udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 134 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-134

Névmutató: Nánó Csaba

2000. december 9.

Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter és Ilie Dinca, a romák nem kormányzati szerveinek képviselője dec. 8-án közös sajtótájékoztatót tartott. Elmondták, hogy a dec. 7-i kormányülésen elfogadták a romák helyzetével foglalkozó memorandumot, melynek kitételei a roma kisebbség életkörülményeinek javításával foglalkozott. Eckstein-Kovács Péter nagyon fontosnak tartja azt a kormányhatározatot, amely megtilt mindennemű megkülönböztetést a kisebbségekkel szemben. Eckstein kijelentette: ha fel is ajánlja az új hatalom a kisebbségi tárca vezetését, magán- és politikai okokból nem vállalja el. Nem tudna úgy együttműködni egy RTDP-s kormánnyal, amint azt a koalícióval tette. Nehezen elképzelhető, hogy az RMDSZ minisztert adjon egy olyan kormánynak, melyben nem vesz részt, mondta a miniszter. /Nánó Csaba: A legutóbbi kormányülés döntése után Javulhat a romák helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2001. január 6.

A rendszerváltozás utáni viszonylag rövid idő alatt, 1994-ben, megjelent Budapesten a Magyar Színházművészeti Lexikon /Akadémiai Kiadó/. Mivel az előző évtizedekben nem folyhatott rendszeres kutatás az emigrációban élő színészekről, és a határon túli színészek nyomon követése is esetleges volt, ezért a lexikon születésének pillanatában nagyon sok színészről nem tudtak. Mindez szükségessé tette a kimaradt művészek adatainak az összegyűjtését. Enyedi Sándor színháztörténész Rivalda nélkül /Budapest/ 1999. decemberében megjelent kötete azt a célt szolgálta, hogy a létező hiányosságokat részben pótolja. A több mint kétszáz éves magyar színészet teljes feltárása még mindig várat magára. Feltételezhető, hogy a következő kötet is még mindig pótkötet lesz. Például a legutóbbi kötet megjelenése után derült ki, hogy Giulio Gari világhírű operaénekes, akit a külföldi lexikonok olasz származású, amerikai operaénekesnek tüntetnek fel, azonos Gari Gyulával, aki Medgyesen született 1912-ben, színpadi pályáját a kolozsvári színházban kezdte. 1937 szilveszterén egy vidám műsorban lépett fel, majd 1938-ban Szu-csong herceget énekelte A mosoly országában. Kiment Rómába szerencsét próbálni, rövidesen a római Királyi Opera tagja lett, és innen meg sem állt a New-York-i Metropolitan Operáig. - Enyedi munkája, a Rivalda nélkül 82 olyan Kárpát-medencei város adatait tartalmazza, amelynek egykor - némelyeknek ma is - élénk színészete volt, és amelyek egy részére már a feledés fátyla borult. /Nánó Csaba: ″Nagyon sok színészről nem volt tudomásunk″ Beszélgetés Enyedi Sándor színháztörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2001. január 10.

Jan. 9-én Kolozsváron kitüntették azokat a református lelkipásztorokat, gondnokokat és gyülekezeteket, amelyek a diktatúra éveiben, a nehéz időkben is építkeztek. Elismerésben részesültek azok is, akik a változás utáni időszakban végeztek kimagasló munkát a református egyház keretén belül. A református egyház 218 épületet és 35 templomot emelt a nehéz időkben. Az ünnepségen dr. Csiha Kálmán volt püspök köszönetet mondott mindazoknak, aki templomot, parókiát, gyülekezeti házat emeltek, vállalva az esetleges megtorlásokat. Dr. Csiha Kálmán átadta a Bocskay Istvánról elnevezett Hit és szabadság emlékérmeket és okleveleket azoknak, akik a diktatúra idején sem riadtak vissza attól, hogy templomokat és más egyházi épületeket hozzanak létre. Az anyaszentegyház építője oklevelet azok kapták, akik nem emeltek templomokat a diktatúra idején, de jelentősen hozzájárultak a református gyülekezetek, és általában a magyarság megmaradásához. Az építő gyülekezetek emlékplakettjét az 1990 után elért eredményekért adta át a református egyház képviselője. /Nánó Csaba: Templomépítés a diktatúra idején. Díszoklevelekkel tüntették ki a református gyülekezeteket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2001. február 14.

A Házsongárdi temető fáit, a polgármesteri hivatal városgazdálkodási osztályának utasítására, a Zarnesti-i SC Advent Kft. megtizedelte. Mihai Muresan, az osztály vezetője kijelentette, hogy az akció során egyetlen sír sem rongálódott meg. Ezzel ellentétben a temetőket felügyelő iroda vezetője, Dan Mascasiu bevallotta, hogy néhány sír valóban "sérüléseket szenvedett". A Szabadság egyik olvasója, Mózes Csaba jelezte: nagyszülei házsongárdi sírját holmi "favágási akcióban" összetörték. Itt már sírgyalázásról van szó. Viszonylag kis körzetben rengeteg sírt tettek tönkre. /Nánó Csaba: Vandalizmus a Házsongárdi temetőben. Kivágott fák, összetört sírok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2001. február 15.

Febr. 14-én Kolozsváron járt az új védelmi miniszter, Ioan Mircea Pascu. Kíséretében volt a hadsereg vezérkari főnöke, Mihail Popescu hadseregtábornok, valamint a szárazföldi erők vezérkari főnöke, Eugen Badalan hadseregtábornok. A vendégek meglátogatták a IV. erdélyi hadtest parancsnokságát. A hadtest tevékenységéről Dorin Gheorghiu hadseregtábornok, a IV. hadtest parancsnoka számolt be. A lakásgondok a legnagyobbak (ugyanúgy, mint más nagyvárosokban). A miniszter kijelentette: 2003-ig a hadseregben bevezetik a hivatásos katonai státust, és csupán 32 ezer 500 sorkatona marad, ami a hadseregben szolgálók 30 százaléka. Kitért arra is, hogy újabb beruházásokra 2004-ig nincs lehetőség, mivel a minisztérium pénzforrásai apadóban vannak. /Nánó Csaba: Harminc százalékkal csökken a sorkatonák száma. Kolozsváron járt a védelmi miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2001. február 19.

Febr. 17-én Kolozsváron a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány adott otthont a magyar civil szervezetek először megrendezett tanácskozásának. A szervezők: Heltai Gáspár Alapítvány és a Pro Identitas Alapítvány minden Kolozs megyében bejegyzett alapítványt meghívtak a fórumra. Közülük több mint 30 szervezet küldte el képviselőit a megbeszélésre. Az egybegyűlteket Kónya-Hamar Sándor, a Pro Identitas Alapítvány elnöke köszöntötte. Előadást tartott Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány ügyvezető elnöke, Somai József, az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért elnöke, valamint Varga Zoltán, a Civitas Alapítvány elnöke. Az előadások után a civil szervezetek képviselői tartottak bemutatkozó beszámolót. Pillich elmondta, hogy Kalotaszegen és a Nádas menti településeken nagyon sok /mintegy 60-70/ egyesület létezik, és igényelik hogy megtanítsák őket arra, hogy milyen technikákkal lehet működtetni ezeket az egyesületeket. /Nánó Csaba: Kolozs megyei magyar civil szervezetek fóruma. Nem akarnak "gittegyletet" létrehozni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

2001. március 6.

Márc. 5-én a Szamoson az árhullám elhagyta Dést, Máramaros megyében a Tisza és a Lápos folyók szintje növekedőben van. Kolozs megyében az áradások következtében 21 gazdaság, 1421 hektár szántóföld van víz alatt, 30 méter falat és egy szénaraktárt sodort magával az ár. A megyében a Szamos mintegy 120 kilométeres utat rongált meg. Az Aranyos áradása újabb ökológiai szennyeződést okozott. A Fehér megyei abrudbányai Bányakitermelő Vállalat ismét szennyezi az Aranyost. A folyó vastartalma a negyvenháromszorosára nőtt. A megengedettnél több a mangán- és a réztartalom is. A tordai Vízművek a szennyezés elterjedésének megelőzésére Sinfalva közelében négy kutat ismét bezáratott. /Nánó Csaba: Árvízeket okozott a hirtelen felmelegedés. Ismét szennyezett az Aranyos vize. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./ Bihar, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár és Suceava megyében negyven települést érintett az utóbbi napok esőzései miatt keletkezett áradás. Bihar megyében Biharkaba, Biharrósa, Magyarremete, Berettyószéplak, Robogány és Bihardobrosd községekben 55 háztartást öntött el a víz. Az előrejelzések további esőzést jósolnak. Az áramszolgáltatás is megsínylette a vihart: Borszeg, Almásfegyvernek, Alsótótfalu, Kozmaalmás, Szarkó, Nadántelek, Kővág, Berettyófarnos, Berettyócsohaj, Hegyközszentimre teljes egészében, Szalárd pedig részben áram nélkül maradt. Nagyváradon évről évre mind nagyobb gondot okoznak az eldugult csatornák. /Aszály után áradás. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./ Bihar, Beszterce, Máramaros és Suceava megyékben több mint 1.100 házat érintett, mintegy száz helységben az árvíz, ráadásul 1500 ha mezőgazdasági földterületet is elöntött a víz, utakat, hidakat rongált meg, megszakította az áramellátást. /Árvizek. = RMDSZ Sajtófigyelő, márc. 6. - 44. sz./

2001. március 7.

Pusztul az európai hírnevű, a város díszének számító botanikus kert Kolozsváron, jelentette ki sajtótájékoztatóján Felicia Miclea igazgató. A botanikus kert a Babes-Bolyai Tudományegyetem tulajdonát képezi, de külön költségvetéssel nem rendelkezik. Az egyetem egyre nehezebben állja a költségeket. A melegházakat 42 éve nem újították fel. A botanikus kertben lévő épületek összedőléssel fenyegetnek. Többszáz méter kerítés hiányzik, a kerítés hiánya miatt nagyon sok értékes virág tűnt el. Karácsony közeledtével szinte minden fenyőfa eltűnik. /Nánó Csaba: Pusztulóban a világhírű botanikus kert. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

2001. március 12.

Csökken az erdélyi magyarság lélekszáma. A napokban lezajlott megyei RMDSZ küldöttgyűlésen figyelmeztettek ugyan a magyar nyelvű műszaki oktatás hiányára, a református diakonisszakképzés megszüntetésének veszélyére, arra, hogy nincs magyar nyelvű menedzserképzés, de senki sem foglalkozott azzal, hogy a magyarság kihalása fenyeget Erdélyben. Bánffyhunyadon, Kalotaszeg "fővárosában" tavaly mindössze két magyar osztály indult, azok is minimális létszámmal. A bánffyhunyadi református lelkészi hivatal kimutatása szerint 1999-ben 14 keresztelés volt és 37 temetés. Mákófalván 2000-ben 15 temetés volt és 5 keresztelés! Bár Kalotaszeg falvaiban viszonylag magas az életszínvonal, kevesen vállalnak egy gyermeknél többet. Kell egyáltalán magyar egyetem, ha nem lesz aki ott tanuljon? - tette fel a kérdést a lap munkatársa. /Nánó Csaba: Ki jár majd a magyar egyetemre? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2001. március 30.

A Művelődési Minisztérium idén 30 százalékkal csökkenti a színházak költségvetését, ezért az érintett intézmények kénytelenek lesznek elbocsátani egyes alkalmazottaikat. Cristian Ioan, a marosvásárhelyi Állami Színház igazgatója szerint mintegy 60 ember kerülne az utcára. A kolozsvári Állami Magyar Színház szintén a művelődési minisztérium fennhatósága alá tartozik. Tompa Gábor igazgató-főrendező elmondotta: még február elején értesítette a minisztérium, hogy közöljék a menesztendő személyek névsorát. Az igazgató ezt azzal utasította el, hogy a színház minden alkalmazottjának aug. 31-ig érvényes szerződése van. Tompa Gábor személyesen kereste fel Razvan Theodorescu minisztert. Tárgyalásai eredményesnek bizonyultak, igazgató írásbeli választ kapott arra, hogy a személyzetcsökkentés lekerült a napirendről. Alig két hét múlva Tompa Gábor olyan átiratot kapott Ioan Hideggutitól, a művelődési minisztérium főtitkárától, miszerint az előző év költségvetéséhez viszonyítva 30 százalékkal kisebb támogatásban részesülnek. Ez rendkívül nehéz helyzetbe hozza a színházat - tájékoztatott az igazgató. Kolozsváron az állások a minimálisra vannak kiszámolva. A költségvetés csökkentésének reális értéke - tekintetbe véve az inflációt is - 55 százalék. A színház vezetőségének tiltakozó leveleire a minisztériumból az a válasz érkezett, hogy várni kell, amíg a költségvetést megszavazzák. - Tompa Gábor kifejtette: amennyiben kultúrára nem szánnak az eddiginél kétszer-háromszor több pénzt, nyugati mintára bekövetkezik a struktúraváltozás, amelyben a színháznak nincs állandó társulata. 10-15 emberből álló vezető, adminisztratív, technikai személyzet létezik, és a produkciókra szerződtetnek, a színészeknek tehát nem lesz állandó fizetésük. - A színháznak jelenleg 121 alkalmazottja van. Ez a szám ebben a struktúrában normális. Amennyiben a struktúra megváltozik, elképzelhetőek leépítések is. /Nánó Csaba: Nehéz helyzetben van a magyar színház A minisztérium 30 százalékkal csökkentette költségvetését. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2001. április 3.

A közelmúltban minden állami művelődési intézmény körlevelet kapott a szakminisztériumtól, miszerint harminc százalékkal csökkentik az idei költségvetésüket. Ebben a helyzetben található az Európában egyetlen kisebbségi operaházként működő kolozsvári Állami Magyar Opera. Simon Gábor igazgató leszögezte, hogy a 30 százalékos költségvetés-megvonás náluk mintegy 80 ember munkahelyének megszűnését jelenti, amikor a társulat jelenleg is minimális létszámmal dolgozik. A zeneszerzők partitúrái eleve megszabják, hogy hány tagú kell hogy legyen a zenekar, a kórus stb., tehát nem képezheti vita tárgyát a létszám. Az egyetlen megoldás az lenne, ha az opera csökkentené a kiadását, és növelné a bevételét. A bevétel növelése érdekében a jegyek árát a hatszorosára, megközelítőleg 180-200 ezer lejre kellene emelni. Részben az anyagiak, részben a színház és az opera iránti közömbösség miatt, a jelenlegi árak mellett is viszonylag kevesen látogatják az előadásokat, ez az út tehát nem járható. Az igazgató meggyőződése, hogy akár belföldi, akár nemzetközi segítséggel és összefogással a romániai kultúrát - ezen belül természetesen a magyart is - meg lehet menteni. /Nánó Csaba: Siralmas állapotban a kultúra.Az Állami Magyar Operának is csökkent a költségvetése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2001. április 5.

A Román Színházi Szövetség (UNITER) rendszeresen díjazza az előző évad legjobbjait. Bogdán Zsolt, a kolozsvári Állami Magyar Színház színésze, tizenegy kollégájával egyetemben, a Színikritikusok Nemzetközi Szövetsége romániai képviseletének díját vehette át. /Nánó Csaba: Átadták az UNITER-díjakat. Bogdán Zsolt a kitüntetettek között. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2001. április 24.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szilágysomlyói találkozóján megalakult a Magyar Könnyűzenei Szerkesztők Erdélyi Szakosztálya (MAKESZ). Alapító tagok: a kolozsvári, marosvásárhelyi, temesvári közszolgálati adók, három csíkszeredai és egy-egy szovátai, nagyváradi, udvarhelyi magyar nyelvű kereskedelmi rádió, valamint a Román Televízió magyar nyelvű adása. Tiszteletbeli elnök Boros Zoltán, a magyar adás főszerkesztője. A MAKESZ elnöke, Zilahi Csaba, a kolozsvári rádió magyar adásának zenei szerkesztője elmondta: a szakosztály fő célja a hazai magyar könnyűzenei előadók népszerűsítése. /Nánó Csaba: MAKESZ - az erdélyi magyar könnyűzenéért. Megalakult a MÚRE könnyűzenei szakosztálya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

2001. május 2.

Ápr. 28-án Budapesten tartották a Kolozsváriak VI. baráti találkozóját. Több száz, a világ négy égtája felé szétszóródott kolozsvári vett részt a meghitt találkozón. A Magyarországon letelepedetteken kívül az Egyesült Államokból, Svédországból, Németországból, Svájcból is képviseltették magukat a régen elszármazottak. /Nánó Csaba: Kolozsváriak világtalálkozója Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2001. május 10.

Máj. 9-én Ilie Ilascu átvette Nicolae Vacaroiutól a szenátori igazolványt. A szenátus elnöke újságíróknak kijelentette: Ion Iliescu és a román diplomácia további erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Ilascu három társa is szabadlábra kerüljön. Nicolae Vacaroiu cáfolta Corneliu Vadim Tudor kijelentéseit, miszerint a Román Hírszerző Szolgálat gyakorlatilag "megszöktette" előle a kedden Romániába érkező Ilascut. Iliescu államfő kijelentette: javasolni fogja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak, hogy az Őrző-Védő Szolgálat a továbbiakban is biztosítson állandó védelmet Ilascunak. - Ilacsu Bukarestbe érkezésekor csakis Ion Iliescuval kívánt találkozni, akit "megmentőjének" nevezett. Ilascu nem fogadta el a C. V. Tudor, illetve a párt főtitkára, Gheorghe Funar által felkínált iasi-i, valamint kolozsvári rezidenciákat, hanem a kormány által rendelkezésére bocsátott lakásba költözött. /Ilascu átvette szenátori igazolványát Biztonsági ügynökök vigyáznak a román hazafira. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ A parlament máj. 9-i ünnepi együttes ülésén felszólalt Ilie Ilascu is, megköszönve a román törvényhozásnak a tiraszpoli nehéz börtönévei alatt tanúsított szolidaritását, és ígérte, mindent tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a Nagy-Románia Párt szenátoraként az ország érdekeit szolgálja. A Szabadság megkérdezte Eckstein-Kovács Péter szenátort, megítélése szerint hogyan fog beilleszkedni Románia és a Prúton túli Moldova újraegyesítéséért küzdő Ilascu egy olyan román törvényhozásban, amely nem engedheti meg magának azt, hogy a határrevízió kérdését napirendre tűzze. A jövő kérdése, hogy Ilie Ilascu végül is hogyan fog beilleszkedni a román parlamentbe, válaszolta. A mostani ülésen a nagy-romániás felszólalók kijelentették: remélik, hogy a jövő évi május 9-i megemlékezésre már Nagy-Románia parlamentjében kerül sor. Eckstein-Kovács Péter az együttes ülésen elhangzott felszólalásában az Ilascu-ügy kapcsán is az európai normák, politikai és erkölcsi elvek asszimilálásának fontosságát hangsúlyozta. Sz. K.: Május 9. üzenete: az európai normák elfogadásának fontossága. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Románia soha nem szenvedett hiányt nemzeti hősökben. Találtatott egy ember Moldova Köztársaságban, akit - román szemmel nézve - akár újkori Robin Hoodnak is ki lehet(ett) kiáltani. Ilie Ilascu neve az elfogult nemzetféltőknek, a sovén alakoknak nyolc éven keresztül politikai tőkét jelentett. Vadim Tudor például egyetlen alkalommal sem szalasztotta el világgá kiáltani, mekkora disznóság áldozata a Prúton túli testvére. Egyetlen írott vagy elektronikus sajtótermék sem foglakozik azzal, hogy Ilascut miért ítélték halálra? Ilascu elítélésének indoklása viszonylag egyszerű: csoportot szervezett, és terrorista akciókban vett részt. A világon mindenütt a legnagyobb veszélynek a terrorizmust tartják, jegyezte meg Nánó Csaba. /Nánó Csaba: A nemzeti hős. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

2001. június 2.

A kolozsvári polgármesteri hivatal közleményben tudatta: május 31-én az intézmény anyakönyvvezetője megtagadta a házasságkötést két magyar nemzetiségű fiatal között, mivel a vőlegény, Herédi Zsolt, előbb magyarul mondott "igent" az esketésen. Herédi Zsolt az új helyi közigazgatási törvényre hivatkozott, amelynek értelmében azokban a helységekben, ahol a kisebbség száma meghaladja a 20 százalékot, a közhivatalokban az állampolgárok szabadon használhatják anyanyelvüket. A feldühödött Vasile Petru Gherman anyakönyvvezető kirohant a helyiségből, majd egy jegyzőkönyvet nyújtott át a fiataloknak, amelyben az állt, hogy a vőlegény az érvényben lévő törvényeket megszegve, "idegen nyelven" válaszolt kérdésére. Gherman szerint csak a bíróság dönthet ügyükben, ezért nem volt hajlandó a ceremóniát megismételni. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: megengedhetetlen, hogy Kolozsváron másképp értelmezzék a törvényeket, mint az ország többi részében. Hozzátette: ingyen elvállalom Herédi Zsolt és Füsy Katalin-Ildikó jogi képviseletét. /Nánó Csaba: Újabb "igen - da" botrány Herédi Zsolttól megtagadták a házasságkötést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2001. június 4.

Ki a magyarokkal az országból! - jelszóval tüntetett mintegy 150-200 szurkoló a kolozsvári magyar főkonzulátus előtt, a jún. 2-i román-magyar mérkőzést követően. A meccset a kolozsváriak egy része a Bocskai (Avram Iancu) téren felállított hatalmas képernyőn követte végig. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul elmondta: a tüntetők két teherautóval érkeztek a konzulátussal szembeni parkolóba. Mivel ezelőtt két évvel egy román-magyar labdarúgó-mérkőzés után kövekkel dobálták meg az épületet, és több ablakot is betörtek, a diplomáciai képviselet a rendőrség védelmét kérte, hogy elkerülhető legyen az újabb botrány. Mintegy 15-20 rendőrt vezényeltek a főkonzulátus elé, akiknek sikerült távol tartani a huligánokat az épülettől, így azok a Szent Mihály templom előtti parkolóba szorultak. Innen skandálták magyarellenes jelszavaikat. A tömeg éjjel fél kettőkor kezdett szétoszlani, anélkül, hogy a főkonzulátus épületében anyagi kárt okozott volna. /Nánó Csaba: Huligánok tüntettek éjszaka a magyar főkonzulátus előtt. Rendőrkordon védte az épületet - anyagi kár nem keletkezett. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2001. június 13.

Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székháza adott otthont jún. 11-én a THÉ (Thália Helyi Élete) II. zsebkonferenciájának. Egyed Emese egyetemi tanár bevezetőjében elmondta a kutatócsoport megszületésének körülményeit. A zsebkonferencia többnyire a XIX. századi színházi zsebkönyvek elemzésén alapult, amelyek tartalmából igen érdekes következtetéseket vontak le az előadók. Betleheni Gyöngyi (magyar-francia szak, IV. év) Molière Mizantrópja Kolozsváron címen írt államvizsga-dolgozatát mutatta be. Kovács Eszter (német-orosz szak, II. év) Csehov-interpretációk a kolozsvári színpadon című dolgozatában megállapította: a kolozsvári színház az utóbbi 50 évben nagyon kevés Csehovot játszott. A kantai minorita iskoladrámáról szólt Antal Ildikó (magyar-francia szak, IV. év) vizsgadolgozata. Farkas Wellmann Éva előadása: Székelyudvarhelyi kéziratos nemzeti dráma a XIX. századból. Szünet a súgó szerepéről tartott kerekasztal-beszélgetésből kiderült, hogy a XIX. század elején a társulatok súgói amolyan irodalmi titkári feladatokat is elláttak. /Nánó Csaba: Zsebkonferencia Tháliáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2001. június 23.

Mivel Gheorghe Funar többszöri beidézés ellenére sem jelent meg a kihallgatáson, a rendőrség előállítási parancsot bocsátott ki. A továbbra is tiltakozó-fenyegetőző polgármestert jún. 22-én négy, az erőszaktól sem visszariadó rohamrendőr kísérte be. A városházi alkalmazottak összecsaptak a rendfenntartókkal. - Rendőrök jöttek értem, hogy bekísérjenek. Én nem vagyok bűnöző, nem követtem el semmilyen gonosztettet, mégis le akarnak tartóztatni. Sajnálatos, hogy Kolozsvár megválasztott polgármesterével szemben így viselkednek a belügy emberei - hangoztatta Funar a rögtönzött sajtóértekezleten. Funart gépkocsiba tuszkolták, és elvitték azt a "hívét" is, aki durván meglökdöste és szidalmazta a rendőrparancsnokot. Puscas ezredes a következőket nyilatkozta a sajtónak: Gheorghe Funar polgármestert ki fogjuk hallgatni azoknak a dossziéknak az ügyében, amelyeket a sajtó és a közvélemény már ismer. Azért folyamodtunk erőszakhoz, mert számtalanszor küldtünk neki idézést, de nem tett ezeknek eleget. Az utcán trikolóros zászlóval a kezében megjelent Popa Eugen NRP-s városi tanácsos, több nagy-romániás társaságában. Egyikük, bizonyos Cheregi Ioan tartalékos ezredes, közelről szidalmazni kezdte a rendőrparancsnokot, amiért "bekísértette Kolozsvár legjobb emberét". Erre letartóztatták az ezredest. A rendőrség épülete előtt eközben gyülekeztek a Nagy-Románia Párt hívei, akik kiabálva kérték a város polgármesterének szabadon engedését. Funar a rendőrségről távozva rögtönzött sajtótájékoztatón kijelentette: nem érti, hogyan engedte meg magának a rendőrség, hogy úgy bánjon a város polgármesterével, mint egy közönséges bűnözővel. Parancsnokukkal az élen ezért nagy árat fognak fizetni. Véleménye szerint az egész felhajtásért az RMDSZ és a Demokrata Párt tehető felelőssé, annál is inkább, mivel az ügyészt, aki a parancsot kiállította, Szőcs Sándornak hívják. - Meggyőződésem, hogy az ügynek politikai háttere van - jelentette ki a polgármester. - Csak a kolozsváriaknak okoz gondot a polgármester azzal, hogy cirkuszt rendez a városban - jelentette ki a sajtónak Adrian Nastase kormányfő. /Ördög I. Béla-Nánó Csaba: Rendőrök kísérték be Funart a kihallgatásra. Erőszakos jelenetek a polgármesteri hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2001. június 23.

A kolozsvári Állami Magyar Színház 2000-2001-es évadja már májusban véget ér, ezután következett egy olyan turné, amely a színház egyik leghosszabb kiszállása volt. Minderről Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgató-főrendezője számolt be. A vajdasági és a szlovákiai turné 18 napig tartott, majd jött a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és a pécsi Országos Színházi Találkozó. Közel egy hónapig voltak úton. Más jelentősége volt ennek a turnénak, mint a hosszúságában ehhez hasonlítható több mint öthetes nagy-britanniai kiszállásnak, amely a színháznak a legnagyobb nemzetközi elismerést hozta meg. A 200 éves erdélyi színjátszás történetében először indulhatott egy társulat ilyen jelentős nyugati turnéra. Sok meghívást kaptak, s így jutottak el Franciaországba, Finnországba, Spanyolországba, Németországba, Lengyelországba és más országokba. - Visszatérve a mostani alkalomra: olyan magyarlakta határon túli területeket jártak be (Délvidéket és Felvidéket), ahova eddig még nem jutott el erdélyi társulat ilyen turnéval. Mindezt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatása tette lehetővé. Tompa szerint köszönetet kell mondani Elekes Botondnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének, illetve Rockenbauer Zoltán miniszternek, ők szorgalmazták, hogy társulatuk induljon erre a turnéra. Vajdaságban útjuk állomásai Nagybecskerek, Kikinda, Zenta és Újvidék voltak. Szabadka, sajnos, kimaradt. A felvidéki előadások színhelyei: Kassa, Rimaszombat, Dunaszerdahely és Komárom. Újvidéken már járt 1990-1991-ben a kolozsvári magyar társulat. A nagybecskereki színház szerb társulat, de mellette működik egy magyar nyelvű Madách-kör, melynek lelkes vezetője, Izelle Károly fogadta a kolozsváriakat. - Tompa Gábor 1995 óta nem járt a kisvárdai fesztiválon, most viszont részt vett a társulat is. - Végül Tompa Gábor arról is tájékoztatott, hogy jelenleg a kolozsváriak egy része Sepsiszentgyörgyön vendégszerepel. - Ez része annak a bérletcsere-egyezménynek, amely most már évek óta tart a kolozsvári magyar és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház között. /Nánó Csaba: A kolozsvári Állami Magyar Színház rendkívüli turnéja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-134




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék