergomi segĂŠdpĂźspĂśkĂśt, Romzsa TĂłdor gĂśrĂśgkeleti papot ĂŠs SalkahĂĄzi SĂĄrĂĄt, a SzociĂĄlis TestvĂŠrek TĂĄrsasĂĄga nĹvĂŠrĂŠt.
Mint arrĂłl beszĂĄmoltunk, BogdĂĄnffy SzilĂĄrd nagyvĂĄradi vĂŠrtanĂş pĂźspĂśk boldoggĂĄ avatĂĄsĂĄt oktĂłber 30-ĂĄn hirdetik ki a nagyvĂĄradi rĂłmai katolikus szĂŠkesegyhĂĄzban. Az Ăźnnepi szentmisĂŠt ErdĹ PĂŠter bĂboros, prĂmĂĄs, esztergom-budapesti ĂŠrsek mutatja be. A szertartĂĄson XVI. Benedek pĂĄpa kĂŠpviseletĂŠben a VatikĂĄn szenttĂŠ avatĂĄsi kongregĂĄciĂłjĂĄnak prefektusa, Angelo Amato ĂŠrsek is rĂŠszt vesz. XVI. Benedek pĂĄpa tavaly oktĂłber 17-ĂŠn Ărta alĂĄ BogdĂĄnffy SzilĂĄrd boldoggĂĄ avatĂĄsi dokumentumĂĄt. A pĂĄpa vĂŠgsĹ pozitĂv vĂĄlasza idĂŠn mĂĄrcius 27-ĂŠn ĂŠrkezett meg NagyvĂĄradra. Reggeli ĂjsĂĄg (NagyvĂĄrad)2010. november 25.
FelavattĂĄk MĂĄrton Ăron szobrĂĄt Budapesten
FelavattĂĄk MĂĄrton Ăron egykori erdĂŠlyi katolikus pĂźspĂśk szobrĂĄt csĂźtĂśrtĂśkĂśn Budapest XII. kerĂźletĂŠben, a nevĂŠt viselĹ tĂŠren.
SemjĂŠn Zsolt miniszterelnĂśk-helyettes Ăźnnepi kĂśszĂśntĹjĂŠben azt mondta, hogy a pĂźspĂśk az emberi jogok melletti, a vĂŠgsĹkig valĂł kiĂĄllĂĄs ĂŠs az egyhĂĄz irĂĄnti hĹąsĂŠg szimbĂłluma, a âmagyarsĂĄg ĹrĂĄllĂłjaâ. Ăgy fogalmazott: amikor a kĂŠt ellentĂŠtes jelĹą, de egygyĂśkerĹą diktatĂşra semmibe vette az emberi jogokat, akkor MĂĄrton Ăron kiĂĄllt az ĂźldĂśzĂśttek mellett; ezt tette 1944-ben, ĂŠs ezĂŠrt volt erkĂślcsi alapja arra, hogy kiĂĄlljon az ĂźldĂśzĂśttek mellett 1945 utĂĄn. HozzĂĄtette: az egyhĂĄz- ĂŠs nemzetĂźldĂśzĹ rendszer mĂĄra a âtĂśrtĂŠnelem szemĂŠtdombjĂĄnâ van, mĂg az az ĂĄltal ĂźldĂśzĂśttek ott vannak a magyar nemzet âpanteonjĂĄbanâ, vagy az egyhĂĄz boldogjai ĂŠs szentjei kĂśzĂśtt. KitĂŠrt arra, hogy MĂĄrton Ăron boldoggĂĄ avatĂĄsa folyamatban van.
SemjĂŠn kiemelte: MĂĄrton Ăron ĂŠletmĹąvĂŠnek tanulsĂĄga, hogy a keresztĂŠnysĂŠg ĂŠs a nemzet nem egymĂĄssal szemben ĂĄllĂł, hanem egymĂĄst erĹsĂtĹ valĂłsĂĄg. Ha Szent IstvĂĄn nem a keresztĂŠnysĂŠget vĂĄlasztja, akkor ugyanĂşgy eltĹąnĂźnk a tĂśrtĂŠnelembĹl, mint a hunok, az avarok, a besenyĹk. MĂĄrton Ăron ott, a keleti vĂŠgeken is tudta, hogy akkor van magyar megmaradĂĄs, ha hĹąsĂŠgesek vagyunk a Szent IstvĂĄn-i ĂśrĂśksĂŠghez â hangoztatta a miniszterelnĂśk-helyettes.
Pokorni ZoltĂĄn, a XII. kerĂźlet polgĂĄrmestere hangsĂşlyozta: fontos, hogy a hegyvidĂŠki kĂśzterĂźletek olyan szemĂŠlyisĂŠgek nevĂŠt viseljĂŠk, akik kiĂĄlltak a kirekesztĂŠs ĂŠs a diktatĂşrĂĄk ellen, ĂśnfelĂĄldozĂĄsukkal ĂŠs kitartĂĄsukkal pedig pĂŠldĂĄul szolgĂĄlhatnak mindnyĂĄjunk szĂĄmĂĄra. Ilyen volt Apor Vilmos, KĂĄllĂł esperes, Nagy JenĹ, Tartsay Vilmos ĂŠs Mindszenty JĂłzsef is â mondta a fideszes politikus.
A csĂkszentdomokosi szĂźletĂŠsĹą MĂĄrton Ăront (1896â1980) 1938-ban szenteltĂŠk pĂźspĂśkkĂŠ, azt megelĹzĹen a kolozsvĂĄri Szent MihĂĄly-plĂŠbĂĄniĂĄt is vezette. A II. vilĂĄghĂĄborĂş idejĂŠn a templom szĂłszĂŠkĂŠrĹl ĂĄllĂĄst foglalt a zsidĂłk deportĂĄlĂĄsa ellen. A kommunista rendszer ĂŠveiben a romĂĄniai magyarsĂĄg jogaiĂŠrt ĂŠs az egyhĂĄzat elnyomĂł politika ellen kĂźzdĂśtt. Emiatt meghurcoltĂĄk ĂŠs bĂśrtĂśnbe zĂĄrtĂĄk, 1957 ĂŠs 1967 kĂśzĂśtt hĂĄzi Ĺrizetben volt egykori pĂźspĂśki szĂŠkhelyĂŠn, GyulafehĂŠrvĂĄron. 1980. szeptember 29-ĂŠn sok szenvedĂŠs utĂĄn, ĂŠletĂŠnek 84. ĂŠvĂŠben hunyt el. TemetĂŠsi szertartĂĄsĂĄt LĂŠkai LĂĄszlĂł bĂboros, a magyar katolikus egyhĂĄz akkori feje vezette. A csĂźtĂśrtĂśkĂśn felavatott szobor alkotĂłja Kontur AndrĂĄs kerĂźleti szobrĂĄszmĹąvĂŠsz, aki 2002-ben szerzett diplomĂĄt a Magyar KĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti Egyetemen.
MTI
ErdĂŠly.ma2010. december 18.
LevĂŠl BudapestrĹl
Teleki PĂĄl emlĂŠkezete
Vedd pĂŠldĂĄnak Ĺt. Hogyha vĂŠrt / szomjaznak fenn az istenek: / a nĂŠpedĂŠ helyett / nyujtsd nĂŠmĂĄn nĂŠkik fel a magadĂŠt. // Mert olyan a kor, mint midĹn Zeusz / bitorolta mĂŠg a Fiu helyĂŠt, / itta a bort ĂŠs zabĂĄlta a hĂşst. / MidĹn tivornya-hely volt mĂŠg az ĂŠg. // BarbĂĄr idĹ. De ilyenkor terem / SĂĄrkĂĄnyĂślĹt a fĂśld ĂŠs TĹązlopĂłt. / BarbĂĄr idĹk. De hĹsĂśk s ĂĄldozĂłk / ilyenkor gyĹzhetnek a vĂŠgzeten. // Ilyen volt Ĺ is, aki most kimult. / Nem Ăśsszeroppant, de fĂślmagasult. // Rom, rom ĂŠs rom. S Ăşgy ĂŠrleli magĂĄt / rommĂĄ a hĂĄz, a vĂĄros, a vilĂĄg,/ ahogy gyĂźmĂślccsĂŠ ĂŠrik a virĂĄg. // HazĂĄm: jĂśvendĹnk, DĂŠva vĂĄra vagy? / ElĂŠg a vĂŠr, hogy megkĂśsse falad? / Szorong a sziv; bĂĄr hajnalod hasad! // NĂŠpĂźnk jĂśvĹje? SzĂł, te semmi rongy! / Az beszĂŠl ma, ki semmit se felel. / Ăs nemzetĂŠt ma az emeli fel, / ki hangtalan lerogy. // FĂślfelĂŠ futva pĂŠldĂĄt igy mutat, / ki jobbra-balra nem lel mĂĄr utat. (1941. ĂĄprilis 4.) * IllyĂŠs Gyula: Ăldozat
2001. ĂĄprilis 3-ĂĄn a Teleki PĂĄl EmlĂŠkbizottsĂĄg, amelynek fĹvĂŠdnĂśke GĂśncz ĂrpĂĄd ĂŠs MĂĄdl Ferenc, ĂźgyvezetĹ elnĂśke Csicsery RĂłnay IstvĂĄn, az 1945 utĂĄn meghurcolt, majd emigrĂĄciĂłba kĂŠnyszerĂtett egykori kisgazda politikus, egyebek kĂśzt Szabad GyĂśrgy szemĂŠlyes, illetve Ăder JĂĄnos kĂŠpviselĹ jelenlĂŠtĂŠben ĂźnnepĂŠlyesen lerakta az egykori miniszterelnĂśk kĂŠszĂźlĹ szobrĂĄnak alapkĂśvĂŠt a VĂĄrban, a turulemlĂŠkmĹą ĂŠs a SĂĄndor-palota kĂśzelĂŠben. Jelen voltak a lengyel nagykĂśvetsĂŠg, a Teleki PĂĄl segĂtsĂŠgĂŠvel megalakĂtott Magyar CserkĂŠszszĂśvetsĂŠg, a Magyarok VilĂĄgszĂśvetsĂŠge ĂŠs az EĂtvĂśs JĂłzsef Collegium kĂŠpviselĹi. A szobor felĂĄllĂtĂĄsĂĄt megakadĂĄlyozta a Demszky GĂĄbor-fĂŠle vĂĄrosvezetĂŠs. VĂŠgĂźl a Teleki- szobrot BalatonboglĂĄron ĂĄllĂtottĂĄk fel, 2004. ĂĄprilis 3-ĂĄn.
Az EĂśtvĂśs JĂłzsef Collegium BarĂĄti KĂśre ĂŠs a Bethlen GĂĄbor AlapĂtvĂĄny KuratĂłriuma a kollĂŠgium ĂŠpĂźletĂŠnek centenĂĄriumi ĂźnnepsĂŠgsorozata keretĂŠben 2010. oktĂłber 26-ĂĄn felavatta Teleki PĂĄl tudĂłs-ĂĄllamfĂŠrfi, a kollĂŠgium kurĂĄtora szobrĂĄt. (EĂśtvĂśs JĂłzsef Collegium, Budapest, XI. ker. MĂŠnesi Ăşt 11.) SzoboravatĂł beszĂŠdet mondott dr. BertĂŠnyi IvĂĄn tĂśrtĂŠnĂŠsz professzor, a BarĂĄti KĂśr elnĂśke ĂŠs LezsĂĄk SĂĄndor, az OrszĂĄggyĹąlĂŠs alelnĂśke, a Bethlen AlapĂtvĂĄny KuratĂłriuma elnĂśke. KĂśzremĹąkĂśdĂśtt SzvorĂĄk Katalin nĂŠpdalĂŠnekes ĂŠs SzabĂł AndrĂĄs elĹadĂłmĹąvĂŠsz, a BarĂĄti KĂśr tagjai, s rĂŠszlet hangzott el Teleki PĂĄl miniszterelnĂśki rĂĄdiĂłbeszĂŠdĂŠbĹl (1939).
BertĂŠnyi IvĂĄn beszĂŠdĂŠben elmondta: amikor meghalt EĂśtvĂśs LorĂĄnd, az EĂśtvĂśs JĂłzsef Collegium kurĂĄtora 1919-ben, az utĂłda Teleki PĂĄl miniszterelnĂśk lett, halĂĄlĂĄig Ĺ volt a kurĂĄtor. Az EĂśtvĂśs JĂłzsef Collegium igazgatĂłjĂĄnak, Bartoniek GĂŠzĂĄnak sok munkĂĄja volt. Teleki PĂĄlnak gondja volt a collegiumra. Amikor Bartoniek GĂŠza megĂrta neki, hogy a diĂĄkoknak nagyon szegĂŠny a konyhĂĄja, Teleki PĂĄl a birtokĂĄn rendezett vadĂĄszaton lĹtt Ăśsszes vadat tĂĄrszekereken elkĂźldte a nĂŠlkĂźlĂśzĹ diĂĄkoknak. GrĂłf Teleki PĂĄl miniszterelnĂśk fĹcserkĂŠsz is volt. Az EĂśtvĂśs Collegiumban kommunista rĂśplapozĂĄs tĂśrtĂŠnt. KiderĂźlt, hogy a tettesek kĂŠpviselĹk, vezetĹk gyermekei voltak. Teleki PĂĄl kĂśzbelĂŠpett, nem engedte, hogy eljĂĄrĂĄs induljon a fiatalok ellen.
Teleki az ĂśngyilkossĂĄga elĹtti napon meggyĂłnt. MĂŠlyen hĂvĹ katolikus volt, tudta, hogy az ĂśngyilkossĂĄg megbocsĂĄthatatlan bĹąn. Teleki az ĂźdvĂśssĂŠgĂŠt felĂĄldozta nemzetĂŠĂŠrt.
LezsĂĄk SĂĄndor beszĂŠde megrendĂtĹen szĂŠp volt: "MerjĂźnk megszĂłlalni, merjĂźk megfontolt ĂŠs hiteles szavainkat, gondolatainkat, a kĂŠtharmados tĂśrtĂŠnelmi felhatalmazĂĄst tettekre vĂĄltani! MerjĂźnk grĂłf Teleki PĂĄlrĂłl beszĂŠlni! Ne engedjĂźnk az ĂĄrmĂĄnykodĂł kĂsĂŠrtĂŠsnek, ĂĄlljunk ellen a gonoszoknak, hazaĂĄrulĂłknak, a hazugsĂĄgnak, a politikai bĹąnĂśzĹk tudatos rĂĄgalmazĂĄsĂĄnak, szĂŠgyenteljes akadĂŠmiai dolgozatokat vĂŠdelmezĹ hamisĂtĂłknak! MerjĂźnk grĂłf Teleki PĂĄlrĂłl beszĂŠlni! Legyen bĂĄtorsĂĄgunk pĂŠldĂĄzattĂĄ emelni rendĂthetetlen keresztĂŠny hitĂŠt, nemzeti elkĂśtelezettsĂŠgĂŠt, erkĂślcsĂŠt. Legyen erĹnk ĂŠs bĂĄtorsĂĄgunk, hogy a nemzet ĂśnismeretĂŠben mĂŠltĂł helyre emelkedjen grĂłf Teleki PĂĄl, a miniszterelnĂśk, az akadĂŠmikus, a nemzetnevelĹ fĹcserkĂŠsz.
TĂśbb ĂŠvtizednyi tĂśrtĂŠnelemhamisĂtĂĄst ĂŠs rĂĄgalmazĂĄst kĂśvetĹen merjĂźnk a nemzet nagyjairĂłl beszĂŠlni, merjĂźk Ĺket pĂŠldĂĄnak ĂŠs irĂĄnytĹąnek tekinteni, ĂŠs ne csak a tudatunkban, de a vĂĄrosok ĂŠs falvak kĂśzterein is merjĂźnk szĂĄmukra emlĂŠkmĹąvet emelni!
Legyen bĂĄtorsĂĄgunk szĂłlni ĂŠs cselekedni a tĂśrtĂŠnelmi hazĂĄĂŠrt, a mĂĄrtĂrok vĂŠrĂŠbĹl szĂźletĹ jĂśvendĹrĹl, merjĂźnk beszĂŠlni Isten szolgĂĄjĂĄrĂłl, Mindszenty bĂborosrĂłl, mint nemzeti â ĂŠs nem csupĂĄn katolikus â pĂŠldakĂŠprĹl! MerjĂźnk beszĂŠlni grĂłf Teleki PĂĄl munkĂĄssĂĄgĂĄrĂłl, ĂŠletĂştjĂĄrĂłl, aki nemzedĂŠkĂŠvel egyĂźtt a Lenin-fiĂşk ĂĄltal megkĂnzott, Trianonban megcsonkĂtott orszĂĄg megmaradĂĄsa ĂŠrdekĂŠben rendkĂvĂźli erĹfeszĂtĂŠsre volt kĂŠpes! MerjĂźk idĂŠzni ProhĂĄszka OttokĂĄr pĂźspĂśk intelmeit, szociĂĄlis tanĂtĂĄsait! Legyen bĂĄtorsĂĄgunk Ăşjra ĂŠs Ăşjra a nemzeti jĂśvendĹ szolgĂĄlatĂĄba ĂĄllĂtani a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtti nĂŠpi ĂrĂłk gondolatait!
MerjĂźnk emlĂŠkezni ĂŠs beszĂŠlni, mert vakmerĹ â a nemzetre nĂŠzve kĂĄros kĂśvetkezmĂŠnyekkel jĂĄrĂł â gyĂĄvasĂĄg lesz, ha elszalasztanĂĄnk a korszakvĂĄltĂł tĂśrtĂŠnelmi esĂŠlyĂźnket!
Igen, vĂŠgzetes ĂŠs vakmerĹ gyĂĄvasĂĄg, ha igazunk ĂŠs lehetĹsĂŠgĂźnk tudatĂĄban nem leszĂźnk kĂŠpesek az orszĂĄgleltĂĄrral pĂĄrhuzamosan hiteles tĂśrtĂŠnelmi leltĂĄrt is kĂŠszĂteni, ha nem leszĂźnk kĂŠpesek a fiatal kutatĂłknak, tĂśrtĂŠnĂŠszeknek lehetĹsĂŠget biztosĂtani az elmĂşlt ĂŠvszĂĄzad tĂśrtĂŠnĂŠseinek tudomĂĄnyos elemzĂŠsĂŠre, feltĂĄrĂĄsĂĄra. VakmerĹ gyĂĄvasĂĄg, ha igazunk ĂŠs lehetĹsĂŠgĂźnk tudatĂĄban nem mondjuk, nem kĂŠpviseljĂźk azt, ami kĂśzjĂł, ami nemzeti ĂŠrtĂŠk ĂŠs minĹsĂŠg.
Igazunk ĂŠs lehetĹsĂŠgĂźnk tudatĂĄban merjĂźnk szobrot ĂĄllĂtani TĂłth IlonkĂĄnak, Wass Albertnek, ĂŠs mĂŠg mennyi tĂśrtĂŠnelmi adĂłssĂĄgunk van! MerjĂźnk Budapesten, kĂśztĂŠren szobrot ĂĄllĂtani grĂłf Teleki PĂĄlnak! MerjĂźnk elĹtte egyenes derĂŠkkal megĂĄllni ĂŠs lengyel barĂĄtainkkal egyĂźtt fĹhajtĂĄssal megkĂśszĂśnni, hogy a barna ĂŠs a vĂśrĂśs ordas eszmĂŠk vilĂĄgot hipnotizĂĄlĂł erĹterĂŠben tĂzezrek ĂŠletĂŠt mentette meg, ĂŠs milliĂłknak ad a jĂśvĹben is keresztĂŠny ĂŠs magyar pĂŠldĂĄzatot.
Az iskola ĂŠs a kĂśzĂŠlet megĂşjhodĂĄsĂĄval, a nemzeti reneszĂĄnsz remĂŠnyĂŠvel merjĂźnk magyarok ĂŠs eurĂłpaiak lenni grĂłf Teleki PĂĄl ĂŠletĂŠnek, sorsĂĄnak pĂŠldĂĄzatĂĄval is, akirĹl IllyĂŠs Gyula 1941-ben a ma is ĂŠrvĂŠnyes versmondatĂĄban Ăgy Ărt: âFĂślfelĂŠ futva pĂŠldĂĄt Ăgy mutat, ki jobbra-balra nem lel mĂĄr utat.â"
SzabĂł AndrĂĄs elszavalta IllyĂŠs Gyula Ăldozat ĂŠs Vas IstvĂĄn Teleki PĂĄl emlĂŠkezete cĂmĹą versĂŠt. Vas IstvĂĄn 1956-ban Ărta ezt a verset, de 1990-ig nem jelenhetett meg. VĂŠgĂźl felavattĂĄk a szobrot, Rieger Tibor szobrĂĄszmĹąvĂŠsz alkotĂĄsĂĄt. A fĹvĂĄrosbĂłl 2004-ben tĂśrvĂŠnysĂŠrtĹen kitiltott, a befogadĂł BalatonboglĂĄron fĂślĂĄllĂtott szobor Rieger Tibor szobrĂĄszmĹąvĂŠsz alkotĂĄsa, a BalatonboglĂĄron fĂślĂĄllĂtott szobor kicsinyĂtett mĂĄsĂĄt avattĂĄk fel az EĂśtvĂśs Collegiumban. Megjelent a 85 ĂŠves TĂśrĂśk BĂĄlint kĂśzĂrĂł is. TĂśrĂśk BĂĄlint kitĹąnĹ cikkeire, tanulmĂĄnyaira a rendszervĂĄltozĂĄs utĂĄn figyeltem fel.
Az ĂźnnepsĂŠg utĂĄn megnyĂlt az EĂśtvĂśs JĂłzsef Collegiumban az AgyagfalvĂĄtĂłl ZsombolyĂĄig â Magyar nyelvĹą hĂrlapok, folyĂłiratok ĂŠs kĂśnyvek RomĂĄniĂĄban 1918-1945 kĂśzĂśtt cĂmĹą kiĂĄllĂtĂĄs, melyet SzabĂł Zsolt, a MĹąvelĹdĂŠs folyĂłirat szerkesztĹje nyitott meg. RĂŠgĂłta szerettem volna beszĂŠlgetni SzabĂł Zsolttal, most mĂłd nyĂlt rĂĄ. Nagy kĂŠsĂŠssel olvashatĂł a MĹąvelĹdĂŠs az interneten, mondtam neki, pedig ĂŠrtĂŠkes folyĂłirat. Nem kaptak rĂĄ pĂŠnzt, mondta. KĂŠrdeztem, tovĂĄbbra is gyĹąjti-e a kolozsvĂĄri Egyetemi KĂśnyvtĂĄr az erdĂŠlyi, legalĂĄbb a kolozsvĂĄri magyar lapokat? Megtudtam, hogy ott is van kĂśtelespĂŠldĂĄny-rendelet, de a legtĂśbb kiadĂł nem tesz ennek eleget, Ăgy nagyon sok ĂşjsĂĄg pĂŠldĂĄnyai hiĂĄnyosak a kĂśnyvtĂĄrban. SzomorĂşan hallottam tĹle azt is, hogy a legkemĂŠnyebb Ăśtvenes ĂŠvekben a megijedt magyar ĂrĂłk, ĂşjsĂĄgĂrĂłk bementek a kĂśnyvtĂĄrba ĂŠs zsilettel kivĂĄgtĂĄk rĂŠgi, a magyarsĂĄg ĂŠrtĂŠkei mellett kiĂĄllĂł cikkeiket, annyira fĂŠltek a megtorlĂĄstĂłl.
SzabĂł AndrĂĄs kitĹąnĹ verseket szavalt. Nagyon szĂŠp volt Vas IstvĂĄn Teleki PĂĄl emlĂŠkezete cĂmĹą verse, melyet a "Szobor vagyok, de fĂĄj minden tagom!" FehĂŠr kĂśnyv a Teleki szoborrĂłl (Occidental Press, Budapest, 2002) cĂmĹą kĂśnyvben talĂĄlt. Ez a kĂśnyv dokumentumokat tartalmaz arrĂłl, hogyan akartak Budapesten szobrot ĂĄllĂtani Teleki PĂĄlnak.
Udvardy Frigyes, NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2011. mĂĄjus 25.
KisvĂĄrosi vilĂĄgszenzĂĄciĂł a kommunizmusban
Kerek negyven esztendĂľvel ezelĂľtt akciĂłfilmbe illĂľ sztoritĂłl volt hangos Margitta. 1971. mĂĄjus 27-ĂŠn hat margittai fiatalember olyat tett, ami vilĂĄgszenzĂĄciĂłnak szĂĄmĂtott, amivel rendesen odapĂśrkĂśltek a kommunista rezsimnek. HĂłnapokig tartĂł egyeztetĂŠs ĂŠs szervezĂŠs utĂĄn sikerĂźlt kĂźlfĂśldre szĂśkniĂźk, ĂĄm nem akĂĄrhogy. RepĂźlĂľgĂŠpet tĂŠrĂtettek el a nagyvĂĄradi repĂźlĂľtĂŠrrĂľl. Az akciĂł kieszelĂľje ĂŠs vezĂŠre Moka BĂŠla volt.Â
A ma 71 ĂŠves fiatalemberrel margittai otthonĂĄban ĂźlĂźnk le beszĂŠlgetni. BĂŠla bĂĄcsi csillogĂł szemmel elevenĂti fel a mĂşltat, nem sokat kell kĂŠrdezni, megy a nosztalgia. Elegem volt a komcsik uralmĂĄbĂłl, a munkĂĄspardicsombĂłl. Elkezdtem a kĂźlfĂśldre valĂł kiszĂśkĂŠs gondolatĂĄval foglalkozni. De hĂĄt rokkant lĂŠtemre, egyedĂźl? - mondja BĂŠla bĂĄcsi, akinek 18 ĂŠvesen egy traktorbalesetet kĂśvetĂľen amputĂĄlni kellett a jobb lĂĄbĂĄt. NĂŠhĂĄny barĂĄtjĂĄval megosztotta terveit, ĂĄm nem mindenki volt olyan lelkes. Volt, aki egyenesen ĂľrĂźltnek nevezte. AztĂĄn mĂŠgiscsak akadt pĂĄr vakmerĂľ jĂł barĂĄt, akikkel BĂŠcset szemeltĂŠk ki Ăşti cĂŠlnak. Miheller SĂĄndor, Papp JĂĄnos, Papp JĂłzsef, Weiser JĂĄnos, VĂĄmos RĂłbert ĂŠs persze a bandavezĂŠr Moka BĂŠla. A tĂĄrsasĂĄgban Moka volt a legidĂľsebb: 32 ĂŠves. A legfiatalabb VĂĄmos RĂłbert akkor mĂŠg 19 ĂŠves diĂĄk volt. Mivel tĂśbb prĂłbĂĄlkozĂĄs is kudarcba fulladt, a fiĂşk Ăşgy dĂśntĂśttek, hogy nem vĂĄrjĂĄk meg a felszĂĄllĂĄst, hanem kĂvĂźlrĂľl tĂĄmadjĂĄk meg a gĂŠpet. A NagyvĂĄrad-Bukarest menetrend szerinti jĂĄratot szemeltĂŠk ki. Moka elcsente otthonrĂłl vadĂĄsz ĂŠdesapja puskĂĄjĂĄt, valamint elhappoltĂĄk az egyik jĂłbarĂĄt fegyverĂŠt is. A kĂŠt vadĂĄszpuska mellĂŠ szereztek egy harmadikat is, valamint kĂŠsekkel szereltĂŠk fel magukat.Â
BelsĂś Alc. PrĂłbĂĄlkozĂĄs ĂŠs siker
MĂĄjus 27-ĂŠn reggel autĂłval vitettĂŠk magukat a nagyvĂĄradi repĂźlĂľtĂŠrre. A gĂŠphez hajtottak. Az utasok ĂŠppen szĂĄlltak befelĂŠ a gĂŠpbe, amikor a fiatalemberek elĂľvettĂŠk a fegyvereket ĂŠs eldĂśrdĂźlt nĂŠhĂĄny lĂśvĂŠs. Az emberek menekĂźltek, mikĂśzben Papp JĂłzsef ĂŠs VĂĄmos RĂłbert likvidĂĄlta a gĂŠpen lĂŠvĂľ fegyveres szekust. Mivel a pilĂłta is menekĂźlĂľre fogta, erĂľszakkal vittĂŠk a gĂŠpre a mĂĄsodpilĂłtĂĄt, a fedĂŠlzeti mĂťszerĂŠszt ĂŠs a rĂĄdiĂłst. KĂśzben a katonasĂĄg mĂĄr lĂśvĂŠseket adott le a gĂŠpre. A fiĂşk azonban nem hĂĄtrĂĄltak, ĂŠs a gĂŠp a magasba szĂĄllt. A mĂĄsodpilĂłta az utolsĂł pillanatban emelte fel a gĂŠpet. A kifutĂłt ugyanis egy ciszternĂĄval ĂŠs egy terepjĂĄrĂłval zĂĄrtĂĄk el.
Alc. Ă?t ĂŠs Ăşti cĂŠl, szabadsĂĄg
A mĂĄsodpilĂłtĂĄt ugyan rĂĄdiĂłn utasĂtottĂĄk, hogy Aradra vigye a gĂŠpet, ĂĄm szerencsĂŠre a fiĂşk tudtak tĂĄjĂŠkozĂłdni. MuszĂĄj volt megĂźtnĂśm a mĂťszerĂŠszt, hogy tudomĂĄsul vegyĂŠk, nem viccelĂźnk. MiutĂĄn MagyarorszĂĄg felett jĂĄrtunk, a rĂĄdiĂłs szĂłlt, hogy le kell szĂĄllnunk Ferihegyen tankolni. Mivel BĂŠcs kĂśrĂźlbelĂźl akkora tĂĄvolsĂĄgra van VĂĄradtĂłl, mint Bukarest, tudtuk, hogy nem kell tankolni. Ekkor a rĂĄdiĂłst vĂĄgtam fejbe. TĂśbbet nem akadĂŠkoskodtak. MiutĂĄn tĂşljutottak a magyarorszĂĄgi szovjet vadĂĄszrepĂźlĂľk tĂĄmaszpontjain, a gĂŠp BĂŠcsben landolt. A fiĂşk itt megadtĂĄk magukat. Odakint fejenkĂŠnt kĂŠt ĂŠv bĂśrtĂśnre ĂtĂŠltĂŠk Ăľket, csak Moka kapott kĂŠt ĂŠs fĂŠl ĂŠvet, mint a csapat vezĂŠre. BĂŠcsben a bĂźntetĂŠs mellett azonban nagy tiszteletnek Ăśrvendtek, mikĂśzben idehaza szinte teljes egĂŠszĂŠben lecserĂŠltĂŠk a megyei ĂŠs margittai szekuritĂĄtĂŠt. A bĂŠcsi bĂśrtĂśn kĂĄpolnĂĄjĂĄban kĂźlĂśn magyar nyelvĂť istentiszteletet tartottak szĂĄmukra. A legtĂśbb segĂtsĂŠget Mindszenty JĂłzsef bĂborostĂłl ĂŠs az ĂĄltala irĂĄnyĂtott szeretetszolgĂĄlattĂłl kaptĂĄk. Mivel a vilĂĄgsajtĂłt bejĂĄrta a hĂr, hogy a gĂŠpeltĂŠrĂtĂľk erdĂŠlyi magyarok voltak, a Kanadai ErdĂŠlyi Magyarok SzĂśvetsĂŠge is felkarolta a fiĂşk ĂźgyĂŠt. A szervezet elnĂśke, grĂłf Teleki BĂŠla ĂŠlelmiszer- ĂŠs kĂśnyvcsomagokat kĂźldĂśtt nekik. A szabadulĂĄs utĂĄn a traiskircheni menekĂźlttĂĄborban kaptak menedĂŠket. Moka BĂŠla megtanult nĂŠmetĂźl, gĂŠplakatoskĂŠnt dolgozott jĂł fizetĂŠsĂŠrt, s ami a legfontosabb volt: az, hogy szabadon ĂŠlt. Valaki azonban nagyon hiĂĄnyzott neki. A felesĂŠge, IrĂŠnke. Moka BĂŠla Ăşj terven tĂśrte a fejĂŠt. VĂŠgĂźl a felesĂŠg nem tudott kimenni, hanem Moka kerĂźlt vissza a kommunista RomĂĄniĂĄba. Egy SzerbiĂĄba valĂł kiruccanĂĄs alkalmĂĄval MokĂĄt elfogtĂĄk, majd ĂĄtadtĂĄk a romĂĄn hatĂłsĂĄgoknak.Â
Alc. BĂťnhĂľdĂŠs ĂŠs szabadulĂĄs
MĂg a fiĂşk BĂŠcsben Ăźltek, addig itthon fejenkĂŠnt 23 ĂŠv bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠst kaptak, csalĂĄdjaikat meghurcoltĂĄk. MiutĂĄn MokĂĄt elfogtĂĄk, kĂŠt hĂłnapig a szekuritĂĄtĂŠ bukaresti szĂŠkhelyĂŠn fĂśldalatti cellĂĄkban tartottĂĄk, majd 1975 decemberĂŠben ĂĄthelyeztĂŠk a szamosĂşjvĂĄri bĂśrtĂśnbe. AmĂg oda nem kerĂźlt, nem volt dupla pĂĄncĂŠlozott ajtĂł a bĂśrtĂśnben. 1987-ben ĂĄthelyeztĂŠk CraiovĂĄra. Orvosi ellenĂľrzĂŠsre, fĂźrĂśdni, beszĂŠlĂľre, mindenhova bilincsben ĂŠs lĂĄbbilincsben vittĂŠk. Mindenki csodĂĄlkozott, hogy mit tehetett az a fĂŠllĂĄbĂş, akire ennyire vigyĂĄznak. A szocialista RomĂĄnia legveszĂŠlyesebb ĂŠs leghĂresebb bĂťnĂśzĂľjekĂŠnt tartottĂĄk szĂĄmon. SajĂĄt bevallĂĄsa szerint soha nem adta fel a remĂŠnyt. A szabadsĂĄg szĂĄmĂĄra soha nem volt kĂŠrdĂŠs. BĂĄr voltak nehĂŠz idĂľszakok, azokat ĂĄtvĂŠszelte. Amikor a felesĂŠgĂŠt vĂĄlĂĄsra kĂŠnyszerĂtettĂŠk, amikor meghalt az ĂŠdesapja, ĂŠs nem kapott kimenĂľt, hogy rĂŠszt vehessen a temetĂŠsĂŠn, akkor elĂŠggĂŠ kiborult, de mindig talpra tudott ĂĄllni. A sok megprĂłbĂĄltatĂĄs utĂĄn, 12 ĂŠvi bĂśrtĂśnt kĂśvetĂľen meglepetĂŠsszerĂťen ĂŠrte a szabadulĂĄs 1988. januĂĄr 26-ĂĄn, CeauÂşescu 70. szĂźletĂŠsnapjĂĄn. Moka BĂŠla amnesztiĂĄt kapott. HazatĂŠrhetett, azonban ez a szabadulĂĄs nem volt KĂĄnaĂĄn. BĂĄr felesĂŠgĂŠt Ăşjra elvette, rendszeresen ellenĂľrzĂŠsre kellett jĂĄrjon. Hetente jelentkeznie kellett a rendĂľrsĂŠgen, ĂŠs nem hagyhatta el a vĂĄrost. KĂśzben a szekusok szĂźntelenĂźl prĂłbĂĄltĂĄk beszervezni, hiĂĄba. Az ĂĄltalĂĄnos hiĂĄnyban kĂźlĂśn ĂŠteljegyeket kapott, nehogy ismĂŠt fellĂĄzadjon. Mikor hazajĂśttem, nem ismertem meg a sajĂĄt sĂłgornĂľmet. FelsĂľ utasĂtĂĄsra ugyanoda kellett visszamennem dolgozni, ahol azelĂľtt voltam. Rendszeresen figyeltek. MĂŠg azt is tudtĂĄk, hogy hĂĄny tĂľ szĂľlĂľt Ăźltettem a kertbe ĂŠs milyen fajtĂĄt - mondja Moka, akit a munkahelyĂŠn elkĂźlĂśnĂtettek a tĂśbbiektĂľl. EgyedĂźl kellett ĂŠtkeznie, ĂŠs nem beszĂŠlhetett senkivel. A rendszervĂĄltĂĄs gyĂśkeresen megvĂĄltoztatta az ĂŠletĂŠt. Az igazsĂĄgĂźgy mind a hat gĂŠpeltĂŠrĂtĂľt rehabilitĂĄlta. A tĂśbbiek is hazatĂŠrhettek, persze csak lĂĄtogatĂłba, mert Ăľk kint telepedtek le.
Moka BĂŠla 2001-ben ment nyugdĂjba. KĂśztiszteletnek ĂśrvendĂľ, egyszerĂť kisnyugdĂjaskĂŠnt ĂŠli az ĂŠletĂŠt. Ăm nem minden nyugdĂjas bĂźszkĂŠlkedhet azzal, amivel Ăľ. A margittaiak bĂźszkĂŠk is rĂĄ, hiszen tudjĂĄk, hogy Moka BĂŠla az igazsĂĄg elkĂśtelezett hĂve, aki sajĂĄt bevallĂĄsa szerint az igazsĂĄgĂŠrt sosem habozott kockĂĄra tenni az ĂŠletĂŠt. Negyven ĂŠv elteltĂŠvel is ĂŠlĂŠnken ĂŠl az emberek emlĂŠkezetĂŠben a gĂŠpeltĂŠrĂtĂŠs tĂśrtĂŠnete. A fiatalabb generĂĄciĂł is - persze csak az ĂľsĂśk mesĂŠlĂŠsĂŠbĂľl - jĂłl ismeri Moka BĂŠla kalandos tĂśrtĂŠnetĂŠt.Â
TĂľtĂľs Norbert
Reggeli Ă?jsĂĄg
ErdĂŠly.ma2011. jĂşnius 14.
Ă?rtĂŠkeket kĂŠpviselni, a hitrĂľl tanĂşsĂĄgot tenni
MĂĄria ĂĄltal JĂŠzushoz - volt a pĂźnkĂśsdi bĂşcsĂş jelszava. IdĂŠn is szĂĄzezrek igyekeztek ezt az utat
bejĂĄrni, megtalĂĄlni a somlyĂłi SzĂťzanya rĂŠvĂŠn JĂŠzus Krisztust.
SpĂĄnyi Antal, az Ăźnnepi szentmise szĂłnoka arra figyelmeztetett: felelĂľsek vagyunk sorsunkĂŠrt,
jelenĂźnkĂŠrt, jĂśvĂľnkĂŠrt.
Pontos adatok nincsenek, de idĂŠn is zarĂĄndokok szĂĄzezrei vonultak a csĂksomlyĂłi SzĂťzanya elĂŠ, hogy erĂľt ĂŠs bĂĄtorĂtĂĄst merĂtsenek a kegyhely ĂŠs a bĂşcsĂş szellemĂŠbĂľl.
A zarĂĄndokok egy rĂŠsze a mĂşlt hĂŠt folyamĂĄn mĂĄr megĂŠrkezett CsĂksomlyĂłra ĂŠs a kĂśrnyezĂľ telepĂźlĂŠsekre, pĂŠnteken a tĂĄvolrĂłl, gyalogosan indult keresztaljĂĄk tĂśbbsĂŠge is cĂŠlhoz ĂŠrt. Kellett is a pĂŠntek este ĂŠs az ĂŠjszaka, hogy ĂĄzott ruhĂĄikat megszĂĄrĂtsĂĄk, maguk is kipihenjĂŠk az egĂŠsz napos, esĂľben valĂł gyaloglĂĄs fĂĄradalmait. Szombaton dĂŠlelĂľtt fegyelemben, ĂĄhĂtatban vonultak a keresztaljĂĄk a kĂŠt SomlyĂł kĂśzĂśtti nyeregben levĂľ HĂĄrmashalomoltĂĄrhoz.
ImĂĄval, ĂŠnekkel vonult a kordon is a papsĂĄggal, a kisbazilikajelvĂŠnnyel ĂŠs a labarummal, ahogy eleink rĂĄnk hagyomĂĄnyoztĂĄk. Az Ăźnnepi szentmise elejĂŠn OrbĂĄn Szabolcs OFM, a Szent IstvĂĄnrĂłl elnevezett ErdĂŠlyi Ferences RendtartomĂĄny fĂľnĂśke kĂśszĂśntĂśtte a zarĂĄndokokat. A zarĂĄndoklat lĂŠnyege, hogy lekĂźzdjĂźk azokat az akadĂĄlyokat, amelyek tĂĄvol tartanak IstentĂľl - mondta -, ĂŠs MĂĄria ĂĄltal eljussunk JĂŠzushoz. Jakubinyi GyĂśrgy ĂŠrsek hangsĂşlyozta, ahogy a gyermek szĂĄmĂĄra ĂŠdesanyja szĂve jelenti az otthont, Ăşgy MĂĄria gyermekeikĂŠnt mindannyian hazajĂśttĂźnk.
SpĂĄnyi Antal szĂŠkesfehĂŠrvĂĄri pĂźspĂśk, az Ăźnnepi szĂłnok figyelmeztetett: van mit megkĂśszĂśnnĂźnk, ĂŠs van miĂŠrt kĂśnyĂśrĂśgnĂźnk.
FĂĄjdalommal, aggodalommal, szorongĂĄssal lĂĄtjuk, hogyan vesznek el, relativizĂĄlĂłdnak ĂśrĂśknek hitt erkĂślcsi ĂŠrtĂŠkeink - mondta a szĂłnok. Ugyanakkor Ăľseink hitĂŠt ĂĄllĂtotta pĂŠldĂĄnak: Ăľk IstennĂŠl talĂĄltĂĄk meg a megtartĂł erĂľt. MĂĄrton Ăron, Mindszenty bĂboros, ProhĂĄszka OttokĂĄr hitĂŠt ĂŠs kitartĂĄsĂĄt idĂŠzte fel, kifejtve: felelĂľssĂŠget kell vĂĄllalni egymĂĄsĂŠrt, a nemzetĂŠrt, a hitĂŠrt ĂŠs az egyhĂĄzĂŠrt. SpĂĄnyi Antal az Ăşj magyar alkotmĂĄnyrĂłl szĂłlva hangsĂşlyozta: a magyar nĂŠp nem kĂvĂĄn beleszĂłlni mĂĄs nĂŠpek ĂŠletĂŠbe, de tudja, mit akar, ĂŠs nem szorul arra, hogy mĂĄs nĂŠpek kĂŠnyszerĂtsĂŠk rĂĄ akaratukat. Ăgy alkottuk meg a magyar alkotmĂĄnyt, amelyben ki mertĂźk mondani a hĂĄzassĂĄg IstentĂľl rendelt tĂśrvĂŠnyĂŠt ĂŠs az ĂŠlet vĂŠdelmĂŠt. Nem szabad fĂŠlnĂźnk, megijednĂźnk, mert tiszta a szĂĄndĂŠkunk, nemes ĂŠs jĂł az akarat - fogalmazott a szĂłnok. A csalĂĄdvĂŠdelem ĂŠs a gyermekvĂĄllalĂĄs fontossĂĄgĂĄrĂłl szĂłlva hangsĂşlyozta: Ăpolni kell a csalĂĄdi kĂśtelĂŠkeket, ĂśrĂśmmel kell fogadni a gyermeket, vĂŠdeni kell az ĂŠletet a fogantatĂĄstĂłl a termĂŠszetes halĂĄlig. (.) Adja az Ă?r, hogy nĂśvekedjen a gyermekeket ĂśrĂśmmel vĂĄllalĂł, szeretetben felnĂśvekvĂľ csalĂĄdok szĂĄma. A mindannyiunkra vĂĄrĂł feladatokat pedig Ăgy foglalta Ăśssze: Ă?rtĂŠkeket kell kĂŠpviselni ĂŠs ĂŠrte kiĂĄllni, a hitrĂľl tanĂşsĂĄgot tenni, a csalĂĄdot szeretni, a tiszta ĂśrĂśmet megĂŠlni ĂŠs megbecsĂźlni, nagyvonalĂşan gondolkodni, erĂľsnek lenni ĂŠs eszmĂŠkhez igazodni, hivatĂĄsnak ĂŠlni, elfogadni Isten hĂvĂĄsĂĄt, Ăśsszefogni, egyĂŠ lenni.
Az idĂľjĂĄrĂĄs idĂŠn sem kĂmĂŠlte a bĂşcsĂşs szentmise rĂŠsztvevĂľit, majd a hazafelĂŠ igyekvĂľket: a lezĂşdulĂł esĂľ tĂśbb Ăzben is alaposan elĂĄztatta a zarĂĄndokokat. TĂśbb rĂŠsztvevĂľ kĂśvetkeztetĂŠse szerint csak remĂŠnykedni lehet abban, hogy egyre tĂśbben vannak azok, akik hitĂźket megĂŠlni jĂśnnek el MĂĄria lĂĄbĂĄhoz, nem pedig magyarsĂĄgukat, politikai meggyĂľzĂľdĂŠsĂźket fitogtatni, vagy egyenesen politikai tĂľkĂŠt kovĂĄcsolni a zarĂĄndoklatbĂłl.
Ă?nneplĂľk az ezerĂŠves hatĂĄrnĂĄl
Az elĂľzĂľ ĂŠvekhez viszonyĂtva kĂŠtszer tĂśbben, azaz mintegy hĂşszezren vettek rĂŠszt GyimesbĂźkkĂśn vasĂĄrnap a pĂźnkĂśsdi istentiszteleten az ezerĂŠves hatĂĄrt jelzĂľ ĂľrhĂĄz mellett. VasĂĄrnap a kontumĂĄci kĂĄpolnĂĄban tartott istentisztelet utĂĄn a zarĂĄndokok leereszkedtek a dombrĂłl ĂŠs ĂĄtvonultak az osztrĂĄk-magyar monarchia idejĂŠrĂľl fennmaradt 30-as ĂľrhĂĄzhoz, amely 1918-ig a RomĂĄniĂĄval valĂł keleti hatĂĄrt jelezte. Az ĂľrhĂĄz elĂľtt nĂŠhĂĄny ĂŠve felavatott magyar hĂľsĂśk emlĂŠkmĂťvĂŠnĂŠl, az Ăśt fakeresztnĂŠl, amelyek a trianoni diktĂĄtummal a MagyarorszĂĄgtĂłl elszakĂtott tĂśrtĂŠnelmi rĂŠszeket jelkĂŠpezik, virĂĄgokat helyeztek el a jelenlĂŠvĂľk, kĂśztĂźk a magyarorszĂĄgi hatĂłsĂĄgok kĂŠpviselĂľi: Hende Csaba honvĂŠdelmi miniszter, LezsĂĄk SĂĄndor ĂŠs Latorcai JĂĄnos, a Magyar OrszĂĄggyĂťlĂŠs alelnĂśkei. A magyar honvĂŠdelmi miniszter beszĂŠdet tartott GyimesbĂźkk polgĂĄrmesterĂŠvel, GĂŽrdea Vilmossal egyĂźtt, majd elĂŠnekeltĂŠk a magyar ĂŠs a szĂŠkely himnuszokat.
Ezt kĂśvetĂľen a zarĂĄndokok ĂĄtvonultak a sĂneken, ĂŠs az ĂľrhĂĄz mellett vĂĄrtĂĄk a MagyarorszĂĄg ĂĄltal 1930-ban megvĂĄsĂĄrolt, SvĂŠdorszĂĄgban gyĂĄrtott Nogab 017-es mozdony hĂşzta szĂŠkely gĂľzĂśst. DĂŠlutĂĄn a kĂŠt kĂźlĂśnvonat, a SzĂŠkely Gyors ĂŠs a CsĂksomlyĂł Expressz elhagyta a gyimesbĂźkki ĂĄllomĂĄst a MagyarorszĂĄgrĂłl ĂŠrkezett 1600 zarĂĄndokkal.
TakĂĄcs Ă?va
Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda)2011. szeptember 19.
BĂśjte Csaba Mindszenty-emlĂŠkĂŠrmet kapott
BĂśjte Csaba ferences szerzetes ĂŠs MĂĄga ZoltĂĄn hegedĹąmĹąvĂŠsz kapta idĂŠn a Mindszenty-emlĂŠkĂŠrmet, amelyet a bĂboros szĂźlĹhĂĄzĂĄnĂĄl rendezett ĂźnnepsĂŠgen adott ĂĄt szombaton LezsĂĄk SĂĄndor, a magyar OrszĂĄggyĹąlĂŠs alelnĂśke, a Mindszenty TĂĄrsasĂĄg ĂźgyvezetĹ elnĂśke.
BĂśjte Csaba, mivel nem tudott megjelenni az ĂźnnepsĂŠgen, levĂŠlben kĂśszĂśntette a megjelenteket.
A ferences szerzetes megkĂśszĂśnte az emlĂŠkĂŠrmet, ĂŠs azt hangsĂşlyozta, hogy Mindszenty JĂłzsef, a XX. szĂĄzad mĂĄrtĂr sorsĂş fĹpapja szĂĄmĂĄra is pĂŠldakĂŠp, akinek az elesettek, a szenvedĹk, az ĂźldĂśzĂśttek vĂŠdelmĂŠben kifejtett tevĂŠkenysĂŠge ĂştmutatĂĄst jelent. BĂśjte Csaba Ărt arrĂłl is, imĂĄdkozik Mindszenty JĂłzsef mielĹbbi boldoggĂĄ avatĂĄsĂĄĂŠrt, szavai szerint ugyanis nagy szĂźksĂŠg van a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠben a tĂśrtĂŠnelmi hazĂĄban ĂŠlt ĂŠs ĂźldĂśztetĂŠst szenvedett vĂŠrtanĂşk, hitvallĂłk boldoggĂĄ avatĂĄsĂĄra, akik a mai eltorzult, kiĂźresedett vilĂĄgban eszmĂŠnykĂŠnt ĂĄllhatnak elĹttĂźnk. NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2012. mĂĄrcius 30.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł: vigyĂŠk dĹąlĹre az ĂĄtvilĂĄgĂtĂĄsi kĂŠrdĂŠst!
VigyĂŠk dĹąlĹre MagyarorszĂĄgon is az ĂĄtvilĂĄgĂtĂĄsi kĂŠrdĂŠst, megfelelĹ mĂłdon ĂŠs megfelelĹ hangsĂşlyokkal, a megĂşjulĂł tĂĄrsadalom ĂŠrdekĂŠben â hangsĂşlyozta TĹkĂŠs LĂĄszlĂł korĂĄbbi KirĂĄlyhĂĄgĂł-mellĂŠki reformĂĄtus pĂźspĂśk, eurĂłpai parlamenti kĂŠpviselĹ pĂŠnteken Budapesten, a Terror HĂĄza MĂşzeumban kĂśnyvbemutatĂłn.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł emlĂŠkeztetett arra, hogy Joachim GauckbĂłl, az egykori keletnĂŠmet lelkipĂĄsztorbĂłl, aki a titkosszolgĂĄlati mĂşltat feltĂĄrĂł intĂŠzet alapĂtĂł vezetĹje volt, ĂĄllamelnĂśk lett. KitĂŠrt arra is, hogy a genfi szĂŠkhelyĹą ReformĂĄtusok VilĂĄgszĂśvetsĂŠgĂŠnek kĂŠt ĂŠvtizedig cseh fĹtitkĂĄra volt, akirĹl â a cseh ĂĄtvilĂĄgĂtĂĄsnak kĂśszĂśnhetĹen â kiderĂźlt, hogy besĂşgĂł volt a korabeli CsehszlovĂĄkiĂĄban.
BeszĂŠdĂŠben ĂśrĂśmĂŠnek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Mindszenty JĂłzsef bĂborost a napokban vĂŠgĂŠrvĂŠnyesen rehabilitĂĄlta a LegfĹbb ĂgyĂŠszsĂŠg.
Utalt arra, hogy az egyik bemutatott kĂśnyv szerzĹje, MolnĂĄr JĂĄnos egyhĂĄztĂśrtĂŠnĂŠsz , aki csalĂĄdjĂĄval 1989-ben elhagyni kĂŠnyszerĂźlt ErdĂŠlyt, ahol az Ellenpontok cĂmĹą szamizdat folyĂłiratot szerkesztette, az ĂŠvfolyamtĂĄrsa volt.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł szĂłlt arrĂłl is, hogy a kommunizmussal megalkuvĂł magatartĂĄsra oktattĂĄk a teolĂłgiĂĄkon a leendĹ lelkĂŠszeket. A rendszervĂĄltĂĄs utĂĄn ĂłriĂĄsi volt a lelkĂŠszhiĂĄny, 15 ĂŠv alatt sikerĂźlt csak betĂślteni a stĂĄtuszokat a pĂźspĂśksĂŠgĂŠben â tette hozzĂĄ.
Demeter SzilĂĄrd ĂrĂł, filozĂłfus, TĹkĂŠs LĂĄszlĂł irodĂĄjĂĄnak vezetĹje MolnĂĄr JĂĄnos SzigorĂşan ellenĹrzĂśtt evangĂŠlium cĂmĹą kĂśtetĂŠvel kapcsolatban elmondta: azok az egyhĂĄztagok, akik emberileg gyengĂŠk voltak, vĂĄllaltĂĄk, hogy jelentĂŠst kĂŠszĂtenek az ĂĄllambiztonsĂĄgnak. Annak a meggyĹzĹdĂŠsĂŠnek adott hangot: ânem igaz az, hogy nem volt alternatĂvaâ, lehetett nemet mondani az ĂźgynĂśki felkĂŠrĂŠsre.
Az ĂźgynĂśkĂśk rossz utat vĂĄlasztottak, amikor a diktatĂşra kiszolgĂĄlĂĄsa mellett dĂśntĂśttek, de azok is rossz Ăşton jĂĄrtak, akik elhallgattĂĄk mĂşltjukat az elmĂşlt 22 ĂŠvben. KĂśzelebb vinne a megoldĂĄshoz a mĂşlttal valĂł szĂĄmvetĂŠs, hogy soha tĂśbbĂŠ ne forduljon elĹ a diktatĂşra kiszolgĂĄlĂĄsa. Aki ma âdiktatĂşrĂĄt vizionĂĄl MagyarorszĂĄgonâ, az relativizĂĄlja a kommunista rendszert â jegyezte meg.
ElmondĂĄsa szerint ErdĂŠlyben a szembenĂŠzĂŠs a kommunista mĂşlttal âterhes szĂĄmunkra, mert kiszolgĂĄltĂĄk sokanâ, ĂŠs âkĂŠtszeresen fĂĄjĂł, hogy magyar emberek magyar embereket jelentettek felâ. A kĂśtet ĂŠrdeme, hogy nemcsak a megfigyelĹk-megfigyeltek pĂĄrosĂtĂĄsĂĄban szĂłl a tĂŠmĂĄrĂłl, hanem az erdĂŠlyi tartĂłtisztek nĂŠvsorĂĄt is kĂśzzĂŠteszi.
BeszĂĄmolt arrĂłl, hogy a belsĹ ĂĄtvilĂĄgĂtĂĄsi folyamatot sikerĂźlt elindĂtani, ĂŠs a tĂŠnyfeltĂĄrĂł bizottsĂĄgi munkĂĄlatok a reformĂĄtus, evangĂŠlikus ĂŠs unitĂĄrius vonalon is beindultak. ĂŠs az egyhĂĄzak kĂśzĂśtt rendszeres a konzultĂĄciĂł. Azt is kĂśzĂślte, hogy a magyarorszĂĄgi ĂgynĂśkĂśk ĂŠs hitvallĂłk cĂmĹą filmnek leforgattĂĄk az erdĂŠlyi vonatkozĂĄsĂş rĂŠszeit, az egyik MĂĄrton Ăron pĂźspĂśkrĹl, a mĂĄsik TĹkĂŠs LĂĄszlĂłrĂłl szĂłl majd.
MolnĂĄr JĂĄnos arrĂłl beszĂŠlt, hogy korĂĄbban VĂĄrszegi Asztrik pannonhalmi fĹapĂĄt rĂĄmutatott: nincs âsemleges informĂĄciĂłâ, amelyet az ĂźgynĂśkĂśk adtak tartĂłtisztjeiknek, mert amikor a kommunikĂĄciĂł megtĂśrtĂŠnik, nem lehet tudni, hogy az abban rejlĹ informĂĄciĂłkat ki vagy kik ĂŠs hogyan hasznĂĄljĂĄk fel. A kĂśnyv igyekszik a âpolitikai huzavonaâ vĂŠgĂŠt kijelĂślni, de âmagĂĄt a kĂŠrdĂŠst nem kezeliâ, ahhoz a politikumnak sokkal tĂśbb szabadsĂĄgot kellene adnia a kutatĂłknak â mondta.
Zsumbera ĂrpĂĄd ĂrĂł SzabĂł Gyula tĂśrtĂŠnĂŠsz A PĂĄpai Magyar IntĂŠzet, mint a magyar hĂrszerzĂŠs elĹretolt bĂĄstyĂĄja cĂmĹą kĂśnyvĂŠrĹl elmondta: a szerzĹ tĂśbb tĂzezer oldalt kutatott az ĂĄllambiztonsĂĄgi levĂŠltĂĄrban ĂŠs mĂĄs kĂśzgyĹąjtemĂŠnyekben, ĂŠs megjelenik benne, hogy a PĂĄpai Magyar IntĂŠzet irĂĄnyĂtĂĄsĂĄt a magyar pĂźspĂśki kar 1964-ben vette ĂĄt. A kĂśtet jĂłl dokumentĂĄlt, szĂnes, olvasmĂĄnyos kĂśnyv, gazdag illusztrĂĄciĂłkkal ĂŠs tanulsĂĄgos ĂŠletrajzokkal, ĂŠs forrĂĄsĂŠrtĂŠkĹą, mert eddig nem ismert iratokat hoz nyilvĂĄnossĂĄgra.
SzabĂł Gyula kĂśzĂślte: a Magyar OrszĂĄgos LevĂŠltĂĄrban 30 ezer oldalnyi, az ĂllambiztonsĂĄgi SzolgĂĄlatok TĂśrtĂŠneti LevĂŠltĂĄrĂĄban 200 ezer oldalnyi iratot fĂŠnymĂĄsoltak szĂĄmĂĄra, de ânem arra tĂśrekszĂźnk, hogy ĂźgynĂśkvadĂĄszok legyĂźnkâ. FelhĂvta a figyelmet arra, hogy az egyhĂĄzi levĂŠltĂĄrak ugyanakkor nem nyĂltak meg elĹttĂźk.
A PĂĄpai Magyar IntĂŠzetnĂŠl â amely a rĂłmai magyar nagykĂśvetsĂŠggel egy ĂŠpĂźletben foglalt helyet â sok kollaborĂĄns dolgozott, âitt mindenki mindenkit lehallgatottâ â mondta.
HozzĂĄtette: kutatĂĄsai alapjĂĄn a PĂĄpai Magyar IntĂŠzet vezetĹi, a rektorok az ĂĄllambiztonsĂĄg beszervezett emberei voltak, kĂśzĂźlĂźk kĂŠsĹbb tĂśbben pĂźspĂśkĂśk lettek MagyarorszĂĄgon a mĂşlt rendszerben. VĂŠlemĂŠnye szerint az ott tanulĂłk kĂśzĂśtt is fennĂĄll a gyanĂş, hogy az ĂĄllambiztonsĂĄgi hĂĄlĂłzat emberei voltak, mert ânem akĂĄrki kerĂźlhetett ki RĂłmĂĄbaâ.
MTI
ErdĂŠly.ma2012. mĂĄrcius 31.
Devictus vincit â Mindszenty JĂłzsef emlĂŠkest KolozsvĂĄron
Mindszenty JĂłzsef bĂborosra, esztergomi ĂŠrsekre, MagyarorszĂĄg utolsĂł hercegprĂmĂĄsĂĄra emlĂŠkezett szĂźletĂŠsĂŠnek 120. ĂŠvfordulĂłjĂĄn a Kolozs-Dobokai RĂłmai Katolikus FĹesperesi Hivatal a RĂłmai Katolikus NĹszĂśvetsĂŠg szĂŠkhelyĂŠn megtartott rendezvĂŠnyen. FĂĄbiĂĄn MĂĄria, a nĹszĂśvetsĂŠg elnĂśke kifejtette: Mindszenty a magyar katolikus egyhĂĄz XX. szĂĄzadi kiemelkedĹ szemĂŠlyisĂŠge volt. Fodor GyĂśrgy piarista konfrĂĄter arra figyelmeztette a jelenlevĹket, hogy tudomĂĄsa szerint ez az elsĹ, s mindmĂĄig egyetlen esemĂŠny ErdĂŠlyben, amelynek sorĂĄn megemlĂŠkeztek MindszentyrĹl. â Nem elĹszĂśr tĂśrtĂŠnik meg, hogy KolozsvĂĄr elĂśl jĂĄr a kezdemĂŠnyezĂŠsek terĂŠn, egyhĂĄzi vonatkozĂĄsban is. Mindszenty JĂłzsef kĂśvetendĹ pĂŠlda a Krisztus irĂĄnti papi engedelmessĂŠg szempontjĂĄbĂłl is â hangsĂşlyozta a konfrĂĄter. A Szent MihĂĄly PlĂŠbĂĄnia Szent CecĂlia kĂłrusa PotyĂł IstvĂĄn karnagy vezetĂŠsĂŠvel hĂĄrom ismert vallĂĄsos mĹąvet adott elĹ, JancsĂł MiklĂłs szĂnmĹąvĂŠsz pedig Mindszenty emlĂŠkirataibĂłl olvasott fel rĂŠszleteket.
Mindszenty JĂłzsef ĂŠletĂŠt KovĂĄcs SĂĄndor rĂłmai katolikus fĹesperes ismertette. â Ki volt Mindszenty JĂłzsef bĂboros, Esztergom ĂŠrseke, MagyarorszĂĄg utolsĂł hercegprĂmĂĄsa? EgyĂŠnisĂŠgĂŠt a legvĂĄlasztĂŠkosabban megfogalmazott szavak sem tudjĂĄk mĂŠltĂłkĂŠppen a mai nemzedĂŠk elĂŠ tĂĄrni. SzĂźletĂŠsĂŠnek 120. ĂŠvfordulĂłjĂĄn megprĂłbĂĄlom felelevenĂteni erĹt sugĂĄrzĂł ĂŠs irĂĄnyt mutatĂł tanĂtĂĄsĂĄt â tette hozzĂĄ a fĹesperes, majd boldog II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpĂĄt idĂŠzte, aki szerint âEsztergom rendĂthetetlen bĂboros ĂŠrseke magasztos erĂŠnyek pĂŠldĂĄjĂĄt adta a katolikus vilĂĄgnak. Nagy lelkipĂĄsztor mĂŠltĂłsĂĄgĂĄval hordozta a fejĂŠre helyezett tĂśviskoronĂĄt, olyan magasztos egyhĂĄzi szemĂŠly emlĂŠkĂŠt hagyva rĂĄnk, aki hosszĂş ĂŠveken ĂĄt tudott imĂĄdkozni ĂŠs szenvedni nĂŠpĂŠĂŠrtâ.
KovĂĄcs SĂĄndor elĹadĂĄsĂĄbĂłl megtudtuk: Mindszenty JĂłzsef a Vas megyei Csehimindszenten szĂźletett 1892. mĂĄrcius 29-ĂŠn, szĂźlei Pehm JĂĄnos ĂŠs KovĂĄcs BorbĂĄla voltak. IfjĂş korĂĄban ĂşjsĂĄgĂrĂł akart lenni, aki tollal harcol minden ellen, ami gonosz, ĂĄm az akkori erdĂŠlyi pĂźspĂśk, grĂłf MajlĂĄth GusztĂĄv KĂĄroly kĂŠrĂŠsĂŠre elhatĂĄrozta, hogy pap lesz. ĂrettsĂŠgi utĂĄn a szombathelyi szeminĂĄriumban kezdte el teolĂłgiai tanulmĂĄnyait. 1915. jĂşnius 12-ĂŠn szentelte pappĂĄ a szombathelyi szĂŠkesegyhĂĄzban Mikes JĂĄnos megyĂŠspĂźspĂśk. ElsĹ szolgĂĄlati helye FelsĹpaty telepĂźlĂŠsen volt. 1917. februĂĄr 1-jĂŠn kineveztĂŠk a zalaegerszegi ĂĄllami fĹgimnĂĄzium hittan tanĂĄrĂĄvĂĄ. Az 1919-es vĂśrĂśs ĹszirĂłzsĂĄs forradalom idejĂŠn rĂśvid ideig letartĂłztattĂĄk, ĂŠs kitoloncoltĂĄk a megye terĂźletĂŠrĹl. HuszonĂśt ĂŠvesen megbĂztĂĄk Zalaegerszeg plĂŠbĂĄniĂĄjĂĄnak ĂŠs az ide tartozĂł filiĂĄlĂŠk vezetĂŠsĂŠvel. JavaslatĂĄra Ăşj nĂŠpiskolĂĄk lĂŠtesĂźltek, zĂĄrdatemplomot ĂŠpĂttetett. ElvĂĄllalta a KeresztĂŠny PĂĄrt megyei elnĂśksĂŠgĂŠt. Ezt azzal indokolta meg, hogy âA lelkipĂĄsztori ĂŠletben a politika szĂźksĂŠges rossz. De mivel a politika ledĂśntheti az oltĂĄrt ĂŠs romlĂĄsba viheti a halhatatlan lelket, sĂşlyosan kĂśtelezĹ lelkipĂĄsztori feladatnak tekintette a szavazĂł polgĂĄrok alapos tĂĄjĂŠkoztatĂĄsĂĄtâ.
1927-ben az egyhĂĄzmegye zalai rĂŠszĂŠnek pĂźspĂśki biztosĂĄvĂĄ neveztĂŠk ki. Az elkĂśvetkezĹ ĂŠvtizedben 9 Ăşj plĂŠbĂĄniatemplom, 7 plĂŠbĂĄniahĂĄz, 9 ideiglenes misĂŠzĹ hely, 11 ideiglenes plĂŠbĂĄnialak, 12 Ăşj iskola ĂŠs egy aggmenhely felĂŠpĂtĂŠsĂŠt valĂłsĂtotta meg. 1937-ben pĂĄpai prelĂĄtusi tisztsĂŠggel tĂźntettĂŠk ki, majd 1944. mĂĄrcius 4-ĂŠn XII. Pius pĂĄpa veszprĂŠmi megyĂŠspĂźspĂśknek nevezte ki.
â RĂłma vĂĄlasztĂĄsa azĂŠrt esett Mindszenty JĂłzsefre, mert a pĂźspĂśki kar megerĹsĂtĂŠsĂŠre olyan fĹpapokat kĂvĂĄntak, akik a hĂĄborĂş befejezĂŠsĂŠnek idĹszakĂĄban kemĂŠny ĂŠs ĂĄllhatatos, a totalitĂĄrius rendszerrel szembeszegĂźlĹ, az egyhĂĄzhoz ĂŠs a hazĂĄhoz hĹąek maradtak â magyarĂĄzta KovĂĄcs SĂĄndor.
Az 1944-es zsidóßldĂśzĂŠs kĂśzepette vĂŠdelmĂŠbe vette az ĂźldĂśzĂśtteket: kĂśrlevĂŠlben hozta az orszĂĄg kĂśzvĂŠlemĂŠnyĂŠnek tudomĂĄsĂĄra ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsĂĄt. 1944. november 27-ĂŠn a nyilasok ĂşjbĂłl fogsĂĄgba vetettĂŠk. 1945. hĂşsvĂŠt ĂŠjszakĂĄjĂĄn, ĂĄprilis 20-ĂĄn tĂŠrhetett haza szĂŠkvĂĄrosĂĄba, VeszprĂŠmbe. XII. Pius pĂĄpa 1945. szeptember 15-ĂŠn nevezte ki esztergomi ĂŠrseknek, majd ugyanazon ĂŠv oktĂłberĂŠben iktattĂĄk be ĂŠrseki ĂŠs hercegprĂmĂĄsi kettĹs mĂŠltĂłsĂĄgĂĄba. XII. Pius pĂĄpĂĄval elĹszĂśr 1945. decemberĂŠben talĂĄlkozott. 1946. februĂĄrjĂĄban a pĂĄpa bĂborossĂĄ avatta. 1948-ban MĂĄria-ĂŠvet hirdetett meg: fĂĄradhatatlanul jĂĄrta az orszĂĄgot, hogy imĂĄdsĂĄgra ĂŠs engesztelĂŠsre szĂłlĂtsa fel a nemzetet, ĂŠs a magyarok NagyasszonyĂĄnak pĂĄrtfogĂĄsĂĄt kĂŠrje az ĂşjjĂĄĂŠpĂtĂŠshez. A kommunista hatalom kĂŠmkedĂŠssel, valutaĂźzĂŠrkedĂŠssel ĂŠs ĂśsszeeskĂźvĂŠssel vĂĄdolta, majd 1948. december 26-ĂĄn letartĂłztattĂĄk. 1949. februĂĄr 3-ĂĄn kirakatperben ĂŠletfogytiglani fegyhĂĄzbĂźntetĂŠsre ĂtĂŠltĂŠk. 1956. oktĂłber 31-ĂŠn kiszabadult, ĂĄm ez csak a forradalom leverĂŠsĂŠig tartott, akkor Ăşjra kĂśzellensĂŠggĂŠ nyilvĂĄnĂtottĂĄk. Ezt kĂśvetĹen mĂĄsfĂŠl ĂŠvtizedet az Amerikai EgyesĂźlt Ăllamok budapesti nagykĂśvetsĂŠgĂŠn tĂśltĂśtt, majd 1971. szeptember 28-tĂłl a bĂŠcsi PĂĄzmĂĄneumban tartĂłzkodott. 1975-ben bekĂśvetkezett halĂĄlĂĄig jĂĄrta a vilĂĄgot, felkeresve ĂŠs lelkesĂtve a hazĂĄjukbĂłl elmenekĂźlt magyarokat. ElĹszĂśr a sajĂĄt maga ĂĄltal vĂĄlasztott osztrĂĄk bĂşcsĂşjĂĄrĂłhelyen, MĂĄriacellen temettĂŠk el, majd 1991. mĂĄjus 3-ĂĄn az esztergomi bazilika altemplomĂĄban, annak ĂŠrseki sĂrkĂĄpolnai rĂŠszĂŠben kapott vĂŠgsĹ nyughelyet.
ZĂĄrszĂłkĂŠnt KovĂĄcs SĂĄndor fĹesperes elmondta: Mindszenty boldoggĂĄ avatĂĄsi eljĂĄrĂĄsa folyamatban van.
NAGY-HINTĂS DIANA
SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2012. jĂşnius 16.
EMI-tĂĄbor nyolcadszor
Sokan ismerik mĂĄr, ĂŠs mĂŠg tĂśbben hallottak rĂłla. A tĂĄborrĂłl ott, GyergyĂłban, az a rocktĂĄbor... LegtĂśbben Ăgy emlegetik az EMI-tĂĄbort.
Ăn mĂĄskĂŠpp mondanĂĄm: Egy tĂĄbor, ahol rengeteg ember fordul meg, ahol mindig lehet talĂĄlni tartalmas foglalkozĂĄst â az ĂjĂĄszattĂłl nĂŠptĂĄnc-oktatĂĄson keresztĂźl, tĂśrtĂŠnelmi meg mĂĄs, a magyarsĂĄgot ĂŠrintĹ elĹadĂĄsokig, az esti koncertek csak hab a tortĂĄn. Az EMI-tĂĄbor, melyet idĂŠn nyolcadik alkalommal szerveznek az ErdĂŠlyi Magyar Ifjak, a kezdeti csalĂĄdias hangulatĂş tĂĄborok utĂĄn most mĂĄr nagyon kinĹtte magĂĄt, mondhatni az ĂŠlvonalba kerĂźlt az ErdĂŠlyben megrendezett nyĂĄri fesztivĂĄlok sorĂĄban. Nem tisztem rangsort felĂĄllĂtani, de mĂŠltĂĄn emlĂthetĹ egy napon a FĂŠlszigettel vagy ĂŠpp TusvĂĄnyossal az immĂĄron alkalmankĂŠnt tĂśbb mint tĂzezer embert is megmozgatĂł esemĂŠny. Ăn mĂŠg csak egyszer voltam, a tavaly EMI-tĂĄborban, viszont amikor felĂźltem a GyergyĂłbĂłl indulĂł vonatra, mĂĄr visszavĂĄgytam ĂŠletem egyik legjobb hetĂŠnek szĂnhelyĂŠre. Hogy miĂŠrt is ilyen jĂł? Erre egyszerĹą a vĂĄlasz, ĂŠn Ăşgy gondolom. Ha ĂŠrdekel a magyarsĂĄg, a magyarokkal kapcsolatos dolgok, s kellĹkĂŠppen szĂveden viseled a magyarsĂĄg ĂźgyĂŠt, akkor jĂłl fogod magad ĂŠrezni. Kicsit reklĂĄmszĂśvegnek hat, pedig csak a vĂŠlemĂŠnyemet Ărom le. Ha idĂĄig eljutottĂĄl, kedves olvasĂł, akkor mĂĄr ĂŠrdekel valamennyire a tĂŠma, szĂłval, elmondok pĂĄr dolgot az idei tĂĄborrĂłl. Hol? Borzonton â 12 km-rel GyergyĂłszentmiklĂłs elĹtt, a fĹĂşt mentĂŠn â festĹi kĂśrnyezetben, Ăşj ĂŠs jobb helyszĂnen. Mikor? Augusztus 8-a ĂŠs 12-e kĂśzĂśtt. Amennyiben mĂŠg mindig kitartĂłan bĂśngĂŠszed soraimat, ĂrnĂŠk nĂŠhĂĄny dolgot, pĂŠldĂĄul a mottĂłt (minden ĂŠvben van egy mottĂł): âHiggyĂźnk nĂŠpĂźnk fĂślemelkedĂŠsĂŠbenâ (Mindszenty JĂłzsef). Azt is gondolhatnĂĄd, hogy most egy ânagymagyarkodĂłsâ tĂĄborba invitĂĄllak, ahol elmondjĂĄk mindennek a kĂśrĂźlĂśttĂźnk ĂŠlĹ etnikumokat. S tĂŠvednĂŠl, mivel ilyenrĹl szĂł sincs. Nem politikai lĂĄzĂtĂĄs vagy katonai kikĂŠpzĂŠs folyik a pĂĄr nap alatt. CsupĂĄn tartalmas szĂłrakozĂĄs. ElĹadĂłkkal, vitĂĄkkal, sztĂĄrzenekarokkal, mint a soha el nem maradhatĂł KĂĄrpĂĄtia, vagy a tavaly egy ĂŠvet kihagyĂł IsmerĹs Arcok, esetleg a nagy mĂşltĂş OssiĂĄn, KormorĂĄn, Beatrice. Nos, az biztos, hogy minden este minĹsĂŠgi zene vĂĄrja a nagyĂŠrdemĹąt. Mi vĂĄrhatĂł mĂŠg? ElĹadĂĄsok, ĂśsszegzĂŠs a tavalyi nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs eredmĂŠnyeirĹl, ĂŠs termĂŠszetesen a sport sem maradhat el, sĹt, idĂŠn ez is mĂĄs lesz, mint eddig. Mivel a tĂşrĂĄzĂĄs mellett idĂŠn lesz lehetĹsĂŠg az olimpiai jĂĄtĂŠkok figyelemmel kĂsĂŠrĂŠsĂŠre is, Ăgy ez sem lehet kifogĂĄs senki szĂĄmĂĄra. Amennyiben felkeltettem az ĂŠrdeklĹdĂŠsedet, lĂĄtogass el a https://emitabor.hu/erdely weblapra, ahonnan mĂŠg tĂśbb informĂĄciĂłt megtudhatsz a tĂĄborral kapcsolatban. Folyamatosan frissĂtjĂźk, amikor Ăşjabb rĂŠszletek vĂĄlnak ismerttĂŠ. Kondor ĂdĂĄm. HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2012. jĂşnius 30.
Hamarosan indul a 8. EMI- tĂĄbor!
KĂśzel egy hĂłnap mĂşlva megnyitja kapuit ErdĂŠly legnagyobb nemzeti fesztivĂĄlja, az immĂĄr nyolcadik alkalommal megrendezĂŠsre kerĂźlĹ EMI-tĂĄbor!
Az ErdĂŠlyi Magyar Ifjak (EMI) orszĂĄgos szervezet nyolcadik alkalommal szervezi meg nagyszabĂĄsĂş nyĂĄri fesztivĂĄljĂĄt, mely idĂŠn Ăşj helyszĂnen jelentkezik: a GyergyĂłszentmiklĂłstĂłl 12 kilomĂŠterre talĂĄlhatĂł Borzonton, a Dorka panziĂł terĂźletĂŠn vĂĄrjĂĄk augusztus 8-12. kĂśzĂśtt a szĂłrakozni vĂĄgyĂł fiatalokat ĂŠs fiatal lelkĂźletĹąeket. A megvĂĄltozott helyszĂn mĂŠg jobb kĂśrĂźlmĂŠnyeket jelent, melyek mind azt a cĂŠlt szolgĂĄljĂĄk, hogy az Ăśt nap sorĂĄn kicsik ĂŠs nagyok, csalĂĄdok ĂŠs barĂĄti tĂĄrsasĂĄgok egyarĂĄnt jĂłl ĂŠrezzĂŠk magukat.
Akik szĂĄmĂĄra nem ismert Borzont neve, azok sem kell sokat keresgĂŠljenek a tĂŠrkĂŠpen, hiszen a telepĂźlĂŠs kĂśzvetlenĂźl a GyergyĂłszentmiklĂłs felĂŠ vezetĹ fĹĂşt mentĂŠn helyezkedik el, hasonlĂłan a Dorka panziĂłhoz. Akik vonattal kĂvĂĄnnak eljutni a 8. EMI- tĂĄborba, igĂŠnybe vehetik a gyergyĂłszentmiklĂłsi vonatĂĄllomĂĄstĂłl a tĂĄborig kĂśzlekedĹ buszjĂĄratokat, valamint az esti ĂłrĂĄkban, a koncertek elĹtt tovĂĄbbi jĂĄratok indulnak majd, hogy mindenki kĂŠnyelmesen kiĂŠrhessen az esti koncertekre.
Alakul a programkĂnĂĄlat â idĂŠn is lesznek ĂşjdonsĂĄgok!
Az elĹzĹ ĂŠvekhez hasonlĂłan, idĂŠn is tematikus sĂĄtrakkal talĂĄlkozhatnak a tĂĄborozĂłk. Sok egyĂŠb mellett mĹąkĂśdni fog az ElĹadĂłsĂĄtor, a SzĂłrvĂĄnyĂŠrt ĂŠs nĂŠpesedĂŠssĂĄtor, a KĂŠzmĹąvessĂĄtor, a Gyerek- ĂŠs MĹąvĂŠszsĂĄtor, de lesz BorhĂĄz- ĂŠs EMI-sĂĄtor is, valamint az idĂŠn elĹszĂśr jelentkezik az AutonĂłmiasĂĄtor, melyet a SzĂŠkely Nemzeti TanĂĄcs mĹąkĂśdtet majd. TovĂĄbbi ĂşjdonsĂĄgnak szĂĄmĂt az OlimpiasĂĄtor, ahol az ĂŠrdeklĹdĹk nyomon kĂśvethetik majd az ĂśtkarikĂĄs jĂĄtĂŠkok esemĂŠnyeit.
A szervezĹk igyekeznek Ăşgy kialakĂtani a programkĂnĂĄlatot, hogy egyarĂĄnt megtalĂĄlhatĂłk legyenek a magyarsĂĄgismereti elĹadĂĄsok, a kĂśzĂŠleti tĂŠmĂĄk, valamint lehetĹsĂŠg nyĂljon sorskĂŠrdĂŠseink megvitatĂĄsĂĄra is. KĂźlĂśn elĹadĂĄsban foglalkoznak majd a magyar Szent KoronĂĄval, a MarosvĂĄsĂĄrhelyi Orvosi ĂŠs GyĂłgyszerĂŠszeti Egyetem helyzetĂŠvel, NyirĹ JĂłzsef munkĂĄssĂĄgĂĄval, a nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs ĂŠs a helyhatĂłsĂĄgi vĂĄlasztĂĄs eredmĂŠnyeinek kiĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠvel, gazdasĂĄgi helyzetĂźnkkel ĂŠs a kommunista mĂşlt feltĂĄrĂĄsĂĄval, de szĂł lesz az autonĂłmia helyzetĂŠrĹl a rĂŠgióåtszervezĂŠs tĂźkrĂŠben, valamint a szĂłrvĂĄnystratĂŠgiĂĄrĂłl ĂŠs a csĂĄngĂłk helyzetĂŠrĹl is. A meghĂvottak kĂśzĂśtt szerepel â tĂśbbek kĂśzĂśtt â Hetesi Zsolt, Vincze GĂĄbor, TakarĂł MihĂĄly, Csath Magdolna, BalczĂł ZoltĂĄn, Vona GĂĄbor, Berecz AndrĂĄs, Rakonczay GĂĄbor ĂŠs mĂŠg sokan mĂĄsok. A 8. EMI-tĂĄbor mottĂłja â a Mindszenty-ĂŠvre valĂł tekintettel â a legendĂĄs esztergomi ĂŠrsektĹl, MagyarorszĂĄg utolsĂł hercegprĂmĂĄsĂĄtĂłl, bĂborosĂĄtĂłl szĂĄrmazik: "HiggyĂźnk nĂŠpĂźnk fĂślemelkedĂŠsĂŠben." Mindszenty JĂłzsef ĂŠletmĹąvĂŠvel kĂźlĂśn elĹadĂĄsban is kĂvĂĄnnak foglalkozni a szervezĹk.
A tĂĄbor zenei kĂnĂĄlatĂĄt Ăşgy alakĂtjĂĄk, hogy idĂŠn is mindenki megtalĂĄlhassa a szĂĄmĂĄra kedvezĹt. Egy gitĂĄrest keretĂŠben fellĂŠp a borzontikĂŠnt hĂressĂŠ vĂĄlt Baricz GergĹ, de jelen lesz a Beatrice, az IsmerĹs Arcok, a KĂĄrpĂĄtia, a Folk Error, KalapĂĄcs JĂłzsef, RudĂĄn Joe, Varga MilĂłs ĂŠs a Knock Out, valamint a Transylmania, a KormorĂĄn, a Szekler, a Road, az Ossia ĂŠs a Damned is.
JegyĂĄrak ĂŠs kiadĂł szobĂĄk
A megvĂĄltozott helyszĂn ĂŠs a tovĂĄbbra is bĹvĂźlĹ programkĂnĂĄlat nem vonja maga utĂĄn a jegyĂĄrak drĂĄgulĂĄsĂĄt, Ăgy a tavalyi ĂŠvhez hasonlĂłan, 21 lejbe kerĂźl a napijegy, mĂg 93 lejbe az egĂŠsz hĂŠtre (Ăśt napra) szĂłlĂł belĂŠpĹ.
Az idĂŠn mĂŠg olcsĂłbban juthat szĂĄllĂĄshoz az, aki nem szeretne sĂĄtorozni az EMI-tĂĄbor Ăśt napja alatt. A tĂĄbor kĂśrnyĂŠkĂŠn, illetve az EMI-tĂĄbor terĂźletĂŠn lĂŠvĹ kulcsos hĂĄzakban ĂŠs panziĂłkban is lehet szĂĄllĂĄst igĂŠnyelni, melyeknek ĂĄra 20 ĂŠs 60 lej/fĹ/ĂŠjszaka kĂśzĂśtt mozog. Ha bĂĄrki szĂĄllĂĄst szeretne foglalni, kĂŠrjĂźk, fordulon SebestyĂŠn Zita szĂĄllĂĄsfelelĹshĂśz a 0744-676-385-Ăśs telefonszĂĄmon vagy a sebestyenzita@yahoo.com e-mail cĂmen. BizonyĂĄra mindenki megtalĂĄlja az igĂŠnyeinek leginkĂĄbb megfelelĹ szĂĄllĂĄshelyet, hiszen az egyszerĹą fahĂĄzikĂłktĂłl kezdve, egĂŠszen a hĂĄromcsillagos szĂĄllodĂĄkig terjed az a kĂnĂĄlat, melybĹl vĂĄlogatni lehet! Fontos tudni, hogy a belĂŠpĹ megvĂĄsĂĄrlĂĄsa tartalmazza a sĂĄtorozĂĄs lehetĹsĂŠgĂŠt, vagyis a sĂĄtorhelyĂŠrt nem kell kĂźlĂśn fizetni!
CsalĂĄdosok, figyelem!
ĂjdonsĂĄg 2012-ben a csalĂĄdi jegy, mely megvĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄval kedvezmĂŠnyesen vehetnek rĂŠszt rendezvĂŠnyĂźnkĂśn a magyar csalĂĄdok: kĂŠt felnĹtt ĂŠs egy gyerek belĂŠpĹjĂŠnek megvĂĄltĂĄsĂĄval a tovĂĄbbi gyerekjegyek megvĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄtĂłl eltekintenek a szervezĹk. A megvĂĄltozott helyszĂn mĂŠg inkĂĄbb alkalmassĂĄ teszi az EMI-tĂĄbort arra, hogy gyerekekkel is kilĂĄtogassanak az ĂŠrdeklĹdĹk. A mĹąkĂśdĹ GyereksĂĄtoron kĂvĂźl a Dorka panziĂł terĂźletĂŠn talĂĄlhatĂł egy jĂĄtszĂłtĂŠr is, hintĂĄval ĂŠs homokozĂłval felszerelve.
VĂĄrjĂĄk az ĂŠszrevĂŠteleket
Az idĹ elĹrehaladtĂĄval a szervezĹk egyre inkĂĄbb vĂŠglegesĂtik a programkĂnĂĄlatot ĂŠs a tĂĄborral kapcsolatos egyĂŠb informĂĄciĂłkat is, melyeket megtalĂĄlhatnak a www.emitabor.hu/erdely internetes cĂmen, gyakori frissĂtĂŠse miatt ĂŠrdemes rendszeresen lĂĄtogatni. VĂĄrjĂĄk az ĂŠrdeklĹdĹk ĂŠszrevĂŠteleit ĂŠs kĂŠrdĂŠseit is a 8. EMI- tĂĄbor honlapjĂĄnak vendĂŠgkĂśnyvĂŠben vagy a lovassy.tamas@yahoo.com internetes cĂmen.
Az elkĂśvetkezĹ idĹszakban a szervezĹk minden ĂşjdonsĂĄgot megosztanak az ĂŠrdeklĹdĹkkel, akiknek nem maradt mĂĄs dolga, mint feljegyezni az augusztus 8-12. kĂśzti idĹpontot, valamint Borzontot ĂŠs a Dorka panziĂłt mint a 8. EMI-tĂĄbor helyszĂnĂŠt, hiszen a visszaszĂĄmlĂĄlĂĄs elindult, ĂŠs hamarosan kezdetĂŠt veszi ErdĂŠly legnagyobb nemzeti fesztivĂĄlja! NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2012. jĂşlius 4.
EMI-tĂĄbor Ăşj helyszĂnen
Ăj helyszĂnen jelentkezik idĂŠn az ErdĂŠlyi Magyar Ifjak (EMI) ĂĄltal immĂĄr nyolcadik alkalommal megszervezett nagyszabĂĄsĂş nyĂĄri fesztivĂĄl: a GyergyĂłszentmiklĂłstĂłl 12 kilomĂŠterre talĂĄlhatĂł Borzonton, a Dorka PanziĂł terĂźletĂŠn vĂĄrjĂĄk augusztus 8â12. kĂśzĂśtt a szĂłrakozni vĂĄgyĂł fiatalokat ĂŠs fiatal lelkĂźletĹąeket.
IdĂŠn augusztusban Borzonton szervezik meg az EMI-tĂĄbort
A tĂĄborban a szervezĹk tegnapi kĂśzlĂŠse szerint â az elĹzĹ ĂŠvekhez hasonlĂłan â idĂŠn is tematikus sĂĄtrakkal talĂĄlkozhatnak az ĂŠrdeklĹdĹk. Sok egyĂŠb mellett mĹąkĂśdni fog az ElĹadĂłsĂĄtor, a SzĂłrvĂĄnyĂŠrt ĂŠs nĂŠpesedĂŠs sĂĄtor, a KĂŠzmĹąvessĂĄtor, a Gyerek- ĂŠs MĹąvĂŠszsĂĄtor, de lesz BorhĂĄz ĂŠs EMI-sĂĄtor is, tovĂĄbbĂĄ az idĂŠn elĹszĂśr jelentkezik az AutonĂłmiasĂĄtor, amelyet a SzĂŠkely Nemzeti TanĂĄcs mĹąkĂśdtet majd. TovĂĄbbi ĂşjdonsĂĄgnak szĂĄmĂt az OlimpiasĂĄtor, ahol az ĂŠrdeklĹdĹk nyomon kĂśvethetik majd az ĂśtkarikĂĄs jĂĄtĂŠkok esemĂŠnyeit.
A szervezĹk rĂĄmutattak, igyekeznek Ăşgy kialakĂtani a programkĂnĂĄlatot, hogy egyarĂĄnt megtalĂĄlhatĂłk legyenek a magyarsĂĄgismereti elĹadĂĄsok, a kĂśzĂŠleti tĂŠmĂĄk, valamint lehetĹsĂŠg nyĂljon sorskĂŠrdĂŠseink megvitatĂĄsĂĄra is.
KĂźlĂśn elĹadĂĄsban foglalkoznak majd a magyar Szent KoronĂĄval, a MarosvĂĄsĂĄrhelyi Orvosi ĂŠs GyĂłgyszerĂŠszeti Egyetem helyzetĂŠvel, NyĂrĹ JĂłzsef munkĂĄssĂĄgĂĄval, a nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs ĂŠs a helyhatĂłsĂĄgi vĂĄlasztĂĄs eredmĂŠnyeinek kiĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠvel, gazdasĂĄgi helyzetĂźnkkel ĂŠs a kommunista mĂşlt feltĂĄrĂĄsĂĄval, de szĂł lesz az autonĂłmia helyzetĂŠrĹl a rĂŠgióåtszervezĂŠs tĂźkrĂŠben, valamint a szĂłrvĂĄnystratĂŠgiĂĄrĂłl ĂŠs a csĂĄngĂłk helyzetĂŠrĹl is. A meghĂvottak kĂśzĂśtt szerepel â tĂśbbek kĂśzĂśtt â Hetesi Zsolt, Vincze GĂĄbor, TakarĂł MihĂĄly, Csath Magdolna, BalczĂł ZoltĂĄn, Vona GĂĄbor, Berecz AndrĂĄs, Rakonczay GĂĄbor ĂŠs mĂŠg sokan mĂĄsok. A 8. EMI-tĂĄbor mottĂłja â a Mindszenty-ĂŠvre valĂł tekintettel â a legendĂĄs esztergomi ĂŠrsektĹl, MagyarorszĂĄg utolsĂł hercegprĂmĂĄsĂĄtĂłl, bĂborosĂĄtĂłl szĂĄrmazik: âHiggyĂźnk nĂŠpĂźnk fĂślemelkedĂŠsĂŠben.â Mindszenty JĂłzsef ĂŠletmĹąvĂŠvel kĂźlĂśn elĹadĂĄsban is kĂvĂĄnnak foglalkozni a szervezĹk.
A tĂĄbor zenei kĂnĂĄlatĂĄt Ăşgy alakĂtjĂĄk, hogy mindenki megtalĂĄlhassa a szĂĄmĂĄra kedvezĹt. Egy gitĂĄrest keretĂŠben fellĂŠp a borzontikĂŠnt hĂressĂŠ vĂĄlt Baricz GergĹ, de jelen lesz a Beatrice, az IsmerĹs Arcok, a KĂĄrpĂĄtia, a Folk Error, KalapĂĄcs JĂłzsef, RudĂĄn Joe, Varga MiklĂłs ĂŠs a Knock Out, valamint a Transylmania, a KormorĂĄn, a Szekler, a Road, az Ossian ĂŠs a Damned is.
A szervezĹk kĂśzlĂŠse szerint a megvĂĄltozott helyszĂn ĂŠs a tovĂĄbbra is bĹvĂźlĹ programkĂnĂĄlat nem vonja maga utĂĄn a jegyĂĄrak drĂĄgulĂĄsĂĄt, Ăgy a tavalyi ĂŠvhez hasonlĂłan, a napijegy 21 lejbe kerĂźl, mĂg az egĂŠsz hĂŠtre (Ăśt napra) szĂłlĂł belĂŠpĹ 93 lej. Az ĂĄr tartalmazza a sĂĄtorhelyet is. Ugyanakkor idĂŠn mĂŠg olcsĂłbban juthat szĂĄllĂĄshoz az, aki nem szeretne sĂĄtorozni. A tĂĄbor kĂśrnyĂŠkĂŠn, illetve az EMI-tĂĄbor terĂźletĂŠn lĂŠvĹ kulcsos hĂĄzakban ĂŠs panziĂłkban is lehet szĂĄllĂĄst igĂŠnyelni, melyeknek ĂĄra 20 ĂŠs 60 lej/fĹ/ĂŠjszaka kĂśzĂśtt mozog. ĂjdonsĂĄgnak szĂĄmĂt egyĂŠbkĂŠnt a csalĂĄdi jegy, amivel kedvezmĂŠnyesen vehetnek rĂŠszt a rendezvĂŠnyen a magyar csalĂĄdok: kĂŠt felnĹtt ĂŠs egy gyerek belĂŠpĹjĂŠnek megvĂĄltĂĄsĂĄval a tovĂĄbbi gyerekjegyek megvĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄtĂłl eltekintenek a szervezĹk.
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)2012. jĂşlius 4.
Korunk â 2012. jĂşlius
Peres Ăźgyek
"1948. december 26-ĂĄn hĹątlensĂŠg, a kĂśztĂĄrsasĂĄg megdĂśntĂŠsĂŠre irĂĄnyulĂł szervezkedĂŠs, kĂŠmkedĂŠs ĂŠs valutaĂźzĂŠrkedĂŠs gyanĂşjĂĄval, a totalitĂĄrius rezsimek sablonos vĂĄdjaival rendĹrhatĂłsĂĄgi Ĺrizetbe vettĂŠk Mindszenty JĂłzsef bĂborost, esztergomi ĂŠrseket, MagyarorszĂĄg prĂmĂĄsĂĄt." VĂĄdbeszĂŠdĂŠben a nĂŠpĂźgyĂŠsz "pĂŠldĂĄs" ĂtĂŠletet kĂŠrt, ami a legsĂşlyosabb bĂźntetĂŠst, a halĂĄlt jelentette. A nĂŠpbĂrĂłsĂĄg 1949. februĂĄr 8-ĂĄn ĂtĂŠletet hirdetett, ĂŠs Mindszenty JĂłzsefet hĂŠt vĂĄdpontban (tĂśbbek kĂśzĂśtt a kĂśztĂĄrsasĂĄg megdĂśntĂŠsĂŠre irĂĄnyulĂł, folytatĂłlagosan elkĂśvetett szervezkedĂŠs vezetĂŠse ĂŠs hazaĂĄrulĂĄs, kĂźlfĂśldi valutĂĄval valĂł ĂźzĂŠrkedĂŠs) talĂĄlta bĹąnĂśsnek ĂŠs ĂŠletfogytiglani fegyhĂĄzbĂźntetĂŠsre, politikai jogaitĂłl valĂł megfosztĂĄsra ĂŠs teljes vagyonelkobzĂĄsra ĂtĂŠlte.
A Korunk jĂşliusi szĂĄma a Mindszenty-per ismertetĂŠse (Balogh Margit) mellett tĂśbb mĂĄs, a bĂrĂłsĂĄgok, ĂĄltalĂĄban vĂŠve az igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄs mĹąkĂśdĂŠsĂŠvel ĂśsszefĂźggĹ tĂŠmĂĄt ĂŠrint. Hol tart ma a Batthyaneum Ăźgye? MiĂŠrt van bĂśrtĂśnben Stanculescu tĂĄbornok? Mennyire volt sikeres vagy sikertelen a restitĂşciĂł RomĂĄniĂĄban? A lapszĂĄm tovĂĄbbi "peres Ăźgyei": centenĂĄriumi portrĂŠ KĂĄdĂĄr JĂĄnosrĂłl (FĂśldes GyĂśrgy), tanulmĂĄny az antikommunizmusrĂłl (TamĂĄs GĂĄspĂĄr MiklĂłs), az igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄs ĂŠs nyilvĂĄnossĂĄg viszonyĂĄrĂłl (Varga Attila), az Ăşj romĂĄn polgĂĄri tĂśrvĂŠnykĂśnyvrĹl (Veress EmĹd).
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2012. augusztus 7.
SoĂłs SĂĄndor: a rĂŠsztvevĹk ĂŠltetik a rendezvĂŠnyt
Holnap rajtol az ErdĂŠlyi Magyar Ifjak (EMI) ĂĄltal immĂĄr nyolcadik alkalommal megszervezett EMI-tĂĄbor, amelyre idĂŠn Ăşj helyszĂnen, a GyergyĂłszentmiklĂłstĂłl 12 kilomĂŠterre talĂĄlhatĂł Borzonton kerĂźl sor. A tĂĄbor ĂşjdonsĂĄgairĂłl, a meghĂvottakrĂłl, valamint az idĂŠn 10 ĂŠves EMI jĂśvĹjĂŠrĹl SoĂłs SĂĄndorral, a fesztivĂĄl fĹszervezĹjĂŠvel beszĂŠlgettĂźnk.
â IdĂŠn nyolcadik alkalommal szervezitek meg az EMI-tĂĄbort. Hogyan fejlĹdĂśtt az ĂŠvek sorĂĄn a fesztivĂĄl?
â Az EMI-tĂĄbor ĂŠvrĹl ĂŠvre fejlĹdik ĂŠs bĹvĂźl mind programkĂnĂĄlat, mind infrastruktĂşra szempontjĂĄbĂłl. VisszatĂŠrĹ tĂĄborozĂłink kivĂŠtel nĂŠlkĂźl Ăşgy vĂŠlik, hogy dinamikus rendezvĂŠnyrĹl van szĂł, ahol mindenki megtalĂĄlja a szĂĄmĂĄra ideĂĄlis programot. Az elmĂşlt ĂŠvekben a koncertek mellett az elĹadĂĄsokat is egyre nagyobb nĂŠpszerĹąsĂŠg Ăśvezte, ez mĂĄr kezdetektĹl cĂŠlunk volt, hiszen Ăgy folyamatosan erĹsĂthetjĂźk a nemzeti Ăśntudatot a rĂŠsztvevĹkben.
â MiĂŠrt kĂśltĂśzik idĂŠn mĂĄs helyszĂnre â GyergyĂłszentmiklĂłsrĂłl a 12 kilomĂŠterre talĂĄlhatĂł Borzontra â a rendezvĂŠny?
â Az Ăşj helyszĂn alkalmasabb egy fesztivĂĄl megszervezĂŠsĂŠre, hiszen kiĂŠpĂtett jĂĄrdĂĄk, sportpĂĄlyĂĄk, villanyhĂĄlĂłzat, ivĂłvĂz ĂŠs csatornĂĄzĂĄs is a rendelkezĂŠsĂźnkre ĂĄll. Eddig szinte a nullĂĄrĂłl kellett felĂŠpĂtenĂźnk a tĂĄbort, idĂŠn mĂĄr csak a rendezvĂŠnysĂĄtrakat kell elhelyezni.
â Milyen ĂşjdonsĂĄgot emelnĂŠl ki a programkĂnĂĄlatbĂłl?
â IdĂŠn elsĹ alkalommal vĂĄrja a lĂĄtogatĂłkat a SzĂŠkely Nemzeti TanĂĄcs AutonĂłmia- ĂŠs a helyi tanĂĄcs GyergyĂłalfalvi sĂĄtra. ĂjdonsĂĄg lesz emellett a kisszĂnpad dĂŠlutĂĄni programkĂnĂĄlata, ahol humorral, szĂnjĂĄtszĂĄssal, operettel ĂŠs diĂĄkzenekarok fellĂŠpĂŠsĂŠvel talĂĄlkozhatnak az ĂŠrdeklĹdĹk.
â Kikkel talĂĄlkozhatnak majd a rendezvĂŠny elĹadĂĄsain az ĂŠrdeklĹdĹk?
â Az elĹzĹ ĂŠvekhez hasonlĂłan a Fidesz ĂŠs a Jobbik kĂŠpviselĹi tartanak elĹadĂĄsokat, emellett mindegyik romĂĄniai magyar politikai kĂŠpviseletet meghĂvtuk, hiszen az EMI-tĂĄbor egyik kiemelt cĂŠlja, hogy a nemzetpolitika asztalĂĄhoz Ăźltesse a politikusokat, akik olyan kĂśzĂśs cĂŠlokrĂłl tĂĄrgyalhatnak, mint az autonĂłmia, a magyar nyelvhasznĂĄlat kiszĂŠlesĂtĂŠse, az ĂĄllami magyar egyetem lĂŠtrehozĂĄsa ĂŠs a magyar szakok megvĂŠdĂŠse, a szĂłrvĂĄny segĂtĂŠse, a nĂŠpesedĂŠs kĂŠrdĂŠsĂŠnek megoldĂĄsa. Ugyanakkor nem lesznek jelen az MSZP, a Lehet MĂĄs a Politika (LMP), valamint a GyurcsĂĄny Ferenc vezette Demokratikus KoalĂciĂł (DK) kĂŠpviselĹi, hiszen nem kĂvĂĄnjuk ezeket a politikai alakulatokat ErdĂŠlybe importĂĄlni, illetve nĂŠpszerĹąsĂteni.
â EmlĂtetted, hogy a tĂĄbor cĂŠlja napirenden tartani a nemzetpolitikai kĂŠrdĂŠseket. Hogyan lĂĄtod ennek gyakorlati hasznĂĄt?
â Sajnos ezt lehetetlen felmĂŠrni. A mi dolgunk a tematizĂĄlĂĄs, hiszen minĂŠl tĂśbbet beszĂŠlnek egy tĂŠmĂĄrĂłl, annĂĄl nagyobb az esĂŠly arra, hogy tĂŠnylegesen is tĂśrtĂŠnik valami. Egy-egy kerekasztal-beszĂŠlgetĂŠs sorĂĄn ugyanakkor a kĂśzĂśnsĂŠg nemcsak kĂŠrdez, hanem feladatot is ad a politikusoknak, kifejezve elvĂĄrĂĄsait.
â Ki a fesztivĂĄl cĂŠlkĂśzĂśnsĂŠge?
â Minden magyar. ElsĹsorban a magyar csalĂĄdokat szeretnĂŠnk megszĂłlĂtani, cĂŠlunk, hogy a rendezvĂŠnyen a gyerekektĹl az idĹsekig mindenki megtalĂĄlja a szĂĄmĂĄra ĂŠrdekes programot. Az EMI-tĂĄbor lĂĄtogatĂłi ugyanakkor nagyrĂŠszt fiatalok â iskolĂĄsok, egyetemistĂĄk ĂŠs fiatal hĂĄzasok.
â Az idei tĂĄbor mottĂłja a âHiggyĂźnk nĂŠpĂźnk fĂślemelkedĂŠsĂŠbenâ. MondanĂĄl errĹl nĂŠhĂĄny szĂłt?
â Mindszenty JĂłzsef bĂborostĂłl szĂĄrmazik az idĂŠzet, aki 120 ĂŠve szĂźletett. SzervezĹtĂĄrsaimhoz hasonlĂłan Ăşgy vĂŠlem, hogy jelenleg erre lenne szĂźksĂŠge a kisebbsĂŠgi magyarsĂĄgnak, amely mĂĄr nem hisz a felemelkedĂŠsben, alapvetĹ jogainak megszerzĂŠsĂŠben, a KĂĄrpĂĄt-medencei magyarsĂĄg jĂśvĹjĂŠben. Emellett Mindszenty ĂŠlete ĂŠs munkĂĄssĂĄga is mindenkĂŠppen irĂĄnymutatĂł, az egykori bĂborost a tĂĄbor tĂśbb programjĂĄn keresztĂźl ismerhetik majd meg az ĂŠrdeklĹdĹk.
â Milyen kĂśltsĂŠgvetĂŠsbĹl, tĂĄmogatĂĄsbĂłl valĂłsul meg az EMI-tĂĄbor?
â Fontos megjegyezni, hogy a kĂśzel 130 szervezĹ kivĂŠtel nĂŠlkĂźl ĂśnkĂŠntes munkĂĄt vĂŠgez. A rendezvĂŠnyt tĂśbb ĂśnkormĂĄnyzat ĂŠs megyei tanĂĄcs is tĂĄmogatja, mindez azonban az ĂśsszkĂśltsĂŠgvetĂŠsnek alig 20 szĂĄzalĂŠkĂĄt teszik ki, az ĂĄrusok pedig tĂśbbnyire nem pĂŠnzzel, hanem pĂŠldĂĄul a meghĂvottak elszĂĄllĂĄsolĂĄsĂĄval segĂtik a fesztivĂĄlt. A fennmaradĂł szĂźksĂŠges pĂŠnzĂśsszeget a belĂŠpĹk ĂĄra jelenti, Ăgy elmondhatjuk, hogy az EMI-tĂĄbort a rĂŠsztvevĹk tartjĂĄk ĂŠletben.
â A tĂĄbort megvalĂłsĂtĂł, ĂĄltalad alapĂtott ErdĂŠlyi Magyar Ifjak (EMI) idĂŠn tĂzĂŠves. Hogyan lĂĄtod a szervezet jĂśvĹjĂŠt?
â TĂz ĂŠv egy ember ĂŠletĂŠben hosszĂş idĹ, de egy egyesĂźletnek nem ez alapjĂĄn, hanem nemzeti idĹszĂĄmĂtĂĄs szerint kell szervezĹdnie. Az EMI szempontjĂĄbĂłl Ăgy nem beszĂŠlhetĂźnk fordulĂłpontrĂłl, ezzel szemben szĂĄmunkra valĂłban fontos ĂŠvfordulĂł. Az ĂŠn generĂĄciĂłm lassacskĂĄn kinĹ az ifjĂşsĂĄg fogalmĂĄbĂłl, ĂŠs szeretnĂŠ tovĂĄbbadni a fiatalabbaknak, amit felĂŠpĂtett. EgyĂŠrtelmĹą, hogy egy generĂĄciĂłvĂĄltĂĄs nem egy egyszerĹą folyamat, minden bizonnyal az EMI is vĂĄltozik majd az Ăşjabb tagok igĂŠnyei szerint, alapĂtĂłkĂŠnt azonban figyelnĂźnk kell arra, hogy soha ne tĂŠrjen le a nemzet szolgĂĄlatĂĄnak ĂştjĂĄrĂłl. Nem magunkĂŠrt, hanem a magyarsĂĄgĂŠrt hoztuk lĂŠtre az EMI-t. TovĂĄbbra is egy bĹvĂźlĹ szervezetrĹl beszĂŠlhetĂźnk, amely egyĂŠrtelmĹąen bizakodĂĄsra ad okot.
L. Cs. T.
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)