udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
144
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-144
Névmutató:
Molnár Gusztáv
1996. november 6.
Az RMDSZ államelnök-jelöltet állított, a megyei RMDSZ-küldöttségek egymást túllicitálva biztosították Frundát támogatásukról. Megváltoztak az erőviszonyok. Kiderült, hogy Frunda Györgynek legalább akkora támogatottsága van, mint Markó Bélának, állapította meg Csutak István. A Bukarestből Budapestre áttelepült Molnár Gusztáv írásában kifejtette, hogy "a Tőkés-Markó-Takács-vonal politikai halálra van ítélve Frunda Györggyel szemben, aki számu/n/kra az egyedüli üdvözítő megoldást kínálja." "Azt még a jelenlegi budapesti hatalom is sejti, hogy Tőkés Lászlót - bármennyire is kényelmetlen számára - kiiktatni nem tudja. Ám ha valaki mást kíván ejteni, előbb "tőkésistának" kell bélyegezni. Azután jöhet az össztűz." Borbély László kibukott a képviselőségből, neki az ügyvezető elnökséget kell megcéloznia ahhoz, hogy fentmaradjon. /Csutak István: Szellemes húzás volt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./ Molnár Gusztáv írása: 1602. sz. jegyzet.1996. november 9.
Fontosnak tartja, hogy az RMDSZ belépjen a választások eredményeképpen létrejövő kormányba, jelentette ki Molnár Gusztáv, a Közép-Európa Intézet geopolitikai csoportjának vezetője a vele készített interjúban. "Az RMDSZ most hosszú távra megerősíthetné a magyarság politikai képviseletének európai esélyeit, ha bebizonyítaná, hogy együtt tud működni egy nem kommunista jellegű kormánnyal." Molnár Gusztáv tisztában van azzal, hogy komoly veszélyekkel kell szembenéznie Románia leendő vezetőinek. Nagy az infláció, Nyugat máris jelezte, hogy kemény monetáris politikát kér Romániától. Iliescu esetleges bukása esetén a diadalmas visszatérésre fog spekulálni. Fel kell készülni egy Bulgária-jellegű káoszra is. Ennek ellenére Molnár Gusztáv szorgalmazza az RMDSZ belépését a kormányba. Az ellenzéknek kevés a szakértője, szüksége lesz az RMDSZ szakértőire is. - A korábbi kormány elvszerűen nacionalista politikát űzött, a most megalakuló viszont egy eklektikus nacionalista társaság. Ez már óriási különbség, hiszen talán engedik a kétnyelvű feliratokat, esetleg nem lesz kifogásuk a magyar egyetem ellen, de nem fogják engedni, hogy jogászokat és közgazdászokat képezzenek a kisebbség nyelvén. Ez messze van a konzekvensen kisebbségbarát politikát igénylő magyarok elvárásaitól, de csillagászati távolságra van az eddigi hatalom álláspontjától, amely a "semmit sem megengedni" logikára épült. A helyi autonómiákat szintén másképp látja az eddigi román ellenzék. - A NATO-csatlakozást el akarja érni a román politikai elit. - A túlzott radikalizmus elszigetelődik, ezt emelték ki az interjú alcíméül is. /Lambert Gábor-Nagy Iván Zsolt: Az RMDSZ számára a helyi önkormányzatok autonómiája a döntő kérdés, vallja Molnár Gusztáv. = Magyar Nemzet, nov. 9./1996. december 5.
Szász János, aki az utóbbi időben a Romániai Magyar Szó minden számában publikál, terjedelmes írásában száll szembe /ismételten/ Borbély Zsolt Attilának az Erdélyi Naplóban kifejtett nézetével. Szász János nem fogadja el, hogy Frunda György tájbasimuló és azt sem, hogy Molnár Gusztáv cikke bizonyíték /Frundával kapcsolatban/, hogy "nem csak a román hatalomnak kényelmesebb egy kevésbé "izgága" neptuni tárgyaló, hanem a kommunista utódpárti magyar vezetésnek is". Molnár Gusztávnak ezt az írását közölte a bukaresti 22 és a Spiegel is. Nem "magyar átok" a vita, jegyezte meg Szász János, a "megbélyegzés, a kirekesztés, az ellenfélből ellenséggé átszidalmazás viszont már jószerével magyar védjegyet visel. (Nem monopóliumként ugyan.)". Szász János szerint a Frunda elleni támadásban az "autonómiaelkötelezett" csoport térvesztéséből fakadó politikai vereségérzet szólal meg. Borbély Zsolt Attila hiszi: "programunk föladásánál, a román hatalmi törekvések és az anyaországi nemzetellenes kurzus önkéntes legitimálásánál jobb az eddigi , amikor lassan bár, de lépkedünk előre az erdélyi magyar közösség tudatos önépítésének, önállóságának brassói útján". /Szász János: Vitát, ne háborút! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./1997. június 26.
Budapest, Nagyvárad, Székelyudvarhely, Csíkszereda és Kézdivásárhely után most Kolozsváron is bemutatkozott az 1995-ben újraindult nemzetpolitikai szemle, a Magyar Kisebbség. Balázs Sándor, a szerkesztőség tagja méltatta a folyóiratot. Molnár Gusztáv Budapesten élő politológus kifejtette, hogy a lapbak a transszilván szellemiség hordozójává kell válni. Tamás Sándor főszerkesztő bemutatta a legújabb, a kisebbségi törvényekkel foglalkozó dupla számát. Varga Attilának az 1996/4-es számában megjelent vitaindítójához Csapó József, Kovács Péter, Markó Attila, Tamás Sándor és Zsigmond Barna szólt hozzá. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./1997. szeptember 4.
Molnár Gusztáv keményen kirohant a Fidesz és az egész ellenzék ellen, mert kezdeményezték a külföldiek földhözjuttatása ügyében a népszavazást. Molnár Gusztáv csoportosította az ellenzéket, egyedül az MDF-ből kivált MDNP és a liberális kereszténydemokraták alkotják az elfogadható részt, a többit azok közé a jobboldali pártok közé sorolta /hasonlóan a lengyel Szolidaritás Választási Akcióhoz/, amelyek politikai döntéseikkel kizárják önmagukat a nyugati közösségből. - "Ma már jól látható, mekkora ostobaság volt a kormány korrekt alapszerződés-politikáját a nemzet alapvető érdekei elárulásaként beállítani" - állította eszmefuttatásában.Ugyancsak keményen elítéli a Fidesz javaslatát a magyar-magyar csúcs érdekében, hogy támogassa a szomszédos országokban élő magyar közösségek "autonómiatörekvéseit" /idézőjelet használt/.Tabajdi Csaba államtitkár "volt olyan naiv, hogy a Fidesz sajátosan értelmezett nemzetstratégiai céljait szolgáló tanácskozás házigazdai szerepét elvállalja!" Molnár Gusztáv szerint a földreferendum Magyarország NATO-csatlakozást veszélyeztető diverzió. /Molnár Gusztáv: Egy diverzió természetrajza. = Magyar Hírlap, aug. 27., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ A cikk mellett ott áll a szerző magyarázkodása /Utóhang, avagy a taktika zsarnoksága/: aug. 28-án a kormány azzal állt elő, hogy tartsanak népszavazást a földtulajdonlás és a NATO-csatlakozás ügyében. Ezzel szerinte a "kormánykoalíció magabiztosan besétált az ellenzék által felállított csapdába". Molnár Gusztáv hibáztatja a kormányt és a "nemzetieket", így idézőjelbe téve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept.4./1997. november 5.
A Magyar Kisebbség (Kolozsvár) idei 3-4-es összevont lapszámát az erdélyi magyar felsőoktatásnak szentelte, ismertette folyóiratukat T. Tibor. A következő szám központi tematikáját előrevetítő vitaindító tanulmányt /Molnár Gusztáv: Az erdélyi kérdés/ is közölték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./1997. november 20.
Bakk Miklós tanulmányában kifejtette, hogy Huntington 1993-ban Civilizációk ütközése /The Clash of Civilizations/ címmel megjelent tanulmányával új paradigmát alkotott, amely szerint a konfliktusok alapvetően nem ideológiai vagy gazdasági természetűek, hanem "különböző civilizációkhoz tartozó csoportokat és nemzeteket állítanak szembe". A civilizációk között meglevő törésvonalak azok, amelyek megmagyarázzák a konfliktus- és elhúzódó válságzónák kialakulását és fennmaradását. Molnár Gusztáv Az erdélyi kérdés című tanulmányának /Magyar Kisebbség (Kolozsvár), 1997/3-4/ gondolatmenete a huntingtoni paradigmára épül. Huntington szerint 1989-et követően "az Európát elválasztó ideológiai vasfüggönyt kulturális bársonyfüggöny váltotta fel. Azaz: az a törésvonal, amely 1500 táján rögzült mint a nyugati kereszténység határvonala, ma is meghatározó a tartós konfliktusok vonatkozásában. Molnár Gusztáv szerint az Európai Unió bővítése lényegében meg fog állni a nyugati kereszténység keleti határvonalánál. A probléma csupán az, mondja Molnár Gusztáv, hogy mi fog történni azokkal a régiókkal, ahogyan ő nevezi: "közép-európai fragmentumokkal", amelyek hagyományai révén a nyugati kereszténység örökösei, azonban azok az országok, amelyekhez tartoznak, a keleti kereszténység vidékei. Tehát: mi történik Erdéllyel, ha az Európai Unió bővítése nem terjed ki Erdélyre. - Molnár Gusztáv radikálisan fogalmazza meg Erdély kérdését: "Románia vagy képes lesz Erdélyhez felemelkedni, vagy - Erdélyt is magával rántva - belesodródik a sikertelen vagy inkább sikerületlen fél és másfél államok /failed states/ Montenegrótól Szibériáig húzódó válságövezetébe". Molnár Gusztáv hozzátette, hogy "a nyugat expanzió lendülete kifulladóban van", a bővítés történelmi esélyei nem sokáig adottak, ezért Romániának meg kell találni az utat az ország föderatív alapon való átszervezésére. Bakk Miklós megjegyzi, hogy Molnár Gusztáv markáns álláspontjával szemben meg kell vizsgálni azokat az érveket, amelyeket Románia "nemzetállami európaiságának" projektje mellett szokás felhozni. Bakk Miklós Lucian Boia nemrég megjelent könyvére hivatkozik /Isorie si mit in constiinta romaneasca (magyarul: Történelem és mítosz a románság tudatában)/. /Bakk Miklós: Európa határai és határtalanságai. = A Hét (Bukarest), nov. 20./ Lucian Boia könyvéről: szept. 2.1997. november 25.
Magyar közgazdász hallgatók táborát szervezték meg nov. 12-16-a között a Székelykő, Tilalmas és Ordaskő bércei közötti faluban, Torockón. A Tóbiás házban gyűltek össze a különböző egyetemekre járó magyar hallgatók. Az előadók között volt Molnár Gusztáv, aki Erdély geopolitikai helyzetéről tartott előadást, Erdélyt a nyugati szférához sorolva. Érdekes volt Neményi József, a romániai versenytanács tagjának előadása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./1998. március 17.
Legutóbb az oktatás kérdésével foglalkoztak, és olyan sok anyag jött össze, hogy dupla számot készítettek, nyilatkozott Tamás Sándor képviselő, a Magyar Kisebbség főszerkesztője. A folyóirat munkatársai /Borbély Zsolt, Székely István, Toró T. Tibor/ a Kárpát-medence több sarkában laknak, így ritkán tudnak összejönni. Az erdélyi kérdésben például Molnár Gusztávot kérték fel vitaindító megírására. Írását románra fordítva elküldték a demokratikus román értelmiségieknek is. Nem valamilyen politikai ideológia alapján szerveztek szekértábort a folyóirat köré, hanem "elsősorban az értékek mentén kialakult vonalak összecsiszolását" óhajtják elősegíteni. Bevonták a szerkesztőbizottságba a délvidéki, a felvidéki, a kárpátaljai magyarság egy-egy képviselőjét. A könyvtárakba /a középiskolákéba is/ elküldik az egyes számokat. Tanulmányaikat egyelőre csak magyarul tudják kiadni, de terveik között szerepel az eddigi számokban megjelent írásokból román és angol nyelvű válogatás. A Magyar Kisebbség ezer példányban jelenik meg, a folyóiratnak nincs stabil irodája, nincs egyetlen állandó, fizetett alkalmazottja. A kiadó, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága vállalta a terjesztést. Régen szeretnének könyvsorozatot kiadni, az első már napvilágot látott: Balogh Artúr: A kisebbségek nemzetközi védelme a kisebbségi szerződések és a békeszerződések alapján /Kájoni Kiadó, Csíkszereda, 1997/. Az 1928-ban megjelent kötet újrakiadását a Jakabffy Elemér Alapítvány és az EMKE támogatta. Nagyon sokrétű a kiadási tervük. /Román Győző: A képviselő folyóirata. Beszélgetés Tamás Sándorral, a Magyar Kisebbség főszerkesztőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 17./ Magyar Kisebbség (Kolozsvár) főszerkesztője: Tamás Sándor, szerkesztők: Borbély Zsolt, Székely István, Toró T. Tibor, külső munkatárs Vincze Gábor /Szeged/. A szerkesztőbizottság tagjai: Bakk Miklós /Lugos/, Balázs Sándor /Kolozsvár/, Bíró Gáspár /Budapest/, Duray Miklós /Pozsony/, Fábián Ernő /Kovászna/, Hódi Sándor /Ada/, Kovács Miklós /Ungvár/, Markó Attila /Brassó/, Molnár Gusztáv /Budapest/, Szőcs Géza /Kolozsvár, a szerkesztőbizottság elnöke, Takács Imre /Budapest/, Varga Attila /Szatmárnémeti/, Zsigmond Barna /Marosvásárhely-Budapest/.1998. április 25.
Molnár Gusztáv, a Közép-Európa Intézet munkatársa adott interjút a Bihari Naplónak. Molnár Gusztáv a térség helyzetét elemezte. Kelet-Európában, a volt kommunista országokon belül belső határvonal körvonalazódott. Az egyik kategóriába tartoznak az ún. visegrádi országok - Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia - , ebbe a csoportba visszakerülhet Szlovákia, ha az ottani politikai helyzet megváltozik. Ezek az országok gyakorlatilag már bent vannak a NATO-ban és néhány év múlva bekerülnek az Európai Unióba. Van egy másik oldal, Molnár Gusztáv újfajta választóvonalat említett. Ettől a vonaltól keletre egyfajta "szürke zóna" keletkezett. Románia jobb helyzetben van, mint Ukrajna vagy Jugoszlávia, de nincs annyira jó helyzetben, mint ahogy azt a román politikai elit elképzeli. Irreális az a román elképzelés, hogy 1999 áprilisában meghívást kap az ország a második körbe. Romániának be kell rendezkedni öt-tíz évre a határon kívüli létre. Molnár Gusztáv szerint az erdélyi magyarságnak nincs ok a kétségbeesésre. A kettős állampolgárságot nem tartja megfelelőnek, inkább a tíz évre szóló vízum híve, ezt magyarok és románok is megkapnák. - Van egy komoly probléma, ezzel Romániában nem nagyon foglalkoznak, ez pedig egyfajta belső dezintegrálódás veszélye. A nyugati kapcsolatrendszer Erdélyben hangsúlyozott, a kelet-európai, a FÁK-országok felé Moldvában, a balkáni tájékozódás Munténia, Olténia vidékén erős. Bukarest tele van arab meg török kereskedőkkel, cégekkel. Ezt a kérdést regionális decentralizálással lehetne megoldani, mégpedig felülről jövő kezdeményezéssel. /Wagner István: Jövőfürkészés, politológiai elmélet és mindennapi gyakorlat. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 25-26./1998. november 16.
Molnár Gusztáv "Birodalmak és pszeudo-birodalmak..." címmel közölt a bukaresti román 22 hetilapban tanulmányt, melyben H.-R. Patapievici nemrégi, "Birodalmi kisebbségek" című cikkére válaszolt, kétségbevonva Patapievici fő következtetését. Molnár Gusztáv írásának egyik figyelemreméltó gondolata az, hogy a román nemzetállam valódi ellensége nem a magyar közösség, hanem a túlságosan Bukarest-centrikus román politikai berendezkedés. Szerinte a román baloldal esetleges újabb hatalomrajutása és annak erőltetetten újraközpontosító ténykedése egy valódi regionális politikai mozgalmat indíthat el Erdélyben. Úgy látszik, a szerkesztőség nem merte egyedül útjára engedni Molnár cikkét, ezért felkérte Dinu C. Giurescu történészt, elemezze a tanulmányt. Giurescu különféle adattal próbálja azt bizonyítani, hogy 1918-40 között Románia nem asszimilálta tudatosan a kisebbségeket. Érdekes az a megállapítás, hogy az 1923-as Alkotmány "egységes és oszthatatlan nemzetállamra" vonatkozó megfogalmazása azért helyes, mert "a románok az összlakosság 71,9 %-át képezték" és "a román nemzet abszolút többsége az állam határain belül élt". Az is érdekes, hogy a román történész írása terjedelemre pontosan kétszer akkora, mint Molnár cikke. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 16. 212. sz./1999. január 26.
Molnár Gusztáv a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a filozófia szakon szerzett diplomát. Első összetűzéseire a Securitateval ebben az időben került sor, mert Echinox c. folyóirat megjelenésével egyidejűleg Molnár Gusztáv egy magyar nyelvű lapot is ki akart adni. Az egyetem elvégzése után Bukarestben a Kriterion Kiadó szerkesztője lett, de párhuzamosan egy magyar értelmiségiekből álló kört szervezett, amelynek tagjai az ország különböző városaiban adnak egymásnak találkozót. Ezeken a találkozókon - saját szavai szerint - "a kommunizmus utáni korszakra készültünk fel, mert teljesen biztosak voltunk abban, hogy a kommunizmus össze fog omlani". Ezen tevékenység miatt 1987-ben elbocsátották a Kriteriontól, miután a Securitate házkutatást tartott nála, amely alkalommal több száz könyvet, kéziratot és hangaszalagot koboznak el tőle, amit máig sem szolgáltattak vissza. Ezután 1988-ban Magyarországra települt át. 1990-től kezdve egy évig főtanácsadói szerepkört tölt be a magyar kormány mellett a határon túli magyarok kérdésének szakértőjeként. Miután lemondott a kormány mellett betöltött funkciójáról, Molnár Gusztáv megkezdte tevékenységét a Teleki László Alapítványnál, kezdetben egy, a kisebbségek kérdését tanulmányozó projekt keretén belül, négy év óta pedig a regionális geopolitikával foglalkozó csoport vezetője. 1997 őszétől kezdődően a Babes-Bolyai Tudományegyetem vendégprofesszoraként a nemzetközi kapcsolatokról tart előadásokat a magyar tagozaton, ez év második szemeszterétől kezdve pedig a történeti geopolitikáról fog előadásokat tartani az egyetem román tagozatain. A személyéhez kapcsolódó viták akkor robbantak ki, mikor 1997-ben közzé tette Az erdélyi kérdés c. tanulmányát, amelyben Erdély autonómiája mellett foglal állást. Eredetileg a tanulmány a kolozsvári Magyar Kisebbség c. folyóiratban jelent meg, később lefordították angol és román nyelvre is. Florin Danciu és Marius Avram készített interjút Molnár Gusztávval. Kérdésükre Molnár Gusztáv kifejtette, mit ért erdélyi kérdésen. "Románia régebbi helyzete - privilegizált helyzete a két világháború között - megváltozott." "Létezik a geopolitikai közelség törvénye, amely szerint annak, aki közelebb van a centrumhoz, nagyobb esélye van a centrumhoz tapadni. E meggondolás alapján Magyarország Románia stratégiai partnerévé vált, Románia keretén belül pedig Erdélynek, akarva, nem akarva, kapocs- szerepe van. Ez az én véleményem, amellyel mások is, például Gabriel Andreescu is, egyetértenek." /Florin Danciu, Marius Avram: Molnár Gusztáv magyar politológus, Erdély autonómiájának híve szerint az erdélyiek megrövidítve érzik magukat fennsőbbrendűségük miatt. - Megjelent a Transilvania Jurnal /Brassó/, 1999. jan. 4-i számában, részben közölte a Magyar Nemzet /január 20./ Teljes fordítása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26. - fordította Takács Ferenc László/1999. május 25.
A NATO koszovói beavatkozása teljességgel új kontextusba helyezi a Kárpát-medencei magyarság törekvéseit, állapította meg Borbély Zsolt Attila. Ez a fordulat Molnár Gusztáv szerint az, hogy "a NATO egyértelműen az emberi és kisebbségi jogokat részesíti előnyben a nemzeti szuverenitással szemben" (Szabadság, április 28.) Ezért kulcsfontosságú, hogy ne simuljanak bele a román kormánypropagandába, írta Borbély Zsolt Attila. Most elhivatott, bátor vezetésre van szükség. Kincses Elődöt tartja alkalmas vezetőnek. Bízik abban, hogy az RMDSZ kongresszusán "kivehetjük a kormányrudat azok kezéből, akik hat év alatt nem voltak képesek a két évre tervezett, saját hatáskörbe tartozó programpontokat teljesíteni..." /Borbély Zsolt Attila: Sorsforduló. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 25./ A cikk a kongresszus előtt született.1999. június 10.
Az úgynevezett Kolozsvári Nyilatkozat körül támadt vihar azt mutatja: bizonyos erők bármi áron szeretnék megakadályozni, hogy Romániában megemlékezzenek az 1989. június 16-án napvilágot látott Budapesti Nyilatkozat 10. évfordulójáról - jelentette ki Molnár Gusztáv a Transilvania Jurnal jún. 9-i számában megjelent nyilatkozatában. Molnár Gusztáv annak idején maga is aláírta a Budapesti Nyilatkozatot, és akit a máris nagy port kavart Kolozsvári Nyilatkozat kezdeményezőjének tartanak, elmondta: "néhány jeles erdélyi értelmiségi - románok, magyarok, németek - felvetették egy erdélyi nyilatkozat gondolatát" az évforduló kapcsán, de végleges dokumentumot eddig még senki nem írt alá. - Molnár Gusztáv szerint Erdély, a Bánság és a többi történelmi tartomány közigazgatási autonómiája nem jelent föderalizmust, még kevésbé elszakadást. /Meg akarják akadályozni a megemlékezést a Budapesti Nyilatkozatról - véli Molnár Gusztáv politológus. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./1999. június 15.
Szinte kórusban határolódott el az ország politikai elitje attól a "Kolozsvári Nyilatkozattól", mely Erdély, a Bánság és a Részek (Partium) közigazgatási autonómiája mentén kívánta vitára késztetni a hazai politikumot. Az aláírókként megjelölt politikusok közül tulajdonképpen csak Bakk Miklós lugosi önkormányzati képviselő, az RMDSZ helyi szervezetének alelnöke ismerte el, hogy köze van a dokumentumhoz. Bakk Miklós hangsúlyozta, a nyilatkozat lényegében folytatása a Nagy Imre újratemetésekor 1989 júniusában elfogadott román-magyar nyilatkozatnak. Ez utóbbi, öt hónappal Ceausescu bukása előtt kinyilvánította, hogy Erdélynek a kulturális és vallási pluralizmus modelljévé kell válnia. Biztosítania kell mindegyik nemzet jogát az autonóm képviselethez és a kulturális autonómiához. Azt a dokumentumot magyar oldalról többek között Bíró Gáspár, Csoóri Sándor, Für Lajos, Jeszenszky Géza, Molnár Gusztáv, Kulin Ferenc, Mészöly Miklós, Göncz Árpád, Mécs Imre, Szent-Iványi István, Szabad György, Vásárhelyi Miklós és mások is aláírták, a román emigrációból pedig Mihnea Berindei, Ariadna Combes, Ion Vianu, Dinu Zamfirescu, Doru Braia, Matei Cazacu, Paul Goma, I. Mihály király, Virgil Ierunca, Eugène Ionesco, Monica Lovinescu és mások látták el kézjegyükkel. Amint Bakk Miklós az Erdélyi Naplónak kifejtette, a mostani nyilatkozattal az volt a szándékuk, hogy vitát csiholjanak a román állam szerkezeti alkotmányos reformjáról, ráirányítsák a figyelmet e reform szükségességére. A nyilatkozat a szubszidiaritás és a devolúció elvét követve azt szorgalmazza, hogy a döntések Romániában is mennél közelebb kerüljenek a helyi közösségekhez. Értelmezése szerint a nyilatkozat egy olyan államszerkezeti reformra utal, amelyben a központi kormányzat hatáskörében csupán a külpolitika, a honvédelem s a fontosabb pénzügyi (államháztartási) döntési jogkörök maradnának meg, a többi hatáskör átszállna a tartományokra, melyek e jogkörök mellett rendelkeznének a saját intézményrendszer kialakításának a szabadságával is. Az ország ilyen berendezkedése teljesen új keretet nyújtana a kisebbségi kérdés rendezésének is. Bakk Miklós szerint rendőrállami reflexekről árulkodna, ha eljárás indulna a kolozsvári nyilatkozattervezet néhány föltételezett aláírója ellen. - A Kolozsvári Nyilatkozat szövege a legrosszabb hiszemű értelmezés esetén sem fogható fel úgy, hogy ez érdekek, értékek valamelyikét sértené. /Gazda Árpád: A vállalt dokumentum. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./1999. július 1.
Jún. 30-án Bukarestben a Társadalmi Párbeszéd Csoport (Grupul pentru Dialog Social) székhelyén megbeszélést tartottak a Budapesti Nyilatkozat aláírásának 10. évfordulója alkalmából. Az összejövetel vendége, Molnár Gusztáv politológus - a Kolozsvári Nyilatkozat címen sajtóba szivárgott szövegváltozat szövegezője - többek között arról beszélt, hogy miként nyugati megyéi bevontatták Magyarországot a fejlett Európába, úgy Romániában Erdély lehetne e vonatnak a mozdonya. Hagyományai és fejlődési lehetőségei révén Erdély közelebb hozhatná Romániát az Európai Közösséghez. Az erdélyi lehetőségek kihasználásával felgyorsulna Románia euro-atlanti integrációja. Ez a Molnár Gusztáv által szóba hozott regionalizmus célja, nem pedig a román állam szétszabdalása, miként a nacionalista reakció szinte reflexszerűen állítja, valahányszor e kifejezés megjelenik. A rendezvényen a szervezők - Gabriel Andreescu, Mihai Berindei történész, a budapesti nyilatkozat több román aláírója - mellett számos neves értelmiségi, közéleti szereplő volt jelen. Az értekezlet végén nem fogadtak el semmilyen dokumentumot, hanem megegyeztek a fogalomtisztázó tanácskozás folytatásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./1999. december 10.
A forradalom 10. évfordulója alkalmából dec. 10-én kezdődő nagyszabású temesvári megemlékezések előtt a szervezők a sajtó előtt ismertették a végleges programot. A HIT ÉS HÛSÉG ÚTJA című rendezvénysorozat menetrendjében szerepel a kerekasztal beszélgetés, melyen részt vesz Eva Maria Barki (Ausztria) is. Toró T. Tibor helyi RMDSZ-elnök, a megemlékezések főszervezője elmondta, hogy meghívták az RMDSZ-csúcsvezetését, személyesen Markó Bélát is. Volt egy olyan elképzelés is, hogy a decemberi SZKT-t a forradalom tizedik évfordulója tiszteletére Temesváron tartják meg. azonban ez mégis Marosvásárhelyen történt, Toró elmondta: csak annyit sikerült kiharcolniuk, hogy nem december 10-11-én tartották az SZKT-t, mint ahogy eredetileg kitűzték, hanem egy héttel korábban, hogy ne konkuráljon a temesvári megemlékezésekkel. Négy év alatt még egyetlen SZKT-t sem tartottak Temesváron, bár a temesváriak négy alkalommal kérték a megrendezés jogát. Toró szerint biztosan itt lesz Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Alois Mock, Molnár Gusztáv, Szőcs Géza és más neves személyiségek. Lemondta a részvételt Mircea Dinescu azzal, hogy egyetlen forradalmi megemlékezésre se megy el, mert elege van az egészből, Doina Cornea (betegségére hivatkozva), Andrei Plesu (sűrű diplomáciai programjára hivatkozva), Paul Goma nem is válaszolt. Orbán Viktor miniszterelnök eljönne a megemlékezésekre, ha a román fél is ezen a szinten képviseltetné magát. Radu Vasile kormányfőtől azonban semmilyen visszajelzés nem érkezett. /(Pataki Zoltán): A magyar kormányfő jönne Temesvárra, ha... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./1999. december 10.
A Polirom kiadónál megjelent Problema transilvana című tanulmánykötet azokat az esszéket foglalja magába, amelyeket magyar és neves román értelmiségiek (Gabriel Andreescu, Sorin Mitu, Liviu Andreescu, Antonela Capelle-Pogacean, Liviu Antonesei) írtak a közelmúltban, válaszképpen Molnár Gusztáv politológus Az erdélyi kérdés (Problema transilvana) című vitaindító szaktanulmányára. Molnár Gusztáv és Gabriel között zajló civilizált érvpárbaj adja a tanulmánykötet gerincét. Molnár Gusztáv szerint az erdélyiek nagy része lényegében nem a két alternatíva (a Román Demokratikus Konvenció és a nacionalista ellenzék) között akar választani, hanem egy harmadik politikai tömb felbukkanását várja: a regionális érdekeket képviselő politikai alakulatét. Gabriel Andreescu is eljutott a regionális párt gondolatköréhez. Számára viszont nem mérvadó Sabin Gherman politikai látásmódja. - Jelentős eredmény, hogy az "autonómia-fóbiában" szenvedő Romániában sikerült megjelentetni ezt a román nyelven megjelent kötetet. /Szabó Csaba: Román értelmiségiek Erdély jövőjéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./1999. december 13.
Dec. 10-11-én Anno Mirabile (A csodálatos esztendő) címmel nemzetközi tudományos konferenciát tartottak Temesváron a forradalom kirobbanásának 10. évfordulója alkalmából, melyen neves romániai és magyarországi történészek, szociológusok a kommunizmus bukásának történelmi előzményeivel, következményeivel, a térségbeli nemzeti kisebbségek sorsának alakulásával foglalkoztak. Magyarországról érkezett a konferenciára és előadást tartott többek között Tellér Gyula történész, Molnár Gusztáv szociológus és Szarka László történész. Az utóbbi a magyar nemzet fogalmának meghatározásakor felvetette a szerződéses nemzet fogalmát annak leírására, hogy intézményes kapcsolatrendszer alakul ki az anyaországban és a határon túl, kisebbségben élők között. A tanácskozás végén megjelent Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, aki Tőkés László református püspök meghívására érkezett a temesvári megemlékezésekre. Dávid Ibolya az elmúlt tíz év egyik legjelentősebb eredményének nevezte, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megteremtette azt az intézményes fórumot, ahol nemzetben gondolkodhatnak a határon belül és azon túl élő magyarok. A tudományos tanácskozás munkájához hozzászólva Dávid Ibolya vitatta a szerződéses nemzet fogalmát, amelyből szerinte teljesen hiányzik a kulturális, érzelmi összetartozás eleme. A magyar igazságügyi miniszter volt az ünnepi szónoka a temesvári operaházban tartott szombat esti gálaműsornak is. /Megemlékezés Temesváron. Dávid Ibolya a Magyar Házért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./1999. december 14.
Dec. 10-én kezdődött Temesváron A hit és hűség útja című ünnepi rendezvénysorozat. Tőkés László püspök vonta meg az elmúlt tíz év mérlegét. Az elmúlt esztendők megemlékezései a különállás jegyében zajlottak. A nemzetközi tudományos szimpózium témája: A kommunizmus bukásának történelmi előzményei, személyfüggősége és hatalmi következményei. Az előadók között volt Molnár Gusztáv és Bohumil Dolezal. Dec. 11-én A kor szellemének alakulása a rendszerváltást megelőzően és annak hatására című második témacsoport előadásaival folytatódott a szimpózium. Az előadók között volt Tellér Gyula, dr. Raffay Ernő, dr. Szarka László, Christoph Pan, Bodó Barna és Borbély Imre. Megérkezett Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, aki megemlékezett az 1989-es eseményekről, kiemelve Tőkés László történelemformáló szerepét. Este ünnepi gálaestre került sor az operaház nagytermében. Ünnepi beszédet mondott dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter és Viorel Coifan megyei tanácselnök. A gálaest keretében Pécsi L. Dániel jelképtervező átnyújtotta Tőkés László püspöknek a forradalom tizedik évfordulójára tervezett emlékplakett első példányát, és bemutatta a Magyar Posta által kibocsátott évfordulós üdvözlőlapot. A gálaesten összegyűjtött adományok teljes összegét az Új Ezredév Református Központ felépítésére ajánlották fel a szervezők. Dec. 12-én, vasárnap szabadtéri ünnepi istentiszteletet tartottak az épülő egyházi központ területén. Ünnepi szolgálatot végzett id. Tőkés István ny. egyetemi tanár és Tőkés László püspök. /A HIT ÉS HÛSÉG ÚTJA. Emlékünnepség Temesváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./