udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
515
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 511-515
Névmutató:
Nagy Botond
2004. február 19.
Február 17-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban bemutatták Karmazsin Ferenc nyugdíjas közgazdász Kovács János és a többiek /Irodalmi Jelen Kiadó, Arad/ című kötetét. A szerző Kovács János életének bemutatásával mesélte el az orosz hadifogság, a lágerek megpróbáltatásait. Hasonló témájú Kovács István Őrmester úr, nincs puskám /Mentor, Marosvásárhely, 1997/ és Kilyén Károly Fennmaradni /Mentor, Marosvásárhely, 1997/ című munkája. /Nagy Botond: Hadifogság és szerelmi történet. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./2004. február 20.
Sajtótájékoztatót tartott február 19-én Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke elmondta, nagy nehézségek árán képesek csak biztosítani a szervezet működését, hisz az EMKE bevétele alig átlagfizetésnyi, ezért támogatókat keresnek. A kulturális szervezetek pályázati lehetőségeit biztosító kormányhatározat szinte jogsértő adatokat követel, így például az elmúlt három év rendezvényeit részletesen, szinte jegyzőkönyvszerűen minden pályázat esetén meg kell küldeni, tájékoztatást követelnek pénzügyi helyzetről, amennyiben megpályázzák egy rendezvény helyszínének bérleti díját, csatolni kell a helyszín tulajdonosaival kötött bérleti szerződést. Az EMKE visszalép a márc. 15-i ünnepségek szervezésétől, mert túlpolitizálttá vált a közélet. /Nagy Botond: Kulturális szervezetek megalázása? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./2004. március 2.
Ritkán látott tömeg jött össze a múlt héten, amikor Berde Máriára emlékeztek, mert Berde Mária nevével összefonódik Marosvásárhely. A Helikon-Kemény János Alapítvány kuratóriuma kettős évforduló alkalmából szervezte a megemlékezést: az írónő születésének 115. és halálának 55. évfordulójára is ekképpen emlékeznek. Király László nagyenyedi tanár méltatta az írónő munkásságát. Előadását szavalatok, regényrészletek, novellák gazdagították, Kilyén Ilka és Nagy Dorottya színművésznők tolmácsolásában. /Nagy Botond: Szentségvivőre emlékezve. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./2004. március 8.
1949 márc. 2-án éjjel majdnem minden erdélyi közép- és főnemesi udvarháznál, kúriánál, kastélynál teherautók álltak meg, az alvókra törték az ajtót, majd rájuk parancsoltak, hogy szedjenek össze huszonöt kilónyi holmit, csak ruhaneműt, ékszert, pénzt, órát semmiképp, felrakták a családot a teherautóra, és elhurcolták őket. Kit kényszerlakhelyre, kit kényszermunkára. Erről a szomorú éjszakáról és következményeiről tartott megemlékezést márc. 5-én a Castellum Alapítvány Marosvásárhelyen, a Vártemplomban. Beszédet mondott Ötvös József református esperes, Csató Béla római katolikus főesperes, Nagy László unitárius lelkész és Benkőné Zonda Tímea evangélikus lelkész. Nagy Mihály Zoltán történész-kutató Az erdélyi magyar nemesség jogfosztottságának beteljesedése – 1949 címmel tartott előadást. Gál Mária D.O. (kényszerlakhely), /Kolozsvár, 1996/ című könyvéből olvastak fel részleteket. /Nagy Botond: Ötvenöt éve történt. A sorsforduló (fegyveres) éjszakája. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./ Csávossy György író, nyugalmazott egyetemi tanár, Castellum-tag előadásában a történelmi családok lelkialkatát vizsgálta Ellentétben a kommunista propagandával, ez a történelmi réteg az ország és nemzet szolgálatát tekintette legfontosabb feladatának. Az egyszerű emberek tiszteletére, közcélú adakozásra, hagyománytiszteletre, lovagiasságra, keresztény erkölcsre, összetartásra, nagylelkűségre nevelték őket. A meghívottként jelen lévő Sütő András író elismeréssel beszélt a pusztakamarási Kemény és a New Jerseyben élő Hámos családról. Méltatta Hámosné Sándor Margit nemrég megjelent könyvét, amely figyelmet érdemlő erkölcsi örökség tanúbizonysága. Sütő András javasolta, hogy a Castellum indítson könyvsorozatot tagjainak visszaemlékezéseiről, és az alapítvány éljen a jogszerzés eszközével az elkobzott vagyonok visszaszerzésére vagy kártalanítására. /K. Gy.: A sorsforduló éjszakája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 9/2004. március 27.
Marosvásárhelyen bemutatták dr. Béres Andrásnak, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektorának Művészet és színházművészet című új könyvét. A könyv az egyetem kiadójának első magyar nyelvű kiadványa, a bevétel pedig az intézetet fogja gazdagítani. A szerző elmondta, a techné fogalmának születését járta körül a tanulmánykötet. /Nagy Botond: A művészetről, jó hangulatban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./2004. április 1.
A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság a "haza bölcsének" emlékére szervezett irodalmi-történeti estet. Egyed Ákos történész tartott előadást Deák Ferencről. /Nagy Botond: Tulajdon és szabadság. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./2004. április 10.
Beköltöztetés előtt leégett a szovátai gyermekotthon. Hegyi Mihály alpolgármester elmondta, a nagy nehézségek árán, összekunyerált pénzekből, Böjte atya kezdeményezésére felépített gyermekotthon már fogadhatta volna a kis bentlakókat. Az épület feltehetően a villanyvezeték meghibásodása miatt kigyúlt. /Nagy Botond: Leégett az újonnan felépített szovátai gyermekotthon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./2004. április 28.
Hagyományos helyszínén, a szovátai Teleki Oktatási Központban kapott helyet az irodalmi kreativitás verseny, vagy ahogy mindenki ismeri, az IKV. Simon György magyartanár, a régi- új IKV örökös résztvevője leszögezte, hogy a mostani verseny nem IKV-döntő, hanem előre beküldött pályázati művek elbírálása volt. Színvonalas volt a hét végén megtartott verseny. Újra volt Mikó-díj. Mikó András, az egykori tragikus sorsú, örök IKV-nyertes édesanyja eljött Szovátára, és átadta az egyik legnagyobb megtiszteltetésnek számító díjat. IKV-antológiát szeretnének kiadni, az országos döntők írásaival, a kezdetektől, 1993-tól mostanáig. /Nagy Botond: IKV, ezentúl együtt!? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./2004. április 28.
Elkészült az első erdélyi magyar, kimondottan csak szépirodalommal, azon belül is leginkább lírával foglalkozó internetes honlap, a Múzsa.net /www.muzsa.net /- egy lelkes, fiatal marosvásárhelyi csapat munkája. Magyarországon találunk már példát hasonló internetes megnyilvánulásokra (pl. Litera.hu). A honlapon ismert erdélyi költőkkel, írókkal lehet majd interjúkat olvasni, valamint irodalmi irányzatokról, versformákról, kezdő és kevésbé kezdő versírók közölhetik műveiket. Van könyvajánló és külön keresés funkció is tartozik a honlaphoz, amely akár szavak alapján is képes kikeresni a hiányolt verset, költőt, alkotót az archívumból. Három moderátor foglalkozik a versanyaggal: Szabó Péter költő, Fekete István és Nagy Botond végzős dramaturgok. /n. b.: Erdélyi versek világhálón. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./ 2004. május 6.
Máj. 4-én Marosvásárhelyen, Erdély egyik legrégebbi iskolájában, a Bolyai Farkas Líceumban arra emlékeztek, hogy kettőszáz éve, 1804. május hatodikán mondta el az iskola új tanára, Bolyai Farkas székfoglaló beszédét. Pápai József latin- és vallástörténettanár Bolyai Farkas szellemét idézte. Dr. Weszely Tibor, Bolyai-kutató matematikatanár pedig a székfoglaló beszéd előzményeit, körülményeit ismertette. Végül kitüntették mindazon bolyais vagy református kollégiumbeli diákokat, akik az elmúlt évben különböző tantárgy-, illetve sportversenyeken kitűnő eredményt értek el. /Nagy Botond: Kétszáz éve még nem tudták... = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./ 2004. május 20.
Máj. 20-án kezdődik a Marosvásárhelyen a TOPFEST (Thalia Open Festival) címet viselő, tíznapos színházi fesztivál. A tavalyi rendezvénysorozattal ellentétben idén aránylag sok magyar nyelvű előadás lesz. Fellép a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház is. /Nagy Botond: Thalia Open, ma estétől. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./2004. május 25.
Máj. 23-án Marosvásárhelyre látogatott a Történelem Fő utcája. Kilyén Ilka és Ritiu Krisztina Ilka Wass Albert-verseket szavalt. Tőkés András tanácsos, a Magyar Polgári Szövetség vásárhelyi szervezetének elnöke köszöntötte a rendezvényen megjelent RMDSZ-t, majd beszédében a diktatúra időszakára emlékeztetett. Az autonómia kérdésének kapcsán elmondta: minden kor megteremti a maga kurucait és labancait: "mi nem akarunk kicsik lenni, mi szeretnénk álmodni és álmainkat valóra váltani." Ölvedi Zsolt MPSZ- tanácsosjelölt a szabadság mai nevét az autonómia fogalmában találta meg, Ráduly Levente a pluralizmust mint megoldást, az autonómiát mint egyetlen esélyt hangoztatta. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy az autonómia nyitott, és anyagi jólétet hoz. /Nagy Botond: Vásárhelyen járt "Fő utca". = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./2004. május 26.
Dicsőszentmártonban két magyar ház van. És maroknyi magyarság. Ők is fogynak. Az úgynevezett régi magyar ház, a három történelmi magyar egyház által működtetett Sipos Domokos Művelődési Egyesület bérháza, próbaterem a Népszínháznak, a gondnok-könyvtáros Rencz András. Nincs érdeklődés, a kultúra már szinte senkit sem érdekel. A művelődési egyesület jelenleg már csak egy szakkörrel működik, a kórust, Vargancsik Wolf Katalin vezényli és Pálffi Gyula igazgatja. A váratlanul elhunyt Puskás György vezetése idején volt néprajzkör, történelem-, irodalom-, fotókör. Mind megszűntek. Nincs olyan ember, aki összefogná az érdeklődőket. A 34 éve működő népszínháznak nyolc tagja van. Most színjátszócsoport-szerűen működnek. Az Árva Bethlen Kata könyvtár húszezres állománnyal rendelkezik, 820 beiratkozott olvasójuk van, rendszeresen 100-120-an látogatják. Kiállításuk tavaly volt utoljára. A másik, az "új magyar ház" a volt zsinagóga. A szépen felújított épület most a Kis-Küküllő Alapítvány Közművelődési Központ nevet viseli, igazgatója Kakassy Sándor. Elmondása szerint van közönség. Stúdióelőadásokat, hangversenyeket, kiállításokat szerveznek. Pünkösd első napján jön a Háromszék Állami Népi Táncegyüttes. Az emeleti galériában Sz. Kovács Géza, segesvári képzőművész tárlata látható. Kóródi István klarinétmester vezetésével klarinét-mesterkurzus is lesz. Két magyar ház van Dicsőben. Az első szerint nincs érdeklődés, a második szerint van. A két ház közötti szakítás okairól nem akartak beszélni. /Nagy Botond: Két út áll előttem... Megállítható a szellemi élet hanyatlása? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./2004. május 27.
A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ művészeti estjeinek nyitóakkordja: a Tiberius vonósnégyes játéka. Most az előadóművészetről volt szó, meghívták a szakma egyik legkiválóbb ismerőjét, Illyés Kinga színművésznőt, előadóművészt. Illyés Kinga Csíky Boldizsárral beszélgetett. – Valami belső kényszer hajt most is, hogy ne hagyjam abba, vallotta Illyés Kinga. /Nagy Botond: Líradoboz a verskedvelőknek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./2004. június 1.
Dicsőszentmártonban a százhúsz éves református templom rogyadozik a vele egybeépült papilakkal együtt. Köréje beszivárog a víz, ami tönkretette az alapot. A karzat mennyezete egy helyen beomlott, az épület egyik fő tartóeleme megrepedt. Az épületet nem érdemes felújítani, ezért új templomot és parókiát építenek. Tavaly ősszel kezdődtek a munkálatok. A városból sokan elmentek, kivándoroltak. 2200 reformátust tartanak számon, de ez a lélekszám átlagban harminccal apad évente. /Nagy Botond: Templom a Földről... = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./2004. június 7.
Tóth Erzsébet két új CD-felvételét mutatták be jún. 5-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Tóth Erzsébetet az erdélyi népdal nagyasszonyának nevezik. Kettőszáznegyven hangfelvétel őrzi a hangját. Erdély minden szegletét bejárta, gyűjtötte, majd énekelte a népdalokat, és énekli őket a mai napig. /Nagy Botond: Fél évszázad népzene. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./2004. június 9.
Az Ariel Bábszínház /Marosvásárhely/ művészei a hét végén Csángóföldön turnéznak. Kisebb könyvtárra valóval indulnak a színészek Csángóföldre, mondta Barabás Olga rendező. A klézsei székhelyű Csángóföldi Oktatási Program vezetője, Hegyeli Attila hívta meg a társulatot. A Ludas Matyit adják elő. A csángóknál nagy az igény a magyar nyelvű gyerekkönyvekre, ezért három hónapig tartó gyűjtési akciót szerveztek, nagy könyvadomány gyűlt össze. Előadást fognak tartani Pusztinán, Somoskán, Külsőrekecsinen és Magyarfalun. /Nagy Botond: Könyves Matyi délre megy. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./2004. július 1.
Évadzáró irodalmi estjét tartotta jún. 29-én a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. A magyarországi mintára megrendezett, Lyukasóra címet viselte az est. Felolvastak egy verset, a közönség soraiban ülőknek pedig ki kell találniuk a költő kilétét. /Nagy Botond: Élő költők társasága. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./2004. július 3.
A kulturális estekről, könyvbemutatókról, kiállítás-megnyitókról szinte teljes hiányzik a fiatal generáció. Kevesen mennek el, a jellemző átlagéletkor: 50-55 év. Még tíz-tizenöt év, és nem lesz számottevő közönség Marosvásárhelyen. Valahogy meg kellene megszólítani a fiatalokat. /Nagy Botond: Öregszik a publikum. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./2004. augusztus 23.
Fél-háromnegyed ház jellemezte aug. 20-án az ünnepséget Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota kistermében. Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke majd Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke mondott köszöntő beszédet. Fiatalok is csak mutatóban akadtak a sorok között. /Nagy Botond: Ünnepi összejövetel a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./