udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 159 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-159

Névmutató: Nagy Béla

1999. május 10.

Kolozsváron, a Reményik Sándor Pincegalériájában a Barabás Miklós Céh tagjai születésnapja alkalmából köszöntötték Andrásy Zoltán festő- és grafikusművészt, a Magyar Művészeti Intézet, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet egykori tanszékvezető tanárát. A rendezvény fénypontját az idős mesterek, Cs. Erdős Tibor és Abodi Nagy Béla köszöntő szavai jelentették, amelyek, az egykori Magyar Művészeti Intézet és Andrásy Zoltán tevékenységét illetően művészettörténeti kiselőadásoknak is beillettek. Máj. 9-én Vetró Artúr portréiból, aktjaiból, kompozícióiból, tájképeiből és szobraiból nyílt kiállítás a pincegalériában. /Mozgalmas hétvége a Reményik Sándor Pincegalériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

1999. szeptember 2.

Szept. 2-án ünnepség keretében Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) székházában Pro Cultura Hungarica-díjjal tüntették ki Kós András szobrászművészt és Mohy Sándor festőművészt. A magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Pro Cultura Hungarica-díját Bitay Károly főkonzulja nyújtotta át. Az ünnepségen, előrehaladott kora miatt Mohy Sándor nem vehetett részt. Laudációt Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke és Abodi Nagy Béla festőművész, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke mondott. Kós András és Mohy Sándor az alkotás mellett az oktatást is szívügyének tekintette. A képzőművészeti főiskola tanáraiként szobrász- és festőnemzedékek egész sorát indították el a pályán. /Pro Cultura Hungarica-díjjal tüntették ki Kós András szobrászművészt és Mohy Sándor festőművészt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

1999. szeptember 18.

Nagy Béla A tegnapok színháza /Bihari Napló Kiadó, Nagyvárad/ című dokumentumkönyve több száz újságcikkszemelvényt, másfél száz fényképfelvételt, képeslapot, jó néhány grafikát tartalmaz. Valamennyinek a hajdan Szigligeti nevét viselő Színház, illetve az épületet körülölelő Tér, avagy a Teret körülölelő Város a témája. A színház 1899-ben épült, jövőre lesz 100 éves. /Szilágyi Aladár: A Tér, a Színház és a Város. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 18./

1999. szeptember 25.

Szept. 21-én Nagyváradon, a Fehér Dezső Sajtóklubban bemutatták Nagy Béla szerkesztésében megjelent A tegnapok színháza című könyvet. A kötet a nagyváradi magyar színház épületének emel emléket, mivel 2000-ben lesz 100 éves. Az ünnepélyes megnyitás 1900. október 15-én volt. /A tegnapok színháza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./

1999. november 6.

Kós András /Kolozsvár/ szobrászművész 85 éves, munkássága elismeréséül a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Pro Cultura Hungarica díjjal tüntette ki. Nagy méretű szobrai, térplasztikáik, emlékművei ismertek. Táncsics Mihály szobrának felállítását nem engedélyezték, mert egy magyar "történész" azt állította, hogy Táncsics "nacionalista" volt. /Abodi Nagy Béla: Kós András 85 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

1999. december 2.

Dec. 2-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megnyílt a Barabás Miklós Céh harmadik, országos tárlata, hatvanhét művész százötvenkét alkotásával. A tárlat a legjelesebb hazai magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh tagjainak és meghívottainak munkáit mutatja be. Az 1929-ben Kós Károly és Szolnay Sándor vezetésével megalakult céh 1994-ben újjáalakult, és immár harmadik országos tárlatát rendezi meg. A művészek közel fele, harmincketten kolozsváriak. A megnyitón dr. Csiha Kálmán püspök, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke és Abodi Nagy Béla festőművész, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke mondott beszédet. /Megnyílt a Barabás Miklós Céh harmadik, országos tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2000. május 3.

Örkény István színművét, a Macskajátékot eddig mintegy húsz ország számos színpadán mutatták be Ankarától Reykjavíkig, Brüsszeltől Minneapolisig, csupán az egykori Szovjetunióban közel húsz színház tűzte műsorára. Nagyváradon a Szigligeti Társulat két művésznője, Csíky Ibolya és F. Márton Erzsébet most ünnepli pályakezdésének 30. évfordulóját ők Macskajáték szereplői. Parászka Miklós a darab rendezője. /Nagy Béla irodalmi titkár: Bemutató a színházban. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

2000. május 20.

A Tolcsvay László - Müller Péter - Müller Péter Sziámi szerzőtrió Mária evangéliuma című rockoperája, 1991-es bemutatása óta, a magyar színpadok sikerdarabja. Erdélyben, országos bemutatóként most a Szigligeti Társulat tűzte műsorára. A rendező az esztergomi Várszínház igazgatója, Horányi László. Mária szerepében Molnár Júlia és Tóth Tünde felváltva lép fel. A május 21-i bemutató a Varadinum 2000 rendezvénysorozat zárómozzanataként kerül színre, tekintélyes számú vendég jelenlétében. /Nagy Béla: Bemutató a színházban. Mária evangéliuma. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./

2000. november 27.

Nov. 25-én Kolozsváron tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Elöljáróban Kötő József ügyvezető elnök emlékeztetett arra, hogy rendhagyó rendezvényről lesz szó, amelyet a millenniumi ünnepségek jegyében és a konkrét tennivalók előrevetítésének szellemében bonyolítanak le. Kötő József elnöki jelentésében emlékeztetett a nemzettudat ezeréves múltjára, amelyet soha nem lehetett megtörni. Hangsúlyozta, hogy az önvédelem cselekvő korszakába léptek, a mai feltételek közepette lehetséges az új nemzeti kulturális integráció. A közgyűlés elfogadta a Magyar kultúra fóruma elnevezésű együttműködési megállapodást, melyet az EMKE a következő kulturális szervezetekkel kötött: Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (CSEMADOK), Magyarok Székelyföldi Társasága, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. Ennek értelmében közös célkitűzéseik az anyanyelv ápolása és megőrzése, a szülőföld magyar kulturális hagyományainak megóvása és átörökítése, a magyar kulturális élet szervezése és összehangolása, az egyetemes magyarság jeles személyiségei emlékének méltó ápolása. Az EMKE és a CSEMADOK már alá is írtak egy szerződést, melynek kivitelezésével a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt bízták meg. Pillich László ügyvezető igazgató ismertette ennek tartalmát: 2001. január 15-ig a két szervezet adatbázist hoz létre Erdélyben és a Felvidéken, január 31-ig, kölcsönös művész vendégfellépéssel, megrendezik Erdélyben a felvidéki magyar kultúra napját, Felvidéken pedig az erdélyi magyar kultúra napját, évente díjazzák a két közösség kulturális életét, pályázatokra épülő közös költségvetést vezetnek. Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke a gazdasági előrelépést sürgette: enélkül nincs megmaradás! Az EMKE támogatja a csángó nap megszervezését és hagyományossá tételét. Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke ismertette ennek az Erdély-szerte megrendezésre kerülő rendezvénynek a lényegét, hogy ismertté tegyék a csángó kultúra kincseit és az otthonmaradást szorgalmazó üzleti terveikhez szponzorokat szerezzenek. Délután díjátadásokra került sor. Első ízben tiszteletdíjakat nyújtottak át olyan személyiségeknek, akik oktatói, művelődési, tudós munkásságukkal életpéldával szolgáltak környezetüknek. Oklevelet kaptak: Abodi Nagy Béla, Egyed Ákos, Cs. Erdős Tibor, Guttman Mihály, Kallós Zoltán, Lőrincz Lajos, Vencel Árpád, Veress István. Utána tizenheten vehették át az idei EMKE-díjakat. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság szerkesztője Kacsó Sándor-díjban részesült. További kitüntetettek: Janovits Jenő-díj - Boros Zoltán (bukaresti tévé magyar adásának vezetése), Kacsó András-díj - Antal Miklós, post mortem (a Maros és Hargita Népi Együttesek vezetése), Bányai János-díj - Bálint Erzsébet és Bálint Ferenc (inaktelki tájház megteremtése, Gazda Klára); Kun Kocsárd-díj - Zahoránszki Ibolya (máramarosi szórványmagyar kultúra ápolása) és Kálóczy Katalin (határon túli magyarok kulturális életének szervezése), Nagy István-díj - dr. Angi István (zenepedagógia és zeneesztétika), Bánffy Miklós-díj - Ferenczi István (erdélyi magyar színjátszás), Kolozsvári testvérek-díj - Kolozsi Tibor (Bocskai István nagyszalontai köztéri szobra), Kovács György-díj - Szélyes Ferenc (folyamatosan megújuló színészetért), Poór Lili-díj - Fülöp Erzsébet (meggyőző erejű színészet), Kádár Imre-díj - Visky András (korszerű dramaturgia és színházi szakemberképzés), Monoki István-díj - Róth András Lajos (könyvtárosi és tudományos kutatói munka), Kemény János-díj - Figura társulat (a 10 éve megalapított gyergyószentmiklósi színházi tevékenység), Vámszer Géza-díj - Mihály Zita (muzeológus és műemlékvédő munka), Szentgyörgyi István-díj - Puskás György (dicsőszentmártoni öntevékeny színjátszás megszervezése). Az ünnepség a Házsongárdi temetőben a Bánffy-kripta falán elhelyezett Bánffy Miklós-emléktábla leleplezésével és megkoszorúzásával zárult. /Ördög I. Béla: Önvédelmünk cselekvő korszakába léptünk. Átadták a 2000. évi EMKE-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2000. december 19.

Az elmúlt három évben emlékezetes ünnepei voltak a nagyváradi színészetnek: 1998-ban az első váradi magyar nyelvű hivatásos előadás - a helyi színjátszás kezdetének - 200. évfordulójára emlékeztek, idén októberben pedig Nagyvárad "kőszínházának″, első állandó színházának centenáriumát ünnepelték. Nagy Béla (a Bihari Napló Kiadó gondozásában megjelent) kötetei emlékeztek a színház múltjára: a Színház születik képes építéstörténete és A tegnapok színháza "képes olvasókönyve″ előzte meg az idei kultúrtörténeti dokumentumkiadványt (...És díszes palotát emeltünk), mellyel gyakorlatilag teljessé lett a kutatómunka eredményeinek a nyilvánosság elé tárása. A színház épülésekor, 1900-ban Nagyváradon négy napilap jelent meg: a Nagyvárad, a Szabadság, a Nagyváradi Napló és a Tiszántúl. Nagy Béla e gazdag publicisztikai anyagból válogathatott, kiegészítve a levéltári és egyéb dokumentumokkal. 1900-ban már váradi újságíró, a Szabadságnál a fiatal Ady Endre, az ő cikkeit is felhasználhatta a szerző. /Indig Ottó: Színházépítés dokumentumokban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 19./

2001. augusztus 28.

Nyárádselye településről a selyei születésű Péterfy László a múlt évben falumonográfiát adott ki. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 604-en lakták a falut, kettő kivételével mind magyarok, közel fele-fele arányban római katolikusok és reformátusok. Nagy Béla református lelkész kifejtette: demográfiai szempontból Selye jóval hátrányosabb helyzetben van, mint a környék más falvai. Erősen öregedő, fogyatkozó a gyülekezet. A fiatalabbak - óvodástól a konfirmandusig terjedő korosztályhoz tartozók - mindössze 17-en vannak. A katolikusoknál valamivel jobb a helyzet, de ők sem lehetnek elégedettek. Májusban megszűnt az egyetlen autóbuszjárat, amely a megyeközponttal kötötte össze a falut. Az egyetlen telefonkészülék az iskola épületében van, csak a reggeli és az esti órákban hozzáférhető. Ígéretek szerint idén már lesz digitális telefonközpont. A falu központjában, a nemrég felújított iskola szomszédságában új kultúrház épül. A gyakori földcsuszamlások állandó veszélyével élt együtt Nyárádselye lakossága. A református templomot is háromszor kellett újraépíteni, nem beszélve a rengeteg javításról. Legutóbb 1999 márciusában, a gyakori esőzések miatt voltak nagyméretű földcsuszamlások. Kilencven ház rongálódott meg, meghasadozott a katolikus templom épülete is. Mindenki egyetértett abban, hogy sürgős cselekvésre van szükség. Két lehetséges megoldás vetődött fel: a falu kitelepítése vagy a további földcsuszamlások megállítása. Az első változat költségesebb és embertelenebb, a selyeiek hallani sem akartak arról, hogy elhagyják falujukat, a másodikra meg kellene találni a megfelelő műszaki megoldásokat. A kivitelezéshez nincs pénz. A helyszíni felmérések után a megyei tanács 462.738.000 lej kártérítést utalt át a lakóházak helyreállítására. A falu teljes újjáépítésére az akkori számítások szerint 66,7 milliárd lejre lenne szükség. Nyárádselyén huszonhárom esztendei megszakítás után sikerült újraindítani az oktatást az általános iskola felső tagozatán. Mind az alsó, mind a felső tagozaton összevont osztályok működnek. /Szentgyörgyi László: Bekecs alatt Nyárádselye. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 28./

2002. március 8.

Nagybányán a státusirodában valaki diplomáját nyújtotta be, amelyet még a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett, 1957-ben. Az iroda tisztviselője közölte: az oklevelet nem fogadhatja el, mert nem tudhatja, hogy a Bolyai magyar egyetem volt-e, vagy sem. Így aztán az illetőnek érettségi bizonyítványával kellett bizonyítania, hogy egykor anyanyelvén folytatta tanulmányait. - Az illető tehát nem tudta, hogy létezett egy Bolyai Egyetem! /Dr. Sasi Nagy Béla: Volt (?) egyszer egy "Bolyai". = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 8./

2002. március 22.

A Régimódi történet bemutatásával ciklussá rendeződik Szabó Magda drámaírói életműve a Szigligeti Társulat /Nagyvárad/ színpadán, hiszen az Az a szép, fényes nap (1996) és a Fanni hagyományai (1998) után az írónő talán legkedveltebb színműve is a váradi közönség elé kerül. /Nagy Béla irodalmi titkár: Bemutató a színházban. Régimódi történet. = Bihari Napló (Nagybánya), márc. 22./

2002. augusztus 2.

Medgyessy Péter miniszterelnökre célzott Dr. Sasi Nagy Béla cikkében: egy új hatalmasság, aki a régi rend düledező tanyájáról került ismét a felszínre, programbeszédet tartott. A politikus szerint ne a múlttal törődjünk, hanem a jövővel. Egy eminens író, volt Pen Club elnök még a könnyű drogok szabad forgalmazásáért is hősiesen síkraszállt. /Konrád Györgyről van szó./ El kell felejteni a 19-es vörös terrort, a világháborút, a Don-kanyart, továbbá azokat, akik megjárták a Duna csatornát, Recsket? Két ország összes börtöneit? Az egyik miniszterelnök "csak" az ifjú kommunisták felső vezetésében vett részt. /Iliescu/. A másik miniszterelnök kicselezte a KGB-t, hogy Európába vezesse országát a "nagy testvér" háta mögött. /Dr. Sasi Nagy Béla: Elmúlt-e a múlt? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 2-8./

2002. augusztus 2.

Dr. Sasi Nagy Béla /Nagybánya/ röntgenorvos, rendszeresen ír cikkeket, emellett éremgyűjtő. /Dávid Lajos: Beszélgetés Sasi Nagy Béla nagybányai éremgyűjtővel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 2-8./

2002. augusztus 27.

Aug. 13. és 20. között Nagybánya lakossága ismét a város védőszentjét, Szent Istvánt ünnepelte. Az egyhetes rendezvény Kristófi János nagyváradi orgonaművész koncertjével kezdődött. Marx József (1914-1992) marosvásárhelyi fotóművész erdélyi műemléképületeket ábrázoló fotóiból nyílt kiállítás. Sasi Nagy Béla érem-gyűjteménye szeptember elejéig látogatható. Volt még énekverseny, egyházi könyvújdonság bemutatója, Illyés Kinga is jelen volt Az élet kenyere című, Árpád-házi Szent Erzsébet életéről szóló pódiumműsorával. /(szika): Nagybánya. Szent István-napok, harmadszor. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 27./

2002. szeptember 13.

Burai István Nagybányán, a Teleki Magyar Házban kiállította tusrajzait. /Dr. Sasi Nagy Béla: Tusmadár. Egy magyar művész a Teleki Magyar Házban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 13./

2002. október 4.

Nagybányán a Teleki Magyar Házban megnyílt a hatodik ippi képzőművészeti alkotótábor résztvevőinek kiállítása. A rendezvényről egyvalami hiányzott: a Teleki Magyar Ház megszokott közönsége /egy főleg idősebbekből, meg időnként a cserkészcsapat tagjaiból álló törzsközönség/, jegyezte meg dr. Sasi Nagy Béla írásában. Szinte teljesen hiányoznak ezekről a rendezvényekről a középnemzedékhez tartozók. Ezzel kimaradnak a hazai és helyi művelődési életből, gyermekeiknek is ilyen példát mutatva. /Dr. Sasi Nagy Béla: Gondolatok egy kiállítás margójára. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 4./

2002. november 1.

Húsz esztendeje, 43 évesen lett öngyilkos Bölöni Sándor, a nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának irodalmi titkára. Egyszemélyben volt újságíró, műfordító, irodalom- és művelődésszervező, egyszemélyes intézmény, akire két évtizeddel halála után azt mondják: nélküle más lett volna, nélküle szegényebb lett volna Nagyvárad magyarságának szellemi élete azokban a nehéz években. Bölöni Sándort zaklatták, feljelentették mint újságírót, mint az irodalmi Kerekasztal intézményesítőjét, mint irodalmi titkárt. Egyszer csak azt mondta: "Elég volt!" Nagyon is úgy, mint a barátai: Szilágyi Domokos, Szőcs Kálmán, Nagy Kálmán... Halálának hírére Balogh Edgár a következőket vetette papírra: "Vannak sarkcsillag emberek, akikhez igazodni lehet, akik meghatározzák környezetünket. Választott emberek ezek, akikre szükség van, mert lényegük szerint egy-egy sorsképlet kulcsai. Nagyváradra gondolva, a Holnapok városára, új viszonyok között, új összefüggésrendszerek szövevényében Bölöni Sándor volt a kiválasztott, minden dolgaink intézője, sorsoldó és sorsot sodró, beteljesült holnapok után a holnaputánok kicirkalmazója. Elment, s mert a fejlődés logikáját képviselte, nem űrt hagyott maga után, hanem kereteket és tartalmakat, folytonosságra ingerelve..." Most, halálának 20. évfordulóján, nov. 1-jén Bölöni Sándor sírjánál megemlékezés lesz. /Nagy Béla: Bölöni Sándor emlékezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./

2002. december 28.

Elhunyt Várvédő István /Nagybánya/ szobrászművész, rajztanár, 55 évesen súlyos betegség végzett vele. /(Sasi Nagy Béla): In memoriam Várvédő István. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-159




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék