udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
80
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-80
Névmutató:
Nagy Anna
2004. november 1.
Okt. 30-án huszárok vonultak végig Marossárpatak főútján. Kezdetét vette a sárpataki hagyományőrző huszárezred lovasai szervezte rendezvény. – A 156 évvel ezelőtti, Sárpatak határában lezajlott csatára egy szemtanú feljegyzései révén emlékezünk – e szavakkal nyitotta meg az ünnepséget Miholcsa József, a 15. Mátyás Huszárezred Marossárpataki Hagyományőrző Lovascsoportjának vezetője. A nyertes csatára emlékezve a gyergyószentmiklósi Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület képviselőivel együtt megkoszorúzták a Sebesült huszár emlékművét. Ezután első alkalommal tartottak huszárbált. /Nagy Annamária: Huszárbál Sárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./2004. november 2.
Dani József Vajdaszentivány RMDSZ-es polgármestere elmondta, hogy három hónapja kezdődött el a vízhálózat cseréje. A munkálatok eredményeként a szentiványiak jobb minőségű vizet kapnak. Az önkormányzat pályázatot fog benyújtani a település csatornarendszerének kiépítésére, a Sapardtól illetve a Phare-tól 3-4 milliárd lejt igényelnek a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. Új lelkésze van a vajdaszentiványi gyülekezetnek, Dénes Csaba református lelkész korábban tíz évig Görgényszentimrén lakott. Elmondta, hogy háromszor is sikertelenül próbálták beindítani a magyar nyelvű iskolát és óvodát Görgényszentimrén. 887 lélek alkotja a szentiványi református gyülekezetet. A templomot négy éve újították fel. Az óvoda három terméből kettőben magyar gyerekek játszanak, tanulnak, a harmadik a román tagozaté. Dénes Csaba református óvodát és iskolát szeretne indítani napközis jelleggel. Vajdaszentiványhoz egyetlen falu tartozik: Toldalag. A 400 lelket számláló település alig négy kilométerre fekszik a községközponttól. /Nagy Annamária: Vajdaszentiványi vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./2004. december 16.
Kóródszentmárton központjában áll az 1827-ben épült templom. A helybeliek a szentmártoni ferde toronynak nevezik, mivel a tornya közel egy méterre eltávolodott a templomhajótól. A 2002-es népszámláláskor a faluban 193-an vallották magukat reformátusnak, ennek fele roma. A ferde toronyban 1238-ban öntött bronz-ezüst harangot őriznek, az egy darab terméskőből készült kehely alakú szószék is a XIII. századból származik. A torony északi oldalán a vakolat az esőzések miatt málladozik, s a talajcsúszás miatt dőlt el a torony. Javításra szorul a templom. Ígéretet kaptak, hogy a megyei tanács segíteni fog. /Nagy Annamária: Ki állítja meg a harangláb dőlését? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./2005. február 23.
Egy éve nyitotta meg kapuit Ákosfalván az Európai Információs Pont. Az irodát vezető Antal Zoltán jogászt elmondta: az iroda célja a Nyárád és Kis-Küküllő menti kisrégiók felkészítése az uniós csatlakozás lehetőségeinek kihasználására. Tájékoztatást nyújtanak a pályázati kiírásokról, támogatási lehetőségekről. Az adatbázist naponta frissítik, s havonta megjelenik a Pályázati Figyelő, amelyet a kistérségekben terjesztenek. Megalakulása óta 14 pályázatot írtak európai uniós alapok elnyerésére. /Nagy Annamária: Eredményesen működik az Ákosfalvi Információs Pont. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./2005. március 4.
Gyulakután a művelődési otthon korszerűsítését kezdeményezte a helyi önkormányzat. Kóródszentmárton kultúrotthonát tavaly teljes körűen felújították. Egy holland református gyülekezet évek óta felvállalta Havadtő kultúrotthonának, iskolájának és óvodájának korszerűsítését, hasonlóan segítik Ravát is. Bordos művelődési otthonát tavaly a francia testvértelepülés adományából és a helyi költségvetésből elkülönített összegből felújították. 70 millió lejt különítettek el a Csöb művelődési házának javítására. /Nagy Annamária: Napirenden a kultúrotthonok javítása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./2005. március 22.
Gernyeszegen megpezsdült az élet, ami az egyház, az iskola, az RMDSZ és a lakosság közötti jó együttműködésnek tulajdonítható – állapította meg Incze Jenő polgármester. A kultúrotthon korszerűsítése után elindult a művelődési élet. Az egyetlen gond a pénzhiány. Májusban kezdődik el a sportterem építése, amit az új tanév kezdetéig szeretnének befejezni. Jövőre elindul a vízhálózat építése. Vezetékes telefonra a kérések nagy részét 10-15 évvel ezelőtt nyújtották be, a Romtelecom azonban nem intézkedett. A polgármester Nagy Zsolt kommunikációs RMDSZ-es miniszternek személyesen nyújtotta át igényüket, s a miniszter felvállalta, hogy szívügyének tekinti a Maros megyei települések lakóinak gondját. Felújították az óvodát, megújult környezetben játszhat Körtvélyfája 75 óvodása. A gernyeszegi általános iskola része annak az országos pályázatnak, amelynek során 11 Maros megyei iskolában információs és dokumentációs központot létesítenek. A helyiségben lesz olvasósarok, öltöző, könyvespolcok és videó. Gernyeszeg községközponthoz nyolc falu tartozik. A helyi önkormányzat 2006-ra népszavazást tervez, melynek célja Körtvélyfájának önálló községközponttá alakulása. A referendum során két községre szakadnak: Gernyeszeghez Marosjára, Kisillye és Erdőcsinád; Körtvélyfájához Marospéterlaka, Telek, Kis- és Nagyszederjes tartozik majd. /Nagy Annamária: „Felfelé ívelő időszak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./2005. április 5.
Jelenleg Sándor Mihály Küküllőszéplak község polgármestere, azelőtt alpolgármester volt. Az idei tanév kezdete előtt javították meg a héderfáji iskola tetőzetét, tavaly ősszel kezdődtek el Héderfája művelődési otthonának bővítési munkálatai. A legrosszabb állapotban a kislászlói kultúrház van, nyáron kisebb felújítást fognak végezni. Küküllőszéplakon 804-en élnek, 52 százalékuk magyar. Ennek ellenére 1990-ig az általános iskolában csak román nyelven folyt oktatás, s 1919-től 1999-ig román igazgatók vezették a tanintézetet. Bartha István az első magyar igazgató. /Nagy Annamária: Küküllőszéplak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./2005. április 11.
Hat marosszentgyörgyi lakost /Tóth Árpád, Szilveszter-Kiss Péter, Puczi Béla, Szilágyi József, Sütő József és Lőrinczi József/ az 1990. március 19-20-i, marosvásárhelyi magyarellenes pogrom után tartóztattak le. Ketten utólag belehaltak sérüléseikbe, egyikük külföldön keresett menedéket. Az áldozatokra a marosszentgyörgyi római katolikus templomban emlékeztek április 10-én. – 1991-ben temették el Tóth Árpádot, 13 éve pedig Magyarországon, Velencén Szilveszter-Kiss Pétert. Úgy érezték, szükség van rájuk – emelte ki emlékbeszédében Baricz Lajos plébános. 1990. március 19-én a megrészegített görgény-völgyieket teherautókkal, kiskocsikkal és buszokkal hozták Marosvásárhelyre. Kétszáz, zömében roma lakos élő kordont alkotva zárta el akkor a megyeközpont felé vezető utat. „A hodákiak, görgényiek botokkal jöttek, köveket, Molotov-koktélt hajítottak a tömegbe, gyerekeket találtak el. Aztán március 27-én jöttek minket letartóztatni. A kazánházba bújtunk, de valaki elárulta búvóhelyünket, s lefogtak. 12 vádpont szerepelt a letartóztatási parancson. Három hónapig Vásárhelyen, a rendőrségi fogdában tartottak, majd Nagybányára vittek. Hét hónap után szabadultunk. Végig kínoztak, faggattak, azt akarták, valljuk be, mi romboltunk, zúztunk, gyújtogattunk. Naponta hideg vízzel öntöttek le. Egy adott pillanatban 62 botütést számoltak meg a hátamon. 27 napig éhségsztrájkoltam, 37 kilóra fogytam le” – eleveníti fel az átélt borzalmakat Lőrinczi József. /Nagy Annamária: Emlékezzünk, ne felejtsünk! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./2005. május 6.
Rátoni Csaba református lelkész feleségével 1989. novemberében költözött Dedrádszéplakra. 1996 augusztusában szervezték meg először a Széplak nevű települések találkozóját, a másodiknak már Dedrádszéplak adott otthont. Berettyószéplak, Küküllőszéplak, Fertőszéplak képviselői találkoztak, csatlakozott hozzájuk a szlovén határ mentén épült Mikosszéplak, most pedig Balatonszéplak tagságával bővül a csoport. Szlovákiában is létezik egy Széplak, de velük még nem sikerült felvenni velük a kapcsolatot. Kárpátaljára is küldtek meghívót, de semmiféle visszajelzés nem érkezett. Dedrádszéplakon húszéves kimaradás után 1995-ben indult újra a magyar nyelvű oktatás. A lelkész felesége két éve helyettesítő tanítóként oktat az összevont iskolában. /Nagy Annamária: Dedrádszéplakon az álmok valóra válnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./ 2005. május 27.
Négy tordai képzőművész kiállítása nyílt meg Szamosújváron, a képgalériában. Labancz Lóránt textíliáit, Nagy Annamária üvegszobrait, Suba László szobrait, valamint Delean Márta festményeit ismerheti meg a közönség. /Erkedi Csaba: Tordai képzőművészek Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./2005. július 12.
Csíkfalván Balogh István polgármester elmondta, hogy a választáskor az infrastruktúra fejlesztése mellett súlyt helyezett az emberek közötti kapcsolatokra. Az együttműködés eredményességét bizonyítja a néptánccsoport és kórus létrehozása. A 22 tagú kórus tagjai fiatal családosok, a helyi ünnepségeken népdalfeldolgozásokat adnak elő. Nyárádszentmárton művelődési otthonának a tetőzete vált veszélyessé, új gerendákra van szükség. A helyi költségvetésből 300 millió lejt fordítanak erre a célra. A búzaházi kultúrház javítása is fontos, még nem érkezett meg a pénz, így a munkálatokat nem tudták elkezdeni. Csíkfalván új épületet emelnek, amelynek egyik szárnya polgármesteri hivatal lesz, a másikban a művelődési otthon kap helyet, s itt lesz a községi könyvtár is. Vadadon elemi iskola és óvoda működik. Pályázatot nyújtottak be, hogy Csíkfalván tornatermet építsenek. A községben soha nem volt tornaterem. Az új létesítmény az iskola udvarán lesz. Gligor Róbert László 2004. szeptember elsejétől a Csíkfalvi Polgármesteri Hivatal pályázati felelőse, s a Községi Hírlevél egyszemélyes szerkesztősége. A négyoldalas lapocska kéthavonta jelenik meg, eddig négy szám látott napvilágot, amely magyar nyelven tartalmazza a közérdekű információkat. Jobbágyfalván épül az új óvoda, 2-3 év múlva lesz kész. /Nagy Annamária: Csíkfalvi vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./2005. július 28.
Marosvásárhelytől 18 kilométerre északra van Toldalag. 1992-ben 356-an éltek még itt, ebből 153 magyar, 182 román és 21 cigány. Mára a magyarok száma száz alá apadt, a románok is alig vannak százan, a romák viszont 50-re gyarapodtak. Pápai László református lelkész 2002 szeptemberétől szolgál a településen. Évente 4-5 temetés van, tavaly hét személyt búcsúztattak. Utoljára öt éve kereszteltek református gyermeket a faluban. Vasárnaponként mintegy tizenöten járnak el istentiszteletre. A valamikori magyar iskola az 1960-as években megszűnt. Eléggé megroppanva, elhanyagoltan került vissza a református egyház tulajdonába. Felújítására nincs pénz. 214 telek van Toldalagon, de sok az üres ház. Az üresen maradt házakba betörnek. /Nagy Annamária: Mint meddő kút, apadó vizével… = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./2005. augusztus 5.
Tikkasztó hőségben folyik a IX. Vajdaszentiványi tánc- és zenei tábor. A falumúzeum tornácán bútorfestészetre tanítják az érdeklődőket, a helyiségben pedig Demeter Aranka szászrégeni tanítónő a bogozásra oktatja tanoncait. Eddig 270-en jelentkeztek be, újabb 40 tagú csoport is érkezik. A táborozók zöme magyarországi, de jöttek Erdély sok vidékéről, Szlovákiából, sőt Japánból és Amerikából is. /Nagy Annamária: IX. Vajdaszentiványi tánc- és zenetábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./2005. augusztus 18.
Az augusztus 16-i felhőszakadás a Mezőséget érintette. Mezőrücsön 12 ház állt derékig vízben, még másnap is víz borította az utat. Mezőcsáváson a gazdaságok udvarán állt a víz. Ölyvesvölgyre, Szentmárton-völgyre zúdult a víz. Úgy menekítették ki az elöntött házakból az idős embereket és az állatokat. /(bodolai): A Mezőségen pusztított az ár. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./ Mezőrücsön 4, Ölyvesvölgyön 80 lakást és melléképületet öntött el a víz. 26 családot kellett kiköltöztetni lakásaikból. Mezőpagocsán 20 lakásba és melléképületbe folyt be a víz. Mezőgerebenesen 7 lakást és melléképületeket öntött el a víz. Mezősámsondon 6 gazdaságot, udvart, kerteket melléképületeket és a központon áthaladó utat öntötte el a víz, Kisikland községben, Mezőkapos faluban 5 házban tett kárt a víz. /Nagy Annamária: Felhőszakadás a megyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./ 2005. október 12.
Székelytompán először rendeztek falunapokat. Október 8-a mulatsággal, mókázással telt. A művelődési otthon udvarán négy csapat mérte össze pörköltkészítő tudását. Az 1848–49-es szabadságharc székelytompai hősi halottainak állított emlékmű előtt a kegyelet koszorúit helyezte el a nyárádszeredai önkormányzat, az RMDSZ és az egyházközség. Az ünneplő közönség az általános iskola udvarára vonult át, ahol a székelytompai népoktatás megalapítója, Bothos Péter (1604-1685), valamint a falu első ismert tanítója, Bodor Ádám (1807) emlékére állított táblát leplezték le. A programban Székelytompa kismonográfiájának bemutatója is szerepelt. A kötet azonban csak pár napos késéssel kerülhet olvasói kezébe. Tizenegy év gyűjtőmunkájának eredménye a kiadvány, amely 300 példányban jelenik meg. A kismonográfia címe: Székelytompa tegnapjai. /Nagy Annamária: Székelytompai Napok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./2005. október 29.
84 évvel ezelőtt, 1921. június 21-én született Márkodon Virágh Sarolta. Ismerősei egyszerűen Virág mamának szólítják. Közel negyven baba viseli az általa összegyűjtött Nyárád menti népviseletet. A hetvenes években kezdett népviseletet varrni játékbabáknak. /Nagy Annamária: Virág mama babái. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./2005. december 9.
December 4-én megnyílt a tordai Petőfi Társaság galériájában a helyi képzőművészek kiállítása. A közönség találkozhatott festményekkel, textil-, üveg-, valamint fából készült alkotásokkal. A magyar kiállítók között volt Deleanu Márta festményeivel, Labancz Lóránt szőnyegeivel, Gruian Alexandra installációival és Nagy Anna-Mária üvegszobraival. /Suba László: Ünnepi kiállítás Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./2006. június 24.
Csoportosan Marosvásárhelyen első ízben állítottak ki tordai képzőművészek: Deleanu Márta, Labancz Lóránt, Nagy Annamária és Suba László, tordai, illetve aranyosgyéresi kiállítók munkái láthatók a Bernády Házba. Deleanu Márta festményeiben Horvátország tájait, városait mutatta be. Labancz Lóránt – aki a tárlatnyitón rokkantsága miatt nem lehetett jelen – elküldte faliszőnyegeit, textíliáit. Nagy Annamária iparművész, most ,,üvegművészként”‘ mutatkozott be, formabontó üvegszobraival. Suba László keramikus, szobrász, fafaragó is jelen volt alkotásaival. Nagy Miklós Kund elmondta, négyük egy csapat. Tordán aránylag sok művész él, de a magyarok aránya most már csak olyan jó tíz százalék. /Nagy Botond: Üvegszobrok, álomvárosok. Tordai képzőművészek tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./2007. október 18.
Háromszéken idén jelentősen csökkent a kórházban felejtetett újszülöttek száma, mondta el Nagy Anna szociális asszisztens. Tavaly 96 gyermeket hagytak hosszabb vagy rövidebb ideig az osztályon, s 18 kicsi sorsának végső rendezése hárult a gyermekjogvédelemre, idén ez 39-re csökkent. Az előrelépés az önkormányzatok, a rendőrség, a szociális munkások kitartásának, s annak az anyagi segítségnek köszönhető, amit a saját gyerekeiktől menekülő családoknak fel tudnak ajánlani. /Simó Erzsébet: Kevesebb gyermeket felejtenek a szülészeten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./2008. január 14.
Miután egy hónappal ezelőtt kiengedték a börtönből, Miron Cozma egy napra engedélyt kapott, hogy meglátogathassa szülei sírját Petrillán. Édesanya magyar volt. A Bukarestben rettegett bányászvezért többen tisztelik. A 1990-ben Bukarestet több száz vájár társával feldúló „zsil-völgyi csillag” – valószínűleg a nemzetiségek iránti toleranciáját bizonyítandó – két évvel ezelőtt azt állította: édesanyja, Nagy Anna magyar származású. Ezt pedig Markó Béla akkori miniszterelnök-helyettesnek a figyelmébe is ajánlotta, reménykedve némi közbenjárásban a szabadulásához. „Biztos, hogy emlékeznék egy ilyen kérelemre, egy ilyen embertől, viszont én nem kaptam semmilyen levelet Miron Cozmától” – mondta Markó Béla. „Nagyon rendes család volt, a szülők dolgos emberek, mindig segítettek nekünk is, ha szükségünk volt rá – gondol vissza évtizedekkel ezelőttre az egyik szomszéd, nevét viszont titokban tartaná. Az anya magyar volt, de otthon csak románul beszéltek. A gyerekek nem is tanultak meg magyarul, román iskolába jártak. Miron Cozma nem kívánt magánéletéről beszélni. /Mihály László: Magyar anya gyermeke a rettegett bányászvezér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./